Barátainknak 2012/2

Page 1

KÜLDETÉSÜNK 2012. ŐSZ


KRISZTUSSAL A HATÁROKIG MAGYAR JEZSUITA MISSZIÓNK

M

ai küldetésünk a hit szolgálata és az igazságos társadalom előmozdítása hiteles jezsuita közösségek és barátaink együttműködésével.

• A hit hirdetése a magyar egyház és a közösségek szolgálatára, megosztva az ignáci imádságos reflexió tapasztalatát. • Igazságos, befogadó társadalom építése, új utak keresésével, melynek során a „határokig” el kell menni a teológiai reflexióban és a mai kultúrával folytatott párbeszédben, különleges figyelmet szentelve a fiataloknak, hogy másokért élő, kompetens keresztények lehessenek. • Szerzetesi és közösségi életünk megújítása és elmélyítése, hogy Krisztust kereső életünket felmutatva képesek legyünk a fiatalokat megszólítani és elkötelezetté tenni a jezsuita hivatásban. • Mindehhez együttműködés szükséges a közös misszióba meghívott, felkészült és elkötelezett társainkkal (munkatársak, öregdiákok, támogatók, önkéntesek, ignáci közösségek).

A hit szolgálata és az igazságos társadalom előmozdítása hiteles jezsuita közösségek és barátaink együttműködésével

Rendi hagyományok Szent Ignác-i örökség Keresztény tanítás

2

B A R Á TA I N K N A K

Ignáci hálózati pillér

Karizmánk és küldetésünk megosztása

Szerzetesi életünk elmélyítése

Társadalmi pillér

Jezsuita közösségi pillér

Erőforrásaink Dialógus és szolidaritás a határvonalakon

Spirituális pillér

Szent Ignác-i lelkiségünk

Szolgálataink


KÖSZÖNTŐ

Kedves Barátaink! Ö

römmel osztom meg egy egész éves reflexiós folyamat kiemelt céljait, mely nem egy lezárt terv, sokkal inkább helyzetértékelés és előretekintő vízió. Ebben sok megkezdett és már gyümölcsöt is hozó folyamatot szeretnénk erősíteni, közben pedig keressük életünk és szolgálataink új pilléreit, oly módon, hogy folyamatosan alkalmazkodni tudjunk változó világunkhoz, és egyre hitelesebben éljük az Evangéliumot. Megközelítésünket nem a többet akarás jellemzi, hanem a jobb, a mélyebb, az„ignácibb” hozzáállás vágya. Ennek legfontosabb mércéje, hogy választásaink Isten akaratának szabad kereséséből fakadnak-e? E „megkülönböztetés” segít abban, hogy szolgálatunkat szabadon tudjuk kiválasztani, hogy képesek legyünk összpontosítani, illetve vállaljunk párbeszédre épülő küldetést az egyház, a kultúra, a tudomány vagy éppen az ateizmus határterületein. Reményt ad, hogy a spiritualitás utáni vágy, valamint a világiak kezdeményezőkészsége meghatározóan jelen van korunkban, és az általuk felvetett kérdésekre az ignáci lelkiség válaszokat is tud adni. Erőt ad, hogy sokak részéről mély bizalmat tapasztalunk rendünk iránt. Felkészült rendtársainknak, a közös célok mellett elkötelezett világi munkatársainknak és barátainknak, valamint egy általánosan érezhető együttműködő nyitottságnak köszönhetően az ignáci utat már most elérhetővé tudjuk tenni sok ember számára hazánkban. Bátorít, hogy az ignáci lelkiség erejét egyre többen megtapasztaljuk, ez pedig vágyat és akaratot ébreszt bennünk a megújulásra. Formációnk alapvetően jó, rendi működésünk szerkezetében és forrásaiban biztosított. Jezsuita munkáink elfogadottak és begyökerezettek, ezzel együtt szolgálataink vállalásában nagy szabadságot élvezünk. Négy egyetemi városban működnek intézményeink, melyek hitelesen képviselik a jezsuita hagyományt a lelkipásztori, a lelkigyakorlatos, az oktatási és intellektuális apostolság, valamint a szociális szolgálat és a média területén. Környezetünk ezeket nyitott, párbeszédre kész és felkészült műveknek tartja, melyek felismerhető ignáci többletet hordoznak, és képesek teremtő, megújító módon végezni helyi feladataikat. Bár kicsiny művekről van szó, melyek általában egyedül működnek az adott területen, hatásuk, multiplikáló erejük mégis határozottan érezhető a magyar egyházban. Közös elhatározásunk, hogy Krisztussal a határokig is eljussunk, hiteles tanúságot téve hitünkről. Hisszük, hogy közös szándékkal ezek a célok megvalósíthatók, és még gyümölcsözőbbé tehetik apostoli küldetésünket az új évezred második évtizedében. A Lélekre figyelve, a Barátaink segítségével! P. Forrai Tamás Gergely SJ provinciális

2 0 1 2 . ősz

3


KÜLDETÉS

JEZSUITA KÜLDETÉSÜNK MAI PILLÉREI 1. ELMÉLYÍTJÜK SZENT IGNÁC-I LELKISÉGÜNKET Célunk, hogy az ignáci lelkigyakorlatos kultúra honosodjon meg, és termékenyítő hatása érvényesüljön hazánkban. • Elősegítjük, hogy az Ignáci Lelkiségi Központ (ILK) lelkiségi munkáink szellemi műhelye és összehangolója legyen. • Támogatjuk a papképzést a lelkigyakorlatok és a lelki kísérés útján. • Folytatjuk lelkigyakorlatos szolgálatunkat, mint tudatosan felépített, minőségi és multiplikáló hatású lelki programot. Célunk, hogy lelkipásztori szolgálatunk legyen ignáci és modellértékű, épüljön be jobban a helyi egyházba, hogy hatékonyabban szolgálhassuk az új evangelizációt. • Lelkészségeink kapjanak ignáci karaktert, és így jobban gazdagítsák karizmánkkal a helyi egyházat! • Ifjúsági szolgálatunk előnyt élvez munkáinkban a Szent Ignác-i értékek felmutatására, hogy a fiatalokat segítsük a saját megkülönböztetésükben és döntésükben és így valóban szabaddá válhassanak. • Rendi tapasztalatunk megosztását és együttműködésünket felkínáljuk más rendeknek, egyházi közösségeknek. 2. MEGERŐSÍTJÜK A PÁRBESZÉDET ÉS A SZOLIDARITÁST 2. 1. Intellektuális apostolság Célunk, hogy az ignáci reflexió és párbeszéd meggyökerezzék a hazai gondolkodásban. • Erősítjük jelenlétünket a magyar nyelvű teológia művelésében, a társadalom és a kultúra néhány témájában, hogy aktuális társadalmi kérdésekre időben tudjunk eligazító választ megfogalmazni. Egyetemi oktatói jelenlétünknek legyen tudatosan választott fókusza! • Elősegítjük, hogy a Párbeszéd Háza – Jezsuita Sziget a hit és a kultúra dialógusának elismert budapesti műhelyévé váljék. 2. 2. Médiaapostolság Célunk, hogy az egyházban és annak peremén élő keresők találjanak támpontokat a hit és a kultúra területén. • Ignáci sajátosságainkkal, kreatív és pozitív hangon veszünk részt az új evangelizációban. 2. 3. A keresztény értelmiség megerősítése Célunk, hogy sajátos eszközeinkkel vegyük ki részünket a keresztény értelmiség neveléséből. • Tevékenyen hozzájárulunk a hazai keresztény középiskolai oktatás, nevelés megújításához. • Megerősítjük egyetemi jelenlétünket kollégiumaink és lelkészségeink hálózatba fűzésével.

