SzIK 25 2015. tél
Tartalom Személyesség a lelki életben Vágyom az egyszerűségre, őszinteségre Fogadalomtétel Jezsuita menekültszolgálat indult Határon túl – határok nélkül 25 év töretlenül A Szent Szív Társaság Modernizált jezsuita.hu Vállalások In Memoriam 25 éve „született” a Szent Ignác Kollégium Kispad – sok hellyel Mindent túlszárnyalva
4 6 7 8 10 12 14 16 17 18 19 20 21 Postai vagy digitális úton a Jezsuita Rend adatbázisában tárolt, korábban Ön által megadott információk alapján értesítettük. Adatait kizárólag a Rend által kezdeményezett kommunikációra használjuk, harmadik félnek nem adjuk át. Amennyiben nem kíván a jezsuita rendtől további hírlevelet, megkeresést kapni, kérjük jelezze a friendraiser@jezsuita.hu címen vagy a +36 1 327 4054-es telefonszámon.
BARÁTAINKNAK – A MAGYAR JEZSUITÁK HÍRLEVél újsága Felelős kiadó: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, P. Forrai Tamás Gergely SJ Szerkesztő: Naszádos Márk Grafikai tervezés: Tar Éva Fotó, képi tartalmak, grafika: Czope Anna, Dudás-Ijjas Teréz, Eördögh Ádám, Fábry Katalin (24.old) Urbán Máté, Sántha Szilárd, Studio Bakos, Shutterstock, Vesztergombi Tamás Kapcsolat: www.jezsuita.hu, friendraiser@jezsuita.hu, /jezsuitak (Jezsuiták Barátai)
Ha szeretné a jezsuiták értesítőjét – Barátainknak – következő számától kezdve digitálisan fogadni, kérjük, küldje el kérését a friendraiser@jezsuita.hu címre. A digitális formátum igénylésével segít csökkenteni postai költségeinket. Köszönjük!
ADOMÁNYAIKAT A MINDENKORI JEZSUITA MUNKÁKRA BÁRMIKOR KÖSZÖNETTEL FOGADJUK A „JTA BARÁTAINK” ELNEVEZÉSŰ ALAPÍTVÁNYI BANKSZÁMLÁRA:
11100104-18064333-12000007 (CIB BANK ZRT.)
K Ö SZ Ö N T Ő
Kedves Barátaink, Tisztelt Olvasóink!
Ú
jra évet zárunk, nem is akármilyet, jó visszatekinteni rá. Hálát adok a folyamatos, hétköznapi szolgálatunkért, amely oly sok helyen hozott gyümölcsöket idén is. Ennek példája a most huszonöt éves Szent Ignác Szakkollégium. Örülök annak, hogy a cél immár annak a szellemi kincsnek a megosztása, továbbadása, melyet magunk is kaptunk ez idő alatt. Hálát adok az új kihívásokért, azokért is, melyeket bár nem kértünk, de kaptunk. Ilyen az Európa-szerte jelen lévő menekültválság is, amely szembesít minket identitásunk, közös gyökereink gyengeségével, valós félelmeinkkel, de egyben a társadalmunkban meglévő segíteni akarással, az értékek keresésével is. E krízis megmutatta azt is, hogy mennyire vár környezetünk valóban evangéliumi válaszokra, de legalábbis arra, hogy tudjunk erre vonatkozó kérdéseket feltenni. Döntöttünk arról, hogy ebben a helyzetben nekünk is felelősséget kell vállalnunk, így elindítottuk a Jezsuita Menekültszolgálatot (jmsz.hu). Célunk elsősorban az, hogy „segítsünk segíteni”. Igyekszünk fórumokat teremteni a valódi párbeszédnek, vitának, képzéseket szervezünk önkénteseknek és pedagógusoknak. Bekapcsolódunk a terepmunkába is a krízisterületeken, előretekintve, a hosszabb távú integráció útját keresve Fóton, a fiatal menekültek között. És persze igyekszünk világosabban és mélyebben láttatni mindezt az eligazodást kereső környezetünkkel is. Tettük ezt örömmel a Szerzetesek Évének örömteli közös programjaiban, a Kaszap István évforduló ifjúsági szolgálataiban, de a megújuló jezsuita.hu honlapunkon is. Napjainkban szükség van a jó hírre, és egyre fontosabb a hitelesség. Büszkék vagyunk arra is, hogy alapítványunk elismert minősítést szerzett, Etikus Adománygyűjtő szervezet lett több nagy, nemzetközi civil szervezet mellett. Advent áldott idején kívánok minden Olvasónknak, Barátunknak lehetőséget a megállásra, s közben tekintsünk vissza arra, hogy merre is jártunk az idén, és hol éreztük igazán: velünk az Isten!
P. Forrai Tamás Gergely SJ provinciális
2015. Ősz
3
l e l ki s é g
Személyesség a lelki életben SZ
eretem az öregdiákok visszaemlékezéseit olvasni. Bármelyik korosztályhoz tartozó öregdiák írásával találkozom, mindig visszaköszön az a hamisítatlan alapélmény, melyet a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban huszonöt év óta tapasztalhatunk. A mélyen belénk ivódott közösségi élmény, az inspiráló közeg, ahol első szárnypróbálgatásainkat tehettük, az a szabadság és nyitottság, amire a jezsuiták a saját nyitottságukkal és szabadságukkal hívtak meg bennünket. Abban tudott újat adni, és azáltal tudott megszólítani bennünket a kollégium, amire leginkább vágytunk fiatal egyetemistákként: kezdettől felnőttként kezeltek minket. Az érdeklődő, nyitott, kérdéseket megfogalmazó és válaszokat kereső, felelősséget vállaló embert erősítették bennünk. Olyan támogató közegben lehettünk, ahol cselekvő emberekké válhattunk, hiszen a közösségnek szüksége volt mindannyiunk munkájára. Sem az önkormányzat, sem az önszerveződés nem működött volna másképp. Külön-külön is számíthattunk egymás támogatására és jelenlétére a kérdéseinkben, a nehézségekben, a vizsgaidőszakok drukkjában. Sokunk számára talán a kollégium volt az (az egyik) legmeghatározóbb hely, ahol az intézményesült, elszemélytelenedett vallásgyakorlás helyett megtapasztalhattuk a közösség támogató erejét, a személyességet a lelki életben és az imában. Az állandó lelkészi jelenléten keresztül személyes figyelmet és kísérést kaptunk a kereséseinkhez.
