Dal+Szerző magazin 2013/01 by Artisjus

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXIII / I. I

www.artisjus.hu

NEM HISZEK A MŰVÉSZET KÖZPONTOSÍTÁSÁBAN YONDERBOI-INTERJÚ

MINDEN REGGEL AZ ÜRES KOTTALAP VÁR Interjú Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerzővel YNTERMEMORY BERNATHY & SON Beszélgetés Bernáthy Zsigával 20 ÉVES AZ ANIMA Prieger Zsolt mesél

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 6 A CIMBALOM CHUCK BERRYJE UNGER BALÁZS-INTERJÚ } 10 20 ÉVES AZ ANIMA PRIEGER ZSOLT-INTERJÚ 14 NEM HISZEK A MŰVÉSZET

A 2013-as év első negyede meglehetősen mozgalmasan indult a magyar popzenei világban, és bár nem szerepünk mindezen folyamatok napi szinten való bemutatása, pár igen fontos pillanatot igyekeztünk ismét kiemelni, különösen azokat, amelyek zeneipari vonatkozással bírnak, netán a dalszerzők számára. Ismét elbúcsúztattunk egy művészt, Bódi Lászlót, alias Cipőt, a Republic frontemberét, több mint háromszázötven dal íróját. Továbbra is folyamatosan figyeljükelemezzük a YouTube és a Facebook magyar popzenei vonatkozású folyamatait, jelen esetben érdekes tanulsággal bír az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi sorozatának hatása. Figyelemmel követtük a Cimbaliband hollandiai, eurosonicos szereplését, és bemutatjuk a magyar elektronikus zene néhány ikonikus figuráját: az idén hetvenéves, friss Kossuth-díjas Dubrovay Lászlót, Horváth István hangmérnököt, a Magyar Rádió néhány éve megszűnt elektronikus zenei stúdiójának vezetőjét, a két Bernáthyt, akik közül sajnos az apa már egy éve nincs köztünk, az idén húszéves Anima Sound System örökmozgóját, Prieger Zsoltot és természetesen címlaphősünket, a legutóbb egy reklámkampány kreatív arcaként is helytálló ifj. Fogarasi Lászlót, Yonderboi-t. n A SZERK.

KÖZPONTOSÍTÁSÁBAN YONDERBOI-INTERJÚ } 20 MINDEN REGGEL AZ ÜRES KOTTALAP VÁR DUBROVAY LÁSZLÓ-INTERJÚ 24 LISTÁK, MAGYARÁZATOK 28 VOLT EGYSZER EGY STÚDIÓ HORVÁTH ISTVÁN-INTERJÚ 34 RENDHAGYÓ ÉNEKÓRA HAMAR DÁNIEL-INTERJÚ } 38 PLÁGIUM VAGY MI? JOGI ESETEK 40 ÖTVENRŐL HETVENRE VÁLTOZÁSOK A HANGFELVÉTELEK OLTALMÁBAN 42 YNTERMEMORY (BERNATHY & SON) GENERÁCIÓK ÉS HAGYOMÁNY } 48 VARGA MÁTYÁS: PROLÓGUS IRODALOM

IMPRESSZUM

ÉDESAPÁM MÁR NÉGYÉVES KOROMBAN EGY KIS DOBFELSZERELÉST KÉSZÍTETT NEKEM, EZEN DOBOLGATTAM KEDVENC HUNGÁRIASZÁMAIMAT.

AZ ÉJSZAKAI ÉLETBEN MONDJUK MÁR ELÉG RITKÁN BUK-

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXIII. első negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számban közremûködtek: Bihari Balázs, Deme Zsófia, Hegyi György, Moldvai Márk, Németh Marcell, Rácz Mihály, Tóth Péter Benjamin, Zalka Szilvi Lapterv / tördelés: typoslave (info@typoslave.hu)

KANOK FEL, VISZONT NAPKÖZBEN AKTÍVAN HASZNÁLOM

Címlapfotó: Yonderboi

A VÁROST.

Korrektor: Kótai Kata

Nyomdai kivitelezés: DEMAX Mûvek (1151 Budapest, Székely Elek u. 11.)

A MAI TALENTUMOK SOKSZOR VÉLETLENÜL KERÜLHETNEK ELŐ, ÉS ATTÓL TARTOK, SOK TEHETSÉG ELKALLÓDIK.

DE VÉGÜL MI NÉZTÜNK EGY NAGYOT, HOGY MENNYI EMBER VAN OTT, ÉS MIND MEG VAN BOLONDULVA ERRE A ZENÉRE.

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon. Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre. A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek mi a magyar Hatvanöt magyar zenész írta alá a „Mi a magyar zene?“ című nyilatkozatot, amely a magyar médiatörvény magyarzene-szabályozásával szemben szólal fel. A nyilatkozat szerint „életszerűtlen, kirekesztő és értelmetlen szabályozás született akkor, amikor a magyar zenemű fogalmát a jogalkotó a nyelvhez kötötte”. A törvény eredeti, 2010-es szövege a magyar alkotók bármilyen nyelven előadott műveit figyelembe vehetőnek tekintette a 35%-os rádiós zenei kvóta számításánál. Az új, 2012-ben elfogadott szöveg azonban már kizárja az angol vagy más idegen nyelvű verziók figyelembe vehetőségét. Az aláíró zenészek, szerzők azt kérték a Kormánytól, hogy az érintettekkel együttműködve dolgozza ki a magyar zenei művek olyan törvényi meghatározását, amely kiterjed a magyar kultúrát gazdagító minden alkotásra és alkotóra. A nyilatkozatot követően támogatta Kará csony Gergely független képviselő ezirányú indítványát az Országgyűlés kulturális- és sajtóbizottsága. Ugyanakkor a Magyar Zenészbázis Egyesület tiltakozott a nyilatkozat ellen. Álláspontjuk szerint a július óta hatályos megoldásban a 35% a magyar nyelvű dalok számára biztosít garantált helyet. Ezt pedig senki sem nézi nagyítóval, és az idegen nyelvű jó magyar dalokat ezen túlmenően „kvótától és nyelvtől függetlenül úgyis játszani fogja a rádió”. Véleményük szerint tehát 2013 elején 35%-nál valamivel több magyar zene szól, és a tervezett módosítás leronthatja ezt. Az Országgyűlés végül nem fogadta el a módosító javaslatot, így a magyar zenei kvótát továbbra is csak magyar nyelvű művekkel lehet megtölteni.

mmxiii.i jának számítása. A méltányos és arányos jogdíjfizetés érdekében már a szobakihasználtság a díjszámítás alapja, amelyet nem szállodánként, hanem a KSH adatai alapján csillagbesorolási kategóriánként határoznak meg. Az új számítás hatására az egy-, két- és háromcsillagos hotelek idéntől lényegesen kevesebb, a négy- és ötcsillagos szállodák pedig – a bővülő forgalom miatt – valamivel több jogdíjat fognak fizetni az Artisjus útján a szerzőknek, előadóknak és kiadóknak. A szerzőkre nézve mindez azt jelenti, hogy a szállodai szobákban történő zenefelhasználásokból származó jogdíj-jövedelmük 2013-ban várhatóan körülbelül 15 százalékkal csökken. „Az Artisjusnak természetesen az a feladata, hogy a szerzők jövedelmét igyekezzen legalább reálértékben szinten tartani. Ez a gazdasági világválság begyűrűzése óta nehezen megoldható, mert a legtöbb, zenét használó iparágban sajnos csökkent az éves bevétel” – magyarázta a csökkenés okait Victor Máté, az Egyesület elnöke.

új nemzeti stratégia

online műbejelentés: elindult Tavaly év vége óta nyomtatvány- és CDleadás nélkül lehet intézni új dalok, zeneművek Artisjus-bejelentését az interneten. A szerzők az online felületen bármikor, bárhonnan elküldhetik új műveiket, a kot ta vagy hangfelvétel feltöltésére is lehetőség van. Ehhez mindössze egyszer kell személyesen regisztrálni a Szerzői Infor mációs Rendszerbe (SZIR) Budapesten vagy a vidéki Artisjus-irodákban, ha ezt korábban még nem tették meg. Több szerzős mű esetén az egyik alkotó tölti ki az elektronikus nyomtatványt, és szerzőtársai a SZIR-be való belépés után egyetlen kattintással jóváhagyhatják azt. A nyomtatványon beadott művek feldolgozása gyakran két-három hetet is igénybe vehet, míg az internetes bejelentések már néhány munkanap után rögzítésre kerülnek.

zenei menedzsment képzések Új képzési intézmény várja azokat, akik Magyarországon szeretnének zenei menedzsmentet tanulni. Ez a Zeneipari Hivatal, ahol többek között a digitális zeneiparról, zenei szerzői jogról, koncert- és fesztiválszervezésről lehet gyakorlatias oktatást kapni. A Digitális zene üzlet A-Z-ig névre hallgató képzés például olyan szerzőknek, zenészeknek és menedzsereknek nyújt használható tudást, akik többet szeretnének profitálni YouTube-csatornájukkal vagy olyan zenei szolgáltatásokhoz juttatnák el zenéjüket, mint az iTunes. Érdemes követni Facebook-oldalukat, ahol mindig a legújabb képzésekről lehet informálódni.

A magyar állam közzétett egy új tervet a szellemi tulajdonjogok – és így a szerzői jogok – jövőbeli szabályozására. A Jedlik-terv megerősíti a jelenlegi szabályozás irányát, a szerzői jogot a „kreativitást ösztönző éltető közegnek” nevezi, amelynek egyes területeken új egyensúlyokat kell találnia. A terv egyelőre nem tér ki a hazai legális online tartalomkínálattal kapcsolatos konkrétumokra, azt viszont kijelenti, hogy a zenefelhasználókban és a zenehallgatókban a legális felhasználás fontosságát tudatosítani kell. A Kormány létre kívánja hozni a Nemzeti Szellemitulajdon-védelmi Alapot, melynek forrásait youtube-jogdíjak kifizetése ismeretterjesztésre, a jogsértés elleni Az Artisjus a 2012-re vonatkozó szerzői szállodás jogdíjak változása Idén januártól változott a szállodai szo- küzdelemre és kulturális örökség védel- jogdíjakat januárban kapta meg a Googlebákban történő zeneszolgáltatás jogdí- mére lehetne majd fordítani. től, azóta a streaming adatokat dolgozza

HÍREK

CARLY RAE JEPSEN A GLOBÁLIS SINGLE TOPLISTA ÉLÉN A KANADAI ÉNEKESNŐ VÉGZETT CALL ME MAYBE CÍMŰ DALÁVAL

aminek fő tartalma az, hogy az elítélt nem kérhet pénzt bűncselekménnyel kapcsolatos nyilatkozatáért. Ezt bővítették tovább a szerzői jogdíjak területére is, úgy, hogy a törvényi rendelkezés végül bármilyen műfajú és tartalmú műre kiterjed. A zenei élet szereplői jelezték, a szerzői vagy előadói jogdíjak kifizetésénél nem is ellenőrizhető a szabály, hiszen az ügymenetben a dalszövegek elemzése nem kivitelezhető. Az ombudsman pedig most azt is hozzátette: ez a szabály nem veszi figyelembe, hogy az elkövető akár megbánást is tanúsíthat művében, vagy abban a bűncselekmény akár marginális szerepet is betölthet.

tizenöt év után újra emelkedés

fel az egyesület. A tervek szerint az első félévben minden szerző megkapja a tavalyi megtekintések után járó jogdíjakat, ezt követően pedig negyedévente kerül felosztásra a videómegosztón keletkező pénz. A YouTube a reklámbevételek mintegy 50 százalékát fizeti ki a jogtulajdonosoknak, ennek legnagyobb részét a videó jogtulajdonosa kapja meg – zenei videó esetén így az előadó közvetve, általában a kiadó útján részesül. Ugyanakkor a zeneszerzők és szövegírók részét az Artisjus kezeli.

az elítélteknek is jár a jogdíj Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a jogerősen elítéltek szerzői jogdíjának megvonásával kapcsolatos rendelkezést. Az ombudsman szerint ugyanis az alapjogok aránytalan korlátozását jelenti, hogy a jogerősen elítélt ne kaphasson szerzői jogdíjat, ha műve összefügg az elkövetett bűncselekménnyel. A jogalkotó feltehetően a bűncselekménnyel szerzett ismertség kihasználását próbálta megakadályozni a szabállyal,

A hangfelvétel-ipar nemzetközi szervezete, az IFPI közzétette éves jelentését, amely szerint 2012-ben – 15 éve először – ismét emelkedett a globális hangfelvétel-piac bevételi eredménye. A 0,3%-os növekedés motorja természetesen az online terület, amely több régióban valódi növekedésnek indult. Frances Moore, a szervezet vezetője elmondta: „Ez megérdemelt siker egy olyan iparág számára, amely fejlesztett, küzdött és átalakította önmagát egy évtized alatt. A számok azt mutatják, hogy a zeneipar alkalmazkodott az internetes világhoz, és megtanulta, hogyan elégítse ki a fogyasztói igényeket, és hogyan monetizálja a digitális piacot.” A kanadai Carly Rae Jepsen végzett a 2012-es globális single toplista élén Call Me Maybe című dalával. Az angol szerző-előadó Adele 21 c. kiadványa pedig az 

MEMENTO MORI

BÓDI LÁSZLÓ CIPŐ Több mint háromszázötven dal köthető nevéhez: a Republicon túl Koncz Zsuzsa és Halász Judit dalszerzőjeként is közismert, ám fájdalmasan korán, mindössze negyvenhét évesen távozott el közülünk Bódi László, a Republic frontembere, akit egy ország ismert becenevén. Cipő. Bódi László 1965. május 3-án született az akkor a Szovjetunió területén található Ungváron, de egy évvel később családjával Kisvárdára költözött, ahol gyerek- és kamaszéveit töltötte. Hamar kiderült Bódi zenéhez való affinitása: zongorázni tanult, zenei általánosba járt, majd tizennégy éves korában dalszövegírással kezdett foglalkozni. A Magyarországon csak a hetvenes években bemutatott az Egy nehéz nap éjszakája című Beatles-film adta meg a kezdőlökést, hogy Bódi tudatosan zenésznek készüljön: innen már csak egy lépés volt a zenekar-alapítás, hiszen gimnazistaként Cipőfűző néven hozta létre első csapatát. Ekkor ragadt rá a Cipő becenév. Tizennyolc éves korában felköltözött Budapestre, ahol konzervatórium-előkészítőre járt. Hasonlatosan a nyolcvanas évek első felének zenekar-alapítási lázához, a rendszerváltás idején ismét sorra alakultak az újabb és újabb szabadelvű és szabad szájú együttesek: az 1990 februárjában Cipő, Tóth Zoltán, Boros Csaba, Bali Imre és Szilágyi László felállású Republicról azonban nagyon gyorsan kiderült, hogy sokkal többre hivatott. Pár hónappal később már Nagy Feró hívta a zenekart turnézni a Beatrice elé, és miután az Indul a mandula!!! című debütalbum a boltokba került, egy pillanat alatt eljött az országos népszerűség, ami az eltelt huszonhárom év alatt továbbra sem csökkent, sőt, hiszen minimum három generáció énekli a Republic és Cipő dalait, köztük a legnépszerűbbeket – A 67-es út; Szállj el, kismadár, Ha itt lennél velem, Szeretni valakit valamiért stb. Cipő dolgozott Koncz Zsuzsával és Halász Judittal, Bródy János és Cseh Tamás ugyanúgy a barátai és alkotótársai közé tartozott. Rajongásig szerette Nagy László munkásságát és Bohumil Hrabal írásai is nagy hatással voltak rá. A 67-es út „Az év legsikeresebb dala” kategóriában az Artisjus-díj elődjének számító Huszka Jenő-díjat kapta. 2010-ben az Cipő az együttes többi tagjával – Boros Csabával, Nagy László Attilával, Patai Tamással és Tóth Zoltánnal – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatában részesült.

