Szolnoki Tükör II. by Szolnoki Művésztelep

1934. január hó 15.

Ií. évfolyam. , - - '1 </ ;

1. szám.

h t lf lM i Ilikor S z o ln o k m e g y e i tá rs a d a lm i, ir o d a lm i, m ű v é s z e ti, ló ié - és s p o rtlá p . R IP O R T O K

ÉS K É P E K .

M e g je le n ik é v e n te tízsze r. Egyes szám á ra 3 0 fillé r . E lő fizetés 10 s zá m ra : h e ly b e n 3 '— P , v id é k e n 4*— P . F ele lő s szerkesztő : V id or G yőző. Társszerkesztő : d r. K ertész M ih á ly .

F elelő s k ia d é : F ara g ó S á n d o r. Fotószerkesztő : T a b á k Lajos.

M u n k a tá rs a k : T a r ta lo m :

: Havi konferansz. : 1934. V a rg a S á n d o r F rig y e s : A szolnoki társadalom. P ilc z e r S á n d o r : Kikötő, tárház és a városrendezés. Megalakítjuk a „Szolnoki Tükör barátaidnak társaságát. V. G y. : Zombory Lajos. M . B. : Hogyan olvassunk. R e m illo n g A lb ert : Valakinek üzenem. (Vers) V a rg a S á n d o r F rig y e s : Szinek. (Vers) A jászszentandrási por margójára. Kovács B é l a : A Millennium Önképző Dal- és Zeneegylet. Orosi József : Napszámosok. (Vers) A „Szolnoki Tükör* matinéi. Kissné Tóth L e n k e 1 Ami megmarad . . . K . M . : A régi Szolnok világítása. Andris bácsi különvéleménye. Dohos Is tv á n : Fotó. G. S .: Proficsapatot Szolnoknak. G ulyás József : őszi országúton. (Vers) Pletyka, Amatőr Marci kalandjai, a Szerkesztő postája, Fotópályázat. V id or Győző

D r. K ertész M ih ó ly

Négy o ld a la s m fim e llé k le t.

Appel Viktor Bene Lajos dr. Gettler Pál Gráber Lajos Kiss Gábor Kissné Tóth Lenke dr. Klébinder Jenő Kovács Béla borbereki K. Zoltán Lengyel Sándor Madarász Imre Nádor Gyula Pál Ferenc Pflczer Sándor Pólya Iván Székely Mihály dr. Sebestyén Mihály Varga Sándor Frigyes dr. Walter Béla dr. Weitzner Miklós Zábráczky György F o tó :

Dobos István Dombrovszky László Homoki Miklós dr. Mandel István dr. Paál Zoltán Török László

D íjm e n te s m u ta tv á n y s z á m o t küldünk a „ S Z O L N O K I TCIKÖR"-ből bárkinek, aki Szolnok iránt érdeklődik. K é r jü k ö n t is, v id é k i i s m e r ő s e in e k e l m é t a k ia d ó h iv a t a lla l k ö z ö ln i*

Havi konferansz. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim / Az ú j esztendő elején érdekesnek és hasznosnak látszik visszanézni a múltba, visszalapozni az elm últ évekbe, szemügyre venni az elm últ évtized jelentősebb eseményeit: m i is történt, hogyan is történt? A fejlődő Szolnokot keressük ezek ben az eseményekben, m ert az máról holnapra észre nem vehető, le nem mérhető. Minden igazán nagy dolog lassú, észrevétlen növekedéssel valósul meg — irta Seneca. Az 1924-es év a gazdasági élet pezsgő élénkségét s-vele szembep-a városvezetés passzív nyugalmát s erőtgyüjtő tétlenségét mutatja. 1925-ben választják egyhangúlag polgármesterré Tóth Tamás dr-t s ezzel elkezdődik a városfejlődés diadalmas korszaka. A város á ll élére a fejlődésnek, még ebben az évben felveszi a Speyer-köfcsönt, a követ kező évben megindulnak a városi beruházások, elkészül a bérház és a park s megindul a tóthtamási várospolitika orgánuma, a Szolnoki Újság. 1927-ben elkészül a színház és a Tisza Szálló, a város kulturális és gaz dasági erőforrásait tárja fel a földrajzi kiállítás és a Művésztelep 25 éves fennállására rendezett kollektiv kiállítás s Szolnokon ünnepük szokatlan fénnyel a vármegye fennállásának 5 0 éves jubileumát. 1928-ban siste regve buggyan fel a mélyfúrás melegvize, s a salgótarjáni centrálé be kapcsolására ad engedélyt a kormányzó. A következő évben az uszoda avatással és úszókongresszussal a sport verte le hatalmas mérföldkövét s a gazdasági erők nagyszerű seregszemléje lesz a vármegyei ipari és kereskedelmi kiállítás. 1930. szomorú év, a tiszazugi halál falvak arzénesei állnak a Fuchs-tanács elé, s ráfekszik a telkekre a Bástya-utcai kettős rab 'ógyilkosság döbbeneté. 1931-ben a Tiszai-kongresszuson H/ebelsberg Hunó g ró f itt indítja el az A lfö ld i mozgalmat s Verseghy Ferenc hamvainak hazahozatalával friss lendületet kap az irodalmi élet. 1932-ben miniszter lesz városunk nagy fia és képviselője, Henéz Béla dr. s jó l tudjuk, hogy ez mennyit jelentett a városnak. 1933-ban az uj főispán, ro ffi Borbély György fáradhatatlan munkássága országos érdek lődés középpontjába állítja a tiszai kérdést; buzakiáUitás, Széchenyiemlékhajózás, a tárház és rakodó építése stb. a Felső Tisza-szabályozás és a Duna-Tisza csatorna kérdésének előtérbe állítása mind-mind Borbély György főispán nevével függ össze s ezek 1933-at az elmúlt évtized leggazdagabb Ígéretű esztendejévé teszik. Végigfutva az elm últ tiz év történetén, kell hogy bizakodás és h it legyen bennünk városunk jövőjét illetőleg s minden jogunk megvan rá, hogy büszkén, rátartian, jogos önérzettel mondhassuk mindenkinek : szolnoki polgár vagyok I