4
B A R Á TA I N K N A K
A kollégium pezsgő élete, amelybe megérkezésünkkor belecsöppentünk, hamar magával ragadott minket. A színes szakmai és közösségi programok mellett mindennapjaink részévé válhattak a lelkiségi alkalmak, a lelkigyakorlatok, az imák, a kollégiumi misék, melyeknek a barátságos padlószőnyeges kápolnánk adott otthont. Sohasem voltak kötelezettségek, de mindig voltak lehetőségek. A szakmaiság– közösség–lelkiség hármasáról – amit bár sokszor egymással versengő ideáknak tartottunk – utólag talán belátjuk, hogy együtt tették gyümölcsözővé szakkollégista életünket. Talán ez az állandó egyensúlykeresés volt az, ami által megtapasztalhattuk az ignáci lelkiség dinamikáját. Milyen irány, milyen cselekvés fakad az imából? Aztán pedig időnként egymást is rákényszerítettük, hogy meg-megállva visszatekintsünk, s megnézzük, hogy jó úton haladunk-e. Ha nyitottak voltunk rá, megismerhettünk egy egészen konkrét (ima)módot is, ahhoz, hogyan találhatunk rá a Forrásra… Ha figyelmesek voltunk, a kollégium megtanított minket arra, hogy kinek-kinek mást jelent személyes életében a magis. Ez nem az összehasonlítgatásban áll, hanem valamiféle állandó nyugtalanságból fakadó, személyes kérdése mindannyiunknak arra vonatkozóan, hogy merre van a növekedés, hol van az a „kicsit több” amire éppen most hív Isten. Ez a Szent Ignác-i közeg lehetett az, amiben felnőtté, érzékenyebbé és figyelmesebbé válhattunk az
l e l ki s é g
érzéseinkre, vágyainkra, a körülöttünk lévők szükségére. Ez az ignáci megalapozás, amiből azóta is próbálunk erőt meríteni az élet „nehezített pályáin” is, hogy készek legyünk ránézni az útra, hogy hol vagyunk és merre tartunk, és megkíséreljünk önmagunkból kilépve mások felé fordulni. Ez az a tapasztalat, melyért igazán hálásak vagyunk három, tíz, vagy akár huszonöt év távlatából is.
Pünkösty Mária öregdiák, a kollégiumi SpiriTeam korábbi vezetője
Kérjük, támogassa
a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban végzett munkát!
Téli kampányunk bevételét a szakkollégium fenntarthatóságának biztosítására fordítjuk.
Jézus Társasága Alapítvány (SzIK Fejlesztés) 11100104-18064333-16000009
w w w. s z e n t i g n a c . h u
h i vatá s
Vágyom az egyszerűségre, őszinteségre M
ár kicsi gyerekként pap szerettem volna lenni. Aztán ez a vágyam elmúlt. Szeretek lelkesedni és lelkesíteni, vállalkozni és feszegetni a határokat, gondolatban és tettben. Máskor pedig inkább elvonulnék, hallgatnék, töprengenék az Igazságról és Szépségről, elmélkednék, és a távolból szeretném a rohanó embereket. Kedvenc könyvem Michael Ende Momoja. Egyszer egy iskolai színjátszó körrel majdnem előadtunk egy, a könyvből született darabot, melyben a drámatanár Gigi vagy Beppo szerepét szánta nekem. Ezekkel a személyekkel azóta is azonosulni tudok. (Akinek nem ismerősek ezek a nevek, vegye elő bátran ezt a gyönyörű mesét, és ismerje meg! S vele együtt engem is, kicsit.)
A gimnáziumi kalandok után, melyek során egy évet egy művészeti szakiskolában töltöttem, azt terveztem, hogy építész leszek. A tanáraim szerint inkább mesekönyv-illusztrátori pályára kellett volna vágynom, mert sosem barátkoztam meg az egyenes vonallal. A fantázia és a kreativitás világa annál inkább vonzott. A mai napig nagyon szeretek kézműveskedni: szőni és fonni leginkább, de varrok, kötök és horgolok is néha. Végül is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elméleti matematika alapképzését végeztem el. Nagyon élveztem, különösen az algebrát, a gráfelméletet és a formális logikát. Ezeket is kreatív tevékenységnek tartom, még ha fejben játszódnak is. Mindeközben igyekeztem hétköznap is misére járni, próbáltam jobban megalapozni a hitemet. A II. vatikáni zsinat tanítása, a katekizmus, Thomas Merton írásai, s Assisi Szent Ferenc szegénységszeretete nagyon megragadott. Magammal is egyre őszintébben ismerkedtem. Segített ebben a családi élet, a jó baráti beszélgetések, a közös gondolkodás, a szellemi kalandok; sőt, elkezdtem kungfut is tanulni. Mindeközben fel-felbukkant bennem egy új gondolat: szerzetesnek kéne lennem!