Az énekes évek óta krónikus szívritmuszavarral küzdött. 2009-ben átesett egy koszorúérműtéten. 2013. február 15-én, egy rohamot követően szállították kórházba, ahol mélyaltatásban tartották, később pedig azt közölték az orvosok, hogy az énekes kómában van. Az orvosok ugyan láttak elvi esélyt gyógyulására, azonban az énekes március 11-én hajnalban, életének 48. évében elhunyt. n Fotó: bársony péter

HÍREK HÍREK

 első olyan felvétel lett, amely két egy- három magyar kiadványt is láthatunk. Bár mást követő évben az élen zárt az albu- végül sajnos egyikük sem nyerte meg kamok toplistáján. tegóriáját, mi magyarok mégis érintettek vagyunk: Kim Kashkashian örmény-amerikai brácsaművész ugyanis Kurtág és Ligeti művek előadásával nyerte meg a szólóradics béláról utcát neveznek el hangszeres komolyzenei kategóriát. 30 évvel azután, hogy tragikusan fiatalon elhunyt, hamarosan Radics Béla nevét is utcanévtábla őrzi mostantól Budapesten. Angyalföldön, a Taurus gitárosának, éne- usa: „hat csapás” rendszer kesének születési és lakhelyének közelében Február utolsó napjaiban elindult az USAegy eddig névtelen közterületet neveznek ban az úgynevezett „hat csapás” rendszer: a el róla a József Attila tér közelében, a Vőle- francia „fokozatos válasz” megoldáshoz hagény utca és a Göncöl utca között. sonlóan a fájlcserében jogsértő módon részt vevő internethasználókat az internetszolgáltatójuk fogja figyelmeztetni. Az ötödik és hatodik alkalommal visszatérő jogsértőknek grammy-díjat ért kurtág és ligeti már szankcióval is szembe kell nézniük: sávKevesen tudják, hogy egy magyar művész szélességük csökkentésével számolhatnak. nyerte az eddigi legtöbb Grammy-díjat: Solti Nagy különbség ugyanakkor a francia György karmesterről van szó. Komolyzenei megoldáshoz képest, hogy itt nem külön fronton a magyar zenei élet továbbra is ott jogszabályra, és nem erre a célra létrehovan az élen, az idei Grammy-díj shortlistjén zott hivatalra, hanem a szolgáltatók és a

jogosultak megállapodására épül a rendszer. Egyelőre sok kritika éri a szolgáltatókat ezért a lépésért, de a rendszer valós eredményeit és hibáit csak hónapok elteltével lehet valóban számba venni majd.

nyár eleji fair play-hétvége „Mi vagyunk az új kedvenc bandád. Sosem fogsz hallani minket”, „Biztosítsd a létminimumot, és a művészet sosem apad el” – ilyen mondatokkal indít a dalszerzők, előadók és kiadók közös tudatossági kampánya, a Fair Play Hungary. Június első hétvégéjén érdemes lesz ellátogatni a Millenáris Parkba, ahol nemcsak a Gourmet Fesztivál finomságaiból lehet majd csemegézni, hanem a Fair Play egyedi programjai között is. Az ország többi pontjain is koncertek, közönségtalálkozók és dedikálások várnak minden zenebarát érdeklődőt, hogy felhívják a figyelmet, mindannyiunk közös érdeke a legális zenei kínálat választása. n

INTERJÚ

UNGER BALÁZS, CIMBALIBAND

A CIMBALOM CHUCK BERRYJE A balkáni zenét játszó bandák közül az egyik legizgalmasabb és legszínesebb a kárpát-medencei népzenére úgy mindenestül építő Cimbaliband – és ez még csak a történet eleje. A termékeny, hetedik albumára készülő, és gyakran úton lévő zenekar motorjával, az agilis, önszervező és komoly szakmai múlttal rendelkező népzenésszel, Unger Balázzsal beszélgettünk. D+SZ: Kezdjük az elején, hogyan jött képbe gyerekkorodban a népzene, a folklór? Volt valami családi hagyomány vagy saját az érdeklődés? Unger Balázs: Édesapám már négyéves koromban egy kis dobfelszerelést készített nekem, ezen dobolgattam kedvenc Hungária-számaimat, miközben a lemezjátszóban pörgött a korong. A népzenével ennek hatására találkoztam hétévesen, amikor brácsázni kezdtem. Aztán hegedültem is pár évet, és csak később, tizenhárom évesen találkoztam a cimbalommal, ami igazán kielégítette a zenei igényeimet. Teljesen elvarázsolt, igazi ritmushangszer, de egyszerre lehet rajta kíséretet, dallamot is játszani. Ez a varázslat a mai napig tart! D+SZ: A cimbalom a hangszeres-tanulás nehézségi skáláján hol áll? Könnyen birkóztál meg vele? UB: Elsőre talán nehéznek tűnik a cimbalomjáték, de nem olyan bonyolult, főleg ha az ember ennyire beleszeret. Megbirkózni inkább a súlyával kell nap mint nap, mert egy igazán jó cimbalom minimum nyolcvan kiló. D+SZ: Ha az ember népi hangszert választ, akkor a szokásos körökkel, a tanítómesterek és a közeg révén hamar bekerül a vérkeringésbe, vagy vért izzadva kell küzdeni? Kiket tartasz a mestereidnek? U+B: Szerencsésnek mondhatom magam, mert Blaskó Csabának és a Galga zenekarnak köszönhetően igazából a táncházas közeg krémjébe csöppentem, de azért volt, hogy így is kemény meló árán jutottunk el „egyik lépcsőfokról a másikra”. Mesterem rengeteg volt, hála Istennek, én még abba a népzenész-generációba tartozom, amelynek tagjai személyesen tanulhattak és gyűjthettek az úgynevezett adatközlőktől.

D+SZ: Te is elsősorban Erdélybe jártál gyűjteni, a légkört magadba szívni? UB: Természetesen többször jártam Erdélyben gyűjtőúton, bár a helyes utat a népzenében én úgy látnám jónak, ha mindenki először a saját, szűkebb pátriája népzenéjével lenne tisztában. Ezért is írtam egy könyvet Galgamenti Vonósbandák címmel, amely CD-melléklettel jelent meg. Ennek révén több száz helyi muzsikussal sikerült beszélgetnem, jó barátságba kerültem velük és muzsikát is rögzítettem tőlük. D+SZ: A „folkrendőri” hozzáállás változott az utóbbi évek világzenei térhódításai okán, vagy továbbra is nagy a purizmus? UB: Úgy látom, van egy befogadóbb réteg, és van, aki tűzzelvassal küzd az eredetiért – amiről olykor kiderül, hogy nem is annyira eredeti. Ennek a témának, azt hiszem, egy külön cikket szentelhetnénk (lásd előző számunk Sebő-interjúját, a szerk.). Én szeretem a népzenét egy kicsit könnyedebben kezelni, úgy, ahogy a Balkánon szokás. Ott a mai napig is élő a népzene, és nem ciki, ha a rádióban az szól, akár eredeti formában, akár rockkal vegyítve. A műfaj nálunk kicsit múzeumba lett zárva, ami viszont mára érdekes zenei és táncházas trendeket dobott felszínre. D+SZ: A barátság olyan neves muzsikusokkal – mint például Balogh Kálmán vagy a remek prímás, Pál István Szalonna, akinek a bandájában is megfordultál – segítették, hogy ismertebbé váljon zenekarod? UB: Mindenképpen. Balogh Kálmán volt az első igazi tanárom, hozzá jártam a Váci Zeneművészeti Konzervatóriumba. Minden tiszteletem az övé, hatalmas tárgyi, gyakorlati tudással rendelkezik és rengeteget tett azért, hogy a cimbalom manapság re neszánszát élheti.

INTERJÚ



Szalonnával gyermekkorunkban ismerkedtünk össze, és naUB: A kérdés aktuális. A Szívtánc – ahogyan a címből is kiderül gyon sokáig együtt muzsikáltunk, sajnos ma már csak egy-egy – egy táncos műsorhoz készült hanganyag: Moussa Ahmed tánvendégszereplés erejéig színesítjük egymás zenekarait. cos barátommal, aki a Fricska táncegyüttes vezetője, már régóta tervezgettünk egy táncos műsort, amely a Cimbaliband zenéjéhez D+SZ: A Cimbaliband létrehozása egy tudatos, jól felépített hasonlóan bátran nyúl a magyar néptáncon túl más stílusokhoz is. terv volt, vagy menet közben alakultak ki a dolgok? Azért kér- Így született meg a Szívtánc, mely aztán a Fonó támogatásával jött dezem így, mert nagyon profinak tűnő marketinggel dolgoztok, létre hét zenésszel és négy táncossal. A következő anyag viszont ahogy jelen vagytok a zenei életben, ahogy a koncertekhez áll- egészen más irányba mutat. Elkezdtem szövegeket és zenéket tok, igazán kreatív a háttérmunka. Úgy tudom, hogy öcséddel írni, az új lemezünkre teljesen saját számok készülnek, még mindig együtt napi munkaként kezelitek a zenekar futtatását. folkos felhanggal ugyan, de egy kicsit könnyedebb, populárisabb UB: A Cimbaliband úgymond véletlenek folyamataként alakult módon. ki, de az utána következő munka igenis tudatos volt, és tudatos a mai napig. Én vállaltam fel egy-két év után a belföldi meneD+SZ: A legtöbb zenekar arra panaszkodik, műfajoktól fügdzselést, melyet igyekszem mindig a legmegfelelőbben végezni. getlenül, hogy beszűkültek a fellépési lehetőségek: ti hogyan Öcsém a külföldi koncertek koordinátora, neki köszönhetjük, tudtok ennyi koncertet összehozni? hogy mindig van 4-5 külhoni koncertünk egy évben. UB: Saját magunk menedzselése a titok. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat ilyen szempontból. Ami igazán sűrű, az a feszD+SZ: A lemezeket ismerve is koncepciózusnak látszik az ív, tiválszezon, de ez így van jól. kiérlelt formák kívül-belül, sajátos szerkezetre felfűzve minden album, amelyek különböznek is egymástól, mégis jól felismerD+SZ: Hogyan jött össze, hogy a Petőfi Rádió benneteket hetők a Cimbaliband kézjegyei. küldött ki a holland Eurosonic fesztiválra? UB: Mivel a banda felállása igen színes, délszláv harmonikás, UB: 2012 júniusában szerepeltünk a Petőfi Rádió Akusztik adádzsesszdobos, rockgitáros, klasszikus zenész is részese, és persze itt a sában, melynek sikerén felbuzdulva meghívtak minket az európai cimbalom, végül is nincs nehéz dolgom. Viszem az ötletet, és minden- rádiók legrangosabb fesztiváljára, az EUROSONIC-ra – ez 2013 jaki hozzáteszi a magáét, megbeszéljük, leírjuk, és készen van egy dal. nuárjában zajlott. A fellépésünk nagyon nagy sikert aratott a kinti közönség körében, és további felkéréseket kaptunk. A sikeres D+SZ: Míg az első két lemezen a balkáni jegyek domináltak, a koncert után megkaptuk a „Cimbaliband a Petőfi Rádió 2013-as év harmadik album mondhatni poplemez lett: tovább színesedett felfedezettje” címet, melyre nagyon büszkék vagyunk.n a paletta, rockandroll és bossa nova is beszivárgott, az egész nagyon laza hangulatú, aztán a legújabb albumon megint a interjú: Rácz Mihály környéki folk van középpontban. Ez tudatos visszafordulás? fotó: fűrész zsolt

ELEKTRONIKUS ZENE

PRIEGER ZSOLT, DALSZERZŐ, PRODUCER

20 ÉVES AZ ANIMA Vannak előadók, akik meghatározzák egy időszakunkat: az idén huszadik születésnapját ünneplő Anima Sound System eddigi karrierje során viszont sokszor mutatott fel olyan védjeggyé váló dalokat, amelyekkel tízezrek azonosultak és hordozták magukkal az elkövetkezendő évek során is. Az eredetileg Szombathelyről érkező zenekar a hazai elektronikus tánczenei színtér egyik úttörője, a kilencvenes évek Tilos Rádiójának egyik kedvence, majd a kétezres években nagyszínpadok állócsillaga, európai turnék lebonyolítója, majd többszöri énekescsere után a zenekarvezető Prieger Zsolt lánya, Fanni – aki kisgyerekként a zenekar körül szaladgált – vette át az énekesnői posztot. Zsolttal – a férfival, aki a keverőpult mögött áll – beszélgettünk. D+SZ: De ettől még lehet jól csinálni, nem? PZS: Lehet jól csinálni, persze. De ha az ember folyamatosan kritikusan szemléli azt, amit csinál – és ránk ez erősen jellemző –, akkor végül mindig az előrelépés lehetőségei villannak fel, hogy ne a már készben tocsogjunk. Úgyhogy továbbléptünk mi is folyton, ami a popvilágban veszélyes, hisz’ így mindig mást csinálsz és így tényleg alkotói szempontból egy karneváli összevisszaság lesz belőle, egy burjánzás. Mostanra már csak azt lehet kapaszkodóként az Anima Sound System neve mellé felírni, hogy egy olyan „massza”, amiben ugyan vannak bizonyos popzenei szegmensekre reflektáló megnyilvánulások, de nincs igazi, kiforrott stílusa. Mivel mi szeretünk a stílusok között szánkázni, így ez nem is volt cél. Persze ma, amikor egy popzenei csomagot próbálsz célba juttatni, nem árt, ha az valamilyen kikristályosodott dolog. De én lassan ötven leszek, és most is kísérletező vagyok, sőt: kísérletezőbb, mint bárD+SZ: Miért nincs? PZS: Mert rengeteg erőltetett elem van például az úgynevezett world musicban, ami mikor. Az Anima mellett most három-négy más dolgot is csinálok, van közte például nekem nem tetszik. Meglehetősen művi dolognak tartom. D+SZ: Sok Animát hallgattam erre a beszélgetésre készülve, és olyan az egész, mint valami színes karnevál. Nagyon sokféle zene és hangulat, de mintha mégis lenne benne valamilyen vezető szál, ami összefűzi mindet. Prieger Zsolt: A legkézenfekvőbb válasz az lenne, hogy nincsen szál, hanem az épp aktuális mániáink szüremkednek bele az alkotásainkba is. Zeneőrültek vagyunk elsősorban, és csak utána szerzők. Az a rajongás, ami a zene irányába lök bennünket nap mint nap, mostanra erősebb, mint amikor az Anima indult. És én ezt nem is huszonévesen kezdtem el csinálni, korábban is voltak kísérleteim, amelyek inkább a színházi, experimentális zene felé mutató dolgok voltak. Mindig is nagy folkrajongó voltam, mindjárt volt is egy szerencsés találkozás már az elején. Így olyan emberekkel dolgozhattam, akik értő módon nyúltak a népzenéhez. Az első szaxofonosunk, Németh Tamás táncházakban játszott, és az ő fia, Németh Gergő – aki voltaképpen húsz éve a producertársam – mindig is nagyon érzékeny volt a népzenei megnyilvánulások iránt. Nekem meg mindig az volt a mániám már huszonéves korom óta, ami mára közhely lett, hogy a mai tánczenei kultúra az a táncház fogalmának, a törzsi közösségi élmények valamiféle upto-date megközelítése vagy inkább tálalása. Maga a hangulat, ami elkapja az embert egy koncerten vagy akár technopartyn, úgyszintén erre reflektál. Úgyhogy kézenfekvő volt, hogy pályánk elején a népzenei elemek jobb-rosszabb beépítése lett az irányadó. Ebből jött minden. Igazából folyamatosan tartottuk ezt az irányt, hiszen az új, még nem publikált dalunkban is ott van egy perzsa lant. Csak ma már jóval finomabban kerülnek bele a zenénkbe ezek az elemek, mert alapvetően az autentikus népzene rajongója vagyok, annak meg igazából nincs mit keresnie a pop-kontextusban.

