Dal+Szerző magazin 2014/02

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXIV / II. I

www.artisjus.hu

ÚGY GONDOLOK MAGUNKRA, MINT NEMZETI SZÍNHÁZRA PINTÉR BÉLA-INTERJÚ NINCS MAGASZTOS CÉL Bereményi Géza, Artisjus-díjas rendező, szövegíró EMLÉKEZZÜNK ATTILÁRA Desmond Child, amerikai zeneszerző, producer AZ ATONALITÁST IGAZABBNAK ÉRZEM Huszár Lajos, zeneszerző

1

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 NINCS MAGASZTOS CÉL BEREMÉNYI GÉZA-INTERJÚ } 10 SZÍNÉSZLEMEZ TOPLISTA

Meglehetősen eseménydús hónapokat éltünk át az elmúlt negyedév során: májusban részt vehettünk a Music Hungary zeneipai konferencián, amely második alkalommal járta körül igen részletesen az adott év zeneipari történéseit, a jelent és a közeljövőt, a zeneterjesztéstől tehetséggondozáson át a pályázatokig – két napon keresztül. Lezajlott a májusi felosztás – lapzártakor a júniusi is – és igyekeztünk számokkal alátámasztani minden érintettnek, miképp alakultak a rádiós-tévés jogdíjfelosztások. És természetesen kiosztottuk az idei Artisjus-díjakat, akik közül első alkalommal kerül D+SZ címlapra színházi ember, Pintér Béla, de interjút adott Bereményi Géza és irodalmi rovatunkban Havasréti József zseniális Szerb Antal monográfiájából idézünk. n a szerk.

12 EMLÉKEZZÜNK ATTILÁRA DESMOND CHILD, ZENESZERZŐ, PRODUCER 16 ZENÉSZPROFIL SZALÓKI ÁGI / PÁTKAI ROZINA 18 ÚGY GONDOLOK MAGUNKRA, MINT NEMZETI SZÍNHÁZRA PINTÉR BÉLA-INTERJÚ } 22 NAGY-SZÍN-PAD MIT MUTAT A TEHETSÉGKUTATÓ 24 LISTÁK, MAGYARÁZATOK 26 ZENEIPARI TÉMÁK MUSIC HUNGARY / A HÁTTÉRZENÉKRŐL 28 AZ ATONALITÁST IGAZABBNAK ÉRZEM BESZÉLGETÉS HUSZÁR LAJOSSAL } 32 PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE 34 AMI A PALIMO STORY MÖGÖTT VAN BOTH MIKLÓS-INTERJÚ 38 ENYÉM? TIÉD? JOGI ESETEK 40 GLOBÁLIS PIAC KIRÁLY LINDA, VIKTOR, TAMÁS } 46 PETŐFI SÁNDOR DAL+SZÖVEG 48 HAVASRÉTI JÓZSEF IRODALOM

2

IMPRESSZUM

6 TELJES FIKCIÓT SOHA, SENKI NEM ÍRT. AKINEK AZ VOLT A CÉLJA, AZ SEM AZT ÍRTA

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXIV. második negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

18 TÖBB KRITIKUSNAK VISSZATÉRŐ FOHÁSZA VOLT, HOGY HAGYJAM MÁR ABBA AZ ÍRÁST

Ebben a számban közremûködtek: Artner Sisso, Bihari Balázs, Gerényi Gábor, Hegyi György, Horváth Márton, Jeli András, Krajcsi Karola, Mavrák Kata, Nagy Kátya, Németh Marcell, Tóth Péter Benjamin Lapterv / tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Korrektor: Kótai Kata

28 NEM VAGYOK AVANTGARDISTA ALKAT. NEM TUDOM AZT TENNI, AMIT JENEY VAGY

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

NYIRE TISZTELEM ŐKET

Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

40

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

VIDOVSZKY, BÁRMEN�-

A DAL NAGYON FONTOS, TÉNY ÉS VALÓ, DE A HÁTTÉRMUNKÁN, A MARKETINGEN IS NAGYON NAGY CSAPATOK DOLGOZNAK

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek

mmxiv.ii

átadták az artisjus-díjakat Április 23-án átvették az Artisjus-díjat 2013. legjobbnak ítélt zenei és irodalmi alkotói.

A Romhányi Áron–Pély Barnabás szerzőpáros kapta az év könnyűzeneszerzőjének járó díjat. „1999 óta működnek sikeres szerzőpárosként, de önállóan is megállják a helyüket alkotóművészként. Egymástól független elismerésük olyan indokolatlan lépés lenne, mintha a Lennon–McCartney vagy a Jagger–Richards páros egyik tagjának önállóan adnánk kitüntetést közös dalaikért” – mondta Czutor Zoltán a díjazottak méltatásakor. Az év könnyűzenei szövegírójának Váczi Esztert választották Karion című daláért. A 2014 januárjában megjelent Belső tenger című album szövegeinek mindegyikét ő írta. Ahogyan a lemez egyik kritikusa fogalmazott, a dalok olyat nyújtanak, amire manapság mindenkinek a legnagyobb szüksége van: nyugalomban eltölthető időt.

A könnyűzeneszerzői életműdíjat 2014ben Lerch István kapta. Várj, míg felkel majd a nap, Angyallány, Tűzvarázsló – túlzás nélkül állítható, hogy generációk meghatározó szerzeményei. Összesen hét albumot készített a V’Moto-Rock együttessel, majd 1989től szólókarrierbe kezdett. Zenekarain kívül Kovács Kati, Cserháti Zsuzsa, Koncz Zsuzsa, Malek Andrea és Charlie számára is írt dalokat.Bereményi Géza könnyűzenei szövegírói életműdíjban részesült. A méltatásban Bródy János elmondta, hogy Bereményi Géza sokszínű életében kiemelkedő helyet foglalnak el dalszövegei, dalokba sűrített történetei, amelyek gyakran többet árulnak el arról a korról, amelyben megszülettek, mint vaskos történelmi elemzések.

Az év könnyűzenei produkciója díjat kapta a debreceni Campus Fesztivál, amely a környező országokkal összevetve is kiemelkedő hazai fesztiválpiac egyik fontos szereplője. A nyári időszakra eső, több napos pop-rock-alternatív zenei események térhódítása ugyanis az egész zenésztársadalomra pezsdítő erővel hat.

Az év komolyzenei művének járó Artisjus-díjat Huszár Lajos kapta Álommonoló-

madarász iván

4

az artisjus elnöke megnyitja az artisjus-díj átadóját

gok című alkotásáért. Az Artisjus-díj történetében első alkalommal fordul elő, hogy komolyzeneszerző duplázni tud, hiszen a szegedi származású művész 2007-ben már részesült az egyesület elismerésében. Huszár Lajos zeneszerzői munkásságában a modernizmus és a hagyomány szintézisére törekszik.

Az irodalmi díjazottak kilétére egy héttel korábban derült fény, az elismerések átvételére pedig ezen az ünnepségen került sor. Az irodalmi kuratórium Nagydíjat adott át Pintér Bélának, irodalmi díjat kapott továbbá Takács Zsuzsa, Tompa Andrea és Havasréti József.

számolhatunk, az első összegeket valószínűleg idén októberben már ki is fizetik.

Hét alprogram indul: • Kezdő zenekarok támogatása: első jó minőségű hangfelvétel, videoklip, promóciós anyag el tudjon készülni.

• Kezdő előadók támogatása: fellépés támogatása előzenekarként • Fővároson kívüli, kis befogadóképességű (néhány száz fős) koncerthelyszínek támogatása • Tájékoztató tevékenység: szellemi tevékenység sincs ingyen • Érintettek ösztönzése az aktív emlékezetre: könnyűzene történetének archiválása • Szakemberképzés, menedzserképzés • Nemzetközi piacokon való megjelenés L. Simon László a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az üres hordozó díjakból érkező összeg többi részét is „a közös jogkezelők egymás közötti forrásmegosztásának arányában” fogják szétosztani. Ez azt jelentheti, hogy az átutalt pénz négyötöde zenei célokra, annak 90%-a könnyűzenei támogatásokra jut majd.

indul a cseh tamás-program Május 12-én jelentette be a Nemzeti Kulturális Alap elnöke és alelnöke a Cseh Tamás Program elindítását. A hazai könnyűzenei életet támogató program forrása az üres adathordozó díjakból a tavalyi évben elvont 25%-os rész, amelyet az Artisjus szed be. Mivel a 2013-as jogdíjbevételek erről a területről 4,8 milliárd forintot tettek ki, ennek negyede kerül az NKA-hoz, azaz 1,2 milliárd Ft körüli összeg. Ennek kb. 40%át szándékozza a Cseh Tamás Programra isrc-kód fordítani majd az Alap. Mivel 30 napos A lemezkiadások jogosításánál az Artisjus pályázási, 60 napos döntési határidővel mostantól új adatot kér a kiadótól – legyen

HÍREK

d+sz hírek

mmxiv.ii

szó akár „normál”, akár szerzői kiadásról.

A korábbi űrlap 2014 tavaszán az ISRC-kód mezővel egészült ki. Erre azért van szükség, hogy az egyre nagyobb, jellemzően online zeneszolgáltatásokban az egyes hangfelvételek beazonosíthatóak legyenek, és így a jogdíjak precízen elszámolhatóvá váljanak.

Ez a számsor azonosítja ugyanis a felvételt a rádiós, televíziós, online felhasználások során, tehát ennek segítségével tudjuk nyomon követni annak forgalmait. Nem véletlen, hogy a nagy online zeneáruházakba már nem is lehet ISRC-kód nélkül zenéket feltölteni. Az ISRC-kódtartományt a hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezetétől, az IFPI-tól kell igényelnie a hangfelvétel jogtulajdonosának. Részletes tájékoztató olvasható a Dal+Szerző blogon, de az Artisjus Szerzői Ügyfélszolgálata is rendelkezésre áll.

izé kiss tibi

szerzői jogi kézikönyv: frissítve, ingyen Elkészült a ProArt szövetség által megjelentetett szerzői jogi kézikönyv aktualizált változata, és mindenki számára szabadon hozzáférhető az interneten. A megszépült weboldalon elérhető kézikönyvet a szakterület több elismert képviselője tette naprakésszé. Ingyenesen letölthető, vagy megtekinthető a weboldalon! www.szerzoijogikezikonyv.hu izé 2014 tavaszán tovább folytatódott Inspiratív Zenei Ébresztő (IZÉ) sorozatunk a hetedik, nyolcadik és kilencedik kiadással.

A Kolorban, majd az Akvárium Klubban beszélgetett Horváth Gergő Kiss Tibivel a Quimbyből, Vitáris Ivánnal az Ivan & the Parazolból, és Palya Beával. Az inspiratív beszélgetéseket egy-egy szakmai workshop egészítette ki, ahol a rádiós játszásokról, a zenei exportról, majd a zenei producerek munkájáról esett szó. Minden IZÉ fotói és leírásai megtalálhatók blogunkon: http://dalszerzo.wordpress.com n

nem attól lesz egy zenekar hosszú életű, hogy baromi jó zenészek vannak benne

izé vitáris iván nem igaz, hogy ha egy zenekarnak ismerik a dalait, és járt már amerikában, akkor bentley várja a reptéren

izé palya bea valószínű, úgy mondják ezt, hogy sok vagyok, de én leszoktam erről a megfogalmazásról

5

LEMEZAJÁNLÓ

kaukázus kus – kérni ugyanazt semmi

palya bea nő

pegazusok nem léteznek -

laptop

disc laptop

disc laptop

Négy év szünet után a Kaukázus tavaly tért vissza a színpadra, a lassanként csepegtetett dalok után pedig itt van végre a 10+1számos vadiúj lemez, a K.U.S. (Kérni ugyanazt semmi). A Kardos-Horváth János vezette banda fénye mit sem kopott az évek folyamán, maradtak a markáns, odamondós dalok és a keserű irónia. Kevés olyan zenekar van Magyarországon, amelyik úgy tudna reagálni a világ aktualitásaira, mint a Kaukázus. Erre talán a legjobb példa most a Katonadal. A Fotocella a szeretett gúnnyal reagál a világ elműanyagosodására, de a Bazmeg is felfogható a közhangulat egyfajta megfogásaként, ami egyszerre elkeseredett és bátorítóan hátba veregető, a belső rend helyreállítását sürgető „atyai tanács”. A Hostess a partik sötét bódultságába, kábulatába von bele, majd belecsúszik egy kissé reggae-s, végén szétfolyó dallamba. A Kaukázus még mindig „környezetbarát-szexuális” zenekar, ezt bizonyítja a Nők és fák és ennek bigband hangszerelésű változata, a Fák és nők is. Szintén ehhez a témához kapcsolódik a Riadó szám is, ami akusztikus, gyönyörű dallamával olyan, mint egy kissé utópisztikus mese, míg a dal végén megszólaló ébresztőóra kegyetlenül húz vissza a rideg valóságba. Természetesen a zenekar szellemiségéhez illően ez a lemez is letölthető weboldalukról. n

Palya Bea édesanya lett és rengeteg új élmény érte, melyekről egy új zenekarral mesél a számokat videónként megjelentetett, Nő című lemezén. Nem csoda, hogy ilyenkor rengeteg dolog jár egy nő fejében, legyen szó az anyaságról, a házasságáról vagy a saját maga által megélt nőiességéről. Főként ezeket a témákat feszegeti a lemezen, őszintén és természetesen, pont úgy, ahogy ezekről beszélni lehetne. A kezdő, Hívlak téged akár programadó dalként is felfogható, melyben összehívja a nőket, egyfajta kollektív közös történetalkotásra. Ám az album nem csak egy nőknek szóló terápia: a Gyere szeress és az Oly szép vagy nekem huncutságával és vad iramával ugyanúgy szól minden férfinak és apának is, mint az édesanyáknak. A Beszív, kifúj lágy dallamával lelassít, megakasztja a taposómalmot, hihetetlen nyugalmat áraszt magából, míg a Szabadon egy szárnyalóbb, valóban felszabadító darab. A különböző női szerepek tárgyalása a címadó Nőben érnek össze, olyan, mint egy összefoglalás a nőiesség csodálatos transzformációiról, erős és szellemes szöveggel, egy zseniális és meglepő rapbetéttel a végén. n

A Pegazusok Nem Léteznek az elmúlt két év melankolikus, bensőséges dalaikat ös�szegző, cím nélküli nagylemeze április végén jelent meg. A zenekar Lázár Domokos, az Esti Kornél dalszerző-gitárosának és színművész szakos kedvesének, Ács Eszternek lofi szerelem-projektjéből alakult ki, Németh Róbert, a Heaven Street Seven basszusgitárosának és Lázár Ágoston, az Esti Kornél dobosának csatlakozásával lett a duóból színpadképes formáció. A lemez cím és borító nélkül jelent meg, hogy kizárólag csak a zene érvényesüljön. A Társasjáték sorozatban is feltűnt Naiva, sötét, lynch-i képeket megelevenítő féltékenységi dráma, halálos ítélet mindkét fél számára, a Veszély pedig a kiüresedésről szól, míg a Nem kell szintén a megszokás elleni tiltakozás. A dalszövegek egy percre sem adnak feloldozást a búskomor pillanatoktól, és nem is szabad erre várnunk, hiszen ebben rejlik a zenekar őszintesége: ők nem vigasztalnak, inkább kibeszélnek és színt vallanak, mint a Segíts nekemben. Egyetlen kivétel a Társasjáték, ami gyönyörű nyugodtsággal beszél az élet esetlegességeiről és a létezésről.

A Pegazusok Nem Léteznek egy hangulat, amit kegyetlenül pontos, letisztult dalszövegek, a mindenkiben ott lapuló aggályok alkotnak, meglehetősen intim aurával körülvéve, finoman és karcosan váltakozó gitárokkal és gyengéd szintetizátorral. n

szerzői kiadás

szerzői kiadás megadó kiadó

LEMEZAJÁNLÓ

szabó balázs bandája élet elvitelre

subscribe this moment will soon be gone

mius tessellation

disc laptop

disc laptop

disc laptop

Három évvel legutóbbi nagylemeze után megjelent az Élet elvitelre, melyen Szabó Balázst immáron tavalyelőtt teljesen átalakított bandája kíséri, nevezetesen Acsády Soma basszusgitáron, Ferencz László dobon, Harangozó Sebestyén gitáron, Ölveti Mátyás pedig csellón. Az album tizenkét dala ezúttal is afféle fúziója a népzenének, a jazz-funknak és az alternatív rocknak, megható és felemelő mesékkel Szabó Balázs elmúlt három évéből. A lemezen most is jutott hely versfeldolgozásoknak, ezúttal Grecsó Krisztián két művét vették fel, a Dézsmát és az Ami elhasadt-ot. A nyitó Hétköznapi egyfajta meghitt szerelmi idillt ábrázol, amikor annyira közel áll egymáshoz két ember, hogy szinte semmi sem furakodhat közéjük. Kissé sanzonos ízt lop a számba Julie Rens bájos hangú francia énekesnő éneke és a tangóharmonika. Az Apám a vadludakkal szomorú családi történet, édesapja elvesztését dolgozza fel, míg a beszédes című Magammal szemben belső számvetés. Ennek párja a Sorskönyv, mely saját életének lapjait lapozgatva kutatja élete hibáit. A Nincsen idő az elhalasztott pillanatokról és a rohanó időről szól, amikor lépni kéne, de mégis „nem mozdul a láb”. Mindezen hangulatokra pedig tökéletesen rímel a Lossonczy Bazsó által tervezett beszédes borító. n

Őrült energiák sűrűsödtek össze a Subscribe legújabb, a sorban negyedik, This Moment Will Soon Be Gone című albumában is. A tízszámos zúzás közben azonban jutott hely egy boldogabb dalnak is, ez a Message of The Sentinels, amely a gitáros Reich Tamás az apasággal kapcsolatos félelmeit és örömeit foglalja össze. Terápiás jelleggel az énekes Csongor Bálint egy négytételes dalcsokrot írt hosszú kapcsolata megromlásáról, a szakításhoz vezető útról és magáról az elválásról. Az első, az erős riffel indító, majd az éneklősebb, lágyabb részek és a vad sikítozás pörgős váltakozásából építkező The Verdant. Ezt a kissé pszichedelikus hatású Run to The City és a bluesos The Trice követi, a história végére pedig a lemez egyetlen magyar nyelvű dalával, a Tépj függönyt!-tel kerül pont. A komoly témák a dalfolyam többi részére is érvényesek, például az albumfelvezető Gazing az internet okozta elidegenedésről szól, a We Are Stardust pedig egy elgondolkoztató, a világegyetem és az ember kapcsolatán morfondírozó mű szép énektémákkal és elszállósabb dallamokkal. Az utolsó, Obsessive Compulsive című közel nyolcperces opusz olyan, mintha minden dühöt egyetlen szerzeménybe szerettek volna összesűríteni, hörgéssel, kiabálással, zúzós gitárokkal, majd egy halkabb kiállással a közepén, mely bár egy kissé lecsillapít, mégiscsak arra szolgál, hogy utána újra felgyorsuljon a pulzusszámod és beinduljon koncerteken a circle pit. n

A Mius Horányi Júlia és Álmos Gergely elektronikus duója. Tavaly jelent meg első nagylemezük, az eklektikus Behind The Line, idén követte a Tessellation, mely egy sokkal megfoghatóbb, egységesebb album lett. Ez annak is köszönhető, hogy a dalok ezúttal mind az elektronika felé húznak. Az előző lemez hangzásvilágához legközelebb talán a Little Flame áll, a zongora finom és karakteres hangjával, lassú lépkedésével, csilingelésével. A legpörgősebb szám talán a Such Is Life, igazi slágeres tánczene, amelyhez nemrég közösségi klip is készült: a lemezbemutató koncert közönség által beküldött videóanyagaiból készült el a Such Is Life videója. A Keep egy gyönyörű, lassan hömpölygő szomorú szám, ami arról szól, milyen nehéz feladat is lehet megtartani valakinek a szerelmét.

