Dal+Szerző magazin 2018/01.

dal+ szerző AZ AZ ARTISJUS ARTISJUS INGYENES INGYENES ZENEIPARI, ZENEIPARI, KULTURÁLIS KULTURÁLIS MAGAZINJA MAGAZINJA I I MEGJELENIK MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE NEGYEDÉVENTE I I MMXVIII MMXV / /II.I. I I

www.artisjus.hu www.artisjus.hu

ALÁZAT ÉS TÜRELEM BLAHALOUISIANA NEM SZERETEM, HA BE VAGYOK SZORÍTVA Wolf Péter HATÁSTANULMÁNY ÉS SZAKRALITÁS Brandenburg Ádám A KLASSZIKUS HANGSZER EGY UNIVERZÁLIS NYELV Iamyank

1

EDITORIAL

TARTALOM

Február 1-jén egy napra Budapest vált a dalszerzés, az alkotók fővárosává: napközben a Dalszerző Expón, este az Artisjus Díjátadón kerültek a szakma és a sajtó figyelmének középpontjába. Immár 18. alkalommal adták át az egyik legrangosabb kulturális elismerést, az Artisjus-díjakat. Magazinunkban természetesen igyekszünk minél több díjazottat bemutatni az év során: így meglátogattuk az év Artisjus könnyűzenei életműdíjasát, Wolf Pétert, aki a Vuk főcímzenéjétől kezdve a táncdalslágereken át a balettzenéig minden műfajban és stílusban alkotott és alkot.

A komolyzenei Artisjus-díjas zeneszerző, Brandenburg Ádámmal filmzenéről, szakrális zenei hatásokról, absztrakt koncertzenéről beszélgettünk. A korábbi éveknek megfelelően idén is átadták az irodalmi díjakat az előző év könyvtermése alapján. Az Artisjus irodalmi nagydíjat Berkovits György kapta a Magyar látvány című könyvéért ebből idézünk részletet.

Címlapunkon a Blahalousiana: a tavalyi évben showcase-eken szerepeltek, megünnepelték ötödik születésnapjukat, egyre jobb időpontokat kaptak a fesztiválokon, és 2017 októberben megjelent második albumuk is, Alagutak, fények, nagymamád jegenyéi címmel. Scholoblocher Barbarával a zenekar énekesnőjével és Jancsó Gábor basszusgitáros-dalszerzővel beszélgettünk.

Iamyank hosszabb hallgatás után most második anyagán dolgozik. A kez­­de­ tek­r ől, Magyarország első zenei pro­ du­cerképzéséről, és a klasszikus és az elek­tronikus zene találkozásáról is beszélgettünk a DEX-en is aktív szerepet vállalt producerrel.

Hatvanöt éves korában váratlanul távozott el a magyar kortárs zenei élet egyik kulcsfigurája. Melis Lászlóra emlékezünk korábbi interjúiból idézett szemelvényekkel. n A SZERK.

2

02

HÍREK

04

LEMEZAJÁNLÓ

06

PÖRÖG A FEKETE REPRINTEK VINYLEN

10

MULTI ART KOLLEKTÍVA MÏUS

11

BEACHPOP FENEGYEREKEK SKEEMERS

12

NEM SZERETEM, HA BE VAGYOK SZORÍTVA WOLF PÉTER

}

16

ALÁZAT ÉS TÜRELEM BLAHALOUISIANA

}

22

DALSZERZŐ EXPO BUDAPEST 2018 GALÉRIA

24

LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG

26

OTT KELL ÜLNI AZ ASZTALNÁL ÉS ÍRNI, ÉS VÁRNI...

BENNY ANDERSSON

28

HATÁSTANULMÁNY ÉS SZAKRALITÁS BRANDENBURG ÁDÁM

32

MINDENKI JOBBAN TUD MÁR RÓLAM MINDENT LUKÁCS 50

34

A KLASSZIKUS HANGSZER EGY UNIVERZÁLIS NYELV IAMYANK

38

A STREAMRŐL ZENEIPAR

40

TISZTUL A KÉP A FÁJLCSERE KÖRÜL JOGI ESETEK

42

JELENTKEZTEM AZ ORVOSIRA...

MELIS LÁSZLÓ

46

HANGOK ÉS ÜTEMEK 2.

KÖNYV

48

BERKOVITS GYÖRGY IRODALOM

}

}

IMPRESSZUM

12 NEM AZT KÉRDEZTÉK, HOGY MENNYI PÉNZT HOZTÁL, HANEM AZT, HOGY MILYEN ZENEKARRA VAN

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXVIII. első negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.)

Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS)

SZÜKSÉGED

Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

16

Ebben a számban közremûködtek: Bihari Balázs, Biczó Andrea, Deme Zsófia, Faludi Gábor, Hegyi György, Kalocsai Krisztina, Nagy Kátya, Prieger Zsolt, Rónai András

AZ ANGOL SZÁMOKAT AZÉRT SZERETIK, MERT AZOKRA SOKKAL JOBBAN LEHET TÁNCOLNI

Lapterv, tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Nyomdai kivitelezés: ColorPack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

28 NAGYON ÉRDEKEL, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ HANGSZERES ÖSSZEÁLLÍTÁSOKBÓL MILYEN SZÍNEKET

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint FSC minősített papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

LEHET KIKEVERN

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

34

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a ta­gok­nak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

MIVEL OKTATÓKÉNT NEM AKARTAM MEGVÁLASZOLATLANUL HAGYNI EGYETLEN KÉRDÉST SEM, EZÉRT JOBBAN BELEÁSTAM MAGAM

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

dsz-hírek mmxviii.i ŐK AZ IDEI ARTISJUS-DÍJASOK

Február 1-jén egy napra Budapest vált a dalszerzés, az alkotók fővárosává: napközben a Dalszerző Expón, este az Artisjus Díjátadón kerültek a szakma és a sajtó figyelmének középpontjába. Immár tizennyolcadik alkalommal adták át az egyik legrangosabb kulturális elismerést, az Artisjus-díjakat, az eseménynek a Budapest Music Center adott otthont.

A Fishing on Orfű fesztivál tavalyi, jubileumi kiadása lett az év könnyűzenei produkciója, Wolf Péter életműdíjjal lett gazdagabb az Artisjus 2018-as díjátadóján. A Hajolj bele a hajamba és a Metróhuzat sorait is jegyző Tariska Szabolcs kapta az év szövegírójának járó Artisjusszobrot, míg Závodi Gábor vihette haza az év zeneszerzőjét illető díjat – ő Koncz Zsuzsa legutóbbi lemezére írt tíz dalt. A komolyzenében Jeney Zoltánnak és Brandenburg Ádámnak ítélte az elismerést a zsűri. Rendhagyó módon idén egy szerzőcsapat is díjat kapott az Artisjustól: a Margaret Island háromfős szerzői közösségének Junior Artisjus-díjat ítélt a zsűri.

Lábas Viktória, Füstös Bálint és Törőcsik Kristóf munkájának értékelésénél kifejezetten a dalszerzői együttműködést díjazták. A harminc alattiaknak járó elismerésben rajtuk kívül Szeder-Szabó Krisztina és Szendrői Csaba, az Elefánt dalszerző-énekese részesült. Az év magyarnótaszerzője a Nótaszövetség ajánlására ezúttal Tóth János István lett.

A korábbi éveknek megfelelően idén is átadták az irodalmi díjakat az előző év könyvtermése alapján. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Berkovits György kapta a Magyar látvány című könyvéért. Turi Tímeát Anna visszafordul című verseskötetéért díjazták irodalmi díjjal, Schein Gábor Füst Milánról szóló tanulmányáért kapott díjat. Földényi F. Lászlót A melankólia dicsérete című esszékötetért találták érdemesnek az elismerésre, míg Csabai László Szindbád, a forradalmár című művéért kapta meg az Artisjus irodalmi díját.

4

A díjazottakról rövid kisfilmek készültek, amelyeket a díjátadó ceremónián levetítettek, de már az interneten is elérhetőek mindenki számára.

TÚLÉLNI A „FACEBOOK-ATOMBOMBÁT”

Ahogy arról számos lap beszámolt korábban, a Facebook idén már a személyes tartalmaknak ad nagyobb teret a hivatalos oldalak (beleértve az együttesek, előadók profiljai) tartalmainak rovására. A változást az online sajtóban „atombombaként” is emlegették, a közösségi oldal alapítója, Mark Zuckerberg viszont arról írt saját profilján, hogy a Facebook célja „közelebb hozni egymáshoz az embereket”. Kutatásokra hivatkozva állítja, hogy ha „olyan emberekkel tartjuk a kapcsolatot, akik fontosak nekünk, az jót tesz a közérzetünknek”. Így aztán a következő hónapokban folyamatosan egyre nagyobb teret engednek a hírfolyamban a barátok, családtagok bejegyzéseinek, és ezzel visszaszorítják a hivatalos profilok elérése az oldalon.

A hirdetési ráfordítások növelése mellett azonban más eszközök is rendelkezésre állnak, ha valaki az új rendszerben is érvényesülni szeretne a bejegyzéseivel. Például a fokozott aktivitást (kommentelést) kiváltó élő videók posztolása lehet az egyik ilyen jó megoldás a zenei alkotók számára. A témában jártak szakemberek szerint a spontán (nem időzített) tartalom is jobb eséllyel megjelenik, de a rajongókból álló csoportot is érdemes létrehozni. Emellett felhívják a figyelmet az e-mail szerepére is. A közösségi oldalak folyamatos változása mellett az e-mail egy stabil pont, ráadásul e-mail listák nagyon jó mutatókat érnek el sok területen, így például az átkattintások arányában.

NKA PÁLYÁZATOK 2018-BAN

A Nemzeti Kulturális Alap az idei évben is nyílt pályázati felhívás keretében teszi elérhetővé forrásai egy részét.

Az év első felében a könnyűzenei kiírások március 12-én és április 19-én esedé-

kesek, azaz ekkor érdemes ellátogatni az NKA honlapján a Pályáztatás menüponthoz. (A komolyzenei projekttámogatás pályáztatása az év első felére már lezajlott március 21-i határidővel.)

Az Artisjus Alapítványai szociális támogatással tudják segíteni az arra rászoruló szerzőket vagy örökösöket. A korábbi éveknek megfelelően ezek a pályázati felhívások augusztusban jelennek meg az alapítvány honlapján.

Az Artisjus a saját pályázati lehetőségeiről, és a Kulturális Alap felhívásairól is tájékoztatja szerzőit hírlevélben.

KÖNNYŰZENEI SZOLGÁLTATÓ IRODA

Balog Zoltán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Nemzeti Kulturális Alap az idei évben 75 millió forinttal támogatja az újonnan létrejött Könnyűzenei Szolgáltató Iroda működését. A január elsején alakult szervezetnek három feladatot szántak.

Egyrészt ellátja a Hangfoglaló Program programirodai teendőit; másrészt folytatja a HOTS brand mentén a magyar exportiroda kiépítését; harmadrészt pedig kapcsolódási pont lesz az államigazgatás és a könnyűzene szereplői között.

Az iroda megalakulásának jelentősége – túl a könnyűzene NKA-hoz pályázó szereplőinek, illetve a kollégium döntéseinek segítésén – az, hogy immár egy állami szervezeten belül működik egy, a kön�nyűzenei életet kiszolgáló intézmény.

Az intézményesülés mindenképpen a hosszú távú tervezés jele – ami például a zenei exporttal kapcsolatban rendkívül fontos. Bajnai Zsolt úgy fogalmazott, hogy „kaptunk egy lehetőséget, amivel tudnunk kell élni – meg kell tudnunk mutatni, hogy ennek van értelme, haszna, hogy jól tud működni. De ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor elindult a Cseh Tamás Program. Ahogy a többi művészeti

HÍREK

dsz-hírek mmxviii.i

ágnak is megvan a megfelelő intézménye, legyen meg a könnyűzenének is – ez egy ebbe az irányba mutató első lépés.”

ÚJABB PETÍCIÓ A MÉLTÁNYOS JOGDÍJÉRT

A 2016-os hasonló megmozdulás után az alkotók ismét összefognak Európaszerte, hogy az európai döntéshozóknál kivívják a műveik online felhasználásáért őket megillető méltányos jogdíjat. A közös jogkezelők európai ernyőszervezete, a GESAC akciójában eddig 9 ezer alkotó írta alá a petíciót, két éve ugyanez a szám 22 ezer volt – köztük olyan ismert sztárokkal, mint Pedro Almodóvar, az Air duó tagjai vagy Ennio Morricone. Az alkotók idei kiáltványa szerint a felhasználók által feltöltött, de szerzői jogilag védett tartalomra építő óriáscégek, mint a YouTube vagy a Facebook kivonják magukat a jogdíj megfizetése alól arra hivatkozva, hogy ők csupán technikai közvetítői a műveknek.

Az akcióban résztvevő szerzők viszont egyetértenek abban, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és az európai döntéshozóknak be kell avatkozniuk. Azt kérik, hogy legyen egyértelmű a jogi szabályozásban: ezek a digitális platformok nemcsak közvetítenek, hanem az üzleti modelljük a szerzői jogilag védett tartalmakra épít. Így aztán ne vonhassák ki magukat a felelősség (és így a jogdíjfizetés terhe) alól sem. A petíciót bárki aláírhatja online a makeinternetfair.eu oldalon.

szavazott meg a programnak az idei évre.

Az eseményen jelen voltak fontos zeneipari szereplők egész Európából, köztük kiadókkal, fesztiválszervezőkkel, zenei érdekképviseleti szervezetekkel, showcaseesemények szervezőivel és közös jogkezelőkkel. Ők az esemény után egy közösen aláírt levéllel fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben üdvözlik ezt a kiindulásnak tekinthető első lépést – ugyanakkor kérik, hogy hosszú távon alapozzák meg a zeneipar jövőjét egy európai programmal, és nagyságához, valamint a kihívásokhoz mérten arányos büdzsével.

1,5 MILLIÓ € A ZENEIPARNAK

Az európai zene támogatására életre hívott Music Moves Europe keretprogramon belül áprilisra ígértek olyan pályázati kiírásokat, melyek célja az „európai zene és a zeneipar versenyképességének erősítése”. Egy februári brüsszeli eseményen Navracsics Tibor EU biztos jelentette be, hogy az EU másfél millió eurós büdzsét

Az áprilisra ígért pályázati felhívásokban támogatást lehet igényelni olyan projektekre, amelyek segítik a program céljait.

A Music Moves Europe oldalán már most is több felhívás található: az egyik nyílt pályázat keretében például egy európai zenei díj létrehozásához keresik a megfelelő szervezetet vagy konzorciumot. n 5

LEMEZEK

MANEUVER MANEUVER MANEUVER MANEUVER

SZIMLER Bà LINT ÉS RÉV MARCELL BALATON METHOD

laptop

disc

laptop đ&#x;’ż

A Dorothy’s Legsből ismert Szilågyi MåtÊ Ês az egykori The Moog-frontember, jelenleg a Dope Calypso billentyŹse, Szabó Tonyo Tamås szerelemgyerekekÊnt szßletett meg alig egy Êve a Maneuver Maneuver nevŹ formåció. Első EP-jßk erős egysÊget alkot, ami kicsit olyan, mintha az egyazon irånyból Êrkező, mÊgis teljesen måst kÊpviselő kÊt tag ízlÊse keveredne, pont egÊszsÊges mÊrtÊkben.

A nem titkoltan a ’80-as Ês ’90-es Êveket idÊző Üt felvÊtel mindegyikÊben ott van ugyanis egyfajta kettőssÊg. Olyan, mintha az ember kÊt vållån az ÜrdÜg Ês az angyal ßlne: a szomorkås, dark synthwave Ês a vidåm, diszkós szintipop csap Üs�sze, Ês ahelyett, hogy kioltanåk, sokkal inkåbb erősítik egymåst. A vÊgeredmÊny egy Êrdekes kiråndulås, ami Êrinti az indietronica Ês a dreampop mŹfajokat is, Ês ami kifejezetten újat nem akar mutatni, mÊgis egy Êrdekes, szórakoztató, keserÊdes anyag lett. Ebből a csokorból kissÊ talån kilóg az utolsó, Bright Lies címŹ dal. A enyhÊn epikus, sőt, himnikus felßtÊsŹ ballada „A Lassú Dal� az anyagon, ami a klasszikus dalszerkezeti sÊmåval szakítva andalít. Az előzőekhez kÊpest nem igazån invitål seggråzåsra, mÊgis tÜkÊletes vezeti, Ês zårja le az előzmÊnyeket. n

Szimler Bålint rendező Ês RÊv Marcell operatőr 2011-ben hatårozta el, hogy szívßknek kedves zenekarokat karolnak fel, Ês juttatnak el szÊlesebb kÜzÜnsÊghez. Ekkor kezdtek bele Kodåly Method címŹ sorozatukba, amelynek minden epizódja egy kßlÜnleges videoklip volt, amiknek teljesen egyedi helyszínÊn Ês hangulatån kívßl az volt a jellegzetessÊge, hogy Êlő zenÊvel vettÊk fel őket.

