Dal+Szerző magazin 2015/04

dal+ szerző AZ AZ ARTISJUS ARTISJUS INGYENES INGYENES ZENEIPARI, ZENEIPARI, KULTURÁLIS KULTURÁLIS MAGAZINJA MAGAZINJA II MEGJELENIK MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE NEGYEDÉVENTE II MMXV MMXV // IV. II. II

www.artisjus.hu www.artisjus.hu

AZ OPERETT AZ ÉLETÖRÖMRŐL ÉS A SZERELEMRŐL SZÓL A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 100 SENKI NEM MONDJA: HÉ, BARTÓK, VAN EGY KIS PROBLÉMÁD Ben Mandelson-interjú PRIVÁT ROCKTÖRTÉNET Jávorszky Béla Szilárd írása A CSTP „Könnyűzenei Örökség” alprogramjáról

1

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 KIS KARÁCSONY, NAGY KARÁCSONY 8 A TÁNC IS LEGYEN MINDENKIÉ } A MAGYAR TÁNCHÁZMOZGALOM 12 IAMYANK PROFIL

A változás látványos: egyre több a női szerző Magyarországon. Az utóbbi években regisztrált zenei alkotók közül már majdnem minden ötödik szerző nő. Ez hatalmas előrelépés ahhoz képest, hogy egy évtizede még a szerzők 95 százaléka férfi volt.

Szakmai elismerésekben is mérhető a nők térnyerése: a szakma az utóbbi hat évben öt női szerzőnek adott Artisjus-díjat – míg korábban egyedül Adamis Annának sikerült elnyernie ilyet nőként. A briteknél is hasonló a helyzet: a PRS for Music jelentése szerint a szigetországban a szerzők 13 százaléka nő. Nem csak számokban mutatjuk a változást – saját szerzői mivoltukról vallanak jól ismert magyar női szerzők, például Németh Juci, Tallér Zsófia, Harcsa Veronika, Palya Bea, Alba Hyseni és Jónás Vera.

Palya Bea egyébként énekelt a Budapesten rendezett WOMEX megnyitó estjén, de a magyar fellépők között volt a Cimbalomduó is – velük most nagyinterjú olvasható.

Az expó rekordokat döntött az eladott jegyek tekintetében. Mi a WOMEX igazgatóját, a világzene egyik legfontosabb figuráját, Ben Mandelsont kérdeztük.

Bemutatjuk azt az online jogdíjkalkulátort is, amellyel most már bárki kiszámolhatja az Artisjus honlapján, hogy egy dal elhangzása hány forintot ér a különböző rádió- és televízió-csatornákon. Érdemes kipróbálni: a novemberi indulása utáni első hetekben több ezren voltak kíváncsiak arra, hogy mennyit hozhat a konyhára például egy Petőfi rádiós játszás.

Minden olvasónknak áldott ünnepeket kívánunk! n a szerk.

2

13 FRAN PALERMO PROFIL 14 KISÉRLETEZNI KÖTELEZŐ CIMBALOMDUO 18 SENKI NEM MONDJA: HÉ, BARTÓK... } BEN MANDELSON, ZENÉSZ, PRODUCER 24 LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG 26 NŐIESEDIK A DALSZERZŐK VILÁGA ADATOK ÉS ÁBRÁK 28 AZ OPERETT AZ ÉLETÖRÖMRŐL ÉS A SZERELEMRŐL SZÓL 100 ÉVES A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 32 IT’S SHOWTIME, FOLKS A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ AMERIKÁBAN 34 PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE 36 A KODÁLY MÓDSZER } 38 ONLINE JOGDÍJKALKULÁTOR ADATOK ÉS ÁBRÁK 40 PRIVÁT ROCKTÖRTÉNET A CSTP KÖNNYŰZENEI ÖRÖKSÉG ALPROGRAMJA } 48 SZIJJ FERENC IRODALOM

IMPRESSZUM

8 A MAGYAR TÁNCHÁZMÓDSZER 2011-BEN BEKERÜLT AZ UNESCO SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÉNEK REPREZENTATÍV LISTÁJÁRA

18 A KÉRDÉS MINDENKINÉL FELMERÜL, AKI NEM ANGOL–AMERIKAI POPIPARI MŰVÉSZ: HOGYAN TUD NEMZETKÖZI SZINTEN MEGJELENNI

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXV. negyedik negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.)

Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számban közremûködtek: Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Hegyi György, Gerényi Gábor, Jávorszky Béla Szilárd, Kalocsai Krisztina, Karner Zsuzsa, Nagy Kátya, Rónai András, Vass Kata Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Kálmán Imre és felesége, Vera Makinszkaja gyermekükkel 1930 körül (Fotó: MTI)

36

Korrektor: Kótai Kata

KODÁLY ÚJ ÉRTELMET,

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

MODERN SZEREPET ADOTT A NÉPDALNAK AZZAL, HOGY TANANYAGGÁ TETTE

40 KÖNNYŰZENEI MÚLTUNK MINÉL RÉSZLETGAZDAGABB FELTÁRÁSA ÉVTIZEDEK ÓTA ÉGETŐ PROBLÉMA

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek rekordokat döntött a womex A régióban elsőként a magyar főváros adott otthont a világzene legfontosabb nemzetközi eseményének, a World Music Expónak. A WOMEX-re 2500 vendég érkezett a világ 90 országából. Sosem lépett fel még ennyi magyar és kelet-európai zenekar a rendezvényen, és visszajelzéseik szerint élni is tudtak a lehetőséggel. A fellépéseket koncertmeghívások, lemezszerződések és sajtóérdeklődés követték sok esetben. A budapesti WOMEX-en a rendezvény történetében évek óta először minden jegy elkelt a koncertnapokra. A WOMEX Szakmai Kiválósági Díját a Hermes Records alapítója, Ramin Sadighi kapta, a Kiadói Díj nyertese a Glitterbeat lett, az Életműdíjat Cheikh Lo ˆ kapta.

A Dal+Szerző a World Music Expo tiszteletére különszámmal jelentkezett, amely az esemény magyar fellépőit és hazánk zenei sajátosságait mutatta be. Az angol nyelvű lapszámot a WOMEX 2500 külföldi vendége kapta kézhez, hogy több magyar szerzőt és előadót ismerjen meg, és ajánljon külföldi fellépést, kiadói vagy menedzseri szerződést.

gyászol a francia jogkezelő A november 13-i párizsi terrortámadás után a SACEM, a szerzők francia egyesülete közleményt adott ki. A SACEM egyik tagja, egy fiatal zeneszerző, életét vesztette a Bataclanban. Az egyesület dolgozói közül mindenki sértetlen, de sokan közeli barátjukat veszítették el aznap, és a francia zenei élet több szereplője is elhunyt. „A terroristák a szabadságunk, az életmódunk és az értékeink ellen követtek el merényletet. Azt az életmódot támadták meg, amelyben a művészet és a kultúra fontos helyet foglal el – azt az értékrendet támadták meg, amelyen a demokráciánk és befogadó, toleráns társadalmunk nyugszik” – írják a sajtóban is közreadott nyilatkozatukban. „A terror és az embertelenség ellenére úgy véljük, hogy a legrosszabb döntés lenne, ha most hátat 2

mmxv.iv fordítanánk alapvető közös értékeinknek.

A zene testesíti meg azt a szabadságot, amit a terroristák a Bataclan támadásával akartak sárba tiporni. Ahogy több millió francia polgár, úgy a zenésztársadalom sem inog meg, hanem tántoríthatatlanul kiáll az alkotás és a véleménynyilvánítás szabadsága mellett.”

a zene életre kelti az üzletet A brit jogkezelő szervezet, a PRS for Music látványos reklámfilmmel hívja fel a figyelmet arra, hogy a zene valódi értéket hordoz az üzletek számára. A kampány a „Zene életre kelti az üzletet” (Music Brings Business to Life) szlogent kapta. Az elkészült reklámszpot premierje egy londoni moziban volt az Amy Winehouse-ról szóló dokumentumfilm, az Amy bemutatója előtt, a PRS legfontosabb üzleti és politikai kapcsolatainak meghívásával. A filmet Nagy-Britannia közel 900 mozijában vetítik. A reklámfilm tökéletesen érzékelteti, hogy a zene mennyire fontos szerepet tölt be az üzletek életében – legyen szó fodrászatról, butikról, bárról, étteremről vagy éppen irodai környezetről. A Bring your business to life with music című videót a YouTube-on is meg lehet tekinteni.

megegyezés a vendéglátókkal Az Artisjus elfogadta a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tarifajavaslatát a 2016-os díjközleményében. Ennek értelmében, ha egy vendéglátóhelyen egy nap vegyesen szól gépzenei és élőzenei háttérzene, az pontosan annyi jogdíjterhet ró majd a vendéglátó üzletre, mintha csak gépzenét használna. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis nagyjából a gépzenei jogdíj másfélszeresét kell kifizetnie az üzletnek, ha élőzene is szól a helyiségben. Remélhetőleg a kedvezmény ösztönzi majd az élőzene elterjedését a vendéglátóhelyeken. Az Artisjus a gasztronómiai rendezvényekre, így például a borvacsorákra is kedvező díjszabást használ a jövő évtől.

Jelenleg még a belépők árából állapítják meg a fizetendő jogdíjat, de januártól már a résztvevők száma lesz a mérvadó, és sávos átalánydíjat kell fizetni. Mivel az ilyen rendezvények jellemzően száz fő alattiak, a legkedvezőbb díjszabást fogják alkalmazni a gasztrorendezvényekre.

mennyit hoz egy elhangzás?

Az Artisjus honlapján novembertől már bárki megnézheti, hogy egy dal vagy zenemű egy elhangzása hány forintot ér a különböző rádió- és televízió-csatornákon.

Ehhez mindössze a dal időtartamát kell megadnia, kiválasztani a megfelelő csatornát és a zenemű műfaját a listákból.

Nem csak a most aktuális összeget lehet ellenőrizni, hiszen 2010-ig visszamenően látható, hogy mennyit ért egy elhangzás a rádióban, televízióban. Az összegek tájékoztató jellegűek, a ténylegesen kifizetett jogdíj több tényezőtől is függ – így például az adott évben befolyó jogdíjak összegétől vagy a felosztásban részt vevő művek számától. Szintén fontos tudni, hogy csak a konkrét zenei elhangzásokat lehet itt ellenőrizni, így például a reklámzenét, szignálzenét vagy háttérzenét nem.

A pontos összegeket továbbra is a jogdíjfelosztást követően, a Szerzői Információs Rendszerben tudják megnézni a regisztrált szerzők. Az online kalkulátor az Open Artisjus kezdeményezés záróakkordja.

A projekt mindegyik állomása és terméke a közös jogkezelő működésének átláthatóságát szolgálta, miközben a zenei alkotók tudatossá válását segítette elő. Az Open Artisjus keretében, ősszel az Artisjus megtartotta első nyílt napját, de szintén a kezdeményezés részeként készült el az a nyolc oktatóvideó is, amely pár percben választ ad a szerzőket leginkább érdeklő kérdésekre. A Szerzői Ügyfélszolgálat kollégái mutatják be, hogyan működik az online műbejelentés, vagy miként ellenőrizhetőek a Szerzői Információs Rendszerben a dalok elhangzási adatai. Elindult az Artisjus új honlapja is, amely a korábbinál átlátha-

HÍREK

d+sz hírek

mmxv.iv

tóbban és részletesebben ad tájékoztatást a jogdíjjal kapcsolatos témákban. Az Open Artisjus részeként jelentek meg az Artisjusfüzetek is, köztük a zenei jogdíjfelosztás könnyen érthető magyarázatával. Mind az oktatóvideók, mind az Artisjus-füzetek elérhetőek a Dalszerző blogon.

déry tibor-díj sántha józsef író-kritikus és bíró-balogh tamás író-irodalom­tör­ ténész

nyílt nap az artisjusban A szerzői egyesület első nyílt napján hat csoport nézhetett be az Artisjus kulisszái mögé. Az egyesület munkatársai a jogdíjbeszedés- és felosztás legérdekesebb folyamatain kalauzolták végig a nyolcvan látogatót, bejárva az épület több emeletét.

Kiderült, hogyan jut el a pénz és az adat a dalszerzőkhöz. A jogdíjak beszedésénél és felosztásánál két olyan területet lehetett megismerni, amellyel kapcsolatban a legtöbb megkeresés érkezik: a koncert valamint a rádiós-televíziós elhangzások jogdíjainak útját. Kézbe vehettek koncertes adatlapokat, és azt is láthatták, milyen adatokat kap az Artisjus például a rádiócsatornáktól. Az is kiderült, mi történik házon belül a bejelentett dalokkal, az ügyfélszolgálati back office-ban. A nagy érdeklődés miatt az esemény folytatódik jövőre is, a részletekért az Artisjus Facebook-oldalát érdemes követni.

womex a womex életműdíjas cheikh loˆ

átadták a déry-díjakat Idén három alkotó részesült a Déry Tibor Alapítvány elismerésében. Sántha József író-kritikus, Szlukovényi Katalin költőműfordító, valamint Bíró-Balogh Tamás író-irodalomtörténész-filológus vehette át a hazai irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését.

A Déry-díj pénzjutalommal jár, ennek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déryművek után keletkező jogdíjak összegét is.

A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László. n

3

LEMEZAJÁNLÓ

EZ BASIC DEAD END DARLING

ÁKOS MÉG EGYSZER

THE BIEBERS THE BIEBERS

laptop

disc laptop

disc laptop

Az utóbbi időben kissé tetszhalottnak tűnő EZ Basic szakítva ezúttal tisztán indie-pop dalokkal, egy kísérletezőbb hangvételű nagylemezzel tért vissza. A végeredmény egy gyönyörű hangulatokkal teli album, saját belső utazásainkhoz – az asszociáció pedig nem véletlen, a frontember, Szarvas Árpád egy képzeletbeli film jeleneteihez írta meg a dalokat. A klasszikus 3-4 perces popszámok diadalát üli a könnyed Unnatural vagy az éneklős, szimpla, mégis főcímzenének tökéletesen beillő Whatcha Gonna Do with Your Life?. Instrumentális oldalról érkezik az Oktogon to Babylon, ami nyugodt, éteri hangzásával olyan, mintha csak szombat hajnalban várnánk a villamosra a kiüresedett Oktogonon, míg a Just Another Dream Sequence zongoradallamával a lassan elnehezedő pillák himnusza. Az I Remember Snow in May szürreális tájképet fest halk csilingelésével, a záró Maudlin Girl alatt pedig mintha egy enyhén napsütötte, kietlen tengerpartra érkeznénk, ahol lanyhán bámuljuk a vízre eső napsugarakat, miközben halk puttyogásokkal kövekkel kacsázunk a parton. n

Szeptemberben jelent meg Ákos 18. szólólemeze, a Még egyszer, a lemez megírásába pedig a Bonanza Banzaiból ismert zenésztárs, Hauber Zsolt is kivette a részét, talán ennek köszönhető, hogy a szinti-rock album dalaiban még az eddiginél is nagyobb szerepet kap a ’90-es évek hangzását megidéző elektronika. A lemezen megtalálhatók a már fülekbe és szívekbe zárt Igazán EP dalai is, de bőven akad még muníció a többi számban is: szívbe markolóan szép és megnyugtató lett az akusztikus hangszerelésű Átölel, végtelenül gúnyos a pénz által vezérelt világról szóló A Cég, míg a Kedvesnővérek igazi meglepetés, ördögien pajkos szövegével és karcos hangzásával.

Egyébként az egész albumra jellemző ez az enyhe görbetükör tartás, mint a Csináld úgy vagy a Kapuzárás szövegében is, de emellett helyett kapnak az olyan intimebb, vallomásosabb darabok is, mint az Ébredj mellettem vagy az Amikor szerettél, lefogva mostani dalaival szinte az élet minden területét – munka, család, szeretet és a saját utunk megtalálása. Az énekes de­ cember 16-án és 17-én lemezbemutató dupla Aréna-koncerttel zárja az évet, a tavalyi show-t pedig most egy különleges – egy DVD-t és 2 CD-t tartalmazó – kiadványban vihetjük haza. n

A Biebers az utóbbi évek egyik legüdítőbb jelensége a hazai popszíntéren. A Puskás testvérek, Peti és Dani fejéből kipattant formáció az elmúlt évben letarolta az ország koncerttereit diszkógömb fényében tündöklő szintifunkkal átitatott dance-pop zenéjével. A 19 számos lemez Intrója és a B.I.E.B.E.R.S. mintha csak egy filmet indítana el: főcímszerűen vezetik fel a galaktikus partilemezt, ami hemzseg a slágerektől, nem fullad ki a debütáló Sorryval, Summer Love Ghosttal vagy az MC Kemonnal közös Dance-szel . A Rhythm Of Joyban, Ekanem Bálint dögös hangjával mér kíméletlen csapást a hallgatósára, a koncert kedvenc Livin’ Innel pedig minden fellépéskor más helyszín előtt bókolnak. A zenekar másik nagy érdeme, hogy a bulizenéhez is képes volt tartalmas szöveget társítani, mint a meglehetősen személyes Stay vagy a Love How Is It Taste, amelybe a szerzők teljesen aktuális társadalmi kérdéseket is belevittek. n

szerzői kiadás

fehér sólyom zeneműkiadó

gold record music kft.