1934. Soha, soha számot annyi szere tettel le nem irtam, mint ezt. A négyjegyű szám mindenikét külön megsimogattam, kicifráztam, melen gettem s irás közben meleg, duru zsoló hangon mondottam ki nevét. Mert úgy érzem, úgy hiszem, úgy vallom, hogy ez az évszám jelenti végre a hosszú, évtizedes álmok, vágyak, remények boldog beteljesü lését és a fájdalmaknak, szenve déseknek, gyötrelmeknek, nélkülö zéseknek várva-várt megszűnését... Nincs az a bomlott agyú, perverz iró, aki hajmeresztőbb, hátborzon gatóbb regényt Írhatna, mint amilyen olvasmány az elmúlt esztendő sta tisztikája. Részeg, beteg esztendő nek nevezhetném az 1933-at, mely nek eseményeiben logikátlanul hal mozódtak a kínok, amelynek minden napja egy-egy keresztrefeszítése volt az ártatlan, jószándéku embernek. Mert — higyjétek el nekem, — az ember jó, az ember szándékai nemesek, minden ember azzal ébred reggel, hogy estig va lami szépet, valami felemelőt cse lekszik, valamit, amivel segít ember társán, amivel könnyet szárit, sebet enyhít, azt a valamit, amivel bevési nevét a boldog emlékű emberek lajstromába, amivel az Isten képére teremtett emberi mivoltát bizonyítja

s amivel megkönnyíti magának is az elmúlás gondolatát, mert vissza tekintve a végállomásról, — boldog megelégedettséggel mondhatja : — Elvégeztem, ami rámbizatott.. nem éltem hiába 1 így az ember. Amikor reggel ébred. De, hajh ! Hosszú az út estig. Hosszú és tele labirintusi görbületekkel és elhajlásokkal. Csoda-e, ha eltévelyedik, ha a reggeli jószándékból sötét gonosz ság lesz estig ? Én megbocsátok az embernek. Mert nyomós enyhítő körülményre hivatkozhatik- Arra, hogy — ember. Csak ember. Szerencsétlen kreációja a Természetnek. Lény, aki önálló ságra teremtődött, de akinek el engedték kezét, mielőtt járni meg tanult volna, pedig az útja borzal mas, szédítő szakadékok felett vezet... De most, ime, eljött az újév, amelyben egész ember lesz az ember 1 Uj lap nyílik az élet köny vében, hová boldogságra Írattunk be mindnyájan. Nem lesz többé ordasa az ember felebarátjának. Valóra válik a krisztusi szeretet, ami az örök boldogság titka. Hozsánna néked, 1934. drága újszülött 1 (K. m.)

Kedvezmény a Szolnoki Tükör előfizetőinek! A k i a „S zo ln o ki T O k ö r*-re e g y fé lé v re e lő fiz e t, (S szám é 3 0 fillé r , ö s s z e s e n 1*S0 P ) e g y h ónapon k e re s z tü l d íjta la n u l o lv a s h a tja a 3 0 0 0 k ö te te s „Bagoly" k ö lc s ö n k ö n y v té rt. B e s o ro z tu k a le g ú ja b b a n m e g je le n t k ö n y v e k e t Is.