Hatalmas siker lett, így jÜtt a projekt folytatåsa Ês egyben lezåråsa, a Balaton Method, ami egy egÊsz estÊs filmben tÊrkÊpezi fel Ês mutatja be a hazai zenei paletta legÊrdekesebb szegmenseit – mindezt a Balaton kÜrßl. A 18 zenekart Ês tÜbb szåz zenÊszt felvonultató produkció 2015-ben kÊszßlt, Ês jelentősÊgÊt az is mutatja, hogy ez volt az első hazai kÜzÜssÊgi finanszírozåsból kÊszßlt film. Bår a megszokottól eltÊrően hårom Êvet kellett vårni, hogy az alkotås megjelenjen DVD-n, ennyi idő tåvlatåból talån mÊg viccesebb visszanÊzni az azóta akår jóval nagyobb kÜzÜnsÊget is vonzó zenekarokat. BalatonfÜldvårtól Siófokig, a Quimbytől a Hó Mårton Ês a JÊgkorszakig nagy tåvlatok nyílnak meg előttßnk a szó minden ÊrtelmÊben. KÊt zenekar – a Punnany Massif Ês Akkezdet Phiai – råadåsul kßlÜn a Balaton Method szåmåra egy-egy új dallal rukkolt elő. Ezt a nyåridÊző roadmovie-t egy hideg tÊli estÊn pedig kifejezetten jól esik visszanÊzni. n

Palågyi Ildikó gyermekkori becenevÊt felhasznålva 2015-ben kezdett el Indigó nÊven alkotni. Bår ez az ő mŹvÊszneve, valójåban hårom tårsåval, Bartók VincÊvel (basszusgitår), GyÊmånt Bålinttal (gitår) Ês Szabó Dåniel Ferenccel (dob) írja a zenÊt, amelynek első nagyobb lÊlegzetvÊtelŹ lenyomata a most megjelent Salt címŹ nagylemez. Az artpop, a progresszív jazz Ês az elektronika szŹk keresztmetszetÊben szßletett anyag lÊgies hangzåsåt az adja, hogy a felvÊtelek valóban mentesek voltak mindennemŹ erőlkÜdÊstől. Indigó Ês zenekara ugyanis hisz az improvizåció erejÊben, Ês nem konkrÊt melódiåkat akarnak reprodukålni első lemezßkÜn, sokkal inkåbb egy Ünfeledt Ês ÜsztÜnÜs ÜrÜmzenÊlÊsról van szó, aminek letisztultsågåhoz sokat hozzåtesz a vÊgtelenßl őszinte dalszÜveg. Indigó a szÜvegíråsra úgy tekint, mint egy Ünismereti munkåra, ami segít feldolgozni a kßlső Ês belső feszßltsÊgeket. FÊlreÊrtÊs ne essÊk, Ildikó nem bízza magåt a vÊletlenre: zenei kÊpzÊsÊvel pårhuzamosan az ELTE-n logopÊdia Ês pszichopedagógia szakirånyokon tanul tÜbbek kÜzÜtt azÊrt, hogy a logopÊdiåval mÊg komplexebb tudåst kapjon az emberi hangot illetően.

A profizmus Ês az ÜsztÜnÜs tehetsÊg tehåt pont megfelelő arånyban keveredik Indigó első, Salt címŹ nagylemezÊn. n

Szerzői kiadås

Szerzői kiadås

DVD

INDIGĂ“ SALT

Szerzői kiadås

6

LEMEZEK

A KUTYA VACSORà JA A SZERELEM HÉTSZER

MUZSIK ÉS VOLKOVA RÖVIDESEN TALà LKOZUNK

TAKĂ TS ESZTER BOCSĂ SS MEG

laptop đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

laptop

Varga Lívius hat tagot szåmlåló formåciója a frontember szerint egy exkluzív zenei labor, Ês ezzel a megfogalmazåssal kår is lenne vitatkozni. A jazztől kezdve a hiphopon åt az elektronikus elemekig kísÊrleteznek a teljesen mås zenei håttÊrrel rendelkező zenÊszek, az egÊszet egy jåtÊkos, sanzonos kÜrnyezetbe helyezve.

Mindebből egy olyan eklektikussågot lÊtrehozva, amit mÊgis Üsszetart egyfajta stílus Ês hangulat. SzÜvegeiben hol ironikus, hol eszement, hol pedig filozofikus – ezekre erősít rå a zene. Ez pedig fokozottan igaz új, A szerelem hÊtszer címŹ albumra, ami ezt a „lerågott csont-tÊmåt� mutatja be egy mÊgis egyedi módon, a zenekar eddigi talån legerősebb anyagån.

Ugyanis egy konceptlemez keretein belßl hÊt kßlÜnbÜző szerelemmel talålkozhatunk. Van itt plåtói szerelem, mindent elsÜprő szenvedÊly Ês ÜsszetÜrt lÊlek is, hol szívfacsaró melankóliåval, hol pedig megmosolyogtató iróniåval fŹszerezve.

Sokszor ugyan nehÊz eldÜnteni, hogy a zene vagy a szÜveg a hangsúlyosabb, de Êppen ettől olyan izgalmas minden újabb hallgatåssal az anyag. Mindenesetre a kettő hangulatåban tÜkÊletesen illeszkedik, a vÊgeredmÊny pedig egy våltozatos, szókimondó kavalkåd, aminek az ember mÊgis szinte minden hangjåval azonosulni tud. n

A zåhonyi testvÊrpår, Farkas Krisztina Ês Farkas Jånos neve kÜzel sem ismeretlen, hiszen az elmúlt tíz Êvben a ZUP tagjakÊnt våltak az indie-folk színtÊr megkerßlhetetlen rÊszÊvÊ. Majd 2016-ban gondoltak egy merÊszet, Ês ezt håtrahagyva duó felållåsban vettek be egy nagy kanyart, hogy egy új zenei irånyvonal mentÊn folytassåk karrierjßket. Úgy tŹnik, a våltozås igencsak jót tett nekik, egy elÊg termÊkeny időszak vette kezdetÊt, amely egy håromrÊszes kislemez-sorozat utån egy hÊtszåmos anyagba torkollott. Bår ez hivatalosan se nem kis-, se nem nagylemez, a påros, úgy Êrzi, ez a tÜrtÊnet így kerek, Ês mi ezzel csak egyet tudunk Êrteni.

Annak ellenÊre, hogy Muzsik Ês Volkova Êrezhetően sokkal inkåbb tågította låtókÜrÊt, Ês egyre inkåbb sajåt mŹfaji hatårait feszegeti, a RÜvidesen talålkozunk egy szilård, Üsszefßggő egysÊget alkot.

TÊmåjåban is elÊg szÊles skålåt jår be az anyag, a teljesen szemÊlyes hangvÊtelŹtől a tårsadalomkritikåig. A Muzsik Ês Volkova tehåt tÜkÊletes pÊldåja annak, hogy minimål hangszerelÊssel, sőt, akår csak egy akusztikus gitårral, na meg persze erős szÜvegekkel is sokfÊle Êrzelem fejezhető ki, egyåltalån nem egysíkúan. Az ållítåsuk szerint igencsak termÊkeny időszakåt Êlő formåciótól ezek utån tehåt bårmilyen újdonsågot szívesen vårunk. n

Takåts Eszter zenekara 2016-ban åtalakult (jelenlegi felållås: Giret Gåbor – basszusgitår; Horvåth Mihåly – szåjharmonika; Kosztin Låszló – gitår; Czimerman Csaba – dob), majd ezt kÜvetően kÊt EP jelent meg, így hivatalosan is a Bocsåss meg címŹ duplalemez a jelen felållås első nagyobb lÊlegzetvÊtelŹ anyaga. De szÊthúzåsnak nyoma sincs az albumon, sőt, ez a zenei utazås Üsszeszedettebb, mint valaha.

Nagy båtorsåg kell ahhoz, hogy valaki a 2010-es Êvekben kÊtlemezes kiadvånnyal rukkoljon elő, de szerencsÊre Takåts Eszter nem kerßli a kalandokat. MiÊrt is tennÊ, hiszen valószínŹleg ő maga is Êrzi azt az ÜsztÜnÜs tehetsÊget, ami legújabb alkotåsåról is sßt. Igen, az ő alkotåsa, hiszen amellett, hogy csodålatos hangú Ênekesnő, dalszÜvegeit Ês a zenÊit is ő maga írja, Ês a hangszerelÊsből is igencsak kiveszi a rÊszÊt. Ez pedig nagyon fontos, hiszen megmagyaråzza, mi az a kohÊziós erő, ami Üsszetartja a folktól kezdve a blues-­on Ês a punkon åtívelő színtiszta popig a legkßlÜnfÊlÊbb stílusokat Êrintő dalcsokrot. Mindezt teszi úgy, mintha a fÜldtől elrugaszkodva, egy egÊszen kßlÜnleges, egyedi hangzåsú vilågban szßlettek volna.

Eszter tehĂĄt nem kĂśveti a divatot, sokkal inkĂĄbb diktĂĄlja. Mi pedig azt kĂ­vĂĄnjuk, hogy egyszer valĂłban ez legyen hazĂĄnkban a mainstream popzene! n

Szerzői kiadås

NOW Books & Music

Szerzői kiadås 7

8

ZENEIPAR

REPRINTEK VINYLEN

PÖRÖG A FEKETE Az elmúlt években rengetegszer olvashattunk a vinyl (bakelit) formátum reneszánszáról, számos cikk mutatott statisztikai adatokat, infografikákat a növekvő eladásokról. Persze inkább azt mondhatjuk, hogy a vinyl – a jelenlegi zenei fogyasztási szokásokat ismerve – kezd a helyére kerülni a piacon is és a fejünkben is. A Mahasz 2017-os adatai szerint a hanghordozótípusok megoszlása szerint a vinylek szelete a teljes tortából (zenei termékeket fizikai formában értékesítő kiskereskedelmi boltok, bolthálózatok által a MAHASZ rendelkezésére bocsátott adatok alapján) 6,2% az eladott darabszám alapján. Szemmel látható az is, hogy az itthoni nagykiadós reprintek forgalmazása mellett egyre többen szállnak be – nemcsak alkalmilag – a vinyl kiadásba. Két kiadó párhuzamos története következik – természetesen a vinylre fókuszálva. „Kedves mindenki! Örömmel tudatjuk, hogy a Ganxsta Zolee és a Kartel Jégre teszlek LP-je a megjelenés után 4 nappal ELFOGYOTT! A vésztartalékhoz a februári dedikáláson lehet hozzájutni, a helyszínt és az időpontot itt fogjuk jelezni!

Köszönjük mindenkinek!”

kazettán a Pajtás daloljunk sorozatban, és 1992-ben bejegyzett céggé alakította kiadóját, ám a DIY-mentalitás minden pozitív hozadékát igyekezett megtartani.

Rupaszov maga az eleven 360 fokos modell: a folyamat lelkesíti a zenéléstől, a A fenti büszke sorok a Budapest Vinyl Facebook-oldalán jelentek meg még év elején. nyomdán át egészen a végtermékig és az Kovács Tamás igazán régi motoros: a kilencvenes évek legelején a pécsi underground értékesítésig és ez '86 óta mit sem váltoegyik fellendítőjeként lett ismert, zenélt, koncerteket szervezett, Razzia néven lemezboltot zott, legfeljebb a zene, hiszen zenekarával, üzemeltetett, később a Sziget programigazgatója, a Wanted magazin lapigazgatója lett és a Trottellel számtalan stációt jártak végig mindezeken túl Crossroads Records néven kiadót is vitt, amely a korabeli független kiadók számtalan zenei stílusban, számtalan he– Bahia, Trottel Records, 1G, KO Records, Private Moon stb. – mellett jelentős repertoárral lyen a világban. Zenei érdeklődési köre is rendelkezett meglehetősen széles merítésből, mondjuk a Dr. Valtertől az Üllői Úti Fuckon nagyjából ez, a punktól az instrumentális át a Belgáig, a kazettáktól a CD-kiadáson át a könyvekig. Kovács évekkel ezelőtt felhagyott progig, a jazztől a burját népzenéig mina kiadói tevékenységgel, mégis 2016-ban valahogy úgy alakult, hogy érdeklődése ismét a den érdekli. kiadás felé fordult. Döntésében nagy szerepet játszott a vinylkultúra itthoni fellendüléKovács nem akarta Crossroads nése – talán a legjobb példa erre az Oroszi Iván-vezette lemezbörzék népszerűsége a Dürer ven folytatni, inkább új fejezetett nyitott Kertben –, illetve a Trottel Records vezetője, Rupaszov Tamással folytatott beszélgetése, 2017-ben Budapest Vinyl néven. Debütáló aki akkoriban vágott bele egy retrospektív sorozatba. kiadványként arra az első Korai Öröm-kaRupaszov Tamásra részben valóban igazak az ironikus sorok, miszerint „mi már akkor zettára esett a választása, amelyet borítója nyomultunk, a Ványi meg én, nem adjuk fel soha, a punk örökké él”, hiszen a magyar után mindenki pálmafásként emleget, s punkorszak legelső hullámával érkezett az undergroundba, másrészt ha valaki mindig a amelyből Kovács annak idején elég sokat jelent és a jövőt kutatta, az valóban ő. el is adott a pécsi lemezboltban. RáadáRupaszov maga a csináld-magad-mozgalom, övé a legelső független kiadó, a Trottel sul az album 2017-ben pont 25 éves volt.

Records – már 1986-ban is illegálisan adta ki és terjesztette a baráti körének felvételeit Rögtön az elején belefutottak abba a 9

ZENEIPAR

tipikus helyzetbe, hogy a zenekarvezető Kilián Zoltánnak már egyáltalán nem volt meg a kiadvány mastere, viszont elég gyorsan rábeszélte Kovácsot, hogy adja ki a zenekar alprojektjének, a Korai Transmission új felvételeit. A Korai rajongótábora az elmúlt 28 évben meglehetősen stabil, ráadásul a Korai Transmission külföldön évi 40–50 koncertet ad, úgyhogy a kockázati tényezőket körbejárva így bele lehetett vágni az LP elkészítésébe.

A felvételek Válik Lászlónál rögzültek kétcollos analóg szalagra. A jól megszólaló vinyl alapfeltétele a jó felvétel és jó keverés után a megfelelő dinamikával, térérzettel megszólaló vinyl mastering, amelynek – mint ahogy menet közben kiderült – itthon a dorogi hanglemezgyár megszűntetésével 25 éve nem volt szakembere. Kovács végül Los Angelesben találta meg az erre megfelelő embert, az imPro sulit is alapító Deák Ambrust, aki az elmúlt években kiköltözött és elsajátította ezt a fajta speciális tudást.

A debütáló kiadvány tudatosságát az improvizáció követte. Még a wantedes időkből régi barát az a család, amely profilt váltott és kézműves sörfőzdét nyitott Magyarhertelenden: ezen a közös metszésponton találkozott Kovács a Ganxsta Zolee és a Kartel tagjaival a Fishing On Orfű ideje alatt, akik szintén ott töltötték szabadidejüket. Az eltöltött idő a sörözésen túl ötletelésbe is átcsapott, amikor kiderült Kovács új passziója. Ennek eredménye az első három Ganxsta-lemez vinyl kiadásának opciója: az adminisztrációs folyamat felgöngyölítése már kissé bonyolultabbnak tűnt, hiszen a jogok a Sony Musicnál, a Private Moonnál voltak, újra kellett tervezni a grafikát, és mivel az LP-re csak 45 perc fér fel, az eredetileg hosszabb lemez legkevésbé ütős számait kivették, így egy kvázi besztof Jégre teszlek album készült el. Sem a zenekar, sem a kiadó nem számított arra, hogy ilyen tempóban fogynak el a lemezek – így várható valamilyen speciális folytatás.

Rupaszov a Trottel Records (hivatalosan) 25 éves évfordulója alkalmából indította el a Pajtás daloljunk-sorozatot, amely négy LP-n dokumentálja a nyolcvanas évek magyar punk- és HC-közegét: kicsit hasonlatos ez a gesztus Szőnyei Tamás előző lapszámunkban bemutatott Pokoli aranykor című plakátgyűjteményéhez, amely Taschen-könyveket felülmúló minőségű kiadványban tárja elénk a magyar underground azon plakátjait, amelyeket éjszaka első felében kiragasztottak és a második felében egy másik zenekar már leragasztott. Rupaszov a kazettamásolás időszakának agyonjátszott, sokszor eleve nagyon rossz minőségben felvett felvételeit emelte vinylre, olyan felvételeket, amelyeknek akkor esélyük sem lehetett, hogy lemezre kerüljenek.

10

Ahogy Kovács mondja, a Budapest Vinyllel kvázi kis „bélyeggyűjteményt” szeretne összerakni. Lesz benne 7 inch-es kislemez a Flash együttessel, a Folk On 45-tel, az idén negyven éves Busa Pistával négy db 10 inch-es lemezt terveznek, ahol a gyűjtők is örülhetnek, mert a négy lemez Busa fejét adja ki, a PASO-ból ismert Lipi Brownnal dublemezen dolgoznak, és készül egy, magyar hiphopot felölelő válogatáslemez is.

Rupaszov újramasztereltette az 1993as, a magyar HC-mozgalom alaplemezének számító Közel a fejhajlító-géphez című Leukémia-albumot 250 példányban, míg a Ki NER Ma? (játék és muzsika) a választásokat megünneplendő készült el 350 példányban, narancssárga vinylen – talán az első magyar punk/hiphop-rap vinyl-válogatás. n BIHARI BALÁZS, ILLUSZTRÁCIÓ: DÜRER LEMEZPIAC, FOTÓ POZSONYI ROLAND (DÜRER KERT)

11

PROFIL

MÏUS

MULTI ART KOLLEKTÍVA A mïus - annak ellenére, hogy Álmos Gergely személyes zenei projektje – inkább nevezhető egy kollektívának, ami nagyon sokféle és sok helyről jövő embert takar.

Sokkal inkább konceptuális projektről van szó, amely a legkisebb részletekig átgondolt, legyen szó a sound designtól kezdve a vizuálig, az általuk épített és programozott lámpákon át, a kiadványokig. Álmos Gergely életében a zene gyerekkora óta jelen volt. Sokféle hangszeren tanult, de annál izgágább volt, hogy kitartson egy mellett. Mindezek ellenére végül építész lett belőle, majd teljesen véletlenül a filmes világba csöppent, amikor Marc Homes díszlettervező elhívta Ridley Scott egyik filmjébe dolgozni. „Egy filmben minden nagyon gyorsan történik, lerajzolsz egy díszletet, és az másnap már szinte megépült. Az építészeti csalódások után ez nagyon lenyűgöző volt, még ha nem is évtizedekre épülnek a díszletek, és teszem azt, akár a film története miatt épp felrobbantják. Nagyon felszabadító tud lenni, hogy nem tudok beleunni egyikbe sem, mert ez a három műfaj nagyon inspirálóan hat egymásra” – mesélt Gergő arról, hogyan fér meg egymás mellett ez a három nagyon kreatív terület.

A 2015-ig Horányi Júlia színházi díszlet-jelmeztervező és Álmos Gergely EUROPAN-díjas építész alkotta zenekara 2011-ben jelentette meg World Is Changing című EP-jét. Ezt követte két nagylemez az elektro-akusztikus downtempo hangzásvilág jegyében. A Behind The Line bemutatkozó albumon még a gitár dominanciája érezhető, míg az egy évvel későbbi 2014-es Tessellation már az elektronika és a billentyűs hangszerek felé hajlott el jobban a sok más hangszerrel való kísérletezés mellett. Eljött az idő, amikor a két alkotó elképzelései nem egyeztek már, így külön utakon folytatták zenei karrierjüket. Gergő szerint a mïus pályájában ezek voltak az útkeresés évei, amikor sokat csapongtak, keresték a saját hangjukat.