LEMEZAJÁNLÓ

FELKAI MIKLÓS III. +40 -40

IVAN & THE PARAZOL THE ALL RIGHT NOWS

PADDY AND THE RATS LONELY HEARTS’ BOULEVARD

disc laptop

disc laptop

disc laptop

Huszonhárom éve érlelődik Felkai Miklós harmadik szólólemezének anyaga, mely egy stílusokon átívelő instrumentális hullámvasút – természetesen gitáron. A +40 -40 címe arra a negyven évre utal, ami azóta telt el, hogy a gitárvirtuóz Budapestre költözött és az Apostol tagjaként hivatásos zenésszé vált. A lemez funkys hullámzással indul, mint a Powerhouse, a Simple Song vagy a beszédes című Funky Walky, de bőven jut hely az olyan pillanatoknak is, mint a Moto Rock, ami úgy szól, mintha csak az autópályán hasítanánk 120-szal, de a legnagyobb rockklasszikusokat idézi – talán az album legenergikusabb dala – a Road Runner is. Az elmúlt évtizedek inspirációjába bőven beleférnek az olyan meglepetések is, mint az Overcrossban megbúvó Süss fel nap dallam vagy a La Tino spanyolos ritmusai, míg az album olyan hétköznapi hangulatokat is ügyesen megfog, mint a folyton nyüzsgő utcák és cikázó gyalogosok, akik zaját mesterien követik le a gitár húrjai az In The Street című dalban. n

A The All Right Nows dalai mintha csak egy jukeboxból másztak volna ki. Az album 12 száma tökéletesen hozza a zenekarra jellemző vintage, mégis üde hangzást. A The All Right Nows a csapat alteregó zenekara – a tagok így nevezik magukat egymás között –, a mostani dalsor, kezdve a már korábban megjelent Modeniallal, az elképesztően lüktető és prüntyögő szintivel operáló lendületes M.A.V. (It”s a Fire) című számmal, az andalgós Repainten, a Cry-ban lévő női sikításokon keresztül, egészen a tökéletes fináléig, a „nanázós” The All Right Nows-ig, mind ennek a képzeletbeli zenekarnak a történetét dolgozza fel. A beat ihlette szerzeményekben ezúttal a billentyűk picit nagyobb szerepet kaptak, mint például az őrületes szólóban kicsúcsosodó Hotel Andazban, a lemezt felvezető Cold & Deepben a fülbemászó orgonás dallamokkal vagy a már említett M.A.V. „űrbéli” hangzásában. Az album egyik nagy meglepetése a Grand Club, aminek az eddig nem használt bongó mediterrán hangulatot kölcsönöz. A dalok világa tárgyakban is manifesztálódott, kortárs művészek és dizájnerek engedték szabadon a fantáziájukat egy-egy szám kapcsán, az elkészült alkotásokból pedig kiállítást is rendeztek. n

Három évet kellett várni a Paddy and the Rats legújabb lemezére, ám a várakozás megérte, 14 igazi deszkarengető keltapunk darab delejes sora került fel a Lonely Hearts’ Boulevardra, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a lemez egyből a Mahasz-lista első helyén nyitott. A nyitó Keep The Devil Down in The Hole ördöngös vadságával egyből elkap és táncba sodor, ezt a hangulatot viszi tovább az ír kocsmamusical nyitánynak is beillő Lonely Hearts’ Boulevard, a térdropogtató Drunker Than You és a kissé rockosabb That’s My Nature is. A héttenger vitézei azonban nem csak a hegedű húrjait pengetik virtuóz módon, új lemezükön a lassúzáshoz tökéletes Sleeping With The Winter és a gyönyörű zongorafutammal ellátott Captain Of My Soul idejére adnak a romantikának is.

Sőt az ír kocsmazene hazai zászlóshajósai Without You (I Don’t Wanna Dance) című könnyed, popos dalával nemcsak a zöld szívűeket hódították meg, de úgy fest, a rádiós ostromot is sikerrel vették. n

tom-tom records

nordic records

modernial records

5

6

INTERJÚ

ÜNNEPI TOPLISTA

KIS karácsony nagy karácsony 2014-ben mi állítottunk össze egy szubjektív karácsonyi toplistát számunkra fontos dalokról. 2015-ben száznyolcvan fokot fordítottunk, és fiatal, feltörekvő szerzőket, zenészeket kérdeztünk karácsonyozási szokásaikról – természetesen középpontban a zenével.

AKI VÁLASZOL: PETŐ SZABOLCS – JUNKIE JACK FLASH

Gyerekkoromban, mint gondolom sokaknál, a karácsonyi tradícióhoz hozzátartozott nálunk a Betlehemi királyok című Kormorán-lemez. Év közben amúgy állandóan Rolling Stones vagy Beatles szólt, éppen ezért kiemelkedő, kellemes érzésekkel tölt el a mai napig, ha meghallom valahol Bill bácsiék által előadott József Attila-klasszikust. Személyes karácsonyi daltippem pedig a Run Rudolph Run Lemmy Kilmister előadásában.

a dub es a pop-reggae világába, bárki számára befogadható, szerethető cucc, tele érdekes zenei kísérletezgetéssel. Nálunk nincsenek klasszikus karácsonyi dalok, zenei mindenevő az egész család. Idén Harry Connick It Had to Be You című dala tuti befutó, es ha már a búgó férfihangot említettem, akkor nem maradhat ki Chris Isaak sem.

AKI VÁLASZOL: KATONA-ZSOMBORI ÉVA AKA ÍV AKI VÁLASZOL: KEDVES PÉTER AKA BELAU

Családi körben karácsonykor a Mennyből az angyaltól kezdve, a Last Christmas-en át, egészen az All I Want for Christmas Is You című dalig bezárólag csendülnek fel különböző klasszikusok többféle verzióban. Én ugyan nem rajongok nagyon a karácsonyi slágerekért, de azon a pár napon, amíg aktuális, inkább a jazzesebb dalokat preferálom. Ha ajánlanom kéne az ünnep szellemében valamit, akkor a Feliz Navidad (Jose Feliciano) címűt vidám dalt, valamint Frank Sinatra örökzöldjét, a Santa Claus Is Coming To Townt választanám. Előbbit azért javasolnám, mert eltér a hagyományos ünnepi szerzeményektől és van benne egy kis egzotikum, napsütés, ami jól esik nekem így télen, utóbbit pedig azért, mert inkább ilyen dalok jellemzik a fent említett jazzes karácsonyi vonalat.

AKI VÁLASZOL: LUKÁCS DÓRA AKA MC FEDORA

Tavaly szenteste az egyik kedvenc zenekarom albumát vittem haza, ez a Fat Freddy’s Drop Based on a True Story című lemeze. Imádom, mert a búgó hangú férfiének mellett elrepít

Már több éve mindig a klasszikus jazznagyok mennek: Nina Simone, Bing Crosby, Ella Fitzgerald, Nat King Cole es Lou Armstrong szól. Háttérben pedig pattog a digitűz a kandallóban a smart tv-n. A jazz mindig lenyugtat a karácsonyi káoszban, mert könnyed, es könnyedén veszi az életet, melengeti a lelkem. Magam részéről inkább ennek a stílusnak vagyok híve, mint a „mennyből az angyal” típusú daloknak.

AKI VÁLASZOL: PUSKÁS PETI – THE BIEBERS

A Led Zeppelin Song Remains The Same albuma. Ezt a lemezt azért szoktuk hallgatni karácsonykor, mert Apuval mindig amikor együtt utaztunk ezt hallgattuk, és jó emlékek kötődnek hozzá. De ez persze addig tart, amíg Anya be nem jön a szobába és utána hallgatjuk a jól megszokott karácsonyi sztenderdeket, mint Micheal Bublé és egyéb karácsonyi válogatások.n AJM FOTÓ: SHUTTERSTOCK

 7

INTERJÚ

GYIMESI TÁNCHÁZ A HETVENES ÉVEKBEN (FOTÓ: ENDRŐDI PÉTER)

8

TÁNCHÁZ

A MAGYAR TÁNCHÁZMOZGALOM

A TÁNC IS LEGYEN mindenkié Kodály Zoltán, a zeneoktatás és a népzenekutatás megkerülhetetlen hatású alakja közel nyolcvan éve írta: eljött az idő, hogy a művelt réteg megtanulja a nagy tömeg zenéjét. Ez a szellemiség a pop és folk területén is megkerülhetetlen táncházmozgalomban a mai napig meghatározó.

Mikor tipikus magyar markerekről van szó, a népviseletben pörgő menyecske csizmás legény vállát fogó képe biztosan előkerül.

A népzene és a néptánc alapeleme az országot bemutató gulyás, csikós, szürke marha, budapesti látkép, pirospaprika és Rubikkocka kombónak. A szuvenír-vonal felszíne mögött viszont a táncházmozgalom 43 éves története, működő közösség, sikeres popkulturális jelenség áll.

A magyar táncházmódszer 2011-ben bekerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe. A jó gyakorlat különösen lényeges: a hagyomány profi kutatása és kezelése mellett a mozgalomba bármilyen érdeklődő folyamatosan bekapcsolódhat.

A táncházmozgalom az amatőr és profi együttműködés nemzetközi példája lett.

Az itthon és a világban elszórtan élő magyar kolóniák – Kanadában, Japánban vagy például Ausztrália és az USA nagyváro­ saiban – saját népzenei együttesei vagy tánccsoportjai mellett a táncházmozgalom ma intézményesült rendszert is jelent. Itthon a rendszerváltás óta működnek népzenei iskolák, a Magyar Táncművészeti Főiskolán alakult Néptánc Tanszék, a néptáncoktatás bekerült általános iskolák és gimnáziumok órarendjébe, a gyökerekhez elutazó táborokban generációk veszik át egymástól a lépéseket. A mozgalomnak ma webes jelenléte, fórumai, szaksajtója, rendezvényei vannak. Százezrek foglalkoznak a területtel hobbi és egyszerű szórakozás mellett táncosként, koreográfusként, zenészként, tánc- és zenekutatóként.

volt a két világháború között működő Gyöngyösbokrétamoz­ga­lom, ami a népi hagyományokat igyekezett újjáéleszteni és színpadra vinni. Az ötvenes években a Magyar Állami Népi­ Együttessel és amatőr csoportokkal élt tovább a hagyomány, majd a Röpülj páva! tévés vetélkedő segítette a mozgalom évekkel későbbi virágzását.

Az első táncházat végül 1972-ben rendezték meg – eddigre a kodályi elképzelések mentén a népzenei anyagokat már alaposan összegyűjtötték és feldolgozták. Ez az esemény még csak a profiknak szólt. A Bihari Együttes kezdeményezte kifejezetten a négy legnagyobb budapesti együttes számára. A népi hangszeres irány ismert zenészei, Sebő Ferenc (később a Hagyományok Háza alapítója, a Zeneakadémia népzene tanszékének oktatója) és a 2013-ban elhunyt Halmos Béla (népzenész, népzenekutató) játékával teljes első táncház aztán messze túlmutatott a szakmai célkitűzésen, az érdeklődő emberek beestek az utcáról is.

A mindenki számára nyitott ajtókkal a zenészpáros mellett még

FÖLSZÁLLOTT A PÁVA A mozgalom ötlete a hetvenes évek elején formálódott Budapesten. Akkoriban vették észre, hogy a koreográfia elhagyása, a szabadabb mozgás jobban működik a begyakorolt, sematizált mozdulatoknál. A táncházak beindulásának fontos előzménye

 SEBŐ FERENC, VIRÁGVÖLGYI BÉLA, HALMOS BÉLA ÉS VIRÁGVÖGYI MÁRTA MÉHKERÉKEN, KOVÁCS TIVADAR BANDÁJÁVAL

9

EDM

AZ ELSŐ BUDAPESTI TÁNCHÁZAK EGYIKE FOTÓ: SZALAY ZOLTÁN

10

TÁNCHÁZ

 Tímár Sándor, a Bartók Együttes akkori vezetője értett egyet, így kezdte el végül ez a csoport a mozgalom és az oktatás megszervezését.

Az első táncházhoz még Novák Ferenc (Novák tata koreográfus, rendező, etnográfus) és Martin György (tánctörténész, néprajzkutató) csatlakozott, és hamar kialakult három ismert táncházas helyszín: a Fővárosi Művelődési Ház, az R-klub a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Kassák Klub Zuglóban (utóbbi a Sebő együttes klubjaként működött). Ezután nem csak újabb magyar helyszínek jelentek meg szerte az országban, de megalakultak más népek zenéjét és táncait bemutató és őrző csoportok is.

Halmos Béla a már kialakult, modern, aktív közösségekből felépülő táncházról azt mondta, az főleg szórakozási forma, vagyis eredeti funkciójában jelenik meg. Viszont nem ösztönösen öröklődik, formája tudatos válogatás és kutatás eredménye. A hegedűs kiemelte azt is, hogy a magyar néphagyományok mellett a kezdetektől azonos értékűként foglalkoznak a többi nemzetiség és más népek folklórjával is. Novák pár évvel ezelőtt említette, hogy a táncházmozgalom modellje négy évtized alatt ki tudott teljesedni: a hagyományt feldolgozták, és majdnem az összes Kárpát-medencei tánc ismert a táncrendben.

A ZENE LEGYEN MINDENKIÉ A mozgalom egy másik vezéralakjaként ismert Sebő Ferenc három évvel ezelőtt, 65 éves kori, Fideliónak adott életútinterjújában mondta, hogy a táncházmozgalom nem művészeti irányzat, inkább popzenei jelenség. „(...) Így, a helyén kezelve kapta meg az értelmét”. Sebő szerint a korábban említett Kodály-féle elképzelést képviseli a mozgalom is: nem az elit zenében, hanem újra a tömegek felé fordulva.

MARTIN GYÖRGY ÉS TÁNCOS ADATKÖZLŐJE KARTALON (1976) FOTÓ: SZABÓ JENŐ (MTA BTK ZTI)

Magyarországon a zenei köznevelés alapját ma is az 1882-ben született zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató Kodály Zoltán gondolatai, nevelési koncepciója adja. Kodály számára mindig meghatározó volt a vidéki, egyszerű népzene.

Végül 1925 után kezdett a zenepedagógia felé fordulni, azelőtt zenészként, néprajzosként dolgozott.

Kodály szerint alapvetően négy, párhuzamosan fejlődő terület adja ki, mi szükséges egy jó zenész számára: a kiművelt hallás, értelem, szív és kéz. Emellett fontos még a minél sokoldalúbb gyakorlat (kamarazene, karének). Kodály alapelvei közé tartozik például a gyerekközpontú oktatás is. (Bővebben lásd a Kodálymódszerről írt anyagunkat.) „Meg vagyunk győződve arról, hogy az emberiség boldogabb lenne, ha megtanul zenélni, és aki hozzájárul ennek fejlesztéséért, az nem élt hiába. És: A megújulásnak alulról kell kezdődnie. Mit használnak a legszebb tantervek, a legbölcsebb irányelvek, ha senki sincs, aki szívvel és meggyőződéssel megvalósítsa. A lelket nem lehet adminisztratív úton formálni. Sokkal könnyebb a szépség és a tudás által formált lelket adminisztrálni. Igen, ez azonban a közgondolkodás előzetes megváltozását igényli.”

(Kodály Zoltán) n Balkányi nóra KÖSZÖNET BERÁN ISTVÁNNAK ÉS A FOLKMAGAZINNAK A CIKK KÉPI ANYAGÁÉRT.

KORNISS PÉTER, NOVÁK FERENC, BORBÉLY JOLÁN ÉS CSOÓRI SÁNDOR

11

PROFIL

IAMYANK

KÉT VILÁG KÖZT a sehova Az okostelefonos játékkal együtt fejlesztett, díjakat besepert legfrissebb kislemez (Lost Souds) letöltési adatai az egekben, májusban beindult az élő zenekaros felállás is. Herold János, azaz iamyank, korábban tíz évig működött dobosként. 2011ben az elektronika felé fordult, mostanra az egyik legsikeresebb pesti dalszerzőproducer lett. Ősszel az Apparat előtt játszott telt háznak, télen pedig stúdióba vonul felvenni négy EP után az első nagylemezét. „Álomszerű, mágikus zene, mikor a belső világodra szeretnél figyelni” – írja le magát Yank. Mindehhez hozzá jön még a „futurisztikus szinti, a spacey gitár és a piszkos dobütem”. Korábban azt mondta, 15 évesen tévedésből kezdett dobolni. Megfogta egy dobos játéka, mikor egy lányt a haza helyett a zeneiskoláig kísért. Jóval később, sok zenekaros év után jött rá, hogy inkább az új eszközök, a még soha nem hallott hangzások érdeklik. Így „még hangszeres arcként” négy éve iratkozott be az Impro Schoolba (Budapest School of Music Technology), ahol már tanít is. „Többször érzem azt, hogy még a zenélésnél és a fellépésnél is jobban szeretek tanítani. Van ez a vibe itt Magyarországon, hogy mennyire balkán és nevetséges minden. Nekem az Impro, a félévente egymást váltó új hallgatók ezt folyamatosan meghazudtolják. Iszonyatosan tehetséges, durván motivált, friss dolgokban gondolkodó színes emberekkel találkozom. És ez még csak a zene.”

A tanítás mellett párhuzamosan csinálja az iamyank körüli összes munkát egyszemélyes menedzsmentként, és vállal produceri feladatokat, kollaborációkat. Azt mondja, nem munkamániás, csak arról nem tud lejönni, hogy általában a különböző elvállalt felkérések és kapcsolódások kemény munkája hozza az igazi eredményt.

Novemberben Prágában, Lisszabonban és Sopronban lépett fel.

A külföldi tapasztalatokról azt mondja, azok a közönséget tekintve épp a vidéki fellépésekre hasonlítanak. „Az a zene, amit én csinálok, elég szűk réteget szólít meg, így főleg Pesten játszom. Mikor nem itt lépek fel, azt érzem, hogy oké, nem vagyok világsztár, de az emberek lelkesek, hogy én mentem házhoz” – mondja. „Vidéken kevés az olyan rendezvény, ami nem a rádióban hallható zenészeket foglalkoztatja. Ráadásul én nem élő, koncertes dolgot csinálok és nem is diszkós, tánczenés DJ-s ügyet. Úgyhogy a két világ közt a sehova helyzetben állok.”

A maximum éves vidéki fellépések mellett Budapest viszont az elmúlt pár évben komolyan pörög kísérleti irányokban. „Rendkívül örülök neki, hogy kezdünk kicsit platformként működni. Valahogy ez az egész azzal a habitussal áll összefüggésben, hogy a fiatalok között viszonylag sokan nem néznek tévét vagy hallgatnak rádiót.

Egyre erősödik a réteg, aki válogat, és nem csak kinyit egy előre szer12

kesztett csatornát. Nem zenei mindent tudó kritikusmágusokról van szó, hanem olyan fogyasztókról, akik rájöttek, hogy nekik így tetszik.”

Yank azt mondja, most sokan bátorodnak fel, mindenki apró lépése hullámokat ver. „Az elektronikának abban az irányában, amit én szeretek, meghatározó nevek jönnek játszani Budapestre, és el is kapkodják a jegyeket. Négy-öt éve még előfordult, hogy a nagy arcok koncertjein is csak ötven ember tengődött. A mostani nagyon jó irány, csak még a közönségnek kellene jobban figyelnie a saját környezetére. Itthon is megvannak azok a zenészek, akiket szeretnének, ha ismernének. De ez a munka még előttünk van.”