A Tessellation leginkább rabul ejtő hangulatú dala a Hub of the Universe, ami szállós, visszhangos, finoman lüktető darab, nem hiába ez a kollekció legtöbbet idézett száma. A legnagyobb meglepetés mégis az Aranyszárnyú, mely a csapat eddigi egyetlen magyar nyelven íródott száma, és az elektronikus hatások ellenére maga a Julcsi által írt dalszöveg nagyon is népiesre sikeredett, létrehozva egy igazán érdekes elegyet. n

szerzői kiadás

tobis & klang kiadó

szerzői kiadás

7

8

INTERJÚ

BEREMÉNYI GÉZA, DALSZÖVEGÍRÓ, ÍRÓ, RENDEZŐ

nincs magasztos cél Meglepve fedezem fel megérkezve, hogy épp a keresett kapuval szemben áll az a pár bokor a park szélén, amik tövébe rogyva próbáltam elfogadhatóra józanodni egyszer hajnalban hazafelé. 1985 volt, egész éjjel Udvaros Dorottya új lemezét hallgattuk, az Átutazót. Nagy esemény volt: az első színészlemez!

A koincidencia bűvöletében végül el is felejtem megkérdezni, hogy akkoriban is itt lakott-e* a dalok szövegének (és annyi más mindennek) írója, az idei Artisjus Szövegírói Életmű Díj kitüntetettje, Bereményi Géza.

Dal+Szerző: Hogyan kezdődött el az Átutazóval kapcsolatos munka?

Bereményi Géza: Dés Lászlóval kezdődött, aki ismerte Dorottyát régről, ő vetette fel, hogy kéne írni neki egy lemezt. Eljátszotta a dallamokat és én úgy írtam meg a szövegeket, hogy tudtam: Udvaros Dorottya fogja elénekelni azokat. Valamelyest persze én is ismertem őt, leginkább a szerepeiből.

helyzet – például menet közben is szoktunk dudorászni –, könnyen előfordul, hogy belénk bújik egy-egy dalocska. Én azt szerettem volna, hogy ezek az enyémek legyenek, és saját magam szórakoztathassam velük.

D+Sz.: A dalok sokszor annyira személyesek, hogy szoros, közös alkotómunka eredményeinek tűnnek. Volt ilyen, vagy ki-ki külön dolgozott?

D+Sz: Csak magadat?

B.G.: Amikor elkészültek a dalok, akkor Dés leült külön Dorottyával, egyben megmuB.G.: Én hamisan énekelek. Ha utánzok tatta neki az összeset, majd együtt próbáltak. És mivel Udvaros Dorottya egy kiemelke- valakit fejhangon, vagy másképp eltorzítva, dő színésznő, el is énekelte úgy a dalokat, hogy egy szavam sem lehetett. De lehetett akkor érdekes módon tökéletesen kijön a is előre tudni, hogy ő gyönyörűen fogja ezeket előadni. dallam, de ha saját hangomon kell énekelnem, akkor azonnal hamis leszek. Itthon D+Sz.: Az Átutazó kifejezetten fővonalbeli siker volt. Számított ez a fajta hatás és a családom nem is enged engem énekelni, figyelem a dalszövegírói munkádban? a gyerekek egyenesen rám szólnak.

B.G.: Nem jelentett semmi különöset, de akaratlagosan nem – az örömön kívül, természetesen. Én a dalszövegírás során az örömöt hajszolom, de a dalok külső hatásával D+Sz: Téged is szokás példának állítanekem nem szabad törődni, mert a rám tett hatása a fontos. Hogyha a másokra tett ni arra, hogy miként jelenik meg a kortárs hatását figyelném, akkor a szövegírói szabadságomat veszíteném el. Így én sosem fog- líra a könnyűzene köpönyegébe bújva. lalkoztam ezzel, sőt: mereven elzárkóztam tőle, mert nemcsak mások kedvéért írom a B.G.: Ez annyiban tévedés, hogy eleve a dalszövegeket, hanem elsősorban magamért. kezdetben ott van a prozódia. Több költőről megírták, hogy fel-alá járkálva dolgoD+Sz: Puszta örömforrás lenne az egész? zott, és először a ritmus volt meg nekik, és B.G.: Puszta örömforrás. Én így is kezdtem: amikor Tamásnak felajánlkoztam az hozta elő a verset. Vagy gondoljunk a mint dalszövegíró, akkor még nem is hallottam őt énekelni, csak hallottam róla, sámánok dobolására: ott is a ritmus hozza hogy énekelget angol szövegeket. Csak annyi volt a célom és a vágyam, hogy olyan elő a túlvilági szavakat. Vagy ott van Arany dalok szülessenek, amiket én, ha egyedül vagyok, akkor énekelgethetek majd. Ele- János, aki több verset költött létező dalgem volt belőle, hogy mindig a másokét énekelgetem, ha magamban vagyok, főleg lamra – például a Walesi bárdokat is egy a gyerekkoromban hallott slágereket. Nagyon sokan vannak úgy ezzel a műfajjal, a mifelénk is közismert angolszász dalra írta, dallal, hogy nem tudnak tőle szabadulni. Mivel az életünkben nagyon sok a ritmikus és tamburán kísérve énekelte is. 

* Később megkérdeztem, még nem lakott ott.

9

INTERJÚ

rég volt, mikor gyalázták őt a színpadról, vagy nevelni akarták; vagy amikor a rendező és az előadás sokkal okosabb volt, mint a közönség maga. Ebből elegük lett. Ez nem jelent züllést, csak annyit, hogy a közönség örök: az első görög drámák közönsége minden látszat ellenére hasonlíthatott a mai magyar közönségre.

D+Sz.: Ugyanannyira vevők a darabjaidban, dalaidban és filmjeidben megjelenő aprólékos korrajzi szemléletmódodra is, mint korábban?

B.G.: Igen, mert ez megint az ősforrásokhoz tartozik: ez az illúzió feltétlenül szükséges a befogadó számára. Így tudja átélni azt, hogy amit a cselekményben lát-hall, az valóban megtörtént.

D+Sz.: És ezért nem is fáradoztál soha egy teljes fikció megalkotásán?

B.G.: Teljes fikciót soha, senki nem írt. Akinek az volt a célja, az sem azt írta. Például a tudományos-fantasztikus írók belvilágáról és életéről az embernek pontos elképzelései támadnak egy-egy sci-fi után: mindenki más jövőben van. (nevet) D+Sz.: Ha már korrajz: van neked egy teljes Kádár János filmkoncepciód, egy életrajzi film.

B.G.: Kádár a XX. század maga: a század embere volt, annak a nyomait viselte magán. Vele az egész évszázadot be lehet mutatni, ahogy a cselédsorból elkerült ember cseléd-érdekűvé tette egész Magyarországot. 

D+Sz.: De valahogy mégiscsak a szöveg teszi bele költészetet a könnyűzenébe. Írhatta volna McCartney, azt is hogy „Nána-ná” és ma talán nem is emlékszünk arra dalra. Szerencsére azt írta, hogy „Yesterday”.

B.G.: Ez pont Déssel közös munkáink egyikénél derült ki az én számomra: alkalmazott zeneként egy színdarabhoz írtunk dalt arra a varázsos dallamra, ami Nagy utazás címen lett ismert. A dalhoz írott első dalszövegem a Brazília címet nyerte, de semmilyen különösebb hatást nem váltott ki, nem emelkedett ki a többi dal közül, amit a darabhoz írtunk. Viszont Dés Laci nem tudott szabadulni a dallamtól – tudta, hogy nagyon jó – és megkért, hogy egy filmhez csináljuk meg még egyszer. Akkor írtam a Nagy utazás szöveget, és ez valóban közrejátszott a dal maradandóságában.

D+Sz.: A dalok és a filmek mellett a legközvetlenebbül valószínűleg a színházi közönségeddel találkozol. Mit látsz rajtuk?

Változtak, amióta pályán vagy?

B.G.: A színházi közönség ízlése az elmúlt időben úgy változott meg, hogy elegük lett a javító-nevelő szándékú előadásokból. Nem kérnek a fejtágító és erkölcsnemesítő – vagy -romboló – produkciókból, hanem közvetlen hatást akarnak. De ezzel a magyar színházi közönség csak visszakanyarodott a színház ősi mivoltához. Nem olyan tisztelettudó a néző ma már, mint

10

D+Sz.: Lesz ilyen film?

B.G.: Nem lesz ilyen film, soha. Sem én, sem más nem fogja megcsinálni, megjósolhatom, mert nincs rá megrendelői igény.

Nem adnak rá pénzt.

D+Sz.: Pedig akár siker is lehetne.

B.G.: Lehet, hogy sokan megnéznék, ha egy marha jó film készülne, de az egész Kádár-kérdés most még valahogy mindenkinek kényelmetlen. De mikorra majd az idő múltával mindezt tárgyilagosabban lehetne nézni, addigra már elszürkül ez az alak.

D+Sz.: Ha ma Bereményi-műveket szeretnék nézni, bőséges a kínálat. Szinte hetente látható valamilyen színházi munkád, a dalaid és a filmjeid besoroltak a klasszikusok közé. Akár hátra is dőlhetnél.

B.G.: Itt visszakanyarodnék egy korábbi válaszomhoz: a sikernek ehhez semmi köze, mert én ezt önmagam miatt csinálom és kényszeresen csinálom. Nekem az önkritikám nagyon erős, és a munkáimmal kapcsolatban a magam véleménye érdekel elsősorban. Van, amikor ez nem alakul ki hamar, de akkor is igyekszem minél előbb megtudni a saját tárgyilagos véleményemet arról, amit csináltam. Annak idején, amikor írni kezdtem, úgy éreztem, hogy nem igazán jók az első hangulatnovelláim, holott a kortár-

INTERJÚ

Bereményi Géza

A túlélő dala Cseh Tamás emlékében Amióta elmentél, éppen január van, Én itt vagyok betűzve az éppen-januárban.

Amióta elmentél, csupa kicsi most van, Fel és alá loholok rácsokmenti mostban.

Loholok és lihegek, nem több vagyok ennél, Sorrácsok közt iszkoló, mióta elmentél.

Amióta elmentél, bágyadt kenyérharc van Vadászcsapat vagyunk mind szikár barlangrajzban.

Míg mielőtt elmentél az igazság veszély volt, Mára már észrevétlen kicsike szégyenfolt.

Nem és nem megyek én el, ezt még végignézem, Amíg nincsen ez a vész egész végig készen.

Ajánlás: Jó Január Hercege, én ezt azért írtam, Értesülése legyen annak, Aki kint van.

Jó Január Hercege, ezt azért is írtam, Megnyugvása hogy legyen annak, Ami bent van.

saim biztattak. Aztán következett egy zavaros időszak az életemben, amiből úgy tudtam kimászni, hogy novellákat írtam, és ezekben a novellákban már ott volt az a bizonyos – ahogy magamban neveztem – „vércsík”. Onnantól számítottam magam írónak.

Viszont mi emberek úgy vagyunk valamennyien ezzel, hogy ami dolgok az életünkben egyszer már sikerültek, azoknak a nyomvonalát akarjuk követni. Olyan helyzetbe akarunk megint kerülni, mint ami előidézte az első sikerültségeket. Ezért nekem úgy van, hogy ha nem megy a munka, akkor bajba kerülök, összezavarodik az életem, és onnan támadok föl. Tehát az elégedettség, a harmónia az ellenségem, és ezért gyötrelmes állapotokba hozom magam: gyakran nagy marhaságokat követek el, amíg teljesen elégedetlen nem leszek magammal és utálni nem kezdem magam. Onnan jövök fel, a vízfenékről kell felrúgnom magam. És azzal igazolom ezeket a marhaságokat, hogy mindez azért volt, hogy én ismét kivívhassam a saját elismerésemet.

D+Sz.: Nem önző ez így egy kicsit?

B.G.: Nem tudom. Mondta már a feleségem, hogy nekem munkatársamnak lenni sokkal jobb, mint családtagomnak.

D+Sz.: Ami azt illeti, ezt nekem is mondták már... De ha van valami magasztosabb cél, ami ezt az áldozatot igazolja?

B.G.: De nincs magasztos cél, egyszerűen csak ott találom magam, hogy egy aljas senkiházinak érzem magam, és itt az alkalom, hogy bizonyítsam önmagamnak az ellenkezőjét.

D+Sz.: Nagyon személyes, őszinte dal lett a 30Y zenekarral közös munkátok eredménye.

B.G.: A Túlélő dala is rólam szól, meg a világról, ami azóta történt, hogy Tamás elment. És ez korszak kérdése is, mert Tamás egy korszakot vitt magával el tőlem. Ez persze a hiány érzésével is jár, meg a kötelező belátással: egy korszaknak az a dolga, hogy elmúljon.

D+Sz.: Írsz dalokat?

B.G.: Több színésznek írok ma is dalokat, csak ezek valahogy lappanganak egyelőre. Dalírás szempontjából Tamás egyik legfájóbb hiánya, hogy ő az egész életét alárendelte ennek. Vitte mindenhová, terjesztette és ezt szívósan csinálta. Mostanában meg annyi más dolga van mindenkinek, és az úgynevezett könnyűzenei helyzet is nagyon megváltozott. Én ezt nem tudom elemezni, hogy miért vagy hogyan történt, de ma mindenki menedzserrel dolgozik, mert e nélkül elképzelhetetlen, hogy érvényre jusson.

Olyan nincs most, hogy valakinek vannak dalai és azokkal elindul. Az én dolgom persze mindig megszűnik, amikor megírom a szöveget, csak néha ideges leszek, hogy olyan marha jó dalok vannak, és mégis lappanganak. n Hegyi György, fotó: nagyillés szilárd

11

SZÍNÉSZ LEMEZEK

SZUBJEKTÍV ZENEI AJÁNLATUNK

SZÍNÉSZLEMEZ topLISTA Mi a színészlemez? Létezik-e ilyen műfaj? Miközben használjuk a kifejezést, el kellett gondolkodnunk, mit is nevezünk annak. Elegendő definíció, hogy olyan album, melyen egy színészként ismert művész énekel? Nem. Szerintünk fontos kitétel, hogy a dalokat a színésznek írják vagy hangszereljék át. Született és remélhetőleg még születik így néhány fontos lemez, mindenesetre amint az ebből az önkényes válogatásból is kiderül, a mérce magasan van.

(A lista nem jelez sorrendet, az albumok időrendben vannak.) tag

hungaroton

vinylrecord

karádi katalin

calendar

1979

tag

pepita hungaroton

vinylrecord

kép a tükörben

calendar

1973

12

karádi katalin 1979, Hungaroton Egy különleges gyűjteményes album minden idők egyik legikonikusabb magyar színésznőjének dalaival, aki a második világháború utáni mellőzöttség miatt a tengerentúlra emigrált. Bár az 1939 és 1949 között született dalok java része filmsláger – melyek sokszor a filmeken is túlnőttek népszerűségben –, Karádyra, a végzet mély, búgó hangú asszonyára íródtak leginkább Fényes Szabolcs és Békeffi István párosának jóvoltából, de Mihály István, Ábrahám Pál, Hegedűs Tamás és mások neve is ott található az életműlistán, nem is szólva G. Dénes György Zsütiről. E hetvenes évek végi életműalbum rehabilitálta itthon a színésznőt, míg a lemez és tizennyolc slágere – Halálos tavasz, Tábori levelezőlap, Hamvadó cigarettavég stb. – minden eladási rekordot megdöntve elindította a nosztalgiahullámot, zöld lámpát adva olyan színészlemezeknek, mint a Hernádi Judit-féle Sohase mondd, vagy Paudits Béla albuma.

halász judit 1973, Pepita/Hungaroton Bár gyereklemezként vonult be a köztudatba, eredetileg klasszikus színészlemeznek készült a fiatal vígszínházas színésznő, Halász Judit debütáló albuma: más kérdés, hogy azóta sok generáció találta meg és fedezi fel újra a Bródy Jánossal és a KITT-egylettel rögzített dalokat, melyek közül egyébként a Csiribiri, azaz Weöres Sándor igencsak erotikus töltetű verse lett elsőként megzenésítve. A több síkon is érvényes lemez révén új műfaj született, hiszen modern hangszerelésben megzenésített versek szólaltak meg, s ezek eltávolodtak a színészlemezeknél bevett sanzon stílusától (a második korong kifejezetten a gyermekeknek készült). A mai napig alapmű-kedvencek – a Bóbita, a Csudálatos Mary, az Állatkerti útmutató vagy a Luca babám – kihagyhatatlanok a gyerekek között, új értelmezést kapnak az őket nevelő szülőknél, nagyszülőknél, vagyis végigkísérik életünket.

Ennél többet egy lemez nem tud elérni.

SZÍNÉSZLEMEZEK

tag

krém hungaroton

vinylrecord

átutazó

calendar

1985

tag

bravo hungaroton

vinylrecord

kern

calendar

1985

tag

crossroads& ko records

vinylrecord

bombajó

calendar

1999

tag

megadó

vinylrecord

péterfy bori & love band

calendar

2007

udvaros dorottya 1985, Krém/Hungaroton Az idei Fonogram-díjátadón Dés László életműdíjat vehetett át, míg Bereményi Géza Artisjus-díjas lett (lásd interjúnkat, a szerk.). Egészen biztos, hogy igen fontos pillanat volt az Udvaros–Bereményi–Dés hármas életében az Átutazó megjelenése, hiszen olyan album született, amelyet Halász Judit lemezeihez hasonlatosan a mai napig generációk fedeznek fel újra és újra. Jazz, pop, rock, sanzon szól Dés-féle tálalásban, míg Bereményi a nő és férfi kapcsolat különböző aspektusait járja körül újra és újra. Tíz hibátlan dal Udvaros zseniális előadásában, melyet később sajnos nem követett újabb lemez. Így az Átutazó az Udvaros-zenei életmű alfája és ómegája – újra és újra. A Dés–Bereményi páros viszont 1988-ban újrázott színészlemezzel, hiszen Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek készített egy közös, hasonlóan emlékezetes albumot.

kern andrás 1985, Bravo/Hungaroton Udvarossal egy évben jelent meg a korszak egyik legnépszerűbb férfiszínészének a popalbuma is, mely nemcsak hangulatjelentés a nyolcvanas évek közepének Magyarországáról, hanem Kern András látásmódját is sikerült leginkább Horváth Attilával dalszövegekbe gyúrni szarkazmustól az önirónián, neurózison át a teljesen komoly dalokig. Bornai, Laár, Novák János, Másik János, Verebes István, Heilig Gábor – egy erős csapat örökzöld dalai a Lövölde tértől a Látlak, Amerikáig. És ez csak a kezdet Kern énekesi karrierjében.

kamarás iván: bombajó 1999, Crossroads & KO Records Listánkból bár kilóg Kamarás Iván albuma, de hányatott sorsú megjelenése szinte megelőlegezte, hogy ez az egyébként kiváló, a hatvanas évek nagy magyar táncdalslágereit újrafogalmazó feldolgozáslemez kevés reflektorfényt kapjon, majd eltűnjön a süllyesztőben. Sokan a Csinibaba film utánlövésének gondolják a Bombajót, ezzel szemben Vajdai Vilmos zenei rendező/producer korabeli modern köntösbe öltöztette a dalokat, ebben pedig az ifjú Yonderboi, Zságer Balázs, Farkas Tamás, ifj. Bergendy István és rengeteg közreműködő volt segítségére, hogy az easy listening vonószenekar, a drum and bass, a dub békésen megférjen Breitner János vagy Dobos Attila dallamaival.

péterfy bori & love band 2007, Megadó Számos olyan kiváló színészünk adott ki óriási sikerű lemezt, aki a musical irányából érkezik – Szinetár Dóra, Bereczki Zoltán stb. stb. –, hagyományos értelemben vett popsztár viszont a Katona-Krétakör világából született Péterfy Bori személyében, akire talán már az Amorf Ördögökben is rákerült az underground díva minősítés. Az biztos, hogy szerencsés egybeesés, hogy a Petőfi Rádió 2007-es átpozicionálásának egyik nyertes előadója az ugyanabban az évben szintén új zenekarral kiálló színész-énekesnő és produkciója, aki erre az albumára énekelte fel a hisztérikus sikert arató Labambát és az ezt követő single-t, a Vámpírt. n

végezetül essék még szó – ha csak a felsorolás szintjén is – azokról a színészslágerekről, melyeket jól ismerünk, ám nem köthetők konkrét albumhoz: Psota Irén: Én mellettem elaludni nem lehet, Kazal László: Telefonkönyv-polka, Bodrogi-Voith: Jamaikai trombitás, Darvas Iván–Ruttkai Éva: Összegyűrt szavak, Kováts Kriszta: Füttyös Gyuri, Kaszás Attila: Úgy néztél rám tegnap, Kulka János: Ez a hely, Szinetár Dóra–Bereczki Zoltán: Végtelen szerelem, Tompos Kátya: Csak a szívem érzi

13

14

INTERJÚ

DESMOND CHILD, DALSZERZŐ

emlékezzünk attilára Magyar világsztárunk meglehetősen kevés van, lássuk be: magyar származású annál több, gyakorlatilag végigkísérik a teljes poptörténelmet az ötvenes évektől a Chess Records-alapító Bihari Brotherstől Suzi Quatrón át Paul Simonig, Gene Simmonsig, Mark Knopflerig, Alanis Morrissette-ig és sorolhatjuk a jelenig. John Charles Barrett neve biztos nem cseng ismerősen, de a Desmond Child annál inkább: ha felmegyünk az amerikai zeneszerző-producer oldalára, annyi világslágert írt az elmúlt negyven év során, hogy már kissé ijesztő. Ennek ellenére rendkívül barátságos úrral ismerkedtünk meg, aki egyébként az amerikai „artisjus”, az ASCAP elnökségi tagja.