4

B A R Á TA I N K N A K


KÜLDETÉS

2. 4. Szociális apostolság Célunk, hogy szociális modelljeink indítsanak be pozitív társadalmi folyamatokat. • Az egyházak együttműködésével vonzó és reális roma integrációs programot kínálunk fel a pozitív magyar–roma identitás megerősítésére az oktatás terén. • Hozzájárulunk ahhoz, hogy a hazai gazdasági, politikai élet keresztény része ismerje meg az egyház társadalmi tanítását. • Erőfeszítéseket teszünk, hogy munkánk szolgálja a határon túli magyarságot és a szomszéd népekkel való megbékélést. 3. ELMÉLYÍTJÜK SZERZETESI ÉLETÜNKET 3. 1. Hivatásgondozásunk és rendi képzésünk Célunk, hogy a hivatásgondozás és a formáció kiemelt támogatással működjön. • Biztosítjuk, hogy a hivatásgondozás elsőbbséget élvezzen provinciánkban. • Formációnk keretét és kísérését jobban hozzáillesztjük hazai sajátosságainkhoz és céljainkhoz. 3. 2. Hiteles közösségeink Célunk, hogy jezsuita életünk elmélyítésével közösségeink legyenek még hitelesebbek és támogatóbbak. • Előmozdítjuk, hogy a „contemplatio in actione” jezsuita ideálja értelmében tudjuk és akarjuk megélni a személyes imatapasztalatból fakadó elkötelezettségünket. • Megőrizzük rendi hagyományainkat. 3.3. Szinergia a rendi struktúrákban Célunk, hogy rendi struktúráink megújuljanak és nemzetközi együttműködésünk erősödjön. • Megújítjuk rendi struktúráinkat a hatékonyabb és fenntartható szolgálatunk érdekében. • Kihasználjuk a különböző területek közötti szinergiát erőforrásaink jobb elosztása érdekében. • Megerősítjük a nemzetközi együttműködést az európai jezsuita intézményekben, ezáltal segítve a szomszéd nemzetekkel való kiengesztelődést és a hatékonyabb szolgálatot. 4. MEGOSZTJUK KARIZMÁNKAT ÉS KÜLDETÉSÜNKET Célunk, hogy képesek legyünk közös missziónkba felkészült és elkötelezett társakat hívni. • Munkatársainkat felkészítjük a közös szolgálatra és támogatjuk őket. • Tudatosan együttműködünk az ignáci testvérközösségekkel. • Felkészült és elkötelezett társakat hívunk meg közös missziónkba, hogy az ignáci szellemű csoportok között kialakítsunk egy ignáci apostoli hálózatot. • Ösztönözzük, hogy intézményeink öregdiákjai és családjaik – a nevelés és az öregdiákcsoportok révén – bekapcsolódjanak a jezsuita baráti hálózatba.

2 0 1 2 . ősz

5


LELKISÉG

„Megesett rajtuk a szíve” Egy ógörög biblikus szó elemzésével Nemeshegyi Péter jezsuita legújabb könyvében egy félreértést tisztáz, amit a Szentírás eredeti szövegeinek latin fordítása okozott, s ami által sok hívő emberben egészen más kép élhet a Názáreti Jézus viszonyulásáról a környezetéhez, a barátaihoz és a Mindenhatóhoz, mint amiről az evangéliumok voltaképpen beszélnek.

A

z evangéliumok legrégibb forrásai alapján bátran mondhatjuk, hogy Jézus az erős érzelmek embere volt. Érzelmei nemcsak a szívét, hanem egész lényét átjárták. Az ókori görög nyelv az együttérzésnek ezt az egész lényünket magával ragadó válfaját egy külön szóval, a szplanchnidzomai igével fejezte ki, aminek szótári jelentése: együttérzésből indíttatni, megszánni, együtt érezni valakivel. Névszói alakja a szplanchnon, ami a legbensőbb énünket, érzéseinket, vonzódásunkat, szeretetünket fejezi ki. Többes száma (szplanchna) zsigereket is jelent. Ez a jellegzetes ógörög kifejezés a nyugati világban elterjedt latin nyelvű Bibliába (Vulgata) egy olyan szóval került át, amelynek mondanivalója nemcsak sekélyebb az eredeti kifejezéshez képest, de más tartalommal is bír, azaz a fordítás során komoly jelentésbeli eltolódás történt. A Názáreti Jézus egész lényét, szerveit megmozgató és zsigereit is átható együttérzését a latin szövegek ugyanis a misericordia szóval adják vissza, ezzel a kifejezéssel pedig két ponton is jelentősen módosul az eredeti mondanivaló. Egyrészt, a zsigerek és belső szervek mozgása helyett Jézus együttérzésével kapcsolatban megjelent a latin szív (cor) szó; másrészt, egy olyan jellegzetesen római szóval van dolgunk, amelyet a Római Birodalomban szinte kizárólag jómódú emberek, királyok és császárok használtak, ami pedig a Názáreti Jézus biztosan nem volt, és nem is szeretett volna lenni.

6

B A R Á TA I N K N A K

A misericordia annyit jelent, „megkönyörülni valakin”, „megszánni valakit”, azaz kegyet gyakorolni a kiszolgáltatott emberek felett. Egyrészt tehát a zsigerekről és a Jézus belső szerveit is megmozgató, mélységes együttérzésről a hangsúly átkerül a szívre, másrészt, e latin birodalmi kifejezéssel távol kerülünk az evangéliumok eredeti szellemétől, hiszen az ógörög szövegekben a hangsúly nem a fölényes hatalomgyakorláson, hanem a mélységesen emberi együttérzésen volt. A magyar nyelv az evangéliumok e Jézusra vonatkozó jellegzetes szavát legjobban talán a „teljes szívéből megszán” vagy a „megesett a szíve valakin” kifejezéssel tudja visszaadni. A belső énünket, az egész karakterünket érintő érzéseinket magyarul is úgy tudjuk kifejezni, hogy a szívünkre hivatkozunk: fáj a szívünk, majd megszakad a szívünk valami miatt, sajoghat a szívünk valaki miatt, de repeshet is a szívünk az örömtől. Beszélhetünk kőszívű és vajszívű emberekről. Nem teljesen alaptalan feltételezni, hogy ezek a szívvel kapcsolatos kifejezéseink, amelyekkel szokatlanul erős érzéseinkre utalunk, a középkori latin közvetítésével alakultak ki a mi magyar nyelvünkben is. Az ógörög kifejezéshez képest azonban itt is tetten érhető a latinhoz hasonló jelentésbeli eltolódás. A szív esetében ugyanis nem az egész lényünket, belső szerveinket is megmozgató, zsigereinket is átjáró együttérzésről beszélünk, hanem érzések-