A tervek szerint a következő lépés az első nagylemez. „Két hétre beköltözöm majd az iamyank Live Band hangmérnökének stúdiójába, akivel jó barátok vagyunk. Viszek itthon összerakott alapokat, rárögzítek élő hangszereket és lesznek sessionök, mikor a live band zenészei játszanak témákat. Akármennyire is azt mondják, mostanság nem jó taktika nagylemezt hozni, most érzek magamban annyi erőt és ötletet, ami nem férne rá egy EP-re – és nem is szeretnék semmit elrakni a fiókba. Az előző év tudatos marketingje után jövőre akármilyen hülyeség jut eszembe, csak csinálni akarom. Aztán meglátjuk, mi lesz.” n Balkányi Nóra

PROFIL

FRAN PALERMO

az új VÉR MINDIG HOZZÁTESZ A Fran Palermo zenekar ebben az évben nagyon magára talált. Pedig már a másfél évvel ezelőtti kényszerpihenő előtt sem volt hiánya történésekben, sőt közönségben sem, de a visszatérés óta felpörögtek az események a zenekar körül. A tagok kiadtak egy lemezt, sorra adják a telt házas koncerteket, és ös�szességében sokkal nagyobb tudatosság sugárzik belőlük.

Azt nehéz megmondani, tulajdonképpen honnan kezdődik a Fran Palermo időszámítása, az első stúdiófelvételtől (Arizona, 2011), vagy korábban, az utcazenész korszaktól. Először a Párizsi udvarban tartott próbákon ismerhette meg a közönség, majd az első komolyabb mérföldkő a Veszprémi Utcazene Fesztivál versenyén elért különdíj volt, amikor a zenekar minden este fulladásig megtöltötte a város tereit és kis utcáit. Az akkori felállás az évek során persze változott, amire így emlékszik vissza Henri Gonzalez, frontember: „Nemrég számoltam össze, hogy amióta Fran Palermónak hívják a bandát, majdnem húsz ember megfordult benne pár év alatt. Volt, aki színész lett azóta, van, aki görög népzenét játszik, vannak, akik külföldre utaztak”. Bár ő úgy látja, az új vér mindig hozzátesz a produkcióhoz.

A tagoknál már csak a zene az, ami jobban változik és formálódik, ahogy telik az idő. A kezdeti balkánosabb, világzenésebb vonal átalakult egy sokkal jellegzetesebb, de mégsem túl kézzelfogható műfajjá, amit hol vagabond rock and rollnak, hol – mint a nagylemez kapcsán – jungle rocknak neveznek. Az első felvételük után figyelt fel a zenekarra Takács Zoltán „Jappán”, aki a soron következő Museum of Clouds (2012) és Natural Cash (2013) című kislemezeken producerként segítette a munkát.

2013-ban, az utolsó gimnáziumi évük után döntöttek úgy a tagok, hogy most kicsi alkotói szünetet tartanak. Henri például Angliába költözött. „Sokan ezt végleges feloszlásnak hitték, pedig ez egy olyan pihenés volt, amit rengeteg nagyzenekar is megcsinál, hogy visszavonul egy-két évre inspirálódni vagy akár csak mással foglalkozni.” Az énekes elmondása szerint ez volt az az időszak, amikor rájött, hogy sokkal többet kell hogy jelentsen ez a projekt, mint 2013-ban, és van még mit megmutatni a közönségnek, amelynek a nyomása is rásegített a visszatérésre.

Tavaly ősz óta újra országhatáron belül tartózkodik a zenekar, és amellett, hogy belevetette magát a koncertezésbe, kiadta harmadik EP-jét, amely a Sun in Splendour címet viseli. Az ötdalos lemez a western hatást egészen a mexikói határig vitte, és első nagylemez előfutára volt. A cím nélküli album 2015 májusában jelent meg, majd 22-én telt ház előtt mutatták be az A38 hajón.

Novembertől egészen tavaszig íródtak a számok, sok pedig csak a stúdióban nyerte el végleges formáját. „Szerettem volna olyan dalokat tenni a lemezre, amik első hallásra is kedvelhetőek lehetnek akárki számára. Egyből üssön, vagy egyből elhallgattasson” – mondja a korongról az énekes. Amit egyébként Zwickl Ábel kevert és masterelt, de Henri végigkísérte a folyamatot. A hangszereket összevissza vették fel, hol a szintisük lakásán a nappaliban, hol pedig a Sta Music Studios-ban, de jártak Beke Istvánnál (Ivan and the Parazol) is pár gitársávot felvenni. Az énekesnek egyébként rengeteg emléket jelent ez az album, a 2015-ös évet, és azt a rengeteg élményt juttatja eszébe, ami történt a zenekarral.

Henri szerint a visszatérés óta azért tudnak ennyi sold out bulit csinálni, mert „sokkal több a tiszta, speciális fülű, nyitott ember most itt, mint pár évvel ezelőtt, mi meg nekik szeretünk játszani”.

Ez pedig akár garancia is lehet arra, hogy a Fran Palermo készülő új albumát is akkora lelkesedéssel üdvözli majd a közönség, ahogy az eddigiekben is tette. Persze kíváncsiak vagyunk, hogy a sivatagi rock, a western és a trópusi jungle rock után még mivel tud meglepetést okozni, ami persze ugyanolyan felismerhetően Fran Palermós lesz. n Kalocsai Krisztina, fotó: Asztalos Gábor

13

INTERJÚ

14

INTERJÚ

BA LOGH KÁLMÁN & LUKÁCS MIKLÓS, CIMBALOMDUO

kisérletezni kötelező A cimbalom rettentő erős, nagy energiájú hangszer. Már egynek a hangja is rabul ejti az embert, egyszerre kettő pedig egészen elképesztő hatást kelt. Ha pedig két sajátos szemléletű virtuózt állítunk a hangszerek mögé, a maradandó zenei élmény garantált. Az idei, budapesti WOMEX látogatói abban a különleges helyzetben voltak, hogy október 22-én élőben hallhatták Balogh Kálmán és Lukács Miklós, azaz a Cimbalomduo játékát a MÜPA Bartók termében. Interjúnk a WOMEX előtt készült. nagyon sok híres cigányzenész is van a családban. Közülük az egyik legnevesebb Balogh Elemér cimbalomművész volt. Mi Miskolcon laktunk, és egyszer meglátogattuk őt Budapesten. Tizenegy éves voltam. Kérdezte, hogy tanulok-e valamilyen hangszeren, leszek-e muzsikus, de persze mi a megszokott módon azt feleltük, hogy én mérnök leszek vagy ilyesmi. Később odahívott a cimbalomhoz, és eljátszott nekem egy román szirba-dallamot h-mollban, amit épp a készülő lemezére gyakorolt. Én pár perccel később szépen visszajátszottam neki a három részből álló, nehéz dallamot – amin persze eléggé meglepődött, hiszen először láttam cimD+SZ.: Az bizonyos, hogy a cimbalom elsőre akár csak hallgatóként is mély benyo- balmot életemben. Úgyhogy végül Elemér mást tesz az emberre. Ti emlékeztek az első találkozásotokra a hangszerrel? bácsi azt javasolta a szüleimnek, hogy taLM: Én nem emlékszem, mégis meghatározó találkozás volt! (nevet) Törökszent- níttassanak cimbalomra, hátha mégis lesz miklóson születtem, ahol akkoriban csak egyetlen taxi volt. Ezért mikor születésem belőlem valami. (nevet) után a kórházból a szüleim hazavittek, a taxi tetején velünk utazott egy cimbalom is: a sofőr, miután minket kitett otthon, vitte tovább a hangszert egy lakodalomba. Így D+SZ.: Mennyire intézményes a ciméletem első útján rögtön egy cimbalom kísért. De otthon is cimbalom várt, mert édes- balomoktatás Magyarországon? apám cimbalmos volt. Emiatt aztán teljesen természetes volt, hogy amint tudtam, én LM: Teljesen! Már az 1890-es évektől is elkezdtem a hangszert próbálgatni, ütögetni. Meghatározó gyerekkori emlékeim akadémiai szinten is oktatják a hangszert. apám gyakorlása, a kollégák látogatásai, a közös zenélések. Egyébként viszonylag ké- Aki akar, megtanulhat cimbalmon játszani, sőn, nyolcévesen kezdtem el tudatosan tanulni és gyakorolni, de amióta az eszemet ez nem kérdés. Sokkal nehezebb problétudom, cimbalom vesz körül. ma, hogy utána mi lesz belőle, hová jut BK: Engem nem a cimbalomra predesztinált a család. Bár apai nagyapám hegedült, el. A családi hagyományok alapján mind a apám mégsem lett zenész. Jó tanuló is voltam, és rólam is azt gondolta a család, hogy kettőnkek nyitva állt a pálya, hogy kávéháőt követve én is valamilyen műszaki pályára megyek inkább. Anyai oldalról viszont zi zenészek legyünk, de nem azok lettünk.  Dal+Szerző: A tegnapi műhelyfotózáson kipróbáltam egy cimbalmot. Az első, örömteli benyomásom az volt, hogy ezt a hangszert könnyű megszólaltatni. Már első kísérletre is használható hangot kapunk, rögtön lehet a zenéléssel próbálkozni.

Azt jelenti ez, hogy a cimbalom könnyű hangszer?

Lukács Miklós: Semmiképp! Ám ez a gyors kezdeti siker mégis hatalmas előny a zeneoktatásban, mert a cimbalom engedi magát kipróbálni. Teljesen kezdőknek is nagyon hamar, pár perc alatt meg lehet tanítani mondjuk egy egyszerű, közismert gyerekdalt.

Közben nyomogatják a pedált, próbálnak ritmusokat játszani, és máris rabul ejti őket a hangszer. E tekintetben a cimbalom a zongorához hasonlít – ahogy abban is, hogy a könnyű első lépések után eléggé komolyra fordul a dolog.

Balogh Kálmán: Különösen azért, mert – ellentétben a zongorával – a cimbalom hang­rendszere vizuálisan nem túl könnyen átlátható, és a fülnek is sajátos módon logikus. Márpedig az igényesebb játékhoz ezt a furcsa rendszert először tökéletesen el kell sajátítani, ami viszont nagyon munkaigényes. Általában ez a vízválasztó: aki ezen az akadályon át tud jutni, abból lehet profi muzsikus.

15

INTERJÚ



BK: Az lett volna az egyszerű út, de letértünk róla. És nem azért, mert elvégeztük a klasszikus főiskolát is, mert ott is nagyon sok mindent megtanultunk, de igazából nem ez számított.

Sokkal fontosabb volt a szemléletmód, a kutató szellem.

LM: Itt kell megemlítsük például Rácz Aladárt: az ő szemléletmódjának köszönhetjük a cimbalom komolyzenei létét. Ő volt az első, aki olyasmikkel kísérletezett, hogy Bachot játsszon cimbalmon. Fejlesztette magát a hangszert is, tíz évet dolgozott egy új verő kifejlesztésén. Igazi úttörő volt. Az ismert történet szerint Ernest Ansermet és Igor Sztravinszkij hallották őt klasszikus zenét játszani 1915-ben, egy genfi kávéházban, és ezzel indult el a karrierje. És vele együtt a cimbalom komolyzenei karrierje is elindult, és kibontakozhatott a hangszer sokoldalúsága. Rácz Aladár felesége, Yvonne Barblan zongoraművész például kitalálta, hogy érdekes lenne barokk zenével kísérletezni, mert a cimbalom képes csembalószerű hangon is megszólalni, ám annál sokkal gazdagabb hangzású. És persze Rácz Aladárnak lettek tanítványai is, akik továbbadták, fejlesztették a tudást. Európa megismerte és 16

megszerette a cimbalmot; Sztravinszkij után egyre többen írtak a hangszerre, és ma szerintem nincs is olyan kortárs magyar zeneszerző, aki ne írt volna valamit cimbalomra. Fura ez a kettősség, mert sokak szemében a cimbalom kávéházi hangszer, a cigányzenekarok ismert szereplője. Ezzel sincs baj, mert ez ugyanúgy a történet fontos része, de mára a cimbalomnak lett egy százéves komolyzenei hagyománya is. És ezt a hagyományt folytattákfolytatják a kortársak, Eötvös, Kurtág és a többiek – még Pierre Boulez is írt cimbalomra. Aki sokoldalú, erős, kifejező hangszert keres szerzőként, annak jó választás a cimbalom.

D+SZ.: Mindebből úgy tűnik, hogy pörgős a klasszikus zenei cimbalmosok élete.

LM: Nos, az enyém mindenesetre az! (nevet) Sokat játszom világszerte kitűnő szimfonikus zenekarokkal, hála az égnek!

BK: Azért azt tegyük hozzá, hogy Miklós különleges a cimbalmosok között. Nemcsak azért, mert egészen magas színvonalon ismeri és játssza ezeket a kortárs műveket, hanem mert például a

INTERJÚ

jazzben is otthon van, és ráadásul maga is zeneszerző. Mindezek miatt hívják őt ezekre a reflektált helyekre, de az átlagos klasszikus zenei cimbalmos élete nem ilyen. Az általános zenekari repertoárok nem adnak túl sok munkát.

LM: Igen, de a kortárs repertoár közben annyira bő, hogy igazából nincs ok panaszra. És kísérletezni és felfedezni egyenesen kötelező. Amikor lediplomáztam, én is ugyanezzel a problémával találkoztam, de úgy fogtam fel, hogy végre próbálkozhatok olyasmivel is, amire korábban nem volt időm. És csináltam például balkáni zenekart, meg játszottam ezerféle zenét, és ettől kinyílt nekem a világ. És arra is rájöttem közben, hogy ha kinyílik nekem a világ, akkor én is kinyílhatok, és jobban a világ része leszek.

BK: Cimbalmosnak lenni manapság nem egy elismert, bejáratott, vagy pláne nem prosperáló szakma. A cigányzene fénykorában ez pont fordítva volt: egy cimbalmos biztos kenyérre számíthatott. Ezek a zenekarok adták az élő, szórakoztató zene legjavát, erre jelentős igény volt, ám mindez mára megszűnt. A klasszikus zenei cimbalmozásra értelemszerűen eleve nem is volt ekkora igény, így elmondhatjuk, hogy ma tényleg kevés a feladat. Egy mai cimbalmosnak ezért ki kell találnia, hogy ezzel a hangszerrel hogyan legyen kreatív, és milyen egyéni utat járjon be. Nincsenek előre meghatározott karrierek, viszont adott egy kifejező, sokoldalú, egzotikus hangszer. Én például mindig is azon törtem a fejem, hogyan lehetne egy-egy frissen hallott zenét cimbalmon eljátszani, mik a műfaji határok. Mindig is vonzott a népzene, és nemcsak a magyar, hanem a bolgár, a román és a görög cimbalmos zenék is érdekeltek. Kiegészítésképpen mindehhez, már elég korán beszálltam egy improvizatív kortárs zenekarba is, ahol teljesen másféle, nagyon szabad zenét játszottunk. Mindent ki akartam próbálni cimbalmon, egyszerre csináltam sokfélét, még egy ragtime zenekarba is beálltam pár koncert erejéig. Népzenei vonalon nagyon sokat játszottam kifejezetten amatőr, műkedvelő zenekarokkal is, ami megint csak egy másik szemléletmód. Mindez a zenei tapasztalatok mellett azt is eredményezte, hogy a kapcsolatrendszerem idővel teljesen európai és nagyon sokszínű lett, így cimbalmosként nekem is kinyílt a világ.

D+SZ.: Kísérletező hajlamotokat bizonyítja a Cimbalomduo is.

LM: Mi régi barátságot ápolunk Kálmánnal, de a korkülönbség miatt eleinte én még csak egy taknyos kölyök voltam. (nevet) Aztán, ahogy én is koncertező művész lettem, egyre többször beszéltünk arról, hogy jó lenne csinálni valamit közösen. A két cimbalom együtt nagyon erős hatást kelt, ráadásul jó show, úgyhogy mindig is izgatta a fantáziánkat. Végül egy felkérés hozta el az alkalmat a közös játékra – és mi azonnal tudtuk, hogy ez jó lesz, és működni fog. Nagy szerencsénkre jött Liber Endre és a Folkeuropa Kiadó, és felvehettük az első lemezünket is. Viszonylag könnyű szülés volt, mindketten hoztuk az ötleteinket, és ettől máris kellően színes lett: Kálmán a népzenéből indult ki, én pedig a kortárs és jazz irányából. Ebből kikerekedett egy önálló hangzás is, és az újdonság és az egzotikum is részes volt a sikerben. A második lemez már nehezebb szülés volt – mindig az –, viszont messze várakozáson felül teljesített. Nagyon sokáig jó helyeken szerepeltünk az eladási listákon, és nagyon sokan felfigyeltek a duóra, így kerültünk végül a WOMEX színpadára is. Legfrissebb sikerünk, hogy a Cimbalomduo Magyar Örökség Díjat kapott. De a legfontosabb persze továbbra is a felfedezés, a kísérletezés, és bátran mondhatom, hogy még nagyon sok mindent nem próbáltunk ki. n interjú: Hegyi György fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző)

BALOGH KÁLMÁN (1959)

Tizenegy éves korában kezdett cimbalmozni, első tanára nagybátyja, Balogh Elemér volt. Később Szöllős Beatrix, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Gerencsér Ferenc növendéke volt, diplomáját 1980-ban szerezte meg.

Pályafutásának részletes adatai egy külön lapszámot is megtöltenének: rengeteg népzenei, világzenei, jazz és kortárs zenei produkcióban játszott, kitűnő játéka számtalan lemezen hallható. Saját zenei vízióját önálló zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel szólaltatja meg. Nagyon sokat tett és tesz a cimbalom hazai és nemzetközi népszerűsítéséért.

LUKÁCS MIKLÓS (1977)

Zenész család gyermeke: édesapja cimbalmos, édesanyja hegedült. Első tanára a Tóth Aladár Zeneiskolában Szakály Ágnes volt, és ő képezte tovább a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában is. 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.

A kortárs zene avatott tolmácsolója hangszerén, különös tekintettel Kurtág György és Eötvös Péter műveire. Mindenképp meghallgatásra ajánljuk 2012es, Cimbalom Concertos című lemezét, amelyen négy kortárs magyar zeneszerző (Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Fekete-Kovács Kornél és Oláh Kálmán) cimbalomra írt versenyműveit játssza.