A mïus jövőjére nagy hatással volt a váltás, az első pár hónap ijesztő ismeretlenje után jött egy óriási alkotói szabadság: „Teljesen újraértelmeztem mindent, és elhatároztam, hogy mostantól a zenémet találja meg annak közönsége, és ne a zeném keresse a közönségét.” Az alkotói folyamatban zongorán vagy gitáron születnek a dalok, amolyan éjszakai molyolásként, a hangszerelés, sound design, vizuális tartalom utána rakódik rá, mint egy megerősítendő a hangulatot, atmoszférát. Ilyenkor már másokkal is együtt dolgozik, például Sztojánovits Andival, aki a zenekar élő vizuális megjelenéséért felel.

Juli távozása óta vendégénekesekkel dolgozik, ahogy mondja mindig hiteles, kreatív embereket keres, akikben van valami izgalmas – a tökéletlen szépséget keresi, nem a kilúgozott stúdió énekhangokat. Így hozta össze a sors Jónás Verával, Hegyi Dórival, Szőke Zolival, az amerikai Laura Hahnnal vagy a lengyel Kasiával és Raffal.

2016-ban a harmadik nagylemez már a berlini Sonar Kollektiv kiadónál jelent meg, Eigengrau címmel, amely a popos vonalat hátrahagyva ösztönösebb szerzeményeket tar12

talmaz. Rengeteg külföldi szakmai elismerést kapott a lemez, neves magazinok írtak róla, illetve német és angol területen is bekerült Top 50-es listákba Spotify-on. „Iszonyatos mennyiségű jó zene van a kelet-európai régióban, és úgy voltam vele, hogy akkor ne álljunk meg ott, hogy csak magunkat prezentáljuk.” Így a filmes világból érkező Ligosztájeva Annamarival létrehozták a Théque Records kiadót, azzal a céllal, hogy összekapcsolják a vizuális és zenei alkotókat, és szép, minőségi kiadványokat, klipeket készítsenek, ami méltóan prezentálja a régiót.

A mïus rendelkezik egy stabil, szép számú, koncertekre is eljáró közönséggel, akikre számíthatnak. Gergő mindenképpen dolgozni fog azon, hogy megtalálják a zenéjét azok, akik el tudnak süppedni az atmoszférájában. n KALOCSAI KRISZTINA, FOTÓ: SZEMEREY BENCE

PROFIL

SKEEMERS

BEACHPOP FENEGYEREKEK Vannak különböző sztorik arról, ahogyan egy zenekar eléri a sikereit, ahogyan a csúcsra tör, és sok forgatókönyv létezik, hogyan jutott el odáig, ameddig. Van az, amelyik úgy kezdődik, hogy a zenekar legelsőre ír egy bomba dalt, amire aztán mindenki felfigyel. Na, a skeemers története ilyen, persze csúcsról még egyáltalán nem beszélhetünk, mert alig több, mint két éve indult az egész.

Az ötfős formáció 2015-ban alakult, debütáló koncertjüket a Beat on the Bratben adták ez év decemberében. Nem egy szokványos koncerthelyszín, ugye? Pedig a hely tele volt kíváncsi emberekkel. Ferenczi Szoni (ének), Juhász András Jui (gitár), Fekete Norbert (gitár), Szabó Gyula (dob, vokál), és Szabó Gergely (basszus, vokál) mindannyian ismerősek lehettek már más bandákból (Bozo, Keeymen, Romanes, Trigger, Lions of Suburbia), az énekesnő például korábban a Mary Popkidsben és a Balkan Fanatikban is felbukkant. De talán nem ennek volt köszönhető a nagy érdeklődés.

Hanem, hogy mondjuk, ha valaki ismerte ezeket a zenészeket külön-külön, és megtudta, hogy közös projektet indítanak, akkor rávágta, hogy: ez az! Vagy ha csak ránézett az első megjelent fotójukra, azt gondolta, hogy ez annyira egyben van és vagány, hogy rögtön elkapta a hangulatot. Illetve, mert legelső daluk, a Fairlady annyira emlékezetes lett, hogy később az Index is beválogatta dalversenyébe, később pedig több reklámban is hallhattuk.

Szabó Gege basszusgitáros pont arról mesélt a kezdetek kapcsán, hogy a legtöbb embernek ez egy bizonyos evolúciós folyamat, több zenekaros tapasztalattal és évvel a háta mögött „megtalálni végül leginkább magában azt, amire zeneileg szüksége van és azt a környezetet vagy zenekart, amiben úgy érzi, hogy legjobban képviselheti azokat az értékeket, amiket fontosnak tart.” Valami pedig a skeemers esetében nagyon működik.

Első EP-jük so nice címmel 2016 májusában jelent meg. A hat számot egy nappali közepén vették fel Velencén, ahová lecipelték magukkal Puha Szabolcs hangmérnököt is. Elmondásuk szerint az, hogy közösen vették fel, mindentől távol, egy alkotói környezetben, sokkal több teret engedett nekik, és sokkal több szabadságot. Ez alatt pedig azt is értik, hogy mentes mindenféle nyomástól, feszültségtől, amit sokszor egy stúdió hoz magával, főleg az első közös munkák alatt. Így nem egy steril anyag született, sokkal inkább laza és koszos, olyan szörfös.

Szabó Gyula távozott, a helyére érkező Mónus Marci azonban gyorsan beilleszkedett. így végre befejezték első nagylemezüket, ami 2018 február végén jelent meg the venice period címmel.

Ferenczi Szonja énekesnő szerint itthon az alternatív rétegnek van egy nagyon összetartó közege. Így nem csoda, hogy nagyon hamar lecsapott rájuk az Eastaste Music zenei licensz ügynökség. „Szerintem ebben van a jövő és hatalmas öröm, hogy a nagyobb

márkák is inkább helyi zenekarokkal dolgoznak, minthogy stockzenéket töltsenek le.” Az év végének nagy híre volt a zenekar számára, hogy Nora Felder, a Stranger Things zenei supervisora meghallgatta, és le is játszotta két dalukat egy panelbeszélgetésen, hogy elmondja, miért jó az, amit csinálnak. Utána pedig a SynchAudio Inc. torontói sync ügynökség beválasztotta őket huszonnyolc zenész/zenekar alkotta családjába. Ezzel a lehetőséggel pedig olyan berkekbe is eljuthat a zenéjük, ahova nekik nem sikerült volna elvinniük egykönnyen. „A zenélésben benne lehet az igazi énünk, és amikor egy Emmy-díjas zenei supervisor erre pozitív visszajelzést ad, akkor azért kihúzza magát az ember a büszkeségtől” – mondja Szoni. n KALOCSAI KRISZTINA FOTÓ: BENKŐ BÁLINT

13

14

INTERJÚ

WOLF PÉTER, ZENESZERZŐ

NEM SZERETEM, HA BE VAGYOK SZORÍTVA A Sziklaöklű Joe refrénjét dudorászva baktatok a kopár, tél végi Sasadon. Kicsi vagyok, éhes és fázom, úgyhogy Joe után hipp-hopp, jön Vuk. De mire ez a beszélgetés megjelenik, tavasz lesz végre, úgyhogy ér – sőt, ajánlott – az interjú olvasása közben énekelgetni.

Dal+Szerző: A te generációdból sokan a beat hatására kezdtek zenélni. Te már zenész voltál, amikor a beat megjött. Mikor kezdted?

Wolf Péter: Szüleim zenészek voltak. Az első játékszerem a zongora volt. Bebújtam alá, lenyomtam a pedált, ordítottam – és aztán élveztem, ahogy zeng-bong. Amikor pedig felértem a billentyűket, akkor elkezdtem püfölni őket. És olyan jó fogadtatásra találtak ezek a billentyű ütögetések, hogy ez számomra igazi sikerélmény lett. És el is határoztam, hogy akkor ezen a területen szeretnék továbbra is sikereket aratni.

nem éri meg. Sajnos ezt tudomásul kell venni, új jegyzet nem készül. Én viszont írtam magamnak jegyzeteket, jó sokat. Volt olyan filozófiatétel, ahol A, B és C téma volt választható a növendékeknek: én kidolgoztam a C témát, emiatt aztán jövőre az A és B témát már nem is kérdezték, mert mindenki a C-t hozta.

DSZ.: Hány éves voltál?

WP: Három. Én rögtön a zeneóvodába jártam, elég korán szakosodtam; aztán az általános mellett elkezdtem a Zenedébe járni, ahol szerencsére már az elején is elég jó vis�szajelzéseket kaptam. Úgyhogy nekem középiskolás koromig nem is jutott eszembe más, mint hogy zongoraművész legyek. Ezt táplálták is bennem, úgyhogy napi három-négy órát gyakoroltam az iskola mellett, gyakorlatilag nem is volt gyerekkorom. A gyerekkorom azzal telt el, hogy az iskolában tanultam, aztán a zongoránál tanultam, angolul tanultam, vívni vagy különtornára mentem, és végül az egész kezdődött másnap elölről. A szabadság a lógással és egyebekkel a középiskolában köszöntött rám, mert ott a közismereti tárgyakkal minden nap fél 11-ig végeztünk, és onnantól kezdve kellett volna zongoraórára, szolfézsra és hasonlókra menni. Na, ott elkezdtem focizni… A fiúiskolás évek után azt is felfedeztem, hogy vannak lányok. És az ő meghódításukhoz nem Mozart volt a legjobb, hanem a Beatles.

De maga a könnyűzene persze nem volt meglepetés. Én már korábban elkezdtem próbálgatni azokat a harmóniákat is, amiket a rádió tánczenei műsoraiban hallottam. És ez egyfajta gellert adott, más irányban kezdtem el menni. Úgyhogy közben szorgosan végeztem a tanulmányaimat, de a Zeneakadémiára már nem zongoraszakra vettek fel, mert ahhoz már nem gyakoroltam eleget, míg mások meg nagyon jól zongoráztak – hanem karvezetésre.

De az is csak addig érdekelt, amíg a feleségem megismertem. Inkább a jazz tanszakra mentem vissza, ami akkor még a Konzervatórium égisze alatt működött. Úgyhogy a tanulmányaimat végül csak három éve fejeztem be: 2007-ben elmentem a Zeneakadémiára, a jazz tanszakra, elvégeztem és le is doktoráltam 2015-ben. Későn érő típus vagyok.

DSZ.: Ugorjunk vissza a lazább középiskolába! Téged már képzett klasszikus zenészként talált meg a beat. Emlékszel még rá, hogy mit éltél át?

WP: Sokkot! A hagyományos táncdalok persze megvoltak, de azok Mozarttal inkább erősítik egymást. Ugyanazokat a harmóniákat, dallamokat, és részben még hangszereket is használják. És ebbe robbant bele a beat. Ilyen nem lesz többé: az elektronikus hangszerek elterjedése, és ezzel egy időben a Beatles megjelenése.

Ez két olyan forradalmi dolog volt, aminek a hatása alól senki nem vonhatta ki magát. Amikor a gimnázium udvarán gólt lőttünk, azt üvöltöttük, hogy „She loves you, yeah, yeah, yeah!” Innentől a dolog el volt döntve. Persze hamar megalakultak a különféle táborok, az Illés-, Metró-, Omega-rajongók, a „rollingsztonszosok” és a „bitliszesek”. Nekem az összes köDSZ.: Kiráztad kisujjból, vagy azért meg kellett dolgozni érte? zül Paul McCartney volt a legizgalmasabb.

WP: Dolgozni kellett érte. Summa cum laude végeztem el az egyetemet, és a hallga- Mind a mai napig azt gondolom, hogy ő tóság zöme az én jegyzeteimből tanult. Az oktatók nem írnak manapság jegyzetet, mert egy olyan zseni, akinek csak állva 15

INTERJÚ

volna szabad kiejteni a nevét. Olyan dalokat írt, amik messze túl fognak élni mindent.

A mai popműfaj be van kényszerítve egy keskeny mezsgyére, ami a média hatása, hogy kiszolgáljon egy elképzelt tömegigényt.

DSZ.: Tizenhat évesen tehát sokkot kaptál, és igyekeztél belekeveredni ebbe a beat-dologba?

WP: Ez két vágányon ment. Egyrészt: apám mérnöki diplomával zenészként dolgozta végig az életét. Játszott az éjszakában, játszott színházban, tanított, kísért: mindent csinált, hogy minket eltartson. Sokszor hívták stúdiófelvételekre is, és ha ez éjszakai munkát követő reggel volt, akkor engem küldött el maga helyett – igaz, hogy akkor inkább még a Zenegimnáziumba kellett volna menjek. De a szervezők imádtak, mert sosem mondtam semmire nemet. Úgy gondoltam, hogy ebből nagyon sokat tanulhatok. És ez végső soron a pályámnak egy nagyon szerencsés aspektusa, hogy én minden grádicsot és minden oldalról végigjártam, a stúdió üvegfalának mind a két oldalán. Láttam, hogy a zenei rendezők, a hangszerelők, a zenészek és az énekesek milyen módszerekkel dolgoznak, mik a lehetőségeik és a feladataik. Így később, mikor átkerültem a zenei rendezői asztalhoz, már sosem kértem olyat, amit valamelyik szereplő ne tudott volna megvalósítani.

Másrészt sokszor rendeztem beatbandákat is. Azt láttam, hogy a zenei képzettségük nem olyan megalapozott, mint amilyet szerettem volna, de egyvalamit nagyon jól tudtak: a saját zenéjüket. Mást nem tudtak, de azt igen. Én szívesen fordultam azzal hozzájuk, hogy megosztom velük, amit tudok. Néhányan közülük még kottát olvasni sem tudtak. Páran meg is ígérték: „majd egyszer eljövök!” – na, ez a mai napig nem jött össze. Talán úgy jártak, mint a csontkovácsok: féltek, hogy ha elmagyarázzák nekik, hogy mit is csinálnak, akkor elkezd remegni a kezük, és nem merik folytatni. De én DSZ.: Szakmai téren sem? azért azt gondolom, hogy az ismeretek hiánya még az őstehetségek lehetőségeinek WP: Pláne nem. De nem is voltak jelenis határt szab, és akadálya annak, hogy a teljes tehetség kibontakozzon. tős akadályok. Egy területen viszont érzek egy friss akadályt, és ez a fiatal kollégák DSZ.: A beatről hamar kiderült, hogy képes – és szeret – rendszerkritikus han- szempontjából is aggasztó. Régen a Magon is megszólalni. Téged is megérintett a forradalmi hangulat? gyar Rádió mecénásként is tevékenykeWP: Hát persze. Talán nagyképűségnek hangzik, de mindig is tudtam, hogy a rend- dett: ha bevittem egy kompozíciómat, akszer, amiben élünk, az tarthatatlan. Előbb-utóbb bukik. Megtörtént, hogy Breitner kor nem azt kérdezték, hogy mennyi pénzt János a margitszigeti Casinóban közölte velünk, hogy gusztustalan, nyugati stílusú hoztál, hanem azt, hogy milyen zenekarra ugrálásunkhoz nem szolgáltat zenét. Elmentünk hát onnan, és pontosan tudtuk, hogy van szükséged. És ha írtál egy óriási zeneez egy hülyeség, és bukni fog. És annak a forradalomnak is az ideje volt, amit minden kart, ami nyolcszáz tagból állt, akkor azt is generáció megvív a szüleivel. Megkaptuk a twist kapcsán, hogy „hogyan lehet ezt az előkerítették. De ki más is működhetett idétlen rángatózást táncnak nevezni?” De a szüleim is megkapták a nagyszüleimtől, volna mecénásként? Egy-egy állami tévé, amikor tangózni kezdtek, hogy „mi ez a disznóság?” rádió és hanglemezgyár volt. És forradalmi volt az is, hogy az addigi táncdalszövegek mellé – szeretlek, jöjj vis�Vannak, aki ma azt mesélik, hogy akadásza, ne menj el – elkezdtek olyan géniuszok is alkotni, mint a Bródy vagy a Dusán. De lyozták őket a pályájukon. Ennek egy nagy még az S. Nagynak a szövegeiben is találtunk néha olyat, ami feszegette a rendszert. része hazugság. Én tanúja voltam annak, Forradalmi volt, hogy nem akart hasonlítani a tánczenére a beat. A bandák nem hogy a Rádió szimfonikus könnyűzenei oszvoltak hajlandóak öltönyt húzni, emiatt elég hülyén is festettek néha a Táncdalfesz- tálya mindenkit megkínált egy felkéréssel. tiválokon. De én sem szeretem a szoros ruhákat, átvitt értelemben sem szeretem, ha Szörényi Leventétől Presser Gáboron, Kocsák be vagyok szorítva.

Tiboron, és Malek Miklóson át egész Wolf

„

16

INTERJÚ

Péterig. Aki élt a lehetőséggel, és olyat írt, amit a lektorátus arra alkalmasnak ítélt, azt felvették, és nem törődtek vele, hogy a szerző amúgy a zenekarával „forradalmi” eszméket hirdet.

Aki nem volt nyíltan rendszerellenes, az működhetett. Vegyük például Csurkát, aki kifejezetten nem számított a rendszer hívének: bemutatták a darabjait. Volt, akit üldöztek, persze, de ezeknek a történeteknek a többsége blöff. Az is megesett, hogy valakit mellőztek, mert nem volt elég invenciózus a zenéje vagy a szövege, de ennek semmi köze a politikai elnyomáshoz. És nyilván volt protekció is, ahogy mindig is volt és lesz is. Mindig lesz, aki az alapján dönt, hogy együtt síel-e valakivel – hogy ennél súlyosabbat ne is feltételezzünk. De ellehetetlenítés csak ritkán fordult elő, még a silentiumra ítélt Csurkának sem kellett éhen halnia. Amikor az Illést a BBC-interjúja miatt egy időre jegelték, az sem tartott örökké.

Végül nem is volt feltétlenül szükséges annyira forradalminak lenni. Olyan széles volt a kulturális kínálat, sokkal színesebb, mint ma. Volt hol kibontakozni, kísérletezni a kereteken belül is. A mai popműfaj be van kényszerítve egy keskeny mezsgyére, ami a média hatása, hogy kiszolgáljon egy elképzelt tömegigényt. Szerintem ez egy elmebaj.

A popzenében mindig is szerették, ha jól fogynak a lemezek, de ez korábban messze nem volt ennyire iparszerű, körzővel-vonalzóval megtervezett világ. Elvárás, hogy a zene gyorsan és könnyen eladható legyen – de nincsenek is évekre szóló sikerek.

