Szolnoki Tükör III.

O lv a d á s

#<*U Ha«*dü« i-aiû*

II. évfolyam

2 szám

1934 február-március hó

M IoM i Ilikor Sz o ln o ltm e gye i tá rsa d a lm i, iro d a lm i, m űvészeti, lot6- é s spo rtláp R IP O R T O K

ÉS K É P E K

M e g je le n ik é v e n te tízs ze r Egyes szá m á r a 5 0 f illé r . E lő fize té s 10 s zá m ra : h e ly h e a 5"— P , v id é k e n 4*— P F e le lé s szerkesztő : V id o r G yőző T ársszerkesztő : d r. K e rté s z M ih á ly

F ele lő s k ia d é : F a ra g é S á n d o r Fotészerkesztő : T o k á k Lafos

T a rfa lo m :

Havi konferansz.

V a rg a S á n d o r F rig y e s : A szolnoki társadalom II. D r. B o d n á r A n d o rn é : A szivek városától az álmok városáig K e rté s z M ih á ly : Cigány város K ertész M ih á ly :A mf értékeink I. — dr. Csekey István K . M .: Akit mindnyájan ismerünk — Pajor Gyurka K issné Tóth L e n k e : Emlékezés egy régi délutánra V id o r G y ő z ő :

V a rg a S á n d o r F rigyes v e rsei

Aba~Novák D r. B a lo g h B é la : Szolnok Krisztus előtt 1934-ben Andris bácsi különvéleménye L ili A ndrás versei S z o ln o k i Ernő verse

H. L: Kisgép vagy nagygép

Fotó hírek, üzenetek : Minden idők legjobb szolnoki tizenegye Mozi a Tükörben 1 D r. G e ttle r P á l : Bridge-krónika S zo v é rffy József : Sakkélet D r. M agos Is tv á n : Elmesport Pletyka, a Szolnoki Tükör Barátai Társaságának előadásai, fotópályázat, kiadóhivatali közle­ mények V id o r G yőző

Nyolc o ld a la s m tim e llé k le t I

M u n k a tá rsa k :

Appel Viktor Bene Lajos dr. Gettler Pál Gráber Lajos Kiss Gábor Kissné Tóth Lenke dr. Klébinder Jenő Kovács Béla borbereki K. Zoltán Lengyel Sándor Madarász Imre Nádor Gyula Pál Ferenc Pilczer Sándor Pólya Iván Székely Mihály dr. Sebestyén Mihály Varga Sándor Frigyes dr. Walter Béla dr. Weitzner Miklós Zábráczky György Toló:

Dobos István Dombrovszky László Homoki Miklós dr. Mandel István, dr. Paál Zoltán Török László

D íjm e n t e s m u ta t v á n y s z á m o t küldünk a „ S Z O L N O K I T ű K Ö R " - b ó l bárkinek, aki Szolnok iránt érdeklődik K é rJ U k ö n t is, k ö z ö lj e v id é k i I s m e r ő s e i n e k e l m é t a k ia d ó h i v a t a l l a l

Havi konferansz

Nem tudni, milyen bűnökért bűnhődünk ; miért zúdult ránk, szolnokiakra, ez a szennyes-szürke áradat■ Hontár versek, novellák, regények, szín­ darabok özöne árasztja el a várost, körülöttünk • nincs más, csak a végtelen ég és a végtelen kézirat-óceán, rajta szerkesztő. Noék hiába-ácso/t bárkája ring ; követelő hullámok, hízelkedő habok ostromolják, beszüremkednek a réseken, jaj, elmerül a bárka s az Ararát hegyét még nem látjuk sehol.

Szolnoki szerkesztők a megmondhatói, hogy a kéziratok milyen áradata özönlik a szerkesztőségek felé; egy napi posta bőségesen ellátja a gyujtóstól a stelázsi-papírig egy polgári háztartás havi papírszükségletét. Gombamódra szapo­ rodnak az újságok és folyóiratok ; az új szerkesztő egy ideig állja a sarat, eteti a papírkosarat, de rövidebb-hosszabb idő múlva beadja a derekát s részben meg hódol az „írók" ismé­ telt, snájdig rohamai előtt. A meghódított újság- és folyóirat­ hasábok fokozzák a bajt, felszabadítják az íróasztalok mélyén életfogytiglani ottmaradásra börtönölt kéziratokat, a pubertás egyéb rendellenességei közben elkövetett lírai verseket, hábo­ rús naplókat és titkolt novellákat. Egy rosszmájú újságíró szerint annyi író van Szolnokon, hogy a vasárnapi korzón kettőt lehetne agyonütni belőlük egycsapásra.

Hétségte/en, hogy §z élet, amely körülvesz bennünket és hat ránk, a lélekben bizonyos megterhe/tséget okoz s ezt le kell vezetni u. n. kifejező mozgások segítségével. De az em­ berek elfeledkeznek arról, hogy az íráson kívül egyéb kife­ jező mozgások" is vannak s a levezetésre sikeresen hasz­ nálhatók fel egyéb eszközök is. Például: aki örül, akit meg­ csiklandozott az élet, ne írjon feltétlenül humoreszket hanem kacagjon egy nagyot; akit megbántottak, ne írjoh mindjárt világfájdalmas verset, hanem vegyen elő egy zsebkendőt és bőgje ki m agát; ha nagyon tetszett vagy ha nagyon nem tetszett egy színdarab, egy film, egy könyv, ne írjunk rögtön tanulmányokat, elég az, ha ismerőseinkkel megbeszéljük a dolgot ; az elolvasott 5 0 0 oldalas könyvet sem feltétlenül szükséges visszakérődzeni egy 8 oldalas értekezésben.

Szolnokon egy sereg kitűnő iró és költő él, talán az ő példájuk, helyi és országos sikereik nyomán terjedt el az irásepidémia, az utánzás majom ösztönével. Bár, ez nem kielégítő magyaráza t : hiszen Szolnokon a kitűnő irók mellett vannak kitűnő kereskedők, aranyérmes cipőfelsőrészkészitők és válo­ gatott futballisták stb, is. Miért nem őket követik ? Valószínű­ leg azért, mert oda inaskodás, előtanulmányok, készség és tehetség szükségesek. De az íráshoz . . . ? !

a

I

1

A Szolnoki Társadalom írjas Varga Sándor Frigyes

Elmélkedés az ifjúságról

— Csókolom a kezüket, nagyságos asszonyaim.

— Isten hozta. Hol kó­ dorgóit ilyen sokáig?

— Olyan gyönyörű az idő, hogy szívesebben sé­ tálok a napos oldalon.

— Bizony, ma-holnap már kiülünk a terraszra.

— Pedig az nem jó hely nekem.

— Miért?

— Nem lehet oly fesz­ telenül pletykálni.

— Na, ha már itt tar­ tunk, használja ki a ked­ vező helyzetet s mesél­ jen valamit.

— Hol kezdjem?

— Tudjuk, hogy a kez­ det nehéz, de viszont — reméljük — annál érde­ kesebb lesz a befejezés.

— Mit szóltak nagysá­ gos asszonyoméba „Szol­ noki Tükörbarátok“ elő­ adásaihoz ?

— Ami még nem tör­ tént velünk, — egyene­ sen némák maradtunk.

— Ugye, milyen nagy­ szerű volt ? No, de ez csak a kezdet volt. A kö­ vetkező előadások újabb és újabb meglepetéseket hoznak.

— Miről van szó ?

— A részleteket még

í.

Ferrero szerint a római biroda­ lom hanyatlásának okát az itáliai és északafrikai szántóföldek fosz­ fáttartalmának kimerülésében kell keresnünk. Montesquieu-től ■ F MM és Momsentől Spenglerig igen sok elmélkedő nyomozta a hatalmas mediterrán-kultúra lassú, de feltartóztathatatlan bomlásnak végzetes rugóit, mig a politikai, nemzetgazdasági és raszbiológiai elméletek mellé napjainkban felsorakozott a legszellemesebb: a malária-elmélet is. Egy angol biológus szerint a római birodalom hanyatlását a malária elterjedése okozta : nemzedékek során át hatva, ez a kór ásta alá, renditette meg és őrölte fel a latinok életenergiáját. Úgy tetszik, mintha ma, az értékeltolódás, zűr­ zavar és gics-fetisizmus korában a mi kultúrvilágunkban is szörnyű maláriajárvány dúlna : az eler­ nyedés és az akaratgyengülés tüneteit tükrözi a modern ember élete. Legerősebben pedig az ifjú­ ságot támadta meg az ernyedési járvány.

Nemcsak az érték, hanem a fogalmi jelentések eltolódásának a korát is éljük, Az ifjúságot például ma a harmincéveseknek zárt kapuk előtt sorakozó, reflexszerüen néha zúgolódó halmaza jelenti.

Ifjú az, aki gyökértelenül teng-leng a világban, aki felelőtlenül és fölöslegesen életszükségleteinek mini­ mumához sem juthat hozzá. Ezzel szemben korra való tekintet nélkül öreg az, aki az adófizető alanyok kasztjába magasztosult. És a húszévesek ? ó k a társadalomba való tevékeny belekapcsolódás jogát sem igényelhetik; kilátástalan, szürke, tétlenségben eliramló évek sora után juthatnák a vaspántos kapuhoz. Ekkor pedig az erélytelen ököl nem tud dörömbölni, kényelmesebbnek találja az életformájává hasonult várakozást.

titokban tartják, csupán annyit sikerült megtud­ nom, hogy a váratlan nagy érdeklődésre való tekin­ tettel, ezentúl az előadá­ sokat valószínűleg egy másik nagyobb helyiség­ ben tartják és a műsort is kibővítik.

— A farsangi mérleget már megcsinálta?

— Hol vagyunk már a farsangtól 1 Akár újra is kezdhetnők.

— Sok mulatságon volt?

— Mindegyiken — ki­ véve a háztartási alkal­ mazottak táncmulatságát.

— Onnan miért maradt el?

— Mert Ilyen bál nem volt. De hallom, hogy jö­ vőre ez is lesz. Már meg is kezdték a szervezke­ dést.

— A tavasszal kapcso­ latban milyen hírei van­ nak ?

— Éppen tegnap tet­ tem látogatást néhány is­ mertebb divatszalonban.

Mindegyikben erősen dol­ goznak. Rengeteg tavaszi ruha készül. Azt azonban a világért sem árulták el, hogy ki mit csináltat. De az bizonyos, hogy a hús­ véti korzó valóságos divat-revű lesz.

— Színházba gyakran jár?

— Főbérlő vagyok.

— Mi az hogy főbérlő?

Hát van albérlő is ?

— Sőt székre járó is.

Ugyanis a jobb helyeket egy-kettőre kibérelték, így aztán egyes bérlők, ha valamely okból nem mehetnek el az előadásra, albérletbe adják helyü­ ket.

— Szóval, nagy az ér­ deklődés ?

— Szokatlanul.

— És az előadások mi­ lyenek ?

— Eddig még mindenki meg van elégedve. Az uj garnitúra — úgy látszik — megállja a helyét.

— Hát abból mi igaz, hogy a Szolnoki Szerzők estjét meg akarják ismé­ telni ?

Ám engedtessék meg részűnkre az őszinteség luxusa, nézzünk farkasszemet az igazsággal! Előbb vagy utóbb szükségképen bekövetkezik a társadalmi utánpótlás szüksége s agyonracionalizált világunk zsilipjei előtt felgyülemlett ifjúság — amire oly régóta vár : — szerephez és munkakörhöz jut. Vájjon meg­ állja-e majd a helyét? Képes lesz-e kultúrafenntartó és építő munkára, felelőségteljes alkotásra ? Milyen államfenntartó „Öregek“ lesznek ezekből a szárnyaszegett és lendületnélküli ifjúkból ?

Súlyos kérdések ezek s ha előzményeiket el­ fogulatlanul vizsgáljuk, komor és lesújtó konklú­ zió árnya borul ránk.

Szomorú, reménytelen, maláriás nemzedék — mindenfelé szerte a világon ugyanazok az arcvo­ násai. Nagyobb és mélyebb gondolat szikrája nem pattan ki az agyából, Führer-komplexuma van s vágyainak netovábbja a biztos mindennapi levesEgyszinten mozgó érzelmi életének szenzációit a drill : a felelőtlenségből a boldog függésbe való merevülés képezi Életeszménye hovatovább a prob­ lémamentes, leegyszerűsített vegetálás lesz.

E kép minden vonala éles és határozott. Szo­ morú szívvel kell elismernünk, hogy a mai élet alkimista konyhája alakította ilyenné az új embert, az ifjú embert. A nagyváros volt a retortája. A metropolisok emberformáló hatása legteljesebben az új embertípusban bontakozik ki. Ámde külö­ nös magasnyomású hajszálcsövességgel az új em­ ber ma már mindenütt jelentkezik : Berlinben ép úgy megtalálod, mint Szolnokon vagy BuenosAyresben. Ám lássuk most már közelebbről s ha úgy tetszik, vizsgáljuk meg ezt a kérdést szolnoki metszetében.

II. Milyen életlehetőségeket ragadhat meg itt ma egy fiatalember, aki — számottevő é» biztos po­ zíció nélkül, — tudat alatt már beletörődött a vas­ kényszerű adottságokba : letett arról, hogy miha­ marább (és talán egyáltalán) tevékeny tényezője legyen a társadalomnak? Észrevétlenül nőtt bele a maga kis világába, mától-holnapig alig ívelő élete horizontjába : felelősséget tőle jóformán senki sem követel s bizonytalan távlatokba van kitolva előtte minden komoly életlehetőség. Az öregek világát nem érti, de türelmesen tudomásul veszi.

Idegen világ az, hiányzik belőle a megértés : bátor és haszontalan eszméket szolgál ; önző, rideg és kíméletlen- Bizonytalan gyanakvással felfigyel néha J

— A közönség tényleg követeli. A szerzők azon­ ban kissé húzódoznak a repetálástól. Mert az első bemutatkozás iránt oly példátlan érdeklődés nyil­ vánult meg, hogy nem is mernek hasonlóról ál­ modni a jövőben. Nem akarják tehát, hogy az egyszer kivívott siker csorbát szenvedjen.

— De hogyan lehetsé­ ges, hogy a fővárosi la­ pok nem emlékeztek meg erről a nagy sikerről.

— Ez a szolnoki szer­ zők szerénységével ma­ gyarázható csak. Mert a pesti lapok melegen ér­ deklődtek és kértek is részletes referádát, de a szerzők úgy határoztak, hogy nem íratnak semmit az estről.

— Min nevetnek mos­ tanában Szolnokon ?

— Egy válóperes férj esetén.

— Mesélje gyorsan.

Nagyon kiváncsiak va­ gyunk.

— Elmegy a férj az ügyvédhez s előadja, hogy válni akar a feleségétől.

Milyen okból ? — tuda­ kolja az ügyvéd. — A fe­ leségem durván megsér­ tette az önérzetemet — mondja a férj. —Hogyan?

— kérdi az ügyvéd. — Azt modta nekem, hogy — mafla ! — Ez így, ma­ gában nézve még nem olyan súlyos bűn — ma­ gyarázza az ügyvéd. — Dehogy is nemi — heveskedik a férj. Ezt még nekem senki sem mondta.

Tehát a feleségemtől sem tűrhetem ell — Hát mégis hogyan került a sor arra, hogy őnagysága ilyen ki­ fejezésre ragadtatta ma­ gát — puhatolódzik az ügyvéd. Tessék részlete­ sen elmondani fiz előz­ ményeket is. — Úgy volt, kérem, — kezd a férj a magyarázatba — hogy tegnap úton voltam üz­ letileg az egyik szomszé­ dos városkában, ahonnan csak este jöhettem volna vissza, mert nincs előbb vonat. Véletlenül azon4

e világ fényeire, normáira, ámde azok mélyebben nem érdeklik, úgyhogy alig tudja a világba való beilleszkedést elképzelni. Talán mert valószínűtlen messzeségekbe esik ez s minden egyes alapténye­ zőjét kötelességeszmék határozzák meg : önállóság, család, felelősség . . . Élete csupa esetlegességek függvénye Ahhoz nincs elég energiája, hogy célokat tűzzön maga elé, — tehát sodortatja magát a mindennap árja által. És mindig megmarad a remény : talán valami történni fog.