6
B A R Á TA I N K N A K
h i vatá s
Ezt a gondolatot persze akkoriban mindig félretettem, s intettem magam, hogy előbb fejezzem be, amit elkezdtem, majd azután álmodozzak új irányokról. Az egyetem utolsó évében egy nap a Mária utcai templom szentmiséjére befutva úgy éreztem, mint aki hazaérkezett. Azután felkerestem egy idős atyát Székesfehérváron, aki kiskoromtól ismert, és megemlítettem neki, hogy azon gondolkodom, hogy szerzetesnek kéne lennem. Azt mondta, akkor menjek a jezsuitákhoz. Így kopogtam be a provinciálishoz egy ajánlólevéllel, kicsit több mint két évvel ezelőtt. Azóta próbálom elsajátítani a Szent Ignác-i lelkiséget, s közben csodálatos emberekkel és élményekkel ajándékoz meg Isten. Eddigi életem kalandos volt; szerető és szép család, sok jó barát és kedves emberek vettek körül. A jövőben egyre inkább szeretném megvalósítani Isten tervét, melyet nekem szánt. Érzem, hogy engem is elhalmoz szeretetével. Egy kedves szavammal, mint jókívánsággal zárom a bemutatkozást: Béke! Kiss Ferenc novícius
F o g a d a l o m t é te l Örömteli volt a szeptemberi hónap, hiszen a sok lelkesítő esemény között András Csaba és Szász András jezsuita novíciusok örök fogadalmat tettek. A homíliában P. Nagy Bálint SJ azt mondta nekik címezve: „ha szeretnétek közel kerülni ahhoz, hogy mit jelent Jézus társának, jezsuitának lenni – a legjobb mód, hogy odajöttök, közel Hozzá… Ne féljetek: mi nem önmagunk társai vagyunk, hanem Jézus társai.” Kísérjük imáinkkal a fogadalmasokat! A prédikáció teljes tartalma elérhető videókkal: www.jezsuita.hu/cikk/andras-csaba-es-szasz-andras-fogadalomtetele
J e z s u ita kit e kint é s
Jezsuita Menekültszolgálat indult
A
kontinenseken átívelő menekültügyi válságra felelve a magyar jezsuiták a nyár végén életre hívták a Jezsuita Menekültszolgálatot (JMSz). Az ötven országban működő nemzetközi szervezet, a Jesuit Refugee Service (JRS) tapasztalatára is építő hazai programot a provinciális felkérésére Solymoskövi Luca, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium egyik, szociális feladatok bonyolításában már jártas, végzős hallgatója koordinálja, több szakmai munkacsoport támogatásával. A magyar szolgálat elsősorban hosszú távú integrációt majdan segíteni tudó új megoldásokat kíván megalapozni, illetve már most igyekszik segíteni a legjobban rászorulók, a felnőtt nélkül érkező fiatalkorúak fóti táborában. Ezen túlmenően a már működő segítő munkákhoz kíván támogatást nyújtani, így a Máltai Szeretetszolgálat egyes vállalásaihoz. A JMSz számára egy folyamatosan frissülő jezsuita honlap nyílt (jmsz.hu), melyen egyebek mellett a Szolgálat meghirdette önkéntes programját is. A honlap tartalmai között olvasható a jezsuita Európai Provinciálisok és Régióvezetők (CEP) októberi nyilatkozata is, melyből alább idézünk.
8
B A R Á TA I N K N A K
J e z s u ita kit e kint é s
Jezsuita válasz az új rendelkezésekre Bátorítjuk jezsuita rendtársainkat illetve azon munkatársaikat, akik ezekben a fájdalmas és kihívással teli időkben a Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) keretében dolgoznak. Különös elismerésben tartjuk az újonnan alakult JRS kezdeményezéseket Görögországban és Magyarországon. Külön említést szeretnénk tenni arról a munkáról, amelyet egyes jezsuiták és munkatársaik végeztek a menekült illetve a migráns közösségekkel az elmúlt évtizedekben. Fáradhatatlanul dolgoztak ezeknek az emberek az elérésén, megismerésén és megsegítésén, hogy integrálódhassanak, és új életet kezdhessenek. Csöndben végezték feladatukat, távol a reflektorfénytől és kevés erőforrás állt rendelkezésükre. Ám munkájuk bizonyság arra, hogy az integráció lehetséges, hogy félelmeink gyakran megalapozatlanok, hogy különböző kultúrák és vallások tudnak párbeszédet folytatni, hogy különbségeinket áthidalva ki tudjuk nyújtani kezeinket mások felé, hogy egymást „barátoknak” hívhatjuk. Erre a tanúságtételre ma nagyobb szükség van, mint valaha. Fordította: Petró Kálmán
A teljes nyilatkozat: www.jmsz.hu/2015/10/felhivas-a-szolidaritasra
www.jmsz.hu
T ár s a s á g
Határon túl –határok nélkül
Ö
römmel jelentkezik szatmárnémeti közösségünk a Barátainknak hasábjain, ahol az itt szolgáló rendtársak nevében szeretnék pár sajátosságot megmutatni életünkről és szolgálatunkról. Jelenkori történetünk összefonódik a jezsuiták itteni, lelkipásztori és nevelői szolgálatának szép hagyományával. Megtisztelő és izgalmas feladat egy ilyen hagyatékot továbbvinni. Napjainkban egyszerre vagyunk jelen a jezsuita oktatás, a társadalmi
nevelés és az etnikai megbékélés előmozdításában. Közösségünk a magyar és a román provinciák közös akaratából született meg. Ezzel a döntéssel mi is követjük azt a törekvést, amely az egész jezsuita rendet jellemzi, vagyis, hogy a különböző nyelvi és rituális körülmények közepette új hidakat építsünk, és ez által is szolgáljuk az embereket szükségeikben. Mi sem
A helyi közösség tagjai a provinciális atyával (balról: PP. Forrai Tamás SJ, Miklós Claudiu SJ, Pakot Géza SJ, Orbán Mihály SJ és Iulian Budau SJ)
10
B A R Á TA I N K N A K
T ár s a s á g