Miközben ez nekünk, zenészeknek nem is jó üzlet! A szerzők és a jogvédők olyan terepen próbálnak érvényesülni, ahol – az internet elterjedésével – teljesen elfogadottá vált, hogy ingyen nézünk filmet, ingyen olvasunk szakcikktől kezdve irodalmon át a hírekig mindent, és persze ingyen hallgatunk zenét. Ilyen körülmények között törekszik az Artisjus érvényesíteni szerzői jogainkat, beszedni munkánk ellenértékét.

DSZ.: Ez a drasztikus átalakulás a te pályádra is hatással volt.

WP: Olyannyira, hogy én a könnyűzenéből szép lassan kivontam magam. A jazzből nem, de az nem is könnyűzene. Most olyan zenét komponálok, ami a komolyzenei közönséget szeretné egy kicsit megfogni a dallamossággal, és a kor domináns zenei elemeinek a használatával. Úgyhogy a következő bemutatóm nem a Slágerkoktélban lesz, hanem a Zeneakadémián: április hetedikén a klarinétversenyemet mutatják be.

DSZ.: Végső soron kivívtad, hogy azt csinálsz, amit akarsz?

WP: Abszolút! Viktor Matyi mondja, hogy mi már hobbizeneszerzők vagyunk. Igaza van. Azt írok, ami jól esik, ami nekem tetszik, és egyáltalán nem foglalkozom azzal, hogy hogyan kerül bemutatásra. Tele van a fiókom előadásra váró művekkel, és szerencsére vannak köztük olyanok, amiket szájtátva nézek, ahogy elkelnek. Ez is játszaná, az is elvinne egy másikat, a harmadik is valami másra ráharap. Ez olyan, mint mikor hájjal kenegetnek. Hiszen nem a fióknak írunk, hanem abban a reményben, hogy majd tetszik. Én a zene elemei közül a melódiát rendkívül fontosnak és nélkülözhetetlennek gondolom. Nagyon izgalmas lehet egy csak ritmusokra épülő valami, hiszen ez a könnyűzenében is a legfontosabb faktor. De ma ez is olyan monoton: nyáron szoktam hallani, ahogy egy közeli szórakozóhelyen este nyolckor elindul egy tempó, és a műsor reggel ötkor ugyanebben a tempóban ér véget. Az emberek a suttogást már nem hallják, csak ordítva lehet kommunikálni velük. Állítólag egy átlag amerikai városlakó már meg sem képes hallani az erdő suhogását. Zajjal vagyunk körbevéve. Nemcsak fizikai, hanem szellemi zajjal is, meg rengeteg szeméttel és méreggel. Az az érzésem, hogy haladunk a pofon felé, de el kéne kerülni. Ütésre lendülő kéz helyett simogatóval, krízist élező szavak helyett békéltetőkkel, vicsorgás helyett mosollyal. n

ℹ WOLF PÉTER

Az 1947-ben, Budapesten született zeneszerző soha nem ragadt meg egyetlen műfajnál, egyetlen stílusnál. A '60-as évek második felében, a '70-es években, a magyar táncdal fénykorában, érthetően ez a műfaj vonzotta és ragadta magával. Ebben aratta első szerzői sikereit, vagy másfél évtizedig ez volt fő terepe. De közben élt a Magyar Rádió Szimfonikus Könnyűzenei Rovata nyújtotta lehetőséggel, és elkezdett szimfonikus zenekari darabokat is komponálni. Majd egyre több tévé- és filmzene, megszámlálhatatlan hangszerelés, átdolgozás (pl. a Liszt Ferenc Kamarazenekar számára Liszt-átiratok, valamint Isaac Stern számára a Kreisler című CD) született. Az utóbbi két évtizedben végképp eltávolodott a pop világától és alkotói érdeklődése "komolyabb" műfajok felé fordult.

Ennek következménye egy balettzene, egy sor versenymű, egy 24 darabos zongoraciklus stb.

vinylrecord LEGISMERTEBB TÁNCDALAI: MOST KÉNE ABBAHAGYNI, SZIKLAÖKLŰ JOE, BÚS SZÍVBŐL ÉNEKELNI, KÖNNYŰ, MINT AZ 1X1, VÁRJ, ELSÖPRI A SZÉL

FÉNYES SZABOLCS-DÍJ (1995) PRO URBE SZENTENDRE (2001) ERKEL-DÍJ (2005)

INTERJÚ: HEGYI GYÖRGY, FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

ARTISJUS-ÉLETMŰDÍJ (2018)

17

18

INTERJÚ

SCHOBLOCHER BARBARA, JANCSÓ GÁBOR, BLAHALOUISIANA

ALÁZAT ÉS TÜRELEM A tavalyi év a Blahalouisiana éve volt: showcase-eken szerepeltek, megünnepelték ötödik születésnapjukat, egyre jobb időpontokat kaptak a fesztiválokon, és 2017 októberben megjelent második albumuk is, Alagutak, fények, nagymamád jegenyéi címmel. A zenekar sikere elsősorban a kemény munkának és a tudatosságnak köszönhető, a tagok sokkal inkább a folyamatos építkezés hívei – legyen szó hazai terepről vagy éppen külföldről. Schoblocher Barbarával a zenekar énekesnőjével és Jancsó Gábor basszusgitáros, dalszerzővel beszélgettünk. nagyon szép számú közönség van, amit nem is gondoltunk volna.

JG: Ami még fontosabb, hogy idén hál’ istennek el tudjuk magunkról mondani, hogy megvolt az első vidéki teltház is, Győrben, de Sopronban, Kecskeméten és Dunaújvárosban is egyre többen jöttek el a koncertünkre. Fontos, hogy év közben megugorjuk DSZ: Az első nagylemezetekre négy évet kellett várnunk, most az Alagutak, fények, ezeket a számokat a klubokban, hogy utána nagymamád jegenyéi csupán egy évvel követte azt. Mi változott, hogy így felpörgött nyáron a fesztiválokon is jó legyen, hiszen az alkotói folyamat? azok fognak minket megnézni ott is, akik Jancsó Gábor: Az első négy év nálunk útkeresés volt, hogy miként szeretnénk meg- évközben az egyetemi klubokba járnak. szólalni, milyen összetétele legyen egy lemeznek, angolul vagy magyarul legyenek a dalok.

Nem terveztük, hogy négy évig várunk egy lemezre, viszont közben megjelentettünk két DSZ: Hogyan képzeljük el ennek az alEP-it is. Az már sokkal inkább koncepció volt, hogy az első lemez után ne várjunk sokat, bumnak az alkotási metódusát, maguk mert az úgysem egy olyan anyag volt, amin tíz új dal van, hanem inkább az első négy év a dalok hogyan születtek? best of dalai kerültek rá, négy újjal. A második lemezen viszont már mindegyik új volt, és JG: A magyar számok úgy születnek, direkt szerettük volna hamar kihozni, mert akkor kell ütni a vasat, amikor meleg. hogy kivétel nélkül Szajkó Andris gitárosunk SB: Nem beszélve arról, hogy az első lemez előtt még abban hittünk, hogy érde- küldi át a dalszöveget nekem, én pedig ahmesebb egyenként kihozni a dalokat, mert nincs akkora közönségbázisunk, hogy egy hoz írok egy tábortüzes, gitáros dalt – azaz egész lemeznyi anyag megfelelő figyelmet kapjon. Ezért inkább egyesével hoztuk ki a megharmonizálom –, és általában én alakíszámokat, amit hallgatott a közönség, és játszott a rádió is. Most, a második lemeznél tom ki a szövegben azt is, mi legyen a refrén szerintem már elérünk annyi emberhez, hogy érdemes legyen egy lemezt teljesen új és a verze, hogyan épüljön fel a dal. dalokkal kihozni, és az elegendő figyelmet is kapjon, és meg lehessen turnéztatni.

SB: Az egy fontos része a kreatív munkának, hogy Szaja inkább verseket ír, mint DSZ: Szerintetek megkapta azt a figyelmet, amit vártatok tőle? kész dalszövegeket, ezért mindig izgalSB: Abszolút. Most épp benne vagyunk a lemezbemutató turnéban, és nagyon sok mas, hogyan alakul ki a dal. olyan állomásra visszük a lemezt, ahol még soha sem voltunk. Előző hétvégén például JG: Ha kiválasztjuk, hogy miből lesz dal, Mezőkövesden és Hajdúszoboszlón játszottunk, ami egy olyan része az országnak, utána következik a hangszerelés, amit köahová nem biztos, hogy el tudnánk menni a klubtámogatás nélkül. Most szerencsére zösen csinálunk a zenekarral. Nekem ilyenvan lehetőségünk arra, hogy minél több helyen koncertezzünk, és minden állomáson kor a fejemben már megvan, milyen­ Dal+Szerző: Tavaly ünnepeltétek ötödik születésnapotokat, új lemezt jelentettetek meg, szinte minden fesztiválon ott voltatok és külföldön is koncerteztetek. Elég sűrű elmondva is… Ti hogyan éltétek meg?

Schoblocher Barbara: Nagyon jól. Rettentő sűrű volt, mert tavaly épp egy olyan ponthoz ért a zenekar, hogy már a fesztiválszezon is nagyon erős volt, mi pedig akkor írtuk meg az új lemezt, ami októberben jelent meg. De hiába volt ennyire zsúfolt, nagyon élveztük, szerintem soha nem volt még annyira jó évünk, mint a tavalyi.

19

INTERJÚ

ℹ BLAHALOUISIANA

A zenekar története a Jacked zenekar feloszlásával kezdődik, ugyanis énekesük kiválása után egy véletlen találkozásnak köszönhetően találtak rá Schoblocher Barbarára, akinek csatlakozásával megszületett végül a Blahalouisiana. Mindezt ők 2012 nyarára datálják. A siker sem váratott magára sokáig, már első single-jük, a The Wanderer három héten át trónolt az MR2 top 30 élén. A Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Juhász Ádám, Pénzes Máté, Mózner László és Szajkó András felállású csapat tavaly ünnepelte 5. születésnapját és toplistás dalaik mellett szépen rajzolódik ki pályaívük, amit egyre növekvő fesztiválszínpadok, és egyre nagyobb közönség szegélyez.

2014-ben szerepeltek a Nagy-Szín-Pad! tehetségmutatóban, majd több EP és single után végül 2016-ban jelent meg Blahalouisiana című első nagylemezük, melyet egy évvel később a fesztiválszezon sűrűjében írt Alagutak, fények, nagymamád jegenyéi követett. A zenekar itthoni sikerei mellett igyekszik külföld felé is nyitni. 2017-ben felléptek a Tallinn Music Week észt showcase fesztiválon, a hazai BUSH-on, de játszottak már több ízben Hollandiában is.

vinylrecord

nek kellene lennie élőben, és általában vagy olyan lesz a végeredmény – ami lemezre is kerül –, ahogy elképzeltem, vagy abszolút megváltozik az eredetihez képest. De ebben hatalmas segítségünkre van a második lemez óta Ligeti Gyuri, a producerünk, aki a füle, stílusa, szíve, lelke annak hogyan alakulnak ezek a dalok próba közben.

SB: Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy amikor felvétel van, ő instruál bennünket, hanem az első értékelhető próbától ott van velünk végig, míg eljutunk abba a kigyakorolt, összejátszott stádiumba, amit már fel lehet venni a stúdióban.

JG: Az angol számoknál pedig vagy Laci hozott egy angol verze-refrént, vagy én, amit közösen véglegesítettünk. Utána pedig ugyanúgy építettük fel a dalt, ahogy a magyar számok esetében.

DSZ: Csak annyin múlik akkor, hogy egy dal milyen nyelvű lesz, hogy ki hozza az ötletet vagy van ebben azért van valami tudatosság is?

JG: Olyan szempontból abszolút van tudatosság, hogy nyilván nem kilenc angol és egy magyar szám kerül a lemezre, hanem azért van hat magyar és három angol, mert ez az, ami működik itthon. Azért van ez a három angol, hogy mégis nyitva tartsuk a kapukat külföld felé is, bármennyire is nehéz arra játszani és szervezni lottónyeremény nélkül, mégsem szeretnénk elvetni ennek a lehetőségét, ha már van egy ilyen ambíció a zenekarban. Egyrészt sosem lehet tudni, mit hoz a jövő, másrészt szép dolog kint is építkezni.

DSZ: Ezzel most hogy álltok? Kb. pont egy éve a Tallinn Music Weeken játszottatok az első showcase fesztiválotokon.

SB: Mi szeretnénk menni, és keressük is a lehetőségeket. Bár idén nincs kilátásban újabb showcase fesztivál, remélhetőleg jövőre összejönnek. Ebben az évben viszont megyünk Ausztriába, rajta vagyunk, hogy mehessünk Erdélybe és majd egy európai turnét is szeretnénk szépen lassan összehozni.

DSZ: Hogyan éreztétek magatokat ezeken a fesztiválokon?

SB: Minket nagyon jól felkészítettek előre az ismerős zenekarok és menedzserek. Tudtuk, hogy mire számítsunk, hogy ez nem ugyanolyan buli lesz, mint a többi. A felkészítésnek hála egyáltalán nem volt fura. Mi azt hittük, hogy majd ott fognak állni a résztvevők, mint a cövek, és figyelnek. Ehhez képest buli lett. Mi eldöntöttük, hogy bármi legyen, úgy fogunk játszani, mintha 2000 ember tombolna előttünk. De nagyon más. Egy igazi, jó Blahalouisiana-koncert esszenciáját belerakni 25–30 percbe elképesztően nehéz. Annyira rövid az idő, jól át kell gondolni, hogyan építed fel.

JG: Az én őszinte véleményem, hogy picit hálátlan egy zenekarnak egy showcase fesztivál. Ahhoz képest, hogy mennyire jó buli az egész, és mennyi emberrel, zenésszel, kiadóval találkozhatsz, ami szuper dolog, azért hálátlan, mert tudod jól, hogy veled egy időben 200 méterrel arrébb is van egy klub, ahol ugyanúgy vannak zenekarok, akik küzdenek, és életük bulijára készülnek. Mert másképp nem lehet odaállni, abban a 30 percben kell megmutatni, kik vagytok. Ha mondjuk a koncert 17. percében belép egy holland kiadófőnök, aki 2 percig nézi a koncertet, akkor neked a 17. és 19. perc között kellene valami olyat mutatni, amivel őt megfogod. Én úgy érzem, hogy közönség szempontjából ez így működik, a zenekar részéről pedig megfeszülés van, de azt el kell engedni.

BLAHALOUISIANA (2016) ALAGUTAK, FÉNYEK, NAGYMAMÁD JEGENYÉI (2017)

20

DSZ: Mik lennének egyébként a célállomások?

JG: Szerintem a Benelux-államok mindenképpen, főleg Hollandia, valamint a skandináv országok.

SB: Ott tudna működni a zenénk.

INTERJÚ

21

INTERJÚ

JG: Ausztriában is, de Anglia semmiképpen sem, Amerika pedig más tészta. Szerintem ott abszolút lenne keresnivalója a zenekarnak, de akkor oda kellene költöznünk minimum egy évre. Nem tudunk kimenni oda egy-egy koncertet adni, ahogy Hollandiába.

DSZ: A hollandiai koncertek hogyan jöttek létre?

SB: Nagykövetségi meghívás volt. Kétszer is városi rendezvényen játszottunk, ami azért hálás feladat, mert ott mindenképpen vannak emberek. És mivel az első nagyon tetszett a közönségnek és a nagykövetségnek is, másodszor is visszahívtak bennünket Hágába.

JG: Ott például találkoztunk egy kedves fiatalemberrel, aki azért jött el Amszterdamból Hágába, mert ismerte és szerette a Deeper I'm going deeper című dalunkat.

DSZ: A közönség mennyire nyitott az angol dalokra?

SB: Ez koncerten mérhető leginkább. A magyar nyelvű daloknak, amiket játszik a rádió, az emberek tudják a szövegét, és a vidéki koncertek főleg azért jönnek el, mert a rádióban hallottak minket, tetszett neki, és ránk kerestek. Szóval ezeket a dalokat énekli a közönség leginkább. Viszont az angol számokat azért szeretik, mert azokra sokkal jobban lehet táncolni. Nyitottak rájuk, de nagy hátrány, hogy a rádió nem játszik angol nyelvű dalokat, így nem jutnak el az emberekhez. Az viszont való igaz, hogy magyarul hozzászólni a közönséghez egy sokkal bensőségesebb üzenet, és bármennyire is nyitottak leszünk az angol nyelvű zenére, a saját anyanyelvünk mindig mélyebben fog ránk hatni.

Mindenki azonnal sztár, és nagy zenekar akar lenni

„

re, az előzenekaroskodásból váltatok főzenekarrá. Hogy látjátok, ezt az utat másoknak is mernétek javasolni?

JG: Most azt látom itthon, hogy mindenki azonnal sztár, és nagy zenekar akar lenni. Mindenki azonnal pénzt akar keresDSZ: Gyakran játszotok más előadókkal is, akár a Random Trippel vagy Szilárddal. ni, slágert írni, ennek megfelelő stílust és SB: Az csak én vagyok, az nem Blahalouisiana. Ezeket így hozta az élet. Szilárdnak ak- platformokat választ. Mi az elejétől kezdkor tetszett meg, a hangom, amikor a Quimbyvel turnéztunk, és megkért, hogy menjek ve úgy gondoltuk, hogy egy olyan útra el vokálozni a készülő kislemezére, amiből végül konkrét közreműködés lett. Most éppen szeretnénk rátérni, mint például a Quimby, azon dolgozunk, hogy ezt az anyagot felfrissítsük, és koncertezzünk vele. A Random akik évek alatt jutottak el oda, ahol most Trip egy nagy megtiszteltetés, ahol számomra nagyon kedves zenészekkel lehetek egy vannak. Ha a következő dal nem lesz sláger, akkor az égegyadta világon nincs színpadon, és ebből az egyik szerencsés pillanat a lemezre is rákerült. semmi baj. Mi ezen az úton megyünk. Ha JG: Illetve csináltunk egy LGT-feldolgozást Vitáris Ivánnal. megcsinálunk egy A38 telt házat, akkor a következő lépcsőfok nyilván egy 1200 fős DSZ: Kivel dolgoznátok még szívesen együtt?

Akvárium lesz. Én azt javasolnám a mosJG: Lovasi Andrással.