Majdnem mind fiatal Oblomovok : életéhségü­ ket zsebpénzük filléres lehetőségeihez szabják s morfiumuk a semmittevés Egy kis irnoki állás dimenziótlansága már minden aktivitásuknak teljes keretéül szolgál : félfüggésben a tápláló szülői ház­ tól élményeik a mozi, a tánc, a billiárd-parti köré csoportosulnak Életüknek nincsen komolyabb ru­ gója : meggyőződésnélküli pesszimisták, élmény- ér­ ték és eszmerendszerük látóhaíárnélküli és egysíkú.

Milyen tehát ennek a fiatalembernek világ­ nézete ? Lényegében kezdetleges, színtelen és uniformizált. Nyugtalanító, feszitő és serken­ tő problémái nincsenek. Vallási, szociális és politikai kérdések nem érdeklik, tehát csak közvetlen életélményeikből csapódhat ki bennük egy, a gondolkodását általában meghatározó állásfoglalás. Ez egy fölényeskedésbe menekült gyá­ moltalan és önáltató skepticizmus : vállrándítás a dolgok és a világ felett.

Világnézetünk attól függ, hogy mi az, amit ér­ dekesnek tartunk? Fiatalemberünk értékelése va­ lami kezdetleges hédonizmust határoz meg; csak a közvetlen megragadható és átélhető jelent szá­ mára értéket. Ennek következtében kis célok, élmé­ nyek és eseményfelenségek szirtsorán töredezik szét élete.

Tájékozatlan. Képzőművészet, zene és iroda­ lom mellett közömbösen halad el ; kulturigényeit bulvár-regény és film elégítik ki.

Eszményei sztárok, rikorderek, az uniformizált élet reklámnagyságai.

Lényét, mivoltát, törekvéseit, Ízlését általában az egyre inkább előretörő uniformizálódás hatá­ rozzák meg. Elfogadja a tömegízlés eszményeit és minden igyekezete az azokhoz való hasonulásban merül ki.

Valljuk be, hogy ez meglepő eredménnyel sikerült neki.

ban egy szolúóki autóval találkoztam, melynek tu­ lajdonosa szívességből felvett s így már kora délután hazaérkeztem.

Boldogan sietek a laká­ somba, benyitok a szalónba s látom, hogy a fe­ leségem egy idegen fér­ fivel — csókolódzik. Erre rákiáltok a feleségemre, hogy mit csinálsz ? 1Mire ő visszaszól : nem látod, te mafla ! — Tetszik ér­ teni?! Egy idegen előtt — lemaflázott ! Ugy-e, hogy ezt nem tűrhetem!

Ez feltétlenül válóoki — Eddig még nem hal­ lottuk az obiigát pletykát.

— Az is akad.

— Ne hagyjon izgulni, hanem mondja.

— A család réme, a kis Évike megszólal az ebédnél. Anyu, — mondja — ha adsz húsz fillért, nem árulom el apunak, hogy mit csináltál a Gyuri bácsival. Erre a férj gya­ nakodva felkapja a fejét.

— Én adok húsz fillért, ha elárulod — biztatja a kislányát. — Az anya meg van rémülve. — Har­ mincat adok,ha hallgatsz!

— licitál a férjére. — Én ötvenet adok, — biztatja a most már tajtékozó férj — ha megmondod, de ha nem mondod, akkor el­ verlek, mint egy kétfenekű dobotl — Ennél magasabb ajánlat már te­ hető nem lévén, — a kis Évike így szól : — Hát megmondom. Anyu azt csinálta Gyuri bácsival, — amit apu csinált teg­ nap az Ilonka nénivel!. . .

Tabló.

4

IH. ím e,ez.az új embertípus: századunk második negyede termelte ki magából. Nemrégiben még a keyserlingi sofőrtípus uralta a teret, de ez a típus hova-tovább a múzeumba kerül : emléke lesz a nagy háborút követő idegsokkos prosperitás vilá­ gának. A ma legjellegzetesebb embere ma már nem a sofőr, hanem a fiatalember, a munkanélküli, a a félmunkanélküli, a félintellektüel : a maláriás.

A SZIVEK VÁROSÁTÓL AZ ALMOK VÁROSAlfl (Részlet dr. Bodnár Andornénak a Szolnoki Szerzők estjén tartott felolvasásából)

Az élet száguldó szele Gyöngyösre sodort. Abba a hegyaljai kis Eldorádóba, ahol égő piros szivekkel I vannak az utak kirakva, ahol az uj impresszió sebes árja r zuhogott felém. Mig Szolnokon az álmok megszülettek és kísértettek, ott napfényre hozta őket a borvidék százszál-gyertyás, keresetlen borcimborasága.

Más vidék — más emberek! Toll alá való típusok rajzottak körülöttem. Alig győztem felszívni a sok hagyo­ mánnyá vált bohóságot. Egypárat meg is említek közülük.

Kiváló tipus volt az egyik öreg hatósági orvos.

Szórakozottsága minden képzeletet felülmúlt.

Egyszer például elvitték Patára boncolni. A községházáról aztán elhívták a szembe lévő portára, ahol betegen feküdt egy gazda. Talán életében először volt beteg és orvos a sorozás óta meg nem tapogatta.

— Nagyot emelt, csömör állt a derekába. Kenegetem nyúlhájjal, de nem használ — mondja a felesége.

Megnézegeti a doktor. A nyelvét is kinyűjtatja vele, majd hőmérőt rak a hóna alá.

Közben azonban áthívják a községházára aláírni a jegyzőkönyvet. i — Csak szorítsa öreg, mindjárt visszajövök — biztatja a beteget és elmegy.

— Dehát. . . aláírás után tarokk ból. De mán meg a karja gebed belé, következett, meg aztán jó bora ís van ahogy szorijja harmadnapra. a patai jegyzőnek. Szokás szerint Ma is praktizál az öreg. Mindent emelkedett hangulatban holdnyugtával forralt borral gyógyít. Az eredmény nem kétséges. Vagy meggyógyul a 1i tértek vissza Gyöngyösre.

Harmadnap dunyhák között ho2za beteg, vagy meghal. i be a patai asszony az urát.

Ismert ember volt az öreg Káplány — Áldja meg a Szüzanya a tekén* Sanyi bácsi is. Városi iktató és mű­ tetes urat ! Itt az öt pengő, de vegye kedvelő, műgyűjtő. Ha talált egy görbe mán ki a frászmérőt az uram hóna alól. vasat, vagy gyanús csontot, óraszámra Használt neki, kiállt a fájás a dereká­ előadást tartott róla.

$

Egyszer aztán legjobb barátja, Rigó Lojzi, egy minden hájjal megkent újságíró elküldött érte, hogy menjen azonnal a Kálvária-parti szőlőjébe, mert nagyszerű leletre bukkantak a munkások.

Rohant az öreg ész nélkül.

Valóban a földből, heggyel fölfelé egy rozsdás kard látszott ki.

Nagy izgalommal, óvatosan kiásatta és remegő kezekkel kaparta le róla a sarat. A penge egyik oldalán cirilbetüs felirat díszelgett a következő szöveggel: „Elvesztette Aba Sámuel anno 1042-ben/1 A másik oldalon pedig ez volt olvasható : „Megtalálta Káplány Sándor a Rigó Lojzi szőlőjében az Urnák 1917— ik esztendejében/* De mire ideértek az olvasással, szaladt is lefelé Rigó Lojzi a Kálvária-parton. És a rendőrkapitány meg a pol­ gármester aszfalt-usztatása ? Akik egy­ szer virágos jókedvvel, de igen bizony­ talan lépésekkel úgy hajnali három órakor lekerültek a főtérre. A mélyen fekvő főtér aszfaltját ezüst takaróval vonta be a hold. Olyan volt, mint a sima víztükör.

— Pajtás, nagy eső esett a Mát­ rába, vfz alatt az egész utca, hogy megyünk át a másik oldalra? vakarta a fejét a polgármester.

— Érdekes, hát átúszunk * mon* dotta a rendőrkapitány.

A szót tett követte. Nekivetkőz­ tek és átuszták a holdvilágot, mig a megrökönyödött rendőr száraz lábbal vitte utánuk az eldobált ruhákat. Mert hát rendnek muszály lenni.

Nem utolsó eset a Lehotay Árpád dégénéré Pofacsont beszélgetése se, Károly királlyal.

Mikor a királyi pár a tűzvész után Gyöngyöst meglátogatta, betévedtek a Lehotay szőlőjébe is. Megszólítja a király Lehotayt.

— Adj Isten öreg. Hát magának volt e valami kára a tűzvész alatt?

— Megkövetem a tekintetes fő­ király urat, bezony volt. Én is csak úgy maradtam, mint ősszel a szedett fa ága. Egy ingbe-gatyába.

Abban az időben még megenged­ hette magának egy százholdas sző­ lősgazda, hogy mind a két lányát a Szionba neveltesse. Mikor pedig haza­ hozta őket, két zongorát vett nekik, hogy ne veszekedjenek rajta. Nagy dáridót is rendezett, s miután egy lakzi járulékait megetette, megitatta a város aranyifjuságával, igy biztatta a lányait: — Kedveskéim, játszatok most már azokon a gyönyörű ongorákon, valami drasztikusát az uraknak. Azok­ ból kedveseim, amit abban a finom úri intézetben a cionistáknál tanultatok Budapesten.

Ebben a környezetben terültek szét az én álmaim. Itt halt meg az em­ ber, hogy megszülessen az iró.

KEDVEZMÉNYES JEGYEK « „ S t if t “ « u t é b u t i o k r » é» ■ m o i t t l Ő a d á f h r >

C ig á n y m p M |

vár

os

Különös dolog ez a cigányokkal. Nincs és C v H talán sohasem volt ve» KLmmmS lük szemben holmi getBm M tószerű intézkedés és ■ B j rendelet — és mégis, bárhová megyünk az országban, azt látjuk, hogy a cigányság, még ha csak egy sátorra valónyi is van belőlük, nem a városban, a többi lakos kö» 6

» . . S Z O L N O K I T Ü K Ö R * lc U d A h iy ta lá b a n

zött, hanem attól elkülönülve, a vá­ ros vagy falu szélén, az utolsó há­ zaktól is távolabb, telepedett le, megalkotva a maga külön kerületét, az úgynevezett cigányvárost, vagy ahol kevesebben vannak, —- a ci­ gánysort. így volt és van ez Szolnokon is.

Az a tégla-alakú városrész, ame­ lyet a Thököly, Csokonai, Délibáb és Báthory utcák határolnak — volt

mindig, amióta csak „romák“ lak­ nak Szolnokon, cigányaink telep­ helye. A város fejlődése és terjesz­ kedése következtében ez a rész ma már teljesen összeépült a tulajdonképeni várossal, de még nem is olyan régen, amikor a városi há­ zak a Gólya korcsmánál végződtek, — hatalmas térség, az úgynevezett „vásártér“ ékelődött a város és a ci­ gányváros közé s így területileg is meglehetősen szeparált volt a ci­ gányváros.

Természetesen, a kezdet-kezdetén minden rend és rendszer nélkül emelt, sárból vert putrikban hú­ zódtak meg itt a cigányok, ezek az épületek alig jelentettek többet fe­ dél szempontjából, mint a régi, ponyvából álló cigány-sátorok. Azo­ kon is vígan járt keresztül a szél s egy-egy erősebb nyári zivatar ki­ öntötte lakóit, mint az ürgéket.

Ma azonban már más a helyzet.

Az általános városrendészeti és épít­ kezési szabályok a cigányvárosra is vonatkoznak, így aztán szabályos utcákba sorakoznak itt is a most már a többnyire házaknak nevez­ hető épületek.

Sáihari, S)ráva, cVonó neveket kap­ ták azok a utcák (a legutóbbi ren­ dezés alkalmával), ahol a cigány­ ság lakik. A zöme azonban a Dráva utcában tömörül, mintegy ötven házban. Ez a főutcája a cigányvá­ rosnak, járdája ugyan nincs, egyik­ másik ház — különösen az udvari részén — putri jellegű, de az utca meglehetősen széles, egyenes s egyik oldalán villanylámpák sorakoznak.

Ezzel ellentétben a Vonó utca már zsák-utcában végződik, rövid, kes­ keny s itt már jellegzetes cigány­ putrikat láthatni, mintegy marad­ ványaiként a régi cigányvárosnak.

Mintegy 3—400-ra tehető ma a szolnoki cigányság száma s akár­ hány egyszobás — (de milyen szoba!) — lakásban nyolcan-tízen szoronganak a félig vagy egészen meztelen purdék.

Keressük a cigánybírót.

— Ma már nincs ilyen hivatal — magyarázza Bizsu, a kísérőnk. Az utolsó cigánybíró Minyák Máté volt, de már hosszú évek óta beteges­ kedik, keze-lába megbénult, a hi­ vataláról lemondott s azóta nem töltötték be- Ugyan — dicsekedik büszkén — engem meg akartak vá­ lasztani cigánybírónak, de nem vál­ laltam, nem bajoskodok vele.

— Hát olyan nehéz hivatal ez ? kérdezzük.

—Bizsony,nem könnyű— mondja.

Mert a helybeliekkel még csak ki lehetne jönni, de sok idegen csigány jár erre, posztóval, szőtt árúval, azokat rendbetartani, ügyelni rájuk, — nem kis munka.

— Hát a cigány-nyelvvel hogyan vagyunk Szolnokon? — tudakol­ juk tovább Bizsutól.

— Itt mán senki se besél csigányul. Magyar csigányok ezsek mind.

Legföljebb egy-két szó ragadt csak meg.

Bandukolunk a sáros utcában s já­ rásunk egyre nehezebb lesz a ci­ pőnkre tapadó agyagtól. Nem is hinné az ember, hogy alig néhány lépésre világvárosi aszfalt-burkolatu utak vannak nemcsak gyalogjárók, hanem kocsik, autók számára is.

Utunk alatt mind több és több raj­ kó csatlakozik hozzánk, megsejtvén, hogy cukorka- és cigaretta- oszto­ gatás is van.

Az egyik házra rámutat vezetőnk : — Itt lakik Minyák, az utolsó cigánybíró.

A fotóriporter, Dobos úr, már neki is szegzi gépét a roggyant, rongyos háznak. Az élelmes rajkók sietve átvágnak a sáros kocsiúton s elhelyezkednek a túlsó oldalon, hogy ők is rákerüljenek a képre.

Sőt az egyik (gyanúsan fehér 1) el­ kiáltja magát : — Tesslk várni! Majd kihozsom á hedegímet • • . úgy írdekesebb lesz . . .

7

Pillanatok múlva már, álla alá szorí­ tott hegedűvel áll a gyerekcsoport­ ban.

A felvétel kész. Most bekerülünk a házba, hátha sikerül az utolsó cigánybíróról felvételt csinálni.

A konyhában az öreg Minyáknét még ágyban találjuk. Fázkódva húz­ za magára a piszkos, rongyos dun­ nát, pedig már tíz óra is elmúlt.

Megmagyarázzuk, miért jöttünk.

Megérti, de első szava, hogy üres pipájába egy kis dohányt adjunk.

Csak cigarettával szolgálhatunk, ami azonban nem elégíti ki. Nem is enged beljebb.

— Beteg az öreg — mondja fér­ jére. — Bent fekszik a „szobába“.

Nem lehet vele beszélni. így hát visszavonulunk, amit iga­ zán szívesen teszünk. Mert a né­ hány másodperc alatt is csaknem megfulladtunk a leírhatatlanul bű­ zös levegőben.

Most a Vonó-utca felé kanyaro­ dunk, miközben Bizsu a cigányság mai sorsán kesereg.

— Muzsikusok vónának mind, — mondja — de nem ér ázs mán sem­ mit . . . A jassz-muzsika ágyon vá­ gott bennünket . . . még a csonka­ csütörtöki csigánybálon is a jasszosok muzsikáltak! Hát hogy íljen meg a csigányság?