lehetne beszédesebb, mint az élet, amely által megmutathatjuk, hogy tudunk békében és együttmunkálkodásban élni. Vagyis tanúsága annak, hogy Krisztus evangéliuma tartja fenn a tanult szokásaink világát. Szeretnénk Szent Ferenc intését követni, amelyet szabadon idézek: hirdessétek az evangéliumot, és ha nagyon szükséges, akkor szavakkal is. Ezzel együtt a mi esetünkben sajátos módon felértékelődik a szó is, hiszen jelenlegi közösségünkben ahhoz, hogy szót értsünk, szükséges beszélnünk egymás nyelvét. Közösségi szinten ez az élet mindennapi dolgaihoz szükséges, szolgálati szinten pedig azért, hogy adott esetben – egymást segítve – más nyelvű embertársainkat tudjuk szolgálni. Közösségünkben a magyar és a román nyelvek a használatosak, a szolgálatunkban ez tovább bővül a német nyelvű közösség ellátásával. Az egyházmegye bízott meg minket azzal, hogy ellássuk a visszakapott Kálvária templomunkban a román és német nyelvű hívő közösséget. Ugyancsak egyházi megbízásunk, hogy biztosítsuk a felnövekvő nemzedék lelki nevelését az egyházmegye egyik iskolájában, a szatmárnémeti Hám János Katolikus Líceumban. A templom és az iskola mellett még feladataink közt szerepel a Karitász lelki kísérése, és a helyi KÉK, vagyis a Keresztény Élet Közösségével való együttműködés. Ugyancsak fontos a Jézus Szíve Társaságával való együttműködésünk, akik társaink az ignáci lelkiségben. Az egyházmegye papsága között is külön színt képviselünk, hiszen
mi vagyunk Szatmárnémetiben az egyetlen, működő, férfi szerzetesrend. Kedves Olvasó! Rászorulunk az imákra, amelyet e sorok által is kérünk, hiszen ha Isten nem építi a házat, hiába fáradozik az építő. Közösen támaszkodunk arra a tapasztalatra, hogy bár határon túl vagyunk, mégis egy közösséghez tartozunk, amely határok nélkül köt össze mindannyiunkat, akik a régióban élünk. Mindennek a kulcsa a szeretet. Ugyanis, szólhatunk bár magyarul vagy románul, de ha szeretet nincs bennünk, semmit nem ér szavunk.
P. Pakot Géza SJ
o ktatá s
25 év töretlenül A
rendszerváltás a szakkollégiumi mozgalom újjáalakulását is elhozta magával. Azóta közel nyolcvan intézmény vallja magát szakkollégiumnak, míg közel ötvenen közülük már átmentek az akkreditáción. Itt tart a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium is, minősített intézményként, az ELTE-vel partnerségben, az egyházi szakkollégiumok egyik modelljeként. Az elmúlt években sokat dolgoztunk azon, hogy a Kispestről a Horánszky utcába való beköltözéssel minden szükséges reflexiót elindítsunk. Ennek eredménye, hogy a Provincia Apostoli Tervébe illeszkedően, a diákság részvételével, megszületett a Szent Ignác Apostoli Terv, vagyis a szakkollégium stratégiai dokumentuma, amely 2020-ig rendszerezi a prioritásainkat.
A huszonöt éves alapítási évfordulónk legalább annyira szól a jövőnk megalapozásához szükséges előretekintésről és döntésekről, mint a múltra vonatkozó reflexióról. A Jezsuita Egyetemi Kollégiumok hálózatának megalakulása, a nemzetközi nyitás és a nemzetközi partnerekkel való szoros kapcsolatok, mind olyan pillérek, amelyekről a következő huszonöt év szólhat majd. A Jezsuita Egyetemi Kollégiumok hálózata két intézményt tart fenn külföldön: a marosvásárhelyi Egyetemi Kollégiumot és a leuveni Collegium Hungaricumot. Emellett itthon a szegedi Kaszap István Szakkollégium és a Jezsuita Roma Szakkollégium a két tag a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium (SZIK) mellett. Ilyen nemzetközi hálózattal egyetlen hazai szakkollégiumi intézmény sem büszkélkedhet! A Saint Louis University (USA), a PPKE és a SZIK közös megállapodása immár harmadik tanév óta hoz amerikai hallgatókat a közösségünkbe. Dolgozunk további hasonló megállapodásokon, miközben a régiónk országaival is mélyítettük a kapcsolatokat: 2015-ben első alkalommal rendeztük meg a Saint Ignatius Summer University-t, vagyis a szakkollégium nyári egyetemét,
12
o ktatá s
amelyen Finnországtól Szlovéniáig vettek részt külföldi hallgatók, a Magyar Nemzeti Bank támogatásának köszönhetően. 2015 őszén pedig a Visegrádi Alap finanszírozásával tartottunk egy újabb szimulációs játékot Budapesten a V4 országokban lévő partnereinkkel. A Könyvtári beszélgetések sorozatunk mutatja a legjobban, hogy a közéleti érdeklődés mindig átlagon felüli volt a szakkollégisták közt. Sólyom László elnök úrtól kezdve, öregdiákunkon, Tarnai Richárd kormánymegbízotton át, Colleen Bell amerikai nagykövetig a közélet és a politika döntéshozóinak életútját és motivációit mutatjuk meg a hallgatóknak a zártkörű estéken. Emellett számos nyitott találkozó, oxfordi vita, kerekasztal és szimpózium zajlik egy évben. A társadalmi felelősségvállalásunk szervezetten, szeretetszolgálati lehetőségekkel együtt működik. Reményeink szerint a 2015 őszén frissen megalakult magyarországi Jezsuita Menekültszolgálat irodájával is együttműködünk a jövőben, a korábbi árvaházi és pedagógiai projektek mellett. A lelki életünkben a diákokból álló Spiri-team nagyszerű munkát végez évek óta, amely során a hallgatók alakítják – a kollégiumi lelkésszel közösen – a hétköznapok lelkiségét, programjait és igényeit. A szakkollégium az elmúlt huszonöt évben sikeresen kinőtte magát. Beköltözött a város – a kis Vatikán –közepére. Ezekhez a sikerekhez immár komoly felelősség párosul, amelyhez újra felnőhetünk: valódi modellként kell szolgálnunk. Dr. Feledy Botond rektor
Kérjük, támogassa
a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban végzett munkát!