LELKISÉG

ről, hangulatról, a bennünk élő értékrendről, ami alapján aztán együtt tudunk érezni valakivel, kedvelhetünk, szerethetünk, de vissza is utasíthatunk valakit. A visszatérés az ógörög nyelven íródott evangéliumok eredeti szelleméhez új fényben jeleníti meg Jézus viszonyulását a környezetéhez, barátaihoz, a világhoz és a Magasságbeli Istenhez, akit ő előszeretettel Atyának nevezett. Az ógörög szó alapján bátran mondhatjuk, hogy Jézus szenvedélyesen szerette barátait, környezetét, úgy is mondhatnánk, „odavolt értük”, és mélységesen együtt tudott érezni a rászorulókkal. A Názáreti Jézus e lelkületét kifejező ógörög kifejezés valódi tartalmának újkori „megszívlelése” talán új megvilágításba helyezheti saját viszonyulásunkat is az istenemberhez. Ez pedig jó kiindulópont lehet annak a lelkiségnek a megújulásában, amire a szerző a könyv alcímében utal: „A Jézus Szíve tisztelet alapjai a Szentírásban”. Nem véletlenül szívügye e vallási hagyomány egy jezsuitának, hiszen a Jézus Szíve lelkiségben szorgalmazott maradéktalan azonosulás a Názáreti Jézus személyével („Alakítsd szívünket a te szíved szerint!”) alapvető kívánalom volt a rendalapító, Loyolai Szent Ignác számára is.

P. Horváth Árpád SJ

2 0 1 2 . ősz

7


H I VAT Á S

Isten ajándéka: a hivatás Április 19-e és 23-a között Angliában került megrendezésre az európai jezsuita hivatásgondozók találkozója, melyen áttekintést kaphattunk arról, hogy a különböző jezsuita rendtartományok mit tesznek a hivatásokért; milyen módszereket alkalmaznak, milyen eredményekkel.

A

résztvevők egyik konkrét elhatározása volt, hogy a brit provincia példáját követve a jezsuita mindenszentek ünnepétől Koszka Szent Szaniszló ünnepéig (november 5–13.) minden európai provinciában novénát imádkozunk jezsuita hivatásokért. Ha a jezsuita hivatások számát tekintjük, akkor Európában Lengyelországban volt az elmúlt három évben a legtöbb az új hivatás (18+14). Ugyanakkor megdőlni látszik az az egyszerű képlet, hogy kelet virágzik, míg nyugaton minden leépülőben van, hiszen az elmúlt három évben a szekularizálódásáról nevezetes Spanyolországban például több novícius volt (összesen 19), mint a déllengyel rendtartományban (18). A német és portugál rendtartományok is közel ennyi novíciust mondhattak magukénak (14, 14). A kisebb országok közül Horvátországban volt ehhez hasonlóan jelentős utánpótlás. Számos kis tartomány van viszont (pl. Csehország, Szlovénia, Belgium, Ausztria) ahol 3 év alatt összesen 1-2 novícius volt csak vagy még ennyi sem. Ebben az összehasonlításban rendtartományunk elmúlt 3 évi 12 novíciusa igen szép számnak mondható, főleg ha provinciánk méretéhez viszonyítjuk, hisz több novíciusunk volt ebben az időszakban, mint olyan nagy provinciáknak, mint a brit, a francia vagy az olasz. No, de hogy el ne bízzuk magunkat, jeleznem kell, hogy szeptemberre sajnos egyetlen jelentkezőnk sincs! A belépések szép sorozata megszakadni látszik. Ez a helyzet két dologra indíthat bennünket. Az egyik, hogy tudatosabbá váljon számunkra, hogy tényleg Isten kezében van a jövőnk, mi nem tudunk jezsuita hivatásokat „gyártani”, ezek a fiúk valóban Isten ajándékai. Imádkoznunk kell hivatásokért! A másik, hogy mint közösség aktívabbnak kell lennünk a hivatásgondozás terén. El kell mondanom azt is, hogy a mostani hiány nem azt jelenti, hogy ne lennének érdeklődők a Társaság iránt. Továbbra is vannak fiatalok, akikkel már egy ideje kapcsolatban vagyunk, de ők általában az egyetemi tanulmányok kezdetén vannak, még néhány évre attól, hogy komoly döntést hozzanak, így még a jelöltség sem aktuális számukra. Vannak olyan érdeklődők is, akik döntési helyzetben vannak már, és ebben a nagyon delikát időszakban különösen is nagy jelentősége van az imának, hogy felismerjék a hívásukat és legyenek következetesek döntésük végrehajtásában is, bármi legyen is az. Ami a szokásos hivatásgondozó aktivitásunk mellett az egyéb terveket illeti: dolgozunk azon, hogy a nyár végére megújuljon a www.jezsuita.hu honlap hivatás része, külön elérhetőséggel: www.jezsuita.hu/hivatas; valamint kapcsolódó Facebook lehetőséggel. Ma ugyanis a fiatalok a netről szerzik az alapinformációikat, szinte az interneten élnek, ezért kulcsfontosságú, hogy a honlapunk igazán ütős, vonzó és friss legyen, olyan, ami valódi párbeszédet is lehetővé tesz az érdeklődőkkel.

8

B A R Á TA I N K N A K


H I VAT Á S

Egy másik lényeges kezdeményezés a Montserrat ház teljes mértékű újraindulása szeptembertől. A ház 2008 őszén jött létre, két évig működött jelöltházként, aztán a felújítási munkák miatt szünetelt. 2011 decemberében befejeződtek az építkezések, januárban be tudtuk rendezni a Mária utcai rendház tetőterében lévő önálló közösségi teret. A házban 5 szoba van, konyha és egy kis kápolna. A ház profilja a korábbiakhoz képest kicsit tágabb lesz: a hivatástisztázás és a jelöltház is helyet kap benne. Azaz nem kizárólag olyan fiatalembereknek ad majd otthont, akik már eldöntötték, hogy jezsuiták lesznek, és a jelöltévüket töltik itt, hanem olyanoknak is, akik számára a papi vagy szerzetesi hivatás komoly alternatívaként szerepel életükben, és ezt igyekeznek tisztázni. Egyetemi tanulmányaik vagy munkahelyük mellett a házban lehetőségük lesz a napi személyes imára, misére, valamint heti közösségi estek, rendszeres lelkivezetés, lelkiségi képzések segítik majd őket. Végül szeretném megköszönni, amit barátaink eddig is tettek a hivatásgondozás terén, hiszen ez közös ügyünk. Továbbra is számítunk barátaink segítségére. Milyen formában? Egyrészt kérjük imáikat, hiszen Szent Ignác szerint is ennek van a legnagyobb jelentősége. A hivatás ugyanis Isten ajándéka, amit kérnünk kell. Másrészt azzal is sokat tudnak segíteni, hogy alkalmasnak látszó fiatalok figyelmét felhívják hivatásgondozó programjainkra. Fogjunk össze és dolgozzunk együtt új hivatásokért! P. Koronkai Zoltán SJ koronkai.zoltan@jezsuita.hu

Keresed életed irányát? Növekedni szeretnél a lelkiéletben?