Belátjuk, igaza van Bizsunak.

A rajkók egész a Thököly-útig kísérnek. Nem akarják elhinni, hogy se cukor, se cigaretta nincs a zse­ bünkben.

Szinte fellélegzünk, amikor a Thökőly-úti rendes járdára lépünk. Úgy érezzük magunkat, mint aki a leg­ sötétebb dzsungelból egyszerre a kultúra közepébe pottyant. Pedig csak néhány lépést tettünk a Vonó­ utcából a Thököly-útig.

Az a benyomásunk, hogy egy fel­ fedező expedícióról érkeztünk viszsza.

(Kertész Mihály)

A Ml É R T É K E IN K D r.

C S E K E Y

I S T V Á N

Csak figye­ végzett ember derűs megelégedettsé­ lemmel kisérni gével.

Valami kifejezhetetlen öröm és őszinte is szédítő azt a meredek ívelé­ boldogság tölti el a jelen sorok íróját, sű, ragyogó pá­ mert ott állhatott mint iskolatárs e fé­ lyafutást, ame- nyes pálya legkezdetén, amikor még lyetanéhai szol­ csak a szolnoki állami gimnázium jeles noki református növendéke volt Csekey István. Csekey Pista már akkor önként választott min­ nagytiszteletü úr fia, Csekey taképe volt valamennyiőnknek, mert a István a tisza- már akkor zseniális és hihetetlen szor­ parti csendes galmú diáknak a tudásán, elmebeli ké­ parókiától elin­ pességein kívül volt még egy nagydulva a mai napig megtett. Szédítő szerűsége, még pedig az, hogy a legjobb, ez a pályafutás, pedig ahogyan a fel­ a legszivélyesebb, a legragaszkodóbb felé ívelő út mutatja, még a csúcspont­ cimborák közé tartozott.

23 éves korában választotta a kecs­ tól messze van s e pillanatban még csak nem is sejthető, hol fog kulmi­ keméti jogakadémia tanárává, 1918-ban nálni, hol fog nyugvópontra kerülni, lett a budapesti egyetem magántanára hogy a szemmel alig felérhető magas­ és 34 éves korában a tartui (dorpati) ságból visszatekintsen a munkáját jól egyetem nyilvános rendes professzora,

ahol 1931-ig nyolc esztendőt töltött el mint az általa alapított dorpati Magyar Tudományos Intézet igazgatója is.

Eddig 34 önálló kötete jelent meg, amelyeknek még csak a címeit is lehe­ tetlen felsorolnunk. Az önálló köteteken kívül se szeri, se száma a tudományos folyóiratokban megjelent cikkeinek, érte­ kezéseinek. Munkái magyar, német, francia, angol és észt nyelven jelentek meg s az egész világ jogtudósainak elismerését szerezték meg számára. „Északi írások“ című kötetével pedig szépirói tehetségét és készségét bizo­ nyította be. Észtországi egyetemi tanári működé­ sét jutalmazták azzal, hogy a dorpati egyetem 300 éves jubileuma alkalmával — 1932 júniusában — az akkor már szegedi egyetemi tanárt érdemei elisme­ réséül fényes ünnepségek keretében diszdoktorává avatta.

Mondanunk sem kell, hogy Csekey Istvánt szinte felsorolhatatlan számú egyesület, kör és társaság — mind tudo­ mányos, mind irodalmi és emberbaráti társaság — sietett tagjai közé válasz­ tani.

Tehetségének és tudásának külső jele­ ként több hazai és külföldi kitüntetéssel dekorálták, így — hogy csak a fon­ tosabbakat említsük, — megkapta a magyar háborús emlékérmet, a magyar vörös-kereszt érdemkeresztjét, a német háborús emlékérmet (becsületrendet), az észt saskereszt csillagos II, osztályát, az észt vörös-kereszt II. osztályának 1. fokozatát stb.

Mindezeken felül több hazai és kül­ földi tudományos folyóiratnak állandó munkatársa.

Szolnokon született, itt nevelkedett, innen indult el s nagy elfoglaltsága közben adódó kevés szabadidejében családi és baráti látogatásra ide szokott vissza-visszatérni. Városunkat vallja leg­ szűkebb hazájának és mi büszke öröm­ mel valljuk őt magunkénak. k . ni .

A M A T Ő R

...

A Szolnoki Tükör Barátai Társaságának előadásai Legutóbbi számunk megjelenése óta két előadást tartottunk. Az elsőn (Varga Sándor Frigyes a ÏKinai szellem és kínai költészetről tartott magasröptű, érdekfeszítő előadást, míg a másodikon JNLüvészet és dilettantizmus az iro­ dalomban** címmel vitaelődást tartot­ tunk. A vitavezetők tyidor Győző és tyarga Sándor Frigyes voltak, de a megjelent nagyszámú közönségből is többen hozzászóltak az érdekes kér­ déshez, így különösen figyelemre mél­ tóak voltak a ^Kovács Béla tanár meg­ jegyzései, ötletei s véleményei.

Előadásainkról egyébként nemcsak a helyi, de a fővárosi sajtó is a legna­ gyobb elismeréssel emlékezett meg.

Ez a körülmény is, meg a közönség fokozódó érdeklődése is arra buzdít, hogy előadásainkat minél sűrűbben tartsuk meg.

Legközelebb ÜCertész üdihály dr. a „Ponyvairodalom*-ról tart előadást.

Miután az előadásaink eddigi helyi­ sége szűknek bizonyult, — ezentúl az Ipartestület emeleti nagytermében fog­ juk előadásainkat megtartani.

Amatőr-fotósok társasága A Szolnoki Tükörbarátok társasá­ gával kapcsolatban megalakítottuk a Szolnoki tűkörbarátok társaságának amatör fotó-csoportját, melynek célja a szolnoki és megyebeli amatőrfotósok tömörítése, kiállítások rendezése. Az érdeklődőknek készséggel ad részle­ tes felvilágosítást lapunk fotószerkesz­ tője, Tabák Lajos űr és a Szolnoki Tükör kiadóhivatala, Faragó Sándor („Bagoly“ könyv és papírárúház).

FOTÓ- ALBUMOK

minden nagyságban, a legszebb kivitelben

„Bagoly“ könyv és papírárúház

»ot6-oss«*ly*i»an

Szolnok, Gorove-u. 20.

*

került a sor, mert direktorai többre becsülték benne a színészt, mint a színészi hagyományokat s meghagyták a bajuszt, nehogy elveszítsék Gyurkát.

Nem színésznek készült. Műszaki ember volt, sőt a postánál jóidéig tel­ jesített is szolgálatot. 18 éves korában egyszer csak úgy szórakozásból próbát énekelt, sikere volt s biztatták, hogy legyen színész. De hallani sem akart róla. És alig egy év múlva már PAJOR GYURKA önként jelentkezett az Országos Színész Egyesületnél s ott is ragadt. Ez időtől rajongója mesterségének. Előbb Báródy társulatával járja Felsőmagyarországot, majd a régi Népszínházhoz kerül, előbb a karba, de fél év után kiveszik onnan s kisebb szerepekhez jut. A Népszínház összeomlása után ismét vi dékre kerül, a Tóváry-társulathoz, amellyel az Alföldet járja. Innen egy merész vállalkozással Szerbiába megy, ahol magyar mulatót alapít, de négy hónap után visszacsalja szive a színé­ szethez, hazajön s Tóváry örömmel szerződteti. 1909-ben a Mariházy-társulatához kerül s ettől kezdve tehát 25 éve épen, a Szolnok—kecskeméti szí­ ni kerületet járja egész 1926-ig, amikor az újonnan épült szolnoki Városi Szín­ ház gondnokává nevezi ki a város.

Ma ötvenkét éves, de oly fiatalos mozgású, mint egy húsz éves gyerkőc.

Látott forró színházi estéket, de tanúja volt a régi Népszínház szomorú össze­ omlásának is. Vaskos regényt lehetne irni több, mint három évtizedes színé­ szi pályájának emlékeiből. Mert szívesen beszél hányt-vetett életéről, sikereiről, (Fotó Tabák Lajos) ritka csalódásairól. Pajor Gyurka, a pertuk magyarországi rekordere, aki Az az ember, akiről bátran állíthatjuk, maga takarít, főz, kisgyerekét neveli s hogy a legtöbben ismerik Szolnokon. még arra is ráér, hogy festegessen.

Nincs a társadalomnak olyan rétege, ahol ne tudnák, ki az a Pajor Gyurka, az egyetlen bajuszos színész talán nem­ csak Magyarországon, hanem az egész Á p r i l i s 1 0 - i g világon. Mert Pajor urat, bármennyire fillérekért vásárolhat könyvet a is rajongója a színháznak, 32 éves szí­ tavaszi könyvvásáron nészi pályája alatt nem lehetett rávenni, hogy megváljék kicsi fekete bajúszától. a „Bagoly“ könyv- és papirárúházban Talán inkább a világot jelentő deszká­ S z o ln o k , G o ro v e -u . 20. Tel.: 146. kat hagyta volna ott. De erre nem V é te lk é n y s z e r n in e s , s z ív e s e n v á rju k I <0

[

EMLÉKEZÉS EGY RÉGI DÉLUTÁNRA Irta : Kissné Tótflt L e n k e

Könnyes szemmel veszem kezembe a tollat, hogy megemlékezzem róla, drága Keresztapámról,Móra Ferenc­ ről. Az a nagy szeretet, mellyel ra­ jongtam érte, sajnos, nem kezdődött a bölcsőmben. Most síratom azt az öt-hat esztendőt, amit furcsa, gye­ rekes ellenségeskedésben töltöttem vele szemben, s csak iskolás ko­ romban kötöttem vele sírig tartó ba­ rátságot, aminek ő, fájdalom, nagyon korán elérte a megszabott határát.

Ma is előttem van napsugaras mosolya, mellyel megpróbálta meg­ vesztegetni az én hároméves szíve­ met, — sőt jókora csokoládék is voltak a tenyerében, — de bizony még a hajas babára is mindig azt a választ kapta : „nem kell, — vigye vissza T Ez a „vigye vissza 1“, bur­ kolt logikájú célzás volt arra, hogy mehet ő is.

Lehet, hogy ezt az ellenségeske­ dést az a „vendégiszony“ diktálta, ami velejár a kisbabákkal, tekintve, hogy olyankor vigyázni kell a pa­ tyolatruhára, új cipőre és hajbakőtött selyembóbitára. De lehet az is, hogy Keresztapa akkori nagy bajúsza nem tetszett, amit mindig, csak azért is, végigdörzsölt az arcomon.

Az ellenszenv azonban heves ba­ rátsággá változott abban a pillanat­ ban, amikor megismerkedtem a be­

tűkkel, az „Én Ujságom“-mal és a Keresztapa bűbájos meséivel. Mikor megtudtam, hogy ő a Ballagó Bácsi, Pityi Palkó, Mór Márton, aki mo­ solygó históriákkal írta tele az Én Újságomat, — a nagy harag forró szeretetté változott.

Nem bújtam már el, ha lejött hozzánk meglátogatni a nagymamát, — sőt én tolakodtam legjobban a karjai alá s el sem mozdultam mel­ lőle.

Második elemista lehettem, mikor egy délután váratlanul betoppant. Átutazóban volt s kiszállott egy éj­ szakára. Nagyon szerette nagyma­ mát 1 Soh’sem feledte el, hogy nem szűcsmester lett belőle is, aminek nagytata szánta, — hanem tanult ember, amivé nagymama segítette két keze munkájával, arca veríté­ kével, mindig fájó derekával, sze­ gény fáradt lábával.

Most is fejrevaló kendőt hozott nagymamának, sötétet, puhát, me­ leget, öregeset s csattos nagy-nagy imakönyvet, öreg szemeknek való nagybetűsei. Csókkal borult a két kezére, arcára s mindig egy kis könny bujkált a szemében, míg nagymama megtapogatta a ruhája úri szövetét, a selyeminget, a bár­ sonygalléros felöltőt.

— „Hogy van, édesanyám, lelff

kém ?“ — kérdezte az ő meleg hangján.

— „Most jól vagyok fiam, mert itt vagy ! De minek költesz énrám? 1 Nem kellett volna ez a kendő, imád­ kozni tudok én már könyv nélkül is 1 De ha már hoztad, elteszem, velem temetik, ha meghalok!“ Vele is mentek az imakönyvek, szegény­ nyel, — most megbizonyosodhat róla Keresztapa, s talán együtt la­ pozgatják odafenn.

Aztán körülültük Keresztapát s szomjasan hallgattuk a szavát. El­ mesélt nagymamának mindent ; el­ hozta neki a verseit s nagymama csak a szemét törölgette, míg a fia karján végig-végig simított. En is a hallgatósághoz tartoztam, — soha el nem álmosodó, csendben lapuló hallgatóság voltam, hogy észre ne vegyenek s aludni ne küldjenek anyukáék.

Nekünk is mindig hozott könyvet Keresztapa. Egyszer a „Mindenki Jánoskáját“, máskor a „Rab ember fiait“, csak ott hibázott szegény, hogy mindig kettőnknek hozott egyet, közös dedikációval, ami fö­ lött másnap isszonyú püfölködések voltak. Valahogy úgy kellett volna, hogy kettőnknek három könyvet hozzon : egyet-egyet megőrzésre és megbecsülésre — egyet pedig veszekedési példányul.

Ahogy ránk terelődött a beszéd, anyuka kicsit büszkén megemlítette, hogy én is kezdek már verselni.

Nagymama mindjárt húzta is elő a kis irkalapot, amire születésnapi verset írtam neki.

Primitív kis alkotás volt. Kereszt­ apa elolvasta, aztán magához húzott. „No,gyere, te kis fekete tücsök! Majd én levizsgáztatlak a versírásból !

Igaz-e, hogy te mindenre tudsz rí­ met mondani?“ — Kicsit meg­ szeppentem, de visszagondolva epi­ kus alkotásaimra : az excentrikus színezetű „aranytojó tyúkra“ és „fehérszemű Gyöngyikére“, — bát­ ran feleltem : „tudok !"

12

„Nohát! Ide figyelj! Én mondok neked egy vers-sort s te reggelre csinálj hozzá egy másikat, — de rí­ meljen ám!“ Úgy vártam a beígért vers-sort, mint a vádlott az ítéletet, főkép, ha előre tudja, hogy halálos lesz.

A vers-sor így hangzott : „Jó do­ log a málnaszörp !“ Keresztapa hun­ cutul mosolygott, megcsókolt, aztán azt mondta : „De most már eredj ám aludni !“ Mentem én, — de nem aludni!

A szemem se tudtam lehunyni, mert lehet, hogy másnak jó dolog a málnaszörp, de nekem abban a pil­ lanatban határozottan a leggyűlöle­ tesebb valami volt a világon. Fo­ rogtam az ágyban, a kis párnám hétrét gyűrődötf, — de a málna­ szörpre csak nem tudtam rímet ta­ lálni.

Hiszen,ha megfordíthattam volna, hogy a „málnaszörp jó dolog, — mindig rája gondolok“ — máris készen lettem volna a klasszikus remekművel, de még csak nem is „gondolhattam rája“, hogy megfor­ dítsam a sorrendet, mert akkor még nem ismertem a poétika licentia szabályait.

Hajnalodott már, mikor megcsil­ lant előttem az utolsó lehetőség.

Elismételtem magamban még vagy háromszor a kínban született kín­ rímet s végre elaludtam.

Mire felkeltem, Keresztapa útra készült. Egy pyrrhusi győző bágyadt büszkeségével álltam elé s kivágtam verífékes költészetem gyümölcsét: „Jó dolog a málnaszörp, kis boccs issza : hörp, hörp, hörp !“ Keresztapa kacagva emelt a leve­ gőbe és csókkal honorálta a mű­ költést Bárcsak még egyszer vissza­ adhatnám neki ezt a csókot!