Téli kampányunk bevételét a szakkollégium fenntarthatóságának biztosítására fordítjuk.
Jézus Társasága Alapítvány (SzIK Fejlesztés) 11100104-18064333-16000009
w w w. s z e n t i g n a c . h u
K Ö Z Ö SSÉGE I N K ÉLE T É B Ő L
A Szent Szív Társaság A
SzIK huszonöt éves jubileuma jó alkalom arra is, hogy megálljunk, s megnézzük: nekünk, öregdiákoknak merre vezetett tovább az utunk? Hány házasság köttetett, hány gyermek született, kinek mi lett a foglalkozása, kapott-e valaki szerzetesi hivatást? Jelenleg ketten vagyunk, akik szerzetesek lettünk a SZIK-es éveket követően, Nevelős Gábor jezsuita és jómagam. A rendem, a Szent Szív Társaság (Sacré Coeur nővérek) a Szent Ignác-i lelkiség családjához tartozik. Rendi rövidítésünk, „kiterjesztésünk”: RSCJ (Religieuses du Sacré Coeur de Jesu). A Jézus Szent Szíve dicsőségéért a nevelés apostoli szolgálatát végző pápai jogú kongregációnkat 1800-ban Párizsban egy francia lány, Barat Magdolna Zsófia alapította, akit
később szentté is avattak. Az első nővérek a kor igényeire bentlakásos iskolák alapításával válaszoltak. Az oktatás magas színvonalának és a szeretettel teli lelkiségnek köszönhetően nagyon gyorsan elterjedt a rend Franciaországban és Európa más országaiban. Philippine Duchesne 1818-ban kezdte meg missziós tevékenységét Észak-Amerikában, és lett az Északés Dél-Amerikában létesülő Sacré Coeurszerzetesházak alapítója. Őt 1988-ban II. János Pál pápa emelte a szentek sorába. Ma öt kontinensen, 41 országban 2300 Sacré Coeur nővér él és tevékenykedik, az anyaházunk Rómában van. Magyarországon 1883-ban alapították az első iskolát, a Philippineumot, majd 1917-ben a másodikat, a Sophianumot. Működésüknek Rendi csoportkép, hiányzókkal
14
B A R Á TA I N K N A K
K ö z ö s s é g e ink é l e t é bő l
a szerzetesrendek feloszlatása vetett véget. 1989-ben néhány nővér Ausztriából tért vissza Magyarországra, hogy újra elindítsa a társaság életét. Jelenleg Budapesten két házunk van: nyolc örökfogadalmas, két első fogadalmas nővér és három jelölt tartozik a magyar közösséghez. A belga-francia-holland tartomán�nyal közös noviciátusunk Lyonban működik. Közösségünk mottója: „Cor Unum et Anima Una in Corde Jesu” – „Egy szív, egy lélek Jézus Szívében”. Társaságunk eredete Jézus sebzett Szíve, mely szeretetből mindent odaadott. Az egyház küld minket, hogy továbbadjuk Jézus Szívének szeretetét. Őbenne van a személyiség növekedésének forrása és az emberek közötti kiengesztelődés útja. Az egyház küldetésében a nevelés szolgálatával veszünk részt, három formában: az iskolai nevelés által, a szegények felé való elköteleződéssel és a lelkiségi-pasztorális szolgálattal. A Forrás Lelkiségi Központunkban (Budapest, XII. kerület, Mese u. 11.) spirituális programok széles skáláját kínáljuk: táncmeditáció, egyénileg vezetett Szent Ignác-i lelkigya-
korlat, szemlélődés a városban, kommunikáció, első pénteki szentségimádás, bibliai tábor gyermekeknek stb. A Szentjánosbogár mozgalomban és az Inigo-csoportban fiatalokkal foglalkozunk, különböző iskolákban tanárokként dolgozunk, és segítjük a hátrányos helyzetű tanulókat a VIII. kerületben. Megszólíthatóak vagyunk a fiatalok világában is, mind virtuális módon (hivatasrscj.blogspot.hu), mind spirituális programokkal, lelki kíséréssel. A hivatásbarát kultúra jegyében jött létre népszerű „GPS-műhelyünk”, de közkedvelt az istenképekkel foglalkozó workshopunk is. Kínálunk kurzust és lelkigyakorlatot olyan nők számára is, akik már a szerzetesi életen gondolkodnak. Tornya Erika RSCJ SzIK öregdiák
2015. Ősz
15
SJ M é d ia
Modernizált jezsuita.hu A
három évvel ezelőtt elindított tudatos web2-es jezsuita jelenlét következő nagy mérföldköve a jezsuita.hu grafikai és tartalmi megújítása. A rend honlapjának legfőbb feladata a hazai jezsuita jelenlét bemutatása és követése, valamint a hivatásgondozás. A régi oldal tartalmi szerteágazódását egyszerűsítve igyekszünk nagyon letisztult grafikai megvalósítással elérhetővé tenni híreinket, templomaink, intézményeink programjait, elérhetőségeit. Ezáltal is erősítve a web2-es hálózatunk összekapcsolását a központi jezsuita.hu segítségével. A formai megújítás alapja az amerikai jezsuiták hivatástisztázó oldala volt. Ezen célokat nem csak a jezsuita munkákon és beszámolókon keresztül szeretnénk közvetíteni. Külön erre a felültre gyártott videók, hanganyagok és írások igyekeznek majd közelebb hozni barátaikhoz a jezsuitákat. Az oldalra helyezzük a szintén nemrég megújult jezsuita.blog.hu-t, ahol heti rendszerességgel olvashatnak jezsuita cikkeket. A Párbeszéd Háza honlapjának Reflexió oldalán továbbra is közéleti témákra rátekintő videókat és írott anyagokat nézhetnek, olvashatnak, illetve a már majdnem 6000 követővel büszkélkedő facebook.com/jezsuitak oldalunk interaktív bejegyzései is napi rendszerességgel számolnak be aktuális hírekről. Látogassák meg megújított honlapunkat!