ELEKTRONIKUS ZENE

egy szkíta-hun sztyeppei elementeket sűrítő, nagyon kemény és egyértelmű techno is (Sword and Scythe). Így megvannak a kis visszakacsintások a korai Anima-időkbe is. Mivel elsősorban zenerajongók vagyunk, inkább kis szűrőkként működünk, nem célunk, hogy egy egyértelmű brandet építsünk. Ma, amikor kifejezetten sematikus popzenei termékek vannak, talán nem is olyan nagy baj, ha csak tudják rólad biztosan, hogy kísérletezel. Ez a kísérlet lehet egy hallgatható popdal vagy lehet egy instrumentális darab – de újabban még egyéb, egymástól nagyon eltérő stílusú produkciókon is gondolkozom. Ezek egy része persze nem Anima név alatt fog menni, mert az évek során azt is megtanultuk, hogy mindenáron nem kell összezavarni a közönséget azzal, hogy évente mindig gyökeresen mást csinálunk. Viszont ennek a sokszínűségnek is köszönhető, hogy az Animának már volt úgy hét-nyolc közönsége. Sőt, talán meg sem lehet számolni. Hiszen azok, akik a Tilos Rádió első partyjaira eljöttek és velem egykorúak, már rég nem járnak koncertre; a folkos időszakunk közönsége elfordult másfelé; a tüp-tüp-türüppös, popos, rádiókban játszott vicces számaink közönsége is másfelé ment. De jöttek mindig mások: amikor például egy fekete, londoni fiúval dolgoztunk, Jeremy Thompsonnal, akkor is kialakult egy új közönségünk, és a produkció teljesen más kontextust kapott. D+SZ: És most? PZS: Most inkább dalokat írunk. Az az új koncepció, hogy nem csinálunk klasszikus értelemben albumot, aminek van egy vezérfonala, hanem dalok sorát csináljuk. Másfél-kéthavonta kijövünk egy új dallal – írtunk is vagy harmincat. És ennek is lesz valamilyen közönsége. Akár itthon, akár külföldön. Emiatt nem izgulunk. D+SZ: Van olyan a közönségből, aki végig kitartott veletek ezen az úton? Láttok egy-két fix arcot? PZS: Közhely, de az Animának soha nem voltak olyan, specifikus jegyekkel leírható „rajongói”, mint más popzenekaroknak, és ide az alternatív bandákat is beleérthetjük. Mindig reflektáló és vitázó emberekkel voltunk körülvéve. A barátaim sem Animarajongók, és ez így is van jól szerintem. De a közönség persze másfajta közeg, és akik ezt a stílusbeli szánkázást nem tudják elviselni, azok inkább egy-egy korszakra kísérnek el bennünket. Ez nekem tök szimpatikus! Így a stílusbeli elvárások is csökkennek. Persze amikor negyven-ötvenezer ember előtt játszhatsz nagy színpadokon, akkor jön egy nyomás, hogy ugyanezt folytasd. Amikor a zenekar a legnagyobb fesztiválos bulijait nyomta, akkor volt a leglustább, mert egyszerűen csak repertoáron tartotta azokat a dalokat, amikkel egy szélesebb tömeget hos�szabb időszakon át meg tudott tartani. De ez már rég nem cél, és az egész popszakma át is strukturálódott az elmúlt időszakban, így akit a dalszerzés köt le elsősorban, ezzel a kérdéssel nem is foglalkozik. Visszatérve a kérdésre: szerintem az a jó, ha 12

anima sound system Magyar elektronikus zenei produkció. Szombathelyen alakult 1993-ban. Műfajok közötti kalandozásaik húsz éve alatt szinte felsorolhatatlan variációban és felállásban dolgoztak. Első lemezük 1994-ben jelent meg Anima001 címmel – azóta további tíz albummal jelentkeztek. Az első időkben a Tilos Rádió és a köréje szerveződött underground-világ érdeklődött elsősorban a produkció iránt, de a zenekar hamar utat talált a nagyközönséghez is. Keleteurópai népzenei elemekkel operáló zenéjük felkeltette a nyugat érdeklődését is: már 1996-ban felléphettek a Soundsfair Fesztiválon, később számos európai felkérésnek tehettek eleget, többek között Berlinben és Párizsban. A zenekar a kilencvenes évek vége óta a magyar könnyűzenei világ megkerülhetetlen szereplője: rendszeresen publikál új felvételeket és játszik közönség előtt.

diszkográfia Anima001 (1994) Shalom (1995) Hungarian Astronaut (1996) Anima (1997) Közel a szerelemhez (1999) Mariguana cha-cha-cha ep (1999) Bujdosó ep (2000) Gipsy Sound Clash (2000) Aquanistan (2003) We Strike (2006) Tedd a napfényt be a számba (2010)

ELEKTRONIKUS ZENE

„bal-jobb” vagy „liberális-konzervatív” hívószavas rendszer már egyáltalán nem vonz. Akkoriban, amikor ezekről még beszéltünk dalszövegekben, nyilatkozatokban, Himnusz-adaptációban vagy akár Mariguana Cha-cha-cha-feldolgozásban, akkor ezekkel megpendítettünk bizonyos, általánosabb közéleti témákat. Mindezzel együtt nekünk a popzene a szerelmünk annak ellenére, hogy ez sokszor sekélyes műfaj; de azt remélem, hogy amiket csinálunk, azok önmagukban is sokkal tágabban értelmezhetők, mintsem hogy egy konkrét politikai témára reflektáljanak. D+SZ: És a filozófiai üzenetek? PZS: Azok – ha épp vannak – vagy átjönnek a dalon, vagy nem. Szerencsére változtunk is, meditatívabb, derűsebb, elfogadóbb emberekké váltunk közben. A körülmények is nagyon megváltoztak, sokszor a szavaknak sem az már az értelmük, ami volt. Ilyen időkben különösen veszélyes váteszkedni, mert az egész könnyen egy Bono-menetté változhat, és az meg olyan vicces.

egy zenekarnak a pályafutása során több közönsége is van, mert így elkerülheti, hogy leragadjon. Végül is egy életünk van, és ebbe kellene belesűríteni minél több élményt – szerzőként is. D+SZ: Az alternatív zenétől hagyományainál fogva elvárják, hogy mindenféle közéleti vagy filozófiai üzeneteket fogalmazzon meg: időnként a közönség még ott is talál üzenetet, ahol nincs. És tény, hogy maguk az alkotók is hiúk szoktak lenni valamiféle többlet „mélységekre” a popzenéhez képest. Nektek is voltak küldetéstudatos időszakaitok? PZS.: Igen, voltak, de iróniával kezeljük ezeket a korszakainkat. Volt egy szakasz

az életemben – mert ez elsősorban tőlem jött –, amikor lelkiismeret-megnyugtatási és szemnyitogató gesztussal politizáltunk. Ez persze nem volt napi politika vagy pláne választási politika, de voltak olyan alapvető emberjogi kérdések a kilencvenes évek Magyarországán, amikben úgy éreztem, hogy meg kell szólalni. De az életem és a gondolkodásom egészen más szituációba került az elmúlt években. Ráadásul vannak olyan általános, spirituális emberi értékek, amikben sokkal jobban hiszek, mint korábban, így a politika, a napi reagálások, a helyzetek – amelyek most már a Facebookon is szinte állandóak – sokszor egyre jobban dühítenek. Én nem tudom magam egydimenziós emberként meghatározni, és ez a

D+SZ.: Volt a zenekar húsz évében olyan fausti pillanat, amikor majdnem úgy szóltál a perchez: „Oly szép vagy, ó maradj, ne menj!”? PZS: Soha. Soha nem éreztem százszázalékosnak azt, amit csinálunk, még sokkal kevesebb százalékosra is nehezen taksálnám. Mindig azt akartam, hogy jobb legyen, hogy változzon. Ezért is dolgoztunk oly sokakkal, az Asian Dub Foundationtól, a Transglobal Undergroundtól Ferenczi Gyuriig. Ez mind kaland volt. Olyan emberként, aki folyamatosan mást keres és újat akar csinálni, mindig annak örültem, ami épp van. Inkább szerencsés lehetőségként fogtam fel a pillanatot, de soha nem akartam meghosszabbítani. És mivel monomániásan mindig új és új dolgok iránt érdeklődöm, ezért sokkal inkább a jövő izgat, mint a szerencsés jelen. n interjú: Hegyi György, fotó: nagyillés szilárd

YONDERBOI NE AZ UNÁSIG ISMERT, TURISTÁS KÖZHELYEKET HASZNÁLJUK, HANEM PRÓBÁLJUNK MEG EGY MAI, MODERNEBB KÉPET MEGRAGADNI AZ ORSZÁGRÓL.

ELEKTRONIKUS ZENE

YONDERBOI, ZENÉSZ, PRODUCER

NEM HISZEK A MŰVÉSZET KÖZPONTOSÍTÁSÁBAN Eleinte jobban ismerték külföldön, mint itthon. Ifj. Fogarasi László, azaz Yonderboi fiatalon robbant be a zenei köztudatba, és bár az elmúlt tizenöt évben mindössze három sorlemez jelent meg neve alatt, munkái kikerülhetetlenek, figyelemreméltók mindazok számára, akik el is mélyednek vagy akár csak érintik az elektronikus zenei világot. D+SZ: Nemrég aranyat nyert egy, a Vodafone által készített, 2012-es marketingkampány a cannes-i MIDEM marketing versenyén: te raktad össze beküldött hangmozaikokból az „ország dalát”. Mi volt pontosan a kampány vállalása, szándéka? Yonderboi: Szerintem a legjobb vonása, hogy a reklámok nagy részével ellentétben nemcsak zúdította magát a nézőkre, hanem itt valóban történt-készült valami érdekes, ráadásul közösen. És szerencsére jó sokan részt is vettek a játékban, ettől lett igazán izgalmas az egész projekt.

Y: Természetesen mindannyian fontosnak tartottuk, hogy az országra jellemző hangok és helyszínek is felbukkanjanak, ez volt az ötlet egyik alapja. Én személy szerint azt a vonalat képviseltem, hogy lehetőleg ne az unásig ismert, turistás közhelyeket használjuk, hanem próbáljunk meg egy mai, modernebb képet megragadni az országról. A végeredményt nézve szerintem ez sikerült. Külföldi ismerősökön is teszteltem a filmeket, és többen kiemelték, hogy új és érdekes dolgokat tudtak így meg az országról.

D+SZ: Mondhatjuk, hogy rejtőzködő zenész vagy: nagyon ügyelsz arra, hol jelensz meg és mikor, a kampány kapcsán mégis gyakran láttunk plakáton, reklámban. Mi volt a legvonzóbb ebben a felkérésben, azon kívül, hogy nagy játéktérrel, komoly mennyiségű hangalapanyaggal kecsegtetett? Y: Talán az volt a legvonzóbb a feladatban, hogy ilyesmit még sosem csináltam korábban. Az alapkoncepciót is elég érdekesnek és rugalmasnak találtam ahhoz, hogy belevágjak. Döntő fontosságú volt az is, hogy kreatív szempontból is abszolút nyitottak voltak az ötleteimre, tehát valódi együttműködés született, nem csak bábuként ültem bele egy kész koncepcióba.

D+SZ: A rólad kialakult kép része: kis faluból származol, mégis Európa nyugati felén aratsz sikereket, és ismertebb vagy ott, mint itthon. Szándékos tervezés és ambíció eredménye ez, vagy csak egyszerűen erre vezetett, vezet az utad? Y: Utólag visszatekintve könnyen tűnhetek céltudatosnak, főleg ha valamit sikerül is elérni. A valósághoz viszont az áll a legközelebb, hogy körülbelül 14 éves korom óta elég tudatosan vágytam és készültem erre a pályára, de hogy így is alakuljon, ahhoz nagyon sok szerencsére is szükségem volt.

D+SZ: Sok helyen olvastam, hogy körülbelül 13 éves korodtól foglalkozol zenével, a Commodore 64-eseden kezdted. Hogy emlékszel erre az időszakra, csak úgy kipattant a fejedből, D+SZ: Volt-e olyan szándék, akár a megrendelő, akár a te hogy szórakozz a hangokkal? részedről, hogy valami sajátosan magyar dolgot mindenképp Y: A C64-korszak körülbelül hattól tizenkét éves koromig tartott: belecsempésszetek? Számításba vettétek-e a nemzetközi meg- akkor még a zene csak egy volt számomra a többi számítógépes mérettetést? program közül. Egyaránt érdekeltek a játékok, az akkori kezdetle- 

ELEKTRONIKUS ZENE

yonderboi g e sMűvésznevét William Gibson kult regényéből, a Neurománc egyik mellékszereplője után felvevő, 1980-ban született ifj. Fogarasi László az elmúlt tizenöt év legnagyobb nemzetközi si kerét arató művész. Üstökösszerű feltűnésekor a „mernyei csoda” eposzi jelzőt kapta a zenei újságíróktól, hiszen Yonderboi a Somogy megyei Mernye nevű kisközségben született és nőtt fel: már 13 éves korától korabeli zeneprogramokkal ismerkedett, 17 évesen készítette el első felvételeit – köztük remixeket is, így a szintén somogyi Zságer Balázs első zenekarának, a Gardrobe-nak. A Riders on the storm című Doors-szám főtémáját újragondoló Pink Solidism viszont már nem a fióknak készült, emlékezetes és hivatalos Yonderboi-debüt az 1998-as Future Sound of Budapest 2 válogatáslemezen, majd nemsokára kizárólag bakelit-ep-n további öt szám követett  zene- és rajzprogramok is. Tizenhárom évesen kaptam meg az első PC-met, amit szintén mindenre használtam eleinte, aztán fokozatosan a zeneszerkesztők lettek a legtöbbet futtatott programok. Az utóbbi két-három évben fotós és filmes szoftverekkel is egyre több időt töltök, remek kiegészítői a zenélésnek.

Cinnamon Kisses címmel. Yonderboi miután Zságerrel közösen elkészítette Kamarás Iván szólólemezének – Bombajó (1999) – zenei alapjait, a német Mole kiadóhoz leszerződve 2000 januárjában mutatta be első lemezét, a Shallow and Profoundot, mely zajos sikert aratott mind itthon, mind külföldön. A világszerte 70 ezer példányban elkelt debütáló albumot masszív, másfél-két éves európai turné is követte. Ekkor ismerkedett meg Junkie XL-lel, a legendás dj-producerrel, aki Fogarasi következő albumának (a 2005-ben megjelent Splendid Isolation) hangmérnöke lett. A lemezről az Are You Thinking Of Me című dal lett talán a máig legismertebb szám, amelyhez Fogarasi elkészítette első saját rendezésű videóklipjét. Hosszú hallgatás után Yonderboi harmadik, egyben legutolsó albuma 2011-ben készült el Passive Control címmel: ez alkalomból visszatért pár nagy nyári fesztivál színpadára.

róluk véleményt mondani. Nézőként nem érdekelnek, szakmailag még annyira sem. Ezek a műsorok nem a zenéről, hanem a szenzációgyártásról, show-businessről szólnak. Magyar zenei sajtót viszont szoktam olvasni, ha nem is napi rendszerességgel, de követem a blogokat. D+SZ: Sokan panaszkodnak a hazai infrastruktúra hiányosságaira, a zenei önmegvalósítás korlátaira és a pénztelenségre – neked mi a véleményed erről? Van saját recepted? Y: Nem hiszek a művészet központosításában. Azt gondolom, hogy egy releváns produkciónak önfenntartónak kell lennie. Vagy legalábbis nagyon kell igyekeznie efelé. A zenei produktum egyre inkább csak egy része a munkának, nagyon fontos az alkalmazkodás is az állandóan és gyorsan változó körülményekhez, meg kell találni az új és érdekes csatornákat. Szerintem a zeneipar megváltozásának nagyon sok pozitív hozadéka is van, arra ösztönzi a zenészeket, hogy józanabbul és felelősebben álljanak saját produkciójuk mögött, valódi gazdaként. Nem is olyan régen a kiadók szerették teljes homályban tartani a zenészeket, hogy ők csak tegyék a dolgukat és zenéljenek, mással ne is törődjenek a világon. Aztán sok évvel később, sokan túl későn fogták fel, hogy mit is írattak velük alá, és hogy a helyzet, amibe kerültek milyen önállótlan és kiszolgáltatott is valójában.

hajtja. És a végeredmény szempontjából is tökéletesen mindegy, hogy ki hogyan jut el oda. Ugyanúgy születnek fantasztikus dalok konzervatóriumot végzett és autodidakta szerzőktől is, valamint van, aki fiatalon és van, aki idősebb korban alkot jelentősebb dolgokat. Ha csak a saját esetemet nézem, akkor én mindenképp a naiv, autodidakta táborhoz tartozom, D+SZ: Már egész fiatalon komoly sike- a mai napig szeretek mindent magamnak reket értél el. Van jelentősége az életkor- felfedezni és a saját orromat követve haD+SZ: Visszahúzódó típusnak látszol, nak abból a szempontból, hogy mennyi- ladni előre. mégis a város közepén élsz. Úgy tűnik, re kreatív, nyitott egy művész? Szerinted inkább figyelsz, magadban dolgozol, és kell-e tapasztalat, tanulás vagy szakmai D+SZ: Figyeled-e a bulvármédiában nem veszel részt díjátadókon, nem szeindíttatás ahhoz, hogy kiteljesedjen egy évek óta burjánzó tehetségkutatást? repelsz tévéműsorokban. Ez a külvilágtól zenei tehetség? Nyomon követed-e a magyar zenei élet való elkülönülés miből fakad, és hogy tuY: Egy ilyen kérdésben nagyon nehéz történéseit? dod megtartani? általános törvényszerűségeket megfoY: Az utolsó tehetségkutató műsor, Y: Nem tartom magam visszahúzódógalmazni, hiszen nincs semmiféle recept amit komolyabban követtem, a Ki Mit Tud? nak. Az éjszakai életben mondjuk már elég egy remekműre, minden alkotó teljesen volt. A mostaniakba csak nagyon ritkán, ritkán bukkanok fel, viszont napközben más háttérrel rendelkezik, más motor véletlenül futok bele, ezért nem tudok aktívan használom a várost. Szóval csak 

YONDERBOI SZERINTEM A ZENEIPAR MEGVÁLTOZÁSÁNAK NAGYON SOK POZITÍV HOZADÉKA IS VAN, ARRA ÖSZTÖNZI A ZENÉSZEKET, HOGY JÓZANABBUL ÉS FELELŐSEBBEN ÁLLJANAK SAJÁT PRODUKCIÓJUK MÖGÖTT

ELEKTRONIKUS ZENE

 más az életmódom, mint korábban. Ez hosszú évek alatt alakult ki, az ember a saját bőrén kísérletezi ki, hogy milyen feltételek mellett tud a legeredményesebben dolgozni. D+SZ: Úgy hírlik, vizuális típus vagy, „látod a zenét”. Leírnád ezt egy laikusnak, hogy néz ki ez a zeneszerzésben? Y: Sokszor van, hogy egy készülő dal esetében már van egy előérzetem a kész állapotról, mondhatni előre érzem az ízét a számban. Ebbe beletartoznak apró nüanszok is, nemcsak a fődallam vagy a ritmus, hanem a kész megszólalás, hangszerelés, egy teljes összbenyomás. Kis túlzással mintha egy háromdimenziós szobrot, alakzatot képzelne el az ember, aztán azt igyekezne a valóságban is megvalósítani. Ez a megvalósítási fázis néha meglepően sokáig el tud húzódni. D+SZ: Milyen művészettel foglalkozol – olvasol-e kortárs irodalmat például – a zenén kívül? Y: Az utóbbi években sajnos egyre kevesebbet olvastam papíron, annál többet képernyőn. Ráadásul irodalom helyett is inkább szakmai vagy technikai témájú dolgokat olvasok, legtöbbször valami gépről vagy szoftverről. Ezért néha bűntudatom van a könyvekkel szemben, de azért nem túl nagy.

tani, újraértelmezni őket eredeti kontextusukból kiragadva. A színtiszta retró azonban csak egy rövid ideig érdekelt a kilencvenes évek végén, amikor a 60-as 70-es évek volt épp terítéken. Azóta egyre kevésbé érdekel, az elmúlt években pedig egyenesen untat és néha bosszant is az ilyesmi. Lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy a retró ciklus D+SZ: Visszanyúltál a retróhoz, elő- kezdi elérni a kilencvenes évek elejét, amit szedted Pilinszkyt, verses hangjáték jött én már valóban átéltem, így van konkrét ki a kezed közül; olyan, mintha rég szer- összehasonlítási alapom. teszóródott darabokat illesztenél össze. Olvasztár vagy, vagy alkimista? D+SZ: Három jelentős album: Shallow Y: A kettő közül az alkimista a szimpatiku- and Profound, Splendid Isolation, Passive sabb. Az olvasztár inkább mennyiségi, telje- Control. Három olyan hangulat, ami kisítményközpontú megközelítéssel dolgozik, csit talán a gyerek-férfi-nő hármasa. Az míg az alkimista a lehetetlenre vállalkozik, és első a gyermeki szélsőségek, a második még ha nem is lesz képes aranyat előállítani a férfiúi elefántcsonttorony, a harmadik soha, de azért időközben tesz egy-két érde- pedig egy sokszínű nő. Visszatekintve, kes felfedezést. Kiskoromtól fogva szeretek benned milyen ívet rajzol fel a három alguberálni régi dolgok között, újrahasznosí- bum? És merre tovább?