M Ű V É S Z I F E ST M É N Y E K B Ő L

állandó kiállítás a „B A G O L Y “

KÖNYV

ÉS

P A P ÍR Á R Ú H Á Z B A N

Gorove-utca 20 szám. (Faragó üzlethelyiség)

tyarga Sándor frigyes versei

Hőd Fonnyadt, rozsdás füvű réteken ténfergett és a puszta mélyén eltévedt a részeg óriás, az öreg őszi este s felbotlott a kósza ökörnyálban : tüskés indá/ú vad bozótba hullt, ahol csak kék kökény terem — tátott szája szürke párát gőzöl s renyhe köd száll a halott világra: vézna szelek dideregnek, vadlúdcsapat zajong valahol

Varázslóének a holdhoz Hívogatsz és csalogatsz csillagos láp, éjszaka boszorkánya, ki sértője — ám vigyázz, mert éjszaka van és vággyal, földi lázzal megigézlek, rontalak : az éj ingat, félve lenget, lehullsz majd a kék kocsányról és a lomha dombra pottyansz: felpattannál égi ágra, ámde újra csak aláhullsz — ég és föld közt ugrabugrálsz, mint a labda és a szív

A bánat Ólmos alkony kergeti széllel, farkasokkal, erdő alján mogorván im elébed toppan: szürke, lompos, kócos eb, faluból kiűzték, éhesfogú kódorgó le tt , nem köti már hűség.

Furkós bottal döngeti mord gazdátlansága, tolvajokkal cimborá/ó már vinnyogó álma.

Hulló lomb is kergeti, avar zizzenése— inába mar a szélnek és visszafut az éjbe

Ordaskedvű betyár Én egyedül járok téli utamon , vad erdő homályán, ropogó havon, régi ének is kisérget , fagyos szél : télen az ember alig él, nem is él. Óv, takargat a köd szeretőn, varjak húznak át a temetőn, az este is lomha, szürke, károgó, mért is nem fekete a zúz és a hó?

Cestvérem az, ki most az éjben jár: éhes ordas és ordaskedvű betyár, kik a zörgő bokrok mélyén tétován, dacos szívvel vágnak a gyors szél után

15

ABA NOVAK A fiatal magyar festőgeneráció: Aba-Novák, Berény, Bernáth, Derko vies, Egry, Szönyi stb. európai színvonalat jelent. Ranglistát aligha lehetne közöttük felállítani, az csak eunuk-műtörténészek szokása, hogy a zseniket méricskélik s sorrendet állapítanak meg közöttük. A festőkre is áll az, amit Ignotus mondott egy­ szer Ady Endréről : „Nagy költő volt?

— ez a szabója dolga. Költő volt I“ A z megint más kérdés, hogy ben­ nünket a legtöbb szál Aba-Novákhoz fűz, aki eddig már két nyarat töltött Szolnokon s a közelmúltban művész­ telepünk törzstagjává lett s mi érzel­ mi okokból őt tartjuk a legnagyobb­ nak.

Persze, minden igazi művész, aki a maga útját járja, az „új időknek új dalaival“ szólal meg, új lehe­ tőségekre mutat s friss szépsé­ gekkel jön (nem régi sti/useredményeken kérődzik s régi halhatat­ lanok nyomdokait tapossa), a vak támadások pergőtüzébe kerül. Ezért a zsenik csalhatatlan bizonyítéka, hogy csak feltétlen hódolói s engesz­ telhetetlen támadói vannak. Mint Aba-Nováknak.

Akik Szolnokra hozták, sokat vár­ nak tőle. A szolnoki művésztelep eddigi dicsőséges 5 eredményekben gazdag múltja után ; a negyedik év­ tized küszöbén egy mély, bensősé­ ges evolúciót.

Szolnok Krisztus előtt 1934-ben Mindenféle rendű és rangú írásnak először a címét olvassák el. Nem na­ gyon biztató cím : „Szolnok a bronz­ kor első periódusában“. Vagy : „Szol­ nok a neolit-korban“ . Ilyesmiről kelle­ metlen élőlények és dolgok jutnak az ember eszébe : tanárok, tudósok, iskola.

Legyen inkább : Szolnok Krisztus előtt 1934-ben. Legalább senkisem hiszi el, hogy erről lehet komolyan írni, hogy erről lehet valami biztosat tudni. Ne is tessék tovább olvasni ezt a cikket.

Hiszen ha én tudnám, hogy milyen volt akkor „Szolnok 1“ Én bizony nem tudom. De azt tapasztaltam, hogy az irkáló emberek rendesen arról szeret­ nek Írni, amiről semmit sem tudnak, de amiről szeretnének tudni. Én pedig szeretném tudni, hogy milyen világ volt itt 3868 évvel ezelőtt.

A városi könyvtárnak szánt adomá­ nyok között olyan könyv is akad, amelyiknek egyik-másik lapja már annyira rongyos vagy „nem tiszta“, hogy csak egyes szavakat vagy csak itt-ott néhány betűt lehet elolvasni rajta. Ta­ 14

lálja ki ebből az egész szöveget a könyv­ táros. Azért fizetik. Valahogy úgy van a régész is az anyafölddel, mint a könyv­ táros a rongyos és bemocskolt könyv­ lapokkal. Itt egy csont, ott egy edény­ cserép, amott egy szerszám vagy fegy­ ver töredéke, egészítse ki a régész ezekből az egész régi embert, a régi ember egész életét.

Ha majd K. u. . . .-ban megnyílik a szolnoki múzeum, a látogatók is megkisérelhetik, hogy mint műkedvelő ré­ gészek a történelemelőtti idők emlékeit fantáziájukkal egészítsék ki életté, az őskori ember életének képévé. Mert képzelet nélkül a leggazdagabb múzeum, a legtökéletesebb kiállítás is csak holt anyag. K. u. . . .-ban már valószínű­ leg gazdag lesz a szolnoki múzeum, tehát könnyebben fog menni ez a munka, de mit tegyek én ma, mikor alig né­ hány kőeszközből, csontból és edény­ ből kell megálmodnom a szép hazug­ ságot. Örülök is minden előkerült cserép­ darabnak, minden apró adatnak. Mikor

1927—28-ban, a mélyfúrás éveiben hi­ vatalos és nem hivatalos egyének druk­ koltak, hogy legyen víz (de néhány rosszmájú már-már remélte, hogy nem lesz víz), én is vártam a vizet, de Is­ ten és a Városi Tanács bocsássa meg bűnömet, engem inkább az izgatott, hogy milyen talajnemeket hoz fel a fúrógép olyan mélységből, mint amilyen magas a katholikus templom tornya tízszer vagy huszonötször, meg hogy a kavics-,homok-és agyagrétegek milyen vastagságban és sorrendben ülepedtek le egykor, igen sok ezer vagy több százezer évvel ezelőtt itt, ahol ma tán­ colnak és rádióznak, paprikás krumplit esznek és pezsgőznek, adót fizetnek és adósságot csinálnak, szeretnek és gyű­ lölnek, csüggednek és reménykednek az emberek. Ezért voltam mindennap a fúrásnál, ezért őrizzük a 78 féle talaj­ mintát legalább is olyan szeretettel, mint amilyennel a pénzes ember őrzi a neki jólétet és tiszteletet biztositó kincseit.

Ezek a talajnemek beszélnek. Elmond­ ják, hogy volt itt tenger, tó, folyó, mo­ csár, homokpuszta, megint folyó és igy tovább. Szép díszletek a színjáték­ hoz, melynek egy-egy felvonása évtizezredekig is tartott. És a színjáték emberi szereplői ? Bizony nagyon elka­ landoztam, mert az első „szolnoki em­ ber“ elég későn jelent meg, akkor, mikor az ember már rengeteg idő óta élt a Bükkben, a Mátrában, Dunántúlon.

Ez a mai emberhez úgyszólván telje­ sen hasonló, értelmes, halász-vadász lakosság igen ügyes csont- és kőesz­ közöket tudott készíteni, bár fogalmuk se volt szegényeknek, hogy ők a „csi­ szolt kőkorszakban“ élnek. Micsoda izgalom lehetett a neolit-hölgyek között, mikor messze idegenből idekerült egyegy rézgyöngy vagy aranyékszer 1 Mi­ lyen irigykedve nézték a kőkori kal­ mároktól idehozott rézbaltát azok a férfiak, akiknek ilyesmire „nem telt !“ Az első fém felfedezése nagyobb dolog volt a villamosság feltalálásánál, mert a pattintott majd később a csiszolt kő­ eszközök kora legalább tízszer annyi Ideig tartott, mint az emberiség mű­

velődésének fejlődése a réz megisme­ résétől kezdve a mai napig. K. e.

1934-ben már bronzeszközöket is is­ mert a „szolnoki ember“, de bizony az emberek nagyrésze itt továbbra is a kőkorszakban élt és fogalmuk se volt az akkori kultúrnépekről, pl. az egyip­ tomiakról. (Egyiptomban akkor a Xtl. dinasztia uralkodott. Honnan tudhatta volna ezt az akkori szolnoki ember ?

Igaz, hogy Egyiptomban ma sem tud­ ják, hogy Szolnokon ma milyen dinasz­ tia uralkodik). Ma sem kávézik a sze­ gény ember ezüst kanállal és ma se tud a szegény ember semmit még a vele egy városban lakó müveit ember szellemi életéről. Az egyik helyen „kő­ korszak“ volt, mig a másik helyen a kényeskedő hölgyek finomművű bronz­ tálba mártogatták nyelvecskéjüket. (Nem tudom mit szólnának a mai férjek az összépasszony főztjéhez.) Pedig közép­ magas hettfeégeink fontos „európai központok‘**lettek a termésréz bányá­ szata óta.

Tószeg olyan fővárosféle lehetett az Alföldön, csakhogy az emeletes háza­ kat cölöpépitmények helyettesítették.

Bűz ott is volt, mert a konyhahulladék a lakás közelében rothadt. Fürödni ugyan fürödött az ember, mert halá­ szat közben óhatatlan meg nem már­ tózni a vízben. Igen szép tiszta kőkori kultúrát találtunk Felső-Szászbereken.

A Zagyvagát, a Feketeváros és külö* sen Kengyel őskori szemmel nézve elég sűrűn lakott lehetett. Rákóczifalván pedig valamilyen jómódú nép te­ metkezett a bronzkorban Az ember a folyó közelében, de ármentes helyre települt. Rettentő sok árvizterület volt, a Duna-Tisza közén pedig ma itt, hol­ nap ott, homokbuckák. Ahol a viz fe­ nyegetett, cölöplakást építettek, más helyen földbe sűlyesztett, kunyhókat.

Sokat áztak-fáztak szegények, de lega­ lább nem gazdagították a szénkereske­ dőket. Tessék elképzelni, hogy nem volt selyemharisnya, se kis-, se nagy estélyi ruha. De bunda volt. Még a férfiaknak is. Ma nekünk nem jár.

Ebédre legtöbbször hal volt, meg kagyló, néha szarvaspecsenye, később már álla15

tokatis tenyésztett és kevés földet is müveit a kőkori és méginkábba bronzkori ember. Andris bácsi különvéleménye Nem, kérem. Mamut és rénszarvas nem volt K. e. 1934-ben, akkor már — Régen nem lát­ rég kihalt a szőrös elefánt Közép-Eutam, Andris bácsi. rópában, a rénszarvas is északra ván­ — Hát, tuggya, dorolt. De kereskedők voltak. A folyók nem igen vót kedve mentén, pl. a Zagyva partján bonyoli- ■ az embernek azok­ tották le a kereskedelmet a hegyvidék ban a kutya hide­ és Szolnok között. (Ki tudja, hogy gekben uccán, pia­ hívták akkor Szolnokot). Nyers követ, con ácsorogni. Így kész kő- majd fémeszközöket hoztak oszt bevettem ma­ és talán edényeket vittek cserébe. Az gam az odúmba s onnét lestem az edényről jut eszemben, hogy a Zagyva időjárást. mellett egy kb. 6 éves gyermek sirját — Gondolom, sok tüzianyaga elfo­ ástam ki, mellé tették a gyászoló szülők gyott a szokatlanul hosszú és kemény a kicsike ivópohárkáját és játékedényét. télen.

Egyébként jó dolguk volt a gyerkőcök­ — Hajja-e, kifogtam én ezen is. Mer’ nek, nem kellett iskolába járni. Minden­ hát a magamfajta szegény ember úgy kinek az apja volt tanitója a halászatban, spórol, ahogy tud. Most meg különös­ vadászatban, szerszámkészitésben (biz­ képen célirányos vót a spórolás, mivel tosan szigorúbb volt mint a mai tanárok ) hogy soha ilyen kevés nem vót a piz, Azt hiszem, hogy eredetileg béké­ mint mostanában, ezt a keveset pedig sebb természetű emberek voltak mint okos ember nem engedheti ki a kímími vagyunk. Amikor még a nagy álla­ nyen. tokkal kellett keserves küzdelmet foly­ — És hogy vitte keresztül a takatatni az ősembernek a jégkorban, (de rékoskodási elvet, Andris bácsi? nem itt, mert akkor még ez a tavas­ — Nagyon eccerűen. Maga is megmocsaras vidék lakhatatlan volt) egy­ tanulhattya. Mer ’ nem vagyok én irigy mást nem igen bántották. De mikor ember, szívesen szógállok tanáccsal. már kihaltak a nagy vadak, annyira Tuggya, észrevettem a természetemen, benne voltak, hogy egymást kezdték hogyha az asszony felmérgesít, attul bántani. eccere nagyon melegem szók lenni. Hát Kedves fiatal hölgyek és urak, mikor úgy irányítottam a dógot, hogy mind­ a Tiszában az andalító jazzra táncol­ gyárt reggel veszedelemmel kezdőggyík tok a természettel küzdő őseitek csont­ a nap, amit nem is vót olyan nehiz jai felett, persze hogy nem gondoltok megcsinálni, lévén igen hajlamos a arra, hogy mi volt itt 3868 évvel ez­ hitespárom az ellenszavalásra. így oszt előtt és mi lesz itt 3868 év múlva. délig nem vót fűtésre gondom.

Milyen vágyai, érzései, gondolatai le­ — De mit csinált délután ? hettek a bronzkori leánykáknak, kik — Mikor mit. Alsó-felső szomszédot kényesen sétálgattak és nevetgéltek az látogattam, mán hogy azt, amelikné* életet adó víz partján, vagy hogy mit meleg vót a kemence. Vagy pedig befognak gondolni a hölgyek 3868 év nyakaltam egy liternyi forraltbort. múlva a mai divatról.

— Hiszen a bor árából már fŰtheSzinte restelem, hogy ennyit fecseg­ tett volna egész nap.

— De annak nem lett volna láccattya, tem és adós maradtam azzal, hogy mi­ lyen volt Szolnok K. e. 1934-ben. Majd mivelhogy a meleg kimegy, a bor meg elmondom, ha megnyílik a szolnoki bement.

— Hát a szolnoki szerzők előadásán múzeum Szolnok hatalmas kultúrpalo­ volt-e Andris bácsi? tájában. K. u ... .-ban.

—* Bár csak álló*bilétát kaptam, Dr. Balogh Béla. lé

A „Három a kislány“ című operett szereplői : Hasitz Endre karnagy és a zenekar tagjai.

Balázs István és Boda István rendezők. Belső Manci, Horváth Nusi, Bódi Ella, Tímár Erzsi, Bulyáki Kató, Pozderka Manci, Vincze Gizi, Kozák Imre, Albrecht Ferenc, Tottál Károly, Kóbor Lajos, Balázs József, Auguszt Béla, Jung László, Helle János, Feke Sándor, Andrási István, Mészáros István, Németh István, Balog Antal („Millennium*'Dal-és Zeneegylet)

A „Menóra" közönsége 1934 február 24-én

(Fotó Homoki Miklós)

Szolnoki farsang 1934 : MTE-bál, Szolnoki Szerzők Estje, Gazdabál, Cigánybál, Taxibál

Jelm ezes gyermekzsúr Sáiközy György v. tanácsoséknál (Fotó Dobos István)

Deák Zsuzsika, Sárkőzy Palika, Soós Imre, Fehér Marica, Soós Gyula, ifj.