www.jezsuita.hu Kiss Márton média és kommunikációs referens
16
B A R Á TA I N K N A K
önk é nt e s s é g
Vállalások A „határon túli” magyarság létező valóságához kilencvenöt éve próbálunk viszonyulni valahogy, mind személyesen, mind közösségileg, a határok bármely oldalán éljünk is. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium fiataljai is különböző viszonyulási pontokkal rendelkeznek: van, aki Kárpátaljáról került be budapesti egyetemre és a kollégiumba, van, aki anyaországi magyarként ugyan, de erős határon túli kötelékekkel érkezett, mások barátok, ismerősök révén kerültek közelebbi-távolabbi kapcsolatba a külhonnal. A téma többször visszaköszönt a szakkollégium életében: teaház és szimpózium is foglalkozott a határon túli magyarok helyzetével, a minden nyáron megrendezésre kerülő Gyökerek Táborok pedig immár tizenhárom éve biztosítanak teret, lehetőséget arra, hogy a jó szándék tettekké válhasson. Arra, hogy nehéz sorsú, határon túli fiatalok kedvezőbb anyagi helyzetbe született, magyarországi egyetemista fiatalokkal közösen tölthessenek el egy hetet, mialatt mindnyájan megélhetik az új barátságok, élmények, az egymást gazdagító sokszínűség és az egység örömét. Ez a mélyen formáló, nyári tapasztalat év közben más keretek között, de hasonló indíttatásból továbbélhető a szakkollégiumi Szeretetszolgálatban, mely helyi szervezetek munkájába kínál aktív bekapcsolódási lehetőséget (pl. hátrányos helyzetű roma gyerekek korrepetálása, hajléktalanok segítése, menekültszolgálat stb.). De természetesen a Gyökerek Táborok szervezése is rendszeres, aktív
Fotó: www..gyokerektabor.hu évközi munkát igényel, melyből minden szervező kiveszi a részét. A Szent Ignác Szakkollégium dedikált célja, hogy olyan értelmiségi réteget neveljen a magyar társadalom számára, amely szűkebb vagy tágabb közösségéért tevékenykedik, és másokat is erre inspirál. A kollégiumi programok – a maguk közösségi, szociális és lelkiségi dimenzióival – ezen az úton segítik előre a kollégistákat. S ha ezen munkáinkra is alázatosan kérjük a Lélek áldását, már most is jobb, teljesebb emberekké válhatunk.
Ürmös Dániel SzIK öregdiák, a Gyökerek Tábor szervezője
2015. Ősz
17
In Memoriam
Úgy szerette Isten a világot,hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. (Jn 3,16) P. Varga László SJ Varga László 1978-ban született, Babóton nevelkedett. Középiskolai tanulmányai után a győri egyházmegyébe lépett be. Győrben és Rómában tanult, majd 2003-ban szentelték pappá. 2009-ben lépett be a Jézus Társaságába, fogadalmait 2012-ben tette le. A doktori program befejezése után a Sapientia Szerzetesi Főiskolán tanított filozófiát, és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium lelkészeként szolgált. László atya 2015. január 27-én tűnt el, és keresése sokáig eredménytelen maradt, egészen a közelmúltig, amikor a szlovák rendőrség jelezte, hogy holttestére az Alacsony-Tátrában rátaláltak.
F. Simó Zoltán SJ Simó Zoltán Tabajdon született 1925-ben. 1949. május 30-án testvérként kezdte el a noviciátust a budai Manrézában. A novíciusok csupán az első évet tölthették Budapesten, 1950. május 19-én az ávósok elfoglalják az épületet, lakói Szegedre kerülnek. Június 10-én az ottani jezsuitákat Jászberénybe, a ferences kolostorba internálják. Simó Zoltán 1951-ben szabadul és Budapestre megy, ahol 1954-ig különféle helyeken dolgozik: lakatos, a Hittudományi Akadémián hivatalsegéd, gázgyári munkás, a szállítóberendezések gyárában segédmunkás. 1954-től ismét Jászberénybe kerül, ahol a szociális otthon mindenese. A rendszerváltásig szintén több helyen dolgozik: kántorként Solymáron, majd a Farkasréti temetőnél lévő templomban, később pedig Nógrádverőcén a szociális otthon mindenese lesz. A rendszerváltás után nyugdíjasként kerül a makkosmáriai templomhoz kántorként. Utolsó éveit Pilisvörösváron töltötte a Szent Erzsébet Otthonban, ahol játékával és énekével kísérte az ottani miséket. 2015. október 21-én egy gyors lefolyású daganatos megbetegedés után magához szólította az Úr.
arckepcsarnok.jezsuita.hu
A j e z s u ita m ú l t akt u a l itá s ai
25 éve „született” a Szent Ignác Kollégium Az idén 25. születésnapját ünneplő Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium indulása is történelem már, de a befogadó épület históriájának részleteit a jezsuita levéltár dokumentumai őrzik. Alapítása nem volt előzmény nélküli: az 1912-ben felépült jezsuita Kongregációs Központ (ma Párbeszéd Háza) egyik szárnyában már akkor egyetemi internátus működött. Kevésbé ismert, hogy 1990 májusában két kispesti épületet vehetett át a két évvel korábban létrehozott Szent Márton Alapítvány. A XIX. kerület, Hunyadi utca 2–4. szám alatt álló épületek addig a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Művelődésügyi Minisztérium kezelésében voltak, és munkásőr bázisnak használták őket. Az ingatlanokat a Minisztérium azzal a feltétellel adta át, hogy az új fenntartók katolikus felsőoktatási kollégiumot hoznak létre bennük, és ennek esetleges megszűnése vagy elköltözése esetén is ifjúsági, oktatási és nevelési célra használják fel azokat. Már az 1990/1991. tanévben létrejött a máig működő szakkollégium, amelynek lelkipásztori ellátását a jezsuita rend vállalta. A tulajdonjog néhány év elteltével átkerülhetett a Jézus Társasága Alapítványhoz, amely már 1993 tavaszán azzal érvelhetett az átadás mellett, hogy „a Szent Ignác Kollégium hazai, sőt külföldi elismertségnek örvend”. A kispesti épületekben 2011-ig működő SZIK helyére költözött be a jezsuita tehetséggondozás ekkor alapított újabb intézménye, a Jezsuita Roma Szakkollégium. A nagy múltú SZIK pedig ugyanekkor kapott elhelyezést a rend frissen felújított, Horánszky utcai épülettömbjében, ugyanott, ahol száz évvel korábban az egyetemi kollégium is működött.