Y: Egyértelműen egy kört rajzol fel, egységnek tekintem a hármat, így együtt. Egy nagyjából tizenkét éves hullámvasút nagyon gazdag élményanyaggal. Rengeteg hasznos tapasztalattal és persze a szükségszerű zsákutcákkal, felesleges kitérőkkel. Természetesen most is dolgozom zenéken, de ezek főként már meglévő dalaim átdolgozásai. Táncosabb verziók, amik a tavalyi fesztivál fellépéseken is hallhatóak voltak. Szeretném végleges formába önteni őket és még idén megjelentetni néhányat. Az új albumötleteimet jelenleg pihentetem, hagyok nekik időt a lecsillapodásra.n interjú: Zalka Szilvi fotó: yonderboi

ELEKTRONIKUS ZENE

DUBROVAY LÁSZLÓ, ZENESZERZŐ

minden reggel az üres kottalap vár „Egyáltalán nem járunk még közel a fülünk képességeinek határaihoz” – magyarázza a hazai kortárs elektronikus zene kiemelkedő komponistája, az idén hetvenedik születésnapját ünneplő, friss Kossuth-díjas Dubrovay László, aki ugyanakkor a harmónia és a dallam eltűnését tartja a modern zene legnagyobb problémájának. Miért tűntek el a hetvenes évek óriás szintetizátormodelljei, és akkoriban miért volt bevett szokás kalapba dobálni a felvagdosott magnószalag-darabkákat? A komponistával a hazai elektronikus komolyzene hőskoráról, a hangzásvilág kommercializálódásáról, a körkörös légzéstechnika előnyeiről és a fülünkben csengő ringmodulált fantomhangokról beszélgettünk. D+SZ: Zongoristának indult, miért választotta mégis a zeneszerzést? Dubrovay László: Nem okozott örömet, hogy nap mint nap ugyanazokat a darabokat kellett gyakorolnom, miután egyszer már eljátszottam őket jól. Hiányzik belőlem az ismétlés öröme. A zeneszerzésben viszont minden reggel az üres kottalap vár. D+SZ: A németországi ösztöndíja szabad egyetem- és professzorválasztási lehetőséget biztosított. Miért épp Stockhausent és az elektronikus zenét választotta? DL: Ez nem volt számomra kérdéses. Köln és Bonn volt a kor zenei központja, az újításaival és szeriális gondolkodásával pedig Stockhausen állt a csúcson. Akkoriban leginkább tőle volt érdemes tanulni, amire sajnos nem sokáig adódott lehetőség: mi voltunk az egyetlen évfolyama a kölni zeneakadémián. Szerencsém volt, mert ebben az időszakban a főiskola elektronikus stúdióját egy ambiciózus tanár, Hans-Ulrich Humpert vezette, aki folyamatosan versenyzett a legmodernebb gépek megszerzéséért a Westdeutscher Rundfunk (WDR) Stockhausen által alapított elektronikus zenei stúdiójával. Nekem lehetőségem nyílt mindkét stúdió technikai berendezéseit megismerni, a WDR-nél készítettem el például a Sóhaj című kompozíciómat.

DL: Amennyiben kellett ilyen, a tudást helyben sajátítottuk el. Mindegyik stúdióban más rendszer volt – Párizsban az UPIC, Bourges-ban a Granular, Berlinben a Synclavier –, és az első hét rendszerint azzal telt, hogy az ember megismerkedett a technikai lehetőségekkel. A stúdiókban ugyanakkor hangmérnökök is dolgoztak, mert a felvételek közben komoly háttérmunka zajlott, amit egy zeneszerző egyedül nem tudott volna megtervezni. Mondok egy példát: a WDR elektronikus stúdiójában dolgozott egy zseniális hangmérnök, Herr Müller. Én voltam az első zeneszerző, aki az EMS frissen érkezett csúcsmodelljével, a Synthi 100-as szintetizátorral dolgozhatott, és volt egy elképzelésem, hogy kvadrofon (négycsatornás) darabot készítek. Körmozgást szerettem volna létrehozni benne: iszonyú szélvihar kerekedik a sivatagban, az ember szinte hallja a homokszemek súrlódását. Herr Müller úgy oldotta meg a kérdést, hogy az első csatornát 0-ról 100-ra növelte, a másodikat 100-ról 0-ra csökkentette, majd 50–50-es állásnál, amikor a hang éppen középen van, folytatta a következő csatornán. Az egész folyamat sebességét véletlenszám-generátor vezérelte, ez adta a szélmozgás kaotikus jellegét. Mindez a mai lehetőségek fényében nem hangzik ördöngös dolognak, de csak a puszterek, azaz minták kézi beprogramozása a különböző sávokra majd egynapos munkát vett igénybe.

D+SZ: Amikor hazajött a hetvenes évek közepén, Pongrácz D+SZ: Az elektronikus zene megszólaltatásához mérnöki Zoltán és Patachich Iván már foglalkozott elektronikus kompo-  gondolkodásmód kell?

ELEKTRONIKUS ZENE

 zíciókkal, szerényebb technikai körülmények között. Milyenek voltak az itthoni lehetőségek? DL: Olyan eszközöket hoztam haza – szintetizátort, elektromos orgonát –, amivel itthon is el lehetett indulni az élő elektronika területén. A szintetizátor segítségével bármilyen hangszer hangját át lehetett alakítani, ez a hangzásvilág itthon azelőtt elképzelhetetlen volt. Sajnos be kellett látnom, semmi esély nem volt arra, hogy egy nagy nyugati stúdióval fölvegyük a versenyt, az itthoni anyagi körülmények sem tették ezt lehetővé.

géseket négy-öt rétegből kell felépítenünk, és akkor még nem is beszéltünk a hang statikus részéről, a kicsengéséről, a visszhangjáról. Tulajdonképpen a zenei hang mikrovilágát kutatja ilyenkor az ember. Ezt kell élővé tenni oly módon, hogy az eredmény közelítsen ahhoz, amikor a zenész megszólaltatja a hangszerét. Egy játékos vérmérsékletét, pillanatnyi diszponáltságát, a koncertterem páratartalmát azonban lehetetlen függvényekkel jellemezni.

D+SZ: Az analóg vagy a digitális technika veszi jobban igénybe a zeneszerző kreativitását? DL: A digitális technika sem kevésbé munkaigényes. A komputertechnikának az adja a nehézségét, hogy élő hangot kell létrehoznunk általa. Egy hegedűnél a hang indítása pillanatában rengeteg tranziens (átmeneti) rezgés lép fel, amint a vonó szőrei megérintik a húrt. A hang komplexitását többek között az adja, hogy milyen nyomással indítja a játékos a vonót, és milyen a vonó szőrözése. Egy digitálisan előállított hegedűhangban ezeket a tranziens rez-

D+SZ: Miért vesztett népszerűségéből a kortárs elektronikus zene a kilencvenes évek elejére? DL: Ennek több oka volt. Egyre kevesebb volt a megfelelő ismeretekkel rendelkező művész, aki ki tudta használni ezeknek az eszközöknek a technikai lehetőségeit. Mivel olyan zeneszerzőből is egyre kevesebb akadt, aki igazán nagyszerű műveket tudott volna létrehozni, gyakran a technikusok is úgy gondolták, erre ők is képesek. Az efféle, zenetörténeti ismeretek hiányában született művek egyszerűen elüldözték a közönséget.

D+SZ: Magyarul szinuszjelekből rakják össze a zenét? DL: Ez volt az izgalmas, innovatív része az elektronikus zenéD+SZ: A hetvenes évek végének legkelendőbb hazai kortárs nek. Ma készen kap a könnyűzenész egy szintetizátort, ahol csak zenei albuma a Live Electronic című szerzői lemeze volt. Mi volt meg kell nyomni egy gombot. Az semmi. az oka, hogy ennyire népszerű lett ez az album? DL: Ez a technika hatalmas újdonságerővel bírt: bármilyen akuszD+SZ: Hogyan tudott egy nyolcvanas évekbeli számítógép az tikus hangszer hangját meg lehetett változtatni a szintetizátorrend- emberi fülnek is elfogadható zenét előállítani? Legfőképpen a ritszer segítségével. A Live Electronic lemezen is olyan darabok van- musra gondolok, amit szinte lehetetlen algoritmusokkal definiálni. nak, amelyekben más és más hangszerek hallhatóak. A koncertjeink DL: Az az igazság, hogy akkoriban tényleg nem tudott. (nevet) telt házasak voltak, sok egyetemistával, akik a hangverseny után Emlékszem az első komputerzenés lemezekre, amelyek valóban odasereglettek hozzánk a kérdéseikkel. Szabályos workshopot kel- hallgathatatlanok voltak. Később sokat fejlődött a technika. lett tartanunk, és elmagyaráznunk nekik, mit tud egy szintetizátor. D+SZ: Jól értem, hogy nem is vállalja már az 1986-ban megD+SZ: A lemez újdonságértéke nyilvánvaló, viszont érezni jelent Computer Musicot? rajta, hogy 1979-ben jelent meg. DL: Dehogyisnem! Nekem szerencsére nem a legrégebbi géDL: Vegyen elő negyven éve keletkezett műveket – akár egy má- pekkel kellett dolgoznom. A stúdióvezetők rendszerint csak olyan sik műfajból –, és lehet, hogy pontosan ugyanaz lesz az érzése: berendezéseket vásároltak meg, amivel már lehetett zenét proporosak. A technika nagyon könnyen elavul, de jön az eszközök kö- dukálni. A technika fokról fokra fejlődött: a gyártók általában a vetkező generációja, a világ túlhalad a régi módszereken. Érdekes, zeneszerzőktől kaptak egy impulzust vagy ötletet, a fejlesztők pehogy a digitális technikával új hangzásvilág jött létre, mégis sokan dig megalkották hozzá a programot. Xenakis például a saját sztoállítják manapság, hogy az analóg technika frissebb és izgalmasabb. chasztikus rendszere alapján vetett papírra egy kompozíciós technikát, ennek a számítógépes megvalósítására készült el a Granular D+SZ: Hogyan jutott el az elektronikus zenétől a számítógé- program, ami a molekuláris mozgások leképezésén alapult. pes zenéig? A két műfaj ugyebár nem ugyanaz. D+SZ: Régen megbízhatóbbak voltak a számítógépek? DL: A két technika közti különbséget egy példával szeretném DL: A számítógépeknek mindig is voltak kiszámíthatatlan és érzékeltetni: az analóg időszakban egy glissandót, egy 30 hertzes mély hang felfutását 20 ezer hertzig – ami 15 másodpercig érthetetlen momentumaik, de régen még bosszantóbbak voltak. tartott, és a magnó másodpercenként 38 centiméternyi szalagot D+SZ: A komputeres zenénél előre rögzítették a darabokat vett fel –, 3 centiméteres darabokra kellett vágnunk, egy kalapban összekevernünk, majd egymáshoz ragasztanunk. Ebből lett a vagy élőben zajlottak a koncertek? véletlenszerű-effektus. Az analóg rendszerben vágnunk, montíDL: Nagyrészt előre elkészített anyagot használtunk, de előroznunk kellett a hangszalagokat – iszonyú sok munkával. Ma az fordult, hogy digitális magnóról (DAT) játszottuk be az anyagot, ilyesmi megvalósításához nem kell szalagokat vagdosni: a mun- és karmester irányította a zenészeket. Vagy pedig egyszerűen kát elvégzi helyettünk egy véletlenszám-generátor. csak kiraktunk egy órát, tehát az idő koordinálta a darabot.

ELEKTRONIKUS ZENE

D+SZ: A könnyűzenének viszont sikerült magába olvasztania azt az elektronikus hangzásvilágot, ami korábban csupán egy szűk zeneszerzői réteg kiváltsága volt. DL: A hangzásvilágnak csak egy nagyon kis részét üzletiesítették, az viszont tényleg jelen van mindenütt. A hetvenes években még érdekeltek voltak a nagy cégek abban, hogy óriás szintetizátorokat fejlesszenek ki, majd azokat komoly pénzért eladják stúdióknak és rádióknak. A komolyzenében viszont nem volt számukra nagy üzlet, ezért elkezdtek a könnyűzene felé orientálódni, ahol viszont a zenészek felkészültsége sokkal alacsonyabb. Emiatt olyan szintetizátorokat kezdtek el gyártani, ahol egy gombnyomás kellett csupán ahhoz, hogy megszólaljon valami. Ezek a szintetizátorok előállítottak ugyan hegedű- vagy fuvolahangot, de sokkal silányabb módon, mint a korábbi nagy modellek. Egy zeneszerző számára akkor már sokkal izgalmasabb odaültetni egy élő játékost a színpadra, mint ilyen hangszerre zenét írni. D+SZ: Az életművének kis szeletét teszik csak ki az élő elektronikus és a számítógépre komponált művek. Miért fontos önnek ez a terület? DL: Most is vannak az életemben időszakok, amikor visszatérek az elektronikához: tavaly született meg a Computer Mikrokosmos című sorozatom. Az élő elektronikus időszak egyik tanulsága az a felismerés volt, hogy egy szívvel és lélekkel megáldott muzsikus sokkal közvetlenebb hatást gyakorol a közönségre, mint a hangszórókból megszólaló zene. Rájöttem, hogy az akusztikus hangszerek lehetőségeiben is benne rejlik mindaz, amit az elektronikával elő tudok adni. Az új játéktechnikai lehetőségeket be tudtam építeni a zenekari művekbe is, de amikor ismét úgy éreztem, hogy szükségem van az elektronikára, újból beültem a stúdióba. Így tulajdonképpen mindvégig volt egy interakció az életem során, és azokban az időszakokban, amikor nem foglalkoztam az elektronikával, sokat fejlődött a technika, és az új ismereteimet később a kamarazenében, zenekari művekben tudtam kamatoztatni. Kifejlesztettem egy olyan rendszert, ami az ezeréves harmóniafejlődési folyamat következő lépését jelenti: a felhangrendszerben (egy alaphang frekvencia szerinti többszöröseinek sorozata – N.M.) magasabb felhangszámú hangokból olyan harmóniákat tudok létrehozni, amelyek akár tizenkét különböző hangmagasságból is állhatnak, és ha a fizikai vonzástörvényeknek engedelmeskednek, természetes zenei folyamatokat eredményeznek. Egy ilyen harmóniarendszer lehetővé teszi, hogy dallamot is komponáljak hozzá. A kortárs zene legnagyobb problémájának ugyanis azt érzem, hogy elvesztette a harmóniát, a dallamot, a ritmus pedig olyan komplikálttá vált, hogy egy idő után már felfoghatatlan az egész.

nál kisebb hangközök – N. M.) is dolgozni, de én jelenleg csak a tizenkét hangot alkalmazom, mert abban még mindig sok lehetőség rejlik. Elképzelhetőnek tartom ugyanakkor, hogy a következő zeneszerző-generáció már nem talál benne semmi újat. Bartók is használt negyedhangokat a VI. vonósnégyesében, tehát ez nem újdonság, és attól sem kell félnünk, hogy ezeket nem halljuk meg. Egy kísérletben tizenkét hangmagasságra osztottunk egy kisszekundot, és tökéletesen meg lehetett különböztetni minden hangközt, tehát egyáltalán nem járunk még közel a fülünk képességeinek határaihoz. A Concertino című darabomban a félhangot három részre, tehát hatodhangokra osztottam. Három szintetizátorral valósítottuk meg a művet: az egyik hangszert egy hatodhanggal, a másikat két hatodhanggal lejjebb hangoltuk, és pontosan elosztottuk azt is, hogy az egyes hangokat melyik szintetizátortól vesszük. Egy nagyon érdekes, talán kicsit hamisnak hangzó világ jött ezzel létre. De ez nem csak szintetizátorral lehetséges: a cimbalomnak egy adott hangmagasságra négy húrja van, tehát egy kétcimbalmos darabban nyolc különböző frekvenciát lehet ugyanazon hang megütésével használni, amiből izgalmas interferenciajelenség keletkezik. Ezek a darabok a hangszerek áthangolása miatt alapos előkészületeket igényelnek, ezért igazából a koncertéletbe sem tudnak betörni. D+SZ: Volt olyan műve, amelyről élőben derült csak ki, milyen érzetet kelt a hallgatóban? DL: Akkoriban Matuz István tudott egyedül a körkörös légzéstechnika alkalmazásával fuvolázni. Képes volt arra, hogy végtelen hangot játsszon, ráadásul „csúszni” is tudott, akár szép lassan, szinuszos hullámformában, a fuvola teljes hangterjedelmén keresztül. A Matuziádák-sorozat első tagjának, a Windingnek – magyarul kergetőzésnek fordítanám – pont ez adta az ötletét. A négy szólam egy hangról indul benne, majd más-más tempóban folytatódnak, és van egy pont 1000 hertz körüli hangmagasságnál, ahol lassan, egymást körülírva interferálnak. Ekkor a szólamok hangmagassága csak kismértékben tér el egymástól, és a hanghullámok találkozása következtében minden szólamhoz alul és fölül is hozzáhallunk egy újabb hangot. Az eredmény tehát négy szólam esetén tizenkét, de tökéletes esetben tizenhat különböző interferáló hang lett, ami olyan feszültséget keltett a hallgatóban, amit egy szimfonikus zenekar segítségével sem lehetett volna elérni. A kísérletek kifejezetten új akusztikai tapasztalatokat jelentettek, ezek a ringmodulált hangok ugyanis a fülünkben keletkeznek, műszerekkel nem lehet igazolni a létezésüket.