Klébinder Jenő, Csépay Lajoska, Ver­ ner Ivánka, Bóczán öcsi, Kerekes Mag­ di, Bagossy Marika, Winterhoffen Peti, Csépay Mária, Sárkőzy öcsi, Tayber Marianka, Szaller Éviké, Csebi Pogány Levente

(Fotó Dobos)

A leánylíceum növendékeinek ritmikus tánccsoportja

Az Á.M K.E. műkedvelő gárdája (Fotó Homoki Miklós)

Olősor: Beszteri Margit, Beszterl Ica, Kötess Ica, Beszteri Gyula, Stethák Manci, Kotesz Gizella, Bathó Manci. Álló sor : Csicsmann Gyula, Csabai Mik­ lós, Tassi János, Varga Imre, Varga Mihály, Ki­ rály József, Back Izidor, Holló János.

ABA NOVÁK VILMOS

K ém énydöntés i Ismét megszűnt egy téglag yár (Br. Harkányi féle)

A Vívó Kabaré szereplői : dr. Szántó József, Koppányi Ella, Madarász Imre, Goóts Mariann, dr. Mandel István, Bódi Lenke, Bódi Márta, Sándor Vilmos, Lengyel Sándor, Tamássy Dici, v. Scheftsik György, Pécsi Dajó, Szentgyörgyi Józsefné, dr. Gajzágó István, Horváth Nusi, dr. Vermes Andor, Végh László (Fotó Huszthy)

„Szolnoki édességek. 1. Lux Kázmérka (Fotó dr. Csorba) 2 Kertész Irma (Fotó Elit) 3. Szehdrei Körnél (Fotó Szekeres F.) 4. Balogh Iván (Fotó Tabák) 3. Kertész Margit (Fotó Elit) 6. Szekeres Ferkó (Fotó Szekeres F.) 7. Balássy £ini és Katóka (Fotó Szekeres F.) 8. Sajti Sanyika (Fotó Valis) 9. Busa Icuka (Fotó Valis)

Össztánc Sándor Vilmos tánciskolájában

(Fotó Dobos István)

Szolnoki csirkepiac (Fotรณ Balรกzsy Gyรถrgy)

de azér ott szorongtam én îs a többiek között.

— Végig hallgatta az egész műsort?

— Végig én! Ha egyébér, nem, mán csak azér* is, hogy igy megspó­ roltam felkelni a jószágetetéshöz, Mer* ippeg akkó' lett vége, amiké' hajnal­ ba' a jószágnak vetni szoktam.

— Akkor a pénzéért jól kiszórakozta magát.

— Már ahogy féllábon szórakozhatik az ember. Mer' a másik lábomnak mán nem jutott hely, oda más váltott bilétát, — És mi tetszett legjobban?

— Hát nagyon akkurátos vót a da­ lárda. Nem győztem csudáni, hogy annyi ember eccerre beszílt, oszt mind ugyan­ azt mondta és mégse zavarottak bele.

— Szóval, meg volt elégedve ?

— Hát egy kis hangos heti híradó még elkelt vóna, mivelhogy meg is szoktuk mán, hogy a színház-moziba’ a híradó nem marad el, meg azt látni is meg hallani is lehet, a szerzők elő­ adásán pedig egyik-másikat csak lát­ tuk, de nem hallottuk* — Hát azt hallotta-e, Andris bácsi, hogy már Szolnokon is szervezkednek a horogkeresztesek?

— Ver a szó rúla mifelénk, a Nagy­ városon is.

— Talán maga is belépett ebbe a most divatos uj pártba?

— Nem kellek én azoknak, hajja-e.

Mer* úgy hallom, — csak kétféle em­ bert vesznek föl. Vagy olyant, akinek mán van harmincezer hód főggye, vagy akinek semmije sincs, de szeretne könnyű szerrel egypár tiz- húszezerhódat szererezni.

— És helyesli ezt a mozgalmat?

— Mán régen meg kellett vóna csináni. Mer*, tuggya, olyan ez, mint a bárányhimlő. Minden gyerek átesik rajta.

Ki előbb, ki utóbb. Jobb hát, ha előbb elintéződik, hogy azután nyugalma legyen a gyereknek.

— Hát ahhoz mit szól, hogy az árvizmentesitő körül megint kavarodás támadt ?

— Rühellem azt a dógot. Mer * olyan ez, mint mikor az égő házbul a párnát mentik ki, a gyermek pedig bent felejtődik. Különben is közeledik a tavasz, inkább arra figyelmeznének hát, hogy az áradásnak megfelel-e majd a gát.

Mer* attul tartok, hogy a nagy hű-hó­ ban a gátrul megfeledkeznek, oszt ta­ vaszkor mindnyájan szaladhatunk — világgá.

M e gn yílt a

„ Fény** lo lé -la b o ra lé riu m A m a tő rö k felvételeinek szakszerű és le gsz e b b k id o lg o z á sa — v e rse n yárak b an .

Előhívások, máVéliTnagyítások!

G o r o v e - u t c a 20 sz á m —

(F a ra g ó n yo m da)

♦

A „ B a g o ly “ könyvkereskedés és papírárúhái fotó osztályán fén yk ép e ző gép e k, film ek, lem ezek, ve gysze re k é s az ö ssze s fotó cikkek gy á ri á rb a n kaph ató k .

Szolnok, G o ro v e -u tc a 2 0 . — F a ra g ó üzlethelyiség.

II

V

Jßill A n d rá s versei cHalott kérők futára •

Jiéha éjjel végtelen távolokból lejön egy sugár, mely csillagtól szakadt el, hogy csillaghoz érjen, száz évig jött, hogy meghaljon szemedben e t éjen; nézd, most pilládon ül, elfáradt mennyei futár dalán egy csillagról, aki régen nincs, üzent vele és ép ezek voltak utolsó szavai: szeretlek, szeretlek!

O boldog halott, ki porában is udvarol a szemednek és te boldog Vagy nagyon, a szemed könnyel tele.

M szó Szeretnék ólmot önteni a szavadba , ha mondod : szeretlek, hogy lehulljon íà szó és ne mondhasd soha másnakffelvennélek szép szó, játszanék veled, ellopnálak, hiszen az ember ilyen szavakért küzd s lesz eretnek Jioldog tolvaj, ki kedvese ajkáról lopott el téged s ha kell gyilkol is érted; az élet talán ennyi s nem több, őt fogod egyszer Ssten markába tenni, mire 6 kérdőn mosolyog: emberke, hát ezzel is beérted?

Űrtam fésűdet nézegetve Ember, ha megindulsz perceid vándorúján, sose nézz hátra, tanuld meg feledni a szépet, mielőtt megérintené szemed s ha költő vagy, lelked iránytűje a csillagokba mered, hidd el: szavad szádig ha ér, csöndnél beszédesebb a lárma. é n azt szeretem, mikor a magas fá k fölött elfuj a szél, alul a bokrok meg se hallják; elfolyna élelem kis fésű apró foga közt, a kedvest nézve, milyen hibátlan növésű — és szavát lesve, mely gyöngyszemként pereg, amíg meséi

Szolnoki <Srnö verse & íj

ücps

Utangatfó afhomj dús drapériája, eföíBorfó függöng eJsíett aSfahán.

ITefítsd meg eeer fággstárngú tenéoef (£Ísíhéta-feihem s árra Kis seoBám.

Htuffjon fe minden jaj, gátfó, meneknő, Stenngítő Karc, mi SöríönömKe tár, €)£gífjanak stemem fáttán tifok-rótsáh, 0'Tgífjon meg éfetem titha : a fiafáf é s tengjen minden kínok orgonája, «8

efc

8 dafofjon rímes daft a tsongó Bánat, efôontson oitorfákat a méfa »ágg, eindítson ef pogáng mámor-imákat. ©ÍCitostok drága Kertje kinirufjon, Stáffjon Karmai mutsiháfó spinemre, $ arangcsengők Kuffása: árpa kín, éggetfen örök nigase, drága rím, eJuorits könngtápoFt Rernadt éfetetnre .,

K IS G É P V A G Y N A G Y G É P ? ♦ A háború utáni évek rohamos tech­ nikai fejlődésében nem lehetett kivétel a fotótechnika sem s ez a fejődés aka­ ratlanul is új probléma elé állította az amatőrt, megszületett a formátumkér­ dés.

A háború előtti időben, ha egy ama­ tőr gépet akart vásárolni, valószínűleg eszébe sem jutott, hogy 9xl2-esnél kisebb formátumút vegyen, nem volt ritka azonban a 10x15-ös, sőt a 13x18-as kamara sem. A 4 ‘5x6-os gép már igen kicsinek számított és nem igen vették komolyan. Nagyítással kevesen foglal­ koztak, a képek majdnem kizárólag kontakt nyomatok voltak, melyeknél a jobb képszerűség minél nagyobb for­ mátumot követelt.

A háború után megváltozott a hely­ zet. A 8—10 évvel ezelőtt megindult racionalizálás nem kerülte el a fotótech­ nikát sem. Kisformátum ! Ez lett a jel­ szó. A kiskamarák dicséretétől volt han­ gos a fotóirodalom. Minél több kis negatívot csinálni olcsón, a tartalmilag és technikailag sikerűiteket megnagyí­ tani, a meg nem felelőket pedig el­ dobni 1 Maradinak számított, aki nem így gondolkodott.

A tömeges negativgyártásra valóban nagyszerűen alkalmasak a kiskamarák.

Film negati vanyaggal dolgoznak, egy­ szerre 16, vagy még több fölvételre

tölthetők. A leexponált filmtekercs pil­ lanatok alatt újjal cserélhető ki s így mi sem szab határt a fölvételek számá­ nak. A kisgép könnyű, kicsi, akár zsebben hordható, kezelése egyszerű, a rövid gyujtótávolság következtében a nagy mélységi élesség, a modern kis­ gépek nagy fényereje, valamint az új, nagy fényérzékenységű negativanyagok kitünően alkalmassá teszik a kisgépet a kézből való fotografálásra, ami igen nagy kényelmi szempont, nem is be­ szélve arról, hogy a modern, lüktető életábrázolás, a fotóriport el sem kép­ zelhető másképen. Úgy látszott tehát, hogy a kisgép a nagygéppel szemben megnyerte a csa­ tát. Azonban nem igy történt. Csak­ hamar kiderült, hogy a kisgép minden kényelmi előnye mellett is súlyos hát­ rányokkal jár, melyek részben pers­ pektivikus, részben pedig positiv és negativ technikai természetűek. Az egész világ fotóirodalmában éveken át nagy per folyt a kis és nagygép híveinek tábora között. A nagy per a végefelé közeledik s talán nem lesz érdektelen, ha mi is foglalkozunk vele. Lássuk te­ hát sorban a kisgépek hátrányait. A kisgépeknek rossz a perpektivájuk, mert a gyujtótávolságuk kicsiny. Már a középformátumnak számitó 6 5x9-es gépek rendszerint 10*5 cm gyűtáva is 19

elégtelennek bizonyul nagyon sok, főleg hogy 20 szoros nagyításon fölül pl. már a szabadban adódó fotótéma esetében. életlen a kép. A távolságot mindig Az ennél kisebb gyujtótávolság azon­ pontosan mérjük le, még pedig 3 m-en ban már nagy akadályt jelent a külső belül mérőszalaggal, centiméter pon­ fotografálásban, mert a gyujtótávolság tossággal. A nagyításnál ugyanis kitű­ csökkenésével erősen romlik a perspek­ nik, hogy nem mindegy az, hogy a tíva, rohamosan kisebbednek a felvett felvett képtárgy, mondjuk személy, az képtárgyak, annyira, hogy már arány­ élességi mező szélén, vagy pontosan a lag kis távolságra lévő, közepes nagy­ közepén áll-e? — Használjunk jó színságú képtárgyak sem fotografálhatók. érzékenységű, nagy fényérzékenységű, Én pl. hosszú tapasztalati eredmé­ finomszemcséjű, erőteljesen, de nem nyek alapján a következőket ajánlhatom. keményen dolgozó, jól fedő negativ1. Perspektíva. — A kisgép, tehát kis- anyagot. Ezen feltételeknek teljesen fókusz, alkalmas közeli csoportok, kö­ megfelelő negativanyag ugyan nincsen, zeli alakok, nagy tereptárgyak, mint de vannak olyanok, amelyek a kívána­ házak, közeli fák, utcajelenetek fotog- tost jól megközelítik. Álló és általában rafálására. Teljesen alkalmatlan azon­ kiegyenlítő hívással csak az igen drasz­ ban panorámák, síkterepen elszórt terep­ tikus fényellentétekkel biró fölvételeket tárgyak, mint alföldi tanyacsoportok, hívjuk. fasorok és minden olyan téma fotogÉs ha mindezen követelmények szi­ rafálására, ahol a képtárgyak minél kö­ gorú szemmeltartása útján brilliáns ne­ zelebbi szemlélete kívánatos. Tájfotog- gatívokhoz jutunk, mi sem könnyebb, rafálásra tehát nem mindig felel meg a mint a kisgéppel jó képet készíteni. kisgép, valamint a legtöbbször alkal­ h. I. matlan a tágasabb interiőrök fotogKözépiskoláink és a fényképezés. rafálására is.

2. Jó negatívokat kell készíteni. Ez Fotóművészeti folyóiratban olvassuk: „A viszont a fölvétel és az előhívás gon­ szekszárdi m.kir. áll. Garay János-reálgimná­ dosságán múlik. — Pontosan exponál­ zium Eötvös József önképzőköre fotószak­ f. é. május hó 20—21-én országos junk ! Ne vessük meg a fotométert, osztálya diákamatőr-fényképkiállítást rendez . , . ** akármennyire „tudunk“ is. Nagy érzé­ Felhívjuk a szolnoki középiskolák figyelmét kenységű negatívanyaggal dolgozzunk, erre a kiállítási hirdetményre, amely azt mu­ ez pedig nem tűri a helytelen exposi- tatja, hogy Szekszárdon — és biztos tudo­ szerint más városokban is, különö­ ciót, az előhívás közbe való korrigálás másunk sen pl. Budapesten, Kecskeméten, stb. — pedig majdnem teljesen ki van zárva a diákság komolyan veszi a fényképezést. az egyes fölvételek különbözősége mi­ S nagyon szép eredményt érhettek el a att Ne vegyünk föl egy filmtekercsre szekszárdi gimnazisták, ha tudásukat és művészetüket ma már országos kiállításon olyan fölvételeket, amelyek a megvilá­ vihetik a nyilvánosság elé. Szolnokon is gítás karakterében egymástól lényege­ nagyon sok diák kezében látni fényképe­ sen eltérnek. Egy vakítóan csillogó víz­ zőgépet, kérdés azonban, hogy munkálko­ felület és egy esős, szürke világításé dásuk helyes módszerek mellett és megfelelő halad-e? Éppen ezért itt is önkép­ utcai jelenet nem lehet egy filmteker­ irányban zőköreink feladata lenne, hogy összejöve­ csen, mert más előhívás kell az egyik­ telekkel, előadásokkal és fotókirándulások­ nek és teljesen más a másiknak. A ne­ kal, majd később kiállítások rendezésével, gatívoknak igen éleseknek kell lenniök, céltudatos és komoly útra tereljék a fény­ diákságot. A „Szolnoki Tükör*1 Öröm­ különben a nagy nagyítás lehetősége képező mel látná középiskoláink ilyen irányú kez­ teljesen kizárt. Kézből csak nagy zár­ deményezését s készséggel sietne a fotogsebességek alkalmazása mellett szabad rafáló diákság támogatására. exponálni. Nézetem szerint 1/75-öd Megalakult a Szolnoki Tükörbará* mp-nél lassúbb sebességek mellett már tok Társaságának fotó-csoportja« állványt kell használni. 1/50-edes zár­ Krónika. __ Az ezüst sók fényérzékenységét sebesség mellett már történhetnek 1727-ben Schulze hallei orvos fedezte fel. olyan elmozdulások vigyázat mellett is, 1757-ben SBeccarius turini tanár a klórezüst, 20

1814-ben ZDavy angol vegyész a jódezüst, majd 1826-ban ZBalnrd a brómezüst fényér­ zékenységére jött rá. Fényképet először ZNiepce készített 1822-ben, aszfaltlemezre.