17

INTERJÚ

18

INTERJÚ

BEN MANDELSON, ZENÉSZ, PRODUCER, A WOMEX IGAZGATÓJA

senki nem mondja: hé, bartók, van egy kis problémád Ben Mandelson a világzene egyik legfontosabb figurája. Ugyan 1981-ben a posztpunk Magazine gitárosaként lépett a nagyobb nyilvánosság elé, a következő évben már Hijaz Mustapha néven a 3 Mustaphas 3 tagjaként játszott világzenét – igaz, az elnevezés akkor még meg sem született. A GlobeStyle kiadó képviselőjeként ő is ott volt a megbeszélésen, ahol a „világzene” fogalmának elterjesztése mellett döntöttek (lásd alább). Amellett, hogy sokféle formációban zenél, producerként a világ minden tájáról származó előadókkal dolgozott, köztük a magyar Napra és a Söndörgő albumain is.

A WOMEX egyik alapítója, igazgatója. Utóbbiról a budapesti WOMEX-en azt mondta: már csak tiszteletbeli igazgató, érdemi munkát nem végez. De ez egy nagyon tipikus, angolos alulfogalmazás volt tőle, hiszen amikor rákérdeztem, hogy tényleg meghallgatja-e az összes jelentkezőt (idén kb. ezret), akkor azt mondta, hogy igen, „hiszen ha csak egyet nem hallgatnék meg, akkor biztos azzal a zenésszel találkoznék össze a vonaton, és azt mondaná: ’de meg sem hallgattatok!’ Muszáj, hogy azt tudjam mondani, hogy de, mindenkit meghallgattunk.”

D+SZ: Vannak világszerte ismert magyar zenekarok, mint például a Muzsikás. De szerinted van valami elképzelésük az embereknek arról, hogy milyen a magyar zene úgy általában? Mondjuk úgy, ahogy például a fadót ismerik.

Ben Mandelson: Igen, amikor egy ország vagy egy műfaj magában egy brand lesz, és van egy „brandhordozó” művész. Nem tudom, hogy ilyen magyar brand létezik-e. Az biztos, hogy nagy lehetőségek állnak a magyar zenészek előtt külföldön is, hiszen világszínvonalon zenélnek, és olyan jól értik a hagyományt. Itt volt például a Cimbalomduó.

Elképesztő zenészek; úgy játszanak a cimbalmon, mint ahogy én magamról képzelem, hogy így gitározom, de én valójában persze nem vagyok erre képes (és a fantáziámmal sajnos nem tudok koncertjegyeket eladni). Megállnák a helyüket a világon bárhol, bármilyen színpadon; jazz, folk, kortárs zenei helyszíneken, vagy akár egy rock and roll-esküvőn is játszhatnának, és az is menne. És közben nagyon hallatszik a zenéjükön, hogy honnan jönnek. Persze nem lesznek a Rolling Stones előzenekara – bár egyébként ez egy nagy húzás lenne a Rolling Stonestól. De biztosan megnyíltak most előttük új lehetőségek,

és rajtuk múlik, hogy mit kezdenek ezekkel, például hogyan egyeztetik össze a szakmai és magánéletükkel. Nem láttam az összes magyar fellépőt, de biztos, hogy másokkal is így lesz ez. A megnyitó például nagyon sokszínű volt; biztos volt, hogy az valakinek inkább ez, másnak az tetszett jobban, de az egész sikeres volt.

Persze a kérdés mindenkinél felmerül, aki nem angol–amerikai popipari művész: hogyan tud nemzetközi szinten megjelenni, hatást gyakorolni. Ez egy nagy rejtély.

Ugyan­akkor meg senki nem mondja, hogy „Hé, Bartók, van egy kis problémád, ezzel a zenével nem fogsz tudni kitörni Magyarországról”. Egyszerűen működik. Az én kérdésem pedig mindig az: miért szeretnéd ezt?

Mit akarsz ezzel elérni? A zenész mondhatja, hogy „mert elég nagy az egóm, hogy ezt elviselje”, vagy „mert a világnak hallania kell a zenémet”, vagy „nagyon fontos számunkra, hogy új emberek halljanak minket”, vagy 

19

INTERJÚ



MI A WOMEX?

A WOMEX a népzenei és világzenei terület első számú reprezentatív nemzetközi eseménye. Egyszerre vásár, világzenei fesztivál, konferencia, zenei dokumentumfilmek fesztiválja és díjkiosztó ünnepség. Esemény a műfaj ünneplésére, új tehetségek befutására, üzletkötésre, ismerkedésre a szakmai nagyjaival, koncertek és fesztiválok programjának lekötésére, tanulásra és barátságok kötésére. Alkalom a zene ünneplésére. Olyan, mint a filmiparnak a cannes-i filmfesztivál, ám ezt azzal ellentétben mindig más és más városban rendezik.

HÁNYSZOR ÉS HOL RENDEZTEK EDDIG WOMEXET?

Először 1994-ben, Berlinben rendezték meg a WOMEX-et, alig néhány évvel a világzene mint fogalom elterjedése után. Azóta rendeztek Womexet egyebek mellett Brüsszelben, Marseille-ben, Stockholmban, Koppenhágában, Rotterdamban, Essen­ben, Newcastle-ben, Sevillában, Thessalonikiben vagy Cardiffban. A budapesti volt az első, amelyet Közép- és Kelet-Európában rendeztek meg. Ez volt a 21. WOMEX.

A WOMEX ÉS MAGYARORSZÁG

Ötven országból több mint hatvan produkció érkezett az októberben Budapesten megrendezett idei eseményre, mely a autentikus népzenétől a crossover összes ágáig mindent bemutatott az elektronikus zenei kísérletektől a jazz-zel összefonódó munkákig, kontinensekre, műfajokra való tekintet nélkül. Hazánk tizennyolc előadóval mutatkozott be a 2015-ös WOMEX-en.

20

„mindig szerettünk volna utazni, és ez elég jó módja ennek”, vagy „nem igazán gondolkodtunk ezen, de az biztos, hogy Svédországban több gázsit fizetnek”, vagy „világbéke”.

Sok érvényes válasz lehetséges. Nemzeti büszkeség, kulturális büszkeség, ego, pénzkereset, pénzszórás… És van egy paradoxon is: a világzenében mindenki a kultúrák egyenlőségét hirdeti, mindegyiknek egyenlő jogokat, megmutatkozási lehetőséget szeretne – közben pedig azt is mondják: „hé, a mi kultúránk nagyszerű! Figyelj csak ide! Különlegesek vagyunk!”

Persze ez egy nagyon kedves kis paradoxon.

D+SZ: Van valamilyen produceri ars poeticád, valamilyen módszer, amit mindig szeretsz követni?

BM: Igen, azt hiszem. Általában Rob Keylochhal dolgozom együtt, aki egy fantasztikus producer. Azokat a zenéket szeretem, amelyek elmesélnek egy történetet, és producerként az a feladatom, hogy ebben segítsek. Nem szeretek ennél jobban beavatkozni, azt szeretem, ha organikus a munka. A zenész neve az, ami ott lesz majd a lemezen, tehát ő a főszereplő. Vannak persze olyan, mondjuk így, posztmodern lemezek, amelyek olyan színtereket, hangzásokat képviselnek, amelyek a valóságban soha nem léteztek, csak a képzelet szüleményei. Persze ha ez jó, akkor olyan, mint Frankenstein szörnye: ha jól rakod össze a test darabkáit, akkor életre kel, jár, beszél. Sok producer dolgozik így, „veszélyes tudósként”, és sok ilyen lemezt szeretek is; de az én megközelítésem más. Például amikor tavaly a Söndörgővel dolgoztam, akkor csak annyi volt a feladatom, hogy én legyek a „külső fül”, mert egyébként nagyon jól tudták, hogy mit akarnak. Azt tudtam számukra biztosítani, hogy ne kelljen egyfolytában gondolkodniuk; a gondolkodás feladatát át tudtam vállalni, ők pedig játszhattak. Abba, hogy mit, hogyan játsszanak, nem kellett beleszólnom. Olyasmiket mondtam, hogy „ha ezt akarjátok csinálni, szerintem még egyszer fel kéne venni, és talán ezt ki lehetne próbálni”, vagy hogy „fáradtak vagytok, együnk egy sütit, aztán menjünk haza”, meg ilyesmiket.

D+SZ: Az egyik magyar zenekar, amelyiknek producere voltál, a Napra. Ennek vezetője, Both Miklós annak idején egy interjúban azt mondta, hogy „elküldtük nekik a demóanyagot, és pontosan tudják az összes számban a váltásokat, mindent. Fejükben van az összes szám kottája.” Általában így dolgozol?

BM: Ó, ez nagyon kedves volt a Both Mikitől, de hát ez lehetetlen, főleg a Napra esetén, hiszen az nagyon sűrű zene. Mondjuk azt, hogy próbálok egy kicsit felkészülni.

Sok esetben – és ezt Both Miklós nagyon jól tudja – a zenekarok nagyon sok információt zsúfolnak a zenéjükbe, és ilyenkor az a producer feladata, hogy ennek egy részét eltávolítsa, hogy nagyon tisztán hallatszódjon a történet, amit ki akarnak fejezni. Ez a „túl sok információ” probléma nagyon sok producer munkájában megjelenik, mert a művészek nagyon intenzív emberek, akik szeretnének egyszerre mindent elmondani.

Pedig nem lehet mindent egyszerre elmondani.

D+SZ: Mikor érdemes egy magyar zenekarnak azon elgondolkodnia, hogy téged alkalmazzon producerként?

BM: Először is nagyon fontos, hogy legyen sok-sok helyi sütemény a stúdióban és a próbateremben. Számomra ez egy nagyon fontos tényező, főleg Magyarországon, ahol nagyon sok és nagyon finom hagyományos népi sütemény van… Olyan zenészekkel szeretek dolgozni, akiknek víziója van, határozott elképzelése arról, milyen történetet akar elmesélni, és képes is ezt előadni. Ezen belül nem igazán számít, hogy magyarok vagy sem.

Biztos vagyok benne, hogy fogok még Magyarországon dolgozni. Korábban zenészként is játszottam magyar zenét, és talán 1987-ben vagy 88-ban fel is léptünk is Magyarországon, a Petőfi Csarnokban. Vicces élmény volt, mert nagyon próbálkoztunk, de semmilyen reakció nem volt. Aztán egyszer csak valami történt a koncert felénél, mert elkezdtek éljenezni, mi meg azt gondoltuk, hogy hú, hát ez a magyar közönség… nagyon érdekes.

INTERJÚ

BEN MANDELSON A LONDONI ALLSTAR BAND, A YIDDISH TWIST ORCHESTRA TAGJAKÉNT

Aztán a kilencvenes évek elején is voltam itt, jártam táncházakban is. Nagyon inspiráló volt a légkör, radikális népzeneélvezet, erős nemzeti érzéssel, nemzeti büszkeséggel, de a harcias nacionalizmus nélkül. Amikor először rendeztük a WOMEX-et, 1994-ben, pont Budapestről érkeztem egy megbeszélésre, és mondtam a többieknek, hogy mindenképpen meg kell jelennie a WOMEX-en ennek a táncházhangulatnak, mert annyira fantasztikus.

21 év múlva meg itt vagyunk. De korábban is sok nagyszerű magyar zenész lépett fel a WOMEX-eken. Nagyon gazdag a magyar hagyomány, és rengeteg a tehetséges zenész; azok, akik felléptek itt, vagy a Hungarian HeartBeats gálakoncerten 2011-ben, csak egy kis része a nagyszerű zenészeknek. Szóval nagyon szívesen dolgoznék valakivel innen.

D+SZ: Mikor érdemes, éri meg veled dolgoznia egy zenekarnak, ha amolyan befektetésként tekintünk erre?

BM: Ó, én nem így, nem befektetésként gondolok rá… Amit én először mindig megkérdezek: miért? Könnyű zenélni, könnyű turnézni, de az igazi kérdés ez: miért csinálod ezt? Miért írod ezt a dalt? Miért van ennek a szövegnek jelentése számodra? Miért ebben a bizonyos sorrendben játszod le a hangokat? Miért ilyen a megszólalásod? Ezek számomra a kulcskérdések. Ha elkezdek dolgozni producerként egy zenekarral, akkor először ezekre keresem a választ. És ha nem kapom meg, akkor nem lesz túlságosan izgalmas számomra a munka.

Hinnem kell benne, hogy tényleg ezt akarják, és tudják, hogy miért. És ez legalább 17,50 eurót megér az időmből, ami már majdnem a teljes munkadíjam. Valamint olyan projekteken szeretek dolgozni, amelyek megmozgatnak bennem valamit, inspirálnak. Nem vagyok egy bérgyilkos, akit csak úgy felfogadhatsz, hogy elvégezze a melót. Kell hogy legyen valami okom rá. Főleg most nagyon fontos ez, hogy tudják a válaszokat a fenti kérdésekre, amikor

mindenki azt mondja, hogy a zeneipar egy „csináld magad” iparág. Korábban nagyon világos volt a képlet: egy lemezkiadó hosszú távra fektetett bele egy zenekarba, hogy a harmadik lemez majd fantasztikus legyen.

Ez volt az „A&R-modell”. Nagyon sok szempontból befektetést igényelt ez, nemcsak pénzügyileg, hanem fejleszteni őket, időt adni nekik, hogy gondolkodjanak a saját dolgaikon. Ebből az lett mára, hogy a kiadó azt mondja: „hozd el nekem a kész masztert a közösségeddel, a kattintásaiddal, a PR-oddal, az imidzseddel, a brandeddel együtt, és ha ez összeillik a mi brandünkkel, akkor tudunk neked bizonyos szolgáltatásokat nyújtani a bevételed egy részéért cserébe, tárgyaljuk meg a részleteket.” Ez egy egészen más modell, és ebben a művészeknek sokkal inkább személyes felelősséget kell vállalniuk a pályájukért. És el kell gondolkodniuk azon, hogy mit mondanak, mit játszanak, hogyan tudják maguknak összeszedni a pénzt. „Ha felbérelünk egy vonószenekart, akkor vajon el tudunk adni kétszázzal több lemezt, hogy kitermeljük a bérüket? Valószínűleg nem.

Akkor gondoljuk végig, hogy tényleg szükségünk van-e rájuk.” Ilyen egyszerű, nagyon praktikus kérdéseket kell megválaszolniuk.

D+SZ: A producer szerepe hogyan változott meg?

BM: Ironikus módon rengeteg információ elérhető arról, hogyan legyél „csináld magad” művész – csak éppen egyáltalán nem könnyű megérteni mindezt. Korábban semmilyen információ nem állt erről rendelkezésre. A lemezcégek által megfizetett producerek – szinte mindig férfiak – mondták meg, hogy mit kell tenned.

Néha persze nagyon jóindulatúan mondták, és megadták a lehetőséget arra, hogy fejlődjél, anélkül, hogy a lakbér miatt kellett volna aggódnod közben. Természetesen nem Beyoncéról és Kanye Westről beszélek, de valószínűleg a WOMEX-en fellépő összes zenészre már igaz mindez: mindazokra, akik a fellépésük után maguk cipelik a cuccaikat; maguk írják az üzeneteiket a közösségi médiába; maguk találják ki, hogy mit vegyenek fel a színpadon, és hogyan fizessék ki a próbatermet. Ez nagy nyomást helyez a zenészekre, és speciális  21

INTERJÚ

 képességeket igényel. Ebben a modellben a producer is szolgáltatást nyújt, mégpedig a művész által megfizetve. Korábban a lemezcég vette fel a producert, mégpedig azzal a céllal, hogy a művésszel együttműködve valami olyasmit hozzanak létre, ami bevételt termel a művész számára, de a lemezcég a tulajdonosa.

Mindez globálisan igaz, vagyis a magyar zenészek ebben a tekintetben egyáltalán nem különböznek a többiektől, és fontos, hogy ezt tudják. Fontos, hogy azt is lássák, hogy ebben a működésmódban egy termék – mondjuk egy lemez – nem számít olyan sokat.

Még úgy is lehet karriert csinálni, hogy koncertezel, verseskönyveket és pólókat árulsz, és egyetlen CD-t sem adsz el. Lehet, hogy csak streamen érhető el a zenéd, de ha tetszik a rajongóknak, akkor elmennek a koncertre, vesznek a merch-pultban valamit. Vagyis a zenészek rengetegféle terméket állítanak elő, és talán vége van annak a kornak, amikor mindenki megszállottan a lemezkészítéssel foglalkozott. Egyébként ez nagyon érdekes párhuzamot mutat mondjuk a tradicionális esküvői zenészekkel, akik számára szintén egyáltalán nem volt lényeges, hogy lemezeket készítsenek. Esetleg valaki felvette a játékukat, és ez hozhatott nekik plusz jövedelmet, de nem ezen volt a hangsúly. Én elég öreg vagyok, hatvankét éves, úgyhogy végigkövettem ezt az átalakulást. Voltam zenész, aki producerrel dolgozott, és voltam producer; elrontottam dolgokat, és ami nagyon jó, hogy még mindig hibázok, ami új, izgalmas élmények lehetőségét hordozza magában.

D+SZ: Ez a negatív oldal, viszont a pozitív ugye az, hogy milyen könnyen el lehet érni az információt.

BM: Annyi információhoz lehet hozzáférni, szinte olyan, mintha a fejed folyamatosan egy gépben volna, aminek soha nem marad abba a zümmögése. Egyesek számára ez fantasztikus lehetőség, mert igazán független művészek lehetnek. Elég, ha van mondjuk kétezer rajongójuk az egész világon. A negatív oldala, hogy nagyon kell küzdeni, hogy meghalljanak, és több időt töltesz a marketinggel, a prezentációval, és hogy mindig friss maradj, mint a zenekészítéssel.

D+SZ: Ott voltál azon a mára legendássá vált 1987-es megbeszélésen, ahol a „világzene” megjelölés elterjesztése mellett döntöttek?