D+SZ: Mik a jelenlegi tervei? DL: A már befejezett művekről szívesebben beszélek: nemrég D+SZ: Ha egy ilyen kibővített hangrendszerrel dolgozik a elkészült a Csellóverseny, amit Várdai Istvánnak írtam. Decemzeneszerző, lehetséges egyáltalán könnyen befogadható – berben lesz a bemutatója, október 10-én, a szerzői estemen pevagyis a hallgató számára jól felidézhető, egyszerű hangkö- dig Baráti Kristóf a MÁV Szimfonikusokkal fogja eljátszani az új zökből álló – dallamot írni? Hegedűversenyemet.n DL: Igen. Bármilyen hangrendszerű dallam elképzelhető ehhez a harmóniarendszerhez. Lehet mikrointervallumokkal (a félhang- interjú: Németh Marcell, fotó: nagyillés szilárd

LISTÁK

Előadók a FACEBOOKON – LIKE TOPLISTA, 2013 tél

FACEBOOK TOP 10 LIKE 200 150 100 50

250 705 children of distance

231 451 fluor tomi

219 532 király l norbert

184 821 janicsák veca

183 925 vastag csaba

162 281 quimby

161 604 majka

161 465 bárány attila

114 157 takács nikolas

112 547 dukai regina

TOP 20 1. children of distance n 250 705 2. fluor tomi n 231 451 3. király l norbert n 219 532 4. janicsák veca n 184 821 5. vastag csaba n 183 925 6. quimby n 162 281 7. majka  161 604  161 465 8. bárány attila 9. takács nikolas n 114 157 10. dukai regina  112 547

 107 283 11. papa jo 12. ákos  104 478  104 207 13. wolf kati 14. hősök n 104 147 15. punnany massif  101 809  96 658 16. csík zenekar 17. curtis n 96 018 18. caramel 88 000 19. tankcsapda n 82 172 20. angel 73 663

like: azt mutatja meg, hogy az előadó, zenekar közösségi oldala hány rajongónak tetszik, hányan követik azt. talk about: az előadó, zenekar oldalának közösségi aktivitását méri, a róla szóló beszélgetések, megosztások, bejelentkezések és más adatok alapján.

 javított  rontott n maradt

Előadók a FACEBOOKON – „TALK ABOUT ARÁNY” TOPLISTA TOP 10

1. dukai regina 2. curtis 3. majka 4. tankcsapda 5. vastag tamás 6. children of distance 7. vastag csaba 8. hősök 9. ákos 10. csík zenekar

új a listán

17,34 % 20 10,74 % 9,98 % 15 7,94 % 7,22 % 10 6,81 % 5 6.67 % 6,49 % 4,70 % 4,49 %

TOP 5 „TALK ABOUT ARÁNY”

17,34 % dukai regina

10,74 % curtis

9,98 % majka

7,94 % tankcsapda

7,22 % vastag tamás

LISTÁK

YOUTUBE 2013 tél, MAGYAR TOPLISTA

YOUTUBE TOP 10 4m 3m A listák összeállítója és szakmai partnerünk a 3G Multimédia Kft. www.3gm.hu

2m 1m

2 737 631 majka, curtis, blr belehalok

1 361 594 radics gigi vadonatúj érzés

933 444 caramel jelenés

858 533 byealex kedvesem

639 515 788 983 681 990 655 119 alma essemm feat. mary popkids plastikhead palej niki feat. punnany feat. majka ma van a szülinapom rólunk szól mosoly ha menni kell

637 996 deniz egyetlen

591 288 ll junior gizda

TOP 30 1. majka, curtis, blr belehalok 2. radics gigi vadonatúj érzés 3. caramel jelenés 4. byealex kedvesem 5. alma együttes ma van a szülinapom 6. essemm feat. palej niki rólunk szól 7. mary popkids feat. punnany massif mosoly 8. plastikhead feat. majka ha menni kell… 9. deniz egyetlen 10. ll junior gizda 11. punnany massif élvezd 12. mr. busta utca himnusz 13. csicsi pimpinkin / nyuszitánc 14. ocho macho jó nekem 15. radics gigi daydream 16. szerecsenkirály feat majka, curtis változnak az idők - bisztro dal 17. mr. busta nem maradtok versenyben 18. kasza tibi elmondanám 19. majka, curtis, blr ezek a lányok 20. nobody moves x hősök a-do-gat 21. csík zenekar most múlik pontosan 22. muri enikő késő már 23. anti fitness club mennyország 24. mr. busta a csajozós nóta 25. anna and the barbies feat kiss tibi márti dala 26. fluor mizu 27. punnany massif kopóggyá 28. mr. busta fedezék! 29. kasza tibi költözz el 30. kasza tibi vallomás

n  n         

2 737 631 1 361 594 933 444 858 533 788 983 681 990 655 119 639 515 637 996 591 288 561 778 549 528 489 334 486 446 484 565 477 856 463 779 444 719 436 363 433 226 432 780 418 041 399 699 389 242 383 043 378 562 372 488 368 829 367 967 367 714

LISTÁK

GIGI, CARAMEL ÉS BYEALEX – MAJKÁÉK NYOMÁBAN

MIT MÉRTÜNK? Egy teljes éven át minden negyedévben tartolt a Belehalok, de most már nem erre figyelünk elsősorban, hanem arra, hogy megjelentek a trónkövetelők: Radics Gigi és Caramel dalai három hónap alatt érték el a körülbelül milliós nézettséget, ByeAlex Kedvesem című dalának azonban mindössze három hete volt erre. A következő toplistán talán már őt látjuk majd az élen.

TALK ABOUT

PARÓDIA

FRISS VIDEÓK

TÖBB FELVÉTELLEL

20%

50%

60%

53%

facebook: a feltörekvők

paródia

A legnagyobb közösségi oldalon alig változik a népszerű zenei előadók toplistája. A top 20-on belül mindössze 4 előadó (20%) volt képes javítani helyezésén: Majka, Dukai Regina, a Punnany Massif és Vastag Tamás. Az új sztárok pedig alig képesek elérni a top20-ba jutáshoz szükséges hatvanezres limitet, a toplistás kör meglepően állandónak tűnik. De jönnek már A Dal sztárjai: Radics Gigi negvenhatezer, Pál Dénes és Kállay-Saunders András pedig már harminckilencezer követőnél jár.

Most először választottuk külön a zenés paródiavideókat, ami kifejezetten YouTube-műfajnak számít. Továbbra is jellemző, hogy itt kevés előadó tud igazán nagy nézettséget elérni: az eddigi listákon is taroló Irigy Hónaljmirigy és Pamkutya mellé most egy újabb, szintén home video típusú felvételekkel jelentkező figura is bekerült: Pempi. A műfaj népszerűségét mutatja, hogy ha a top10 zenei paródiát „bekevernénk” az általános zenei listába, az első 20 hely felét elfoglalnák.

20%

50%

friss videók a youtube top 30-ban

előadók több felvétellel

Továbbra is tart az a trend, hogy a legnézettebb dalok nagy része új felvétel. A téli top harminc dal közül tizennyolc új szereplő, ezek tehát a lista több mint felét teszik ki (60%). Emellett ott vannak a régi sikerdalok is, mint a Most múlik pontosan vagy a Mizu. Sőt: az Alma együttes 2008-ban feltöltött szülinapos dala új erőre kapott, és az ötödik helyre ugrott – talán télen több a szülinapos, mint ősszel?

Az átlagos internethasználó szívesen hallgat meg egymás után több dalt ugyanattól az előadótól – és ebben a videomegosztó felülete is segíti őt az ajánlott videókkal. A paródia és a mulatós toplistán szinte kizárólag olyan felvételeket találunk, amelyek előadója több dallal is szerepel a listán. Az általános listán valamivel nagyobb a sokszínűség: a harminc dal közül tizenhat olyan, amely többszámos előadótól érkezett.

60%

53%

LISTÁK

facebook talk about lista Úgy tűnik, a Facebook toplistán fent maradni valakinek nem igazán nagy dicsőség: a közönség nem vonja vissza „lájkját” azon előadóktól sem, akiknek már lejjebb áldozott a csillaga. Annál fontosabb, hogy a sok követőt mennyire tudja aktivizálni az adott híresség. A legtöbb követővel rendelkező zenei előadók közül már negyedik alkalommal végzett Dukai Regina az első helyen. Persze a talk about arány tekintetében ByeAlexet nehéz lenne megverni: ő most nem 17%, hanem 144%-os (!) interaktív figyelmet generál.

FB TALK ABOUT

TOP 5 SŰRŰSÉG egész évben 4x

36% top 5 sűrűség A Top 30 videó összes megtekintésszáma 18,6 millió. Az élen lévő videó most első alkalommal került 3 millió megtekintés alá – a Belehalok legerősebb negyedéve 7 millió fölötti nézettséget produkált. Nem volt tehát most télen olyan átütő magyar sláger, ami a Mizu vagy a Belehalok sikerét meg tudta volna közelíteni. Az első öt videó megtekintésszáma 6,7 millió, ez 36% a top30 összes számához képest.

TOP 5 SŰRŰSÉG

36%

36% paródia top – 2013 tél 1. ihm: gangnam style paródia és x faktor 2. pamkutya: gangnam style paródia 3. ihm: majka belehalok paródia 4. pamkutya: majka belehalok paródia 5. ihm: szívós szemű márta 6. ihm: rúgj chuck norris 7. pempi: gyűrűk ura - belehalok paródia 8. cristofel feat martino: melegfront 9. pamkutya: flo rida - good feeling paródia 10. pempi: falusi gangnam style

    n 

3,418,500 2,203,411 1,185,146 927,561 892,273 782,094 754,775 670,221 655,305 587,992

facebook like toplista: MAGYAR ELŐADÓK HIVATALOS KÖZÖSSÉGI OLDALAI HÁNY RAJONGÓNAK TETSZENEK (PILLANATKÉP: 2013. 03. 06.)

facebook talk about arány toplista: A LEGTÖBB KÖVETŐVEL RENDELKEZŐ 20 MAGYAR ELŐADÓ HIVATALOS KÖZÖSSÉGI OLDALÁNAK „TALK ABOUT” ARÁNYA A TELJES KÖVETŐI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA. EZ A RAJONGÓK KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁSÁT MÉRI, AZ ADOTT ELŐADÓRÓL SZÓLÓ BESZÉLGETÉSEK, MEGOSZTÁSOK, BEJELENTKEZÉSEK

mulatós top – 2013 tél 1. jolly&kis grófo: no roxa áj 2. jolly: igazi gigolo 3. nótár mary: rázd meg 4. nótár mary: umapaeo 5. jolly és suzy: loca loca 6. kis grófo: dali dalilej 7. nótár mary: néha-néha / holnapután 8. nótár mary: vártalak

(PILLANATKÉP: 2013. 03. 06.)

     

1,761,040 1,041,374 816,481 604,331 547,832 546,965 516,963 263,226

youtube toplista: A MAGYAR ELŐADÓK ZENÉS VIDEÓINAK NÉZETTSÉGE 2012 SZEPTEMBERTÔL NOVEMBERIG. MINDEN VIDEÓBÓL A LEGNÉZETTEBB VERZIÓT VETTÜK FIGYELEMBE. (2013 TÉL)

ELEKTRONIKUS ZENE

HORVÁTH ISTVÁN, A MAGYAR RÁDIÓ ELEKTRONIKUS ZENEI STÚDIÓJÁNAK EGYKORI VEZETŐJE

VOLT EGYSZER EGY STÚDIÓ A Magyar Rádió Elektronikus Zenei Stúdiója (HEAR – HungarianElectroAcousticResearch) 1974-ben alakult. Központi berendezése egy akkor rendkívül korszerűnek és kuriózumnak számító hatalmas Moog III/c típusú analóg moduláris szintetizátor volt, ami – még napjainkban is – az elektronikus hangszerek Rolls-Royce-ának számít. A stúdió létrehozásának mintájául olyan, már létező műhelyek szolgáltak, mint a Karlheinz Stockhausen vezette kölni elektronikus zenei stúdió, ami 1951-ben, a világon elsőként alakult vagy a Luciano Berio vezette milánói stúdió. Horváth István részt vett a budapesti stúdió létrehozásában, melynek 33 éven át volt vezető hangmérnöke egészen 2007-ig, amikor is a Rádió bezárta, felszámolta a kísérleti zenei műhelyt. D+SZ: Bár a rádiózás történetében a budapesti rádió volt az első – még az 1920-as évek közepén –, amely szünetjelét egy elektronikusan keltett szinuszjel szolgáltatta, mégis meglehetősen későn tört be az elektronikus zene Magyarországra, a nemzetközi történésekhez képest két évtizedes csúszással. Mi volt ennek az oka? A kommunista rezsim a hanyatló kapitalizmus elembertelenedését látta az elektronikus zenében? Horváth István: Nálunk a zenei élet konzervatív volta volt elsősorban a fő akadály, valamint az anyagi források hiánya. Furcsa módon pont az akkori szocialista keretgazdálkodás eredményként jött létre a stúdió, igaz, szerencsés véletlenek is kellettek hozzá. 1973 novemberében ugyanis kiderült, hogy a Magyar Rádiónak egy jelentősebb összeg megmaradt a beruházásra költhető éves pénzéből, ami elvész, ha nem használják fel. Miután a kollegáim már évek óta lesben állva várták a pillanatot, amikor lehetőség adódik valami komolyabb elektronikus hangszer vásárlására, jelezték a Rádió vezetőségének, hogy készek azonnal lebonyolítani a beszerzést, ugyanis egy hamburgi kereskedőnél volt egy eladó Moog moduláris stúdió-szintetizátor.

ban. A hivatalos működést csak 75-76-tól számítjuk, hiszen ez a moduláris szintetizátor egy nagyon bonyolult és sokrétű eszköz volt, a működését tökéletesen el kellett sajátítani ahhoz, hogy komoly munka folyhasson a stúdióban. D+SZ: Mi alapján dőlt el, hogy ki foglalkozhat a szekrénnyi méretű Moog „megszelídítésével”? Lehetett jelentkezni, vagy a vezetőség kijelölt embereket erre a feladatra? HI: Érdeklődés alapján hárman, Stein bach Sándor, Winkler Péter és jómagam mint a Rádió hangmérnökei kezdtünk el ezzel a furcsa készülékkel foglalkozni, aminek még gépkönyve sem volt. Illetve a hamburgi hangszerkereskedő küldött egy hangszalagot, amelyen német nyelven felolvasott (!) egy műszaki leírást a rendelkezésére álló könyvekből!