Niepce eljárását ZDaguerre 1838-ban tökéle­ tesítette, ezért Daguerre-t tartják a fény­ képezés feltalálójának. Daguerre eljárása azonban még nem adott tartós képeket, jött tehát a kollódiumos eljárás. Ennek is meg volt a nagy hátránya : a lemezt közvetlenül felvétel előtt kellett fényérzékenyíteni, ezért nagyon körülményes volt vele a munka. Óriási jelentőségű volt tehát 3)r. ZMaddox angol orvos 1871-ben feltalált szárazlemezt.

1871-től kezdve a fotókémia szédületes tem­ póban fejlődik. Hogy ma, 1934-ben hol tar­ tunk, azt minden amatőr tudja.

A „Rollefcord“. ^ legutóbbi hónapok fotóújdonságai közül említést érdemel a 6x6-os tekercsfilmes „Rolleicord“ nevű tükörreflex-gép. Ez a praktikus masina úgy néz ki, mint nagyhírű testvérmodellje : a Rolleiflex, ára azonban jóval alacsonyabb.

Kompurzáras, 4*5 fényerejű . Zeiss-Triotar lencsével került forgalomba. A Rolleicord komoly gép, aránylag elég olcsó, ezért egy­ kettőre meg fogja hódítani a gyors és pre­ cíz munkát kedvelő amatőröket.

[Fotópályázatunk.IKorábbi számainkban hirdetett fotópályázatunkra eddig nagyon sok amatőr küldötte be fényképeit. A „Szol­ noki Tükör" következő számában ismertetni fogjuk pályázatunk eredményét s egyben megkezdjük a díjnyertes fényképek közlését is. Pályázni még lehet, miután a határidő f. é. április 30-án jár le.

Ü z e n e te k — nagy kép“ Ha ilyen kisméretű negatívról akar „kiállítási mé­ retre“ (24x30, vagy ennél is nagyobbra) nagyítani, akkor negatívjait feltétlenül fi­ nomszemcsés hívóban kell előhívnia. Na­ gyon sok'*fÍnomszemcséjű hívó receptje van forgalomban. A „Fotóművészeti Hírek“ leg­ utóbbi száma is közöl néhányat, melyek közül jelen üzenet írójának módjában volt egyik-másikat kipróbálni. Kitűnő eredmény érhető el a következő összeállítással: 1000 cm8 víz, 3 gr. metol, 80 gr. vízmentes szulfit, 5 gr. borax és V2 gr. brómkáli. A hivás ideje 5—6 perc. Próbálkozzék meg ezzel a hívóval, nem fogja megbánni. „Kis

gép

B. Qy. Szolnok : Örömmel látjuk, hogy ismét elővette fényképezőgépét. Fotóját meg­ kaptuk és ebben a számban már közöltük is.

Amatőr, Karcag : Ha beküldi fényképeit, szívesen fogjuk véleményünket nyilvánítani.

Cserkész. Szolnok: A cserkész témái kimeríthetetlenek. Cserkészélet, tájfényké­ pezés, stb , sok lehetőséget nyújtanak. Be­ ígért képeit várjuk.

Régi fotós, Szolnok: Mindenféle célra legalkalmasabb — egyben a legdrágább is — a tükörreflex-géptipus. Ha tehát kiváló géphez akar jutni, s van is rá elegendő pénze, ilyent vegyen, legalább 4*5-es opti­ kával Természetesen más rendszerben is vannak kitűnő gépek. Keressen fel bennün­ ket valamelyik szombat este 6—7 óra között a szerkesztőségben, amikor is részleteseb­ ben beszélgethetünk erről a kérdésről.

Fotóamatőrök!

A „Szolnoki Tükör“ legutóbbi számában meg­ hirdetett fotópályázat határidejét többek kíván­ ságára 1934. április 30-ára halasztottuk. Ezen határidő meghosszabbítással kívánjuk lehetővé tenni, hogy a már beérkezett pályázatokon kívül minden fotó-amatőr pályázatunkon rés/t vegyen.

Fotópályázat.

A .SZOLNOKI TÜKÖR“ .zerkesztősége érdekes, lehetőleg szolnoki, vagy szolnokmegyei vonatkozású témát tartal­ mazó fényképekre

pályázatot hirdet.

A képek hátlapjára csak a kép címe és a jelige irható fel. A nevet és címet tartalmazó boriték a képekkel együtt a kiadóhivatalba Faragó Sándor könyv­ nyomda („B a g o l y " könyvkereskedés) Szolnok, Gorove-utca 20 „fényképpá­ lyázat“ megjelöléssel küldendő be.

Beküldési határidó 1934 ápr. 30 A legjobb 5 fényképet dijazzuk és a „SZOLNOKI TÜKÖR“-ben bemutatjuk.

Ugyancsak lrközrljük a további legjobb­ nak talált 5 fényképet is.

Dijak a következők : I. dij : utalvány 15 P értékű fotócikkre II. dij: utalvány 10 P értékű fotócikkre 111 dij : utalvány 8 P értékű fotócikkre IV. dij : utalvány 7 P értékű fotócikkre V. dij : útalvázy 5 P értékű fotócikkre A bírálóbizottság tagjai — akik a pályázaton természetesen részt nem ve­ hetnek. — a következők: Dobos István, Tabák Lajos, Vidor Győző.

A „SZOLNOKI TÜKÖR“ szerkesztősége.

F n t á a m a t f í r í i k ! -F é n y“ fo«siaborarU lU d lIK U U lU lt ! tórium előhívásokat, művészi nagyításokat o l c s ó n k é s z í t Szolnok, Gorove-utca 20. Telefonszám 145

Minden idők legjobb szolnoki tizenegye Az ember néha elmereng, régi futball­ mérkőzések emlékét idézgeti, a szolnoki futball hőskorára, a háború alatt ver­ hetetlen MÁV-ra gondol, aztán a közel­ múlt forró küzdelmeire, elvonulnak lelki szemei előtt a régi játékosok s ilyenkor akaratlanul is arra gondol, hogy vájjon a szolnoki futball három évtizedes tör­ ténetében kik voltak a legnagyobbak, ha most ebben a pillanatban képessé­ geik teljes birtokában, formájuk tető­ pontján állanának rendelkezésre, kik lennének azok, akikből össze lehetne állítani minden idők legjobb szolnoki tizenegyét. Kik voltak azok, akik ennek a futballcsapatnak 11 posztján a legkimagaslóbbak voltak, posztjukon a leg­ jobb szolnoki futballisták?

Persze, az, aki ilyen feladatra vállal­ kozik, csaknem a lehetetlennel kiván megbirkózni. Az időbeli eltérések renge­ teg nehézséget okoznak, hiszen például azok a szolnokiak, akik háború előtt látogattáka futballpályákat,Tokajit tartot­ ták a legjobb kapusnak, a háború alatti generáció az idősebbik Augusztot, a mostaniak pedig az öccsét. Ki kell kap­ csolnia klubfanatizmust is,hiszen vannak olyan MOVE-isták, akik néhány kápráza­ tos védése alapján a gyenge-közepes Csonkát tartják a legkitűnőbb kapuvédő­ nek. Az elfogult SZAK-ista szerintPoIlák nagyobb játékos a jobbszélen, mint Herkóvolt; egy izig-vérig MÁV-istának pedig hiábavaló dolog magyarázni, hogy Kövesdi IV. jobb volt Kolláth Il.-nél.

Tárgyilagosan kell szemügyre vén­

át

ni a játékosok közül azokat, akik szolnoki viszonylatban extra-klasszist képvisellek. Ilyenek voltak : kapusok: Tokaji (a MÁV háború előtti csapatában), Auguszt I. Auguszt II. Dobozi. Közülük Auguszt II. volta legjobb, többszörös válogatott s a MÁV sokszor megingat­ hatatlan védelmének oszlopa. Jobb­ hátvédek Weisz (a régi, hires WeiszBulyáki hátvédpárból), Cmarkó, Sándor; Cmarkó elsősége vitathatatlan, magyar válogatottvoltshosszúidőn át— még ma is — legjobbembere csapatának,tökéletes technikai és taktikai felkészültséggel.

Balhátvédek : Bulyáki, Tamás (Csücski), Krieshoffer, Szekeres. Bulyáki, mint hátvéd is bekerülhetne a csapatba, a háború előtti játéka alapján, igazi nagy sikereit azonban a balszélső posztján 1917-1922-ig aratta; így a legnagyobb szolnoki futballista, Tamás kerül erre a posztra, az ő robusztus védőjátékát még csak meg sem közelítették idáig. Jobbhalfok: Zsemle, Horváth, Helmreich közül a technika, állóképesség és az igazi futballista-szív maradéktalanul Zsemlé­ ben volt meg, őt illeti az első hely.

Centerhalfok: Pető, Patak, Hegedűs, Herédi I., Tasi, bő a választék ; a MÁV há­ ború alatti sikersorozatának a hőse Hege­ dűs volt, 1918-ban a 8:l-es MÁV:KAC mérkőzés alatt „népszavazással“ ő kapta meg a legjobb szolnoki játékos címét s a kitűzött ezüst-serleget. Pető fénykorában még pimitivebb futballt játszottak. Pa­ tak a balhalf posztján is kitűnő volt, Tasi­ nál néha kiütközött az állóképesség hiá-

nya Balhalfok : Patak, Bulyáki, Ragg I. ; Patak tudása felülmúlta a Bulyákiét, de Bulyáki harcos futballista volt, csapatát sokszor egyedül vitte győzelemre s— magyar válogatott volt, övé az elsőség.

Jobbszélsők : Pipa, Ragg II., Pollák, Ka­ locsai ; itt nagyon nehéz a választás, a jó szélső összes erényei Herkóban vol­ tak meg legjobban. Centerek : Mittelstäger (a cseh őrmester), Horváth II., (MOVE) Riskó, Horváth. Mittelstägert, a háború alatti MÁV legendás centerét, csak a „megszépítő messziség" távlatában lát­ hatjuk a legnagyobbnak; tankszerü, ered­ ményes csatár volt, de sok technikai fogyatékossággal, Horváth II. rövid ideig játszott Szolnokon s főkép gyöngébb ellenfelek ellen ; abszolút mértékkel mér­ ve Riskót is felülmúlta Horváth, akinek centerjátékával kezdődnek a SZÁK igazi sikerei. Balösszekötők: Krebs II., Kántor, Pajor, Höfflinger. Kerbs II. a szolnoki futball hőskorában játszott, a nagytehetségö Kántor sportkarriérjét kettétörte tragikus halála. Itt az MTÉ Höfflingerjét kell tennünk az első helyre, aki egy­ maga szint, stílust s eredményességet tudott vinni csapata játékába. Balszélsők : Bálint, Bulyáki, Weszther, itt vitathatat­ lanul Bulyákié az elsőség, aki mint hát­ véd is bekerülhetne a csapatba. Nagy fut­ ballista volt, a szolnoki futball múltja el­ választhatatlanul össze van kötve a nevével.

Tehát igy állíthatjuk fel a mindenidők legjobb szolnoki tizenegyét :

A ug uu t (MÁV)

CmarkA

Tárná*

(MTE-MÁV)

(MÁV)

Zsaml* (MTE-MÁV)

Herkó

Hegedűs

Bulyáki

(MÁV)

(MTE-MÁV)

Beme

Horváth Hfifflinger Bulyáki

(MÁV) (MÁV-MOVE)

(SZAK)

(MTE)

(MÁV)

A kimaradottakból bőven telne egy II.csapatra is. Ez a második garnitúra így festhetne: Dobozi (SZAK)

Welsz

Szekeres

(MÁV)

(MTE)

Helmreich

Pető

Patak

(SZAK)

(MÁV)

(MÁV)

Pollák Kövesd! Mittelstäger Pajor Weszther (SZAK)

(SZAK)

(MÁV)

(MÁV) (MÁV-MOVE)

Most már könnyebb felállítani a har­ madik csapatot is: Auguszt I. (MÁV)

Sándor

Krieshoffer

(SZAK)

(M OVF)

Horváth

Herédi

(SZAK-MÁV)

(SZAK)

Pagg I. (MÁV-MOVE)

Ragg II. Kolláthll. Riskó Kántor Bálint (MÁV-MOVE) MÁV

(MÁV)

(MÁV)

(MÁV)

Elfogulatlan, hozzáértő és a szolnoki futballsport múltját ismerő emberek el fogják ismerni ezeknek a csapatfelál­ lításoknak viszonylagos helyességét.

Vidor Győző.

AM ER IK A I

J Ë M 1 N 6 T O N “ ÍRÓGÉPEK gyári képviselete és

RAKTARA

Szállítunk‘ 6—l?^havl r é s z le t t i'z e t é s r *• A legjobb minőségű irógépsjallag, kar bon papír, író gépkellékek

„BAGOLY“ KÖNYV- ÉS PAPIr ARÚHAZ Szolnok, Gorovo-u. 20 Tolofonssám 140

2S

M O ZI 4 TÜKÖRBEN! . . .

A Szolnoki ‘Gükörben voltaképen a reális való-élet tükörképét kell látnunk, s ha ebbe a lapba belenézünk, mint egy mágikus, fantasztikus tükörben kell elénk tükröződni száz és száz színes valóságnak, amely a laikus ember szá­ mára az életben csak külszin, csak látszat s a mélyebb, — az igazi, — értelmét ez a bűvös tükör tudja meg­ mutatni.

Beszéltünk már sok mindenről, — megforgattuk a tükröt temérdek téma, gondolat, elképzelés előtt, de nem be­ széltünk még a moziról, nem kíséreltük meg annak mélységbe nyúló perspek­ tíváit kikutatni, nem akartuk még meg­ fogni a lelkét, azt a szellemiséget, ami a fehér vásznon felcsillogó képek káprázata mögött rejtőzik.

A mozi a tükörben ! — A mozi a vizsgálóbíró előtt. — Most vallja a színtiszta igazságot! — A XX. század technikájának kétség­ telenül egyik legnagyobb diadala a mozgófénykép feltalálása és tökéletesí­ tése, s nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a modern kultúra kezében ez egyik leghatalmasabb tanító és propa­ ganda eszköz. A mozi végletei határta­ lanok. Úgyszólván percek alatt keresztül úszik az egész világ felett, valóságot ad életet, fid, meggyőző erővel hat a nézőkre s különösen a hangos film feltaláfása óta, az életnek tökéletes impresszióját nyújtja. A néző, aki beül a moziba, a mozi-vásznon keresztül mint egy, fantasztikus varázsablakon át kitekint a létbe, s a filmrendező fantáziá­ jával együtt száguld országról-országra.

31 m ozi elsősorban oktat.

A nagy utánajárással, komoly művészi mun­ kával, előkészítéssel, tudományos ki­ dolgozással elkészített filmek temérdek ismeretet nyújtanak. Idegen országokat, tájakat, .népek erkölcseit, szokásait, különlegességeit mutatja be a nézők­ nek, s egy-egy mese keretében játszva tanulja meg a néző azt, amit jóformán egy iskola sem tud vele megtaníttatni...

31 m ozi felvilágosít. — Tudományos, 24

társadalmi, politikai és erkölcsi prob­ lémák megoldását reálisan érzékelteti s ezáltal rendkívül alkalmas nézetek helyes irányba való terelésére, esetleg egyes nézetek melletti propagandára ..

Z/í mozi kultúrát terjeszt. — Világhírű irók, művészek alkotásait vetíti elénk, világhírű művészeket szólaltat meg, énekeltet. Előttünk játszanak, alakítanak, korunk legnagyobb művészi egyéni­ ségei, akiket talán a közönség egyéb­ ként soha életében nem tudott volna látni.

3L mozi népszerűsít. — Mindazokat az értékeket, melyeket fentebb felsoroltunk, elviszi a legkisebb faluba is, — úgy­ szólván fillérekért élvezhetővé teszi a legszegényebb rétegek számára is — s igy átfogó ereje elképzelhetetlenül nagy.