BM: Igen, az a megtiszteltetés ért, hogy ott lehettem közöttük, és én voltam a titkár, én jegyzeteltem. Ezek a feljegyzések meg is találhatók az fRoots magazin honlapján. Nagyon érdekes ennyi év után újraolvasni, hogy mit gondoltunk akkor erről. Az biztos, hogy az egész egy három hónapos marketingkampánynak indult, amihez egy kalapban gyűjtöttük ott a pénzt – senki nem gondolkozott hosszú távon, nem sejtette, hogy 2015-ben a WOMEX-en fogunk találkozni. Azt sem gondoltunk, hogy egy műfaji elnevezést alkotnánk meg. Azok amúgy sem úgy születnek, hogy egy asztal körül ülnek emberek, és azt mondják: „jamaikai zenészek vagyunk, mi lenne ha a zenénket úgy neveznénk, hogy… reggae. Mi leszünk a Reggae Bizottság. Aki mellette van, tegye fel a kezét!” A hogyanokról és a miértekről vitatkoztunk.

22

BEN MANDELSON A THE FALSE BEARDS TAGJAKÉNT (FOTÓ: ELLY LUCAS)

D+SZ: Az elnevezésnek sok ellenzője van. Visszatekintve hogy látod, hogy mennyit segített, esetleg mennyit ártott azoknak a zenéknek, amiket idesoroltak?

BM: Van egy Andy Warhol-idézet: „Nem elolvasni kell, amit írnak rólad, hanem a súlyát megmérni.” Vagyis a jelenlét mennyisége számít, nem a tartalom minősége. Azt hiszem, hogy a világzene már itt tart, olyan értelemben, hogy jelen van, még akkor is, ha egyesek nem szeretik, mások meg igen. Az, hogy vitatkozunk róla, azt mutatja, hogy fontos, megvitatásra érdemes. Fontos, hogy nem egy zenei műfaj, forma, hanem csak egy doboz, amibe beleraksz dolgokat, és az oldalai nincsenek nagyon jól lezárva, vagyis beleesnek és kiesnek belőle dolgok. Ennyi az egész. Érdekes, amikor zenészek azt mondják, hogy „világzenét játszunk” – úgy látszik, hogy van valami elképzelésük arról, hogy ez micsoda. Én inkább lazán állok a definíciós kérdésekhez. Nem bosszantom fel magamat rajtuk, nem megyek bele vitákba. Valaki azt mondja, a világzene ez – oké; másvalaki szerint viszont az – jól van. Nagyon sokszínű társadalomban élünk, ami azt jelenti, hogy nagyon sokféle identitásunk lehet, mindegyik a maga módján érvényes.

D+SZ: A popzenében, vagy mondjuk az elektronikus zenében gyakran árulást kiáltanak a korábbi rajongók, ha egy műfaj megjelenik a reklámokban. Ez megvan a világzenében is?

BM: Persze, minden művésznél megvan az a pont, ahol a rajongók azt mondják, hogy „eladta magát”. Az emberek azt akarják, hogy a kedvenceik autentikusak legyenek. A közönség és a művészek között olyan a viszony, mint Isten és szolgája között, és van az a pont, ahol az előbbi azt mondja: „Júdás, elárultál engem, elfogadtad a sajtgyártó pénzét”. Ez arról árulkodik, hogy milyen erős érzelmi kötelék van a zenében. És ahogy a közösségi média szerepe erősödik, lényegében ennek a kialakítása egyre inkább a művész feladata. n interjú: Rónai András, nyitókép: jacob crawfurd

23

LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1

KIS GRÓFO

MERT A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

3 590 201

2

PIXA & KIS GRÓFO

BULIBÁRÓ

3 572 413

3

FARKASOK (MR.BUSTA X AK26)

APÉNZEMBEESTÉLBELE

2 615 238

4

WELLHELLO

APUVEDDMEG

2 593 267

5

HALOTT PÉNZ

VALAMI VAN A LEVEGŐBEN

2 432 427

6

HORVÁTH TAMÁS

HÁNYSZOR

2 394 816

7

MAJKA & PÁPAI JOCI

MIKOR A TEST ÖREXIK

2 348 110

8

ESSEMM

NEKED ÍROM

2 140 599

9

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ

EMLÉKSZEM, SOPRONBAN

2 134 175

10

HORVÁTH TAMÁS & RAUL

TÁNCOL VELEM A VILÁG

2 025 018

11

IRIGY HÓNALJMIRIGY

APU VEDD MEG A RAKPARTOT

1 721 677

12

WELLHELLO

SOKSZOR VOLT MÁR ÍGY

1 689 740

13

FURA CSÉ

NEM LÉTEZŐ LÁNY

1 654 276

14

PAMKUTYA

APUVEDDMEG PARÓDIA

1 623 989

15

JOLLY & KIS GRÓFO

NO ROXA ÁJ

1 540 537

16

PAMKUTYA

VALAMI VAN A LEVEGŐBEN PARÓDIA

1 535 132

17

MR.BUSTA & TOMEGA

SEMMI BAJ

1 523 414

18

MAJKA CURTIS BLR

BELEHALOK

1 509 033

19

PUNNANY MASSIF

UTOLSÓ TÁNC

1 496 357

20

WELLHELLO

RAKPART

1 478 652

2

zeneszöveg-TOPLISTA

1 SUPERSTEREO 2 WELLHELLO

BENT A NEVED

3 4

WELLHELLO

EMLÉKSZEM, SOPRONBAN

G.W.M

NEM BECSÜLTÉL MEG

APUVEDDMEG

5 MR. BUSTA (FT. TOMEGA) 6 FARKASOK

SEMMI BAJ

7 8

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

HORVÁTH TAMÁS

HÁNYSZOR

9 10

L.L. JUNIOR

ÚGY SZERETNÉK

PUNNANY MASSIF

VENDÉGLÁTÓS

11

QUIMBY

MOST MÚLIK PONTOSAN

12

13

CHILDREN OF DISTANCE

INKÁBB VELED

PUNNANY MASSIF

MÁSFÉL HETE

14

MAX & KENNEL33 15 MAJKA (FT. PÁPAI JOCI)

MINDEN PERC

16 WELLHELLO 17

KOWALSKY MEG A VEGA

RAKPART

18

19

PUNNANY MASSIF

ÉLVEZD

KOVÁCS NORBY

MERT A NÉZÉSET MEG A JÁRÁSÁT

20

BRÓDY JÁNOS

HA ÉN RÓZSA VOLNÉK

 n



AMILYEN HÜLYE VAGY...

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

A TOPLISTÁK AZ OKTÓBER ÉS DECEMBER KÖZTI

APÉNZEMBEESTÉLBELE

MIKOR A TEST ÖREXIK

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT

IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS



ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ



MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK.



EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

n

   

2015 ŐSZ

MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG

  n n

         n



LISTÁK

3 1

4

MAHASZ STREAMING TOPLISTA

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ

2 WELLHELLO

EMLÉKSZEM, SOPRONBAN APUVEDDMEG

 

A MAHASZ ŐSZI STREAMING TOPLISTÁJÁRA EZÚTTAL KÉT MAGYAR SZÁM TUDOTT BEKERÜLNI. A HAZAI ZENÉK SZERÉNY SZEREPLÉSE A LISTÁN ANNAK KÖSZÖNHETŐ, HOGY A SPOTIFY ADATAI IS SZEREPELNEK A MAHASZ ÖSSZESÍTÉSÉBEN. EZ A TÖBBINÉL JÓVAL NÉPSZERŰBB SZOLGÁLTATÓ A MAGYAR SZÁMOKNAK NEM AD KÜLÖN KIEMELÉST.

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

5

1

1

SUPERSTEREO FEAT. DÉ

BENT A NEVED

2

KÁLLAY SAUNDERS BAND

YOUNG

3

WELLHELLO

GYERE ÉS TÁNCOLJ

4

BOGI & THE BERRY

KÖRÚT

5

WOLF KATI

UTAZÁS

6

ZSÉDA & VASTAG CSABA

LEGYÉL A MÁSÉ

7

RÚZSA MAGDOLNA

ÁPRILIS

8

CZIBI NORBI

MENJ TOVÁBB!

9 DENIZ

CSODA

10

FEHÉRVÁRI GÁBOR ALFRÉD

MARY JOE

11

MARGARET ISLAND

ESŐ

12

ÁKOS

MÉG EGYSZER

13

BYEALEX ÉS A SLEPP & LOTFI BEGI

MÉG MINDIG...

14

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ

EMLÉKSZEM, SOPRONBAN

15

BYEALEX

HÉ BUDAPEST!

16

INTIM TORNA ILLEGÁL

ÖRÖKKÉ

17

ANDFRIENDS

SZERETNI MÉG

18

WE ARE ROCKSTARS

RÓLUNK SZÓL

19

BALKAN FANATIK

FELJÖTT A NAP

20

JANICSÁK VECA

KÖNNYEK AZ ESŐBEN

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ

EMLÉKSZEM, SOPRONBAN

n

1

TANKCSAPDA

JUBILEUM 25 (FŐNIX KONCERT)

MARY MIX

    

2 3

ÁKOS

MÉG EGYSZER

HOOLIGANS

NEM HALL, NEM LÁT, NEM ...

4 5

VÁLOGATÁS

STRAND FESZTIVÁL

6 7

VÁLOGATÁS

VOLT FESZTIVÁL

REPUBLIC

RAJZOLJUNK ÁLMOKAT!

APUVEDDMEG

4 5

SUPERSTEREO FEAT. DÉ

BENT A NEVED

WELLHELLO

GYERE ÉS TÁNCOLJ

6 7

MAJKA, CURTIS, BLR

BELEHALOK

MARGARET ISLAND

ESŐ

8 WELLHELLO 9 JOLLY ÉS KIS GRÓFO

RAKPART



NO ROXA ÁJ

n

10

HALOTT PÉNZ

VALAMI VAN A LEVEGŐBEN

11

NÓTÁR MARY

KICSISZÍVEM

12

13

PIXA & KIS GRÓFO

BULIBÁRÓ

BYEALEX ÉS A SLEPP

MÉG MINDIG...

14

15

ÁKOS

MÉG EGYSZER

16

17

NÓTÁR MARY

SÍROMIG SZERETLEK ÉN

HALOTT PÉNZ

NEM ÉRINTHET MEG

BAHLZACK FEAT. BONNIE RABSON DREAMING

 

ZORALL BUMM

10

PROSECTURA

FÖLDI NYALANDÓK

11

OMEN

HUSZONÖT ÉV

12

13

ZANZIBAR

MINDENT LEHET, MINDENT SZABAD!

HÉTKÖZNAPI CSALÓDÁSOK

PONT

14

15

REFORMÁTUS KÓRUSOK

REFORMÁTUS ÉNEKEK XIV.

MARGARET ISLAND

EGYSZER VOLT

16

17

ROMANTIKUS ERŐSZAK

A HAZÁÉRT

KIRÁLY VIKTOR

3RD DIMENSION

DOROTHY

JOBB, HA HOZZÁSZOKSZ!

ROCKOPERA

ISTVÁN, A KIRÁLY - KIRÁLYDOMB

RÚZSA MAGDOLNA

TIZENEGY

LÉGYPAPÍR

18

19

20

ANGYAL MELLETTEM

20

RÚZSA MAGDI & PRESSER GÁBOR

GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL TRIBUTE ALBUM

8 ZORALL 9 DALRIADA

18

KÖKÉNY ATTILA 19 GRB

NINCS SEMMI MÁSOM

     

    

6 MAHASZ album TOPLISTA

MAHASZ single TOPLISTA

2 NÓTÁR MARY 3 WELLHELLO

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

2015 ŐSZ

ÁLDÁS

    

26

BELSŐSÉG

SZERZŐ NŐK

nőiesedik a dalszerzők világa Az Artisjus adatai szerint egyre több női zeneszerző és szövegíró tevékenykedik hazánkban. A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerések területén is tetten érhető. Az Artisjus adatai szerint egyértelműen beazonosítható, hogy a pop, az alternatív és a gyermekzene területén aktívabbak a női szerzők.

Az ábra elkészítése után pedig összeszedtük, miket mondtak korábban a magazinnak a női szerzők a dalszerzésről! „... bennem ugyanannyira szenvedélyes az anyai lét, mint az alko- „Olyanok nekem a szavak, mintha a sakkbábjaim lennének. Nem tó, és ezt tudják azok is, akik velem dolgoznak” – TALLÉR ZSÓFIA akarom, hogy csorbuljon az igazság, nem akarok csak azért használni egy szót, hogy rímeljen. Tudom, sokan vannak, akik más „A nagy magyar énekesnőknek általában férfiak írták a dalokat. technikával írnak, és őket is nagyon tisztelem. De számomra így Vajon ők maguk miért nem lettek szerzők? Esetleg mondták nekik marad igaz az, amit írok, ha nem korrektúrázok semmit utólag”. az átkosban az élet-halál dalszerző urai, hogy magácska csak ne – MARGE írogasson szövegeket és dallamokat, mert az úgysem lesz olyan jó? Maga csak menjen ki rövid szoknyában a színpadra, majd „A dalszerzés ilyen pizsamás dolog nálam. Imádok pizsamában a – szintén javarészt férfiakból álló – zsűrik, kiadók, rendezők, létezni otthon. Az új zenéket sokat próbálgatom, leülök és kísérzeneszerzők, szövegírók, hangmérnökök kezükbe veszik a maga letezem egy-két órát, hetet, vagy akár hónapot. A dalszövegek is karrierjét…” – PALYA BEA hosszú idő alatt születnek. Van egy füzetem, amit mindig magammal viszek, szavakat, kifejezéseket, mondatokat, szövegötleteket „Az Animában, ahol kezdtem, volt egy, már jól működő alkotó gyűjtök össze benne, amiknek a nagy része később belekerül a közeg, mindenkinek megvolt a szerepe, ki mit csinál. Úgy kerültem dalszövegekbe” – JÓNÁS VERA oda, hogy én vagyok az énekesnő, és aztán zakatolni kezdett bennem az alkotási vágy, motiváció. Mindenki mondogatta, hogy „Minden szövegemnek van konklúziója. Ha valaki hallgatja a dalamegírathatnám a szövegeinket a Lovasival, de nem! Én most már im, és hallja, hogy Ain’t no perfect life, azt üzenem vele, tökéletesattól nem lennék kielégülve, ha a kezembe nyomnák a számokat ség nincsen – béküljünk ki a gondolattal. Ez a misszió részemről meg a szöveget” – NÉMETH JUCI az emberek segítését jelenti a saját tapasztalataimon, belsőmön keresztül. Nem feltétlen rólam szólnak a szövegek. Szólhatnak egy „Ha az alkotói énemet ketté akarom választani férfi és női ol- helyzetről, de ugyanakkor más emberek által megélt szituációkról, dalra, akkor a Bin-Jip formációban élem meg a férfias énemet, rajtam keresztül, az én szememmel” – ALBA HYSENI mert ott tombolom ki magam: sokat táncolok, ugrálok, kiáltok, dominánsabb vagyok. A Gyémánt Bálinttal létrehozott duó pe- „Annyi lenyűgöző műfaj van, hogy nem tudok egyet sem birtokoldig a női oldal, mert az intimitásról szól, sokkal bensőségesebb, ni. Meghallok valami újat, és végem van. Erre azt találtam ki, hogy ugyanakkor kitárulkozóbb érzelmi szinten. Mindig afelé megyek, olyan zenét kell csinálnom, amit kizárólag egyedül írok és játszom ami izgat, amit még nem próbáltam. Fel akarom fedezni, hogy föl. Minden egyes pillanata egyedül születik meg bennem, majd mi van még bennem” – HARCSA VERONIKA egyedül is adom ki magamból. A hibáimmal, hiányosságaimmal, mindenemmel együtt” – SZIRTES EDINA MÓKUS

27

KOMOLY

28

KOMOLY

100 ÉVES A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

az operett az életörömről és a szerelemről szól 1915. november 17-én Bécsben mutatták be Kálmán Imre operettjét, A Csárdáskirálynőt. Az I. világháború alatt született műről a szerző egy évvel korábban így nyilatkozott: „Fegyverropogós időben az ember nem komponál…” Bő egy év elteltével mégis megszületett a partitúra és minden idők leghíresebb operettje, A Csárdáskirálynő. A librettisták, Leo Stein és Jenbach Béla ráadásul nem légből merítették ötletüket. az operettekben. A szocialista esztétika káros, hazug műfajnak fogta fel, és néhányan sajnos a mai napig így vélekednek az operettről. Tanulmányok születtek arról, hogy a társadalmi tények elől álomvilágba, és hazugságokba való menekülés hozza létre az operettet – de szerintem ez nem igaz. Az operett ugyanis a szerelemről szól, a szerelem őrült, mindent elsöprő hatalmáról, és arról, hogy az életet érde– Egy jó operettnek mindig áthallása és jelenidejűsége van, mely kb. 30-40 évig mű- mes élvezni és értékelni.” ködik. Így történt A Csárdáskirálynő esetében is. Eredeti címe Csárdáshercegné volt, magyarul pedig Csárdáskirálynéként láthatták a nézők. Kevesen tudják, hogy ezzel a „Ebben a kontextusban persze igaz is lehetgúnynévvel Szilviát illették, amiért elfogadta Edvin házassági ajánlatát. A Csárdáski- ne a polgárság menekülése a valóságtól, de a műfaj lényege nem ebben rejlik. Ma rálynő cím tehát csak később született. már felesleges visszaidézni ezeket az éveket, vagy akár Honthy Hannát utánozni, mert biztos vagyok abban, hogy ma már ő sem így játszana, a tehetségét figyelembe véve hanyagolná a modorosságot a szín„Az 1950-es években Cecília és Miska, a főpincér főszereplésével nosztalgikus, muzeális padon” – fejti ki a véleményét a Budapesti változat született, ahol az idősebbek kerültek előtérbe, az operett a múltjukról szólt. Operettszínház művészeti vezetője.

Ma már alig tudja valaki, hogy ezekben az években ki játszotta Szilviát, Edvint, Stázit.

Bónit is elsősorban azért jegyeztük meg, mert Latabár Kálmán visszamondta a felké- KERO kitér arra is, hogy a 80-as, 90-es rést, nem óhajtott ugyanis az átírt, Feleki Kamill-féle változatban játszani. Így Bónit években elindult egy új irányzat, melynek úttörő képviselői Mohácsi János KaposRátonyi Róbert alakította évekig, biztosítva ezzel karrierjének kibontakozását.

