Szlavcso apó dulapja - Bolgárkertészek Budapesten
Néhány évig a régi, szabad ég alatt működő Lehel piac közelében laktam, és a bevásárlás nemes feladata nekem jutott, mivel az igazán illetékest egy leány csecsemő gondozása kötötte le. Én amellett, hogy próbáltam levadászni a legolcsóbb, ámde legszebb árukat, hódoltam régi szenvedélyeimnek, a bámészkodásnak és a különös nevek felfedezésének. Igazán nem panaszkodhattam az ingerszegénységre.
A sok érdekes név közül egy ragadt meg igazán: Denev-Penev Jorgó. És egy évvel később megváltozott kicsit: Özv. Denev-Penev Jorgóné.
Ezek szerint elment egy bolgárkertész... Nem egészen tudtam, hogy mit jelent, bár a szót már ismertem.
Ismereteim végre megszaporodtak a múlt héten, amikor kedvenc
Facebook oldalamon, amit a Szabó Ervin Könyvtár Budapest
Gyűjteménye tart fent, megjelent tizennégy kép, rövid, nagyon jól megírt szöveggel. (Nem csak igazi fényképek, hanem újságkivágatok is.)
Azzal kezdődik, hogy elmagyarázza, hogy Bulgáriából a földínség miatt vándoroltak ki az emberek, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiába, ahol a városiasodás miatt megnövekedett az igény a zöldségre és gyümölcsre.
„A termelés bővülését nehezítette az elavult öntözési technika. Gémeskutakból vödörrel öntözték a földeket, s ezzel a technikával kis területet lehetett vízzel ellátni. A bolgárkertészek kis parcellákra osztották a termőterületet, melyet az öntözőkerékkel (dulap) nyert vízzel árasztottak el. Egy legenda szerint Szlavcso apó egy véletlen során látta meg török szomszédja bőven termő, zöldellő kertjének titkát, az öntözőkereket.
Ez az öntözési technika azt kívánta, hogy a hazánkba, annak városaiba, így Budapestre érkező bolgárkertészek patakok, folyók közelében telepedjenek meg. Elsőként(?) Káposztásmegyeren 1865-
ben kért engedélyt megtelepedésre egy öttagú bolgár kertészcsapat, ahol gróf Károlyi István birtokán béreltek 15 katasztrális hold földet.
(...) 1904-ben huszonöt bolgárkertészetet számoltak össze Budapesten, melyek közül a legjelentősebb Penkoff H. Peter szövetkezete (a bolgárkertészek szívesen alapítottak szövetkezetet „korukat megelőzően”) volt.”
A posztokat ezen az oldalon csak rövidítéssel írják alá - ez szerintem szükségtelen szerénység. Ezt a posztot egy bizonyos Cs. P. írta. Ami azt illeti, a legvégét – gördülékenység szempontjából – nem ártott volna kicsit átgondolni.
Az alábbi képek közül az első készítője Eötvös Loránd, a másik kettőé Kinszki Imre volt. Kinszki a kép bal szélén látható házban lakott, ablakaiból bolgárkertészetekre látott.