D+SZ: Ez is a szerencsés véletlenek közé tartozik. Hiszen ezeket az igen ritka, kisszériás és méregdrága moduláris berendezéseket mindig a vevő igényeihez konfigurálva gyártották le, ami a megrendelést követően nyilván több hónapos várakozással telt volna. HI: Igen, erre nem lett volna lehetőség. Így viszont meg lehetett oldani, hogy még az év végéig mindenestül kifizetve, leszámlázva bekerüljön a készülék az országba. Mivel a vezetőségnek hirtelen nem volt más ötlete a talált beruházási pénz azonnali elköltésére, ezért nem tudtak igazán érveket sem felsorakoztatni a dolog ellen. Végül áldásukat adD+SZ: Miután megérkezett a Moog ták, a nagy Moog pedig megérkezett a Rádióba. A szintetizátor úgy volt kialakítva, hogy önmagában stúdiónak számított. Minden volt benne a keverőpaneltől a szekvenszeren III/c a Magyar Rádióba, mennyi időbe át a zengetőig, szóval csak egy hangrögzítő berendezést kellett hozzákötni. Így alakult telt, mire azt merte mondani, hogy igen,  meg az elektronikus stúdió és kísérleti zenei műhely 74-ben egy nagyobbacska szobá- uralom ezt a rendszert?

ELEKTRONIKUS ZENE



HI: Technikailag kiismerni egy ekkora szintetizátor lehetőségeit valójában tökéletesen semmikor nem lehet. Egyszerűbb dolgokat használni fél év után rutinszerűen tudtunk, előállítani hangokat, szűrögetni, a szekvenszereket működtetni stb. Hogy igazából mi mindenre használható, arra csak évek során jöttünk rá. A franciák akkoriban már régóta foglalkoztak azzal, hogyan lehet emberi hangot szintetizálni. Az Éj királynője áriát megcsinálták szintetikusan. Mi is nekiveselkedtünk egy zeneszerzővel, aki mesevilágot akart felidézni egy elektronikus darabjában. Az volt a feladat, hogy az első néhány gesztust, amivel egy népmese elkezdődik, mint emberi hangzóanyagot, a Moogon előállítsuk. Kétnapi munka volt, de sikerült. Teljesen emberihang-szerűen megszólalt.

vérkeringésbe, díjakat nyertek művekkel, illetve sokat utazhattak tanulmányozni más, hasonló elektronikus zenei stúdiók munkáját. A kezdeti időkben ki nevezhető a szerzők közül a kemény magnak? HI: Pongrácz Zoltán, Patachich Iván, Victor Máté és Darvas Gábor. Meg kell említeni Dubrovay Lászlót, aki szintén külföldön tanult, Németországból tért haza, több műve készült a stúdióban. Valamint D+SZ: Ebben az időszakban még nem voltak programtárolók, nem lehetett a beál- Sugár Miklós, Szigeti István, a Sári testvélításokat elmenteni. Egyéb nehézségekkel is meg kellett küzdeni? rek, Láng István, Csemiczky Miklós, Faragó HI: Persze. A bekapcsolásától kezdve folyamatosan változott minden. Ha az oszcilláto- Béla, Szemző Tibor… rok hangmagasságát néztük, hol lejjebb ment, hol följebb, attól függően, milyenek voltak a klimatikus körülmények, vagy hogyan változott a készülék üzemi hőfoka. Ami beállt és D+SZ: Többen közülük a legendás 180működőképes volt, azt azonnal rögzíteni kellett, mert öt perc múlva már nem volt igaz. as csoport együttes tagjai voltak. Bármelyik gombhoz hozzáért az ember, ami befolyásolta a hangot, már nem ugyanaz HI: Így van, a 180-as csoport eredetileg szólt. A szekvenciális áramkör is, az időrendi kapcsoló, minden analóg volt és szintén kortárs zenei művek megszólaltatására nem volt stabil a frekvenciája. A hangmagasságot ugyanazon a szekvenciális ponton nem jött létre, kvázi konkurenciájaként az Új biztos, hogy megtalálta. Ugyanakkor nyilván megvolt a szépsége annak, hogy minden Zenei Műhelynek. Rengeteg nagy név volt beállítás egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. köztük, akikből később zeneszerzők, neves zenészek lettek. Melis, Dés, Kőrösi Zoltán… D+SZ: Miután a stúdió a próbaüzem után megkezdte hivatalos működését, ön lett a műszaki vezető és hangmérnök, Decsényi János zeneszerző pedig a művészeti veD+SZ: A popzene mikor kezdett beszizető. Kik dolgozhattak ebben a stúdióban, milyen kiválasztás alapján kerülhettek be várogni a stúdióba? oda zeneszerzők? HI: Elég hamar, már a 70-es évek végén, HI: A kiválasztás szempontja kizárólag az volt, hogy megfelelő képzettsége legyen az amikor már volt mindenféle stúdiótechnikai illetőnek. Ez a hely nem arra való, hogy dilettánsok itt fedezzék fel maguknak a zene cso- eszköz is körülöttünk, akkor megjelentek dálatos világát. Mert akárhogy is, a zeneszerzés egy mesterség. Olyan ember legyen, aki a páran a „könnyű” műfajból is. Többen emzenével legalább zeneakadémiai vagy minimum konzervatóriumi szinten már foglalkozott. lékeznek talán, hogy létezett egy – a Szalai testvérek által létrehozott – társulat, a D+SZ: Ha jól tudom, Pongrácz Zoltán zeneszerző foglalkozott először a magyar kom- Panta Rhei. Ők nemcsak zenéltek, hanem ponisták közül komolyan az elektronikus zenével. A 30-as években Kodály növendéke komoly mérnöki munkát is végeztek, hangvolt, majd Bécsben, Berlinben és Salzburgban karnagyképzésben részesült, az utrechti szereket és egyéb elektronikus berendezéegyetem szonológiai intézetben pedig megismerkedett az elektronikus zenével Koenig seket terveztek, építettek. Magyarországon professzor tanítványaként. Miután hazatért, élharcosává vált ennek az irányzatnak. – és a stúdió történetét illetően is – nagyon HI: Igen, Pongrácz Zoli bácsi a magyar szerzők közül elsőként komponált elektronikus fontos mérföldkőnek számítanak. Annak darabokat még az utrechti stúdióban, és ő szerzett először ilyen művel rangos, nemzetkö- idején létezett a Sinclair számítógépcsalád zi díjat. Amikor sikerült megszerezni a Rádió számára a szintetizátort, körülnéztünk, hogy (ZX81, Spectrum) és ezekre a kis vacak, ma Magyarországon van-e valaki egyáltalán, aki ilyen berendezésekkel komolyan foglalkozott már semminek se nevezhető gépekre koakár elméleti síkon, akár a gyakorlatban. Szerencsére találtunk három-négy zeneszerzőt, moly tudású zenei szoftvereket és hardveelsőként Pongrácz Zoltánt. Ő ekkor már a hatvanas éveit taposta, de nagyon nyitott volt reket fejlesztettek. Velük már a 70-es évek az új dolgok iránt, mint zeneszerző is mindig újszerű dolgokat keresett. Szinte az egyetlen végén kapcsolatba kerültünk, aztán Lerch volt itthon, aki ennek az irányzatnak mind zenei, kompozíciós technikáit illetően, mind Istvánnal és Presser Gáborral is. Nekik elsőgyakorlati, technikai oldalát tekintve képben volt. 1975-től lett professzora a Zeneaka- sorban Patachich Iván biztosított lehetősédémián az elektronikus zenének. Azt, hogy ez ott oktatható tárgy legyen, nem tudom, geket a filmgyárban, aki zenei főember volt milyen körülmények között sikerült kiharcolnia. Az elméleti oktatás az akadémián folyt, a a Mafilmnél a Dokumentum és Híradó filmgyakorlati órák pedig nálunk, a Rádióban zajlottak az ő irányításával. stúdióban. Rengeteg elektronikus kísérőzenére volt szükség tudományos ismeretterD+SZ: Elsősorban kortárs komolyzenei művek készültek itt, a stúdió leginkább en- jesztő filmekhez, szignálokra, vágó zenékre, nek az irányzatnak szentelte a működését. Viszonylag hamar bekerültek a nemzetközi effektekre stb. és Iván rendelte meg tőlük.

ELEKTRONIKUS ZENE

Több sorozatot készített a Panta Rhei, Lerch Pisti is, könnyűzenei ötleteket dolgoztak föl ha a Moogot is ilyen irányba fejlesztjük. elektronikusan, és ezeket ott csináltuk meg a stúdióban. Meggyőződésem volt, hogy a térhatású hangzásnak igazán az elektronikus, elektroD+SZ: Ön hogy viszonyult az elektronikus könnyűzenéhez? Akkoriban olyan, ép- akusztikus zene területén van létjogosultpen nagyon sikeressé váló előadók munkái, mint a Kraftwerk, Jean Michel Jarre, sága. Rendeltünk a szintetizátorhoz olyan Vangelis vagy a Tangerine Dream előremutatónak számítottak ebben a közegben áramköröket, amik mindezt lehetővé teszik. vagy inkább árulásnak? Az experimentális zene aprópénzre váltásának? A szükséges modulok felét engedték megHI: Nem tekintettem árulásnak, de tulajdonképpen az elektronika popzenei felhasz- venni, a másik felét viszont már soha töbnálása az én szememben egy kereskedelmi célú felhasználás. Egy szükségszerű rossz. bé. Tehát megvettünk nyolc olyan modult Felhasználói szempontból azonban sokunknak – akik nem rajongtunk az elektronikus a Mooghoz, ami önmagában semmire se popzenéért – mégis hálásnak kell lennünk, hiszen a szintetizátorok és zenei számítógépek volt használható, de úgy gondolták, hogy a robbanásszerű fejlesztése, illetve számos új technológia megjelenése köszönheti ennek a többi most fölösleges kiadás. Persze mindig létét, hogy az elektronika betört a popzenei piacra. Sok energiát, innovációt és pénzt cso- szűkös volt a Rádió költségvetése, mikrofoportosítottak erre a területre. A tömegkereslet hatására az árak is jelentősen csökkentek. nokat, hangszalagot kellett venni, és annak Ma már egy egyszerű földi halandónak is lehetséges, hogy ezzel foglalkozzon. A 60-70-es az ellátása is komoly nehézségekbe ütköévekben erre nemigen volt lehetőség. A technológia rendkívül drága, mégis kialakulatlan zött sokszor, úgyhogy mi csak a morzsákat volt, számos sebből vérzett. A sikeres elektropop előadók pedig biztos hálásak azért a kaptuk meg időnként. művészi inspirációért, azért a kompromisszummentes úttörő munkáért, amit az igen bátor és nagy tudású experimentális, avantgárd művészek hoztak létre. D+SZ: Az is probléma lehetett, hogy elmondása szerint ennek az amúgy egész D+SZ: Ha már fejlesztés, a Rádió fejlesztette a stúdiót? világon ismert és jegyzett zenei műhelyHI: Nagyon keveset és nagyon keservesen. Sikerült pár dolgot elérni, de hogy mennyire nek volt olyan korszaka, amikor a Rádió logikátlanul ment mindez, mutatja, hogy annak idején, amikor a 70-es évek végén a kvad- aktuális, új vezetősége nem is tudta, hogy rofónia mint hangtechnikai lehetőség nagyon érdekes volt és sokan csináltak ilyen kísér- náluk az épületen belül létezik egy ilyen leti, többnyire akusztikus felvételeket, többek között a Magyar Rádió is, szerettem volna, stúdió. Mondhatjuk azt, hogy a Rádió ve- 

ELEKTRONIKUS ZENE

 zetése és úgy általában a konzervatív zenei közélet ezt a stúdiót és a benne alkotó, kísérletező művészeket amolyan dilis gittegyletnek tartotta? HI: Nem tudom, minek tartottak minket, mi járhatott a fejükben, vagy hogy egyáltalán foglalkoztak-e ezzel gondolatban. Ez a terület a régi, Aczél György-féle három T-s meghatározás szerint a tűrt kategóriába tartozott. Ez nagyon rímel a stúdió bezárására is, mert utóbb kiderült, egyszerűen azon múlott a dolog, hogy egyszer megkérdezték – már nem tudom, kitől –, hogy lesz-e ennek nagy visszhangja, fog-e ellenkezést kiváltani, ha ez a műhely megszűnik. Valaki azt mondta, hogy nem lesz és akkor egyszerűen megszüntették. Az egész stúdió kettő fizetett alkalmazottat jelentett, meg minimális áramfogyasztást ebben a hatalmas állami intézményben. Feladat volt bőven, csak az adminisztratív munka, illetve az akkorra már hatalmasra duzzadó, több mint három évtizednyi munkát tartalmazó archívum kezelése egy külön, egész embert kívánó feladat volt például. Minden alkotó szívügyének tekintette és ingyen dolgozott. Nem kaptunk segítséget, sőt még olyan is előfordult, hogy a stúdiónk által kitalált, megpályázott és megnyert igen jelentős pénzt a rádió egyszerűen elnyelte és aktuális veszteségei fedezésére használta fel, minket egy fillér nélkül otthagyva egy már elindult nemzetközi projekt kellős közepén, amire a pénzt kaptuk. Rendkívül kínos pillanatokat éltünk át ekkor, a teljes szakmai jó hírünk forgott kockán. Természetesen a projekt úgy, ahogy volt, bedőlt.

hangzik egyszer, aztán talán valamikor még egyszer és utána lehet, hogy soha többet. Ez az együttes viszont rendszeresen műsoron tartotta a számára komponált darabokat, és vitte mindenhova. Ezek a művek legalább nyolcszor-tízszer elhangoztak, ami az átlagosnál sokkal jobb arány. D+SZ: Mi lett a bezárt stúdió berendezéseivel és az archívummal? HI: A nagy Moog a Rádió és Televízió Múzeumában megtekinthető, illetve működőképes állapota miatt elvileg meg is hallgatható, de miután elég nehéz megszólaltatni, ez sajnos csak elméleti lehetőség marad a látogatók számára.

D+SZ: Hatalmas szívfájdalma – nem titok – hogy ön vagy önök szerették volna a bezárást követően valamilyen formában ezt a műhelyt tovább üzemeltetni a Rádió berkein kívül, és erre kerestek több ízben megoldást, de a Rádió vezetősége ebben nem volt partner. Mi lett az archívum sorsa? HI: Nekem megengedték, hogy a működésem utolsó egy évében a stúdió teljes archívumát rendszerezzem, digitalizáljam és a szükséges adatokat szolgáltassam. Ezt átadtam a Bartók Rádió akkori vezetőjének, és egy megállapodás is született a Zeneszerző Egyesülettel, miután a Rádió ezekért soha nem kért és nem kapott pénzt és a zeneszerzők sem – a stúdióban folyó munka se pénzadással, se nyeréssel nem járt –, ebből kifolyólag a zeneszerzők saját tulajdona maradt a darab. Az egyetlen kikötés az volt, hogy a D+SZ: A stúdió 2007-es megszűnése szinte napra pontosan Rádió fenntartotta a jogot a bemutatásra, talán pár esetet kivéve. egybeesett Pongrácz Zoltán tanár úr halálával, ami valahol költői és szívszorító egybeesés… D+SZ: Több mint három évtized terméséről, nagyságrenHI: Igen, ezen én is sokat gondolkoztam, hogy gyakorlatilag vele dileg négyszázötven műről beszélünk. Az ilyen-olyan alkalkezdődött és vele fejeződött be. Ez még egy harmadik dologgal is mazott vagy kísérőzenék, amit a televízió vagy a filmgyár kiegészült, mert engem is attól a naptól nyugdíjaztak. használt, ebben nincs is benne. Hány százaléka jelent meg az archívumnak hanghordozókon? D+SZ: Pedig a stúdiónak volt még a kilencvenes években egy HI: Nehéz megmondani. Szerintem megjelent kb. 8-10 bakelitlemásodik aranykora a 92-es sevillai világkiállításnak köszönhe- mez a 70-80-as években, utána pedig CD-k, összesen talán 20-25 tően. Jelentős fejlesztések is történtek, a stúdió technikai ér- kiadvány működésünk során. Ide sorolom persze azokat a megjetelemben belépett a digitális világba. Erre az időszakra tehető lent műveket is, amit kifejezetten az EAR számára komponáltak, de egy együttes megalakulása, amely sok szálon kötődött a stú- a stúdióban rögzítettük őket. dióhoz, gyakorlatilag a főhadiszállása volt ennek a csapatnak. Az EAR (ElectroAcousticResearch) azzal a céllal jött létre, hogy D+SZ: Nincs mód arra, hogy egyszer mindez bármilyen fora stúdióban készülő elektronikus, elektro-akusztikus kompozíci- mában, esetleg az interneten hozzáférhetővé váljon? ókat színpadra állítsa. Az együttes számára eddig harminchat HI: Nyilván jó lenne, de ehhez – gondolom – rengeteg jogi kérzeneszerző kétszázharminc művet komponált, tehát az elmúlt dést kéne még tisztázni számtalan embernek. n években az EAR felkérésére írták a legtöbb kortárs zenei kompozíciót. Bár a főhadiszállás, az elektronikus zenei stúdió 2007-ben INTERJÚ: MOLDVAI MÁRK megszűnt, az EAR ma is létezik. FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD HI: Sugár Miklós hozta létre ezt a csapatot, a stúdióban készülő műveket szólaltattuk meg többnyire saját szervezésű koncerteken ,és ez visszafele is hatott, mert egyre több zeneszerző jött, hogy akkor ő is írna darabot. Ha egy komponista megír egy oratóriumot vagy egy operát, szimfóniát – kortárs szerzőről beszélek –, az el-

TEHETSÉGGONDOZÁS

HAMAR DÁNIEL, ZENÉSZ, A MUZSIKÁS NAGYBŐGŐSE

RENDHAGYÓ ÉNEKÓRA „Tele van az ország görcsös emberekkel, pszichoszomatikus betegekkel, én ebben a zene hiányát vélem felfedezni, hisz’ az ezt oldaná, mégsem tanítjuk a használatát, élvezetét, pedig a zene minden kultúrában jelen van, egy gyógyító misztérium” – mondja a Muzsikás együttes bőgőse, alapító zenésze, aki szerint a mai magyar zenei tehetségek is csak véletlenül kerülnek elő. Ez utóbbiról, a tehetségkutató műsorok miatt is devalválódó sztárságról és a Kodálymódszerről is beszélgettünk Hamar Dániellel.