www.leveltar.jezsuita.hu
Kádár Zsófia levéltáros
2015. Ősz
19
JEZSU I TA Ö R EGD I Á K
A
Kispad – sok hellyel
mikor mi a kilencvenes évek közepén – már nem is alapítókként, hanem a második nagy generáció tagjaiként – a Szent Ignác Szakkollégium lakói voltunk, már pontosan tudtuk, hogy ez egy jól megalapozott, szervesen fejlődő, valódi hivatással rendelkező, hosszú távra tervező intézmény. Meglepő és bosszantó lenne, ha ez a fejlődés megbicsaklott volna. Változni persze sokat változott: amit akkor még a lelkesedés hajtott, annak ma már módszertana és jól működő gyakorlata van. Ilyenek a képzések, ilyen a felvételi eljárás, a támogatók bekapcsolása a kollégium életébe, vagy a külföldi ösztöndíj-lehetőségek kiaknázása is. Ennyi fejlődés mellett szórakoztató látni azokat a rögzült szokásokat és hagyományokat, amelyek a mi időnkben születtek, és azóta a kollégium egyfajta specialitásává nőtték ki magukat, mint például a közös reggelik. Én talán a különféle kiadványokkal kapcsolatos munkákból vettem ki leginkább a részem: nemcsak az első évkönyv, hanem egyfajta kollégiumi hírmondó is született akkoriban. Nem lenne érdemes összehasonlítani a SZIK korszerű, igényes kiadványait a korábbi próbálkozásokkal, de jó tudni, hogy közvetetten minden mai, friss,
20
B A R Á TA I N K N A K
nyomdaszagú kiadványon ott van beazonosíthatóan a mi ujjlenyomatunk is. Háromgyerekes anyukaként megfogalmazódott bennem: nagyon remélem, hogy huszonöt év múlva a gyerekeim életében ugyanilyen fejlődési ívet, és a gyökerekhez, a családi értékrendhez való ragaszkodást tapasztalhatok majd. Szeretnék „irigykedve” tekinteni a gyerekeimre, ahogy irigykedve figyelem a mai ignácosokat is: okosak, fiatalok, bátrak, előttük a világ, a lehetőségek – „bárcsak én is, én is köztetek lehetnék”. Remélem, hogy huszonöt év múlva majd ugyanúgy rá fogok ébredni arra is, hogy ott a helyem mellettük, csak más szerepben: támogatóként, együttgondolkodóként, felelősséghordozóként. Nem tolakodva, nem beleszólva, csak csendesen, együtt örülve velük: annak, amit a Gondviselés által megtapasztalhatok anyaként a felnőtt gyerekeim életéből, volt kollégistaként pedig az érkező hírekből. Ez egy olyan kispad, amin sok hely van.
Molnár-Bánffy Kata SzIK öregdiák
Fri e n d - rai s in g
I
Mindent túlszárnyalva
smét zárunk egy naptári évet. Összegzünk, értékeljük a történteket, figyeljük az eredményeket, tanulunk a tapasztalatokból, s arra készülünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az összegyűjtött tanulságokból. Hiszen mindig lehet továbblépni, jobban csinálni, helyesebben eljárni. A kevesebb több Az elmúlt években, ahogyan arról már többször beszámoltunk, sok erőt fordítunk arra, hogy Önök, a jezsuitákhoz kötődő emberek – barátaink, segítőink, együttműködőink – a lehető legteljesebb képet kapják a rendtartomány aktuális eseményeiről, programjairól és kezdeményezéseiről. Ugyanakkor minél személyesebben, minél személyre szabottabban próbáltuk megszólítani a szerteágazó közösség egyes tagjait. A kevesebb több. A sok információ olyan, mint egy boltban a túl nagy választék. Az ember neki sem lát végignézni, sőt, talán el is riasztja a megannyi ajánlat, és sarkon fordul azon nyomban. Sok egyéb dolog mellett ezt a tudatos munkát is folytatjuk rendületlenül, kapcsolatkezelő adatbázisunkat komoly munkával építjük és javítjuk, hogy mindenkihez értékes és hasznos hírek érkezzenek. Etikus Adománygyűjtő Több év munkája áll az idén novemberben elnyert tagság megszerzése mögött. A jezsuita alapítvány, a Jézus Társasága Alapítvány tagként az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének Etikus Adománygyűjtő Szervezet elismerését kapta meg. A kezelőszerv fél éves vizsgálata előzi meg a tagfelvételt. Az ellenőrzött szervezeteknél az elvárás az átlátható tevékenység és gazdálkodás. Ennek kíván az alapítvány is megfelelni, s törekvésünket szívesen képviseljük vallási szervezetként, nyíltan, nagy civil szervezetek mellett felsorakozva. A jezsuiták által indított közösségi gyűjtések túlnyomó részét – a helyi, az egyes intézmények (művek) gyűjtéseitől eltekintve – az alapítvány kezeli, világos célokat kitűzve, és a befolyt összegeket az adott célokra fordítva. Köszönjük, hogy ebben is együttműködőink. Hogy van miről elszámolnunk, azt Önöknek köszönhetjük. 