SB: Én is! Rajta kívül azokkal a zenészekkel, akiket igazán kedvelek, nagyon szeren- tani zenekaroknak, hogy alázat és türelem. csés és megtisztelő módon már legalább egyszer volt alkalmam valamilyen formában DSZ: Mik a terveitek idén? együtt zenélni.

JG: Tavasz végén kihozunk egy új klipes JG: Még Beck Zolival és Szűcs Krisztiánnal is szívesen dolgoznék. Lovasi Andrást valahogy elkerültük az előzenekaros pályánk alatt, de a Quimbyvel, a 30Y-nal és a Heaven dalt és szeretnénk ismét egy jó fesztiválStreet Sevennel sikerült együtt játszanunk, és a közös koncert alkalmával össze is ba- szezont. Szerencsére már most nagyon telik be a nyár, minden fesztivál meglesz, rátkoztunk, aminek nagyon örültünk. amit szeretnénk, jó időpontokban, jó színDSZ: Érdekes megfigyelni, hogy mennyiféle összefonódás van most Budapesten, padokon és fellépünk a Budapest Parkban is. Ősszel még egy dallal jelentkezünk, és és ezekben ti abszolút benne vagytok.

SB: Igen, ez érdekes. Pont ma kaptam egy felkérést egy kedves énekes hölgytől, hogy novemberben életünk első főzenekaros csináljunk közös dalt, amit visszautasítottam ugyan, mert most elég sok produkcióban Akvárium nagytermére készülünk. n szerepeltem, de nagyon jól esett. Biztos vagyok benne, hogyha egyszer úgy alakul, hogy egymás előtt-után játszunk egy fesztiválon, akkor csinálunk majd valamit közös INTERJÚ: NAGY KÁTYA dolgot. Ezek összekovácsolják a zenekarokat, és azt hiszem, a közönség is szereti ezeket FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ) produkciókat.

DSZ: Nálatok szépen meg lehetett figyelni, ahogy folyamatosan lépegettek elő22

23

DALSZERZŐ EXPO

EXPO-GALÉRIA

ILYEN VOLT AZ ELSŐ DEX Több mint 300 vendég és előadó – ennyien vettek részt minden idők első Dalszerző Expóján. Az Artisjus a DEX-szel lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy a könnyűzene alkotói tovább képezhessék magukat és megismerjék egymást. Élvonalbeli magyar és külföldi dalszerzők, producerek avatták be műhelytitkaikba a résztvevőket, akik akár egyéni tanácsadásra is jelentkezhettek pl. kiadók vagy a YouTube szakembereihez.

24

DALSZERZŐ EXPO

CAMERA FOTÓK HÁMORI ZSÓFIA, KEREPECZKI ANNA 🌎 TOVÁBBI INFÓK A DEXRŐL HTTPS://DALSZERZO.HU/TAG/DEX/

25

LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

OPITZ BARBI FEAT. BURAI KRISZTIÁN

NINCS AZ A PÉNZ

8 027 789

3 4

KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA

VALAHONNAN

6 182 442

HORVÁTH TAMÁS

TISZÁNÁL

5 305 553

5 6

BURAI X G.W.M. X ESSEMM X MISSH

LYUKAS CIPŐ

5 116 793

HIRO

CRISTIANO RONALDO

4 938 928

7 8

HORVÁTH TAMÁS

MEGGYFA

4 394 998

G.W.M X BURAI X MISSH

HAGYJÁL

4 279 919

9 10

DORINA

BULI BULI

3 902 745

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

3 827 056

11

12

GABI - DADO KINCSÓ

LA KAMAV (ŐT SZERETEM)

3 584 771

IRIGY HÓNALJMIRIGY

MAJKA MINDENKI TÁNCOL PARÓDIA

3 511 364

13

14

MISSH X KISHA FEAT. BURAI KRISZTIÁN

HIDEG TÉL

3 472 697

KIS GRÓFO

#LÁVKÓMA

3 453 250

15

16

AK26

BLÖFF

3 401 138

PÁPAI JOCI

ÖZÖNVÍZ

3 390 393

17

18

RÚZSA MAGDOLNA

MOSD FEHÉRRE

3 042 078

HERCEG FT. MISSH X G.W.M

VÁRTAM RÁD

3 003 061

19

20

BURAI X G.W.M. X MISSH X VIKI

KÉSŐ…

2 883 391

OCHO MACHO

JÓ NEKEM

2 607 365

2

11 144 009

ZENESZÖVEG-TOPLISTA

1 2

KARÁCSONYI DALOK

MENNYBŐL AZ ANGYAL

KARÁCSONYI DALOK

CSENDES ÉJ

3 4

KARÁCSONYI DALOK

KIS KARÁCSONY, NAGY KARÁCSONY

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL

5 6

HALOTT PÉNZ

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

7 8

HIRO

CRISTIANO RONALDO

KARÁCSONYI DALOK

PÁSZTOROK, PÁSZTOROK

9 10

GYERMEKDALOK

ADVENTI HÍRNÖK

DORINA

BULI BULI

11

12

KOWALSKY MEG A VEGA

TIZENÖTMILLIÓBÓL EGY

KARÁCSONYI DALOK

HULL A PELYHES

13

14

QUIMBY

MOST MÚLIK PONTOSAN

CSONDOR KATA

ADD TOVÁBB!

15

16

KARÁCSONYI DALOK

TÉLAPÓ ITT VAN

JÉGVARÁZS

LEGYEN HÓ

17

18

TNT

FEHÉR KARÁCSONY

19

20

KULKA JÁNOS

HALLELUJA

OPITZ BARBI

NINCS AZ A PÉNZ

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN



A TOPLISTÁK A DECEMBER ÉS MÁRCIUS KÖZTI IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK.



MISSH FEAT. G.WM & BURAI K. HOSSZÚ ÚT

2018 TÉL

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

           

LISTÁK

3

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

1 NEW LEVEL EMPIRE 2 FREDDIE

BELÉDFULLADNÉK

3 4

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90`/

CARAMEL

HASZNÁLD A SZÍVEDET

5 6

HALOTT PÉNZ

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

MAGNA CUM LAUDE

VOLNA-E KEDVED?

7 WELLHELLO 8 RÚZSA MAGDOLNA

ÉDEN

9 10

VARGA VIKTOR

NAGY UTAZÁS

RADICS GIGI & VARGA V. FEAT. LOTFI BEGI

ÁLOMUTAZÓ

HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

11

12

 

CSODÁK

   

ODAÚT

13

KOWALSKY MEG A VEGA 14 SOULWAVE

MIT MONDJAK MÉG?

15

16

RÚZSA MAGDOLNA

MOSD FEHÉRRE

RÚZSA MAGDOLNA

JEL

17

18

SOULWAVE

NEHEZEN MÚLIK

MARGARET ISLAND

ENGEDD, HOGY SZABAD LEGYEK

19

20

WOLF KATI

VÁLASZ

WELLHELLO

ZUHANJ BELÉM

1 2



VÉGIGHALLGATNÁD? KÍVÁNCSI VAGY A TOPLISTÁKAT ALAKÍTÓ TENDENCIÁKRA, JELENSÉGEKRE?

  

playlist és elemzés a dal+szerző blogon

n

KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA VALAHONNAN

4

playlist

KALANDOR

www.dalszerzo.hu



5 MAHASZ ALBUM TOPLISTA

MAHASZ SINGLE TOPLISTA

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL (90`)

HALOTT PÉNZ

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

3 ÁKOS 4 HORVÁTH TAMÁS

SZABADON

5 6

HALOTT PÉNZ FEAT. KŐVÁRY ZOLI

MINDENRE RÁVESZEL

AK26

BLÖFF

7 8

CSONDOR KATA

ADD TOVÁBB (HÓBAN ÉBRED)

DENIZ

ÖSVÉNYEK MENTÉN

9 10

KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA VALAHONNAN

  

1

TANKCSAPDA

2 3

ÁKOS

SZINTIROCK - DUPLA ARÉNA 2016

EDDA MŰVEK

33. DALOK A TESTNEK, DALOK A LÉLEKNEK

ARÉNA KONCERT

4 KOWALSKY MEG A VEGA 5 BËLGA

KILENC

6 HOOLIGANS 7 ÁKOS

JUBILEUM BEST OF

8 9

TANKCSAPDA

JUBILEUM 25 (FŐNIX KONCERT)

OCHO MACHO

DÖNTS

ROSSZ VÉR

10

KOVÁCS KATI

KIADATLAN DALOK

11 CARAMEL 12

PUREBEAT

ALTERNATÍV

11

DÉS/GESZTI

A PÁL UTCAI FIÚK

GROOVEHOUSE

GROOVEHOUSE 6

13

MARGARET ISLAND 14 HIRO

HÓVIRÁG

12

13

RÁCZ GERGŐ X DÉR HENI

MEGGYFA

NO ONE PÁRIZS

 

CSUMPA ARANY

GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL K.O.

14

RUDÁN JOE 15 DALRIADA

MÉG EGY TÁRRAL

16

17

LEANDER KILLS

ÉLET A HALÁL ELŐTT

BUDAPEST BÁR

BUDAPEST (VOLUME 7)

HALOTT PÉNZ FEAT. AGEBEAT & KOVARY

ÉLNÜNK KELLETT VOLNA

MAJKA, CURTIS, BLR

BELEHALOK

 

17

18

AWS

VISZLÁT NYÁR

ÚJ

FOLLOW THE FLOW

PLÁTÓI

VÁLASZOK UTÁN...

FÁBIÁN JULI & ZOOHACKER

SHINE

18

19

DEPRESSZIÓ

19

20

ZORÁN

ARÉNA 2017 UNPLUGGED

FÁBIÁN JULI & ZOOHACKER

SIZZLIN`

20

REPUBLIC

KIMONDOM A NEVED

15

16

2018 TÉL

NYÁRUTÓ

           

ZENEIPAR

­ BENN Y ANDERSSON, ZENESZERZŐ

OTT KELL ÜLNI AZ ASZTALNÁL ÉS ÍRNI, ÉS VÁRNI, HOGY JÖJJÖN A ZENE, AMI MEGSZÓLÍT A világ legnagyobb dalszerzői címmel indított tavaly interjúsorozatot a Music Business Worldwide; legendákat és mai nagy slágerszerzőket egyaránt megszólaltattak már. A legutóbbi interjúalany nem más, mint Benny Andersson, a hamarosan a virtuális valóságban „visszatérő” ABBA-ból.

Andersson elmeséli, hogy gyerekkorában nagyon szerette a rock and rollt, de sokáig nem gondolt bele abba, hogy „ezeket a dalokat valakiknek meg kell írnia”; a saját számokat előadó Beatles döbbentette rá erre. 15 évesen lépett be első együttesébe, és amikor a második, The Hepstars kérte fel, hogy csatlakozzon, abbahagyta tanulmányait. A rock and roll-feldolgozásokat (bevallása szerint nem túl jól) játszó zenekar sikeres lett Svédországban; első, saját száma is „kisebb sláger” lett.

A második saját szerzeményénél azonban valami történt: „ültem a zongora előtt egy norvég szállóban az éjszaka közepén, és írtam egy Sunny Girl című dalt, ami egyáltalán nem volt rockszám, inkább egy menüettre hasonlított. Nem tudom, miért csináltam ezt, honnan jött az egész, de először éreztem érzelmi kapcsolatot azzal, amit csinálok. A saját dalom megszólított, éreztem a testemben, hogy ez jó lesz – igaz, hogy én írtam, de jó!” A Hepstarstól szokatlanul lassú szerzemény első lett a svéd listán, és Andersson azt gondolta: „ha tudok egy jó számot írni, akkor talán kettőt is”.

Ekkor határozta el, hogy „dalokat fogok írni, olyanokat, amikkel érzelmi kapcsolatom van”. Igazából szerzőnek tartja magát, nem előadónak – bár ez utóbbiból is érdekli az, amikor másokkal együtt zenélhet, ami jól kiegészíti a „némileg magányos” dalszerzést.

Azóta is minden nap ír, „vagy legalábbis leülök és megpróbálom.

A legtöbbször nem történik semmi, de ha nem próbálkozom, akkor biztosan nem is fog megtörténni. Remélem, hogy egyszer megértem majd, hogy mi ez az egész: hogy mitől van, hogy miután heteken keresztül csak vacakot írtál, egyszer csak jön nyolc ütem, ami meg28

szólít, mint akkor Norvégiában, a szállodában. Ha ez nem történik meg, akkor semmi érdemi nem történik – de mi ez az egész? Mintha egyszer csak valaki megsajnálna, ahogy ott ülsz a zongoránál és nem jutsz sehova, és megajándékozna ezzel a nyolc ütemmel. Talán ugyanezzel küzd mindenki, aki alkot, minden festő, minden író: ott kell ülni az asztalnál és csinálni, és várni, hogy ez megtörténjen.”

Természetesen az ABBA-ról is bőven mesél Benny Anderson.

Először Björn Ulvaeusszal találkozott, amikor még külön zenekarokban játszottak, és mivel tudták egymásról, hogy mindketten dalszerzők, elhatározták, hogy egyszer majd kipróbálják a közös munkát. Először más svéd énekeseknek írtak dalokat, amik sikeresek is lettek. Aztán egy közös, Lycka (vagyis Boldogság) című albumot készítettek. Egy számnál úgy érezték, hogy szükség lenne háttérvokálra, és mindketten megkérték a barátnőjüket: és ahogy Anni-Frid Lyngstad (Andersson barátnője) Agnetha Fältskog beszálltak a Hello Old Man című dalba, tudták, hogy ez az a hangzás, amire törekedtek. Így jött létre az ABBA. Az interjúban Benny Anderson felsorolja, hogy melyik ABBAdalokra büszke. Nem sokat mond, azokat is eléggé szerénykedve említi; ez szerinte egy nagyon jól sikerült szám.

Mivel ki akartak jutni a svéd határokon túlra, jelentkeztek az Eurovíziós Dalversenyre. Az első számuk harmadik helyre került a nemzeti megmérettetésen; a következő évben viszont a Waterlooval közismerten megnyerték az Eurovíziót, és megjött az elsöprő nemzetközi siker – bár Andersson elárulja, hogy 20 az 1-hez lehetett fogadni a győzelmükre, ő tett is magukra 20 fontot.

Ő és Björn általában együtt írták a dalokat, Andersson a zongoránál, Ulvaeus gitárral, és „svéd vagy angol nonszensz szövegeket dúdolgattunk”, amíg „egyszer csak valami ki nem jött ebből”. A közös munka alapszabálya volt, hogy mindketten egyet kell, hogy értsenek abban, hogy a dal jó, és nem lehet már ennél jobb. „Ha én azt mondtam, hogy szerintem ez jó, de ő nem értett egyet, akkor másnap megint megpróbáltam meggyőzni, vagy tovább dolgoztunk rajta.” Mint mondja, nem hagyták, hogy a siker hatására bárki bármilyen nyomást gyakoroljon rájuk: „bíztunk magunkban, és nem hagytuk magunkat – mert hát mit tehetnének velünk?” Legfeljebb saját maguknak adtak határidőket, amikor már csak egy-két szám volt hátra egy albumból.

Az ABBA utáni pályájáról is van néhány szórakoztató anekdotája, például hogy Tim Rice-szal akartak írni egy musicalt, aki több ötletet is felsorolt nekik: az egyik Saul királyról szólt, a másik a sakkról. „Sakk? Ennél unalmasabb témát nehéz elképzelni egy musicalnek, úgyhogy csináljuk ezt!” – válaszolták. Úgyhogy egy kicsit szüneteltették az ABBA-t, hogy ezen dolgozzanak mondjuk két évet – végül aztán négy év múlva állították színpadra a Chesst. A zenekar hivatalosan soha nem jelentette be, hogy feloszlik.

Benny Andersson tavaly a Deutsche Grammophonnál megjelentetett egy Piano című, egész pályáját áttekintő albumot. Érdekes egyébként, hogy a Music Business Worldwide interjúsorozatában korábban Lamont Dozier – a legendás Holland-Dozier-Holland szerzőtrióból – némileg hasonlót mondott a folyamatos munkáról, mint Andersson. Amikor megkérdezték, mit tanácsol a fiatal dalszerzőknek, ezt válaszolta: „nagyon fontos a munkaetika. Hatalmas a verseny, és akik a legkeményebben dolgoznak, és beleteszik a szívük-lelkük, azok fognak az élre jutni. Heti hét napot kell dolgozni. Nincs olyan, hogy ‘leblokkoltam’, ez csak lustaság, valami, amit bebeszéltél magadnak. ‘Ma nem vagyok a megfelelő hangulatban’ – ez baromság: ha ezt mondod, nem vagy őszinte magadhoz.” n

Bíztunk magunkban, és nem hagytuk magunkat

„ RÓNAI ANDRÁS

FOTÓ: BENNY ANDERSSON PIANO CÍMŰ SZÓLÓALBUMÁNAK BORÍTÓJA (DEUTSCHE GRAMMOPHON, 2018)

29

30

KOMOLY

BRANDENBURG ÁDÁM, ZENESZERZŐ

HATÁSTANULMÁNY ÉS SZAKRALITÁS Nagyon érdekel, hogy a különböző hangszeres összeállításokból milyen színeket lehet kikeverni. Az élő zene, a koncert szituáció varázsa mindig magával ragadó – mondja a különösen sok területen alkotó Artisjus-díjas zeneszerző, Brandenburg Ádám, akivel fimzenéről, szakrális zenei hatásokról, absztrakt koncertzenéről beszélgettünk.

DSZ: Hiperaktív vagy. Ez az alkalmazott zeneszerzői attitűdből ered, vagy egész egyszerűen nem akarsz semmiről sem lemaradni? Valahol úgy fogalmaztál, hogy felelős alkotónak nem szabad semmilyen felkérést visszautasítani.

BÁ: Zenei „hiperaktivitásomat” inkább annak köszönhetem, hogy a zene legtöbb területén – komolyzenétől a könnyűzenéig, koncertzenétől az alkalmazott zenéig – különböző hatások érnek, amiket igyekszem megérteni. Ezeket a folyamatokat csak úgy fejthetem meg, ha analitikus szemmel közelítek feléjük. Nem szeretek, nem is tudok úgy komponálni, hogy kizárom azt a hatást, amit a hallgatóságra gyakorol a zeném, ugyanis minden zene kivált egy impulzust. Ez nem egy megalkuvó, hatásvadász alkotói attitűdöt jelent, a magas nívóra legalább ilyen nagy figyelmet kell fordítani. Inkább úgy fogalmaznék, hogy bármilyen felkérést is vállal el egy zeneszerző, azt magas színvonalon és felelős alkotói magatartással kell elvégeznie.