Lelkigyakorlatos házaink téged is várnak! www.manreza.hu www.jezsuita.hu/munkaink/lelkigyakorlatok/eletrendezes-haza/

2 0 1 2 . ősz

9


ÖNKÉNTESSÉG

Ruandában a 18 éve történt népirtás során szinte minden család nagy veszteséget szenvedett; elvesztek a mesék, a dalok, a hagyományok őrzői. 2010-ben az ottani Szent Ignác Általános Iskolában, a Creative Planet Alapítvány és a Torinói Egyetem szervezésében elindult egy program – magyar részvétellel – melynek célja a gyermekek tanulási képességeinek és kreativitásának fejlesztése, pszichológiai segítése.

Támogassa e programot, melynek segítségével megvalósulhat a szakemberképzés, és egyre több gyermeknek nyílik lehetősége a kreatív fejlődésre.

Adományát a Jézus Társasága Alapítvány „JTA Barátaink” számlára a 11100104-18064333-12000007 számra várjuk, a közleményben „Ruanda” jeligével.

10

B A R Á TA I N K N A K


ÖNKÉNTESSÉG

A dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Ház önkéntes programot hirdetett abból a megfontolásból, hogy elsősorban a fiatalok számára kínáljon lehetőséget néhány hónapos elvonulásra.

A

z elvonulás oka, célja lehet fölkészülés az ÉLETRE, visszatekintés egy időszakra, vagy akár az előretekintés, a hogyan tovább? kérdés megválaszolása. Ebben a folyamatban kísérik az önkéntest a dobogókői rendházban élő jezsuita atyák. A programunk másik fontos pillére a munka, amit a vállalkozó szellemű fiatal a Lelkigyakorlatos Házban végez. Ez kiterjed a konyhai kisegítéstől kezdve az irodai tevékenységen át a lelkigyakorlatozók fogadásáig is. A munka és az imádság olyan ötvözetét kínáljuk a jelentkezők számára, ami a testi-szellemi-lelki épülés forrása lehet. Kipróbálhatja magát olyan feladatkörökben, amelyekkel korábban nem biztos, hogy találkozott, megismerkedhet olyan imamódokkal, amelyek imaéletének fontos állomásai lehetnek. A programmal kapcsolatos eddigi tapasztalataink nagyon pozitívak. Egyrészt pozitív, gyümölcsöző a Ház mindennapjait tekintve, másrészt a lelkigyakorlatozók részéről is nagyon jó visszhangra talált. Az önkéntes a feladatai iránti elkötelezettségének köszönhetően a környezete számára jel: az önzetlen, a másokért ellenszolgáltatás nélkül végzett szolgálatnak a jele. Munkájában ez lehet az a plusz, amitől a tiszta még tisztább, a nyitottságot sugárzó hangulat még barátságosabb, kedvesebb lesz. Várjuk azok jelentkezését, akik szeretnének néhány hónapra kicsit lelassulni, a mindennapi rohanásból valamelyest kiszállni, s az emberek szolgálatában közelebb kerülni önmagukhoz és az Istenhez.

Bővebb információ az iroda@manreza.hu email címen, valamint a 06 30 511 4960 telefonszámon kapható.

2 0 1 2 . ősz

11


KÖZÖSSÉGEINK

A „Sodrás” A budai jezsuita rendházat a rendszerváltozás után nyitotta meg a Rendtartomány.

A

mikor a rendszerváltozás jóvoltából a jezsuita rend újra elkezdhetett működni, a korábban külföldre menekített jezsuiták kezdtek visszatérni, hogy segítsék újraéleszteni rendünk működését. Az elöljárók igyekeztek számukra lakóhelyet biztosítani. Mivel a régi rendházainkat nem sikerült vis�szakapni, 1992-től a Sodrás utcai ház adott helyet szerkesztőségeinknek, intézményeinknek és az ezekben működő jezsuitáknak. Az élet e rendházban ma is vidám és változatos. Az elöljáró Lukács János atya, aki novíciusmester is és segítője Nagy Ernő testvér. (Állandó tréfás vita tárgya, hogy ő az „öregek” vagy a „fiatalok” közé tartozik-e 52 életévével.) Az „öregek” a házban már életük kilencedik tizedét tapossák. Gedeon Mihály testvér máig mindennap kijár a gyümölcsöskertünkbe. Somfai Béla

atya és jómagam nemrégen műtéten estünk át, és jelenleg „lábadozunk”, de igyekszünk szakterületünkön tovább működni. Szabó Ferenc atya most is eljár Rómába kisegíteni a rádióban és nemrég jelent meg tanulmánykötete Pázmányról. A ház lakója Nagy Ferenc is, aki rendszeres lelkipásztori szolgálatot végez, és Nemesszeghy Ervin, aki a püspökszentlászlói Életrendezés Házából nemrég közénk költözött. Kiss Ulrich gondoskodik arról, hogy a világ és az egyház hírei elérkezzenek hozzánk. Az öregek csoportjának ellenpontja házunkban a novíciusok lelkes serege: három másodéves és három elsőéves. Érdeklődők is szép számmal vannak mostanában, de bizony nagy elhatározás kell ahhoz, hogy valaki ezt a hivatást válassza. Mi öregek felvidulunk, amikor a kápolnában, ebédlőben, folyosókon találkozunk a novíciusokkal, ezekkel az egészséges, vidám fiatalokkal. Három budapesti fiú mellett van egy-egy novícius Marosvásárhelyről, Mosonmagyaróvárról és Miskolcról. Tipikusan mai fiatalok ők, de olyanok, akik komolyan elszánták magukat, hogy Jézus Társaiként akarnak élni. Mi öregek, jól kijövünk velük, és úgy látszik, ők is szívesen élnek együtt velünk. Jézus Társasága tehát él tovább.

P. Nemeshegyi Péter SJ

12

B A R Á TA I N K N A K


KÖZÖSSÉGEINK

A szegedi jezsuita közösség A szegedi jezsuiták háromfős közössége a Szent József-templomban lát el lelkipásztori feladatokat.