2010–2015 Az utóbbi években mindig csak az éppen elmúlt év kampányairól számoltunk be. Most úgy éreztük, érdemes a legutóbbi, 2011. évi három éves áttekintés után egy még átfogóbb, ötéves visszatekintést adni. Gazdasági válság, törvényi és jogi környezeti változások, társadalmi, demográfiai és sok egyéb tényező befolyásolja az eredményeket. De bármilyen helyzetek is álltak elő, mindenkor voltak, akik adjanak oda, ahol szükség volt, s ezt ismét köszönjük. A kapcsolódó táblázatban a magánszemélyek és vállalkozások által, a közösségi gyűjtések során felajánlott több mint 161 millió forint adomány látható, célonként bontva. Beszéljenek a számok önmagukért. Ki lehetne emelni egy-egy szép eredményt, de nem lenne illő. Hiszen min-
2015. Ősz
21
Fri e n d - rai s in g
den egyes felajánlott forint éppen ugyanannyit ér. Hálásak vagyunk mindezért. Az alapítvány honlapján (jta.jezsuita.hu) részletesebb leírásokat találhatnak az elmúlt évek kezdeményezéseiről. 0
2 000 000
4 000 000
6 000 000
8 000 000
5 458 757
1% felajánlás 2011
3 427 251
1% felajánlás 2012
4 354 365
1% felajánlás 2013
4 172 248
1% felajánlás 2014
3 698 046
1% felajánlás 2015
2 982 500
(Jezsuita Udvar is) Barátaink Vacsora felajánlások
9 718 056
(általános célra) Barátaink számlára
6 003 290
(2 gyűjtés) Barátainknak 2011
1 793 131
Barátainknak 2012
1 843 381
Barátainknak 2013
1 671 905
Barátainknak 2014 Könyvalap Jezsuita Jubileum 2008
501 500 34 500 245 300
Noviciátus
41 000
Adhat Vonal
77 564
Életrendezés Alap 2002
146 000 2 888 706
Életrendezés Alap 2012 Manréza Lelkigyakorlatos Ház
525 000 2 602 314
Életrendezés Háza Általános Életrendezés Háza Fejlesztésre SZIK Szimpózium SZIK Évkönyv
139 800 85 800 305 500 5 650 700
SZIK Díszest felajánlások
4 241 925
SZIK Jubileum 2010
4 781 052
SZIK Jubileum 2011 SZIK Általános célokra
464 440 8 111 500
SZIK Fejlesztésre 2006
2 747 762
SZIK Fejlesztésre 2013
11 602 740
SZIK Tanulm.és öszt.díj Alap
5 536 823
Gyökerek Tábor
9 574 300
Faludi Ferenc Akadémia Faludi Ösztöndíj Alap 2003
20 000
Csiga Ösztöndíj Alap
31 000
Önkéntes Központ 2006
88 842
Cigánypasztoráció Jezsuita Médiaműhely 2005
120 000 6 400 1 610 000
Musica Sacra kórus Jézus Szíve templom Horánszky Projekt + Kápolna Párbeszéd Háza 2009 Oázis Fényi, Miskolc (3 gyűjtés) 2007
404 400 566 500 281 039 5 000 184 000 5 069 746
Fényi Tehetséggondozás 2010
3 372 019
Szociális 2009
4 720 567
Szociális 2010
9 627 026
Jezsuita Roma Szakkollégium 2012
2 800 265
Határokon túl is 2013
3 118 249
Magis Találkozó 2014 Közös-Tér - Jezsuita Önkéntes Szolgálat 2014
1 730 400 2 261 008
A Szív 100 (+ NOE) 2015 Rwanda 2012
241 500 3 147 700
Fülöp-szigetek, Tájfun 2013
8 375 531
Kárpátalja 2015
22
B A R Á TA I N K N A K
Nepál, Földrengés 2015
12 000 000
4 756 702
1% felajánlás 2010
Breviárium Online 2012
10 000 000
2 305 040
(általános célra) Alapítvány számlára
843 500
Fri e n d - rai s in g
Az ezzel a Barátainknak kiadvánnyal induló téli gyűjtésünk a főtémához, a huszonöt éves Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumhoz kapcsolódik. Nagy intézmény, komoly célokkal és nagy eredményekkel. Szeretnénk ezt a minőséget fenntartani. Ehhez kérjük Önöket, legyenek továbbra is partnereink. Kérjük, hogy a Jézus Társasága Alapítvány ehhez rendelt számlájára küldjék hozzájárulásaikat. A szakkollégium rászorul a támogatók segítségére, akik értik, mennyire fontos és hasznos egy felelős és tudatos, keresztény értékekkel rendelkező generáció kinevelése.
Jézus Társasága Alapítvány (SzIK Fejlesztés) 11100104-18064333-16000009 A kampány további életútja a szakkollégium honlapján követhető (szentignac.hu).
Naszádos Márk „Friendraiser” forrásfejlesztő
jta.jezsuita.hu A közösség– és forrásfejlesztés alapvetően nem a pénzgyűjtésről szól. Nekünk, jezsuiták számára az apostoli munka része, hogy megosszuk küldetésünket elsősorban az imádság formájában, aztán a közösségi, önkéntes és munkatársi kapcsolatokban.
Kívánunk mindenkinek áldott, az emberré lett Istennel békében töltött, karácsonyi, ünnepi időt!
2015. Ősz
23
Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. Zsolt 127,1
SZIKLÁRA ÉPÍTÜNK Kérjük, támogassa a szakkollégiumban végzett munkát. Adományát a szakkollégium fenntarthatóságának biztosítására fordítjuk. Jézus Társasága Alapítvány (SZIK Fejlesztés)
11100104-18064333-16000009
©J@LOĜMXQģK©AŷUDAADM ©www.szentignac.hu
25 ÉVES
A SZIK, A SZENT IGNÁC JEZSUITA SZAKKOLLÉGIUM