D+SZ: Még az interjú előtt említetted magyar gyökereidet.

Mesélnél erről egy kicsit?

Desmond Child: Édesapám, Márfy S. József báró Budapesten született, ízig-vérig magyar úr volt. Édesanyámmal, a kubai dalszerző-költő Elena Casalsszal 1953 elején ismerkedett meg a venezuelai Maracaibóban. Én ugyanezen év végén születtem – igen-igen, nyugodtan tedd le a zsebszámológépet, már hatvanéves vagyok! Apámat rengetegszer meglátogattam budapesti otthonában, mindig is nagyon közel állt hozzám: nagyon lesújtott, amikor eltávozott közülünk néhány évvel ezelőtt. A farkasréti temetőben van eltemetve a családi kriptában. Anyám két éve hunyt el: a hatvanas évek eleje óta a Peer Music és a BMI szerzőjeként dolgozott és lett sikeres a latin zenei piacon.

D+SZ: Karriered eléggé közismert, hiszen a Livin’ On A Prayert vagy a Livin’ La Vida Locát még a huszonegyedik századi suszterinasok is fütyülik, a Grammy-díjakat és jelöléseket több mint 70 (!) top 40-es kislemezsláger övezi, dalaid több mint 300 millió eladott lemezen hallhatóak világszerte. Ezeket az egészen hihetetlen adatokat látva és a jelenből visszanézve hogy látod, mikor történt az a bizonyos nagy áttörés? Hogyan fogadtad mindezt, illetve szerinted ebből mennyi lehetett a tudatosság és mennyi a szerencsefaktor?

DC: 1974-ben, vagyis pont negyven évvel ezelőtt alapítottam meg énekegyüttesemet, a Desmond Child and Rouge-t, miközben még javában a New York Universityre (NYU) jártam. Leszer-

ződtünk a Capitol Recordshoz, és az első kislemez A-oldalas dala, az Our Love is Insane sláger lett. Ebben az időszakban számos New York-i klubban léptünk fel és tettünk szert úgymond híres rajongókra. Így ismerkedtünk össze Paul Stanleyvel is a KISS-ből, aki később közös munkát ajánlott: ennek gyümölcse lett az I Was Made For Lovin’ You, az 1979-es Dynasty album legismertebb száma.

Hogy mi számít, tehetség, szerencse, kinézet, kubai sárm, kemény magyar munka? Azt hiszem, mindez együtt hajt engem, a magánéletemet és a karrieremet is – leszámítva a kinézetet, amely azért már korántsem a „look”-ról szól.

D+SZ: Valahogy a magyar popzene nem termelt ki igazi világsztár szerzőt-előadót. Hogyan juthatnak el a közönséghez a mában? Egyáltalán: mi szükséges 2014-ben egy nemzetközi áttöréshez?

DC: Hát lássuk csak, világsztárnak itt vagyok én, nem? Haha, vicceltem! Inkább tekintsük át a Nagy Svéd Popinvázió elmúlt húsz évét, amikor a néhai Denniz Pop megalapította a Cheiron Productionst Stockholmban. Fiatal tehetséges és ambiciózus producerek/songwriterek kiscsapata sorjázott elő ebből a műhelyből, olyanok, mint Max Martin, Andreas Carlsson, Kristian Lundin, akiket aztán a következő generáció, Adam Andres, Tim Bergling, azaz Avicii vagy Nadir Khayat, a briliáns svéd-marokkói producer követett – és ők mind-mind a Cheironnál kezdték. Jelenleg nincs olyan zene az éterben, amely ne az ő hangzásukat követné. 

15

INTERJÚ



Denniz Pop, ez a rendkívül nyitott zseni, aki életét arra tette fel, hogy egy olyan alkotóközösséget hozzon létre, amely együtt képes rá jellemző, védjegyszerű stílust kialakítani – mely abban az időben nem igazán volt még népszerű a világon –, hogy álmait valóra váltva a hatvanas évek nagy brit inváziója után legizgalmasabb popzenei csatáját megindítsa. A Cheiron szerzői, annak ellenére, hogy az angol nem az anyanyelvük, mégis mesteri módon bántak a nyelvvel, a lírikával, amelyet zseniálisan párosítottak fülbemászó hookokkal, köszönhető ez annak, hogy kora gyermekkoruktól tanulják a nyelvet. Az ABBA, az Ace Of Base és Roxette aranykora után a svéd pop meghódította a világot ezekkel a fülbemászó dallamokkal, melyek egyébként a komoly vokális népzenei hagyományokon alapulnak. Denniz mindig is arra ösztönözte a Cheiron stábot, hogy a munkatársak minél többet utazzanak az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába, hogy szinkronban legyenek az angolszász világgal, de az ott megszerzett tapasztalatokat és tudást otthon kamatoztatták.

Miért ne lehetne alkalmazni a Cheiron-modellt Magyarországon is akár, egy olyan műhelyben, ahol mindenki ugyanazon a helyen él és dolgozik? A nap bármelyik órájában visszatérhet és dolgozhat kollégáival, hogy a maga zenei világában a maximumot hozza ki magából és a produkcióból. Nézd, mi a helyzet Nashville-ben is, a country fővárosában: nekik ott a Music Row, mindenki egymás közelében él, könnyedén elérik egymást – így lett övék a legerősebb rádiós piac az Egyesült Államokban.

Panaszkodás helyett sosem szabad elfeledni, hogy a siker és a boldogság záloga mindig a saját kezünkben van. Komolyan hiszek abban, hogy a magyar zeneipar képes megteremteni a maga zenei forradalmát, amennyiben a benne részt vevők vérszerződést kötnek, és megindulnak meghódítani a világot... és hát nem ez az első eset, ugyebár? Emlékezzünk csak Attilára, isten ostorára!

D+SZ: Min dolgozol mostanában, mesélnél jövőbeni terveidről is?

DC: A legfontosabb számomra a családom... tavaly októberben 25 év együttélés után elvettem páromat, Curtis Shaw-t New Yorkban, és ott a két 12 éves ikerfiam, Roman és Nyro. Ők a legjobb fejek. Curtis és én készítettünk egy díjnyertes dokumentumfilmet, TWO: The Story Of Roman & Nyro címmel arról, hogyan kezdtünk meleg párként családi életet élni, és közeli kapcsolatunkat a béranya Angelával is megörökítettük (www. twothedocumentary.com). Nagy öröm lenne, ha be tudnánk mutatni a filmet Magyarországon is, mint ahogy korábban Havannában, Nassauban és Torontóban. Örülnék, ha tudnánk szervezni zeneszerző és zeneipari mesterkurzust a magyar zeneiparban dolgozók részére, mint ahogy ezt rendszeresen megteszem Amerikában az ASCAP Expón. Ezekívül tanítok még a Clive Davis Institute of Recorded Musicon, valamint alma materemben, a NYU-n.

Két művésszel, Anthony De La Torréval és Levi Hummonnal egy

16

Broadway-musicalen dolgozom, melynek címe Cuba Libre lesz.

A történet anyám két fiatalabb húgának élettörténetén alapul a kubai forradalom előtti és utáni időszakban. Egyikük a diktátor Batista házvezetőnője volt, a másik Castro szeretője lett. Esküszöm, igaz a történet!, anyám és húgai különlegesen gyönyörűek voltak, valahogy mindig felkeltették az elnökök érdeklődését.

D+SZ: Az ASCAP elnökségi tagja vagy, a zenekészítők jogait képviseled a nyilvánosság előtt. Mennyire fontos számodra ez a szerepkör?

DC: Elkötelezett híve vagyok a dalszerzők jogainak képviseletében és múlt évben beválasztottak az ASCAP testületébe. Ezen túl segédkezem a Songwriters Hall Of Fame lebonyolításában is, ahova egyébként 2008-ban bekerülhettem sok más híresség mellé. Az ő pártfogásukkal közösen alapítottam Rudy Perezzel a Latin Songwriters Hall Of Fame elnökeként édesanyám emlékére a La Musa Awardsot, mely idén október 18-án kerül megrendezésre a Ritz Cartlon Hotelben Miami Beach-en. Azt hiszem, eléggé otthonosan mozgok vezető pozíciókban... de miért ne tegyem? Elvégre magyar vagyok. n -AJM-

keretes helyett: előadók, akikkel desmond child dolgozott. reméljük, nem maradt ki senki: Aerosmith, David Archuleta, Clay Aiken, Animotion, Sebastian Bach, Jimmy Barnes, Robin Beck, Petra Berger, Bif Naked, Blackhawk, Michael Bolton, Bon Jovi, Bonfire, Boyzone, Cher, Chicago, Kelly Clarkson, Alice Cooper, Miranda Cosgrove, D-Side, Hazell Dean, Diana DeGarmo, Dream Theater, Haylie Duff, Hilary Duff, FM, Ace Frehley, Alejandra Guzmán, Hall & Oates, Hanson, Chesney Hawkes, Ty Herndon with Stephanie Bentley, Sarah Hudson, INXS, Joan Jett & the Blackhearts, Jonas Brothers, KISS, La Ley, Lindsay Lohan, Ricky Martin, Jesse McCart­ ney, Stephanie McIntosh, Cyndi Lauper, Mitch Malloy, Meat Loaf, Michelle, Mika, Billie Myers, Alannah Myles, Vince Neil, O Town, Katy Perry, Play, Chynna Phillips, Ratt, LeAnn Rimes, Kane Roberts, Sakis Rouvas, Roxette, Lesley Roy, Ru Paul, Jennifer Rush, Richie Sambora, Saraya, Scorpions, Shakira, Victoria Shaw, Sisqó, Billy Squier, Paul Stanley, Paul Stanley and Desmond Child, Joss Stone, Amanda Stott, Swirl 360, Three Graces, Tokio Hotel, Laura Turner, Bonnie Tyler, Carrie Underwood, Steve Vai, Maria Vidal, John Waite, Weezer, Robbie Williams, Trisha Yearwood with Garth Brooks, Ace Young, 2Be3,

17

PROFIL

SZALÓKI ÁGI

KÖRFORGÁSBAN Ez év tavaszán új produkcióval és igen pozitív kritikai visszhangot kapott albummal lepte meg közönségét a többek között Artisjus-díjas és háromszoros Fonogram-díjas Szalóki Ági. Tíz éve kezdődött szólókarrierje alatt sok műfajban kipróbálta magát, változatos felállásokban, de mindig kiemelkedő zenésztársakkal, kísérőkkel.

Szalóki Ági már egészen kicsi korától széleskörű komoly- és népzenei nevelést kapott családi körben. Ötévesen Sebestyén Márta hatására kezdődött vonzalma az erdélyi magyar népzenéhez, Sebő Ferenc tanácsára kezdett népéneklést tanulni Bodza Kláránál. Tizenhat évesen az Ando Drom együttes jubileumi koncertjén lépett először színpadra, mára pedig a kilencvenes évek végén színre lépő új népdalénekes-generáció egyik legismertebb képviselője lett. Az autentikus magyar népzenét játszó Ökrös együttesben és a magyarországi világzenét játszó Besh o droMban énekelt évekig, velük járta be a világot a montreali jazzfesztiváltól a glastonburyi fesztiválon át a párizsi Théatre de la Ville-

ig, New Yorktól Pekingig. Jazzénekesnőként együttműködött Szakcsi Lakatos Bélával és olyan kiváló zenészek hívták még partnerül, mint a Liszt-díjas Oláh Kálmán, Balázs Elemér, Presser Gábor vagy a londoni Oi Va Voi. Hangja több mint harminc lemezen hallható.

díjas gyerekalbumot készített zenésztársaival. A Gingallón még több saját szerzemény szerepel, és olyan vendégművészek, mint Fekete-Kovács Kornél és Cserhalmi György.

2010-ben született Borlai Gergő dobos-zeneszerzővel közös elektroakusztikus zenei anyaga, a Kishúg, melyből lemez is megjelent 2011 elején. Ezt követően az énekesnő 2004-ben alapította első saját zenekarát és visszatért a magyar népzenei gyökerekhez a készítette el első lemezét, a Téli-nyári labo- Bárcsak ez az éjszaka elnevezésű műsorral, dát, ekkor fordult a gyerekközönség felé. illetve 2012-es karácsonyi albumával.

Eleinte népdalfeldolgozások és népi gyerekjátékok szerepeltek a zenekar repertoárján, Idén április végén Körforgás címmel zenés ez később énekelt versekkel gazdagodott. gyerekkönyvet jelentetett meg a Kolibri 2005-ben megszületett Hallgató című et­ Kiadó és a Tom-Tom Records gondozáno­jazz-lemeze, mely Fonogram-díjas lett sában, Kiskovács Eszter illusztrációival és Az év jazzlemeze kategóriában. A 2006-os Szabó T. Anna mesefüzérével. A könyvhöz Cipity Lőrinc ismét a gyerekeknek készült, tartozó lemezen a magyar, a cigány, a mali amelyen magyar és cigány népdalfeldolgo- és pigmeus, valamint az indiai zenei hazások, saját szerzemények és megzenésített gyományok mellett a jazz és a könnyűzene versek kaptak helyet, emellett Kiss Mari és világából is merítenek a zeneszerzők, SzaKulka János tolmácsolásában hallhatók raj- lóki Ági és Fenyvesi Márton. A Körforgás ta rövid versek és mesék. 2007 elején ez a dalai énekelt versek, többek között József lemez is Fonogram-díjat kapott, ezúttal Az Attila, Tamkó Sirató Károly, Szabó T. Anna, év gyereklemeze lett. Ugyanebben az év- Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi Lászben megalakult a Szájról szájra formáció, ló költeményei.n amellyel azonos című lemez is megjelent, Herczku Ágival és Bognár Szilviával oszto- Krajcsi Karola zott a dalok feléneklésén. 2008-ban Karády Katalin dalaiból szerkesztette soron következő anyagát, melyet Fekete Ernő közreműködésével mutatott be a Katona József Színházban. 2009-ben újabb Fonogram-

PROFIL

PÁTKAI ROZINA

a figyelem középpontjában Az elmúlt néhány évben szerencsére egyre több karakteres énekesnő tűnt fel a hazai könnyűzenei életben. A majdnem egy tucat szakmai díjat elnyert Pátkai Rozina sajátos atmoszférájú zenéjével a tehetségek közül is kiemelkedik.

Az olasz gyökerekkel rendelkező magyar énekesnő a 2010-es évek elején tűnt fel, azóta rendszeresen koncertezik különböző felállásokban, duóban és zenekarral itthon és külföldön egyaránt. A főként bossa novát játszó kvintett zenéjében a brazil dallamvilág autentikus előadásmódja kap hangsúlyos szerepet, de Rozina sajátos zenei világát a különleges felfogású dalok teszik egyedivé.

A latin jazz hiteles tolmácsolása az elmúlt években több szakmai elismerést is hozott az énekesnőnek, 2013-ban a legjobb jazzdalnak járó közönségdíjat vihette haza az Independent Music Awardsról (IMA), idén pedig három kategóriában is jelölték az énekesnőt: a legjobb jazzdal kategóriában az El

Home Que Yo Ame című számért, illetve a legjobb latin és a legjobb vokális jazzalbum kategóriában a Vocé e Eu című lemezért.

A lemezfelvétel a Pannónia Stúdióban készült Róbert Balázs irányításával.

Az Independent Music Awards zsűrijében minden évben világszerte ismert zenészek és szakértők kapnak helyet; az idei grémiumban többek között Suzanne Vega, Laurie Anderson, Sharon Jones és Joshua Redman is szerepelt. 2014 júniusának első hetében hozták nyilvánosságra az idei díjazottakat, és Rozina egy újabb rangos elismeréssel bővítette szakmai díjait. A lemeznek New Yorkban is nagy sikere volt, a zenekar két jazzklubban is bemutatta a teljes anyagot. „Nagy örömünkre a lemez címadó dala még tavaly az Independent Music Awards közönségdíját nyerte el, idén pedig a lemezen szereplő El Hombre Que Yo Ame című crossover jazzballada (George és Ira Gerswin: The Man I Love című jazz standardjének feldolgozása) Fenyvesi Márton hangszerelésében a szakmai zsűri díját vitte el jazzdal kategóriában. Összességében tehát azt mondhatom, nagy sikernek örvendhetünk főként Amerikában és a portugál nyelvet beszélő országokban”.

hogy valódi minőséget képvisel a zenénk, és így természetesen jobban a figyelem középpontjába kerülünk. A Made in New York Jazz Competition Solo Vocal kategóriájának döntőseként és a legjobb hangszerelés díj után meghívást kaptam a Made in New York Competition Gala koncertjére. Utazásunk lehetőséget teremtett arra, hogy további koncertjeink legyenek New Yorkban, így kerülhetett sor a lemezbemutatóra és egyéb koncertekre is, például a magyar konzulátuson Brooklynban. Az új díj, az IMA szakmai sikere szintén további meghívásokat tartogat számunkra, idén többek között Párizsban is lesz még koncertünk, illetve meghívást kaptunk jövő májusban Csehországba egy kéthetes turnéra”.

A díjak után Rozina és zenekara 2014 második felében új lemezen dolgozik. „Idén augusztusban vesszük fel az új lemezt Helik Hadar Grammy-díjas producer vezetésével.

Főként saját szerzeményeket tervezünk rá, de továbbra is megőrizzük a latinos hangulatot, és persze néhány különleges bossa nova-átdolgozás is lesz rajta.” n Hm, fotó: nagyillés szilárd

A szakmai elismerések további kapukat nyitottak meg a zenekar előtt. „A szakmai elismerés nagyon fontos, mert azt jelenti, 19

INTERJÚ

20

INTERJÚ

PINTÉR BÉLA, SZÍNHÁZCSINÁLÓ

Úgy gondolok magunkra, mint nemzeti színházra Pintér Béla színháza tizenöt éve rezidens a Szkéné Színházban, és ma már nemzetközi hírű. Minden egyes darabját maga írja a rendező, aki színész is. Tavaly néhány előadás szövegét dráma formájában megjelentette a Saxum Kiadó. Most Artisjus irodalmi nagydíjat kapott érte, és ennek kapcsán beszélgettünk vele.