A

jezsuita rend 1989-es újraindulása és a rendszerváltozás sok változást hoztak Szegedre is. A változások hullámai mára lecsillapodtak és egyre világosabban kirajzolódnak apostoli küldetésünk fő irányai. Emberi erőink jóllehet csekélyek, terveink mégis ambiciózusak. Deák Ferenc atya 87 éves, Bohán Béla atya 76 éves, én pedig 49 éves vagyok. Rendi gyűléseinken gyakran megerősítjük abbéli meggyőződésünket, hogy apostoli küldetésünkhöz mély istenkapcsolatra és hiteles közösségekre van szükségünk. Szegedi rendtársaim mindketten imádságos emberek, ahogy a hozzánk tartózó hódmezővásárhelyi Tóth Lajos atya és két délvidéki rendtársunk, Sóti János atya és Novák Vince testvér is. A szegedi Szent József-templom szinte „lelki klinikaként” működik a városban, lehetőséget adva a különböző plébániákhoz tartozó szegedi és Szeged környéki híveknek a lelki megújulásra. Megfogyatkozott erőink, mint az idők jelei, arra indítottak bennünket, hogy a híveket igyekezzünk jobban bevonni a lelkipásztori szolgálatba. Arra kérjük őket, hogy vállaljanak felelősséget a közösségért, egymásért. Célunk, a II. Vatikáni Zsinat szellemében, a lelkiélet megújítása, melyben a hívek aktív részt vállalnak az evangélium szolgálatában és megszűnnek pusztán fogyasztóivá lenni. Kiemelt területe szolgálatunknak a néhány éve indult Kaszap István Kollégium, ahol egyetemista fiatalokkal foglalkozunk. Szeged egyetemi város, ezért igyekszünk aktív részt vállalni a fiatalok szolgálatában, de emelett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy szolgálatunk azokat is elérje, akik eltávolodtak az egyháztól, illetve, akikhez még nem jutott el az Evangélium örömhíre.

P. Rigó Jenő SJ

2 0 1 2 . ősz

13


PÁRBESZÉD HÁZA

Párbeszéd Háza

Száz éve a hit, az igazságosság és a kultúra szolgálatában 1912. november 25-én, az ünnepélyes szentelést követő díszgyűlésen a szónok az alábbi szavakkal méltatta az egykori Mária Kongregációs Otthont, a mai Párbeszéd Házát: „[az otthont] a maga egészében templomnak tekintem; de főleg a magyar katolikus értelmiség templomának szeretném nevezni és látni óhajtanám, mint tódulnak arra a megszentelt helyre a katolikus értelmiségnek ezrei és százezrei! Mert szilárd meggyőződésem, hogy ott az isteni kegyelem különösebben is elvégezné a maga áldásos munkáját: a lelki sötétséget vagy homályt eloszlatná, a jószándékot tettre serkentené és mindnyájunkat megtanítana arra, hogyan lehetünk a huszadik században is egyházunknak méltó fiai, embertársainknak igazi barátai, édes hazánknak hasznos polgárai. ”

A

mai fülnek szokatlanul csengő szavak, kikopott és elfeledett kifejezések ma is követendő utat jelölnek. Ugyanakkor egy boldogabb kor képét is mutatják: a kereszténység akkor még nem szorult vissza a templomokba és a társadalom egésze számára kevéssé látható közösségekbe. A Szív újság egykori négyszázezres olvasótábora, a körmenetek büszke felvonulói – komoly anyagi nehézségeik dacára – öntudatos keresztényként tekintettek magukra. Az ebben is megnyilvánuló hit és a belőle fakadó bizalom képes volt a kisebb közösségek, sőt az ország lakossága számára tevékeny segítséget nyújtani, és a hosszú távú megújulás ösztönzője lenni. Viszonylag rövid huszadik századi működése során a Mária Kongregációs Otthon a tevékeny katolikus közösségek hazai bázisaként a lelkiségi programok, a szociális akciók és a kultúra keresztény központjává vált. Lelkigyakorlatos és felnőttképző intézetként

14

B A R Á TA I N K N A K


PÁRBESZÉD HÁZA

évente több száz keresztény épülését szolgálta. A Kongregációs Otthon jezsuitái a Jézus Szíve tisztelet széles körű népszerűsítésében is jelentős részt vállaltak: kezdetben felnőttek, majd fiatalok és végül kisebb gyermekek számára is megszervezték a Jézus Szíve tiszteletén alapuló közösségek, a Jézus Szíve Szövetség kereteit. A lelkiség terjedését jól mutatja, hogy az 1919-ben, a pesti Jézus Szívetemplomtól induló Jézus Szíve körmeneten százharmincezres tömeg vonult fel. Az I. világháborút követően, majd a gazdasági világválság idején a jezsuiták a korabeli forrásfejlesztés kiváló példájaként adományokból fenntartott ingyenkonyhát és segélyegyletet létesítettek a Horánszky 20-as épület alagsorában. Nehéz e segítség jelentőségét érzékelnünk, pedig akkoriban ez a ma talán szerénynek tűnő hozzájárulás teljes családokat mentett meg az éhhaláltól. 1929 és 1939 között több mint nyolcszázezer adag ételt osztottak ki a konyhán. A szociális akciók igazi sikertörténete volt a Kipper Károly jezsuita neve által fémjelzett Elhelyező Iroda. A később állami hálózattá váló szervezet a gazdaságilag megsemmisült országból korabeli au paireknek és munkásoknak: bányászoknak, mezőgazdaságban dolgozóknak szervezett állást külföldön, főként Franciaországban. Jezsuita segítséggel több tízezer ember és ezáltal családja jutott megélhetéshez. A régi Párbeszéd Háza azonban nemcsak a lelki élet otthona és a szociális akciók kiindulópontja, hanem egyúttal pezsgő kulturális központ is volt. A bal épületszárny egyetemi kollégiumnak, internátusnak

adott otthont. A középső épületben ismeretterjesztő előadásokra és népszerű filmvetítésekre várták a belváros lakóit. A jezsuita kulturális misszió meghatározó irányát mégis a sajtó jelentette. A Horánszky utcai épületben számos folyóirat szerkesztősége működött, ilyen volt többek között a népszerű A Szív, valamint a Mária Kongregáció, a Magyar Kultúra és a Katolikus Missziók című lapok.

Mindegyik példányszáma elérte a harmincötezret. A hatékony működésüket segítette az épületben elhelyezett Apostol Nyomda. A tanácsköztársaság rövid, de pusztító időszakától eltekintve a nyilas hatalomátvételig az otthon zavartalanul működött. Bár a szolgálat korábbi formái ekkortól egyre inkább lehetetlenné váltak, a jezsuiták – főleg Raile Jakab és Reisz Elemér neve érdemel említést – tevékenyek maradtak: közel negyven katonaszökevényt és mintegy százhúsz zsidó lakost sikerült külföldre juttatniuk. Az ötvenes évek elején a többi szerzetesrenddel együtt a jezsuita rendet is betiltották. A szerkesztőségek megszűntek, a Kongregációs Otthont államosították. A kápolnát az új tulajdonosok kiürítették, a freskókat, üvegablakokat és oszlopokat elfalazva a filmgyártást szolgáló stúdióvá alakították.