A SZOLNOKI TÁRSADALOM. Irta: Varga Sándor Frigyes.

I. Urbanizmus.

— Csókolom az összkacsókat1 — Jaj, alig várjuk már 1 — Azonnal elkezdem, nagyságos Asszonyaim, csak egy forró teát fel hörpintek, mert ugyan csak átfáztam. — Hol? — Természetesen az előkelő esküvőn. — Nos, milyen volt? — Fényes. — Jelen voltak ? — Tout Szolnok. — S a fiatal pár ? — Rómába utazott. (Hony so it. . . ) — Hát a frontharcosok estélyéről mit hallott? — Az előadás pompás volt, érdeklődés azonban — csappant. Gyenge fél ház. Ugylátszik, ma már nem szivesen emlékszik a közönség a frontharcos időkre s kerüli mindazt, ami emlékébe idézi. — Szóval ? — Szóval ráfizetett ala posan a lelkes rendező. — És utána a tánc ? — Kicsi, de lelkes pub likum részvételével folyt le. De azért a tombola tárgyak mind elfogytak, mielőtt sorsolásra kerül tek volna. — És az erdélyiek iro dalmi előadása ? — Abszolút siker. Zsú folt ház, magas színvo nalú előadás. — És a vendégek? — A legnagyobb elra gadtatás hangján beszél tek Szolnokról, magáról a városról is, meg arról a szivből jövő meleg fo-

Kétségtelen, hogy az Alföld gyűjtő pontjában fekvő, élénk ritmusú Szolnok elhagyta már várossá való fejlődésének első stádiumát. Mikor történt ez és hogyan ment végbe ? Erre a kérdésre vajmi nehéz volna felelni. Ha a város nak merőben statisztikai értelemben vett fogalma lebeg előttünk, akkor városnak kell tekintenünk azokat az állandó letelepedési helyeket, amelyek nagyobb embertömegeket gyűjtenek egybe. Ámde a város fogalmában valami sajátos megkülönböztető és minősítő mozzanat rejlik ; a belső szellemi mivolt. Ez a lelki természetű velejáró jelenti tulajdonképen a várost, nem pedig a puszta ház- és emberaggregátus. Äz angol nyelv finom megkülönböztetése is erre céloz, amikor a city-nek nevezi a szerves egységet alkotó közösségeket, mig town-nak mondja azokat a városokat, amelyekből a belső városiasság hiányzik. Ebben az értelemben Al földünk hatalmas emporiumai nem minősíthetők váro soknak. Nagy falvak ezek, melyek mögött hatalmas tanyavilág terpeszkedik és amelyek súlyos akadályokkal küzdve, a törökvilág ütötte sebeket hegesztve most kezdenek urbanizálódni. Magyar városok a múltban alig voltak; nyugati értelemben vett néhány városunk a múlt század alatt magyarosodon el. A tiszta magyar ethnikumu vidéken ma szinte a szemünk előtt megy végbe néhány góc ponton a város kibontakozása a town-ból, a mező városból, a nagyhatáru agrárarcu város-faluból. A magyar kultúrtörténet és polgárosodási folya mata legjelentősebb mozzanatának vagyunk ma már szemtanúi. Mintha egy-egy hatalmas lombik forró, zuhogó és fluoreszkáló anyaga molekuláris változáson menne át ; hirtelen lökést kapva megindul egy rejtélyes kristályosodási folyamat : kibontakozik az uj alakulat, a magyar város. A magyar élet sajátos szerkezete, egyoldalú rétegezettsége magyarázzák azt, hogy miért nincsenek a múltból szervesen kinőtt, gyökeresen magyar városaink. Politikai és társadalmi okok következtében szinte csak a múlt századba esik a magyar városi polgárság lassú kialakulása. A magyarság erős individuálista hajlamai is jelentős mértékben megakadályozták azt. hogy a városi szellem hazánkban kialakulhasson. A megvál tozott idők kategorikus igényű követelményei és a társadalmi, gazdasági élet jelenségei, nem utolsó sorban 1