DSZ: Annyira sokszínű a zenei világod, hogy szinte lehetetlen szétszálazni, miből mennyi hatás ért, egyszerre hallok a műveidben Lisztet és kortárszenét, filmzenét vagy XXI. századi sound designt.

BÁ: Igyekszem azt a rengeteg ingert, ami az elmúlt 10 év aktív alkotói és tanulói perió­­ dusában ért, valahogyan feldolgozni, és ez természetesen a darabokban is megjelenik. Úgy gondolom, hogy a legjobb zenéknek saját atmoszférája van, és nagyon sok ilyen művel ismerkedtem meg ebben az időszakban, a különböző zeneszerzői technikákról nem is beszélve.

DSZ: Különösen vonzódsz a filmzenéhez, magad is csinálod, illetve tudományosan is foglalkozol vele: doktoridat a '50-, '60-, '70-es évek filmzenéjének elemzéséből írod. A pályádnak ez a szegmense egy gyermekkori moziélményből tápálkozik netán?

Nagy mozibajáró vagy?

BÁ: Szeretek moziba járni, és különösen szeretem szemlélni azt, hogy a film különböző diszciplínái milyen viszonyban vannak egymással. A filmzenében is ez a kapcsolatkeresés érdekel leginkább. A témaválasztásnak inkább praktikus okai voltak, hiszen a magyar filmzenéről nem olvashatunk átfogó értekezést, pedig nemcsak érdekes, de véleményem szerint értékes is. Igazán erre csak az elmúlt évben eszméltem rá én is.

Ezeket a folyamatokat csak úgy fejthetem meg, ha analitikus szemmel közelítek feléjük

„

DSZ: Mennyiben „magyar” a magyar filmzene? A kérdés nem úgynevezett "nemzeti kérdésként” merül fel bennem, sokkal inkább a bartóki-kodályi hatásokra fókuszálna, hiszen tudjuk, hogy erre van „kihegyezve” készülő elemzésed.

BÁ: Természetesen rengeteg impulzus érte a korszak zeneszerzőit is, de úgy látom, hogy a bartóki-kodályi hatás meghatározó a 20. század magyar komolyzenéjében, ami befolyásolta az itthoni filmzenét is. Az „elnémetesedő˝ zeneszerzési stílus ellenében 31

KOMOLY

felhasznált népzene igazán frissítő volt a századfordulót követően, és ez a hatás még az ötvenes évek utáni filmzenékben is tetten érhető. Arról nem is beszélve, hogy a dolgozatban szereplő komponisták többsége közvetlenül vagy közvetetten Kodály-tanítvány volt.

ℹ BRANDENBURG ÁDÁM

Az Év junior komolyzenei alkotója, számos sikeres hazai és nemzetközi versenyeredménye mellett jelenleg doktori tanulmányait végzi. Az Artisjus Junior kategória-laudációjában Tihanyi László azt írta, Brandenburg Ádám korát meghazudtoló érettséggel és ötletességgel alkotta meg Prières nocturnes című művét. Brandenburg 1991 május 22-én született Budapesten. Tanulmányai a Bartók Béla Konzervatóriumban zeneszerzés szakon, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, alkalmazott zeneszerzés szakon.

2014-től óraadó tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Legfontosabb művei: Gyógyíts meg (kórusmű), Három etűd három hangszerre (klarinét, oboa, gordonka), I. Vonósnégyes, Fantázia zongorára, Négy miniatűr (gordonkára), Nagycsütörtök (dal mezzoszopránra és vonószenekarra), Sarayu (szextett), Wessobrunner Gebet (kórusmű), Zsoltár-töredék (kórusmű), Impressions (zongoradarab), Prières nocturnes - Midnight prayers (zenekari darab) és a Dsida-dalok (dal mezzoszopránra és vonósnégyesre).

Alkalmazott zeneszerzéshez köthető munkája az Ingmar Bergman: A legjobb szándékok című művéhez komponált zenéje vagy Cavalli: La Calisto című művéhez végzett hangszerelése, de készített zenét Gerhart Hauptmann: A bunda című darabjához is.

DSZ: Azt nyilatkoztad ugyanakkor, hogy valójában az absztrakt koncertzenei műfaj lenne mégis a szíved csücske. Ez egy teljesen más terület, így más attitűdöket is kíván. Szeretsz átlényegülni?

BÁ: Ebben a műfajban érzem a legnagyobb alkotói szabadságot, illetve ehhez a műfajhoz köthető darabok tették rám a legnagyobb hatást. Természetesen az absztrakt koncertzenéhez számtalan egyéb műfaj tartozik apparátustól függően, és mindegyik más-más hangzásbeli kísérletezésre ad lehetőséget. Nagyon érdekel, hogy a különböző hangszeres összeállításokból milyen színeket lehet kikeverni. Az élő zene és a koncertszituáció varázsa pedig mindig magával ragadó.

DSZ: Mik a közeljövő tervei, kihívásai, céljai, „mániái”?

BÁ: Legtöbb időmet a doktori kutatás mellett a tanítás teszi ki a Színművészetin. Az egyetem keretein belül dolgozom egy olyan művön is, amely közelít a melodráma műfajához. Arany János Enyhülés című versének dal feldolgozása köré tennék 20-21. századi magyar verseket, amelyek prózában, vonószenekari kísérettel hangoznának el. Az ÚMZF különdíjaként kaptam egy felkérést a Magyar Rádiótól egy 20 perces nagyzenekari mű megírására, amely lehetséges, hogy egy oratorikus darab lesz. A szakrális zene különösen fontos nekem, a legtöbb darabomban valamilyen formában megjelenik ez a tematika.

DSZ: A legtöbb fiatal zeneszerző, akivel mostanában beszélgettem, valamiért fontosnak tartja ezt a témát. Mi lehet ennek az oka? Ez egyfajta lázadás a szekuláris zene ellen, vagy éppen egy meditatív attitűd megjelenítése. Vagy nem is ez indukálja a témát, hanem a személyes szocializáció, vagy a felnőttként megtalált hit?

BÁ: Örülök, ha ez csakugyan így van a fiatal zeneszerzőkkel. Úgy gondolom, hogy nem volt olyan korszak, amikor ez ne foglalkoztatta volna az alkotóművészeket, köztük természetesen a zeneszerzőket is. Nálam ez nem lázadás, hiszen a szekuláris zeneirodalomban is rengeteg remekművel találkozhatunk, amiket nagy kár lenne figyelmen kívül hagyni. Mivel a hitem az életem minden szegmensére hatással van, így magától értetődő, hogy a hivatásommal sincs ez másképpen. Ráadásul az alkotói folyamat minden szakaszában az ember rengeteg olyan kérdéssel, döntéshelyzettel találkozik, ahol önmagát ismeri meg jobban a válaszai, döntései alapján, és a személyes meggyőződés komoly szerepet tölt be azokban a pillanatokban.

DSZ: Mik azok a zenék, filmek, gondolatok, emberek, amik/akik hatással vannak rád ebben az időszakban? Volt-e revelációszintű zenei – vagy egyéb művészi – élményed mostanság?

BÁ: A zeneakadémiai éveim a mai napig meghatározóak. Rengeteget tanultam a tanáraimtól, és ez nem egy közhelyes kötelező kör kíván lenni, tényleg így látom. Nagyon inspirálóak Haas, Widmann, Adès sok esetben hangzásközpontú, szonorikus művei, valamint Arvo Pärt szakrális zenéinek kivételes atmoszférái. Nathalie Stutzmann drámai Bach- és Pergolesi-interpretációi is nagy hatással voltak rám a közelmúltban. Sikerült nagyon érzékenyen közelítenie a barokk zenéhez úgy, hogy az nem torkollott öncélú szentimentalizmusba. n INTERJÚ: PRIEGER ZSOLT, FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

32

33

34

ARTISJUS-DÍJASOK

LUKÁCS LÁSZLÓ, ÖTVEN

MINDENKI JOBBAN TUD MÁR RÓLAM MINDENT Ha valakinek a munkássága nagyon mélyen beépül a mindennapokba, annak több csalhatatlan jele lehet. Egy céges karácsonyi összejövetel ajándékosztás után óhatatlanul buliba csap át, ahol az emelkedett hangulat mindig akkor ér csúcsára, amikor az IT-sból átvedlett dj a Ricsárdtácsmí és a Ki…ott tócsa után elindítja a Mennyország touristot, vagy mikor a bankszektorban a csapatépítő tréningen az igazgatótanács tagjai rockernek öltözve azt üvöltik, hogy „nem kell hajó, nem kell repülőgép” (ami munkájukat ismerve meglehetősen meglepő fordulat). Debrecen legismertebb személyiségének mindez sikerült, sőt ennél sokkal több. Lukács László, a Tankcsapda frontembere, Artisjus-díjas dalszerzőszövegíró idén 50 éves.

Nagyon kevés olyan szerzőnk van, aki úgy lett ikon, hogy generációk nőttek fel zenéjén, dalszövegein: hosszú-hosszú éveken át kizárólag Tankcsapda- (rock) vagy Kispál-klón (alter) zenekarok küldték be jelentkezésüket a fesztiválokra. Lukács László és a Tankcsapda a rendszerváltás körüli zenei zsezsgésből emelkedett ki, gyakorlatilag minden stációt végigjárva, roadolástól a főállású zenészségig, punk'n'rolltól a szlogenszerű szövegekig, a Fekete Lyuk-szerű helyektől egészen a turnékig, fesztiválheadliner pozícióig, Budapest Arénáig, Debrecentől Sopronig. Sőt, Los Angelesig és vissza.

Lukács Laci idén azt is megtehette, hogy kizárólag olyan béoldalas dalokkal indult klubturnéra zenekarával, amelyeket nagyon ritkán vagy soha nem játszottak élőben.

Megtehették, a teljes repertoár körülbelül 200 dal lehet, ebből válogattak, a közönség pedig úgy is szerette őket, hogy semmilyen ismert dalt nem játszottak el – még a ráadásban sem. Nyilván egy szülinapi koncert más, kicsit karrierösszegzés, nagyon ünnepnap – és egy lélegzetvétel a következő 50 évre. n

Nem kell hajó, nem kell repülőgép

„

TOP 5 LEGJÁTSZOTTABB DAL ZENEKAROK VÖRÖS KAKAS (1985–1989) / ALAPÍTÓ, BASSZUSGITÁR, ÉNEK PG CSOPORT (1986–1990) / BASSZUSGITÁR, ÉNEK TANKCSAPDA (1989 ÓTA) / ALAPÍTÓ, BASSZUSGITÁR, ÉNEK

ARTISJUS-DÍJ AZ ÉV SZÖVEGÍRÓJA, 2004

1. ÖRÖKKÉ TART 2. MENNYORSZÁG TOURIST 3. ADJON AZ ÉG 4. AZT MONDOM, ÁLLJ 5. BE VAGYOK RÚGVA –AJM– ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA (DAL+SZERZŐ)

35

36

36

PRODUCEREK

IAMYANK, PRODUCER

A KLASSZIKUS HANGSZER EGY UNIVERZÁLIS NYELV Iamyank két éve jelentette meg első, Hiraeth című lemezét, majd egy hosszabb hallgatás után most második anyagán dolgozik. De persze ez az időszak sem telt el eseménytelenül. A kezdetekről, Magyarország első zenei producerképzéséről, valamint a klasszikus és az elektronikus zene találkozásáról is beszélgettünk.

DSZ: Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba először a zenével? Hogyan indultál el az elektronikus zene irányába?

Y: Először dobos akartam lenni. Tinédzserkoromban főleg mainstream hiphopot hallgattam, aztán 14-15 éves koromban kerültem kapcsolatba a hangszeres zenével, voltam például az unokatesóm punkkoncertjén. Ott nagyon megfogott az élőzene, főleg a dob erős, lendületes megszólalása, és megszületett bennem az ötlet, hogy király lenne, ha én lennék a színpadon és csinálnám ezt. Akkoriban kemény csávó voltam, és megtetszett, hogy a színpadon szét kell ütni valamit, szóval jelentkeztem zeneiskolába, hogy megtanuljam. 6-7 évig profi dobos akartam lenni, voltak példaképeim is, de rájöttem, hogy ők sokkal szorgalmasabbak nálam, és többet gyakorolnak. Voltak gimis zenekaraim mindenféle stílusból, punk, reggae, hiphop és metal is. Közben leérettségiztem, feljöttem Pestre dolgozni, mindeközben volt olyan időszak, hogy 4 zenekarom is volt egyszerre. A zenei ízlésem is össze-vissza változott, és emiatt nem igazán találtam meg a zenekarokban a helyemet. Az alkotás örömét viszont már nem tudtam a dobolásban kifejezni, mert úgy éreztem, ha egyedül dobolok, nem tudom kiélni magam, mert nincsen emocionális töltete. Így megjelent bennem az igény arra, hogy más hangszerhez is nyúljak: elkezdtem gitározni, de rá kellett jönnöm, hogy nem a hangszeres tudás kimaxolása vonz. Aztán a Justice-nak láttam egy live szettjét a Youtube-on, és nagyon megtetszett, hogy rock attitűddel állnak az alapvetően elektronikus zenéhez. Addig én erről teljesen lepattantam, azt hittem, hogy a Tiesto az elektronikus zene. A Justice-nál láttam azt, hogy megvan bennük az az agresszivitás, ami a rockzenekarokban, mégis izgalmas az elektronika. Utánanéztem, hogy az Ableton Live programot használják, és puszta kalandvágyból én is elkezdtem próbálkozni vele. Akkor éreztem először, hogy egyedül is meg tudnám valósítani, amit eddig a zenekaraimmal próbáltam, talán még kicsit izgalmasabban is. Ez volt az átívelés az ismerkedéstől a produceri gondolkodásig.

éreztem, hogy így gyorsabban fejlődhetek, mert ha megértek valamit, akkor onnantól megvan, és 5 perc alatt tudok egy kérdésre választ kapni, nem kell évekig ugyanazt gyakorolnom. Emiatt bátran beiratkoztam az imPro Schoolba, mert úgy éreztem, ott olyan arcok beszélnek erről, akik röviden, összeszedve, egy nagyon intenzív féléves képzés keretein belül el tudják nekem azt mondani, amit tudni szeretnék. A beiratkozás után nem sokkal minden zenekaromból kiléptem, és teljesen beszippantott az elektronikus zene.

DSZ: Rögtön elkezdtél tanítani is az imProban? Illetve úgy tudom, hogy ekkor már másoknak is vállaltál produceri munkákat.

Y: Igen, szinte rögtön a suli elvégzése után, bár akkor még elég minimálisan, félévente csak 1-2 órát. De emiatt kénytelen voltam kigyúrni magam olyan témákban is, amikre a saját zenei ízlésemhez nem lett volna szükséges. Mivel oktatóként nem akartam megválaszolatlanul hagyni egyetlen kérdést sem, ezért jobban beleástam DSZ: És ezután rögtön jött is az imPro School? magam. Ez nyilván nagyon erősen előreY: Nem sokkal ezután, igen. 1-2 évig próbáltam Youtube-videókból tanulni, de nem lendítette a fejlődésemet is. Aztán megéreztem, hogy fejlődök. Akkoriban reklámügynökségnél dolgoztam programozóként, kerestek remixekkel is – például az Anima és az egyik munkatársam bemutatkozó mailjében volt, hogy jelentkezett Magyarország Sound Systemnek akkor volt a Tedd a napelső zenei producer képzésére. Közben észrevettem, hogy bár gyakorolni nem szere- fényt be a számba remixalbuma. Prieger tek, tanulni annál inkább – technikai manuált olvasni, oktatófilmeket nézni stb. Azt Zsolt jóban volt az imPro alapítójával, 37

PRODUCEREK

Deák Ambrussal, és ő ajánlott be. Ekkoriban még nem nagyon tudtam, ezt hogyan kell csinálni, vagy mi is az a remix egyáltalán, sőt nem is izgatott ez a terület különösebben. Viszont ez a lehetőség nagyon izgalmasnak tűnt. A többi megkeresés azután jött, amikor az iamyank projektnek már kezdett egyfajta kialakult hangzásvilága lenni. Ez úgy a második EP környékén következett be. A másik része pedig a reklámfilmzenék – én öt évig dolgoztam ebben az iparban, így még mindig sok olyan ismerősöm van, akik azóta akár magasabb pozíciókba is kerültek ügynökségeknél. Tudták, mivel foglalkoznom, ezért először kisebb feladatokkal, pl. egy-egy hang létrehozásával kerestek meg, aztán egyre több mindent bíztak rám. A mai napig csinálok reklámzenéket. Az a jellemző, hogy akkor keresnek meg ilyennel, ha olyan hangulatú zenére van szükségük, amit alapvetően csinálok. Általában olyan reklámzenéket csinálok, amik akár a nevem alatt is kijöhetnének.

DSZ: Említetted, hogy dolgoztál együtt nem saját zenekarokkal. Mennyire furcsa más zenéjét építeni?

Y: Amikor megkeres egy zenekar, akkor az első ismerkedős beszélgetésnél azt próbálom felmérni, hogy mit várnak tőlem. Sokszor van, hogy ezt ők maguk sem tudják, csak olvastak rólam vagy meghallgatták a lemezem, és tetszett nekik, ők is szeretnék, ha a lemezüknek lenne egy elgondolkodtatóbb, elszállósabb hangulata. A feladat a legtöbb esetben nagyon nem egzakt, hanem csak arra van igény, hogy szeretnének egy ilyen ízt.

Sokszor már az első beszélgetés során kiderül, hogy nem fogunk tudni semmit csinálni együtt, mert a zenekarnak van egy stílusa, ami szerintem úgy jó, ahogy van, és ha erre ráhúznák az én világomat, ami nekik éppen előremutatónak tűnik, akkor elvesztené az eredeti ízét. Észrevettem, hogy sokan nem hiszik el magukról, hogy amit csinálnak, az úgy jó, ahogy van. Azt hiszik, hogy ha valami szinti vagy elektronika kerül bele, attól jobban be fog ütni. Ha érezhetően nem művészeti koncepcióról van szó, hanem inkább stratégiai lépés lenne a közreműködésem, akkor nem szoktam elvállalni. Egy zenekarnál tehát arra szoktam figyelni, hogy az alapanyagnak, amit átküldenek, van-e közös metszete azzal, ahogy én gondolkodom, és el tudom-e képzelni az én szinti-layereimet vagy furcsa technikai megoldásaimat az ő zenéjükkel. Ha igen, akkor elvállalom, és elkezdjük gyúrni. De volt olyan is, hogy stúdióban rögzítettek 4 számot, a keverés nem tetszett nekik, és elhozták hozzám, hogy keverjem újra, ami érdekes volt, mert nem nagyon szoktam ilyet csinálni. Ez azért van, mert a felvételnél már eldől egy csomó minden. Ha nincsen jól feljátszva vagy nincsenek jól megírva a dalok, azzal nem tudok mit kezdeni.