2 0 1 2 . ősz

15


PÁRBESZÉD HÁZA

2003-tól az állam fokozatosan visszaadta az idén százéves Kongregációs Otthon épületét a jezsuita rendnek, de teljes egészében csak 2008-ban került vissza. Rögtön meg is kezdődött a 2012-ig tartó nagy felújítás. A szétszóratásból hazatért és a fiatal jezsuiták ugyanazt a célt követik ma is az aktuális kihívásokhoz és feladatokhoz igazodva, mint amelyik a katolikus központként működő egykori Kongregációs Otthonban is testet öltött. A Horánszky utcai épületegyüttes, új nevén Párbeszéd Háza, ma is a hit, a társadalmi igazságosság és a kultúra területén kibontakozó teremtő párbeszédet szolgálja. Ennek érdekében nyújt otthont jezsuita, valamint más keresztény kezdeményezések számára. Jelenleg itt működik a jezsuita központ, valamint a rend felnőttképzési intézete, a Faludi Ferenc Akadémia és a Jezsuita Stúdió. Újra itt talált otthonra A Szív kulturális-lelkiségi folyóirat. Itt van a hazai központja a nemzetközi Jezsuita Európa Irodának (OCIPE), amely a katolikus egyház európai jelenlétét kíséri és segíti. A Párbeszéd Háza a központi bázisa a Szentjánosbogár közösségnek és a rendi cigánypasztorációnak is. Az egykori internátus hagyományát követve a házban működik a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium. Az épület belsejéből is megközelíthető, de közvetlenül az utcáról is becsalogat a Loyola Café és a Párbeszéd Könyvesbolt gasztronómiai, illetve kulturális kínálata. Az épület már most huszonöt különböző műhelynek és csoportnak ad közös otthont. A jezsuiták Budapesten azért dolgoznak, hogy a Párbeszéd Háza a száz évvel ezelőtti Kongregációs Otthon méltó utódjaként a város meghatározó keresztény kulturális-lelkiségi központja legyen. Egyúttal olyan preevangelizációs tér, amely képes a keresőknek is felmutatni az egyház hívogató színességét. Hankovszky Anikó

16

B A R Á TA I N K N A K

Examen

okostelefonra is A prayexamen.com egy-egy rövid gondolattal segíti a szemlélődést a hétköznapokban, a napi visszatekintést, hogy munkában vagy útközben is Isten jelenlétébe helyezkedhessünk, ha csak tíz percre is. Alapja az examen, vagyis a szerető figyelem imája. A beállítások között megadható az elmélkedések témája (kapcsolataim, arcaim, Isten-érzékelésem stb.). A beépített „Examen útmutató” pedig támpontokat ad a hosszabb, esti elmélkedéshez.

www.prayexamen.com

digitális A Szív A gyönyörű képek, a lelket tápláló gondolatok, a bölcs tanulmányok kinyomtatva, papíron a legjobbak, de ha valaki mégis inkább egy tableten (fusson rajta iOS vagy android) vagy egy átlagos számítógépen szeretné olvasni A Szív legfrissebb számát, akkor már ezt is megteheti, ha előfizethet a folyóirat digitális változatára. További információ és megrendelés:

www.dimag.hu/magazin/asziv


MÉDIA

Ismerkedés az új világgal „Hogy az emberek jóakaratát Isten szolgálata iránt megnyerjük, mindenkinek mindenévé kell lennünk: ugyanis semmi sem ragadja meg a lelkeket annyira, mint ha szokásainkban és érdeklődésünkben hasonlítunk hozzájuk.” (Ignáci Szikrák, április 5.)

J

ezsuita elődeink úttörők voltak a missziókban, gyorsan beletanultak a könyvnyomtatásba és a középkori oktatást is újraszervezték, ám mi még nem találjuk helyünket ebben a virtuálisnak nevezett világban. Ez a modern, ez a Az Ignáci Szikrák lényegi eleme, hogy trendi, tetszik vagy nem, sokan szinte csak az interneten cseppenként adagoljunk: minden napra élnek. Nem igazán találjuk még a helyünket, de nem adjuk egyet-egyet. A 2009-ben kiadott megújífel olyan könnyen. Van üzenetünk és át is akarjuk adni: ismertott könyv után elkészült az internetes váljük az Istent, aki szeret és megbocsát. Tudatosan vagy csak tozat, ami az eredeti könyv teljes anyagát ösztönösen, de sokan vannak, akik keresik Őt. Keresik ott, tartalmazza: a gondolatokat, ahol vannak: sokan az interneten. Lehet, hogy ezt nem teszik magyarázatokat, kategóriákat. jól, de az internet önmagában nem rossz: annyiban jó vagy rossz, amennyiben Isten felé segít vagy épp ellenkezőleg, elHa szeretnéd nap mint nap megfontávolít tőle. Nekünk oda kell mennünk, ahol a kérdezők vantolni alapító atyánk gondolatait, akkor nak, ahol a vágyakozók élnek, ahol szükséget szenvednek. megkaphatod emailben, követheted a El kell jutnunk az internetre is, hogy az ott keresők eljuthasfacebookon, twitteren és RSS-ben vagy az sanak Istenhez is. okostelefonokra optimalizált honlapon: Még nem vagyunk egészen otthon ebben a világban, de www.szikrak.jezsuita.hu bebarangolva minden zugot keressük az ösvényeket. Nagy örömünkre vannak utak, amiket barátaink mutattak meg, és így közösen indulhattunk el rajtuk. Ilyen út a Napi útravaló és az okostelefonra fejlesztett examen is. Vannak utak, melyeken mi indultunk el: így újult meg tavaly a jezsuita honlap, valamint a dobogókői Manréza és a pesti Jézus Szíve-templom weboldala is. Közben figyelemmel kísérjük más országok jezsuitáinak kommunikációs tevékenységét, és természetesen vannak saját kezdeményezéseink is, melyek még formálódnak, érlelődnek. Tavasszal összeállt egy kis társaság profi szakemberekből és lelkes jezsuitákból, hogy közös töprengés és tervezés után térkép kerüljön a kezünkbe az internet világához: modern, korunknak megfelelő térkép. Megtudtuk, hogy milyen technikán és eszközökön keresztül vezetnek az utak ebben a világban, s lassan talán majd elég tudásunk is lesz ahhoz, hogy hatékonyabban hirdessük rajtuk keresztül is az Egyetlent. Kétezer éves mondandónk ma is megállja a helyét, de talán technikailag és formailag igazodhatunk az olykor megbolondultnak látszó modern korunkhoz. Azon dolgozunk továbbra is, hogy mindenki mindenhol megtalálhassa Istent, még az interneten is. S. Elek László SJ

Ignáci Szikrák

2 0 1 2 . ősz

17


O K TAT Á S

Szükségünk van közösségre! A Jezsuita Roma Szakkollégium célja, hogy hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató, sikeres cigány értelmiségiek formálódásához, akik a szakmai kiválóságot ötvözik a társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel. A kollégium szakmai vezetője, Antal István is ennek a célnak a megvalósulását segíti munkájával.