Ez a feldolgozás Magyarországon a mai napig hódít, öregcentrikus szemléletével várott megrendezett előadása, majd Alkárt okozva a műfajnak. Az 50-es években ellenben tökéletesen működött. Akkoriban földi Róbert Csárdáskirálynője a Szegedi a polgárság kifigurázását, karikatúráját, az arisztokrácia ‘hülyeségeit’ jelenítették meg Szabadtéri Játékokon. Az említett szak-  Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője úgy véli, A Csárdáskirálynőt erősen befolyásolta a történelem, de mivel az operett szemtelen és korszerű műfaj, ez sajátosan jelenik meg benne. „Nem véletlen, hogy a premier után Edvin karakterét Rudolf főherceggel, míg a herceget Ferenc Józseffel azonosították. Szilviáról Vetsera Mária, Anhilte/Cecíliáról Schratt Katalin, a császár szeretője, a híres színésznő jutott eszébe a nézőknek. A történet akkoriban egyértelműen politikai célzásokat tartalmazott. A háború árnyékában megrendezett előadáson Rohnsdorf ezredes felbukkanása egy élő, létező állapotot jelenített meg” – meséli KERO.

Kerényi Miklós Gábor szerint nem mindegyik átdolgozás tett jót a darabnak.

29

KOMOLY

 emberek végre nem muzeális, nosztalgikus darabként fogták fel „A Kárpát-medencében érdekes hangulatban élünk, egyik pilA Csárdáskirálynőt, hanem modern, zenés népszínházi produkci- lanatban sírunk, a másikban vigadunk. Ami azonban miénkké óként, melynek története és politikai jelenidejűsége van. teszi az operettet, hogy gyengeségeinken és erősségeinken bizony mosolyogni is tudunk. Irónia és önirónia jellemez minket. „Mi, a Budapesti Operettszínházban ezen az úton indultunk el és A Kárpát-medence a népeknek ez a nagy kohója, összekovácsoló készítettünk egy olyan átdolgozást, mely az eredetihez nyúlik vis�- erővel bír. sza – folytatja. – Próbáljuk közelebb hozni a nézőkhöz azt a tényt A magyarok, szlovákok, románok, székelyek, svábok, zsidók, is, hogy A Csárdáskirálynő háborús időben született. A történet iz- németek, olaszok együttélése hoz magával különleges szellemigalma akkor teljesedik ki, ha kiderül, hogy a szerelmi bonyodalmak séget, győzni akarást, tehetséget. Félre lehetne ezt a gondolatháborúban bontakoznak ki, bármikor behívhatják a főszereplőt, sort söpörni és azt mondani, hogy magyarkodom, de erről szó Edvint. Épp ezért az Operettszínház előadásában szerepet kap sincs, az operett a maga sírva-vigadásával, szélsőségeivel és egy lelkes orfeumlátogató hős, aki megsebesül a világháborúban, ironikus humorával nagyon is a mi műfajunk. Ráadásul a szubmajd többször feltűnik a színen. Ő hozza a háborús hangulatot. rett–táncoskomikus pár akrobatikus táncai, felfokozott játékos De ettől még nem szakadunk el attól az alapfrázistól sem, hogy a kedve tipikusan a mi operettjátszásunkra jellemzőek.” mű a komor felhők ellenére a vidámságról, az életről szól.”

A jubileumi évben, 2015 novemberében gálát szervezett a teátrum, ahol a műfaj legkiemelkedőbb művészei léptek fel, meséltek A Csárdáskirálynőről. A nézők különböző rendezői verzióból láthattak részleteket – mások mellett Szinetár Miklós egykori legendás Csárdásából. Vetítésekkel színesítették a műsort, mely a 100. évfordulónak egy-egy fontos pillanatát fogalmazta meg.

Kerényi Miklós Gábor Budapesten, Salzburgban, Prágában, Bu„Mindenkit érdekel a szerelem, a konfliktus, az akadályok feloldása. Ettől lesz mindig mai. Úgy látom, egyre kevesebben karestben, Münchenben, Szentpétervárott, Helsinkiben és egyéb gondolják, hogy operettre járni szégyellnivaló, és egyre többen városokban is megrendezte már A Csárdáskirálynőt, koncepciója büszkék arra, hogy az operett mint műfaj kapcsán a világon min- viszont folyamatosan változott. „Ma talán az eddigieknél is erősebbnek érzem a konfliktust Eddenhol a magyarok jutnak eszébe az embereknek. Ez az egyetlen színházi műfaj, mely hungarikum. Az operettet kulturális export- vin és Szilvia között. Más kultúrkörből érkeztek, és csekély esélyt látok arra, hogy ezt feloldják, féltem őket, arra gondolok, hogy cikként bárhol elfogadják tőlünk.

Kiemelném, hogy Johann Strauss Denevérjét – melyet ősszel ha a harmadik felvonás után még egyszer felgördülne a fügmutattunk be a teátrumban – 2016-ra meghívta a Tel Aviv-i Ope- göny, ott bizony komoly bajok lennének a kapcsolatukkal.

Az 1915-ös bemutató után, ahogy említettem, mindenki raház. Hatalmas megtiszteltetés ez a színházunknak, fellépünk abban a szentélyben, ahol a milánói Scala, a londoni Covent Vetsera Máriára és Rudolfra asszociált a két főszereplő kapcsán, Garden, a New York-i Metropolitan előadásai láthatók. A világ ám ma ez eszünkbe sem jutna, ezt a hiányt pedig erővel, izgalegnívósabb társulatai mellett mi képviseljük az operettet, és míg lommal, játékkal tudjuk pótolni.” két éve A Csárdáskirálynővel, tavaly a Bajadérral utaztunk Izraelbe. Idén a Denevéren a sor” – fejti ki KERO, majd arról mesél, KERO szerint az emberek 90%-a meglepetéssel konstatálja, hogy hogy egy operett népszerűsége vélhetően sosem fogja utolérni az operett ennyire mai és korszerű, ráadásul az elmúlt 14 év alatt a duplájára emelkedett az operettet kedvelő közönség száma. a musicalekét.

Az idén kibocsátott Csárdáskirálynő-emlékbélyeg kiadása többek „Ez nem is cél, mivel a musical a jelenkor pillanatnyi élvezeti cikke, között abban is segít, hogy az operettről lehulljon a mézes-máaz operett pedig klasszikus, időtálló, izgalmas zenés népszínházi zas, gulasch imidzsünk.

Hiány leginkább abban mutatkozik meg, hogy releváns színiműfaj. 2015-ben, a jubileumi Csárdáskirálynő évben turnéztunk már Münchenben, Ománban, Katarban, ahol még a jelmezeken kritika nem születik zenés színházról, nem olvashatunk érvekkel is változtatnunk kellett. A női szereplők válla nem látszódhatott alátámasztott véleményeket. Az utánpótlás kinevelése is az Opeki a ruhákból, bor helyett pedig gyümölcslevet ittak a szereplők. rettszínházra hárul.

A Csárdáskirálynővel Japánba is elutazunk – büszkék lehetünk tehát arra, hogy úgy tűnik, operettet mi, magyarok tudunk jelen „A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek óriási felelőssége lenne pillanatban a legjobban előadni, színpadra alkalmazni a vilá- a képzésükben, csacsi döntés volt, hogy az operett-musical osztályok megszűntek. Zenés színész szakirány működik, de minthogy gon.” szerintem minden színész zenés színész is egyben, ez nem ugyanA művészeti vezető a sikerünk titkát lélektani és technikai érte- az. Akiknek komoly operett- vagy musicalhangja van, nem igazán jut be az egyetemre. Úgy 40-45 évvel ezelőtt indította Vámos lemben is vizsgálta.

Lényeges kérdés, hogy a fiatalokat 2015ben miért is érdekelheti az operett.

30

KOMOLY

ÉLJEN A SZERELEM

A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓJA A KIRÁLY SZÍNHÁZBAN, 1916. NOVEMBER 3.

(FOTÓ: ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET)

László az első nagy operett-musical osztályt, ahová olyan művészek jártak, mint Oszvald Marika, Benkóczi Zoltán, Kalocsai Zsuzsa, Csengeri Attila. 12 éve pedig a Budapesti Operettszínház stúdiója képez operett- és musicalénekeseket. Se a Madách, se az Operettszínház nem tudott az utóbbi időben megfelelő hanggal rendelkező, a Színház- és Filmművészeti Egyetemről érkező hallgatót szerződtetni. Mi neveljük az utánpótlást, a mi felelősségünk, hogy szubrettek, bonvivánok, táncos-komikusok szülessenek és léphessenek színpadra.”

A Csárdáskirálynő-évad 2016-ban is folytatódik, idén a bécsi bemutatót ünnepeltük, jövőre pedig a magyarországi premiert.

Ezzel kapcsolatban A Csárdáskirálynő rendezője, KERO egy érdekességet is elárult. „A két bemutató eredménye egy olyan dal, amit a világon alig ismernek, mi magyarok ellenben kívülről fújjuk. Kálmán Imre Zsuzsi kisasszonyát A Csárdáskirálynő bécsi premierjével nagyjából egy időben tűzték műsorra itthon. A „Jaj, mama” című számot pedig beemelték a darabba, mert imádták a nézők. 1916-ban A Csárdáskirálynő budapesti bemutatója előtt kiderült, hogy így nem kerülhet színre, mert a sláger már elhangzott egy másik darabban. Ezért megkérték Kálmán Imrét, hogy ugyan, írjon már egy nótát.

Ekkor készült el a „Hajmási Péter, Hajmási Pál…” Így született meg az egyik legnagyobb operettslágerünk, amit csak Magyarországon ismernek, és a német fordítást is mi készítettük!” n Vass Kata nyitókép: nagyillés szilárd (dal+szerző)

Kálmán Imre legnépszerűbb operettjének librettistái, Leo Stein és Jenbach (Jacobowicz) Béla még 1914-ben keresték fel a zeneszerzőt, hogy írni kellene egy történetet, melynek főszereplője a híres orfeumi énekesnő, akibe beleszeret egy trónörökös. Jenbachot és Steint természetesen a körülöttük zajló események inspirálták, akkoriban a császári házasságtörés közkedvelt téma volt Bécs utcáin. Kálmánnak tetszett az ötlet, és bár egy időre a történelmi események miatt félbehagyta a munkát, 1915-re elkészült a mű. November 17-én volt a bemutatója Bécsben, a premier sikere minden képzeletet felülmúlt. A magyar szövegkönyvet Gábor Andor írta, a pesti premierre egy évvel később került sor. Az operett-statisztikusok szerint azóta nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne Kálmán népszerű műve, A Csár­dáskirálynő, mely az 1910-es években elindult világhódító körútjára is. Ame­rikában The Riviera Girl, Szent­ pé­terváron Sylvia címen futott.

A reménytelennek tűnő szerelemi történet számtalan átdolgozást megélt az elmúlt évszázadban, 1954-ben átírták a szövegkönyvet, és Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (Anhilte) karakterét.

Szinetár Miklós rendezésében ez a változat 1600 előadást élt meg, a szakember úgy emlékszik, huszonéves rendezőként, a főiskola után olyan legendás művészeket instruálni, mint Honthy Hanna, Feleki Kamill vagy Rátonyi Róbert, leírhatatlan élmény volt.

Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, A Csárdáskirálynő jelenlegi verziójának rendezője úgy véli, Kálmán Imre dallamait nem véletlenül hallhatjuk mindenütt a világban, ezt az örökséget nekünk tovább kell vinnünk. Az elmúlt száz évben számtalan primadonna, bonviván, szubrett és táncos-komikus vált népszerűvé A Csárdáskirálynőnek köszönhetően.

31

32

DAL+SZERZŐ KOMOLY

A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ AMERIKÁBAN

It’s showtime, folks!

2015. október 24-én (A Magyar Operett Napján), és 25-én Élő hagyomány címmel tudományos konferenciát rendeztek az operettről a Budapesti Operettszínházban, a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel közös szervezésben.

A rendezvényen Kevin Clarke, az Operetta Research Center igazgatója, az Emmerich Kálmán und die transatlantische Operette című monográfia szerzője The American Csárdás című előadásában A Csárdáskirálynő tengerentúli „karrierjéről” mesélt. „Amikor az 1915-ben Bécsben bemutatott Csárdáskirálynőről, és a darab amerikai karrierjéről beszélünk, figyelembe kell vennünk, hogy a II. világháború előtt az operett nemzetközi iparág volt, az előadások országról országra utazhattak, de a produkciókat adaptálták, a zenét is hozzáigazították az adott ország kultúrájához” – emelte ki előadásában Kevin Clarke. Még szerencse, hogy Kálmán mindig nyitott volt az új ötletekre, nem ragaszkodott ahhoz, hogy mindenhol ugyanúgy mutassák be műveit.

A szakember kifejtette, hogy Kálmán operettje Londonba csak 1921-ben érkezett meg, a Broadway-n azonban már 1916-ban, magyar nyelvű előadásként tűzték műsorra. Pár héttel a bemutatót követően nagy változáson ment keresztül a darab, P.G. Wodehouse és Guy Bolton szerzők írták át a történetet az amerikai ízléshez igazítva: így a főszereplő Sylva Vareska az immár The Riviera Girl címmel futó előadásban egy Monte Carló-i hírességé avanzsált. Az operett ekkor sokkal

közelebb állt a zenés komédia műfajához, ennek ellenére csupán 78 előadást élt meg, szemben a Cigányprímás című Kálmán-operettel, mely 150 alkalommal futott a Broadway-n.

Ugyan a New York-i színházi életben nem lett oly népszerű A Csárdáskirálynő, de egy hosszabb turnét követően 1932ben újra, ezúttal szabadtéri színpadra alkalmazták, és az operai pompa és a zenés vígjáték között végre egyensúly született a mesterműben. A 40-es években A Csárdáskirálynőt csupán rádiós közvetítéseken lehetett hallani. Kálmán archívumában 3 ilyen felvétel maradt fenn.

Amikor a szerző Amerikába költözött a náci üldöztetés elől, újra bemutathatta a The Riviera Girlt, ezt követően legközelebb a 80-as években bukkant fel a tengerentúlon az előadás, méghozzá a bécsi Volksoper-turné részeként, de az amerikai színházi repertoárba és köztudatba soha nem került be igazán.n vass kata

A RIVIERA GIRL KOTTAFÜZETÉNEK BORÍTÓJA., 1924 (GRAFIKA: BURTON RICE)

„CSAK MAGYAR MUZSIKÁT TUDOK ÍRNI”

Kálmán Imre, a világhírű zeneszerző október 24-én született Siófokon, 1882-ben. Gyermekkorában nagy hatással volt rá a Balaton-vidék folklórvilága. Tizenévesen saját összekuporgatott pénzéből vette meg élete első, használt zongoráját, melyet ma a Kálmán Imre Múzeum őriz. A Zeneakadémián tanítója és mestere, a legendás Koessler János osztályzásként csak annyit mondott róla: Kálmán Imre sokra fogja vinni az életben. Első nagy sikere a Tatárjárás című operett volt, melynek bécsi bemutatója után Kálmán az osztrák fővárosba költözött.

Az évek során próbálkozott magyar szövegírókkal, de rájött, hogy a német librettót könnyebben lehet lefordítani, és még a zenén sem kell változtatni, míg a magyar szövegkönyv német nyelvbe átültetésével sokat bajlódott. Az operettkomponista legismertebb darabja az 1915-ben Bécsben, majd 1916-ben Budapesten bemutatott A Csárdáskirálynő volt, leghíresebb művei között A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő szerepelnek. A háromgyermekes Kálmán zsidó származása miatt a háború kitörése után elhagyta Bécset és Párizsba, majd Amerikába költözött. A háború után még visszatért Európába, Párizsban halt meg, 1953-ban.

33

PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. ipadhez kínálja új billentyűit a korg

microkey

Új generáció jött ki a Korg legkisebb billentyűs hangszereiből, a microKeyből, mindjárt négy elágazással. A minibillentyűs, 25, 37, 49 és 61 gombos apróságokat immár microKey Airnek hívják, és Bluetooth-on, vezeték nélkül is csatlakoznak a táblagéphez vagy a telefonhoz. USB-ről tehát már nem fogjuk táplálni őket, így elemet kell venni hozzájuk, kettő darabot, melyekről nagyjából egy hónapig elfutnak. Arpeggiator van bennük mint extra, és a legkisebb kivételével mindegyikhez köthető kitartópedál is. Minden méretben elég olcsók, legalul húszezer forint körül kezdődnek, de a legnagyobb is megvan nagyjából negyvenből.

kedves kis moduláris szinti ipadre

analogkit

AnalogKit néven nagyon aranyos moduláris szoftverszinti jött ki iPadre, tíz dollárért. A vicces grafika mögött azért izom is van: több mint ötven modul, USB-midi, Bluetooth és wifi-támogatás szintén játszik, az elkészült hangok és fejlesztések (akár effektalgoritmusokat is össze lehet vele rakni) pedig könnyen megoszthatók másokkal is. Audiobusos és Inter-App Audió-s módon is kapcsolatba hozható más programokkal, agilis fejlesztőcégét pedig Bitcountnak hívják. Mindössze tíz dollár az ára az App Store-ban, keressük meg, töltsük le.

svédek lettek a burkológörbék királyai

kuvert

Egy kis svéd fejlesztőműhely hozta ki a Kuvertet, ami kétséget kizáróan a legjobb burkológörbe-alapú effektcucc ma a piacon – merthogy nem sok hasonlót láttunk eddig. Öt független burkológörbét rajzolhatunk a bejövő hangokra, amelyeket tempóra lehet szinkronizálni és végtelenített ciklusban futtatni, így bármilyen zenefolyamot, sávot vagy előkevert egységet alaposan meg lehet bolondítani vele.

A burkolókat különféle belső szűrőkhöz és effektekhez (glitch, késleltetés) lehet rendelni egyébként – nyolc dolláros áron.

kottafelismerés kézírásból

notion for ios

34

A PreSonus kitűnő kottaprogramja, a Notion for iOS most már a legfrissebb és legnagyobb táblagépen, az iPad Prón is teljes képernyőn fut, ami nagy könnyebbség, hiszen így már gyakorlatilag laptopméretű felületünk van. De ennél is nagyobb dobás, hogy kézzel, pontosabban az ujjunkkal is bevéshetjük a gépbe a kottát az érintőképernyőn, az algoritmus nagy pontossággal digitalizálja még a macskakaparást is. (Emellett persze a régi beviteli módszerek is működnek.) Az egész mindössze 15 dollárba kerül, így a pénzünk aránytalanul nagyobb részét az iPad Pro beszerzése fogja elvinni, melynek ára 280 ezer forintnál kezdődik sajnos.