D+SZ: Hogyan viszonyulsz a díjaidhoz?

Pintér Béla: Ez a legújabb mindenképpen nagy meglepetés.

Irodalmi babérokra ugyanis soha nem törtem. A színházi díjakra nem mondom, hogy váratlanok voltak, azt sokat kaptunk már. A Kritikusok Díját a legtöbbször nyertük el például független kategóriában, és az Alternatív Színházi Szemlén is többször voltunk legjobb előadás. Kaptam Jászai-díjat, plusz az akkor még létező Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. Az irodalmi nagydíj már csak azért is meglepetés, mert a könyv ötlete nem az enyém volt, hanem a kiadó keresett meg azzal, hogy jelenjenek meg nyomtatott formában ezek a darabok, drámák. Azt gondoltam, hogy majd azok veszik meg, akik amúgy is eljönnek megnézni az előadásainkat, hogy otthon lapozgathassák és felidézhessék a darabokat, más funkciója ennek nem lehet. Úgy éreztem, hogy nincs irodalmi értéke, talán emiatt is borzasztóan örülök ennek a díjnak.

Több kritikusnak visszatérő fohásza volt, hogy hagyjam már abba az írást. Írták, hogy Pintér Béla sok mindent tud, de drámát írni nem. Viszont a kötetről már olvastam olyan értékelést, miszerint kigyógyultam a kezdő írói betegségekből.

D+SZ: A darabjaid nem előre íródnak meg dráma formájában, hanem folyamatosan dolgozol rajtuk. Hogyan jegyzed le őket? Mi a végső formájuk?

PB: Amikor belekezdek egy új darabba, megírom az első húszharminc oldalt, ami körülbelül négy-öt jelenet. Elkezdjük próbálni, és megnézzük, hogy működik-e. Egyrészt látom, hogy úgy megy-e, ahogy én elképzeltem, másrészt a többiek is tesznek észrevételeket, és a megjegyzések alapján másnapra átírom a problematikusabb részeket. Így haladunk jelenetről jelenetre, egészen a végéig.

Azért persze nagy vonalakban mindig tudom már a munka legelején, hogy miről fog szólni az előadás. Ez olyan, mintha én egy olyan zeneszerző lennék, akinek saját zenekara van, otthon leírja a partitúrát, reggel találkozik a zenekarral, s miközben ők eljátsszák, lábjegyzeteli; aztán hazamegy, és átírja jobbra.

D+SZ: Improvizáltok is?

PB: Soha. Egyszer volt ilyen a Kórház Bakony (1999) című darabban, hogy egy kórházi jelenetre próbáltunk improvizálni, és tulajdonképpen innen datálódik az írói pályafutásom. Azt gondoltam ugyanis, hogy végig fogjuk improvizálni a próbafolyamatot, de aztán rájöttem, hogy ha ez így megy tovább, akkor nemD+SZ: Lendületbe hoznak téged ezek a biztatások? hogy két hónap múlva, de két év múlva sem fogjuk befejezni a PB: Hát sajnos nem megy könnyebben ettől az írás, de mond- darabot. Akkor hazamentem, és este tíztől reggel tízig megírtam juk egy rossz kritika sem tört le soha annyira, hogy megbénítsa azt a kórházas jelenetet, amire nekem szükségem volt. Elég jól az agyam, ha új darabot kellett írni. sikerült. Azóta írok darabokat. 

21

INTERJÚ



D+SZ: Mikortól kezdve határozza meg a zene a színházadat?

PB: Tulajdonképpen az első pillanattól. Mindig valamilyen zene mentén, azok hangulatára írtam. Az énekbeszéd pedig a Parasztopera (2002) óta van, és Darvas Benedeknek köszönhető. Ő a csodálatos zeneszerző és fejszámoló Darvas Ferenc fia, egy szintén fantasztikus zeneszerző és előadóművész. Azelőtt játszott nálunk a Sehova kapuja című darabban, aztán az Öl, butít című sajnos nem túl sikerült előadásunk végén volt egy népének, Gárdonyi Géza nyomán, amit a Bence önszorgalomból meghangszerelt, illetve szólamokra osztotta a kórust, és ez nagyon megtetszett nekem. Onnan datálódik a Parasztopera ötlete. Gondoltam, ha van egy ilyen zseniális zeneszerző a kollégáim között, akkor ezzel a lehetőséggel élni kell. Rengeteg népdalt ismertem, és egyszer eszembe jutott, hogy milyen érdekes lenne létrehozni egy operát, amelyben az áriákat – vagyis, amikor a hős kifelé fordul a nézők felé és a lelke fájdalmáról, vagy öröméről beszél – a népdalok adnák. Konzultáltunk Bencével, és a barokk muzsika tűnt a legalkalmasabbnak ahhoz, hogy homogenizálni tudjuk a népdalokat és a recitativokat. Tudomásom szerint ifj.

Csoóri Sándor már csinált egy népi operát Jézus életéről, de ő csak népzenével dolgozott.

D+SZ: Milyen más hagyományokhoz nyúltál vissza a színházi zenében?

PB: Nyilván az operett és daljáték is hatott rám, de megkérdőjelezhető a műveltségem e téren. Már gyerekkoromban is nagyon idegesített, ha csúnyán ágált valaki és még ének-beszélt is a színpadon. De most már tudom, hogy egy zenés darabban is sok függ attól, hogy a rendező mit kér a színészektől, énekesektől. Állítólag Wagnernek volt a vesszőparipája, hogy az énekesek ne csak énekeljenek, hanem törekedjenek a természetes beszédszerűségre is. Persze tudom, hogy egy klasszikus operánál nehezebb a rendező dolga. Amikor most Bécsben voltunk a Wiener Festwochenen, az egyik szervező mesélte, hogy Hanekének évekig kellett várnia, hogy operát rendezhessen, mert a szokásos kb.

8 nap helyett mondjuk 8 hétig akart próbálni.

anyag. A Parasztoperában a népdalok és a barokk idézetek, a Gyévuskában pedig a 30-as, 40-es évek revizionista katonaindulói és a Karádi-slágerek. Ezeket a zenéket hallgatom, amikor készülök. Szóval már zeneileg is építem, miközben írom. A zeneművekkel képzelem magam a majdani előadás hangulatába. Segít nekem, hogy érzelmileg közel kerüljek a figurákhoz.

Az Anyám orrában (2005) a moldvai muzsika adja a darab ívét, és benne vannak élőben a zenészek, Kerényi Robi, Sófalvi Kiss Csaba és Bede Péter is, akik zseniális közvetítői ennek a műfajnak. Tudtam, hogy a kezemben van egy erős zenei anyag, és ők támogattak ebben. Kerényi Robira építettem a Szutyok (2010) című előadást, amiben szintén moldvai és gyimesi dalokat játszik.

Egy vicces kontraszt is van benne, amikor az Emánuel kommersz zenéjére húzunk rá egy gyimesi balladát.

A Tündöklő középszer (2010) pedig afféle best of operaslágerek hangulatú darab. Ebbe mindenféle tematika nélkül összelapátoltam azokat az operaslágereket, amiket szerettem.

D+SZ: Rockzenei referenciák is vannak a darabokban?

PB: Előfordul igen. Az anyám orrában Nirvana-motívumok megjelennek kavalokon és furulyákon koboz kísérettel. A legújabb darabban, a Titkainkban (2014) pedig a népzene mellett a magyar underground zene is kap szerepet. Sőt a diszkóslágerek is el tudtak ragadni, például a Korcsulában (2006). Hál’ Istennek zenei mindenevő vagyok. A kortárs zenéből már majdnem minden zenei irányzatban találok örömet, bár ez nem így volt tizenéves koromban.

D+SZ: Akkor hogy volt?

PB: Tizenéves koromig semmilyen zenei képzettségem nem volt, és csak fülbemászó zenéket hallgattam. A komolyzenéből a népszerűeket, de rockot és bluest is. Aztán jött a népzene, és megtanultam bőgőzni. Lett egy zenekar, amiben játszottam.

A népi kultúra nagyon beszippantott. A néptáncot is autodidakta módon tanultam.

D+SZ: A népzene volt előbb vagy a színház?

PB: Egyszerre. Az első színházban, ahol játszottam, a Somogyi István-féle Arvisura Színházban találkoztam mindkettővel.

D+SZ: Hogyan hat a zeneszerzés a darabírásra és viszont?

PB: Úgy, hogy szegény Bencének megírok egy prózai dialógot, miközben mondom neki, hogy ez az ária lesz itt, az meg ott, D+SZ: Tanultál ezen kívül színészetet? és közben meg van a dialóg, ami a dallamvezetés tekintetében PB: Hivatalosan csak tanítottam az egyetemen, soha nem járfelvezeti az áriát. És akkor ő mondja, hogy ne haragudjak, a lé- tam oda. Az Ascher–Novák osztálynak tartottam egy zenés színyeg benne van ugyan, de ezt az öt mondatot húzzam már ki, nész kurzust és most a Bodó–Székely osztály rendezőinek zenés mert neki úgy jobban kijönne a zene. De olyan is volt, amikor én színházi rendezést. mondtam neki, hogy most hozza vissza ezt, vagy azt a témát, mert szerintem az jobb volna a feszültségfokozás szempontjából.

D+SZ: Elfogadod azt a kategóriát egyébként, hogy zenés színházat csinálsz?

D+SZ: A darab szerkezetét is a zene adja meg?

PB: Abszolút. Nem azt mondom, hogy én vagyok a legjobb PB: Már a tervezési szakaszban kell valami alap. A Paraszt- ebben a műfajban, de nem vitatkoznék, ha valaki ezt mondaná. opera és a Gyévuska is originális mű, de sok bennük a hozott

22

INTERJÚ

23

INTERJÚ



D+SZ: Milyen színházi irányzatok, rendezők hatottak rád, és szerinted te megihlettél-e már valakit?

PB: Azt hiszem, nekem nincsen követőm. Nyilván van, akit inspirálok, de nem kaptam még rajta senkit, hogy lopna tőlem.

A HoppArtnál Polgár Csabával csináltuk meg a Korcsula első verzióját, de Csaba színháza inkább Marthaleréhez hasonlít. Nekem az orosz Derevo volt a kedvencem és a legenda szintjén, elméletben Grotowski színháza, amíg meg nem láttam felvételről az előadásait, Lenyűgözött, hogy létezett egykor egy társulat, amelynek a tagjai mindent alárendeltek a színháznak. Példaképeim voltak a képek és az előadás részletek alapján is, amikhez hozzá lehetett jutni. De amikor megtekinthettem az egészet, elmúlt ez a rajongás. Nyilván ott helyben volt jó megélni ezeket az előadásokat.

Az Arvisurában is sok mindent megtanulhattam, de a színészek játékának az egységes arculata ösztönösen fontos számomra. Alkotótársnak tekintem a kollégákat, és persze volt már, hogy valakit idomítani kellett, de az sem sikerült rosszul. Úgy tűnik, van pedagógia érzékem, illetve segíteni tudom a színészkollégákat abban, hogy kijöjjön belőlük az a zseniális dolog, ami amúgy is bennük van.

D+SZ: Tudnál-e mást csinálni, más színházban dolgozni, színházigazgató lenni?

PB: Nem akarok elszakadni ettől a színháztól, nekem ez az életművem, ez a legfontosabb nekem. Az én karrierem a társulat. Nem is kicsi karriervágyam van, de ez az én társulatomban teljesedik ki. Ha színházigazgató lennék, akkor nem lenne időm darabot írni. Nekem ez a kihívás. Most már két hete írnom kéne az új darabot, és feszült vagyok, mert még egy sort sem írtam, pedig próbálnunk kéne.

D+SZ: Milyen támogatásokat kaptok?

PB: A választások előtt lecsendesedtek a viharok, és odaadták a pályázaton elnyert pénzünket. Most benne van a levegőben, hogy megszorítások lesznek, és kevés kétségem van azzal kapcsolatban, hogy az minket ne érintene. A kultúra és azon belül is a független színházak sínylik meg ezt általában. Jelen pillanatban az éves költségvetésünk negyven százalékát az állami támogatás teszi ki, hatvanat pedig a saját bevétel.

D+SZ: A megbecsültséggel hogy állsz? Nem esik rosszul például, hogy a sikereid ellenére nem veled rendeztetik sok pénzért a nemzeti ünnepeket?

PB: Volt egyszer, hogy a Meskó Zsolt felkért, hogy a Petőfiszobornál csináljak egy megemlékezést, de nem vállaltam, mert nem értek hozzá. Viszont ott fogalmazódott meg bennem először a Kaisers Tv Ungarn ötlete, hogy a március 15-i eseményeket játsszuk el úgy, hogy akkor már van televízió. Nem a Landerer nyomdáját foglalják el, hanem a tv-t. A társadalmi megbecsüléssel meg jól állok, hiszen minket nagyon sok ember szeret, sokan általunk szerették meg, vagy szerették meg újra a színházat.

24

A hatalom persze jelentéktelennek tart bennünket. Amikor a függetlenekről beszélnek, sosem említenek minket név szerint, csak általában, holott a független színháznak nagyon sok arca van ma Magyarországon. és nem gondolom, hogy a hatalom velünk példálózna, amikor a függetlenekről beszél. Az általuk támogatott színházak meg úgyis sikeresek, telt házzal mennek állítólag, legalábbis, ha letakarják a nézőtér egy részét. Egyébként felőlem támogassanak, akit akarnak, de, amíg az adófizetők pénzét színházra is költik, addig a független színházaknak és azon belül nekünk is egyszerűen jár a támogatás.

D+SZ: Politikai színházként viszont emlegetnek benneteket.

Te mit gondolsz erről?

PB: Sokáig figyeltem arra, hogy minden politikai oldal szerepeljen a darabokban, tudván, hogy a nézők között többféle beállítottságú ember van. Erről úgy gondolkodom, mint Kemény Dénes a vízilabda válogatottról, hogy nemzeti válogatott. Úgy gondolok magunkra, mint nemzeti színházra. 2010-ben viszont elég csúnyán bánt velünk a kulturális tárca, zárolták a pénzünket, ami a megvonás leánykori neve, vagyis sose kaptuk meg azt a pénzt, és akkor gyávaság lett volna erre nem reagálni. Nyilván lehet tüntetni az utcán is, de az én eszközöm a színház, és az előadásainkban fogok reflektálni ezekre a történésekre.

D+SZ: Mi döntötte el, hogy milyen darabok kerülnek bele a kötetbe, és hogyan volt időd az összeállítására?

PB: Enyedi Évivel, a dramaturgunkkal állítottam össze a szövegeket. A Kórház Bakony belekerült mint a legelső darab, a Tündöklő középszer meg mint különleges verses mű. A többi annak alapján, hogy a szöveg mennyire állja meg a helyét olvasva. Nyilván ezért nem került bele a Parasztopera, meg a Gyévuska, mert rengeteg benne a dal. Minél több zene volt benne, annál kevésbé került bele. Kivéve a Tündöklő középszert, mert ott odaírtam instrukcióban, hogy minek a dallamára megy a szöveg, és akkor, ha az olvasó ismeri a zenét, rá tudja rakni.

D+SZ: A kötet óta tudatosabb vagy-e a darabírásban?

PB: Nem. Illetve nem attól lettek szövegcentrikusabbak az előadásiam, mert esetleg nyomtatásra kerülhetnek, hanem, mert a Párhuzamos óra című előadásunk bukása után át kellett gondolnom a dolgaimat, és arra jutottam, hogy az írott anyagnak nagyon kidolgozottnak kell lennie ahhoz, hogy jól próbálhassunk. n artner sisso, fotó: nagyillés szilárd

LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

2

kállay-saunders andrás majka és curtis boggie csóró lali horváth tamás & raul feat. children of distance mr.busta feat. essemm beerseewalk fura csé mr.missh feat young-g & igni jolly & kis grófo jolly & kis grófo palika mohamed fatima majka curtis blr mr.busta feat. essemm mr.missh papa jo & p.g. horváth tamás & raul feat. deniz children of distance dér heni l.l. junior feat. nótár mary mr. missh feat. raul & horváth tamás

running csak te létezel parfüm – nouveau parfum lali pop vége mutatom a fukkot! veled érzem lej mamo lej no roxa áj előre megírt szerelem ragyog a szívem belehalok eyyo 2 60nap majd ha nagy leszel! őszinte vallomás nem menekülök el ég veled az én szívem beléd estem

3 470 788 3 062 971 1 802 489 1 691 298 1 514 740 1 192 255 1 146 495 1 124 118 1 059 154 1 058 281 1 042 210 1 020 317 1 008 455 953 615 907 254 886 832 814 446 801 321 787 655 780 776

      

   

Előadók a FACEBOOKON – LIKE TOPLISTA

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

children of distance nótár mary caramel majka vastag csaba l.l. junior fluor tomi essemm quimby kasza tibor janicsák veca csík zenekar király l. norbert rúzsa magdolna tóth gabi bárány attila hooligans dj flower ákos tankcsapda

344 663 278 077 272 719 272 604 269 965 262 550 258 102 245 751 242 269 226 809 213 373 207 538 207 419 205 429 191 208 188 172 187 969 187 271 186 060 183 350

n

          n

 n

  n

  

2014 tavasz

ikonok:  javított  rontott n maradt új szereplő a listán a toplisták a 2014. március–május időszakot fedik le, és kizárólag magyar zenei előadók eredményét mutatják. a youtube- és a facebook-lista az egész világról érkező megtekintéseket és követéseket tartalmazza, a többi kizárólag magyarországi adatokból táplálkozik. együttműködő partnereink: 3g multimédia kft. és a mahasz.

LISTÁK

3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

5

1

majka és curtis children of distance bytheway bogi kállay saunders andrás bytheway rúzsa magdolna & csík zenekar middlemist red middlemist red animal cannibals middlemist red supernem ivan & the parazol middlemist red takács nikolas ivan & the parazol ivan & the parazol ivan & the parazol szabyest ocho macho

csak te létezel nem menekülök el you`ve got it we all running álmodj még egyszer single switcheroo soul paradise fesztivááál asi szívbemarkoló let go free rád hangoltam / lovin life wish you the best i got a feeling that i am... rock `n roll on the floor kártyavár maskaray

MAHASZ single TOPLISTA

honeybeast bogi 3 kállay saunders andrás 4 majka és curtis 5 majka, curtis, blr 6 new level empire 7 ákos 8 rúzsa magdolna & csík zenekar 9 bytheway 10 dér heni 11 tankcsapda 12 mohamed fatima 13 bytheway 14 rúzsa magdolna 15 plastikhead feat. gáspár laci 16 takács nikolas 17 rúzsa magdolna & csík zenekar 18 majka és curtis 19 firkin 20 rúzsa magdolna 2

4

MAHASZ STREAMING TOPLISTA

a legnagyobb hős we all running csak te létezel belehalok the last one újrakezdhetnénk egyszer álmodj még ég veled köpök rátok ragyog a szívem you`ve got it nélküled a szeretet él rád hangoltam rock and roller elvitted a szívemet igyunk pálinkát! szerelem

1

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

bogi honeybeast mohamed fatima vastag csaba dér heni király viktor feat. dmc takács nikolas balkan fanatik kállay saunders andrás newik bermuda cserpes laura quimby bytheway new level empire oláh gergő gatti di amalfi feat. pál dénes rácz gergő danics dóra radics gigi

2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

we all a legnagyobb hős ragyog a szívem őrült éjjel ég veled running out of time rád hangoltam feljött a nap running my love london úgy szállj senki se menekül álmodj még the last one törj ki a csendből! brave new world csak állj mellém! most vagy soha vadonatúj érzés

6 MAHASZ album TOPLISTA

1 kowalsky meg a vega 2 ákos 3 kiscsillag 4 subscribe 5 budapest bár 6 tankcsapda 7 palya bea 8 tankcsapda 9 tankcsapda 10 tankcsapda 11 tankcsapda 12 válogatás 13 tankcsapda 14 tankcsapda 15 tankcsapda 16 koncz zsuzsa 17 halász judit 18 vastag csaba 19 rúzsa magdolna 20 tankcsapda

2014 tavasz

még nem éden karcolatok 20 szeles this moment will soon be gone volume 5 a legjobb méreg nő élni vagy égni mindenki vár valamit az ember tervez jönnek a férgek a dal 2014 – a legjobb 30 agyarország igazi hiénák punk & roll tündérország best of halász judit 1. conecto tizenegy rockmafia debrecen

ZENEIPAR

MUSIC HUNGARY #2

ÖNTUdatosabb ZENEIPAR FELÉ Idén második alkalommal szervezték meg a magyar zeneipar nagy éves konferenciáját Egerben. Minden az átalakuló zenei üzletről és az átalakuló kultúrpolitikai háttérről szólt, miközben az iparági szereplők közös identitásukat keresték a festői egri Bolyki pincészetnél.