Elektronikus productionben vissza lehet menni az elejéig, le lehet róla bontani mindent, viszont ha az a dob úgy van feljátszva, azzal sok varázslatot nem lehet csinálni. Ezért volt már olyan zenekar, amelynek azt mondtam, hogy tetszik a produkció, de a következő lemeznél már a dalszerzési folyamatnál próbatermi demókat is küldjenek el. Akkor a feljátszás is olyan lehet, hogy a post productionnél egy igazán izgalmas dolgot lehessen felépíteni. Szóval próbálom elkerülni ezt az utólag foltozás feladatkört, és inkább a nullából közös munkát támogatom.

DSZ: Két éve jelent meg első lemezed, és ha jól tudom, most éppen a másodikon dolgozol. Az elsőnél az NKA-s támogatás lehetőséget nyújtott arra, hogy csúcsminőségű technológiával dolgozz. Mi a helyzet most?

Y: Mivel azt a támogatást csak egyszer lehet megnyerni, most nincs NKA. Az első lemezen azzal kísérleteztem, hogy a built-in számítógépen létrehozott rétegek és ötletek a stúdióban felvett élő hangszerekkel milyen kombinációban tudnak megszületni. És működött. Ez azzal járt, hogy élő zenekaros környezetben adtuk elő ezeket az amúgy elektronikus környezetben összeállt dalokat. Én, ha valamit megcsinálok, akkor nem 38

Ha érezhetően nem művészeti koncepcióról van szó, hanem inkább stratégiai lépés lenne a közreműködésem, akkor nem szoktam elvállalni

„

PRODUCEREK

akarom ugyanazt még egyszer. Tavaly év elején behúztam a féket, nem vállaltam koncertet, nem posztoltam a Facebookra majdnem egy évig. Újra akartam rendezni a zenével kapcsolatos gondolataimat. Ez idő alatt vettem itthonra egy zongorát, illetve néhány nem elektronikus eszközt.

Elkezdtem sokat zongorázni, rögzíteni témákat, mert azt éreztem, hogy a számítógépen összerakott témák, és a között, amit ki szeretnék fejezni, van egy hasonló blokk, mint ami a dobolásnál volt. Azt éreztem, hogy vannak harmóniák, de túl kevés az emberi faktor benne. A koncertek során jöttem rá, hogy az élő játékra épülő dalszerzést hiányoltam. Hogy ne csak eljátsszuk élőben, amit számítógépen megírtam. Erre annyira rápörögtem, hogy azóta minden nap annyit zongorázom, amennyit csak tudok. A 150 zongoraötletből leválogattam 14-et, és azokat rögzítem éppen. Mindeközben kísérleti mellékprojektként kialakult egy zongora és cselló duó, kicsit klasszikus zenei felfogású kísérleti ambient. Ebben nincsen semmi számítógéppel játszva, és improvizatív, tehát nagyon emberi. Teljesen más lesz tehát a koncepció, és talán egy kicsit még kevésbé befogadható lesz. Jelenleg zongorákat veszek fel, valamint vonós szólamokat írok és rögzítünk. Ez lesz az alapja az új lemeznek.

DSZ: Ezt iamyank néven fogod kiadni?

Y: Igen. A mellékprojektem, az Atreyu’s Horse egy olyan játszótér, ahol kísérleteztem ezekkel az ötletekkel. Először csak Insta-videók formájában, aztán kialakult egy mikroközösség körülötte, ezért úgy hozta az élet, hogy volt kb. 12 koncertünk ezzel a formációval. Bétateszteltem tehát az ötleteimet az embereken élőben, és ezekből a direkt visszajelzésekből van az a magabiztosság, amiből úgy érzem, hogy egy új iamyank nagylemezt fel merek építeni ezekre az ötletekre. Egyelőre nagyon lelkes vagyok, mert úgy érzem, még eggyel közelebb kerültem ahhoz, hogy ki tudjam fejezni azt, amit szeretnék. Azt

veszem észre, hogy teljesen más szitu egy ilyen ültetett koncert, csendben vannak az emberek. Már szervezőktől is kaptunk visszajelzést, hogy az adott helyen még soha nem volt ilyen csendben a közönség, pedig igazából semmi mást nem csinálunk, csak halkan játszunk. Egy ilyen koncert teljesen más élmény a hallgatónak és a fellépőnek is. Rám ez zenészként nagy hatással volt, és úgy láttam, az emberekre is, pedig még csak kísérleteztünk. De most már érzem magamban az erőt ahhoz, hogy erre teljes erőbedobással rá merek fókuszálni. A klasszikus hangszer, mint a vonósok vagy a zongora, egy univerzális nyelv. Tök mindegy, hogy valaki punkot vagy popot hallgat, egy ilyen koncertre olyan diverz közönség össze tud gyűlni, akiknek egyfajta filmzenei élményük van.

Ebben most nagyon bízom. n INTERJÚ: BICZÓ ANDREA FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

ℹ IAMYANK

Székesfehérváron nőtt fel, és dobosként kóstolt bele először a zenébe, majd szépen lassan az elektronika felé vette az irányt. Budapestre költözött, és beiratkozott az imPro School producerképzésre – 2011-es vizsgafeladata lett végül első publikált száma.

A multiinstrumentalista producer-dalszerző számára innentől nem volt megállás. Egy teljesen egyedi hangzású, már-már éteri és futurisztikus, főképp hangulatokra épülő világot teremtett, ami 2016-os Hiraeth című első nagylemezén teljesedett ki. A megjelenés után zenészeket gyűjtött maga köré, így zenekari felállásban turnézta végig az évet. Iamyank időközben az imPro School oktatója lett, zenéje számos reklámban felcsendült, elindította Atreyu’s Horse nevű modern klasszikus zenét játszó mellékprojektjét és a hazai elektro-szcéna egyik megkerülhetetlenebb figurájává nőtte ki magát.

Jelenleg második lemezén dolgozik.

Vinylrecord COLD SUMMER EP (2013) CITY OF NOBODY EP (2014) THE LAST SONG EP (2014) LOST SOUNDS EP (2015) HIRAETH LP (2016)

earth http://iamyank.com

39

DALSZÖVEG ÉS STREAM

FONTOS A DALSZÖVEG A STREAMELŐKNEK A Midia piackutató a LyricFind megbízásából készített egy felmérést az amerikai, brit és német piacon. A fő tanulság az, hogy a stream térhódításával a dalszövegek elérésének fontossága is megnőtt, főként az elkötelezett – például előfizető – zenerajongók között. Vagyis „központi helyre” került a zenehallgatók szemében a szöveg – szemben mondjuk a fizikai kiadványok korával, amikor inkább csak a leginkább elkötelezett rajongók nézegették ezeket a CD-k kísérőfüzetében (már ha egyáltalán ott voltak) A kutatásban megkérdezett streamelők 79%-a szokott rákeresni szövegekre. Az előfizetők között ennél is magasabb volt az arány: 88% Viszont a legtöbben nem a stream szolgáltatók saját, a szövegekkel kapcsolatos funkcióit használják, hanem más oldalon keresnek.

A Midia következtetését, hogy a nagyon sok szempontból hasonló szolgáltatások versenyében a dalszövegekkel kapcsolatos különféle funkciók is egyre nagyobb szerepet kapnak, alátámasztja az az eredmény, hogy „korreláció van a szövegek keresése és az előfizetői lojalitás vagy lemorzsolódás között”. Majdnem mindenki, aki már legalább három éve előfizető, szokott szövegekre keresni (98%); viszont az átlagnál jóval alacsonyabb (60%) volt a szövegeket keresők aránya azok között, akik lemondták korábbi előfizetésüket.

40

Továbbá a megkérdezettek 55%-a mondta azt, hogy nagyobb eséllyel fizetne elő olyan stream szolgáltatásra, amelynek vonzó, dalszövegekkel kapcsolatos funkciói vannak; főleg a fiatalok között voltak olyanok, akik jelentős újításokat várnak a szolgáltatóktól ezen a téren.

Míg 2017-ben úgy tűnt, hogy a nagy versengés a playlistek területén van, 2018-ban az egyéb, kiegészítő funkciók is előtérbe kerülhetnek az egyre élesedő versenyben, és így azok a szolgáltatók, amelyek megfelelő innovációval tudják kiszolgálni a felhasználók jól kimutatható igényét, komoly előnyre tehetnek szert – szól a Midia végkövetkeztetése. n RÓNAI ANDRÁS, FOTÓ: ISTOCKPHOTO

ZENEIPAR

TŐZSDE ÉS STREAM

MOST MÁR TÉNYLEG TŐZSDÉRE LÉP A SPOTIFY Február legvégén a Spotify beadta a papírokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy kilépjen a New York-i tőzsdére. A New York Times híre megerősítette, hogy ennek egy ritkán alkalmazott formáját választotta a svéd cég: az ún. direct listing azt jelenti, hogy új részvényeket nem bocsátanak ki, csak a már meglévőket lehet majd adni-venni a tőzsdén – egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikortól. .Ezzel a módszerrel nem gyűjt plusz tőkét a Spotify, és a lap szerint annyiban is kockázatosabb ez a lépés, hogy kihagyja azt a lépést, amikor egy Wall Street-i bank alaposan felméri a piacon, milyen igény volna a részvényekre. Ezzel együtt is a svéd cég tőzsdére lépése az elmúlt néhány év legjobban várt – és korábban már elhalasztott – zeneipari-üzleti eseménye lesz A hír hatására több lap is felmérte a Spotify helyzetét. A Music Industry Blog szerzője, Mark Mulligan a benyújtott adatokat elemezte – túllépve azon, amit a legtöbb újság közölt, hogy 2017-ben a cég vesztesége több mint duplájára, másfél milliárd dollárra emelkedett. Ezek azt mutatják, hogy a legtöbb releváns mérőszám stabil növekedést mutat: a felhasználók és az előfizetők száma, a zenehallgatással eltöltött idő nő; a lemondott előfizetések aránya csökken. Egyedül az egy felhasználóra eső bevétel az, ami más tendenciát mutat, hiszen a különféle akciók, a családi vagy az egyetemistáknak szóló kedvezmények stb. bevezetése hatására ez csökken, 2017-ben 5,24 euró volt felhasználónként, havonta. A szokásos „havi aktív felhasználók” mérőszám mellett feltüntetik a napi aktív felhasználókat is, és azt, hogy utóbbi az előbbinek mekkora hányada. Ez a mérőszám is javul: 2017-ben már az összes havi felhasználó 44%-a napi szinten hallgatott zenét a Spotify-on. Ez azért fontos, mert a felhasználók puszta számának mérése már kissé elavultnak számít: manapság már sokkal jobban figyelnek a felhasználói aktivitásra, elkötelezettségre, hiszen ez az, ami egy brand értékét igazán megmutatja.

Mark Mulligan másik érdekes megfigyelése, hogy a tőzsdei iratok a Spotify elsőszámú versenytársaként a rádiókat nevezi meg, és csak második helyen említik az előfizetéses stream oldalakat.

Vagyis – összehangban Mulligan korábbi elemzésével – a cég a rádiós piacból szeretne minél nagyobb szeletet kihasítani, amit a podcastokra, szöveges tartalmakra helyezett egyre nagyobb hangsúly is mutat. Az sem elhanyagolható, hogy ezek magasabb

arányú jövedelmet hoznak, mint a zenék, amelyeknél a bevétel nagy része rögtön megy is tovább a jogtulajdonosoknak. (Ez a nagy különbség a Netflixszel szemben, hiszen a videóstream szolgáltatónál nagy arányban nézik a saját gyártású tartalmakat.

Többek között ezért is túlzottak azok a befektetői elvárások, amik a Netflixéhez hasonló sikert jósolnak a Spotify-nak – figyelmeztet a Guardian.)

A Pitchfork szerzője még az év elején szedte össze, milyen következményekkel járhat a zenei életre nézve a Spotify tőzsdére lépése, illetve az, ami ebből következik: ha nem is kell rögtön nyereségessé válnia, legalábbis a korábbiaknál meggyőzőbben kell megmutatnia, hogy ebbe az irányba halad. Feltételezhető, hogy több olyan albumra számíthatunk, amik a megjelenés után egy ideig csak az előfizetők számára lesznek elérhetők. Valószínű, hogy a zene mellett más bevételi forrásokat is keres a cég – felmerült itt, hogy a Spotify is gyártana okoshangszórókat, illetve megerősíti a koncertjegy- és merch eladási funkciókat. Felmerült a sajtóban az is, hogy a jövedelmező élőzenei iparág számára lehetne értékesíteni a Spotify adatait, bár ez adatvédelmi problémákkal járhat. Továbbá persze régóta találgatják, hogy a Spotify kiadóként (vagy legalábbis közvetlen terjesztőként) is belép-e a zeneiparba, ami szintén a költségek leszorításának egy formája.

A Pitchfork szerint egy másik következménye is lehet a tőzsdére lépésnek. Ez ugyanis a korábbinál jóval nagyobb átláthatóságot jelent: negyedévi betekintést a cég működésébe, értékébe, a bevételek alakulásába. Ez valószínűleg fel fogja erősíteni a korábban igen hangos, az elmúlt néhány évben elhalkult kritikus hangokat: látványosabb lesz, hogy a hatalmas összegekhez képest milyen kevés az, ami magukhoz a zenészekhez, szerzőkjöz eljut. n RÓNAI ANDRÁS

42

JOGI ESETEK

A PIRATE BAY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

TISZTUL A KÉP A FÁJLCSERE KÖRÜL A szerzők már az internetes kezdetleges felhasználások megjelenése óta követelik különböző fórumokon, hogy azok a szolgáltatók (is) feleljenek az internetes felhasználásokért, amelyek haszonszerzés mellett lehetővé teszik a tartalomhoz való hozzáférést.

Az internet fejlődésével, az internethasználók interaktív beavatkozásának lehetővé válásával (web 2.0) az ilyen közreműködőknek egyre több fajtája alakult ki. Ilyenek a fájlcseréhez szükséges programot biztosítók, a közösségi oldalakat fenntartók, a videomegosztók, a felhőszolgáltatásokat nyújtók, hogy csak néhány példát említsünk.

Lassan-lassan a joggyakorlat is idomul ehhez a nyilvánvaló, és indokolt követeléshez.

A C‑610/15. sz., az Európai Bíróság által előzetes döntéshozatal keretében eldöntött ügyben (Ziggo ügy) a felperes a Stichting Brein holland alapítvány, az alperesek a Ziggo BV, és az XS4ALL Internet BV nevű hozzáférést biztosító internet szolgáltatók (vagyis hírközlési szolgáltatók) voltak. A felperes azt kérte Hollandiában, hogy a bíróság rendelje el, hogy a szolgáltatók blokkolják a közismert fájlcsere platformüzemeltető, a „The Pirate Bay” (TPB) domén neveihez és IP címeihez való hozzáférést.

Az irányadó nemzetközi és uniós szabályok szerint nem valósít meg engedélyköteles felhasználást, aki csak lehetővé teszi technikai eszközökkel a hozzáférést, de nem tud és nem is kell tudnia arról, hogy milyen tartalomhoz férnek hozzá a tevékenysége útján. És ha a TPB fájlcserét elősegítő tevékenysége nem minősül felhasználásnak, akkor nem rendelhető el a blokkolás (eltiltás). Azt kellett az Európai Bíróságnak eldönteni tehát, hogy a fájlcserét (fájlmegosztást) biztosító szolgáltatást lehet-e úgy tekinteni, mint magát a fájlcserét, amely – ha védett tartalomra vonatkozik –nyilvánvalóan engedély nélkül történő fel-és letöltés.

A TPB fájlmegosztó platform egy BitTorrent indexáló oldal. A BitTorrent olyan rendszer (program), amellyel a rendszer felhasználói (az úgynevezett egyenrangú „peerek”, akik igénybe veszik a rendszert) fájlokat cserélhetnek. A BitTorrent program használata során a megosztandó fájlokat kis részletekre darabolják, és nincs szükség központi szerverre e fájlok tárolásához. A fájlok megosztásához a felhasználóknak először egy úgynevezett „BitTorrent kliens programot” kell letölteniük. Ez teszi lehetővé a torrentfájlok (az apróra feldarabolt, és a cél számítógépen újból egésszé összeálló fájlok) létrehozását.

A TPB fájlmegosztó platform indexálja a megosztásra felkínált fájlokat, hogy azokat a megosztó platform felhasználói megtalálhassák, és így a használók számítógépeinek nyilvános könyvtárában tárolt műveket a BitTorrent kliensprogram segítségével különböző részletekben le lehessen tölteni a többi felhasználó számítógépeire. Kétségtelen, hogy nem a platform üzemeltetője, hanem annak felhasználói töltik fel és le a védett tartalmat.

Azonban az üzemeltető tudja, illetve tudnia kell, hogy nagy többségében szerzői jogi védelem alatt álló tartalom rendelkezésre bocsátásában működik közre. A védett tartalmak megtalálása és megosztása a TPB platform üzemeltetése nélkül nem volna lehetséges. A TPB platform tehát megkerülhetetlen a védett tartalom rendelkezésre bocsátásában.