Dal+Szerző: Testközelből ismeri nemcsak a világ legnagyobb koncerttermeit, hanem a népzenei nevelés világát is, hiszen több mint nyolc éve járja az országot a Muzsikással, rendhagyó énekórákat tartanak általános és középiskolákban. Hogy lehet kiszúrni a tehetséges gyerekeket? Hamar Dániel: Nincs általános recept, amit erre alkalmazhatnánk. A tehetség egy része rejtett, emiatt sok tehetséges gyerek vész el. Ezt nem lehet rögtön észrevenni, ugyanis nincs kisgyerekkorban látható, egyértelmű jele annak, hogy valaki zenei tehetség. A Kodály-módszer viszont erre is megoldást ad. A Kodály-iskolákban nem válogatott gyerekeket, hanem az adott körzetből jövő összes, „szigorúan átlagos” gyereket oktatták ének-zenére. D+SZ: Hogy kell ezt elképzelni a gyakorlatban, hogy zajlott az oktatás? HD: Heti hét énekórájuk volt, mindenki énekkaros is volt, később hangszert is kellett tanulni. Mindez intenzív zeneoktatást jelentett. Az elsős gyerekekkel zenei teszteket végeztek a szakemberek, majd nyolcadikos korukban újra elvégezték a teszteket, és összehasonlították az eredményeket. A megdöbbentő tény az volt, hogy a zenei képességet jelző két eredmény közt nem volt korreláció. Ez azt jelenti, hogy volt, akit bár kisgyermekkorában zenei antitalentumnak értékeltek, a zenei nevelés hatására kimagasló zenei tehetséggé fejlődött. De ha hatéves korában botfülűnek titulálják a gyereket és soha többet nem próbálkoznak az oktatásával, akkor elkallódik. A Kodály-módszerrel történő zeneoktatás eredménye nemcsak a tehetségek felfedése volt, hanem kiváló zeneértők kinevelése is. Nem mellékesen ezek a gyerekek a legkiválóbbak lettek matematikából, fizikából, kémiából, nyelvekből és még testnevelésből is. A zeneoktatás tehát nem elvette az időt – ahogy sokan gondolják –, hanem hozzásegített a tudáshoz. Ma ez sajnos nincs a köztudatban, ezért a szülők sem támogatnák az ilyen iskolákat, attól tartva, hogy a gyerek hátrányba kerül, nem jut idő a „fontos” tantárgyakra.

D+SZ: Akkor milyen módon, mekkora eséllyel kerülnek elő a mai zenei tehetségek? Milyen tapasztalatai vannak a rendhagyó ének-zene órákról? HD: A mai talentumok sokszor véletlenül kerülhetnek elő, és attól tartok, sok tehetség elkallódik. Léteznek államilag támogatott kiváló zeneiskolák, de közel sincs lehetősége annyi – főleg vidéki – gyereknek, hogy zenét tanuljon, mint amennyi kívánatos lenne. A hatékony iskolai zeneoktatás pedig gyakorlatilag megszűnt. Azért is kezdtünk el annak idején járni az iskolákat rendhagyó énekórákkal, hogy a zene fontosságára felhívjuk a figyelmet. Egész iskoláknak tartunk egyszerre órákat, 120–130 ezer gyerekhez jutottunk el eddig, a nyolcadik kerülettől kezdve a határszéli kis faluig. A kisdiákok nagyon nyitottak, élmény nekünk is egyegy ilyen énekóra. A nagyoknál, a gimnazistáknál pedig már el lehet mondani, hogy a népzene értékes örökségünk, önazonosságunk része, büszkék lehetünk rá és beilleszthető mai modern életünkbe. Ráadásul magyarságunk – a lelki al- 

INTERJÚ

A MUZSIKÁS BALRÓL JOBBRA: HAMAR DÁNIEL, PORTELEKI LÁSZLÓ, SIPOS MIHÁLY, ÉRI PÉTER

 katunk, a habitusunk – megmutatása a viszik-e többre később vagy a véletlenül előkerülő, akár autodidakta módon tanuzenénken keresztül sokkal egyszerűbb, ló, „született tehetségek”? mert anyanyelvünk mások számára naHD: A született „autodidakta” tehetségekről sokszor kiderül, ők is rendszeresen zegyon nehéz. nélnek. Még ha nem is jártak zeneiskolába, a maguk örömére sokat muzsikálnak, énekelnek. A zeneiskolákban történő komoly zenei nevelés persze hatalmas segítség, de D+SZ: Mi a véleménye a médiában azt tapasztaltuk, a falusi egyszerű zenészeknek is vannak mestereik. A falusi „muzsikálátható egykori és mai tehetségkutató sok” gyerekei számára a zenei pálya nyitott, de találkoztam olyan prímással, aki „idegen” műsorokról? gyereket tanítgatott, szinte örökbe fogadta az ifjú tehetséget. HD: Az embereknek mindig szükségük van követendő példaképre, a gyerekeknek D+SZ: Maga a zeneoktatás nemcsak a zenei tehetségek előkerülése szempontjáéletpályamodell kell, kézzelfogható, követ- ból hasznos, hanem a mentális és az érzelmi fejődés miatt is? hető alakok. De a globális fogyasztói világHD: Az intenzív zenei oktatás elemi szükséglet lenne egy országban, de persze ez ma ban az elértéktelenedés jó néhány évtizede már furcsán és szokatlanul hangzik. Pedig a zene nagyon fontos az ember életében. Kodály elkezdődött. A hősök helyébe a sztárok lép- hazájában illene ezt jobban tudni, hiszen sokszor mondta, írta: a zene szükséglet, és semmi tek, sokszor értékelhető teljesítmény nélkül, mással nem pótolható. Lehet zene nélkül is élni, de az egy leértékelt élet. A zene befogas ha van is, nem attól közismertek, hanem a dásának képességét pedig minél korábban, még a fogékony korban kell megtanulni. A zene, médiafelhajtástól. Sok mostani csillag olyan ha képesek vagyunk befogadni, hozzásegít a harmonikus élethez, karban tartja, megtisztítja gyorsan kerül a rivaldafénybe, hogy amikor a lelket, az elmét. Tele van az ország görcsös emberekkel, pszichoszomatikus betegekkel, ez ugyanolyan hirtelen megszűnik, szinte én ebben a zene hiányát vélem felfedezni, hisz’ az ezt oldaná, mégsem tanítjuk a hasznáéletre szólóan tönkretett roncs lesz belőle. latát, élvezetét, pedig a zene minden kultúrában jelen van, egy gyógyító misztérium. Az emberi közösség nagy hasznára van, ha tagjai harmonikus életet élnek, D+SZ: Ha kifejezetten a zenei képzésmunkájukat örömmel végzik, a közösség számára képesek áldozatokat ről beszélünk, lehet-e különbséget tenni hozni. Ezt teszi a zene, a zenét megszólaltató elhivatott tehetségek. n két út között: a kiskoruktól komoly zenei neveltetésben részesülő gyerekek interjú: Zalka Szilvi, fotó: opitz tamás

JOGI ESETEK

MARCUS VALERIUS MARTIALIS ÓKORI KÖLTŐ, AKI VERSÉNEK ELRABLÓJÁT GYEREKRABLÓHÓZ, PLAGIÁRIUSHOZ HASONLÍTOTTA

JOGI ESETEK

BOTRÁNYOSNAK LÁTSZÓ DALOK NYOMÁBAN

PLÁGIUM VAGY MI? A plágium szó – meglepetés! – nem szerzői jogi kifejezés, hiába is keresnénk a törvényben. A szó Martialistól, az ókori római költőtől származik, aki versének elorozóját gyerekrablóhoz, plagiáriushoz hasonlította. A plágiumnak, azaz más művének sajátként történő beállításának nem csak szerzői jogi aspektusai vannak. Erre a tudományos dolgozatokkal kapcsolatos esetek világosan felhívják a figyelmet: a másolt doktori dolgozat elsősorban nem az eredeti szerzőt sérti, hanem a tudományos élet tisztaságát. A szerzői jog mégis fontos szereplő a plágiumvitákban, éppen A könnyűzenében különösen jellemző, hogy egyes zenei stíazért, mert rendes bírói, szakértői eljárások ezen a területen gya- lusok akár hosszabb „modulokat” alkalmaznak. Természetesen koribbak, mint másutt. Különösen igaz ez a zenei területen. ezek is szabadon felhasználhatóak, gondoljunk csak a rock’n’rollra vagy a bluesra, ahol hosszabb akkordmenetek, „körök”, sémák mit véd a jog? jelentik az egész műfaj alapját. Egész művet érintő plágiumra, azaz amikor valaki más művét teljesen sajátjának vallja, ritkán kerül sor. Annál gyakoribbak a hogy dönt a szakértő? plágiumvádak egyes dalok részletei tekintetében. Az világos, Amikor a zenei szakértő véleményt mond egy ilyen ügyben, első hogy egy egész dal szerzői jogi védelem alatt áll, illetve – másik lépésként be kell azonosítania, hogy a két dalban melyek a havégletként – egy-egy hang önmagában nem védhető. Ezért a sonló elemek. Megfigyeli a zeneileg fontos elemeket: dallamvejog számára az első fontos kérdés az: hol húzódik a határ a jogi zetést, hangkészletet, ritmikát, harmóniamenetet, hangnemet, oltalom alatt álló részletek tekintetében. Melyik az a legkisebb zenei stílust. Amikor egy ilyen, szenvtelenül összeállított lista elem, ami már védettséget élvez? elkészült, második lépésként meg kell vizsgálnia, hogy a hasonló Mivel a szerzői jog automatikusan védi a dalokat (nincs hozzá elemek ilyen szabadon használható építőkockák-e, vagy már a szükség valamilyen állami nyilvántartásba vételre), a határokat kompozíció átvétele is megállapítható. nehéz meghúzni. Annyit mindenesetre érdemes máris rögzíteEz nem könnyű feladat, ezért a szakértők gyakran másik szemni: az olyan, mindenki által ismerni vélt szabályok, mint hogy „8 pontrendszer alapján is kiegészítik ezt a vizsgálatot. Azt figyelik: a egymást követő hangot már nem lehet átvenni”, meg hogy „30 körülmények összességükben kizárják-e annak lehetőségét, hogy másodpercig szabadon fel lehet használni”, nem igazak. a két dal egymástól függetlenül született. A független alkotást A törvény „a mű azonosítható része” fogalmat használja a ugyanis a szerzői jog soha nem zárhatja ki: ha két ember elkülönítve védelem alsó küszöbének leírására. Ezzel nem vagyunk sokkal azonos eredményre jut egy kreatív feladat elvégzésében, akkor nem beljebb, ezért tovább kell gondolkodni. volt meg számukra az az alkotói mozgástér, ami a szerzői jogi védeFontos alapvetése a nemzetközi szerzői jognak, hogy „ötletek lemhez elengedhetetlen. Ezért a könnyűzenében csak meglehetősen nem állnak jogi védelem alatt”. Ez azt is jelenti, hogy azok az komoly egybeesés esetén mondja ki a bíróság a plágiumot. alapvető építőkockák, amelyekből a művek felépülnek, nincsenek Vita esetén a felek bírósághoz fordulhatnak, amely szakértői elzárva senki elől. A szerzői jog nem ezeket az elemeket védi, vélemény (általában a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleménye hanem azt az egyéni-eredeti kompozíciót (milyen méltatlanul alapján) hoz döntést. A jogaiban magát sértve érző fél ezzel egymellőzött szó!), ami ezekből felépül. idejűleg az Artisjust is értesíti a jogvitáról: addig ugyanis egyik fél És hogy mik ezek az „alapvető építőkockák”? A válasz sem kapja meg a jogdíjakat, amíg az eljárás zajlik, és csak annak műfajtánként eltérő: festmények esetén például a színek, az lezárultakor történik meg a kifizetés – természetesen annak a ecsetkezelés, a stílus – irodalom esetén mondjuk a szavak, ki- személynek, akinek szerzőségét a bíróság megerősítette. n fejezések, egyszerűbb mondatok, alapszituációk stb. A zenében pedig nem védhetők a hangok, hangszínek, egyszerű ritmuskép- TÓTH PÉTER BENJAMIN letek, tempó, harmóniák, egyszerű akkordmenetek. illusztráció: juan cruz melero szobra victor manuel fotóján 39

JOGI ESETEK

VÁLTOZÁSOK A HANGFELVÉTELEK OLTALMÁBAN

ötvenről hetvenre Az Országgyűlés elfogadta a szerzői jogi törvény módosítását, aminek értelmében az eddigi ötvenről hetven évre emelik a hangfelvételek védelmi idejét. A szabályozás nyertesei a hatvanas, hetvenes éves évek előadói lesznek, de ezt az előnyt csak lassan, a következő 20 évben fogják fokozatosan megtapasztalni. Nézzünk egy kicsit az új szabály mögé! szereplők Amikor egy baráti társaságban „dalokról” vagy „számokról” beszélünk, esetleg „hangoskönyvek” kerülnek szóba, mindig összemosunk három olyan szerepet, aminek a jog számára jelentősége van. A zenének vagy a regénynek van szerzője (aki megírta), van előadója (aki elmondja, elénekli, eljátssza) és végül a felvételnek van előállítója (aki pénzt, szervezést fektetett abba, hogy a felvétel elkészüljön – ez leggyakrabban a lemezkiadó). Ez a három szereplő néha egymástól teljesen elkülönülő személy. Tipikusan ilyen a komolyzene, gondoljunk csak egy Kodálykórusműre, amit elénekel a Magyar Rádió Énekkara, és erről felvételt készíttet a Hungaroton. Máskor viszont az egyes szerepek egybeesnek, ilyenek például a független rockzenei produkciók, ahol a zenekar saját dalait adja elő, és még a hangfelvételt is maguk készítik el erről. A jog számára azonban ez a három szerep ilyenkor is külön számítódik, tehát az okos zenész mindig fejben tartja, hogy ő szerző és előadó is egyben – sőt, néha akár saját maga kiadója is.

az előadó és a felvétel előállítója viszont igen. Ha viszont egy 1950-ben készült Bartók-felvétel kerül adásba, éppen fordított a helyzet: a Bartók-örökösök számláján megjelenik a jogdíj, a felvétel előállítója és előadója viszont nem részesül kifizetésben.

mi változik most?