Emellett a mozi ma már feltétlenül művészi. Tagadhatatlan, hogy vannak még egyesek, különösen a régebbi ge­ nerációból, akik még emlékeznek arra, hogy a mozi vásáros sátrak alatt, mu­ tatványos jelleggel működött ezelőtt 30 évvel — de vájjon ugyanezek merik-e kétségbe vonni a milánói Scala művé­ szi mivoltát, amikor tudják, hogy a színjátszásnak is meg volt, nem is olyan régen, a maga vándorkordélya. A fil­ meket ma már művészi érzékű rende­ zők csinálják, komoly tudósok és szak­ férfiak bevonása mellett, s filmet, még a legrövidebb és legkevésbé jelentőségteljeset is úgy igyekeznek megcsinálni á filmgyárak, hogy azok művészi kva­ litásai minden kétségen felül álljanak.

Szándékosan kerültük az összehason­ lítást a mozi és a színház között, hi­ szen mind a kettő egészen más irányban szolgálja a kultúrát, azonban annyi bi­ zonyos, hogy a mozi távlatainak meg­ nagyobbodása és művészi nívójának óriási emelkedése feltétlenül magával vonzz i azt, hogy a színházi produkciók úgy a fővárosban mint a vidéken, nívó­ ban, művészi értékekben még maga­ sabbra emelkednek, miután, ellenkező esetben, nem fogják tudni indokolni a közönség előtt fennmaradásuk szüksé­ gességét. *

B R ID G E -K R Ó N IK A R o v a tv e z e tő

Az Európán áthaladó bridge-láz csökkenőben van. Az emberek kezdik belátni, hogy a bridge egy szórakoztató kártyajáték és nem sport, ahol idegekremenő küzdelemben sokszor a sze­ rencsésebb, vagy jobban összetanult partnerek győznek.

Szolnokon is néhány év alatt tért hódított a bridge, főleg a gyengébb nem körében (szegény férjek) és a röminek erős konkurense lett, ami természetes is ha e két játék szépségeit, vál­ tozatosságát Összehasonlítjuk.

Az összeszokott párok a bridgelők veszedel­ mei, tőlük nyerni igazán művészet. Erről jut eszembe egy kedves kis történet, amelynél enyhítő körülmény, hogy tényleg megtörtént.

Egy családnál játszottunk és az első kiosztás előtt a következő dialógus folyt le : Ház úrnője (kezdő bridgelő) : ,,Megengeditek kedveseim, hogy mielőtt elkezdjük felvilágosítást kérjek férjemtől egy dologra vonatkozólag, amelyben nem vagyok bizonyos.“ Csak rajta volt az igenlő válasz. „Mondd, szivikém, két vagy három rúgás jelent szanzadut ?'* Mi újság a bridge berkeiben ? A cukor­ gyáriak kinai fallal körübástyázva készülnek a legközelebbi versenyre. Meg akarják mutatni, hogy nem véletlen volt brilliáns szereplésük a tavalyi versenyen. Néhány ifjú bridge-óriás ké­ szül Budapestre a f. hó 24-i bankversenyre.

Azt hisszük, inkább a szórakozás, mint a bridge vonzza őket.

A bridgeről igen eltérők a vélemények. A múltkoriban jóval éjfél után megkérdeztük dr. V. W. B. urat a Tiszában, aki miután a hetedik vigaszrobbert is elvesztette akként nyilakozott, hogy a „bridge a civilizációt fenye­ gető, unalmas, buta játék.“ Nekünk is volt már mostanában ilyen lapunk. (Szerk.)

Végül engedjék meg, hogy elmondjam a hét legbájosabb bridge-történetét Egy fiatal hölgy

D r. G E T T L E R

PÁL

állított be minap a Niehold féle nagytjrafikbp. „Kérek egy csomag bridge kártyát —L mon­ dotta — és lenne szíves egyúttal bevezetni a játék rejtelmeibe.“ Mint halljuk, a hölgy azóta szorgalmasan tanul az ifjú bridge-matadortól, ki ingyen órákat ad . . .

Lapunk maiszámától kezdve állandóan közlünk bridge feladványokat, amelyeknek megfejtőit a Szolnoki Tükör fogja jutalmazni.Tessék pályázni.

I. Feladvány.

Pick : 5, 2 Kör : — Káró: K. 3, 2 Treff: A. 8, 7, 5 Pick: 7, 6 Kör: B Káró: D. 10,8 Treff: D, B, 2

Észak

«

2 V

l 2

Pick: Kör: D. 10, 9,7 Káró: B Treff: 9, 6, 4,3

Dél

Pick: 9, 8 Kör: K, 3, 2 Káró : 5, 4 Treff: K, 10 Pick az adu. Dél játszik ki. Észak és Dél nyolc ütést csinál minden ellen játék dacára.

(Megfejtők között az alábbi díjakat sorsoljuk ki.)

1. 1 db. la nyakkendő Kalmár Miksa cégtől II. 1 db, la férfi divalkalap Kiinger Ruhaárúháztól (Nerfeld palota) Hl. 1 db. diványpárna alap özv, Weisz Fülöpné kézimunkaüzletből IV-V. 1—1 évi előfizetés a Szolnoki Tükörre Megoldás a Szolnoki Tükör legközölebbi áprilisi számában. Megfejtési határidő április 20.

Megfejtéseket kérjük a „Bagoly“ könyv és papírárúházban „Szolnoki Tükör“ postaládájába bedobni.

SAKKÉLET A sakkozás az emberiség oly közös kincse, mely foglalkozás és felekezet, sőt nemzetiségre való tekintet nélkül egyesíti mindazokat a ki­ fogástalanul élő és viselkedő embereket, akik azzal foglalkoznak.

A világháború megszűntével a világ sakko­ zói, eitérőleg a testi sportok művelőitől, fenn­ tartás nélkül, azonnal békejobbot nyújtottak egymásnak s ebből azóta eltelt másfél évtized alatt oly virágzó sakk-élet fejlődött ki, amely­ hez hasonlót a sakkozás többszáz éves törté­ nete sem mutathat fel.

Erre a rövid időszakra esik a magyar-sakk* élet nagyszerű fellendülése is. Míg a világ­ háborút megelőző időszakban a fővárosnak mindössze 4 sakk-köre volt, napjainkban immár több, mint 50 kör csapatai küzdenek a fővá­ rosi csapatbajnokságban»

A fővárosi sakkélettel párhuzamosan a vidék sakkélete is oly örvendetes fejlődésnek indult, hogy volt idő, midőn a magyar sakkélet terén vezetőszerepet töltött be. Ezt bizonyítják a győri, debreceni, kecskeméti s legutóbb a szol­ noki nemzetközi mesterversenyek.

A szolnoki sakkélet a szolnoki sakk-körben éledt újra. Volt már előtte is sakk-kor, de az megszűnt s még régi szolnoki sakkozók között is kevesen tudnak róla.

Hogy a szo'noki sakk-kör egy rövid évtized alatt a fejlődés olyan magas fokára tudott emel­ kedni, amelyről a közelmúltban megtartott nemzetközi versenyen tett tanúságot, midőn amatőrjeink Kmoch bécsi nagymester, Steiner Endre és Merényi Lajos budapesti és Chalupetzky Ferenc győri mesterek ellen arattak győzelmet : annak a szellemnek köszönhető,

w

mely a korben meghonosult a amely szellem mindig csak azt vette figyelembe, ki mennyit ér a sakkozás szempontjából ?

Ahol ettől eltérően más szempontok (fog­ lalkozás, stb.) érvényesültek, az visszafejlődésre s majd a kor és sakkélet teljes megszűnésére vezetett.

A jövőt illetőleg az a szolnoki sakkor fel­ adata, hogy azt a pozíciót, melyet kitartó és céltudatos munkásságával elért, fenntartsa s a lehetőséghez képest tovább fejlessze. Nagy nehézséget okoz e tekintetben az anyagi esz­ közök szűkös volta és az utánpótlás kérdése.

Az anyagiak kérdése a súlyos gazdasági helyzetben nagyon megnehezíti a kör eredmé­ nyes működését. Mindazonáltal meg van a re­ mény, hogy Szolnok város sakkszerető közön­ ségének áldozatkészsége a jövőben is hozzá fogja segíteni a kort Szolnok város sakk-kulturájának további fejleszthetéséhez.

Súlyos feladat az utánpótlás kérdése is.

Ugyanis városunk középiskoláiban hiányzik a sakkélet. Innen van. hogy a szolnoki sakkor évek során át alig kap középiskolát végzett sakkozót. A körülöttünk fekvő alföldi városok középiskoláiban már mindenütt van sakkélet A Magyar Sakkszövetség vezetősége programmjába foglalta a középiskolai sakkozás megszervezését s így e téren is javulás várható. ♦ Kiemelkedő eseménye lesz a szolnoki sakk­ életnek dr. Emánuel Lasker volt világmester kilátásba helyezett szimultánja, mely e hó má­ sodik felében, vagy jövő hó első felében kerül lebonyolításra s méltó folytatása lesz azoknak a nagyszabású sakkeseményeknek, melyeket a szolnoki sakk-körnek eddig is sikerült váro­ sunk számára biztosítani.

Szövérffy József

1 sz. játszma Skandináv megnyitás.

Játszották Szolnokon, 1934. III. 2-án. Meccs játszma : Világos : Szijjártó Szabó Benjamin Sötét : Binder Raoul 1. e 2 — e 4, d 7 - d 5 A skandináv megnyitás, vagy közép ellenesei régen igen kedvelt megnyitás volt. A vezér gyors játékba hozatala miatt sötét nem fél egy­ két fejlődési lépést elajándékozni. A vállalkozó szellemű sötét szöveglépése érdekes játékra vezet, azonban nem ajánlatos, mivel a sötét vezér különböző támadási lehetőségeknek van kitéve s ez által sok tempót veszít, a mit a jelen játszma fényesen bizonyít.

4 X d 5.

V d 8 X d5 2.

1 — c 3.

V d 5 — a 5.

3. H 2 — d 4.

H g 8 — f 6.

4.

F c 8 — g 4.

5. H g 1 — f 3.

6. h 2 — h 3, szokásos itt F f 1 — e 2. lépés is. A szöveglépés a legerélyesebb.

6............................................V a 5 — h 5. ?

Hibás lépés. A legjobb itt F g 4 — h 5. vagy ütni a H-t f 3-on.

T. F f 1 — e 2. . . . e 7 -e 6 ?? Újabb hiba, ami már vesztésre vezet.

8. B h l — g l . l A leghelyesebb válasz.

Sötét tisztet vészit s a mellett a vezér is a sarokba szorul.

8 ..................

F g 4 — f 5.

V h 5 X h 3.

9. g 2 — g 4.

10. g 4 X f 5.

V h 3 X f 5.

V f 5 - h 3.

11. B g 1 — g 5.

12. F e 2 — f 1.

V h 3 — h 1.

Nincs más lépés ; sötét vezér beszorult a sarokba.

13. V d 1 — e 2.

H b 8 — d 7.

14. F c 1 — f 4.

0 - 0 - 0 .

15. 0 — 0 — 0 H f 6 — e 8.

Ez sötétre nézve kényszerlépés. A vezérnek kell utat csinálni a visszavonulásra.

16. F f i — g 2.

V h 1 — h 6.

17. B g 5 - f 5. ! g 7 — g 5.

Ismét kényszerlépés V g 6-ra H f 3 — h 4 vezért nyerne.

18. F f 4 X g 5.

V h 6 — g 6.

19. H f 3 — h 4.

V g 6 — g 8.

Látszólag sötét immár megszabadult a ve­ szélyből s vezére is révbe ért. A meglepetés azonban a másik szárnyon zúdul rá 20. B f 5 — a 5. ! f 7 — f 6. Újabb kényszerlépés. Sötét menti a minőség vesztést, elnézi azonban a következő csinos folytatást. Játszmája azonban egyébként is tart­ hatatlan.

21. F g 2 x b 7 -|- ! I Kellemetlen meg­ lepetés sötétre.

21.

K c 8 X b 7.

K b 8-ra is V a 6 következne és a matt nem védhető.

22. V e 2 — a 6 és világos 3 lépésre mat­ tot jelentett be.

K b 7 - b 8.

22.

K b 8 - c 8.

23. V a 6 X a 7 4 - | K c 8 — b 8.

24. V a 7 - a 6 + • jakk-matt.

25. V a 6 — a 8 Tanulságos és érdekes játszma csinos befe­ jezéssel.

Elemezte : Szijjártó Szabó Benjamin

ggggggggggggggjggggggfigjgggggjggggggmgggggggggjmgggggg

Kávóházban, v en d églőb en , cukrászdában, borbélynál “S 3 k ö v e t e l j e a „SZOLNOKI TÜKÖR“ c í m ű f o l y ó i r a t o t !

26

ELM ESPORT,

r o v a t v e z e t ő

m a g o s

I

s t v á n

Qr.

Előfizetőink és olvasóink köréből több oldalról megnyilvánuló óhajnak teszünk eleget akkor, amikor lapunk hasábjain új rovatot nyitunk, alkalmat adva hasznos szórakozásra.

Első alkalommal egy keresztrejtvényt és egy külföldön is elismert elmeélesítő rejtvényt közlünk.

A megfejtések 1934 április 20-ig kül­ dendők be e lap kiadóhivatalához „Ba­ goly“ papirárúház, vagy a gyüjtőszekrénybedobandók, mely ugyanott található.

Minden megfejtéshez melléklendőazoldal alján látható szelvény úgy hogy, elő­ fizetőinken kívül a példányonkénti vásár­ lóink is pályázhatnak. Pályázni már egy megfejtéssel is lehet.

12. Ujjongás görög szóval.

13. Ford: körömlakk márka 14. Időhatározó (ékezethiba).

15 Azonos mássalhangzók.

16. Háziállat.

17. Ádám egyik alakja az Ember Tragédiájában.

18. . .-ik-fázik.

19. Kereskedelmi alakulat.

22. Ilyen gép is van.

23. Tagadószó.

24............. -ropog.

27. Arab rang.

29. Szolnok legszebb utcája.

32. El ige egyik alakja.

33 Grafikus és portréfestő.

34. Hittel jár együtt.

35. Ford: kereskedelmi alakulat rövidítése.

36. Mindnyájunk atyja.

37. Német iparkoncern röv.

38............del Monte.

39. Durva sport.

41. A XIV. század kulturforradalma.

Jutalmak a keresztrejtvény megfejtőinek : I. 1 nyári ruhára való anyag Brüll és Neumann Függőleges. cégtől 1. Az ember tragédiája egyik jelenete, név­ II. 1 selyemruhára valóanyag Weiszlgnáccégtol elővel.

III. 1 festmény Bagoly könyv és papírárúházból 2. Strauss opera.

IV. 1 pár keztyű Fodor Arthur divatáruüzletéből 3. Ford : Gnóm.

V. 10 m csipke vagy 1 la nyakkendő Újlaki Kál­ 4. Ford: orosz folyó neve. mán divatáruüzletéből 5. Szolnok minisztere.

Tanár úr kérem . . . megfejtőinek : 6. Os ma gyár női név.

VI. 3 ondolálás a Schwimmer hölgyfodrász7. Ford.: Szolnoki városrész. szalonban 9. Neves hegedűmárka.

VII. 1 csiszolttükör Kádár Elek tükörgyárából 10. Vajda J. költői alakja.

VIII. 1 divatos nyakkendő Lusztig Ármintól 11. Végzet IX-X. 1—1 évi előfizetés a Szolnoki Tükörre 21. Természetellenes.

A helyes megfejtést, valamint a nyertesek 24. Tisztítószer. nevét a következő számban hozzuk.

25. Mai házasságoknál fontos hogy a menyaszszony j ó ............-e! r" i 1 2 3 R T 26. Bizalmatlanságot keltő.

9 10 28. Ford.: Szép, franciául nőnemben.

11 |12 8 1 30. Nem nyitott.

13 14 31. Közüzem.

15 1 40- Liba hangja (ékezethiány).

17 16 19

20

23

Í4

29 30

25

1

1 r

|32

1 1

|37

1 1

34 36 38

41

26 |27 28

31

33" 35

18 1 1

21 22

39

40

1

Vizszintes.