35

SZOLFÉZS

HUNGARIKUM

A kodály-módszer Hívjuk módszernek vagy hungarikumnak, amiben az a legszerethetőbb, hogy még botfülű gyerekeknél is hihetetlen változásokat, fejlődést lehet elérni vele.

A Kodály-módszer nem más, mint egy zenei hallásfejlesztő, zenepedagógiai módszer, mely az embert már óvodás korától neveli zenei készségeinek megőrzésére, továbbfejlesztésére. Még rövidebben: a hangok közti viszonylatokat, a távolságokat tanítja szolmizációs szótagokhoz kötve. A hangzás változhat, ám a hangköz (a két hang közötti távolság) mindig egyforma, de kulcsváltásokkal bárhova kerülhet az ötvonalas kottaírás rendszerében.

A Kodály-módszer első sikere abból a zseniális gyakorlatból származott, hogy ezeket a hangközöket ismert népzenékből, énekekből emelték ki. A magyar ötfokú hangrendszerben nagyon könnyű jól énekelhető motívumokat találni, melyek különböző hangközöket reprezentálnak. A fülnek már ismerős dallamok a kottaolvasást, a lapról éneklést is segítik. Kodály szerint gyakori ismétléssel a hangközök szolmizált elnevezései kitörölhetetlenül rögzülnek az emlékezetben.

Fehér Anikó zenetudós szerint Kodály Zoltán gondolkodásmódjának van egy speciális eleme: „A zenével nem csak zenét tanulunk.” Valamint: „Eddig az iskola azt mondta a népnek ’amit te tudsz, az semmi. Feledd el, verd ki a fejedből. Majd én jobbra tanítalak.’ Mi azt mondjuk a népnek: ’Amit tudsz, nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. … Becsüld meg, … mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz.’” Kodály új értelmet, modern szerepet adott a népdalnak azzal, hogy tananyaggá tette. Segítette ezt az átértelmezést az a számos kórusmű, zenei alkotás, melynek alapja a magyar népdal, amely így a Kodály által rátett ruhában megállta a helyét bármely színpadon, szinte bármilyen zenei környezetben. Mi ez, ha nem forradalmi tett? Az eddig csak írástudatlan, saját faluja határát át nem lépő, klasszikus értelemben véve műveletlen – ám a világ dolgaiban igen jártas, éles eszű, kifinomult esztétikájú – magyar paraszt kultúrája, művészete immár a világ közkincsévé lett. Iskolázott, művelt főket zavarba hozó szépség: egyszerű, pár hangból, pár szótagból álló, mégis leírható, precíz rendet mutató dalok ezek, 36

amikre mint erős alapokra, sziklára épülhet egy ország művészeti ideálja. Talán ezért is alapította az első, az ő metódusa alapjain működő zenei általános iskoláját vidéken, Kecskeméten a XX. század közepén. Fontosabbnak tartotta a vidék fejlesztését sok fővárosi, elitkultúrát közvetítő intézmény tündöklésénél.

Külön csemege, hogy Kodály már fél évszázaddal ezelőtt „világzenéről” beszélt: „Zenei világismeretre teszünk szert, s más zenei nyelvek világításában a magunkét is jobban megértjük.

A világ egyre jobban feltárul, s az egy népre szorítkozó művészet hovatovább értelmét veszti. A világzene megvalósulásához közelebb járunk, mint a Goethe-képzelte világirodalomhoz.”

A Kodály-módszer jótéteményeinek használata nem csak középkelet-európai élmény. Mert ha szolmizáláshoz hasonló jelekkel, ritmusokkal, hangokkal tanítják a számtant, jobban megy a tanulás, és akár 50 százalékkal is javulhat a vizsgán a diákok teljesítménye – erre jutottak a San Franciscó-i Állami Egyetem kutatói is, akik 3. osztályos kisiskolások körében végzett kutatásukban a Kodálymódszert vették alapul.

Érdekes adalék, hogy maga a módszer, melyről beszélünk, Kodály agyából pattant ki, de tényszerűen és a gyakorlatban Ádám Jenő zeneszerző, zenepedagógus írta le.

ÁDÁM JENŐ (1896–1982) KOSSUTH-DÍJAS ZENESZERZŐ, KARMESTER, EGYETEMI TANÁR OTTHONÁBAN, 1976. MÁJUS 15., BUDAPEST

Kodály Ádámot többször is biztatta erre, de 1942-ben a szó szoros értelmében elküldte Galyatetőre saját nyaralójába, hogy írja le a metódust. Ekkor születtek a Szó-mi füzetek, a Módszeres énekoktatás a relatív szolmizáció alapján c. művek. Ezeket követték az Ének-zene tankönyvek. A módszertani könyvön kívül mindegyiken ott szerepel – mégpedig az első helyen – Kodály neve. Pedig azok a valóságban, teljes mértékben az ábrákkal, rajztervekkel együtt Ádám művei. Kodály ezt hagyta, és így is élnek az utókor emlékezetében: Kodály– Ádám munkái. Ádám Jenő 1982-ben hunyt

el méltatlanul elfeledve, szomorúan, mellőzve, árnyékban. Munkássága – mely igaz, Kodály nélkül talán nem jött volna létre – egy nemzetet tanított meg a zenével élni. Érdekes, hogy a Kodály-metódus Magyarországon túl népszerűbb, mint itthon.

Talán az sem tesz jót a módszernek, hogy elsősorban a külsődleges jegyeket emelik ki. Hiszen például a kottaolvasás elsajátításánál egyébként tényleg hasznos szolmizáció csak egy eszköz, amit nálunk Kodály nevéhez kötnek. Pedig ennek sikeres használatát Kodály az angol munkáskórusoknál látta, és azután építette be a

saját nevelési elképzeléseibe. A módszer lényegét alkotó rendszeres zenélésnek, közös éneklésnek a tanulási készségekre, kreativitásra és egyes magatartási problémákra való jótékony hatását számos kutatás igazolja folyamatosan az egész világon. Amerikában, Japánban ma is nagyon sok követője van ennek a nevelési rendszernek, Finnországba például már több száz magyar zenetanárt hívtak meg a Kodály-módszer meghonosítása ürügyén. n -AJMfotó: MOLnár edit (MTI)

37

EGY 3 PERCES KÖNNYŰZENEI DAL EGYSZERI ELHANGZÁSÁNAK ÉRTÉKE 2014-BEN (FORINT) 400+2327 = 2727

91+640 = 731

13+88 = 101

MR2 PETŐFI

JUVENTUS

JAZZY

7+47 = 54

2+16 = 18

JOGDÍJ

RÁDIÓ 1 PÉCS

FEHÉRVÁR RÁDIÓ

RÁOSZTÁS ÖSSZESEN

2500 2000 1500 1000 500 0

2010

93+553 = 646

2011

132+737 = 869

2012

270+1417 = 1687

2013

167+970 = 1137

2014

346+2437 = 2783

EGY 4:30 HOSSZÚ ZENEMŰ EGYSZERI ELHANGZÁSÁNAK ÉRTÉKE A KLASSZIK RÁDIÓBAN 2014-BEN (FORINT) KÖNNYŰZENE (0401) ÖNÁLLÓ JAZZ IMPROVIZÁCIÓ (0302) KOMOLYZENEI HANGVERSENYDARABOK (0201) KOMOLYZENEI NAGYZENEKARI MŰVEK (0102)

JOGDÍJ

7+50 = 57 9+68 = 77 28+194 = 222 30+214 = 244

RÁOSZTÁS ÖSSZESEN

FORRÁS:

3000

artisjus JOGDÍJFELOSZTÁSI ADATOK, 2010-2014.

EGY 3 PERCES KÖNNYŰZENEI DAL EGYSZERI ELHANGZÁSÁNAK ÉRTÉKE A CLASS FM RÁDIÓBAN (FORINT)

BELSŐSÉG

RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓS FELOSZTÁSI ADATOK

ONLINE JOGDÍJKALKULÁTOR Az Artisjus által működtetett jogdíjfelosztási rendszer eléggé bonyolult, hiszen rendkívül sok szempont alapján történik a számítás. Ezen belül is külön nehézséget okoz a rádiós és televíziós jogdíjak bemutatása. Most olyan eszköz került fel a honlapra, amellyel bárki néhány kattintással megismerheti a kifizetett jogdíjösszegeket: csatornánként, műfajonként, a dalok hosszúsága alapján.

Az első ábrán már első pillantásra feltűnik, hogy jelentős – akár több 100 forintos – eltérés is lehet a különböző rádióadók jogdíja között. A különbség okai a százalékos alapú jogdíjtarifában keresendők: minél nagyobb bevétele származik egy rádiónak a reklámokból, annál több szerzői jogdíjat kell fizetnie a dalok szerzőinek.

A választott szerzői testületek fontosnak tartották, hogy az Artisjus a befolyt rádiós jogdíjakat a lehető legpontosabban ossza fel. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy 2011-ben nagyjából megduplázódott a felosztásban szereplő rádiók száma. Az audio fingerprint (zenei ujjlenyomat) technológiának köszönhetően az Artisjus a kisebb rádiók műsoráról is rendelkezik már adatokkal, így a 2 és 7 forintok valóban az elhangzott dalok szerzőihez jutnak el.

Ha rádiós jogdíjakról beszélünk, akkor muszáj megemlítenünk a ráosztásokat is, amik két másik jogdíjforrásból táplálkoznak: a gépzenei felhasználások után szedett jogdíjakból és az üres hordozó jogdíjakból. Az ábrán látható arányokból is szépen látszik, hogy ez a két bevételi ág nagyon jelentős, tehát ha valaki teljes képet akar kapni az előző évi rádiós jogdíjairól, annak meg kell várnia a júniusi nagyfelosztás eredményeit is.

A második ábrán egyetlen rádióra koncentrálunk. Itt azt látjuk, hogy ugyanannak a könnyűzenei dalnak az 1 darab elhangzása évről évre változó összegű jogdíjat hozott a szerzőinek.

A jogdíjak felosztását úgy kell elképzelni, hogy 1 a rádióktól befolyt összeget minden évben egy közös jogdíjalapba helyezzük, majd 2 az összes rádió összes elhangzási adatát lefordítjuk pontokra, és 3 a felosztásba kerülő jogdíjösszeget ezen pontok alapján osztjuk szét.

Az egy elhangzásra jutó pontok száma függ – a mű hosszúságától, – műfajától és – elhangzási jellegétől. Emellett természetesen – a rádió által befizetett összeg is fontos tényező a kalkuláció során.

Ha a példának vett Class FM rádió elhangzási értékének 2013-as visszaesését nézzük, több tényező együttes hatását látjuk. Egyrészt a rádiós reklámbevételek csökkenése miatt 13%-kal kisebb volt az Artisjushoz 2013-ban beérkezett jogdíjak mértéke, mint egy évvel korábban, másrészt 2013-ban több évre visszamenőleg rendezni tudtuk a felhasználói adatszolgáltatásból kimaradt tételeket. Ez a két változás együttesen azt eredményezte, hogy kevesebb jogdíjból több elhangzást kellett kifizetnünk, ami minden rádió esetében jogdíjcsökkentést eredményezett.

Végül a harmadik ábrán a különböző műfajú művek eltérő pontértékének eredménye látható. Az Artisjus felosztási rendszere műfaj szerint 4 főkategóriába sorolja a zenei műveket: 01- komolyzene, 02-komolyzene és könnyűzene vegyesen, 03-szórakoztató zene, 04-könnyűzene. A zeneművek helyes besorolását egy 7 fős szakmai testület, a Műfaji Besorolási Bizottság felügyeli.

A komolyzenei művek ilyen jellegű kiemelése mögött a szerzői társadalom azon szándéka húzódik, hogy azokat a szerzőket, akik hosszú éveken, néha évtizedeken át dolgoznak egy-egy szakmailag magas színvonalú komolyzenei mű megalkotásán, anyagilag is honorálja a szerzők közössége. Érdemes azonban azt is hozzátenni, hogy a komolyzenei művek elhangzási száma meg sem közelíti a könnyűzenei slágerekét, így a kiemelés ellenére sincsenek szerencsésebb helyzetben a komolyzeneszerzők.n KArNER ZSUZSA illusztráció: artisjus-grafika

Az itt látható összegek tájékoztató jellegűek, és bruttó, adózás előtti értéket jelentenek. A kalkulátor kizárólag a konkrét zenei elhangzások értékét mutatja – a reklámzene, szignálzene, szünetközi vagy háttérzene pontos értéke a Felosztási Szabályzat szerint eltérő lehet a felhasználás többi körülményétől (pl. ismétlődésszám, összes elhangzás mennyisége) függően.

39

40

ÖRÖKSÉG

KÖNNYŰZENEI ÖRÖKSÉG

privát rocktörténet A Cseh Tamás Program 2015-ben izgalmas felfedezőutat indított el Könnyűzenei örökség címmel. Az alprogram a magyar popzene kutatását – hosszabb távon pedig annak múzeumi kereteken belül való bemutatásának lehetőségét – elősegítő archívum alapjainak megteremtésén dolgozik.

Az alprogram munkatársai folyamatosan bővülő digitális adattárba összegyűjtik, valamint metaadatokkal, illetve rövid ismertetőszövegekkel kereshetővé teszik a magyar könnyűzenéről szóló, magyar nyelven megjelent kötetek bibliográfiáját, előkészítik az adatbázist a témával foglalkozó periodikákban fellelhető cikkek, tanulmányok, valamint a könnyűzenei tematikájú rádió- illetve tévéműsorok metaadatainak feltöltésére is. Mindezeken felül – távlati célként – a kisebb-nagyobb intézményi archívumokban, illetve magángyűjteményekben fellelhető, lappangó dokumentumok, kották, plakátok, koncertjegyek, fotók, hang- és képanyagok, relikviák stb. felkutatása, katalogizálása, illetve indokolt esetben megvásárlása, valamint hozzáférhetővé tétele a cél. Az író-újságíró-zenekutató Jávorszky Béla Szilárd előadása, amely az Élő múlt konferencián hangzott el 2015. június 18-án, az alprogramon belüli friss, oral history projektről számolt be. Ebből közlünk részleteket.

Könnyűzenei múltunk minél részletgazdagabb feltárása évtizedek óta égető probléma. Az Illés és társai indulása után fél évszázaddal jó lenne elérni végre, hogy az összefoglalóan populáris zenének nevezett műfaj Magyarországon is az őt megillető helyére kerüljön. Hisz’ a rock and roll mégiscsak a huszadik század talán egyetlen igaz forradalma. Olyan, generációk sorának alapélményeit adó zenei-kulturális-életfilozófiai mozgalom, amely nélkül az elmúlt hatvan év kultúrtörténete egyszerűen értelmezhetetlen. Ebben az értelmezésben nyújthat komoly segítséget – számos egyéb, a Cseh Tamás Programhoz kötődő kezdeményezés mellett – a 2015 tavaszán elindított oral history programelem.

Egy interdiszciplináris kutatási módszer

Az oral history kutatási módszernek nincs igazán pontos magyar megfelelője – privát vagy elbeszélt történelemnek nevezhetnénk esetleg. Meglehetősen új keletű metodikáról van szó, amely nagyjából a magnetofon elterjedése óta, az ötvenes-hatvanas évektől használatos, főként olyan esetekben, amikor írásos dokumentumok híján csak szóbeli tanúvallomások által lehet feltárni a törté-

nelmi folyamatokra hatást gyakoroló háttéreseményeket.

Az oral history nem keverendő össze az úgynevezett életútinterjúkkal, amelyektől nem áll ugyan távol – hiszen ez is, az is a teljes személyiség megjelenítésére törekszik –, de azoknál egyfelől szelektívebb, másrészt lényegesen tágabb horizontú.

Az oral history nem kizárólag a történeti kutatásokhoz kötődik, sőt, voltaképpen igazi interdiszciplináris módszer, hiszen a kultúrantropológusok vagy a néprajzkutatók ugyanúgy alkalmazzák, mint a szociológusok, a gerontológusok vagy a történészek, miközben a célok és a hangsúlyok nyilvánvalóan minden egyes diszciplina esetében máshová helyeződnek.

Mértéktartó viszonyulás pró és kontra

Az oral historynak mint kutatási módszernek persze számos előnye és hátránya van, melyekről Vértesi Lázár 2004-ben hosszú tanulmányt is írt. Vértesi kiemeli többek között, hogy az oral history sajátossága, hogy a tanulságokat nem a történészek, de még csak nem is a megszólaltatott interjúalanyok vonják le, hanem maguk az olvasók. Ráadásul a makrotörténeti narratívával szemben az oral history mikrotörténeti megközelítésű, s a személyes sorsok valamint élmények a befogadó számára sokkalta életszerűbbé teszik a történelmet.

Az oral history használhatóságát és megbízhatóságát értelemszerűen nagyban befolyásolja ugyanakkor, hogy az élő emlékezetre épít. Ami hát – tudjuk – meglehetősen szelektív. Önös érdekektől, vagy egyéni érzelmektől sem mentes. Éppen ezért kellő mértéktartással kell viszonyulnunk hozzá. Hisz’ ugyanazok a személyek, akik adott időpontban, adott helyen ugyanazt az eseményt látták, hallották, az esetek többségében egészen másképpen élték azt meg. Következésképp másképpen is emlékeznek rá.

Tökéletes példa erre mondjuk Kuroszava 1950-es világhírű filmje, A vihar kapujában, amelyben egy szamurájgyilkosság tanújaként kikérdezettek (beleértve a médium segítségével „megidézett” áldozatot) mindegyike másként adja elő ugyanazt a történetet, még ha a filmben nem elsősorban az igazság viszonylagosságáról van is szó, sokkal inkább az emberek saját félelmeikhez és hazug ságaikhoz való viszonyáról.

41

ÖRÖKSÉG

 Értelemszerűen az általunk megszólaltatottak visszaemlékezéseihez is kellő fenntartásokkal kell viszonyulnunk.

A szempontrendszerek

Munkamódszerünkről általánosságban elmondható, hogy a többórás mélyinterjúk során többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy az illető honnan, milyen családi-kulturális környezetből indult, milyen kulturális, zenei és emberi eredők mentén haladt a pályán, illetve hogy hova jutott.

Eközben mennyiben és miként változott körülötte a társadalmi-gazdasági-kulturális környezet; milyen művészi kihívások érték.