Egy európai uniós irányelv nyomán idén november 1-jéig minden tagállamnak kötelező megemelnie az 50 éves védelmi időt 70 évre – az előadók és hangfelvétel-előállítók esetében. Erre az emelésre azonban csak azon felvételek tekintetében kerül sor, amelyekre az eddigi 50 éves védelmi idő még nem járt le. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az 1963 előtti hangfelvételek már nem kerülnek ismét védelem alá, de mostantól 20 évig egyetlen előadónak és hangfelvétel-előállítónak a joga sem fog lejárni, tehát az 1963 és 1982 közötti felvételeket érinti kedvezően a módosítás. Így továbbra is az előadó és a kiadó engedélye nélkül felhasználhatók például az alábbi, ’63 előtti magyar számok: Vámosi János (képünkön): Járom az utam, Németh Lehel: Lehet, hogy védelmi idő szép nem vagyok, Toldi Mária: Például Te, Ákos Stefi: Mariguana A szerzői jogi oltalom egyik közismert korlátja a védelmi idő: a kü- – persze a zeneszerző és a szövegíró jogairól nem szabad elfelönböző művek, teljesítmények nem örökké állnak a törvény védel- ledkezni. me alatt. A nemzetközi és az európai szerzői jog eltérően szabályozza ugyanakkor a különböző szereplők oltalmának időtartamát: az előadók új jogai Az irányelv az új helyzetben, a meghosszabbodott védelmi időben • a szerzők esetében az alkotó halála után 70 évig védettek megpróbálja az előadókat helyzetbe hozni a kiadókkal szemben: a művek; • a z előadóknál és előállítóknál viszont a hangfelvételek az első • Ha a lemezkiadók nem értékesítik a felvételt, az előadók forgalomba kerülésétől számított 50 évig állnak oltalom alatt. visszaszerezhetik a jogaikat a saját értékesítés céljára („use it or lose it”). Két példa, hogy világosabb legyen mindez. Ha a rádió egy friss • A session zenészek által kért módosítás értelmében az ötMozart-felvételt játszik, a szerző örökösei nem kapnak jogdíjat, venedik és hetvenedik év között a lemezkiadó a bevételeinek

JOGI ESETEK

ZÁRAY–VÁMOSI TÁNCDALÉNEKES HÁZASPÁR OTTHONÁBAN 1963 ELŐTTI FELVÉTELEIK AZ ELŐADÓ ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYE NÉLKÜL FELHASZNÁLHATÓK

20%-át az olyan előadók részére kell kifizesse, akik eredeti szerződésük alapján egyszeri díjazásban részesültek. Ezt a pénzt Magyarországon a közös jogkezelő (EJI) útján kell majd megfizetni. • Az éves elszámolásban lévő fő előadóknak („main artist”) járó díjból pedig az ötvenedik év letelte után nem vonhat le semmilyen költséget a lemezkiadó.

józsef attila a dunánál – vagy a tiszánál? A törvény a védelmi idő emelése mellett még egy fontos témát tartalmaz. Az eddigi szabály szerint a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. A bírói és szakértői gyakorlat egyetért abban, hogy nemcsak a mű nagyon durva megváltoztatása (pl. egy szobor lefejezése vagy zenemű szétszabdalása) sértheti így a szerző jogát, hanem a mű kontextusának drasztikus változása is. Hogy konkrétabbak legyünk: egy szobor áthelyezése magát a műalkotást ugyan nem

érinti, de a körülményektől függően olyan mértékben befolyásolhatja a mű percepcióját, ami már a szerző személyére is sérelmes lehet. Egy félig létező példával élve: a Duna mellé megálmodott József Attila-szobor aligha lenne áthelyezhető egy Tisza-parti vagy alföldi városba az alkotó egyetértése nélkül, de a Duna mellett máshol akár találhatnak neki helyet. Az új törvény most a „mű megcsorbítása” fordulatot a „művel kapcsolatos más visszaélésre” cserélte, természetesen megőrizve azt, hogy ez csak akkor sérti a szerző személyhez fűződő jogát, ha becsületére vagy hírnevére sérelmes. Most úgy látszik, ez a módosítás az eddigi gyakorlatot nem módosítja, inkább megerősíti, de minden ilyen változásnál kérdés, hogy a bírói gyakorlat hogyan fogja majd értelmezni az új fogalmat.n Tóth Péter Benjamin fotó: Keleti éva / MTI

GENERÁCIÓK

BERNATHY & SON

YNTERMEMORY A név sokszor duplán kötelez: a zeneipar szereplői között sok esetben találkozunk családtagokkal, legendás zenészfamíliák viszik tovább már-már brandként a vezetéknevet. Generációk és hagyomány – sorozatunk negyedik részében a magyar elektronikus zenei élet nagy párosa, amely mellesleg a szcéna egyik elindítója és mozgatója, a magyar avantgárdot TB-303-ra leváltó, bő egy éve eltávozott Bernáth(y) Sándor és fia, a néhai punkból kütyümesterré előlépett Zsiga. Dal+Szerző: Ahogy megnéztem édesapád képeit, hallgattam a zenéiteket, elgondolkodtam a történeteteken, és az jutott eszembe, hogy te beleszülettél egy furcsa szemléletmódú, a valóságot kutató, ha úgy tetszik: lázadó művész életébe és ez lett az egyik örökséged. Bernáthy Zziga.: Én az elején nem igazán fogtam fel ezt, egész kicsi gyerekként kerültem bele. Csak fölmentem a faterhoz, és ott voltak ezek a kezdetleges szintetizátorok, azokat nyomkodtam és próbáltam megfejteni. Tudod, a hárombetűs rövidítések, krikszkraksz számok pici LCD-kijelzőkön vagy még az sem. Meg sok gomb. Úgyhogy ösztönösen nekiláttam ezeket felfedezni, de a művészi részével nem voltam tisztában. Akkor ráadásul még nem volt szó tisztán elektronikus zenéről ebben a formájában, hanem a fater is benne volt még a rockos-performance-os, kiállításon zenélős, tulajdonképpen alternatív világban. Aztán egy német barátunk, Széll Laci kivitt minket Berlinbe – a Love Parade-re. Ott nagyon meglepődtünk: én bőrdzsekiben, punkként, a fater meg ugye mindig is különcül nézett ki, de végül mi néztünk egy nagyot, hogy mennyi ember van ott, és mind meg vannak bolondulva erre a zenére. Helyben el is dőlt, hogy ezt kell csinálni. Fater mindig is nyitott volt az újra, és talán már nem is érezte annyira otthon magát abban a rockosverbális világban, nekem meg a kütyük nyomkodása meg a számítógépek világa tetszett ösztönösen. És akkor elkezdtük csinálni. Ő, gondolom, tudta ezt, hogy ez valami tényleg új. A kortársai közül sokan meg is lepődtek rajta és pejoratív hozzáállással is találkoztunk, de ez sosem érdekelte. Ment a saját kos feje után.

dott szavakról, nincsenek dalszövegek. Valószínűleg ezért is tetszett meg faternak az egész, hogy ez sokkal inkább a zenéről szól, a hangokról és a hangzásvilágokról, a rítusról, a táncról. Zeneileg talán mondhatjuk lázadásnak, de hagyományos értelemben biztos nem.

D+SZ: Miközben korának és helyzetének megfelelően már inkább konzervatívnak illett volna lennie, inkább fellázadt. BZS: Igen, negyvennégy éves kora körül megfogta és kidobta, ami addig volt, és azt mondta: felejtsük el, kezdjünk egy újat. És tiszta erőből, tiszta lelkesedéssel nekiállt ennek. Egyértelmű volt, hogy együtt csináljuk. Nem kellett gondolkodni rajta, sem erőltetni, csak jött. És érdekes, hogy a lázadást említetted, de inkább a punkzene, meg a Bizottság, meg az Európa Kiadó voltak a lázadók, mert ott kimondott szavakkal a rendszer ellen lázadtak. Az elektronikus zenében azonban nagyrészt szó sincs kimon-

D+SZ: Ezek szerint nálatok hatalmas hangszerforgalom volt? Állandóan újabb kütyük beszerzése, kipróbálása, beillesztése a rendszerbe? BZS: Persze, és ez a mai napig ugyanígy van. Már több mint egy éve nyomom egyedül, és azóta is rengeteg minden jöttment. A fater pedig mindezt extrán csinál- 

D+SZ: Mennyire volt tudatos és men�nyire ösztönös a közös alkotás, illetve a felfedező út? BZS: Teljesen ösztönös volt minden. Persze hallgattuk a mestereket, Széll Laci hozott nekünk kazettákra másolt CD-ket, és azokon hallgattuk az épp szárnyaikat nyitogató, elsősorban német elektronikus zeneművészek alkotásait. Ez inspiráló volt, de alapvetően a saját utunkat jártuk már az elejétől fogva. De normális esetben ez így van, akár a rockban is: mindenki csinálja, próbálkozik, kísérletezik és kialakítja a saját hangzását és zenéjét.

GENERÁCIÓK

 ta: mindennap ment a hangszerboltokba, kereste az újdonságokat, becserélt, ráfizetett, mindig összeszedett valami újat. De ez ennek a műfajnak eleve sajátossága. D+SZ: És egyszer aztán jött egy pillanat, amikor már elkezdtek zenélésre használható számítógépek is megjelenni. BZS: Igen, mi már a legelejétől kezdve rajta voltunk ezen. Ahogy lehetett, vettünk egy Atari Falcon számítógépet, ami már kifejezetten zenélésre is fejlesztett számítógépek egyike volt. Méregdrágán megvettük a kilencvenes évek közepén, Cubase szoftverrel, és így már egy normális méretű képernyőn egy igazi szekvenszerprogrammal lehetett komponálni. Az Atari aztán nagyon sokáig szolgált, csak 2009-ben léptünk tovább, amikor én már dolgoztam, komolyabb számítógépek, laptopok jöttek be. Akkor kezdtünk az Ableton Live-val kísérletezni. D+SZ: Hiszen a műfajotok időközben kitermelt egy csomó hasznos szoftvert is élő elektronikus zenei előadásokhoz. BZS: Más eszköz kell az otthoni zeneíráshoz és ahhoz, hogy élőben megszólaltasd akár ugyanazt a számot. Sokkal kézenfekvőbb a laptop, mint mondjuk egy Atarit és több száz kilónyi vasat telepíteni a színpadra. D+SZ: Egyedül folytatod. Nagyon egyedül maradtál művészi értelemben? BZS: Nagyon nehéz volt a 2011-es év vége. Egyszer csak egyik napról a másikra kórházba került és tudni lehetett, hogy a helyzet nagyon súlyos, másfél-két hónap alatt el is ment. A zenéről nem beszéltünk, más fontos dolgokról volt szó, kevés időnk volt. De a zenei ügyek valahogy mégis sínen maradtak. Kaptunk például még ősszel közösen egy meghívást egy Live Cinema című, februári audioviuzális eseményre, afféle VJ-összejövetelre, amit a Toldi moziban rendezett a VJ Centrum. Meg is beszéltük, hogy jövünk faterral, zenélünk és lesz vetítés is: ilyesmit máskor is csináltunk már. Érthető módon azonban a zenélés az ősszel és télen teljesen megállt. Végül beszéltem a szervezőkkel, tulajdonképpen ők mondták, hogy semmiképp nem szabad lemondani, és okosabb, ha fater emlékét elhozzuk valamilyen audiovizuális módon, és így ő is velünk lesz és ott lesz. Úgyhogy előszedtünk egy csomó régi felvételt, a festményeit, fotókat és szerkesztettünk belőle egy komoly anyagot. (lásd a QR-kódot a cikk végén!) Ez nekem is nagyon sokat segített. És nagyon furcsa, hogy amit hátrahagy egy művész, az tényleg egy kincs, egy örökség, egy olyan szellemi érték, amit meg kell becsülni. Gábor Marcival és Bereznay Tomival raktuk össze az anyagot: ők is érezték, hogy ez egyrészt erős, másrészt nekem nagyon sokat jelent. A fater életművének a feldolgozása így része lett a gyásznak. D+SZ: És ez fölszabadított annyira, hogy azóta tudsz dolgozni. BZS: Igen, és egyértelművé tette, hogy a zenélést nem szabad abbahagyni. Volt egy pillanat, amikor felmerült a befejezés, de hamar megértettem, hogy nincs értelme és nem is lehetséges. Nyilván egy csomó minden megváltozott, de ez amúgy is jellegzetessége ennek a zenének. Most, hogy valami lezárult, egy csomó új ajtó is megnyílt egy időben. D+SZ: Abban, amit ma csinálsz, mennyire érzed a közös történetetek jelenlétét? Van folytatólagossága az alkotásnak? BZS: Persze, ráadásul a közös munka alatt is változtak a szerepek: amikor kezdtük, ő volt mindennek a motorja, mindent kitalált, mindent megírt, én inkább csak műszaki szerepben voltam. Aztán ez lassan megfordult, talán ahogy a szoftverek

bernáthy zsigmond Életműve szinte teljesen egybefonódott 2012. január 13-án elhunyt édesapja életével, hiszen apa és fia nemcsak a színpadon alkotott szoros egységet az 1994-ben, Zsiga tizenhatéves korában alapított Bernáthy & Son live act projektben, hanem képzőművészként, grafikusként is együtt dolgoztak. Zsiga saját zenéket ad elő élőben, a legújabb szoftverek és legrégebbi gépek egyidejű használatával (Ableton Live, iPad, iPhone, és többek között a 30 éves TB303 Bassline), a „vasakból” előcsalogatott hangok, a saját készítésű loopok, groove-ok végeláthatatlan láncolatának egymásra fűzéséből bontakozik ki az előadás egyszeri, spontán, improvizációkkal teli, megismételhetetlen egysége. Stílusa elektronikus, dinamikus, pszichedelikus, a techno, a trance, a progressive house, az acid, a psy, a breakbeat elegye. Édesapjával közös grafikai vállalkozása, a Solid, vj-csapata, az Urbanizer is jól példázza a művészi vénája sokszínűségét. Kiállítások, videoklipek, plakátok, könyvborítók jelzik önkifejezési formáit.



BERNATHY ZSIGA FATER MINDIG IS NYITOTT VOLT AZ ÚJRA

GENERÁCIÓK

De önmagában is volt egy ereje annak, ahogy az öreg megjelent a színpadon, tudod, a szakáll; aztán később a gitárt is elővette újra…

 világa kezdett elbonyolódni, és a végére már inkább én mondtam, hogy merre kéne, és ő ezekhez aztán mindig sokat tudott hozzátenni. És ez a változás talán normális is, ahogy ő öregedett, én pedig nőttem fel, ez a viszony formálódott. Ami nagyon hiányzik, és biztos nem lehet helyettesíteni, hogy neki mindig voltak olyan ötletei, amik sokszor első látásra nem illettek oda, de pont ettől hihetetlenül megdobták a zenéket. És nem csak a zenében csinálta ezt! Sokszor átéltük, hogy ami elsőre nagyon furcsának és esetleg hülyeségnek tűnt, arról kiderült, hogy nagyon is helyénvaló és hozzátette azt a pluszt, amitől a mű egyéniséget kapott és nem lett sablonos tucatszemét. D+SZ: Ezt próbáltad eltanulni tőle valamennyire? BZS: Igen, de ez nem tanulható igazán és nem lehet utánozni sem. De nem baj, volt egy közös utunk, ami mostanra így különvált, én meg megyek tovább. Fater szemléletmódja egyébként a kiváló ötletek mellett problémákat is eredményezett. Sokszor mondott sértéseket sértő szándék nélkül, rámutatott például hibákra javító szándékkal. De ha túl tudtad tenni magad a sértődésen, akkor rájöhettél, hogy igaza van, és érdemes foglalkozni a hibák kijavításával. D+SZ: Hogy reagált a közönség édesapád halálára? BZS: Fatert nagyon tisztelték. Ma is folyton odajönnek hozzám akár idegenek is, hogy méltassák őt. Kicsit lassan már kultikussá is vált talán, de ezt én belülről nem tudom megítélni. De önmagában is volt egy ereje annak, ahogy az öreg megjelent a színpadon, tudod, a szakáll; aztán később a gitárt is elővette újra – bár eleinte erről hallani sem akart, mert nagyon a rockhoz tartozónak gondolta, de persze kiderült, hogy nagyon használható. Szóval az emberek csodálták amiatt, amit láttak és hallottak, és tisztelettel kezelték. D+SZ: Pont ilyen társad nem lesz már, de sok másmilyen viszont lehet. Gondolsz új társra-társakra? BZS: Persze, bár ez régebben ugye föl sem merült. Most meg majd minden adja magát, ahogy eddig is. Ötlet van bőven: van, amire az időmből nem is futja. Mostanában például nagyon érdekel az emberi hang. Nagyon jót tesz az elektronikus zenének is. Faternak megvolt az a képessége, hogy ha eszébe jutott valami új, azt nagyon hamar magáévá tette és már csinálta is. Hogy ezt én is megkaptam vagy örököltem-e? Még nem tudom, majd meglátjuk. n INTERJÚ: Hegyi György FOTÓ: tóth barnabás / iambarnie.com bernáthy zsiga-portré (1., 46.): nagyillés szilárd

bernáthy sándor 1949. 04. 07–2012. 01. 13. A magyar kortárs művészet jeles, Munkácsy-díjas alakja. A hetvenes évek közepén autodidakta festőművészként tűnt fel. Több lap, például a legendás Új Hölgyfutár művészeti szerkesztője, vezetője is volt. A kilencvenes években fiával közösen szerkesztette és adta ki a Gépszava című technokulturális művészeti magazint. Zenei pályafutását az A.E. Bizottság alapítójaként kezdte, ahonnan még az első nagylemez megjelenése előtt kivált. Később a Dr. Újhajnal, a Konnektor és a Matuska Silver Sound zenekarokban játszott. Ez utóbbi volt az első, teljesen számítógépekre alapozott magyar zenekar. A kilencvenes évek közepétől meghatározó szerepet töltött be a hazai elektronikus zenében: a Bernathy & Son volt az első magyar improvizatív elektronikus zenei produkció, ebben haláláig játszott és alkotott. A technóra mint elektronikus hangszereken előadott kortárs népzenére tekintett, amihez nem szükséges akademikus tudás. Sokat tett a magyar techno-szcéna fellendítéséért: ő szervezte az első technosátrat a Sziget Fesztiválra.

IRODALOM

varga mátyás (1963), artisjus irodalmi díjas költő Új negyedik kötete, a Parsifal, Parsifal, hasonlóan a korábbiakhoz, egységes ciklust alkot. A Parsifallegendát, azaz a Szent Grál történetét úgy írja újra középkori források és Richard Wagner operájával is párbeszédbe lépve, hogy megőrzi a fennmaradt változatok sokféleségét. A legenda töredékeit gyerekkori és más emlékfoszlányokra mintázza rá. A legenda keresésmotívumát úgy emeli a versbe, hogy az a megváltásra váró emberi lét sérülékenységével szembesít. Az esetlegesnek látszó, valójában gondosan megválasztott törmelékek tükörjátéka hallatlanul izgalmassá, több rétegűvé teszi ezt a minimalista költői eszközökkel megírt, érett és elmélyült művet.