A májusi dátum előtt alig pár nappal jelentette be a kormány, hogy az üres hordozó díjból elvont összegek terhére elindítják a könnyűzenét támogató Cseh Tamás-programot, így a konferencia egyik leginkább várt vendége L. Simon László volt, aki most az együttműködést és a munkabé-

két hangsúlyozta. „Most azzal foglalkozunk, hogy a befizetett pénzt hogy tudjuk felhasználni. És ebben a kérdésben hál’Istennek nincs közöttünk mély vita.”

A program 7 alprogramból fog állni, és az első támogatások már 2014 őszén kifizetésre kerülhetnek. Összeget biztosítanak kezdő zenekarok első jó minőségű hangfelvételének elkészítésére, előzenekari fellépésére. Támogatják a fővároson kívüli, kis befogadóképességű koncerthelyszíneket. Ezek mellett a szellemi alkotómunka és a jogdíjak megerősítése, az ezzel kapcsolatos tájékoztatás megerősítése is célként került megfogalmazásra, éppúgy, mint a könnyűzene történetének archiválása. Végül a szakemberek, menedzserek képzésére, valamint a nemzetközi piacokon való megjelenésre fordítanának az összegből.

A politika mellett az iparág öntudata és saját erőből való érvényesülése állt a Music Hungary középpontjában. Idén egy külföldi előadó, a finn zenei exportiroda vezetője (Tuomo Tähtinen) is előadást tartott, aki éppen ezt: az iparág gazdasági sikerességét látja a sikeres külföldi érvényesülés motorjának. Náluk a területre érkező állami támogatás mindig azt a célt szolgálja, hogy a kulturális befektetések megtérüljenek, és újabb befektetéseket generáljanak.

A tematikus panelbeszélgetések a legaktuálisabb iparági témákat járták körbe, a digitális zeneterjesztéstől a zenei szponzorációig. A mai zenészek számára a tudatos építkezés már nélkülözhetetlen: saját brandjük fontos érték, és arra is szükség van, hogy ezt a szponzorok felé is közvetíteni tudják. Az állami támogatásoktól való függés az egész kulturális életet átszövi, ez alól a könnyűzenei élet sem kivétel.

Bognár Attila (A38) szerint „Magyarország az az ország, ahol a legnagyobb piaci harc a támogatás megszerzéséért folyik.” De a hazai zeneipar éppen újraértelmezi önmagát, és ha az elkövetkező években a fogyasztók többet tudnak zenére is költeni, egyre erősebbé válhat az önérvényesülés.

A Music Hungary társszervezői a Sziget Kft. és a magyar jogkezelőket tömörítő ProArt Szövetség.n -AJMfotó: Nemes Róbert

ZENEIPAR

ELŐTÉRBEN A HATTÉRZENE

FELISMERNI A ZENE EREJÉT A vásárlók, a kis- és nagykereskedések tulajdonosai, de sok zenész sincs tisztában azzal, hogy az in-store marketing részeként megjelenő háttérzene milyen előnyökkel járhat. Márpedig a szelektált zene az üzletekben is jobb, mint a csend.

Belépve egy boltba, áruházba vagy étterembe, a szagok, a színek, a berendezés és sok más tényező mellett a zene is hatással van ránk. Sokan vannak, akik tudatosan nem is veszik ezt észre, noha mára kutatások is készültek a zene kedvező impulzusáról. Egy 2010-ben készült angol felmérés szerint pl. jobb atmoszférát teremt, feldobja az ott dolgozók hangulatát, építi a márka imidzsét. És ami a legfontosabb: mivel a fogyasztói döntések mind nagyobb része a helyszínen, a boltban történik, a jó zenével közvetlenül növelhető a vásárlási hajlandóság is.

sul sokszor szöveg szakítja meg; egy egyéni dallista összeállítása pedig időigényes.

Ezeket a problémákat orvosolják az olyan cégek, melyek a márka célközönségét szem előtt tartva, akár napszakoknak megfelelően szolgáltatnak sokféle zenét. Dallamos poprock-ot annak, aki csak a kifli-kakaó párosért ugrott be munka előtt, pörgős elektronikus zenét annak, aki a buliba veszi este a chipset és sört, és szeletelős dubstepet, hogy ébren tartsuk az éjszakai műszak polc-pakolóit – miért ne, ha van rá mód?!

Mivel a tulajdonosoknak úgyis kell jogdíjaA bolt- vagy étteremvezető által kiválasztott kat fizetniük a náluk szóló zene után, egyre rádiócsatornán a különböző rotációk miatt többen látják úgy, hogy megéri kihasználcsak néhány száz dal szól, a műsort ráadá- niuk az ilyen háttérzene-szolgáltató cégek által nyújtott lehetőséget. A 3G Multimédia Kft-nél például, amely nagy boltláncok zenei kínálatát biztosítja (pl. IKEA, TESCO, T-Mobile), három zenei szerkesztő állítja össze a dalok listáját: egy zenész-technikus, egy stúdiózenész hangmérnök és Sziklay-Pap Ferenc ügyvezető igazgató, aki dolgozott a BMG, az EMIA és a Universal kiadóknál, egy évig pedig a Sláger Rádió zenei szerkesztője volt. „A legfontosabb szempont természetesen az ügyfél célcsoport-meghatározása, a dallista finomhangolásához pedig rengeteg címkét (taget) és objektív mérőket használunk. Felelősséggel tartozunk az ügyfél és a zeneszerző irányába egyaránt, nem mindegy, hogy hol mi szól!” – mondja.

A zenészek is jól járnak a rendszerrel, hiszen ha egy rádió nem is játssza a dalaikat, egy-egy bolt dallistájába bekerülhetnek. „A 3GM kapcsolatban áll a legnagyobb kiadókkal és aggregátorokkal, de természetesen közvetlenül, e-mailben is elküldhetők nekünk a dalok”, mondja Sziklay-Pap Ferenc, de a többi gépzene-szolgáltató cég is több úton elérhető a zenészek, kiadók számára.

Noha éppen a finomhangolt szelekció miatt egy dal nem túl gyakran ismétlődik, de a bolt és étteremláncok esetében a „sok kicsi sokra megy” elve működik a szerzői jogok tekintetében. És mivel az idei évtől a gépzenei jogdíjak egy része már a tényleges játszási adatok alapján kerül kifizetésre, ami a jövőben várhatóan nőni fog, az ilyen játszottságnak a szerzői jövedelmekben is egyre közvetlenebb szerepe lesz. n Mavrák Katalin fotó: shutterstock

LISTÁK

30

KOMOLY

HUSZÁR LAJOS, ZENESZERZŐ

az atonalitást igazabbnak érzem Komolyság, kifejezés, megszenvedettség. Ezzel a három szóval, és egy Pilinszkyidézettel jellemzi legszívesebben művészetét az Erkel-díjas zeneszerző és pedagógus, ám tréfálkozva hozzáteszi: kompozíciós módszereit illetően kortárs matematikai számmisztikai fejtegetéseket ne várjunk tőle, ő inkább a tradicionális megoldások híve, mint mondja. Álom-monológok című művével 2007 után már másodízben nyerte el az év komolyzenei művének járó Artisjus-díjat Huszár Lajos, ebből az alkalomból beszélgettünk a zeneszerzővel tradícióról és modernitásról, a magyar nyelv veszélyeiről és a hangrendszerek igazságtartalmáról.

D+SZ: Már gyerekként is komolyabb kapcsolatba került a zenével?

Huszár Lajos: A családomban nem voltak képzett muzsikusok, szüleim nem hallgattak komolyzenét. Nagymamám testvére a lányai számára készített egy hárfát, és fuvolán is játszott. Ami engem illet, először egy zongora került hozzám egy rokon nénitől, akinek renoválták a házát, és arra az időre el kellett költöztetni valahova a zongoráját, nekünk pedig elég tágas házunk volt, hogy befogadja a hangszert. Gyerekfejjel azt kezdtem játszogatni rajta, amit hallottam a rádióban. Később szüleim beírattak a hódmezővásárhelyi zeneiskolába, az ottani zongoratanárnőm, Berei Lajosné magán-énektanár is volt. Általa jöttem rá, hogy az éneklés milyen csodálatos dolog, fölső tagozatos koromban már rendszeresen kísértem az ő énekes növendékeit.

„rendes” foglalkozás, helyette inkább mérnöknek, orvosnak vagy papnak kellene tanulnom. Béla bácsi nyugtatta meg apámat, hogy nem kell félnie, mert a fiának van hozzá tehetsége. Később a szegedi konzervatóriumban Vántus István osztályába kerültem.

D+SZ: Az önnel egyidős, vidéki származású zeneszerzők gyakran említik, hogy új világ nyílt meg számukra, amikor a fővárosba kerültek. Önnek milyen változást hozott az életébe?

HL: Nagyon izgalmas volt, hogy közelről láttam azokat a zeneszerzőket – a nálam idősebb generációt –, akikről azelőtt csak a rádióból hallottam. Megismerkedhettem, beszélhettem velük. És persze a budapesti operaelőadások és koncertek is mély benyomást tettek rám. De a nagy zenei élmények már Szegeden elkezdődtek, a Vaszy Viktor-féle operaelőadásokon. Vaszy kiváló operakarmester volt, hallatlan intenzitás, elragadtatás, sugárzó drámaiság áradt D+SZ: A zeneiskola igazgatója, Steiner Béla komponista is belőle. Akkoriban Szegeden még sok operát játszottak, mondhatvolt. Ő keltette fel önben az érdeklődést a zeneszerzés iránt? ni, ez volt a szegedi operajátszás aranykora. Érdekességként emlíHL: Biztos, hogy neki is számottevő hatása volt ebben. Első tem, hogy Hindemith Mathis, a festő című operáját is bemutatták próbálkozásaimat a zongoratanárnőmnek mutattam meg, ő vitt – ez volt a mű egyetlen magyarországi előadása. el Béla bácsihoz, aki az összhangzattan és formatan alapjaira kezdett tanítani. Ki is emeltek a rendes szolfézscsoportomból, és D+SZ: A diplomája megszerzése után tanítani kezdett. Felegy speciális zenetörténeti-zeneirodalmi csoportba helyeztek át. merült-e önben a dilemma, hogy az egyik tevékenységet felÖtödikes koromtól kezdtem darabokat írni, de a szüleim féltet- adja a másikért? tek a konzervatóriumtól, mert úgy tartották, a zeneszerzés nem HL: Elvállaltam, hogy együttesen csinálom mindkettőt, az élet 

31

KOMOLY

 hozta így. Pénzt is kellett keresnem. A régi iskolámba mentem vissza tanítani 1973-ban, és tizenegy évig ott dolgoztam. Tanári pályám első szakaszában viszonylag sokat, heti húsz-huszonhárom órát tanítottam. Közben sok mindennel foglalkoztam: pedagógiai darabokat írtam zongorára, néptáncokat hangszereltem, még filmzenét is írtam, és komponáltam néhány saját darabot.

D+SZ: Az imént, amikor dátumokat említett, elővette a naplóját, amit a mai napig vezet.

HL: Azért kezdtem bele, hogy ne merüljenek feledésbe a fontos dolgok. Önmagam számára is segítség, hogy tudjam, mikor és mivel foglalkoztam. 1973-ig tanultam Szervánszky Endrénél, akinél nem kifejezetten a zene „kézműipari” részét sajátítottuk el, az óráin inkább az erkölcsisége, filozofikus beállítottsága sugárzott át. Igazi humanista személyiség volt, bölcs mondásainak egy részét fel is jegyeztem ebben a naplóban.

D+SZ: 1975 tavaszán fél esztendőn át az Accademia di Santa Cecilia ösztöndíjasaként Goffredo Petrassi növendéke volt Rómában, ahogy korábban Szőllősy András, Durkó Zsolt és Jeney Zoltán is. Mit gondol, miért volt akkoriban ennyire népszerű tanulmányi úti cél a római akadémia a magyar komponisták körében?

HL: Az igazi kinyílásom, az igazi rácsodálkozásom a világra ott történt meg. A magyarok közül én voltam utoljára Petrassinál, mert 1978-ban felhagyott a tanítással. Akkor még nehéz volt külföldre kijutni, mármint Nyugatra. A magyar zeneszerzők azonban nemcsak Rómába, hanem máshová is mentek tanulni, Párizsba, Lengyelországba. Victor Máté – akkor még komolyzenészként – Lengyelországban volt, és engem is erre biztatott. Szőllősy viszont azt tanácsolta, hogy válasszam inkább az „öreget”, azaz Petrassit. Útlevelet kaptam, bár magyar ösztöndíjat nem adtak mellé, így az olaszok csekély támogatásával nyomorogtam a Római Magyar Akadémián.

D+SZ: Érdekes módon egyik fiatalkori darabját, a hazatérése után, 1976-ban tenorra és zongorára írt 69. zsoltárt tartja pályája egyik csúcspontjának. Miért?

HL: Ez egyértelműen a korai korszakom legjobb műve. Egy hangot nem kellett rajta változtatni. Rengeteg darabomat javítom ki vagy írom újra – ezt viszont nem kellett.

Akkoriban már tudatosan választottam műfajt, mert világos volt számomra, hogy vonzódom a vallási témákhoz, és egy bűnbánati zsoltár erősen hat az ember érzelmeire.

Előttem volt Kurtág példája, az 1968-ban befejezett Bornemisza Péter mondásai, ez a műve nagyon mélyen hatott rám.

D+SZ: Eredetileg a JATE olasz–német szakára is felvételizett, a nyelvek iránti vonzódása tehát fiatalkora óta jelen van az életében. Hogyan jelenik meg a művészetében?

HL: Sok nyelvvel foglalkoztam, különböző szinten. Jól tudok németül és olaszul, de tanultam más nyelveket is: angolt, franciát, oroszt, románt, sőt vogult is. Kórusműveimben, passiómban használom a latint, de újabban német nyelvű motettákat is írtam.

A magyar szövegek megzenésítésével komoly aggályaim vannak, a magyar prozódia, a magyar nyelv ritmikája ugyanis óhatatlanul „belemászik” a darabba, és a mű akarva-akaratlanul elkezd Kodály felé közeledni. Én ezt mindenképp el szeretném kerülni, emiatt is alkalmazok latin és német szövegeket. Érdekes módon az operám írásakor egy csöppet sem zavart a magyar nyelv…

irodalom órákat, szerencsére a 19-20. század zenéje jutott rám, ezeket a kurzusokat kedvelték is a növendékeim. 2008-ban nyugdíjba vonultam, ekkor Szegedről Monorra költöztünk, de a tanítás továbbra is vonzott: három évig a Nyíregyházi Főiskola óraadója voltam, és ami a legfontosabb, a budapesti Bartók Konzervatóriumban zeneszerzést oktattam. Ez az időszak roppant tanulságos volt számomra, elsősorban azért, mert egy éven keresztül láttam Kocsár Miklóst tanítani. Akkor döbbentem rá, hogy életemben először figyelhetek meg működés közben egy igazi zeneszerzéstanárt. Sokat tanultam tőle. És sokat tanultam a saját elemzéseimből is.

D+SZ: Azt mondja, zenéjében a hagyomány és modernség egyfajta szintézisére törekszik. Létezhet ilyesfajta, tudatosan „megzabolázott”, kordába szorított modernség?

HL: Nem vagyok avantgardista alkat. Nem tudom azt tenni, amit Jeney vagy Vidovszky, bármennyire tisztelem őket. Ugyanakkor nem akarok a magyar neotonálisokhoz – Vajda János, Orbán György – sem hasonlítani. A modern és a hagyományos aránya nálam többször változott; saját megfogalmazásom szerint három alkotókorszakom létezik. Az első a modernebb időszak, ahol elég jól érezhető Kurtág György, Durkó Zsolt és a lengyel szerzők hatása. A középső korszak nagyjából 1980-tól 2000-ig tartott, amikor tonális, vagy ahhoz közel álló megoldásokat használtam. Az ezredfordulótól pedig ismét visszatértem az atonalitáshoz, és jelen pillanatban is ebben alkotok.

D+SZ: Tudatos döntés volt?

HL: Nem. Nagyon nehéz megmondani, hogy minek a hatására jönnek ezek a változások. A tonális korszakom például azzal kezdődött, hogy kórusműre és amatőr zenekarnak szóló darabra kaptam felkérést – ezeknek tonálisnak, egyszerűnek kellett lenniük. Ez megváltoztatott bennem vaD+SZ: A tanítás kapcsán illúzióvesztésről beszélt. Pontosan mit értett ez alatt? lamit, és a műveim hosszú időn keresztül HL: Kénytelen voltam tudomásul venni, hogy a tanításnak is van „favágás” része. a tonalitáshoz álltak közel. A következő A gyerekeknek elenyésző része érdeklődik a zeneelmélet iránt. Jobban szerettem a zene- stílusváltás először a Trittico estivóban va-

32

KOMOLY

lósult meg, 1998-ban. 2000-ben keletkezett az Ikonok Pilinszky János emlékére, amelyet többször adtak elő sikerrel. A kórusműveket továbbra is tonális rendszerben írom, muszáj figyelembe venni az énekelhetőség szempontját. Hogy most miért vagyok megint atonális? Valahogy ezt érzem igazabbnak. Bár érdekes és tanulságos volt az az eset, amikor különböző alkotókorszakokban írott műveimet hallgattam egymás után, amikor a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vendége voltam. Kiderült, hogy amit tonálisnak vagy atonálisnak nevezek, nem is tér el egymástól olyan nagyon – mindkét zenefajta mögött ugyanaz az egyéniség áll. Vezérelvem a komolyság, a kifejezés, a megszenvedettség. Pilinszky azt mondta, a vers átvérzi a papírlapot. Ez motivál engem is.

D+SZ: A személyes hangvételre törekvésből következik, hogy eddigi életművében nincsenek nagyzenekari művek?

HL: Ez nagy adósságom. Mindig féltem a nagyzenekartól, egyedül A csend című operámban (a Millenniumi Operapályázat harmadik helyezett darabja – N. M.) használtam ezt az apparátust, és elég jól hangzott. Én mégis inkább kamarazenei és vokális beállítottságú vagyok, de talán írni fogok egyszer zenekari darabot is.

D+SZ: A Hold-lepte úton című, Weöres Sándor versei alapján gyermekkarra és zongorára írott kórusműve négy évtized alatt készült el. Miért volt szüksége ilyen tekintélyes időre ahhoz, hogy befejezze?

HL: 1968-ban másodéves voltam a Zeneakadémián, és egy felkérés alapján kezdtem el komponálni ezt a darabot. A mű több átalakuláson ment keresztül: újabb tételeket írtam hozzá, volt, amit elhagytam belőle, és készült egy zenekari változata is. 2008ban a zongorakíséretet a legjobb tudásom szerint véglegesítettem, és négy tételt hagytam meg, így nyerte el a darab a végső formáját.