A Ziggo és az XS4ALL előfizetőinek jelentős része töltött fel és le védett tartalmat a TPB online fájlmegosztó platform segítségével. Az sem közömbös, hogy a fájlmegosztó platform rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése haszonszerzési célú tevékenység, nem csekély reklámbevételt termel.Az Európai Bíróság emiatt úgy döntött, hogy a fájlmegosztó platform interneten történő rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése, amely a védett tartalom azonosító adatait indexálja és lehetővé teszi megtalálását és megosztását (fel-és letöltését), engedélyköteles felhasználásnak (nyilvánossághoz közvetítésnek) minősül. n FALUDI GÁBOR, FOTÓ: ISTOCKPHOTO

43

44

ARTISJUS-DÍJASOK KOMOLY

MELIS LÁSZLÓ (1953–2018)

JELENTKEZTEM AZ ORVOSIRA, PECHEMRE MÁSODSZORRA FÖL IS VETTEK Hatvanöt éves korában váratlanul távozott el a magyar kortárs zenei élet egyik nagyon szerethető (kulcs)figurája, mellesleg Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző, aki számos kamara- és szólódarab mellett 1981-től mintegy 20 kisés nagyjátékfilmhez, valamint több mint 200 színházi előadáshoz és rádiójátékhoz komponált zenét. Neki is köszönhető, hogy a kortárs zene értelmezhető alternatívává, érdekessé és izgalmassá vált a nyolcvanas-kilencvenes évek fiatal generációi számára.

Melis minden bemutatója eseményszámba ment, A mosoly birodalma (1985) és a Kleist meghal (1994) című kamaraoperák, a Gyöngykánon (1994), a Black and White (1999), Az időről és a folyóról (2000), a Csellómánia (2000) és az Örmény legenda (2001) című alkotások. Művészete elismeréseként a San Remó-i filmfesztivál zeneszerzői nagydíjában 1993-ban, a filmkritikusok díjában 1995-ben, Erkel Ferenc-díjban 2008-ban részesült. A legjobb filmzene díját 2007-ben vehette át Forgács Péter Miss Universe 1929 című alkotásának zenéjéért Katalóniában, a Memorimage filmfesztiválon. Forgács alkotása mellett többek közt olyan filmek zenéjét szerezte, mint az Álombrigád (1985), a Céllövölde (1990), Az alkimista és a szűz (1998), a Presszó (1998), a Dolina (2006), A nyomozó (2008) vagy a Saul fia (2015).

Szemelvényünkben megpróbáljuk felidézni pályájának legfontosabb momentumait, leginkább saját szavaival.

orvosira, pechemre másodszorra föl is vettek. Azért pechemre, mert hamarosan kiderült, hogy nem bírom a vért. Nem is a vért, hanem a műtéteket, a boncolást. Ma is, ha műtétet látok a tévében, elfordulok. Annak idején úgy derült ki, hogy bementem egyedül egy boncterembe, még mint segédmunkás, megláttam az asztalokon a föltrancsírozott embereket, s kifordultam. Attól kezdve teljesen biztos voltam, hogy ez nem nekem való. Így hát maradt a főiskola, ahova fölvettek hegedű szakra. Vidovszky László és Dobszay László tanított többek között. Mindkettőjüket a mai napig mesteremnek tekintem. Sok minden írható az ő számlájukra, főleg talán a kreatív hozzáállásom a zenéléshez. Dobszay László hívott a Scola Hungaricához, ahol 15 évig énekeltem, gregoriánokat és hazai többszólamúkat, közreműködtem kb. 30 lemezen is. Aztán a főiskola elvégzése után egy-két évvel már csak zenével foglalkoztam.

KEZDETEK

SZÍNPAD

Az ember hatéves korában elkezd zenélni. Én hegedültem. Aztán növöget az ember, aztán egyre jobban játszik jó esetben, egyre rosszabbul rossz esetben. De azért nekem nem volt ennyire egyszerű, mert zenéltem ugyan, de konziba nem jártam, a gimiben orvosnak készültem. Agysebész akartam lenni. Jelentkeztem is az

Nagyon sokáig játszottam színpadon a 180-as csoporttal. Kemény tíz év volt, kortárs zenét játszottunk, és nagy sikerünk volt. Amikor feloszlott a banda, iszonyú űrt hagyott bennem. Hiányoztak a mindennapos próbák, a heti koncertek. Mint muzsikusnak azóta is hiányzik a színpad. Lehet, hogy ezért sűrűsödtek

Text file(MELIS LÁSZLÓ, MAGYAR NARANCS, 2000/08)

45

KOMOLY

be ennyire a színpadi zenék. Az ember óhatatlanul átpakolja az energiáit oda, ahol tud hatni. Ez most számomra a színház meg a film. Szeretem is csinálni. Valahogy vonzódom a verbalitáshoz.

A legtöbb úgymond tiszta zeném is szöveges zene.

Text file(MELIS LÁSZLÓ, ELLENFÉNY FOLYÓIRAT, 1997)

MUNKA, MÓDSZER, SZÍNPAD

Egyébként valóban sokan vetik a szememre, hogy alkalmazott zenéket is írok. Szerintük a komoly munkától veszik el az erőm. Talán jogos. Én megpróbálom ezt azzal kivédeni, hogy pontosan szétválasztom a kettőt, azt, hogy a darabjaimból ne menjen át az úgynevezett alkalmazott zenémbe semmi. Bár fordítva már megtörtént: írtam előadáshoz zenét, s ez átment valamelyik zenémbe. Nem olyan súlyos probléma alkalmazott zenét írni, mint ahogy némely kollégám látja. Saját darabot viszont tényleg ritkán írok, de ilyen alkat vagyok. Marcel Duchamp sem kényeztetett el túl sok művel bennünket, de amit csinált, az fontos volt.

Text file(MELIS LÁSZLÓ, MAGYAR NARANCS, 2000/08)

Megérintett a kifinomultsága, Dobszay László Schola Hungaricájából hozott archaikus szellemisége, a szellemessége, mely időnként olyan vaskos humor formájában érkezett, mint amilyen a Csellómániája. Aztán a játékossága, ahogy váltani tudott a tömörség és – ha arra volt szükség – a szószátyárság között. Irigyeltem, hogy egyidejű képessége van a redukcióra és a túlbonyolításra is. De leginkább az alkalmazkodóképességét próbáltam eltanulni. Tulajdonképpen csak jelentős bemutatói voltak, és ugyanilyenek a ránk maradt hangfelvételei is.

Text file(WEBER KRISTÓF MEGEMLÉKEZÉSE, LITERA.HU, 2018)

Általában elég sokat dolgozom fejben. Ennek több oka van. Volt olyan lakásom, ahol nem volt egyáltalán helyem, kivéve a konyhát, nagy asztallal. Megszoktam, hogy nincs hangszer.

Olyan volt, mintha egy keresztrejtvényt töltene ki az ember.

Járkáltam a lapok közt, leültem a különböző szólamok közé...

Később kiderült, hogy ez hihetetlenül jót tesz, fejleszti a belső hallást. Meg lehet tanulni. Ha kapok egy feladatot, először eldöntöm, mi lesz a dolgom. Fejben kigondolom, hogy néznek ki az arányok. Aztán leülök a kottapapír elé, s elkezdem kidolgozni. Természetesen az úgynevezett alkalmazott zenéknél máshogy van, mint mikor saját darabokat írsz. Bár vannak olyan előadások, hogy szinte átcsúszik operába.

Text file(MELIS LÁSZLÓ, MAGYAR NARANCS, 2000/08)

46

MOSOLY BIRODALMA

Három-négy olyan munka volt, ami igazán meghatározó az életemben. Az egyik a Mosoly birodalma, ami – mint később kiderült, mert volt belőle egy „színház nélküli" zeneakadémiai előadás is – önmagában is hallgatható, egy óra hosszú, kvázi kamaraopera. A szövegkönyvbe aztán bekerültek vendégszövegek, versek is. Elkezdtem írni a passiót – amibe azért belefértek mindenféle szakmai tréfák, zenei kifordítások –, és levittem az első recitativókat a próbára. Elkezdte az egyiket énekelni Kistamás Laci, körülbelül úgy, mint egy agyoncigizett, agyonpálinkázott hangú 50 éves roma. Nem heccből, hanem azért, mert ilyen a hangja. Ekkor értettem meg, hogy nem írhatok hagyományos értelemben vett recitativókat az ő hangjukra a passiójátékhoz. Ehhez kellett két profi énekes. A félig tréfás, félig komoly hangütés miatt végig eldönthetetlen maradt, hogy milyen stílusú is ez a zene. Például a legmarhább szövegek, csasztuskaszerű versek a legkomolyabban vett barokkban szólalnak meg. De nemcsak a szöveg és a zene kontrasztja fontos, hanem ott a feszültség a zenén belül is: az egyik fele tiszta európai hagyomány, a másik fele meg mindenféle helyekről vett etno. Ehhez jött még a furcsa, statikus látványvilág, ami miatt valóban összetéveszthetetlen előadás lett a Mosoly birodalma. Nagyon hatott az előadás – itthon is, külföldön is.

Text file(MELIS LÁSZLÓ, ELLENFÉNY FOLYÓIRAT, 1997)

MUNKA, TÁRSAK

Iszonyúan sokféle rendezővel dolgoztam, majdnem minden ismertebb névvel. Vannak köztük úgymond színházteremtő rendezők, akik alkotó módon közelítenek a színpadhoz – ilyen a Jeles is –, és vannak úgymond reprodukáló művészek, akik kiválasztanak egy anyagot, és színpadismeretükkel, érzékenységükkel, tehetségükkel színre viszik őket. Valló Péter ilyen, de ilyen Ascher Tamás is. Az, hogy ki alkotó és ki reprodukáló művész, az egyáltalán nem tekinthető vízválasztónak. Vallónak veretem a hihetetlen tisztaságát, meg – ha lehet ilyet mondani – a művészi korrektségét. Nagyon sokat tanultam tőle.

Text file(MELIS LÁSZLÓ, ELLENFÉNY FOLYÓIRAT, 1997)

Az ő zenéje nélkül a Saul fia kevesebb lenne. Boldog vagyok, hogy megoszthattuk a díjak örömét. Kivételes művésznek tartom, a most készülő Sunset zenéjét is Melis László szerezte. Az utóbbi hónapokban nagyon szoros kapcsolatban dolgoztunk, a közös munkával a napokban lettünk készen. Nekem ő sokkal többet jelentett, mint egy munkatárs. Elmondhatatlanul fáj a hiánya.

Text file(NEMES JELES LÁSZLÓ, MTI, 2018) n ÖSZZEÁLLÍTOTTA: AJM, ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA (DAL+SZERZŐ)

y n a rm

8 1 0 2 e n u J 3 2 ge n e ett

t s n e Gut

/meinlpercussionFestival

47

48

KÖNYV

HANGOK ÉS ÜTEMEK 2. TIZENKÉT ÉLETÚT ZENÉVEL

ADDIG JÓ, MÍG KÁDÁR ÉL Tartotta ígéretét az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja: folytatódott, pontosabban folytatódik az elmúlt évek egyik legfontosabb magyar vonatkozási poptörténeti eseménysorozata, a magyar popzene működését feltáró oral history-gyűjtemény működtetése, amely szerencsére újabb nevekkel, életutakkal folyamatosan bővül. 2016-ban jelent meg a Kádár-korszak meghatározó zenei szakembereivel készült debütáló kötet Hangok és ütemek címmel, amelyben tíz interjút olvashattunk. Mire a könyv megjelent, már készültek az újabb interjúk, és nem volt kétséges, hogy hamarosan elérkezünk a következő etaphoz.

Ez év elején meg is jelent a Hangok és ütemek 2. – tizenkét életút zenével című kötet, amely már címében is jelezte, kettővel bővült az interjúk száma, négy szekcióra bontva, maradva még a Kádár-korszak tematikánál.

Az első, Indiánok – ősbeat a hatvanas években című rész három, a beat korai időszakában meghatározó zenésszel készített beszélgetést tartalmaz: Sankó László és Neményi Béla az Atlantis tagjai voltak, míg Kovacsics András az Omega első öt évének zenekarvezetőjeként volt közismert a magyar beat hajnalán.

A második fejezet, a Tangóharmónika a havon – tánczene és diszkó címet viseli, melyben szintén három előadó, Bakacsi Béla és Korda György táncdalénekesek, valamint Csepregi Éva énekesnő életútját követhetjük végig az ő szemszögükből.

Az ezüst gyertyatartó és tolatóvágány – pályaívek a Kádár-kor ifjúsági sajtójában a korabeli, az igényhez képest az ifjúsági sajtóban igencsak ritkán megjelenő popfelületeken dolgozó médiamunkások életművét veszi számba. Megszólal az egyik kulcsfigura, Czippán György, az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese, Urbán Tamás, a magyar poptörténet talán legfontosabb fotódokumentátora (ezt az interjút korábban mi is leközöltük) és Göczey Zsuzsa, a korszak legnépszerűbb, legprogresszívabb zenei szerkesztője, akinek a műsorain generációk nőttek fel.

A negyedik blokk a koncertszervezés, a „menedzsment” sajátosan magyar világába vezet Sportfröccs a „Napköziben” – koncertszervezés vasfüggönyön innen és túl címmel, melyben megszólal Mann Tibor, a Csepeli Ifjúsági Park igazgatója, Knisch Gábor, a Zeneműkiadó munkatársa és Hegedűs László, minden idők hegedűslacibácsija is. n

A Kádár-korszak meghatározó zenei szakembereivel készült kötet folytatása

„ BOOK

HANGOK ÉS ÜTEMEK 2 A KÖTET SZERZŐI: CSATÁRI BENCE, FRANK IVÁN, IGNÁCZ ÁDÁM, JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD, ROZSONITS TAMÁS; SZERKESZTETTE: VASS NORBERT

–AJM–, ILLUSZTRÁCIÓ: A KÖNYV BORÍTÓJA

BUDAPEST, 2018

49

IRODALOM

BERKOVITS GYÖRGY

MAGYAR LÁTVÁNY

KÉT MAGYAR TÖRTÉNELEM –részlet–

ℹ berkovits györgy Az 1940-es születésű író és szociológus első könyvét ’76-ban adták ki, ezt a szociográfiáját a mai napig egyetemeken oktatják. Egyik fő művének a 2017-ben megjelent Magyar látvány című könyvét tartja, az Artisjus is ezért a kötetéért tüntette ki 2018-ban Irodalmi Nagydíjjal. A könyv tizenhat írása között szerepelnek érdekfeszítő családtörténetek, de olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana vagy a tömegkultúra agresszivitása.

Ahogy Báthori Csaba írta a kötetről a díjazása kapcsán: „A könyv messze kiemelkedik mai értekező prózánk átlagából: erkölcsi szempontrendszerével, esztétikai pártoskodástól mentes elfogulatlanságával, mindenféle „helyezkedést” elutasító független szemléletével, a magasrendű esztétikai értékek megidézésének igényével, és szinte biblikus méretű profetikus kritikai hanghordozásával."

(FOTÓ: BERKOVITS BALÁZS)

BOOK BERKOVITS GYÖRGY: MAGYAR LÁTVÁNY L HARMATTAN KÖNYVKIADÓ, 2018.

50

Szinte soha nem láttam nevetni apámat.

Magáztam, s ezzel megbékélni csak látszólag tudtam. Kacifántos mondatokban beszéltem vele: „tudja, apu, hogy…”, „szeretnék valamit mondani apunak…”. Rosszul magázódik a magyar nyelv, a „maga” szót nekünk idegen vagy ellenszenves alakhoz szoktuk intézni, vagy ha valakit meg akarunk bántani. Kínlódtam apámmal beszélve.

Ha felidéződik bennem megérkezése a szovjet fogságból, akkor egy magas, mérhetetlenül sovány, fekete férfit látok, ilyen soványt még nem láttam. Ruhája lötyög rajta, több számmal nagyobb lévén. Ha találkoztunk hasonló öltözékű, kinézetű férfival az utcán, anyám és nagymamám figyelmeztetett, óvakodjak tőle. S mintha nem aludt volna napokig, hetekig, hónapokig. Ölelkezik anyámmal, aki, azt hiszem, zokog. Aztán, amire félve vártam, hozzám fordul. Sajnos találkozásunk képe homályos, hárítottam is mindig, így lett egyre homályosabb.

Nézett, néztem, szerettem volna apámat látni benne, de csak egy idegent láttam. Nem ismerhettem meg, öt éve, kétéves koromban tűnt el az életemből. Legtöbb foga hiányzott, és ami megmaradt, feketéllett. Gyanúsnak tűnt a szememben. Mondogatta ugyan anyám és nagymamám, amíg vártuk, milyen jó ember, milyen ügyes, ha megjön, az életünk megváltozik. De hát nem tudtam, mit is várhatok tőle. Megkönnyebbültem, amikor kiszabadultam öleléséből. Beszélt hozzám, és várta, csak válaszolok valamit. Nem mondtam semmit. Erőltette. Hát kinyögtem néhány szót, de nem emlékszem, mit is. Kinyögtem, és magázva, önkéntelenül magázva. És ő nem javasolta, tegezzem csak nyugodtan.

Ha például elnevette volna magát, azt hiszem, nyomban letegeztem volna.

Hogy valójában így történt-e, ahogy leírtam, nem biztos, de ha így él bennem, akkor így történt.

Apám tehát hazaérkezett a fogságból, néhány napja töltötte be a harmincnegyedik évét, 1947-et írtunk, egészen pontosan június 26-át. Megjegyeztük azt a napot egy életre.

Túlélte a munkaszolgálatot, amely a magyar zsidó férfiak magyar módra történő megsemmisítésének eufemisztikus kifejezését rejtette, és túlélte a szovjet birodalom fogoly-, munka- és haláltáboraiban való végeérhetetlennek tűnő sínylődését. Együtt a shoát és a gulágot, nem túlzok, ha ezt mondom.

Csak egy adat akkori apámról: ötven kilóra fogyott nyolcvanötről, az utóbbi jobban illett, tudatom, száznyolcvanhárom centijéhez. De ez csupán csak egy testi adat. Lelki adat?

Hülye kérdés, különben, mondhatom, igencsak maradt az, feltűnően, aki volt. Mindenkinek hozott ajándékot. Szellemi adat? Sütött belőle a bizalmatlanság, beléégett.

Hogy apámat magázom, anyámat, nagymamáimat meg tegezem, érdekes lehetett egy kívülálló számára. Nyolc évvel fiatalabb öcsémnek, aki sohasem szakadt el apánktól, mégis, szegénynek, utánozva engem, szintén magáznia kellett. Furcsa, egyenlőtlen is lett volna, ha csak az egyikünk tegezi. Nem volt ellenére apámnak a magázódás velünk, nem baj az, fejtette ki többször, ha a gyerek nem tegezi szüleit, az a tisztelet egyik formája, ő sem tegezte az anyját. A magázás, hogy személytelenül szólítottam személyét, rányomta bélyegét hozzá való viszonyomra.

Szinte soha nem nevettünk együtt. n

51

52