Sz

abadszálláson születtem, a városszéli cigánytelepen töltöttem életem első 8 évét, utána költözött be a család a városba. Az általános iskolát szülőfalumban végeztem. Nem voltam rossz tanuló, de csak a foci miatt mentem továbbtanulni. Középiskolába Nagykőrösön jártam sport tagozaton, de mégsem lettem focista. Helyette Pécsre mentem szociálpolitikát tanulni, ahol elsőként találkoztam művelt, értelmiségi roma emberekkel,

18

B A R Á TA I N K N A K

művészekkel. Az egyetem alatt bekerültem több olyan közösségbe, ahol a roma egyetemistákat segítették anyagilag, szakmailag, identitásukban, hogy sikeresen el tudják végezni az iskolát. Szükségem volt a közösségekre, hiszen ezek nélkül nehezebben, nagyobb nélkülözésben, „egyedül” kellett volna megküzdenem a diplomáért. A diploma megszerzése után sem szakadtam el ezektől a roma értelmiségi közösségektől, próbáltam én is segíteni a fiatalokat úgy, ahogy engem segítettek. Pécsről Budapestre jöttem tanulni, ahol elvégeztem egy angol nyelvű képzést, majd sikerült elhelyezkednem a közigazgatásban, ahol oktatáspolitikával és a társadalmi integráció kérdéskörével foglalkoztam. A munkám mellett havonta egy hétvégét együtt töltöttem barátaimmal, ismerőseimmel egy közéleti képzésen, virtuális szakkollégiumot alkotva. Itt a romák társadalmi problémáiról, a roma értelmiségi fiatalok szerepéről, társadalmi felelősségvállalásáról beszélgettünk, s neves előadókat is meghívtunk. Ebben az időszakban ismerkedtem meg Hofher József jezsuita szerzetessel, aki segített, hogy merjünk merészebbet álmodni: egy bentlakásos, valódi szakkollégiumot. Forrai Tamás jezsuita provinciális segítségével, támogatásával sikerült létrehozni a mostani Jezsuita Roma Szakkollégiumot, és ennek a kezdeményezésnek köszönhetően nemcsak Budapesten, hanem az országban további három helyen, Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán nyílt meg roma


O K TAT Á S

szakkollégium a történelmi keresztény egyházak fenntartásával és az állam támogatásával. A szakkollégium indulása nem ment zökkenőmentesen, sok munkánkba került, míg sikerült a társadalom egészével megismertetni a kezdeményezést. A múlt szeptemberben 25 hallgatót vettünk fel a szakkollégiumba, akik között vannak orvostanhallgatók, jogászok, gazdasági, pénzügyi területen tanulók és bölcsészek is. Számukra ösztöndíjat, lakhatást, idegen nyelvi képzést, mentorálást, kompetenciafejlesztést, identitáserősítést, közösséget tudtunk nyújtani. Az év folyamán a fiatalok megismerkedtek az alapvető értelmiségi kompeten-

ciákkal, a cigány kultúrával és történelemmel is. A múlt tanévet mindannyian sikeresen zárták, nyáron pedig halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket vittek a Balatonra táboroztatni. Az idei tanévnek is hasonló reményekkel nézünk elébe, közösen, egymást segítve.

Jezsuita Diákszövetség Új vezetőséggel – s egyben új tervekkel és új célok kitűzésével – kezdte meg munkáját tavaly szeptemberben a Jezsuita Diákszövetség. Programjaink fő célja egy széles bázisra épülő közösség létrehozása, hiszen kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a különböző jezsuita intézményben tanuló/tanult diákok és öregdiákok megismerjék egymást.

A

Diákszövetség tehát egyfajta fórum, így a szezonnyitó találkozó mellett a diákokat és öregdiákokat az ősz folyamán a közös beszélgetésre és ismerkedésre sarkalló JIDE Mixer rendezvényre is invitáltuk. Decemberben a Mikulásváró Játszóházzal, egy önkéntes programmal szólítottuk meg a gyerkőcöket kedvelő tagjainkat. Ezzel a programmal egy már létező hagyományt szerettünk volna továbbvinni, hiszen korábban a Szent Ignác Szakkollégium adott helyet ennek a kezdeményezésnek. A programok szervezése és a közösségépítés mellett a kommunikáció erősítésére is hangsúlyt fektettünk, karácsony előtt megjelent a Jezsuita Diákszövetség megújult kiadványa, az Arany-Ezüst, melynek fő célja, hogy hírt adjon a különböző jezsuita intézmények eseményeiről. Fontosnak tartottuk ugyanakkor, hogy minél több miskolci jezsuitás öregdiákot tudjunk megszólítani. Májusban egy nagyszabású öregdiák találkozóra került sor, melyen több mint 80 volt jezsuitás vett részt. A közös beszélgetés, evés-ivás újra a régi középiskolás évek hangulatát idézte, melyet tovább fokozott két meghívott együttes is, akikkel volt öregdiák társaink is felléptek. A másnap pedig az önkéntesség jegyében telt, hiszen több szervezettel együttműködve a Lőrinc pap teret ültettük be virágokkal, illetve a Nemzeti Múzeum kertjének padjait és a környéket varázsoltuk szebbé. A Jezsuita Diákszövetség a továbbiakban is azért munkálkodik, hogy minél színesebb programskálával sikerüljön megszólítani és összefogni a tagokat. Alakszai Zoltán www.jide.hu

2 0 1 2 . ősz

19


E U R Ó P A I K A P C S O L AT

A leuveni Collegium Hungaricum 2012 februárjában a leuveni Collegium Hungaricum visszakerült a Magyar Jezsuita Rendtartomány gondozásába, és megindult a ház fizikai-lelki-szellemi felújítása.

Már több mint hatvan éve annak, hogy néhány magyar diák az 1940-es évek végén, az éppen alakuló kommunista rezsim elől a belgiumi Leuvenbe emigrált. A város szélén lakást béreltek, vagyonközösségben éltek és lakhelyüket Home Mindszentynek nevezték el. Az 56-os események után magyar menekültek özöne érte el a nyugat-európai országokat, köztük Belgiumot és benne Leuvent is. A város azért volt kiemelt célpont a diákság körében, mert egyeteme, a fél évezredes múltra visszatekintő Leuveni Katolikus Egyetem (KUL) nagy nyitottsággal fogadta be a menekülteket. Tizenkét magyar fiatal lakott a Home Mindszentyben, amikor P. Muzslay a (lelki) gondozást elvállalta. Egy évvel később, 1956 decemberében már 97, 1957 nyarára 207 magyar diák érkezett a városba. Amikor a hatvanas évek elején újabb menekültek érkeztek a városba, a Muzslay atya által alapított Segély a Magyar Ifjúságnak nevű szervezet megvette a Blijde Inkomststraat 18. szám alatt álló ingatlant, mely Collegium Hungaricum néven mindmáig segíti a magyar diákok lelkiszellemi fejlődését. Muzslay