Mindez értelemszerűen rengeteg kor- és kultúrtörténeti történettel és dokumentummal színeződik.

Az interjúkészítés során egyszerre törekszünk arra, hogy kultúrtörténeti, műfajtörténeti és zenei-esztétikai szempontok mentén haladjunk. Például, hogy volt-e, lett-e más zenész a tágabb családban. Hogy a megkérdezett milyen zenei neveltetésben részesült, fiatalkorában milyen zenei behatások, lehetőségek érték. Melyek voltak az első fellépései, zenekarai, hangszerei. Pályára állásakor milyen kulturális és zenei környezet vette őt körül. Melyek voltak az ismeretlenségből az ismertségbe vezető útjának stációi, buktatói, mozgatórugói. Miként változott az aktuális klubélet és médiavilág a karrierje idején. Melyek pályája legfontosabb szonikus lenyomatai. Mi a véleménye az előtte és a mögötte haladó zenészgenerációkról. Hogy viszonyulnak a gyermekei az ő zenéjéhez – illetve jelentett-e az számukra bármilyen szempontból mintát. Mit gondol a popzene és hatalom, vagy a popzene és más művészeti ágak viszonyáról.

E kérdések, témák nagy része persze magától adódó. Ahogy az is, hogy egyrészt általános sablonként nem mindenkire ráhúzható, másrészt az adott személy esetében számos egyéb területekkel bővítendő.

Fontos az is, hogy az alanyokkal lehetőség szerint otthoni környezetben készüljenek az interjúk, ami egyrészt biztonságérzetet ad az emlékezőnek, másrészt a beszélgetések során felmerült dokumentumok is kézközelben vannak.

Az általunk készített oral history anyagok alapvetően három formában állnak 42

A MAGYAR RÁDIÓ STÚDIÓJA, 1976 FOTÓ: FORTEPAN / RADIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG

majd a kutatók rendelkezésére. Egyrészt ott lesz az eredeti hanganyag, másrészt annak egy hagyományos interjúformára átültetett, tömörített, megszerkesztett, értelmező lábjegyzekkel ellátott változata. Végül, de nem utolsósorban készül egy 10-12 ezer karakter hosszú kivonat is.

Az első kör

Szűkebb körben némi polémia előzte meg az első megszólaltatandó alanyok kiválasztását. A legkézenfekvőbbek értelemszerűen maguk a korosodó zenészek lettek volna. De hát épp ők azok, akik az elmúlt évtizedekben rengeteg fórumon, rengeteg alkalommal nyilatkoztak. Önálló rádiós és televíziós sorozatok szóltak róluk, vagy könyvben – esetleg könyvekben – emlékeznek vissza pályájuk legfontosabb pillanataira. A hatvanas években indult legismertebb, legnépszerűbb sztárok – Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Zorán, Frenreisz Károly, Kóbor János, Benkő László, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati stb. – élete lényegében nyitott könyv. Úgyhogy inkább abba az irányba indultunk el, hogy elsőként a szakma háttérembereit, a széles közönség számára egyáltalán nem, vagy alig ismert figurákat beszéltessük. Mostanáig kilenc emberrel készült el ez a bizonyos, életpályát átívelő mélyinterjú.

Az 1989 előtti, sok szempontból egydimenziós kultúrpolitikai erőtérben a maga helyét kimozgó könnyűzenei életet leginkább négy állami csúcsintézmény határozta meg: a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV), a Nemzetközi Koncertigazgatóság (NKI), az Országos Rendező Iroda (ORI) és az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK). No meg természetesen a két legfontosabb tömegkommunikációs intézmény, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. Ez volt tehát az az intézményi kör, amelynek egykor meghatározó figurái figyelmünk képzeletbeli célkeresztjében álltak. Közülük a legnagyobb hatalmasságok – Bors Jenő, Erdős Péter, Keszler Pál, Rajnák László, Szentkuti Pál – már évtizedek óta nincsenek közöttünk. De bőven akadnak még olyanok, akik mesélni tudnak.

Például Pentz Zsolt (1940), a Nemzetközi Koncertigazgatóság (Interkoncert) kön�nyűzenei osztályának egykori vezetője. Pentz 1965-ban elsősorban idegennyelv-tudása – meg nyilván politikai megbízhatósága – miatt került a művészek „exportját-importját”

ÖRÖKSÉG

kizárólagosan bonyolító intézményhez, ahol eleinte könnyűzenei előadóként dolgozott, idővel pedig a könnyűzenei osztály vezetője lett.

Pentz Zsoltnál közel tíz évvel idősebb a Felvidékről származó Bolba Lajos (1931), a Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője. Nevéhez számos nagy közönségsikert aratott könnyűzenei műsor (Tessék választani!, Made in Hungary, Slágerbarátság) fűződik, de ő volt a táncdalfesztiválok zenei rendezője is.

A Bolba Lajos szervezte Harmónia Vokálban tűnt fel Victor Máté (1945). A hetvenes évek elején a Non-Stop tagja lett, Fodor Ákos költővel és Huszár Erikával írt dalokat (Lélegző furcsa hajnalon, Hogy én jussak el, Szép Margit, Ó, micsoda éjjel). 1972-től a Geminivel dolgozott, a következő évben mutatták be Holnaptól nem szeretlek című rádiós popmusicaljét. 1974 és 1976 között sikeres szólófelvételekkel szerepelt a sikerlistán. Számos film- és színpadi zenét komponált. Nem mellesleg pedig 1970-től Bolba Lajos hívására a Magyar Rádió stúdióiban egyre szaporodó beatfelvételek zenei rendezője lett.

A másik fontos tömegkommunikációs intézmény, a Magyar Televízió 1989 előtti könnyűzenei kínálatát alapvetően Módos Péter (1939) és stábjának szerkesztői tevékenysége határozta meg. 1968-ban lett a Magyar Televízió zenei szerkesztője. A táncdal- és jazzfesztiválok mellett olyan produkcióknál bábáskodott, mint a Könnyűzenét Kedvelők klubja, az Extázis 7-től 10-ig, a Tapsifüles, a Slágerszerviz, a Jazz Pódium, az Egymillió fontos hangjegy és a Pulzus.

Az első körben megkérdezettek közé bekerült az MTA Zenetudományi Intézetén belül a hetvenes évek legelején felállított, tiszavirág életű háromfős magyar jazztörténeti kutatócsoport szellemi katalizátora, Csányi Attila (1940) is. Csányi dixielandzenész, hangszerelő, jelentős lemez- és dokumentumkollekcióval rendelkezik.

A hazai poprocktörténet egyik legfélelmetesebb memóriájú szereplője Nemes Nagy Péter (1949). Bár a többség elsősorban blues-szakértőként tartja számon, a progresszív poptól és rocktól a jazzen és népzenén át számos műfajban otthonosan mozog. 1984 és 2007 között – kisebb szüneteket leszámítva – állandó bluesműsora volt a Magyar KI MIT TUD, MIKROLIED EGYÜTTES, 1972 FOTÓ: FORTEPAN / RADIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG

A ROCK TÖRTÉNETE 3

Jávorszky Béla Szilárd (1965) zenei szakíró, szerkesztő, a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó könyvsorozatok – A rock tör­ténete 1-2, A magyarock története 1-2, A magyar folk története, A magyar jazz története, Sziget 1993-2012, Muzsikás – szerzője, társszerzője. De­­cem­ber elején került a boltokba a Se­bők Jánossal tíz évvel ezelőtt elindított nagyszabású nemzetközi kul­túr­történeti sorozat harmadik darabja, A rock története 3. „A cél az volt, hogy olyan művet állítsak össze, amely kézikönyvként is működik, de legyenek benne az összefüggésrendszerek, a zenei, társadalmi, kulturális vetület” – mondta Jávorszky Béla Szilárd a kötet budapesti bemutatóján. A 480 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált kötet a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. A könyv egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, amelyből nemcsak a korszak legjobb, leghatásosabb művészeiről esik szó, hanem például arról is, hogy a nyolcvanas években indult hódító útjára a Music Television, a walkman és a CD, és ekkor rendezték a rockvilág legnagyobb jótékonysági rendezvényét, a Live Aidet. A rock története a tervek szerint egy negyedik kötettel fog zárulni, melz a 90-es évek rockzenéjével fog foglalkozni.  43

KOMJÁTHY GYÖRGY, A MAGYAR RÁDIÓ ZENEI SZERKESZTŐJE, 1970 FOTÓ: FORTEPAN / RADIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG

44

ÖRÖKSÉG

 Rádióban. A Magyar Blues Társaság, illetve a Magyar Jazzkutatási Társaság alapító tagja, előbbinek máig elnöke.

Az eddigi alanyokon túl a kollégák egy zenészt is belobbiztak az első körbe.

A honlapján magát daltulajdonosként és közvitézként aposztrofáló Dinnyés Józsefet (1948) egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként” is emelgették.

Az első körbe – amolyan kakukktojásként – bekerült a Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, Kovács András (1925) is. Az alapvetően a társadalmi problémák, nemzeti sorskérdések iránt érzékeny direktor ugyanis 1969ben a televízió megbízásából elkészítette az Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmet, amely elsősorban a beattel mint társadalmi kérdéssel foglalkozik, s tárgya nem a beatzene, hanem a „beatmozgalom”.

Komjáthy György (1934) egykori rádiós popmegmondó betegségére hivatkozva nem vállalkozott az interjúra, viszont egy másik meghatározó rádiós szerkesztő, Csiba Lajos (1943) mikrofon elé állt. A hetvenes-nyolcvanas években – Bolba Lajos mellett – alapvetően ő határozta meg a Magyar Rádió zenei kínálatát.

KI MIT TUD, SZTEREÓ EGYÜTTES, 1972 FOTÓ: FORTEPAN / RADIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG / FARKAS IDA

Tapasztalatok, folytatások

Ez a kilenc ember csupán a jéghegy csúcsát jelenti, s remények szerint az elkövetkező években tucatszám készülnek hasonló jellegű visszaemlékezések. n Jávorszky Béla Szilárd nyitókép: Nagyillés szilárd (dal+szerző) ARCHIV FoTóK: Fortepan

AZ ELŐADÁS „AZ ÉLŐ MÚLT” – KONFERENCIA A CSEH TAMÁS PROGRAM KÖNNYŰZENEI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉÉRT ALPROGRAMJA KERETÉBEN HANGZOTT EL 2015. JÚNIUS 18-ÁN. A TELJES ELŐADÁS ITT OLVASHATÓ: http://www.csehtamasprogram.hu/alprogramok/ konnyuzenei-orokseg/az-elo-mult A MÁR ELKÉSZÜLT INTERJÚK ITT OLVASHATÓK: http://www.csehtamasprogram.hu/alprogramok/ konnyuzenei-orokseg/oral-history

KOSSUTH ÉTTEREM, JAZZ RANDEVÚ, MTV KÖZVETÍTÉS, 1970 FOTÓ: FORTEPAN / URBÁN TAMÁS

45

46

DAL+SZÖVEG

FÖLDES LÁSZLÓ HOBO (1945, BUDAPEST)

Messze Mississippi, messze ide London Kossuth-díjas dalszövegíró, író, műfordító, előadóművész, a Hobo Blues Band alapító tagja és énekese, a Nemzeti Színház tagja. Írt szöveget a Kexnek, az Olympiának, vagy a P. Mobilnak, számos, mára legendás filmben szerepelt, közülük a legismertebb egyértelműen a fiktív történetet mesélő, de sok valós elemet hordozó Kopaszkutya. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy munkássága nélkül talán feledésbe merült volna a Kex együttes zenéje, generációkkal ismertette meg József Attila, Faludy György, Francois Villon, Allen Ginsberg vagy Vlagyimir Viszockij verseit. Ő Hobo.

Hobo már kétszer vihette haza az Artisjus-díjat. 2010-ben az év szövegírójának járó szobrot, öt évvel később pedig életműdíjat kapott. A 2010-es díjátadón Bródy János így méltatta a művészt: „Földes László, akit Hobo néven tisztel a rockzene világa, sokféle elismerést kiérdemelt már meglehetősen rendhagyó művészi pályafutása során. 1978-ban alapította a róla elnevezett Hobo Blues Bandet, és 1980-ban jelent meg első nagylemezük Középeurópai Hobo Blues címmel. Már ekkor kiderült, hogy Földes László szövegei adják a produkció jellegzetes közép-európai ízét az egyébként nagyszerű zenészek által interpretált blues muzsikának. Ezek a költői képeket sem nélkülöző erőteljes dalszövegek végigkísérték Hobo zenei pályafutását, és hűen tükrözték az út szélére szorult társadalmi rétegek érzéseit és gondolatait.”

2015-ben Hobo életműdíjat vehetett át. Mivel az Artisjus elsősorban zeneszerzői és szövegírói jogokkal foglalkozik, az életműdíjat – nagyra értékelve az előadóművészi pályát is – főként annak a kb. 200 dalnak ítélte, melyben benne van elmúlt fél évszázadunk minden szépsége és nyomorúsága. Victor Máté laudációjából idézünk. „Ha egy 70 éves művész életművéről van szó, lehetne bőven sorolni az adatokat, műveket, eseményeket. Hiszen annyi minden történt ebben a 70 évben. Lehetne mondani nagy számokat, amik indokolnák Hobo felvételét akár a rekordok könyvébe is.

Hobót elsősorban azért tisztelem (és irigylem), mert ő az életre szóló nonkonformizmus megtestesülése. A 60-as években felnőtté cseperedett, úgynevezett Nagy Generáció akkoriban mást nem is választhatott. Amikor még a mindennapi életünkben is jelen volt a rendszer nyílt diktatúrája, és szenvedni lehetett a kádári kispolgári világ nyomasztó kisszerűségétől. Ez a közeg egy fiatalember számára cseppet sem volt vonzó, az ettől való elszakadás vágya mindnyájunkban munkált. De többre nemigen futotta, mint hogy kezdtük növeszteni a hajunkat, próbáltunk farmernadrágot szerezni, és szinte titokban hallgattuk a beszivárgó angol beatzenét. (Hobo főleg a Rolling Stones-t.) Azt a zenét, mely a bomló nyugati kapitalizmus ugyancsak nyomasztó kispolgári világa ellen lázadt – természetes, követhető mintát adva. Aztán – aki nem lécelt le – mind megkötötte a maga kis kompromisszumát. Igyekeztünk a helyünket kikönyökölni. Kivéve Hobót! (Milyen jellemző a név is. A csavargó, a nyughatatlan kívül maradó.) Ő soha nem adta fel nonkonformizmusát. Megmaradt lázadónak. Ha kellett, vállalta az elutasítást, a betiltást, a kirekesztést is. Vállalta, hogy szókimondása miatt sokáig nem kapott lehetőséget. De alakoskodni, hazudni mindig képtelen maradt. Így vált generációnk élő lelkiismeretévé. Aki folyamatosan, máig is emlékeztet megalkuvásainkra.” n AJM illusztráció: németh gyula

47

IRODALOM

SZIJJ FERENC

A SZÜKSÉG ALATT A szürkeség alatt mi volna, ha bele tudnék gondolni ezen a magaslati ponton, ahonnan kilátás nyílik a háztetőkre, a súlyos felhőtakaróra és a közeli végtelenre, ahol a kettő összeér.

szijj ferenc Szijj Ferenc Agyag és kátrány című verseskötetéért kapott idén Artisjusdíjat – ebben jelent meg A szürkeség alatt című vers is. 1958-ban született Szombathelyen, a ’80-as években könyvtárosként dolgozott, majd a Nappali Ház szerkesztője lett. Első verseskötete 1990-ben jelent meg.

További versgyűjteményei mellett írt gyermekmeséket, és fordítói munkát is végzett. A költőt többek között József Attila- és Déry-díjjal is elismerték.

A Magvető gondozásában megjelent Agyag és kátrány című tizedik kötete öt ciklusra bontva negyven rövidebbhosszabb szabadverset tartalmaz.

A kötet különös szemszögből, a mulandó tárgyi világ leírásával mutatja meg az emberi sorsot. Az Artisjus-díj átadásán Báthori Csaba így beszélt róla: „Szijjnak a legtöbb mondandója a szegénységről, az idő múlásának gerincharapó erejéről, szabadság és szorongás furcsa ellentmondásairól, és a szótlanságba rejtett nehéz emberi természetről van. Noha rejtetten önéletrajzi elemeket is tartalmaz, hangnemét, szemléletmódját, verbális légkörét tekintve ez a líra objektív filozófiai költészet”.

48

Mi volna, amit látni lehetne gondolattal, csak sötétség és fényesség, a körülmények szorításában az egykori szabad elhatározások igenje és nemje, vagy fokozott esetben egy színes hártyakép csupa kipróbálatlan tévedésből.

Közben egy műhely udvarán egy nagy tölcséren át hordószámra öntik az olajat a természetbe, de az csak annyi munkát végez, hogy növekszik, meg fogy, hetekig nem látni a napot, aztán néhány órára talán kisüt. * Vakító égbe oldódó fűszálak, csalánlevelek, de ezt én hogyan látom?

Talán kitett valaki egy dombtetőre, akinek vigyáznia kellett volna rám, akart is, de mégis azt szerette volna, ha természetes módon meghalok, és nem tud rólam senki soha többé, vagy amíg őt el nem veszik, akkor megszabadul, lesz mindene, saját ágya, gyereke.

Egy vödör itatóvíz vagyok az udvaron, látom az eget magam fölött, és apró hullámokban a szelet és egy távoli rengést, ha elhalad egy hosszú tehervonat, tele ócskavassal.

Tócsa vagyok az út szélén, előbb könnyű, aztán nehéz volt az eső, most nehéz a napsütés. Ha egy nagyobb madár elrepül fölöttem, hosszában is csak egyetlen szárnycsapás az ég. * Csak a nagy gépek tövében volt meg bennem a bizalom, hogy nem vagyok az egyszerű életemre utalva, mert az mire lehetne megoldás, hanem a dugattyúk, fogaskerekek és hajtásláncok majd előre akarnak mindent helyettem. Átveszem a gépzajt, szól nekem belülről, még fel is erősítem vérlüktetéssel, mondhatnak bármit, most éppen minek kell látszanom, legalább vasárnap.

Helyettem a kíméletlen önzés, vonalkázni folyton egy milliméterpapíron, ki ellenség és ki jótevő a hanyatlásban, messziről egy arc, a két szeme helyén átszakadt, indigó és kátrány.

49

50