D+SZ: Idén az Álom-monológok című alkotásáért ön kapta az év komolyzenei művének járó Artisjus-díjat. Mit gondol, mivel érdemelte ki ez a műve a szerzői jogvédő iroda elismerését?

HL: Ebben nagy szerepe lehetett Meláth Andreának. Neki írtam a darabot, és ő művészi átéléssel, nagy szuggesztivitással énekelte el. Ugyanakkor önkritikát kényszerülök gyakorolni abból a szempontból, hogy az énekesnek alig adtam intonációs támaszt, ugyanis vannak olyan dalok ebben a ciklusban, amiket egy szólamban kell végigénekelnie. Ilyet nem tanácsos tenni, mert nem várhatja el egy zeneszerző, hogy a szólistának abszolút hallása legyen, és csak magára vethet, ha az énekes eltranszponálja magát. Muszáj lesz valamilyen hangszeres szólammal kiegészítenem a darabot, de ez még a jövő feladata. Maga a mű fuvolára, énekre és ütőkre írott dalciklusszerűség, a hét tétel közül hármat szólófuvolára komponáltam, a többi része pedig dal, szimmetrikusan elhelyezve. A versek szerzője Katona Judit, egy végtelenül szuggesztív, fájdalmas-tragikus lírai alkatú szegedi költőnő, aki egész életében sok problémával küszködött. Halála előtt fél évvel találkoztam vele, akkor adta kezembe az összegyűjtött versei kötetét. A férjét, Polner Zoltánt már régebbről ismertem, az Alföldi varázsénekek című dalciklusomat az ő verseire írtam.

D+SZ: Volt egy meglepő kijelentése Penderecki hetvenes évekbeli stílusváltása kapcsán. Azt mondta, hogy a lengyel szerző a mahleri és straussi neoromantika felé fordulása miatt veszített ön előtt a hiteléből. Az alkotói stílus változása tulajdonképpen nem szokatlan dolog, miért nem tartja hitelesnek Penderecki esetében?

HL: Nehéz kérdés. Penderecki avantgárd művei annak idején izgatóan hatottak rám, de neoromantikája idegen tőlem. Vonzódom viszont Henryk Górecki, Arvo Pärt, Giya Kancheli zenéjéhez. Ők nagyon jelentős és mély dolgokat tudtak kifejezni tonális eszközökkel. Nem véletlen, hogy Górecki 3. „Gyászdalok” szimfóniája világsiker lett, mert telitalálat volt. Ez azt bizonyítja, hogy lehet még mit kezdeni a hármashangzatokkal is, csak tehetséges és D+SZ: Jelenleg miken dolgozik, legközelebb hol hallhatjuk a karizmatikus szerző kell hozzá. műveit?

HL: Ebben a pillanatban új kórusművek bemutatóiról tudok D+SZ: Ön szerint régen, vagy most van jobb dolga egy kom- beszámolni. A német motetták közül az egyiket a Debreceni ponistának?

Kórusverseny nyitókoncertjén éneklik Pad Zoltán vezényletével, HL: Ha az 1950 és 1990 közti Magyarországra gondol, akkor volt a másik két német motetta pedig szeptember 27-én fog megjobb a zeneszerzők helyzete. A Zeneműkiadó publikálta a kottái- szólalni az Ars Sacra fesztiválon, Erdei Péter irányításával. Már kat, lemezeik is nagy számban jelentek meg. A rendszerváltás után körvonalazódik a szólóhegedűre írt Sonata rustica előadása először a kottakiadás lehetőségei szűkültek, de a Hungaroton és a no­vemberben a szegedi Vántus István Kortárszenei Napokon.

BMC még sokáig készített kortárs lemezeket. Napjainkban a BMC Márffy Gabriella Budapesten már bemutatta ezt a művet, de a az egyetlen cég, amely még „kitart”. Ami most is intenzíven műkö- szegedi koncert előtt még korrigálni akarok rajta. Újabban sok dik, és nem haldoklik, az a koncertélet. A zeneszerzés történelmi művemet kijavítom, A csend című operámat is legszívesebben távlatait illetően a komponálás akkor vált veszedelmesen nehézzé, újraírnám, mégis határt kell szabnom ezeknek a javítgatásoknak amikor a zene kezdett eltávolodni a „természetes gyökerektől”, a – elsősorban az új darabjaimat kell megírnom.n köznyelviségtől. Itt a Wagner Trisztánjától a schönbergi dodekafóniáig – sőt annál tovább – tartó időszakra gondolok.

Németh Marcell, fotó: Nagyillés szilárd

33

PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. szenzáció: szoftverben a vcs3 A világtörténelem egyik legnagyobb elektronikus hangszerklasszikusa, a VCS3 – ezt a szintit használta a Pink Floyd az elektronikus zenei kezdőpontnak számító On the Run felvételéhez – eddig elkerülte a szoftveresedést. Ennek viszont most vége, az apeSoft akkurátusan átültette az egész készüléket iPadre iVCS3 néven, 13 euróért.

Az eredetileg angol fejlesztésű, 1969-ben bemutatott készülék szoftverben is kábé mindent tud, amit a hardver, és természetesen van benne On The Run-preset, a Dark Side of the Moonról. A hangja döbbenetesen autentikus; még szokni kell, hogy a midis kontrollerbillentyűm alól ez a sound tör elő. Kötelező darab minden iPad-tulajdonosnak.

szupermastering táblán A Final Touch egy dermesztően nagy tudású iPad-alapú mastering rendszernek tűnik: erőteljes maximizere és négysávos dinamikaprocesszora előtt és után is lehet hangszínezni, szépen zenget és sztereósít, meg persze ditherel és noise shape-pel. Óvatosabb felhasználók a száz gyári presettel bűvészkedjenek először, utána lehet durvulni a paraméterekkel. 64 biten számol, Inter-App audiót és Audiobust is tud, SoundCloudra, Dropboxba vagy emailbe is ment, 20 dollár az ára.

élőben toljuk az ambient effektezést Egy új effektprogram, a Crystalline bármilyen hangszerre – akár a gépen belül futtatott szintiken, akár a hangbemeneten érkező audiójelen – komplex ambient effektet képes varázsolni iPaden. Mindössze öt dollárba kerül tehát, hogy Brian Eno fegyverzetének egy nem elhanyagolható részét néhány mozdulattal megvalósíthassuk: pitch shiftelt késleltetőláncok és zengető van benne, melyek paramétereit egyszerre több x-y kontrollerrel változtatgathatjuk, velük a legegyszerűbb néhány hangos dallamból is nagyívű szonáta válhat.

autentikus 909 ipadre A Boom 808! kreátora, a Pulse Code nemrég kihozta a Roland TR-909-es szoftverklónját is. A program simán csak megcsinálja a 909 hangját és funkcióit, plusz a végére azért beejt két extrát, egy kompresszort és egy overdrive-ot, hogy még klasszabbul szóljon az egész. (Persze az Audiobus útján még tovább effektezhetjük őt, bármilyen külső effektprogrammal.) A Boom 909! 0,89 euróért vihető, ennyiért nem érdemes gondolkodni se rajta, meg kell venni. n

34

IZÉ #10:

DAL+SZERZŐ #10:

2013 szeptemberében indítottuk útjára havi klubestünket, az Inspiratív Zenei Ébresztőt. Az esték egyik felében egy inspiratív, közismert zenei személyiséget kérdezünk életről, karrierről, alkotásról, érvényesülésről. A második félidő a szakmáé: a legaktuálisabb zeneipari témákat járjuk körül háromszereplős workshopokban.

2012 tavaszán jelent meg negyedéves magazinunk első száma, kettős céllal. Egyrészt azért, hogy az alkotókat helyezzük középpontba, másrészt pedig azért, hogy az átalakuló zeneipar számára iránytűt adjunk. Ezért minden lapszámban sok interjú olvasható, de közzéteszünk zeneipari elemzéseket és magyar zenei toplistákat is.

KÖVESD MINDKÉT PROJEKTÜNKET A DAL+SZERZŐ BLOGON!

36

DAL+SZERZŐ INTERJÚ

BOTH MIKLÓS, ZENÉSZ

AMi a palimo STORY mögött van Both Miklósról eddig is lehetett tudni, hogy mint ahogy más megszállottan nyelveket tanul, ő különböző kultúrákat próbál megérteni, feldolgozni és saját értelmezésében megmutatni a nagyközönségnek. Legutóbb ezúttal nem is ment messzire: Magyarországot járta körbe barátjával, ifj. Csoóri Sándorral, valamint egy mini forgatócsoporttal, hogy fiatal zenészeket kutasson fel.

A rendkívüli tehetségkereső eredménye tíz zenész – többek közt hét roma tehetség. Együttműködésük egy egészen rendkívüli lemezen kristályosodott ki, mely májusban Palimo Story néven jelent meg. Az erről készült dokumentumfilmet a Duna Televízió mutatta be, de jelenleg is látható a YouTube-on.

D+SZ: A lemez sajtótájékoztatóján érdekes hasonlattal élt producered, Tóth Erzsébet, amikor Vámbéry Árminhoz hasonlította munkásságodat.

Both Miklós: A hasonlaton én is meglepődtem – talán attitűdben egyébként tényleg lehet egyfajta hasonlóság, hiszen az albumaimon, akár a Naprával, akár a Folkside-dal csináltam, is folyamatos keresés-kutatás-kísérletezés hallható. Szíriával kezdtem, jártam Kínában, az Észak-Kaukázusban zenéket gyűjteni, együttmuzsikálni, most készülök Iránba. Elsősorban azokat a helyeket keresem, amelyek eldugottak, hiszen a szegénység konzerválja azokat a régi kultúrákat, amelyek a nyugati világból egyébként már teljesen eltűntek. Nem véletlen, ha a magyar népzenére vagy kíváncsi, Erdélybe mész el. Felmerülhet a kérdés, hogy miért fontos ez nekem: úgy érzem, hogy a nyugati kultúrában a zene homogenizálódott. Léteznek persze különféle stílusok, míg pl. a népzenében az volt a nagyon izgalmas, hogy egymástól teljesen elzártan éltek közösségek, és teljesen más gondolat alapján fejlődött a zene hosszú időn keresztül. Ezért gyakori jelenség, hogy egy magyarnak a kínai opera elsőre csak idegesítő lehet. Sok zenei és történelmi ismeret után tud először valós örömöt adni.

Hiszen nem arról van szó, hogy a kínaiaknak nincs ízlésük, hanem annyira elszeparáltan fejlődött egy teljesen más gondolat, hogy nagyon kevés a kapcsolat. Én ezeket a hidakat keresem, hogyan lehet hidakat képezni különböző kultúrák között. Ennek egyetlen módja lehet: tanulnod kell a zenéjüket, és ha minél több információd lesz róla, annál jobban megnyílik előtted. Minél inkább

érted a nyelvet, annál inkább kiderül, hogy az üzenet hasonló késztetésből ered, tudniillik a szerelemből, vagy a halálból. Más szóval mindenki a saját látásának korlátait véli a világ korlátainak.

D+SZ: Ez hasonló gondolatiság, mint amit anno Sebő Ferencék képviseltek a táncházmozgalommal.

BM: Pontosan.

D+SZ: Így jutottál arra a konklúzióra, ha bizonyos aspektusokat meg tudsz nézni külföldön, itthon mit láthatsz?

BM: Azoknak, akik a Kárpát-medencei népzenével foglalkoznak, teljesen természetes, hogy romákkal kapcsolatot tartanak. Tudniillik a magyar parasztságnak a romák voltak mint szakmabeliek a zenészei. Mivel nem volt zenei iskolarendszer, teljesen más módon sajátították el, örökítették át a tudást, saját módszereikkel tanították gyermekeiket. Nagyon sok roma közösségben láttam azt a módszert, hogy egy-két-három éves gyereknek kezébe adtak egy hegedűnek kinéző botot, amelyre két zsinórt rászereltek és a kicsi azt húzogatta, rángatta. Nem szól semmi, de magát az életformát kezdi szokni. E felett a módszer felett bizonyos tekintetben eljárt az idő, hiszen közben falun is meghonosodott az iskolarendszerben a zenei oktatás – ami egyébként egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez minden szempontból jobb lenne a hagyományosnál –, de ettől szép lassan kezdett szétesni a roma zenészcsaládok hagyományrendszere. Falun az első jele az volt, amikor bejött a rádió, és már nem feltétlenül kellett az élő zene, hiszen a vendéglátóhelyen  37

INTERJÚ



szólt a rádió. Mára sokszor a lagziba is inkább dj-t hívnak: valahogy úgy van ez, mint a tímárral, a szűccsel,a cipésszel, hogy nem kell a munkájuk, mert javíttatás, készítés helyett megveszed az olcsó kínait a piacon. Akik a Palimo Storyban részt vesznek, azok többségének a szülei, dédszülei, ükszülei is zenészek voltak, nagyon közeli kapcsolatban vannak a zenével, holott nem igazán vettek részt az iskolai zenei oktatásban, miközben sok tanult zenészt megszégyenítő módon játszanak. Ez azért komolyan elgondolkodtató. Én azt feltételeztem, hogy nagyon sok roma zenész családnál izgalmas zenei élet lehet, ami bár autentikus zenének nem minősül, mert bejött a szintetizátor, és egy csomó popvagy amerikai zenei hatás van, de mindezeket a zenéket gyűjtenünk kell, hiszen ez tükrözi a jelent. Bartókék sem azt nézték, hogy melyik dal szebb: egy tudósnak az a dolga, hogy adatokat gyűjtsön, kategorizálja és tegye láthatóvá. Aztán majd az utókor eldönti. Nagyon el vagyunk maradva, hogy ez az átalakult népzene vagy nem is tudom, hogy hívjam, dokumentálva legyen.

D+SZ: Ez nem egy egyszeri felismerés, hiszen a nagy népzenegyűjtést és feldolgozást, elfogadást követte a hatvanas évek végén a táncházi hullám, ennek elemei be is épültek az establishmentbe. Nyilván az üzenet is folyamatosan változik.

BM: Egy előadó vagy egy stílus sosem hat ugyanúgy rád, hiszen amikor felfedezted, más élményt nyújt számodra, mint húsz évvel később. Így van a táncházmozgalom üzenetével is, amely teljesen más volt a hetvenes években, mint most.

D+SZ: De meg lehet-e ismertetni a vidéki roma zenét e kultúra ismerete nélkül?

BM: Amikor még semmit nem tudtam erről a zenéről és Neti Sanyi bácsi kazettáját hallgattam otthon, a fotelba szegezett, annyira más volt a megszokotthoz képest és óriási erőt adott. Később teljesen más lett az elképzelésem minderről, amikor elutaztam hozzá és megismerkedtem vele és mindazzal, ahol ő él. Hogy kell-e különbséget tenni, melyik állapot jobb? Most már inkább ott tartunk, hogy szükségszerűen nem tudunk, hiszen már csak a felvételekről tudjuk megismerni ezt a letűnt aranykort.

D+SZ: Nagyon érdekes látni, hogy bár a vidéki roma zenészek bármit játszanak, a zenei nyelvezet megmaradt. Kicsit olyan, mint amikor időről időre felszólalnak a magyar nyelv elsorvadása miatt, miközben a beépülő új szavak felveszik a magyar nyelvtan szabályait.

BM: Jártam a Közel-Keleten diszkóban, ahol átlagos fiatalok tömege bulizott. Az este menete nagyjából hasonló volt az itthoni szórakozóhelyekhez, két dologban különbözött: egy karavánszeráj volt átalakítva, valamint egy páratlan ritmusú popdalra, negyedhangokkal tűzdelt dallamokra ugráltak százával. Fontos megjegyezni, hogy a nyugati zene nemcsak egy új zenei nyelvezetet hozott, hanem egy hatalmas technológiai robbanás mentén zajlott. A Közel-Keleten az új nyugati nyelvezet kevésbé épült be a zenébe, összehasonlítva mondjuk az európai helyzettel. Viszont a technológia részét nagyban átvették; megjelentek a török szintisztárok, nagyon izgalmas elektronikus zenei előadók kísérleteznek az újabb és újabb szoftvereken, az újabb és újabb hangzásokon, azonban a régi zenei nyelvük, a sajátos ritmusaik és dallamaik nagyban hat a zenéjükre. Magyarországon belül a romaság zenéjének változása jobban hozza a közel-keleti modellt. Míg a nem roma fiatalok szinte teljes egészében a nyugati új nyelvezetben találták meg a hőseiket; ha szerelmesek vagy bánatuk van, ennek a nyelvezetnek a használatával fejezik ki. A romaságnál ez némileg másképpen alakult. A technológiai újítások nagyban hatottak a mostani zenéjükre; megjelentek a szintetizátorok, dobgépek, viszont a zenei anyanyelvüket átörökítették.

38

INTERJÚ

Emiatt nehéz roma indie zenekart találni vidéken, ahogyan nem roma zenekarokból sem látunk sokat, akik a szinti-balkán hangulatot hozzák. Pedig az átjárhatóság fontos lehetne mindkét közösség részéről, hiszen a különböző világlátások megismerése egy nyitottabb szemléletet eredményez, ami végső soron egy kreatívabb nemzedékhez vezethet. Egy hetet tartottam előadást francia zenészeknek tavaly nyáron. Az állam támogatja a zenészeit, hogy ingyen különböző távoli kultúrák zenészeihez eljussanak és egy hétig együtt legyenek velük. A francia állam nem véletlenül támogatja az ilyen utakat. Tisztában vannak vele, hogy az információ és a széles látókör végső soron egy gazdag országot eredményez. És ezt nem elég a gazdasági élet szereplői közt erőltetni, sokkal inkább az ország minden szegmensét helyzetbe kell hozni.

Sok fiatal teljesen érthető okokból a pénzre hivatkozva nem utazik el távolabbi kultúrákhoz. Egyrészről ez a fapados repülők korában szerencsére már nem olyan erős érv, másfelől a Kárpát-medencében is találunk eltérő kultúrákat nagy számban. Valami ilyesmiről szól a Palimo Story is.

D+SZ: Az ország minden szegletéből verbuváltad a fiatal zenészeket a Palimo Storyba. Nyilvánvalóan te fogtad össze az egészet, és mint már mondtad, volt már mindebben tapasztalatod.

BM: Tizenöt éves koromtól tíz éven át dolgoztam egy szociális otthonban egy-egy hónapot, ahol menekült orosz, román gyerekekkel voltam együtt, ez az indulás biztosan közrejátszott. A Palimo Story esetében egy házba voltunk összezárva. Elmondom a napirendet: reggel kilenckor keltünk, kilenctől egyig zenéltünk, egykor ebéd, kettőtől hatig zenéltünk, hattól hétig vacsora, héttől nyolcig szabadidő, és nyolctól tizenegyig még próba. Így nézett ki a napunk több héten keresztül, ezért szól így a lemez. Zánkán voltunk, télen.

Tudjátok, mi van Zánkán? Irma néni, és semmi más. Ennek ellenére egy nagyon fegyelmezett munka zajlott, nem miattam, ők is akarták. De ez nem csoda. Ha egy fiatal ilyen szinten tud játszani a hangszerén huszonéves korára, annak egy paradicsomi állapot, ha együtt lehet 10 másik hasonló fiatallal. Energiákban kifogyhatatlannak tűnt ez a pár hét.

D+Sz: Azt feltételezem, hogy a Palimo Story hangzása elég gyorsan kialakult.

BM: Nekem a Napra zenéje közel azt írja körül, amiben élek. Egy olyan zene, amelyre hatott a nyugati zene, de figyelembe veszi azt is, hol élünk. Az iránymutatásom egy olyan útra terelte a hangzást, ami a Palimo tagoknak új volt, azonban a nyelvezetét nagyon is ismerték. Emiatt is tudtunk nagy tempóban haladni a felkészülésnél.