20

B A R Á TA I N K N A K


E U R Ó P A I K A P C S O L AT

atya, a Leuveni Katolikus Egyetem közgazdaságtan professzora egészen 2007-ben bekövetkezett haláláig támogatta lelkileg a fiatalokat, és segített előteremteni a tanulmányaikhoz szükséges anyagiakat is. 1989 után a megváltozott politikai helyzet a leuveni házat is profilváltásra késztette. Immár nem az otthonról menekülő diákság bástyája volt, hanem lelkes diákok, kutatók fellegvára, akik otthoni tanulmányaikat külföldi tapasztalatszerzéssel, továbbtanulással akarták még értékesebbé tenni. Kis kitérő után, 2012. február 1-jétől a ház visszakerült a magyar jezsuiták gondozásába, és megindult a ház fizikai-lelki-szellemi felújítása. Terveink között a legfontosabb, hogy visszaadjuk a Leuveni Collegium Hungaricumnak azt a pezsgő lelki és tudományos életet, amely Muzslay atya idején jellemezte a házat. Másrészt pedig igazi közösséget szeretnénk formálni azokból a diákokból, akik továbbtanulási szándékkal jönnek Leuvenbe. Ezzel egy időben elkezdődött a ház egykori diákjaival való kapcsolatfelvétel is: Szeretettel várjuk őket Leuvenben, illetve a szegedi találkozón szeptember 15-én! Csonta István igazgató leuven.ch@jezsuita.hu, www.leuven-collegium-hungaricum.hu

2 0 1 2 . ősz

21


KITEKINTÉS

Magyar jezsuita Teaországban Tőkés György jezsuita szerzetes Srí Lanka legszegényebbjei között él, az ország belső hegyvidékén, ahol szinte minden talpalatnyi termőföldet teacserjék borítanak. A teaszedő tamilokat a 19. században a brit gyarmatosítók „szállították” Indiából az egykori Ceylon szigetére. Az üzleteinkben kapható finom ceyloni teát főleg nekik köszönhetjük. Abból azonban, amit a munkájukért kapnak, sajnos, alig tudnak megélni.

Srí Lanka mesés szépségű sziget az indiai szubkontinens partjai közelében. Területe kisebb Magyarországénál, ugyanakkor kétszer annyian lakják, mint hazánkat. A népesség többségét a főleg buddhista vallású szingalézek teszik ki, a sziget északi és keleti részein viszont már a tamilok élnek többségben. A tamilok többnyire hindu vallásúak. Keresztény közösségeket mindkét nép körében találni, főleg katolikusokat, akiknek száma ma már eléri a másfél milliót. Az ország középső részén emelkedő hegyek között szintén Indiából származó tamilok élnek. Ezeket a tamilokat voltaképpen rabszolgamunkára hozták a szigetre a brit gyarmatosítók néhány generációval korábban. Valamennyi fizetést a munkájukért ma ugyan kapnak, megélni belőle azonban nagyon nehezen tudnak. Helyzetüket súlyosbítja, hogy kulturális értelemben az ország többi részétől elszigetelődve élnek, nagyobb számban szinte csak kizárólag itt, Srí Lanka hegyei között, a teaültetvényeken. Mind a szingalézek, mind a Ceylon-szigetén régebb óta élő tamilok többnyire idegenként, a koloniális hatalom hátrahagyott rabszolgáiként tekintenek rájuk. A magyar jezsuita szerzetes – misszionáriusként – az ő sorsukban osztozik. Tőkés György jezsuita ugyanis a teaszedő tamilokat választotta, amikor arra kérte elöljáróit, hogy engedjék missziós munkát végezni. A Portree ültetvényen lévő Xavéri Szent Ferenc templom mellett lakik. Kezdettől fogva egyik legfontosabb alapelve volt, hogy mindenben alkalmazkodjon az ott élők egyszerű életmódjához. Maga takarít, maga mos, főz. Nincs számítógépe, hűtőszekrénye, se autója – ahogy az ittenieknek sincs. Zsúfolt és piszkos buszokon utazik, mint a teaszedők. Összes holmija elfér egy tarisznyában. A szokásos papi feladatok mellett Gyuri angol oktatást is végez. Gyerekek és felnőttek egyaránt járnak hozzá délutánonként. Az itteni iskolai nyelvoktatás nagyon gyenge. Van, akit évek óta tanítanak angolra, mégsem tudja a karaktereket összeolvasni. Persze, a tamil íráshoz szokott gyerekeknek nem is olyan egyszerű dolog ez. Mindezek mellett a teaszedő tamilok között élő magyar jezsui-

22

B A R Á TA I N K N A K


KITEKINTÉS

ta kertet is művel. Kigazolta és bevetette a ház körüli területet. A talaj minősége nem olyan jó, mint otthon; teának ugyan jó, de más eléggé nehezen terem meg rajta, aztán arra a kevés termésre is rájárnak éjjelente a vaddisznók. Kecskéket is tart, amik a vezeték nélküli fűnyíró funkcióját töltik be. A házak nagyon egyszerűek, a legtöbb helyen még fatüzelésű tűzhelyen főznek; gyakran egy egész család lakik egy szobában. Ahol keresztények laknak, ott a bejárattal szemben mindig egy házi oltár látható, Jézus, Mária és a szentek képeivel, szobraival. A hit e jelképei nemcsak a lakótér központját jelentik, hanem az életükre is mélyen jellemző valóság kifejeződései. Az itteniek vendégszeretete, kedvessége, tekintetük tisztasága megragadó. Az élet itt tényleg egyszerű; őszinték az emberek, számítani lehet a családra, a barátokra, a kapcsolatoknak minősége van. „Az egyszerűség nagy örömet ad, segít felfedezni a valóság igazi szépségét” – szokta mondogatni Gyuri. „A szegénység a Gondviselés megtapasztalásához is egyedülálló lehetőséget teremt.” A teaszedő tamilok misszionáriusa fő küldetésének azt tartja, hogy jézusi egyszerűséggel legyen jelen e szegények között. P. Koronkai Zoltán SJ

Postai vagy digitális úton a Jezsuita Rend adatbázisában tárolt, korábban Ön által megadott információk alapján értesítettük. Adatait kizárólag a Rend által kezdeményezett kommunikációra használjuk, harmadik félnek nem adjuk át. Amennyiben nem kíván a jezsuita rendtől további hírlevelet, megkeresést kapni, kérjük jelezze a friendraiser@jezsuita. hu címen vagy a +36 1 327 4054 telefonszámon. Ha szeretné a jezsuiták értesítőjét – Barátainknak – következő kiadásától kezdve digitálisan fogadni, kérjük küldje el kérését a friendraiser@jezsuita.hu címre. A digitális formátum igénylésével segít csökkenteni postai költségeinket. Köszönjük!

BARÁTAINKNAK – A MAGYAR JEZSUITÁK HÍRLEVELE Felelős kiadó: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, P. Forrai Tamás Gergely SJ A kiadvány szerkesztésében részt vettek: Horváth Árpád SJ, Naszádos Márk • Grafikai tervezés: Tar Éva Kapcsolat: www.jezsuita.hu, friendraiser@jezsuita.hu

2 0 1 2 . ősz

23



Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.