1. A múlt hónap kulturünnepe Szolnokon (az elsősor végén megtörik.)

8. A Szolnoki Tükör nyomdatujdonosa (ke* resztnév első betűjével).

T a n á r úr k é re m . . .

1. Ki volt az első magyar ,,renaissance“uralkodó.?

2. Ki volt az utolsó német római császár?

3. Hány ízben állott kormányzó Magyarország élén ?

4. Ki volt az utolsó nádor és mikor?

5. Ki volt Marat gyilkosa ?

6. Hol van a „Sixtini Madonna" jelenleg ?

7. Hol született Shakespeare?

8. Ki az „Ezeregyéjszaka" mesemondója ?

9. Hogy hangzik a pápa koronázáskori jel­ mondata?

10. Ki írta „A tűz"-et ?

Reiívenyszelvény

A „Szolnoki Tükör" ll.évf. 2-ik számához 27

r

K I A D Ó H ÍV A T A L I K Ö ZLEM ÉNYEK > -

.

.

■.

...................

, ,

Legutóbbi pályázatunkra befutott ötletek kö­ zül a januári számunkban megvalósítottuk a „Rejtett utalványokat“. Az ötlet beküldőjét dr. Lenkei József urat az eredményes ötletéért könyvjutalomban részesítettük.

Az elrejtett 15 drb. utalvány szerencsés megtalálói voltak: L Wirt Gyula 1 ezüst irón Balázs ékszer­ üzlettől II. Kardos Erzsébet 1 la kalap Kiinger Ruhaárúház cégtől III. Gräser Matild 1 pár keztyű Kemény György kesztyűstől IV. Fejes Julianna 1 évi előfizetés a Szol­ noki Tttkör-re V. dr. Zs. Tóth Gáborné 1 pár selyemharis­ nya Kovács Ernő cégtől VI. Kovács Béla 1 selyem nyakkendő Kal­ már Miksa cégtől VII. Németh Gyula 1 üveg rum, 1 üveg bor Szente Mór cégtől VIII. Hauk Antal 1 női selyemruhára való anyag Brüll és Neumann cégtől IX. Binder Raoul 1 olajfestmény „Bagoly“ k ö n y v és papirárűház cégtől X. Strasser József 1 évi előfizelés a Szol­ noki T ü k ö r r e XI. Mauler Andor 1 női selyemruhára való anyag Weisz Ignác cégtől XII. Török László 1 db. sorsjegy J/^es a XXXII. osztálysorsjáték első osztályára : Gettler bank és váltóüzlettői XIII. Horváth Péter 1 évi előfizetés 1 „SzolXIV. Szőke Antal „ „ „ > noki XV. Tóth István „ „ „ J Tükör“

__________

X. 1 divatos nyakkendő Lusztlg Ármin cégtől Xl-XV. 5 Egyenként 1-1 évi előfizetés a Szolnoki Tükör re összesen 15 nyeremény

Pályázati feltételek Megfejtésekhez melléklendő a 27 oldalon le­ vő szelvény.

(Előfizetőknek elegendő a megfejtés bekül­ dése alkalmával az aláírás alá nElőfizető11 szót írni, ez esetben szelvény nem szükséges.)

Beküldési határidő 1934 április 21.

A megfejtéseket az alanti címre kérjük kül­ deni, vagy a kiadóhivatalunkban „Bagoly“ papírárúházban levő postaszekrénybe bedobni. „Szolnoki Tükör“ kiadóhivatala Szolnok Gorove-u. 20.

A boríték felső bal sarkában kérjük feltün­ tetni a „Rejtvény11 szót.

ni

Az összes márkás

Ilford Agfa Zeiss Ikon Geavert Lumiere Perutz stb.

O n t Is é r t f s k e l l I A 25 és 27 oldalokon közölt rejtvények és feladványok megfejtői között az alanti jutalom­ tárgyakat osztjuk ki : I. 1 nyári ruhára való anyag Brüll és Neumann cégtől II. 1 selyemruhára való anyag Weisz Ig­ nác cégtől III. 1 festmény „Bagoly“ könyv- és papirárúház cégtől IV. 1 pár kesztyű Fodor Arthúr cégtől V. 1 nyakkendő la minőség Kalmár Miksa cégtől VI. 1 la férfikalap Kiinger Ruhaárúház cégtől VII. 3 ondolálás Schwimmer hölgyfodrász-szalónban Vili. 10 m csipke vagy egy nyakkendő Újlaki Kálmán cégtől IX» 1 kézimunka alap özv. Weisz Fü* löpné cégtől

28

____

állandóan

friss á lla p o tb a n gyári árban kaphatók a

„Bagoly“ könyv- és

papiráruház f o t ó o s z t á l y á n

Szolnok, Gorove-utca 20 (F aragó üzlethelyiség)

A legújabban megjelent szépirodalmi műveket az alábbiak­ ban ismertetjük : " D Z S IN G IZ K H Á N A VILÁG C SÁ SZ Á R A Fordította és a magyarországi tatárjárás tör­ ténetét írta NÁDAY ISTVÁN Egy mongol nomád életregénye, aki a Góbi sivatag embergyilkoló homokjáról előretör és meghódítja a világít. Katonai géniuszatündöklőbb Napóleonénál, személye örök rejtélye a világtörténelemnek, alakja kimagaslóbb, mint Julius Caesaré. Ez a könyv izgalmasabb minden regénynél; lélegzetállítóan magasodik, szélese­ dik előttünk Dzsingiz Khán minden emberit felülmúló karrierje: amíg a 13 éves földönfutó nomád gyerekből a világ császára lesz.

TAMÁS ISTVÁN

E G Y F É R F I V IS S Z A F O R D U L A régi erkölcsi fogalmak alaposan eltolódtak.

Ma már ki merjük mondani, hogy egy házas­ ságnál nemcsak az anyagi és lelki feltételek a legfontosabbak, hanem a testi harmónia is el­ engedhetetlen feltétele a tartós boldogságnak.

Róluk egy véres, bolond kor póruljártjairól, té­ velygőiről és csodaváróiról szól Tamás István új regénye. Bitor férfiassággal szaggatja le a függönyt legfájóbb hazugságainkról és nem tükröt tart elibénk, hanem magát az életet.

KARIN MICHAELIS h a lá lo s szerelem A „Halálos szerelem“, egy nemcsak művé­ szileg a teljes egyszerűségig érett, hanem em­ berileg is teljesen befejezett mindent meglátó, mindent megértő és mindent megbocsájtós nő alkotása Áz az asszony, akiről ebben a re­ gényben ír, mintaképe a polgári feleségnek, — addig a pillanatig, amíg egy nagy élmény, ser­ dülőkori szerelmesével való találkozása, ki nem zökkenti őt az élet nyugodt sínéiről. Ebben a percben minden meginog körülötte, család, gyermek, biztonság, jólét. Gyengeségéért, hogy mégsem mer, mégsem tud szakítani a polgári világfelfogással, életével fizet.

PANTELEJMON ROMANOV

HÁROM PAR S E L Y E M H A R IS N Y A A Három pár selyemharisnya egy orosz tudós fiatal feleségének nagy lelki megpróbáltatásait, szerelmi játékait és tragikomikus csalódásait, írja meg, Soha regény még nem világított be ilyen élesen a szovjet kaotikus életébe, nyo­ masztó légkörébe, a tanult ember egyszobás lakásába s abba az örökös rettegésbe, amely­ ben a szovjet alatt élnek az emberek.

ILJA EHRENBURG

L A S IK R O IT S C H W A N T Z Lasik Roitschwantz mozgalmas élete az oroszországi Homel egyik kis szabóműhelyéből indul ki, végigvonul Európán és Palesztinában, Rschel sírjánál ér véget. E csodálatos kiszsidó törté­ nete nem csupán regény: hatalmas vádirat az emberi gonoszság és butaság ellen. Lasik Roitschwantz épen úgy halhatatlan alakja lesz a vi'ágirodalom regényhőseinek, mint Raszkolnyikov, Don Quijote, vagy Svejk.

ERICH EBERMAYER

A S IF J Ú S Á G É L N I A K A R Vischer Erhard fiatal német diák és Mirjam, a nagy költő lánya és hősünk szerelme, elke­ rülnek hazulról a híres odilienbergi szabad­ iskolában Egész kis társadalom ez az Odilienberg, mindenkinek ugyanúgy megvan a szerepe, sorsa, végzete, mint a felnőttek társadalmában.

Csak szebb és igazabb az ő társadalmuk és Ebermayer oly tökéletes művészettel tárja ezt elénk, hogy hiszünk, bízunk benne : ezek a gyerek-emberek jobban, helyesebben fogják csinálni a dolgokat odakünn is, apáiknál — mi­ magunknál.

FRANZ WERFEL

MUSA DAGH NEGYVEN NAPJA (Nova kiadás, egész vászon kötés dombor­ nyomással) BERNARD SHAW

V IS S Z A M A T U Z S Á L E M N E K Ezen ismertetett könyvek, vala* mint bárhol megjelent szépirodalmi, tudományos, műszaki stb. könyvek a „Bagoly“ könyvkereskedésben bolti árban kaphatók. Szolnok, Gorove-u 20.

(Faragó üzlethelyiség.)

M egjelent a S zo ln o k v á ro s és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei

CÍMTÁR 566 oldal, kemény kötésben Szolnok város cimiára • • • Kapható

kizárólag a

P 10*— P 5*—

kiadónál

FARAG Ó SÁ ND O R könyvnyomda, könyvkötészet. Telefonszám 145

S c o l n ő k Gorove utca 20

29

HARCOT INDIT a „ S z o ln o k i T ü k ö r “

hogy Szolnok város és a vármegye közönsége ne a fővárosban, hanem Szolnokon, megbízható kereskedőknél és iparosoknál szerezze be szükségletét.

O lc só n , v e r s e n y k é p e s á ra k b a n szá llíta n ak : Ó rések é s ék szerészek

Altmann Gyula órás, ékszsré8z Szolnok.

Takarékosság bevásárlási hslye

és látszerész

B A L Á Z S IM RE óra-, ékszer és látszerraktóra. Javító műhely

(Hósók szobrával sz)

Gorove-u

Telefon 302

Fehér László, Szolnok Baross-uáca 10 szám Férfi ru h á k b a n , letöltőkben, női és le á n y k a k a b á to k b an , d iv a tá ru k b a n le g n a g y o b b é s le go lcsó b b Divatáruk legolcsóbban csak

0

S ♦♦

S

$\

u lü c k n e l

F o d o ! " divatárúházában olcsón

Szolnok, Baross-utca 21

Piac-tér

a legjobbat vásárolja Versenyárak! Nagy választék!

R O fffts- é s s s é v e t k e r e s k t á ő k

W E1SZ

IG N Á C

RÓFÖSÁRUHÁZA, SZOLNOK Gorove-utca Telefon 121 GŐZVULKANIZÁLÓ

Réti gumljavitóüzem Szolnok, JászkUrt-u. 2

Szőlősi Miklós sslysm-, szSvst-, vászon- és szónysg nagyáruháza

Szolnok,

ÁBEL ANTAL címfestő és mázoló Szolnok JászkUrt u. 1 Főpostával szem ben

TELEFUNKEN rádió képviselet A P P E L V IK T O R S Z O L N O K B a ro s s -u tc a 4 0

Baross-u. 25

HEVESI v illa n y s z e r e lő é s r á d ió le r a k a t S z o ln o k , N e r fe ld u d v a r

Jó ké p e t láthat, h a b e le n é s a

K á d á r E le k t O M r g y ir *»t«l fcé «iM «t t „ S Z O L N O K I T O k O R B Z -

Ï0

Agócs FerencK^flWiok HUNYADI jÁNOS-UIXA l i f t

Módra

Pál műszerész

varrógép és kerékpár raktár, Puch motorkerékpárok képviselete

A u tó k aro sszéria é s kocsigyártó. K ovács, bo g n ár, fé n y e z ő é s n y e r g e s m ű hely.

A m erikai d u k k ó f é n y e z é s

Szolnok, Damjanich-u. 1 Szende palota

KissZsigmond utóda

M átyás La ie s

S zű c s , a z ö rm e á rú , k a la p , s a p k a . E g y e n ­ ru h á z a ti c ik k o k . C s e rk é s z , le v o n ta f e l­ s z e re lé s i c ik k e t ja v ít, á ta la k ít S Z O L N O K , P IA C -T É R (T O L N A I H Á Z )

k é p e s íte tt kelm efestő és vegytisztító

S z o ln o k , B a r e s s - u t c a

41 ss

F estek - é s fa sse r k e r e sk e d ó k

F o n y ó fe sté k h á z

Import kér. vállalat

Szolnok, Baross-ulca Telefonszám 104

Cukorka és csem egeárúk olcsó b es ze rzés i

a

™

Szolnok, Nerfeld udvar.

F é r fi é s n ö l s z a k á k

Sűrű Gyula nűi divatszalonja

B lum L á s z ló

Szolnok, Tófenék-utca 4

férfi szabó, vizsgázott szabász, Szolnok Madách-ufca 24 szám

Ü v e g - é s p o r c e llá n k e r e s k e c I S k

Urbán István Szolnok Piactér üveg- és porcellánkereskedése. Épületüvegezés!

Edénykölcsönzési

Képkereíczés a legolcsóbban!

KELEMEN M IK L Ó S luxus bérautótulaidonos Szolnok, Horthy Miklós<ut 12 Telefonhlvó 383

MALMÁGYI üveg- és porcellánáruház Szolnok, Baross-utca 2 K é p e k e t legszeb ben k e re te z H alm ágyl!

AUTÓTAXI

bárm ikor

m egrendelhető

FEKETE LÁSZLÓNÁL S z o ln o k , T e le f o n s z á m 2 3 0

Kedvezmény a Szolnoki Tükör előfizetőinek!

A k i a „S zo ln o ki T O k ö r'-re e g y fé lé v re e lő fiz e t, (S s zá m á 3 0 fillé r , ö s s ze s e n 1*60 P ) e g y hóna* p on k e re s z tü l d í j t a l a n u l t a g j a l e s z a 3 0 0 0 k ö te te s „B a g o ly “ k ö lc s ö n k ö n y v tá rn a k

F ÍQ V filfilT I^

A cím lap u tolsó oldalán levő kedv e z m é n y a z ö n é r d e k é t sz o lg á lja !

H a m o s t e

lő

M

egy évre 3 pengőt a SZOLNOKI TÜKÖR képes folyóir

■ ingyen kapja Bagossy K lá r a « ^ szakácskönyvét 1‘5(L LEGSZEBB AJÁNDÉK!

A HÁZTARTÁS ÉRTÉKE!

és Szolnok város teljes cím tárát 240 oldal kemény kôtésb. ( \

P*

pengő 5 — helyett

O U -é r t

Így majdnem J l l ^ y C f l

K c ffjjc l

£

Q

S Z O

l ü O

k l

T l l R O l *

képes folyólntot

B A L Á Z S IMRE ÓRA, ÉKSZER, LÂTSZERRAKTÂR ÉS JAVÍTÓMŰHELY TELEFON ; 3 0 2 SZ.

SZOLNOK

G O R O V E -U T C A

T e l e f o n 145

M ű v é s z i festm ények, g r a m o fo n o k és lem ezek

„B agoly“ könyv­ es papirárúház G e ro v e -u .

(Faragó

ü zlethelyiség)

Jo képet láthat,

ha b e le n é z a

Kádár Elek tükörgyár Szolnoki vezérűgynőksége, Arany János utca

Által

készített szolnoki tükörbe

A„TAKAREKOSSACT

t a g l a l a d í j m e n t e s e n k i a d o t t v k s A r lA s I k ö n y v e c s k é v e l tttto b h a v i h i t e l r e k é s c p é n z A r b a n v A s A r o l h a t n a k a prospektus feltételei szerint, Szolnok legelőkelőbb mintegy negyven kereskedőjénél mindenféle közszükségleti cikket.

N in c s b d é s é s l N il, n in c s r é s a J a g y a é s . e U M e g e t n e m k é r ü n k I Állandó tagfelvétel Központi Irodánkban, Szolnok Baross-utca 22 szám — Telefon 4—19

n