D+SZ: Mint projektvezetőnek a felelősséged igen nagy.

BM: A felelősségem nekem abból áll, hogy mint egy oknyomozó bemutatom a gondokat és eszement ziccerlehetőségeket ezen a területen. De nyilvánvalóan egy teljes életmodellt nem tudunk köréjük építeni, erre nincs lehetőségünk. Ezért én az elkészült és bemutatott dokumentumfilmmel tudom illusztrálni, hogy honnan érkeztek, milyen gondok vannak, a lemezzel pedig hogy milyen fantasztikusan zenélnek, és hova lehet eljutni, akár pár hét közös munkával. Ebből látszódnia kell a problémának, de egyben a megoldás irányának is. De az nyilvánvaló, hogy ez önmagában csak egy tégla a házban, és nagyon sok megoldandó probléma veszi körbe a kérdést, amelyeket én is nagyon aggasztónak látok, mert mindkét félnek sok igazsága van. A magam részéről, mint művész ember ilyen módon tudom a feleket közelebb hozni. Ahogy az orvos gyógyít,az építész házakat tervez, én a zene útján próbálom a közösségünk problémáit szolgálni.n

both miklós A sokoldalú zeneszerző, zenész, előadóművész Budapesten született 1981-ben. A zene nem csak betérő vendég családja életében: nagymamája zongoraművész, nagyapja pedig kántor. Miklós édesapjától tanult meg gitározni nyolcéves korában, majd tudását autodidakta úton fejlesztette tovább. Egyszerre hatott rá Jimi Hendrix, Bartók Béla, az erdélyi népzene és a fővárosi cigányzene.

Első zenekara a Cziránku Sándor vezette Kárpát Möbiusz volt, feloszlása előtt pedig egy évet játszott a VHK-ban is. 2001-ben megalapította a Magura Napotvet zenekart, majd 2004-ben csatlakozott az újjáalakuló Barbaróhoz. Ugyanebben az évben született meg a Napra zenekar is, amely Bartók Béla nyomán haladva népzenét is gyűjt.

Miklós 2013-ban ifj. Csoóri Sándorral közösen kutatott fiatal, tehetséges zenészek után az ország főleg elmaradott területein, a kiválasztott tíz zenésszel pedig megalakult a Palimo Story. Munkásságát több ízben Fonogram-díjjal ismerték el, 2009-ben Budai-díjjal jutalmazták a Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára készült megzenésített verses albumért.

interjú: bébé

39

JOGI ESETEK

A KÉTSZERES JOGDÍJFIZETÉS LEGENDÁJÁNAK NYOMÁBAN

ENyém? tiéd? „De miért kell fizetni jogdíjat, ha az üzletben rádiót hallgatunk? Hiszen a csatorna már fizetett jogdíjat!” Kétségkívül ez a leggyakoribb kérdés a közös jogkezelők működésével kapcsolatban. A kétszeres fizetés réme azonban csak addig tűnik fenyegetőnek, amíg meg nem értjük a jogi szabályozás logikáját.

Furcsa, hogy a köznyelv mennyire nem hajlandó tudomásul venni a szellemi javak létezését. Mennyire igazságtalan, hogy bármilyen sokat is dolgozzon az író élete regényével, ha valakinek beszélek róla, mégis a könyvet fogom ajánlani, és nem a szépirodalmi alkotást. Egy-egy film létrehozásán forgatókönyvíró, operatőr, díszletés jelmeztervezők, zeneszerző és rendező is dolgozik – de otthon este mégis a DVD-t fogjuk megnézni, és nem a filmalkotást.

A fizikai hordozóval valóban azt teheted, amihez kedved van, de az alkotással nem. Tehát: minden egyes újabb felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges.

A másik egy gazdasági érv

„Aki jövedelemre tesz szert mások alkotásainak felhasználásával, juttasson ebEnnyire kötődünk a fizikai valósághoz, ből egy részt az alkotóknak is.” pedig tudjuk, hogy a könyv értékét nem Ezt persze könnyebb elfogadni egy zenei rádió, egy koncerthelya lapok, a festék és a ragasztó adja meg. szín vagy egy diszkó esetében, amely zene nélkül nem is tudna Sokáig úgy tűnt, hogy a digitális technika megjelenésével sikerül ezen a fronton valódi áttörést elérni a széles közönségben.

A 2000-es évek elején a lemezkiadók még abban reménykedtek, hogy a vásárlók számára a kézzel fogható termék van annyira fontos, hogy nem fognak az ingyenes, ám illegális netes zeneforrások felé fordulni. Súlyosan csalódniuk kellett, amit mi sem bizonyít jobban, mint az aranylemezhez szükséges példányszám, amit 20 év alatt százezer példányról kétezerre kellett csökkenteni. Ez azonban nem sokat változtatott azon, hogy a többség még mindig egy meghallgatható, megnézhető termék létrehozásában gondolkodik, és úgy véli, legfeljebb a termék létrehozója köteles arra, hogy a benne foglalt szellemi alkotásért jogdíjat fizessen.

„Megvettem a könyvet, a CD-t, a DVD-t – innentől pedig azt tehetek vele, amit akarok.”

Erre a téves feltételezésre két irányból lehet válaszolni. Az egyik tisztán jogi: valóban csak a könyvet, a CD-t, a DVD-t vetted meg a boltban, és nem a regényt, a zeneművet vagy a filmalkotást.

működni. De a zene fontos hozzáadott értéket képvisel ott is, ahová nem kifejezetten zenét hallgatni járunk: a bisztróban, a ruhaüzletben, a kávézóban és a hipermarketben.

A jó zene egyrészt erősíti a fogyasztóban kialakult képet az adott üzletről, helyről, tehát brandépítő hatása van. Másrészt pedig abban is segít, hogy a vásárló jól érezze magát, és ne feledjük: a vásárlási döntések jelentős része a helyszínen történik. Ezt a hozzáadott értéket egyre több országban próbálják gazdasági elemzéssel is kimutatni, sikerrel. Tavaly ősszel Magyarországon is készült egy ilyen felmérés, amiből az derült ki, hogy a fogyasztók a zenének az elsősorban tudat alatt végzett pozitív hatását értékelik. Túlnyomó többségük például nem választana 50 Ft-tal olcsóbb kávézót, ha ott nem szól a zene.

Persze a jogdíjrendszer akkor jó, ha vissza tudja tükrözni, hogy hol mekkora ez a hozzáadott érték, és nem kér ugyanannyit egy kis kozmetikától, mint egy éjszakai szórakozóhelytől. És akkor a helyek üzemeltetői is tudnak úgy dönteni, hogy nem érdemes lemondani a zeneszolgáltatásról, még ha fizetséggel jár is ez. n tóth péter benjamin, fotó: SHUTTERstock / everett collection

41

42

GENERÁCIÓK

KIRÁLY TAMÁS, KIRÁLY LINDA ÉS KIRÁLY VIKTOR

globális piac Sorozatunk e részében nemcsak időben, hanem térben is mozoghatunk egy kicsit. Mai szereplőink nemcsak két generációt képviselnek, de a hazai mellett a nemzetközi poppiacon is jelen vannak. Apa és fia mellé ezúttal egy lányt is kapunk; beszélgetőtársaim Király Tamás és gyermekei: Király Linda és Király Viktor.

D+SZ: Mi kellett a sikerhez abban az időben, amikor ti nekivágtatok?

Király Viktor: Lényegében ugyanaz van: Király Tamás: Ugyanaz, mint ma: szerencse. (Nevet) Persze nem csak az, bár voltak, ugyanazok a szabályok, szinte ugyanaz az akiknek tényleg csak szerencséjük volt. De akiket valóban érdekelt a zene, azok tanul- üzleti metódus is. A méret valóban más... tak, jártak zeneiskolába – vagy ha csak kagylóztak, és maguktól próbálkoztak, akkor is Király Linda: ...és a zenei stílusok is sokmegdolgoztak a sikerért. És akkor is kellett az a bizonyos plusz, az eredetiség, ami ma ban különböznek! (Nevet) is alapvető feltétel.

KV: Visszautalva a korábbi kérdésre: annyiban a világon mindenütt nehezebbé D+SZ.: Bereményi Géza mondja ugyanebben a lapszámban, hogy ma már pusztán vált az indulás, hogy valóban nem elég a dalokkal aligha lehetne nekivágni. Nektek volt például menedzseretek? dal. Kell a YouTube-nézettség, kell a like a KT: Nem, az nem kellett. Ma talán kellene, de máig sem tisztult le itthon ez az egész Facebookon. Ezek nélkül nincs siker. menedzsment-kérdéskör. Érdemes megnézni a Nashville című tévésorozatot, ami KT: Bocsánat, de közbe kell szóljak: ezek nagyon jól megmutatja, hogyan is működik arrafelé a zeneipar. Pontosan látható az inkább segítik az indulást, ettől könnyebb egész folyamat, hogy milyen részfeladatokra van bontva a munka. A művész mellett lett a rajt. van personal manager, de van egy ügyvéd is, aki az összes ügyes-bajos dolgot intézi; természetesen ott a zenei producer és van külön promóter is. Ezek eltérő szakmai teD+SZ: Ez régi vita, de az tény, hogy rületek, de Magyarországon nagyon sokszor egybemosódnak még a mai napig. Végső ezeknek a használata sok-sok munkát és soron nálunk is: mi is nagyon sok dolgot saját magunk csinálunk. még pénzt is igényel – és ezeket ma legtöbbször a művész fekteti be.

D+SZ: Ez nyilván piacméret és elérhető bevételek kérdése is.

KT: Ez igaz, de ez korlátlan megjelenési leKT: Persze. Jól látszik ez a sorozatban is, pedig ott „csak” a country műfajról van hetőséget is jelent. Amikor én annak idején szó. A főszereplő énekesnő önálló labelt szeretne létrehozni fiatal előadókkal, akikben próbálkoztam a dalszövegírással, még minmélyen hisz. Elmegy a jól menő üzletember apjához, hogy beszéljenek a pénzről – apu- dent be kellett mutatni a Sanzonbizottságka persze nagyon örül, hogy a lányának végre megjött az esze, és belevág az üzletbe. nak. Beletelt négy-öt évembe, mire odáig Mikor megkérdezi, hogy mégis mennyi pénz kell az induláshoz, a nő azt feleli: úgy húsz- jutottam, hogy az elsőt elfogadták. Persze huszonkétmillió dollár... Amikor ezt a jelenetet először láttam, a fejemhez kaptam: hát ha valakinek sikerült szívós munkával vagy mit akar ez?! Ennyi pénz egy labelre? Pedig a valóságban tényleg így van, akár ennyibe is máshogy bejutnia a mikrofonok és kamerák kerülhet egy-két karriert elindítani a klasszikus kiadói módszer szerint. Persze Magyar- elé, annak utána már könnyebb dolga volt. országon is lehet üzleti tervet készíteni, de itt nagyon mások a számok, mert nagyon Ma a kamera elé jutni elég könnyű, de csemások az elérhető bevételek is. rébe máshol kell többet dolgozni.

D+SZ: A Király gyerekek generációja egyszerre próbál érvényesülni a hazai és a KL: Szerintem azért elég nagy túlzásoknemzetközi piacon is. Nagyon eltérő fajta munkára van szükség a két területen? ba esünk már ebben a kérdésben. Nagyon 

43

GENERÁCIÓK

király tamás 1972-től 1982-ig az Universal együttes dobosa volt, mely 1972 és 1982 között Kovács Kati kísérőzenekaraként koncertezett, de játszott a Colorban is. Ez idő alatt 2400-szor álltak színpadra, Magyarország határain túl bejárták Európa és Ázsia világot jelentő deszkáit is. Ezt követően énekesnő feleségével, Király Gabriellával kiköltözött Amerikába – itt születtek meg gyermekei, Linda, Viktor és Benjamin. A Király család 1999-ben költözött haza. Tamás Linda és Viktor énekesi pályájának egyengetése mellett egy ideig az EMI kreatív igazgatója is volt.

 sok mindennek kell egyszerre meglennie a sikerhez.

KV: És ebből a tehetség a legkevesebb.

Nem kell annyira nagyon tehetségesnek lenni, nem kell annyira nagyon jól énekelni sem. Mindenki azon dolgozik inkább, hogy meglegyen a produkcióban az a pici extra, amitől „viral” lesz, és elterjed.

KL: Rengeteg tehetséges énekes van a YouTube-on, egy csomó jó dallal, de örülnek, ha pár ezren megnézik őket. A nagy sikerhez mindenképp kell valami, ami kiemel a tömegből. Persze ha tudnánk, mi ez a titok, akkor már megváltottuk volna a világot... (Nevet) De már azóta is teljesen megváltozott minden, hogy én hat éve aláírtam a kiadóval a szerződést. Ma teljesen másképp kell nekifutni egy nemzetközi karriernek, mint akkoriban.

KT: Igen, ez nagyon szemléletes: akkor úgy zajlott a meghallgatás, hogy Linda énekelt, és egy szál zongorán kísérte valaki. A végén a Universal akkori New York-i feje, Doug Morris színpadiasan felállt, és 44

bezárta az ajtót azzal, hogy csak akkor hajlandó kiengedni minket, ha Linda aláírja a szerződést.

KL: Azóta a kiadók is nagyon megváltoztak, úgy működnek, mint egy bank.

Ma a zenészeknek készen be kell vinniük a teljes terméket: a dalokat, az image-et, a videót, a nézettséget, a lájkot. Szó szerint mindent. Ha ez megvan, akkor a kiadó talán-talán esetleg kölcsönad valamennyi pénzt a továbblépésre. Ugyebár „360 fokos” szolgáltatás van, azaz minden zenekari bevételből részesedést is kérnek, miközben a terméket nagyrészt te állítod elő.

KT: És gyors volt a változás, mert két évvel az említett szerződéskötés után már azt láttam, hogy a label főnök a napi you tube-os nézettségi adatokat kéri be reggel az irodájába.

KL: Szerintem nagyjából az enyém volt ott az utolsó régi típusú szerződés: szólóénekesnőként, több lemezre – ráadásul ez egy ún. development deal volt, azaz még külön foglalkoztak is az egésznek a felépítésével. De nem gyötörtek mindennap, hogy csináljunk valamit a MySpacere, és amikor elindult a Facebook, azzal se nagyon foglalkoztak. De akkor még nem is fogtuk fel, hogy ennek mekkora jelentősége lehet. Nagy a változás abban is, hogy bár ma Viktornak egyedül kell megcsinálnia szinte mindent, viszont így megmaradt az alkotói szabadsága. Nekem a kiadónál csak eleinte volt kreatív szabadságom, aztán mindenki elkezdte kitalálni, hogy mit szeretne kihozni belőlem. Nagy hátrányt jelentett, hogy nem tudták eldönteni, mi legyen.

D+SZ: Mire reagál jól a közönség a popzenében? Változott ez is?

KT: Határozottan az a véleményem, hogy ez a dolog nem változott. A kifejezési formák változtak az idővel, de a lényeg mégis a dalban van, azaz a zenében meg a szövegben. Régi, közismert dolog, hogy ezt a szikrát keresi a közönség, és ez pont ugyanígy van ma is.

KL: A dal nagyon fontos, tény és való, de a háttérmunkán, a marketingen is nagyon nagy csapatok dolgoznak. És van olyan, hogy egy nem túl jó dal is nagy siker lesz csak emiatt. Vajon Lady Gaga miért futott be ennyire? Szinte elmebeteg mé-

retű a siker, és ez nem a dalok miatt van. Ők létrehoztak egy külön világot a „little monstereknek”, ahogy a rajongóit nevezi.

Felismerték, hogy ezek a gyerekek tartozni szeretnének valahová, és ő ezt kínálja nekik. Fontosak a dalok is, de egy ennyire szoros rajongóbázis azt is el tudja fogadni, ha egy-egy dal épp nem annyira erős.

KV: És eszméletlen fontos a hangszerelés. Hiába írnak meg dalt egy szál gitáron, ma ez kevés. Nagyon-nagyon igényesek a mai hangszerelések, sokkal inkább azok, mint a múltban. Régen a legtöbb felvétel annyi volt, hogy elmentek egy stúdióba, eljátszották jól a dalt, összekeverték és kész volt. Ma minden apróság a végletekig ki van tisztázva, mert ha a közönség nem kapja meg ezt a megszokott minőséget, akkor nem fogja jónak hallani. Hiába jó a dal.

D+SZ: Ezek megszeghető, sőt: megszegendő szabályok is lehetnek. A lázadás, az újítás mindig nagy erő volt a popban is.

KV: De azt is nagyon profin meg kell csinálni. Sőt: az újítás, a továbblépés talán a legnehezebb.

KL: Ilyenkor látszik meg nagyon, hogy ki és mi áll a projekt mögött. Sokszor ebben is a pénz a kulcs.

KT: Továbbra is azt mondom, hogy a dalban benne kell legyen az a bizonyos „it factor”. E nélkül nincs világsláger. Lehet minden más akár tökéletes is. Minden világslágerre jut ezer dal Amerikában, ami „csak” ott, helyben sikeres. És azok is hatalmas sikerek ám.

D+SZ: Mi a helyzet a keleti piacokkal?

Arrafelé is nézelődtetek?

KT: Érdekes, hogy ezt kérdezted, mert Viktor dalát, a Running Out of Time-ot épp most licenszelte tőlünk egy dél-koreai cég. Átvették a kiadótól a jogokat, mert menedzselni és értékesíteni akarják a dalt Koreában. Tévés, rádiós, internetes megjelenések lesznek, majd meglátjuk, hogy alakul. Lindának a Can’t Let Go című dala volt, ami Távol-Keleten is sokat forgott, de ott aztán tényleg nagyon nehéz eltalálni, hogy mi tetszik. Ráadásul menedzselni kell a dolgot ott helyben is, meg innen is, ami nem egyszerű.

GENERÁCIÓK

király linda New Yorkban született 1983-ban, nyolc­éves kora óta énekel, mára itthon és Amerikában is ismert énekesnő. Csupán tizenhét éves volt, mikor szerepet kapott a Dívák éjszakája című előadásban, és őt kérték fel a Vademberek és a Szerelem utolsó vérig betétdalának eléneklésére is. Ezeket a dupla platinalemezes Big Brother főcímdal követte, de ő alakíthatta az Operaház fantomja című musical főhősnőjét, Christine-t is.

Tavaly Szabó Győzővel harmadik lett a Nagy Duettben, idén pedig testvéreivel indult a Dalban.

KL: És persze oda is kell menni, tolni a produkciót, jelen lenni, fellépni. Komoly feladat.

D+SZ: Ők maguk, vagy akik mögöttük állnak?

KV: Bruno Mars is producer-zeneszerzőénekes, ahogy Pharrel Williams is. Mindent maguk csinálnak, átfogó elképzelésük van a dalokról és ezeket meg is tudják valósítani. Justin Timbarlake is zeneszerző, de ott áll mellette Timbaland, aki átalakította az egész popvilágot a kilencvenes évek elejétől.

Beyoncé maga annyira szerintem nem alakítja a zenei trendeket, viszont nagyon erős hatással van más téren, ezért meghatározó szereplő. És a piacot alakítók közül nem szabadna kihagyni azokat sem, akik nagy befolyással vannak, de szerintem nagyon rossz irányba, mint például David Guetta.

D+SZ: És a ma már említett Lady Gaga?

KV: Zenei értelemben ő csak követett egy stílust. Semmi új. Amúgy Gaga tök olyan, mint Madonna, csak betegebb.

(Nevet) KL: Persze piaci szempontból ő is nagy hatású a hatalmas, szektás sikere miatt.

Jól felépített termék.

D+SZ: Ti próbálkoztatok már hasonlóan összetett építkezéssel?

KV: Mi igyekszünk jól csinálni a dolgunkat, de mi sem csináljuk tökéletesen.

(Nevet) Ha nagyon profi popprodukciót akarnánk csinálni, akkor előbb alakítanánk ki a teljes image-et, és ahhoz írnánk meg a dalokat. Ha meghallgatod Bruno Mars első lemezét, az egy stíluskáosz. Mintha kipróbált volna mindent, ami tetszik neki.

Aztán a második lemezre rájött, hogy kell egy image: felépítette a teljes világát előre, és az egész anyagot ehhez írta meg. És bejött neki.

D+Sz: Előnynek tűnhet, hogy egzotikusnak számítotok arrafelé.

KT: Nagyrészt ott is arra a zenére ugrálnak, ami az USA-ból, Angliából és néha Svédországból jön. A keleti poppiacok is a globális piac részei, és ez tiszta üzlet. Miért venne meg teszem azt egy indiai vagy japán menedzser egy bármennyire is egzotikus közép-európai produkciót, amikor a nagy szereplők ugyanúgy jelen vannak D+SZ: Valamekkora önazonosság ott is, méghozzá nagy erőkkel? A közön- azért kell a pophoz is, a hitelesség itt ség is őket akarja hallani. Persze jazzben, sem árthat. világzenében számít az egzotikum, a saját KL: Én évekig azt éltem meg, hogy megkultúra, de a pop nem ilyen. próbáltak kitalálni engem. Amikor már nem voltam a kiadónál, leültem és végre D+SZ: Kik fújják a passzátszelet a pop- kitaláltam magam, hogy mi is az a bizoiparban? Kik a meghatározó nemzetközi nyos másik énem. Átgondoltam, elemezszereplők? tem, hogy milyen dalokat, miről is akarok KL: Bruno Mars, Pharrell Williams... énekelni. Tulajdonképpen készült is egy leKV: ...Justin Timberlake és Timbaland... mez, csak nem adtuk ki. Ez egy folyamat, KL: ... és Beyoncé. ami nekem még nem zárult le, ráadásul ez

király viktor Viktor egy évvel idősebb nővére sikerei láttán gyűjtött bátorságot ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzon az énekléssel. Ikertestvérével, Benjaminnal Twinz néven együttest is alapítottak, mely egy klipet élt meg, ennek utódja a Face to Face zenekar volt.

2008-ban jelentkezett a Megasztár négybe, ahonnan ő került ki győztesen, Viktor lett 2008-ban az „Év Hangja”. Azóta három szólóalbuma jelent meg, a folyamatos koncertezés mellett pedig Az ének iskolájában tanárként támogatja az ifjú tehetségeket.

már több szempontból nem is pop. Az is fontos, hogy mi angolul írjuk a szövegeinket. Itthon ez annyival nehezebb, hogy kevesebben értik meg, így kevésbé alakul ki az az érzés a közönségben, hogy a dal róluk szól.

KT: Bár ennek némileg ellentmond, hogy angol nyelvű magyar dalt itthon mi futtatunk be először. (Nevet) D+SZ: Összevetve az elért sikert és a befektetett munkát: elégedettek vagytok?

KV: Én soha. A popszakmában a sikerből sosem elég, mindennap kell új adag.

(Nevet) KL: Akkor van gáz, hogyha nem akarsz többet. Akkor mit csinálsz az életeddel? n INTERJÚ: Hegyi György

45

TEHETSÉG

MIT MUTAT A TEHETSÉGKUTATÓ

NAGY-SZÍN-PAD A TEHETSÉGKUTATÓ A Nagy-szín-pad tehetségmutató a Sziget, az MTVA, a VOLT Produkció és az Akvárium közös kezdeményezése, melynek célja, hogy tizenöt, a hazai zeneipar szakemberei által kiválasztott feltörekvő zenekarnak lehetőséget adjon arra, hogy produkciójuk nagyobb közönség előtt is bizonyítson.

A verseny öt döntőse csomagként kaphat kézbe mindent, ami egy nagyszínpados előadónak szükséges: nagy fesztiválos fellépéseket a fő műsorsávban, kiemelt játszást és promóciót az MTVA csatornáin, vágott koncertanyagot, az első három helyezett külföldi koncertlehetőséget, egy zenekar egymillió forintos próbaterem bérleti díj-hozzájárulást, míg másik két zenekar ugyanolyan összegben kliptámogatást vihet haza. A győztes pedig mindezek mellett felléphet az Artic Monkeys előtt a VOLT-on.

A tét tehát nagy. A kiválasztott tizenöt produkció: Deniz, Manoya, a Hangmás, a Carbovaris, az Elefánt, Szabó Balázs Bandája, Odett, az Ivan and The Parazol, az Óriás, Halott Pénz, a Cloud 9+, a Blahalouisiana, a We Are Rockstars, a Mary Popkids és a Turbo.

A zenei sokszínűség miatt rögtön felvetődött a kérdés: hogyan lehet őket összemérni?

Hiszen ami leginkább közös a zenekarokban, az, hogy tehetségüket már bizonyították, játszotta már őket a rádió és töltöttek meg klubokat, mégis, az a pár méter felfele még hiányzik: a nagyszínpad és mindaz, amit a nagyszínpados fellépő-státusz húz magával.

Fő műsoridőben a nagyszínpadra kerülni – ez minden zenekar álma, hiszen ez azt jelenti, hogy több ezren szeretik a zenéjüket és várják a pillanatot, hogy sikíthassanak, énekelhessenek, táncolhassanak rá. Amikor velük van tele a sajtó és a fesztiválplakátok.

A tehetségmutató elődöntőinek az Akvárium adott helyett, ahol elképesztő profizmussal, percre pontosan működött minden. A három nap során minden este öt zenekar mutatkozhatott be, kapta meg azt a bizonyos öt plusz tíz perc hírnevet, a helyi közönség, az élő M2-es közvetítés és az online adás nézői, valamint a Petőfi Rádió hallgatói előtt.

A tizenöt perces blokkok között három perc alatt cserélődött a színpad, hála a forgószínpadnak, ez idő alatt pedig bemutatkozó videók és helyszíni bejelentkezések mentek. Aki pedig a telt ház miatt maradt le az élőkoncertről, az Akvárium lépcsőjén, óriás kivetítő előtt szurkolhatta végig az estét.

A gyorsan pörgő negyedórás blokkok sora éppen arra volt elég, hogy showcase jelleggel mindenki megmutathassa, milyen, amikor mindent belead egy koncertbe. A verseny nem csak és nem elsősorban a produkció minőségéről szólt, sokkal inkább a rajongók lelkesedéséről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az éles kontraszt, hogy mennyire sikerül megőrjítened, megmozgatnod a közönségedet, a szavazatok számában mit sem jelent.

Pedig hiába van valakinek töméntelen mennyiségű Facebook-lájkja és milliós nézettségű videója, ha a közönsége nem mozdul ki az online világból és az egymáshoz nyomódó testek helyett csak bámészkodó emberek állnak a színpad előtti réten.

46

DENIZ

Persze, szerencsés esetben, egy zenekar nemcsak láthatatlan rajongókkal bír, hanem rengeteg olyannal is, akik az első sorba tömörülve éneklik végig a koncertet és nem restek Facebookon, Instagramon, sms-ben is kifejezni szeretetüket. Láthatóan jól működött a kémia többek között Halott Pénz, Szabó Balázs Bandája, az Ivan and The Parazol, a Mary Popkids és a nekik szurkolók közt – utóbbi két zenekar feltűnő és ötletes kampányba is kezdett videókkal, molinókkal, közönségtalálkozókkal, hogy minél több embert megmozgassanak.

TEHETSÉG

Láthatóan hatásosan, így május 26-án reggel, a Talpra magyarban Buda Márton Szabó Balázs, Deniz és a Cloud 9+ mellett őket is jó hírrel ébresztette műsorában.

Bár a szavazós versenyek sok esetben visszatetszők lehetnek, a Nagy-szín-padnál tulajdonképpen egy teljesen logikus üzleti lépés. A szakma kiválasztotta az általuk ítélt legjobb előadókat, az elmúlt évek népszerű produkciói közül, a többit pedig a közönségre bízzák. Így a nézettségmutató alapján viszonylagos kockázat nélkül következtethetnek arra, hány ember viseli annyira szívén kedvence sorsát, hogy jegyet vegyen a fesztiválokra.

Mégis, amellett, hogy egy okos és látványos kezdeményezés, hogy biztosra menjenek a fesztiválszervezők abban, hogy idén kit emelnek fel a nagyszínpadra, vitat-

lyen jó, hogy legalább létrejött. A gyerekcipő még talán érezhető, furcsa helyzetet teremt az, hogy teljesen más múlttal, műfajjal, és közönségbázissal rendelkező zenekarokat versenyre hívnak, hiszen a zene az alapvetően egy művészeti ág, legalábbis nekünk, a showbusiness része a dolognak talán nehezebb, mint eljátszani a dalainkat.

De ezt tudtuk az elején, ahogy azt is, hogy sokkal kisebb eséllyel indulunk a nálunk népszerűbb zenekarok mellett. Ugyanakkor örvendetes érzés volt, hogy szabad kezet kaptunk arra a 15 percre, profi körülményeket, és nem utolsó szempont az sem, hogy ezáltal rengeteg emberhez eljutott a zenénk. Minket ez motivált a leginkább.

Rengeteg pozitív kritikát kaptunk szakmán innen és túl, rengeteg új ember találkozhatott a mi kis világunkkal, és persze a kon-

együtt is egy hiánypótló kezdeményezés, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tévés tehetségkutatók után ezúttal valóban izgalmas és aktuális művészek mutatkozhattak be képernyőn. Így egy nap talán nem az Eurovízió és az egylemezes sztárok számítanak majd a legérdekesebb zenei eseménynek a tévében sem.

A döntő napjáig a zenekarok minden erejüket latba vetve kérték a közönség támogatását: hatalmas molinókkal, vicces videókkal, közös piknikkel és köszönő bulival igyekeztek még több voksot gyűjteni, fej-fej mellett haladva Facebookon, míg Instagramon és sms-ben más-más formáció vezetett. Az utolsó esti negyedórás kon­certeken pedig mindenki igyekezett nagyot dobbantani. A végleges sorrend vi­ szonylag kiszámíthatóan alakult: leghátul

SZABÓ BALÁZS

IVAN AND THE PARAZOL

MARY POPKIDS

hatatlan, hogy valóban esélyt ad a közepes ismertséggel rendelkező zenekaroknak arra, hogy szélesebb publikum előtt mutatkozzanak be, a „Nagyszínpados fellépő” címke pedig egyfajta elismerést is jelent. Az, hogy ez valós hátszél lehet-e, még a jövő kérdése, de mindenképpen bizakodásra adhat okot annak is, aki nem jutott be a döntős öt közé. Az Elefánt együttes énekese, Szendrői Csaba sincs elkenődve, hiszen a verseny keretében rengeteg új zeneszeretőhöz juthattak el dalaik: „Azt gondolom, kár, hogy csak most jött létre ez a produkció, de mi-

certnaptárunk is egyre vastagabb. Szóval teljesen jó szájízzel szállunk vissza a kis utunkra, és köszönjük, hogy kaptunk egy szeletet a Nagy-szín-pad projektből, reméljük, sok más remek zenekar is hasonló helyzetbe kerülhet majd az elkövetkezőkben.”

A döntős lista nagy meglepetése a Cloud 9+, akik a lájk-mateknak ellentmondva kerültek be a legnépszerűbb ötbe, így alig több mint egyéves működésük után most komoly esélyt kaptak arra, hogy nagyobb deszkákon is bebizonyítsák, mire képesek.

A tehetségmutató minden kérdőjelével

végzett a Cloud 9+, őket követte Deniz és Szabó Balázs Bandája, míg az első hely az Ivan & The Parazol és a Mary Popkids között dőlt el, végül az utóbbi győzelmével. n Nagy Kátya

47

48

DAL+SZÖVEG

PETŐFI SÁNDOR (1823. 01. 01. – 1849. 07. 31.?)

MILYEN LÁRMA? A nemzet legkorábbi, és mai napig dedikáltan első számú popsztárja Petőfi Sándor. Ő az, aki főleg Vahot Imre tanácsára minden lehetséges fazonigazításon átesett a befutás érdekében: névváltoztatás, arculatépítés, rock­and­­roll-életforma, beleértve a ko­rai halált is.

PETŐFI TOP 10 1. Füstbe ment terv zeneszerző: Tolcsvay László előadó: Halász Judit

2. Nemzeti dal

zeneszerző: Tolcsvay László előadó: Tolcsvayék és a Trió

3. Milyen lárma

zeneszerző: Apáti Ádám, Ferenczi György előadó: Ferenczi György és a Rackajam Generációk zseniális és sokszínű költője, akinek életét, költészetét sokféleképpen értelmezheti az aktuális trend, a politikai érdek.

Nem véletlen, hogy csak az Artisjus rendszerében 702 megzenésített versét találjuk a komolyzenétől a nótán át a hiphopig, a különböző akusztikus és elektromos és elektronikus zenei kompozíciókig. Ezek között számos olyan dal található, mely ugyanarra a versre íródott – elég arra gondolunk, hogy a Nemzeti dalt azon melegében legalább hatan zenésítették meg anno – , de ha csak azt nézzük, hogy Petőfi teljes életműve körülbelül 850 fennmaradt versből áll, arányaiban így is, úgy is igen tekintélyes a megzenésítések száma.

Petőfi verseit többszörösen jó megzenésíteni tehát: nemcsak azért, mert verselése zenéért kiált, hanem a költő személye még mai távlatból is rockandrollnak látszik – ahogy Ferenczi Gyuri is emlegeti őt interjúiban a Rackajam Petőfi-versmegzenésítések kapcsán –, olyan hőfokon ég mondanivalója, hogy még 2014-ben sem jut róla eszünkbe az avítt szó. Versei között találunk dalokat, bordalokat, népzenei ihletettségű nótákat – Petőfi ezekben mind a maga könnyed természetességében alkotott.

Korok és dalok változnak, ezért összeállítottunk egy listát azokból a Petőfi versmegzenésítésekből, melyek a legnépszerűbbek: mint írtuk, a dalszerzők listája meglehetősen nagy, így a jelenlegi tízes listába nem fértek be Arany János, Egressy Béni, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc, Farkas Ferenc, Szervánszky Endre, Kósa György, Sugár Rezső, Kadosa Pál vagy akár a Pilvaker-közeli előadók művei. n

4. Rózsabokor a domboldalon zeneszerző: Balázs Árpád magyarnóta

5. Magyar nemzet zeneszerző: Kodály Zoltán komolyzenei darab

6. Nap

zeneszerző: Buda Gábor előadó: Alma zenekar

7. Fa leszek, ha fának vagy virága zeneszerző: Balázs Árpád magyarnóta

8. Európa csendes, újra csendes zeneszerző: Szörényi Levente előadó: Illés együttes

9. Nem ver meg engem az isten zene szerző: Ferenczi György előadó: Ferenczi György és a Rackajam

10. Nemzeti dal

zeneszerző: Kodály Zoltán komolyzenei darab

-AJM- / illusztráció: németh gyula

49

IRODALOM

HAVASRÉTI JÓZSEF

SZERB ANTAL A nemi szerepek ábrázolása összetett módon jelenik meg A Pendragon legenda oldalain, még akkor is, ha az itt említhető jegyek nem egy esetben csupán az etnikai jellemzés származékai: a magyar lovagias, az angol tartózkodó, a német harsány és természetes, a Cristofoli nevű epizódszereplő pedig latinosan szenvedélyes. Amikor a regény vége felé Lene Kretzsch elcsábítja a gátlásos Osborne Pendragont, dr. Bátky megjegyzi: „Ó, Lene, gratulálok. Osborne-hoz képes a negyvenöt éves ártatlan teológus megvadult délolasznak minősíthető”. A regényben fontos szerepet kap Szerb másik vesszőparipája: az „intellektus” és a „nők” összeférhetetlensége. Az intellektuális elfoglaltság árt a nőknek, a nők zavarják a filológiai elmélyülést, nem szabadna beengedni őket a könyvtárakba és így tovább. A könyvtár és a nők kapcsolata különösen összetettnek látszik Szerb írásaiban. A könyvtár egyrészt nem való a nőknek, afféle „de-szexualizált” (és egyúttal szakrális) tér, ahol csak az irodalomnak és a tudománynak van helye, másrészt kifejezetten áterotizált társadalmi tér, ahol a nők vonzóbbnak látszanak, illetve, amelynek megvan a saját erotikus varázsa az olyan ember számára, aki gyakorlatilag szerelmes a könyvekbe – dr. Bátky János is pontosan ilyen.

Szerb egy tárcájában a következőképpen fogalmazott: „nem tudom eldönteni magamban azt a kérdést, helyes-e, hogy a könyvtárba nőket is beeresztenek. Nem mintha irigyelném őket, hanem a férfiak miatt. Azt hiszem ti., hogy az embernek sehol sem tetszenek annyira a nők, mint a könyvtárban. […] Talán az ellentét okoz-

za. Mert mitől különbözik egy nő annyira, mint a könyvektől?” Ez esetben a könyvtár ideális háttér a nők számára, kiemeli szépségüket, ami csak azért okoz gondot, mert zavarja szellemi elmélyülésükben a férfiakat. Egyik novellájában – melyben ott rejlenek mind a Nyaralás a könyvtárban című tárca, mind A Pendragon legenda talányosan erotikus könyvtár-motívumai – Szerb másképpen fogalmaz: „érzékenysége, félénksége védő nyugalomra talált abban a rendezett, megbízható, gonoszságmentes kozmoszban, ami a tudomány, és aminek látható teste a könyvtár. Olyan jó tudni, hogy minden a helyén van, és minden oly távoli és személytelen. […] Autóbuszok, taxik, metrók rohanva hordják, transzparensek üvöltik az élet piszkos anyagcseréjét – a könytvár a tisztaság”.

A Pendragon legendában az erotizált könyvtári beszédrend fordítottja – és a nők megítélésének afféle torzképe – a primitívek szexuális életét tanulmányozó idős hölgy a londoni könyvtárban. „Hónapok óta megszoktam, hogy a jobbra mellettem levő széken egy teljesen lapos, öreg hölgy ül, és a primitív népek szerelmi életét tanulmányozza, bizonyos helytelenítő arckifejezéssel az arcán”. Tehát az a nő, akinek megszokott és feltűnésmentes helye van a könyvtárban, öreg és már-már aszexuális, viszont könyvből a bennszülöttek szexuális életével ismerkedik. Látni fogjuk, hogy A Pendragon legendában a könyvtár nőmentes „férfiházként”, tehát a férfiintellektus zárt szentélyeként, a nők vonzerejét növelő attraktív háttérként, valamint kvázi-szexuális tárgyként (a főhős könyvimádatában) egyaránt fontos szerepet kap. n

havasréti józsef Havasréti Józsefet Szerb Antal című monográfiájáért díjazta 2014-ben az Artisjus.

A több mint hétszáz oldalas tanulmány a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. Egyszerre imponálóan alapos szakmunka és klasszikus, szépirodalmi mércével is mérhető irodalmi esszé.

A szerző 1964-ben született, Pécsen.

1990-ben szerzett diplomát magyar irodalom–nyelvészet szakon. Diploma után tudományos segédmunkatársként, tudo-

50

mányos titkárként, gimnáziumi tanárként is dolgozott. Jelenleg a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Kutatási területei: a magyar neoavantgárd kultúra, szubkultúra-kutatás, a populáris zene szociológiája, műfajai. Oktatói munkája mellett irodalmi és művészeti kritikákat, tanulmányokat ír. Számos tanulmányt publikált a magyar századforduló és a második világháború közötti magyar kultúrtörténet köréből, Ady Endre, Szilágyi Géza, Marót Károly, Szerb Antal és Kerényi Károly munkásságával kapcsolatban.

51

52