gadtatásról, amellyel ta lálkoztak. Mondta is Li geti Ernő, a jeles erdélyi poéta és esztétikus, hogy jobban érezte magát, mint otthon. Kicsi hija, hogy itt nem ragadtak. — És mit meséltek az erdélyi magyarság hely zetéről ? — Tartózkodtak a po litizálástól. — Egyéb téli szórako zások ? — Uj sport — próbál kozás készül és pedig — sielés 1 Összeállt egy társaság, hogy megte remtse az első alföldi sisportot. Már számosán jelentkeztek felvételre, az új méltóságos úr leá nya és két rokonszenves fiatalember azonban nem várták meg az egyesület megalakítását s az ünne peket egy osztrák város kában síelték át. — És valami jó pletyka? — Az is akad — kivé telesen. — No, mondja 1 — A fiatal férj felesé gével a napokban egy este a Grill bárban szó rakozott. Asztaluknál ült a férj egyik legényéletet élő barátja, akit az egy szerűség kedvéért nevez zünk Jánosnak... A hangu lat egyre emelkedettebb lett, s zárórakor azt indít ványozta János, hogy folytassák a mulatságot az ő legénylakásán. A férjnek tetszett az indít vány s már csak azért is elfogadta, hogy hadd lássa a fiatalasszony, milyen egy tipikus legénylakás. Így aztán hajnali három óra felé a kis társaság János lakására vonult. Amikor aztán János fel gyújtotta az összvillanyokat, az asszonyka körülhordta tekintetét a szo bán, majd meglepődve ki áltott fel : — Hová lett, János, az a Zádor-akt? Az elszólásnak Nádas válóperi biró urnái lett folytatása . . . — Mit hallott a szil veszteri mulatságokról?

pedig nyugat kultúrközösségébe való közvetlen és élénk bekapcsolódásunk kialakítják már a polgárság rétegét. Ez a folyamat minden útszakaszában az igazi urbanizalódást teszi lehetővé. Vessünk egy pillantást most Szolnokra, a Tisza középső szakaszának súlypontjában fekvő varosunkra, melyet úgy a földrajzi és gazdasági feltételek, mint a kultúrális adottságok és intézmények a gyors ütemű urbanizálódás fele lendítettek. Milyen fejlődési fokot ért el eddig ? Vájjon szerves, szükségszerű városiasodási folyamattal állunk-e itt szemben, nem pedig néhány látszatkeltő jelenséggel ? Ha a felmerülő problémákra választ keresünk, bizonyításunkat nem alapozhatjuk alaki jellegű statisz tikai tényekre és adatszerűségekre. A városi mivolt ugyanis nem fogható fel merő szamszerűségek függvé nyeként. A leírás is hosszadalmas lenne számunkra, tehat valami közvetlenebb és jellemzőbb útat kell választanunk. Mintegy önmagától kínálkozik erre a célra a város közszellemének, sajátos minőségű emberi, arsadalmi és kulturális atmoszférájának elemzése.

2. Szolnok közszellem e. Szolnoknak Janus-arca van : az egyikkel még a múltba néz, a másikkal pedig a jövő fele tekint, Ez a kettősség minden tereit jelentkezik, mindenütt szembeötlik. Szolnok külső képe az alakulati állapotban lévő alföldi város jellegzetes szerkezetét mutatja: horizon tálisán még falu, főútvonalainak tengelyében azonban mar város. Lelki keresztmetszete kor- és egyben magyar korkép: két egymástól idegen, nem vegyülő rétég tmtarozza meg. melyek közül az egyik meg a földhöz /.in tapadva (ez a falu), a másik pedig már elszakadta tőidtől. Két életforma találkozik és ütközik itt: az ala csonyabb igényű, szokásait szívósan konzerváló fél agrárius és az igényes, mozgékony, modern polgári és kispolgári réteg. Mindkét „osztály-nak megvan a plutokraciaja és proletáriáiusa is. Mind megannyi érdekhatás és törekvés: a megnyilvánulások sokfélesége egy nagy eredővé bontakozik ki : az együttélésből és az egymásra utaltságból fakad a szükebb értelmű városi sorsközös ség tudata. Ez az a szellemi, értelmi központ, ami a varos fejlődésének ütemét megszabja, az embereket egymáshoz hasonlítja és a közszellem magasrendü egy segét kisugározza. Egységes szolnoki közszellemről — mivel még a városi fejlődés során a maga kultúráját nem bontakoz tatta ki — még ma szó sem lehet. A régi, mezővárosi életformák azonban itt már lassan, szinere észrevétlenül beleolvadnak a városiasság crescendójába. Az enyésző

i !

Telt ház volt mindenütt, aGrillben például hajnal ban rögtönzött lócára ül tek az emberek. A fo gyasztás persze... a pezs gő nem nagyon durrogott s nem Is volt Igazi szil veszteri hangulat. Sok kal jobban sikerültek a házi mulatságok, például a jólismert bankigazgató nál. Itt minden vendég poharát a rajzolóművész monogrammos képekkel látta el. Éjfélkor a költő ódával köszöntötte a ven dégeket s mindenki elmés ajándékot kapott (leg hasznosabbat a legvasta gabb vendég). A reggel 8 óráig tartó estély egyet len na gv kacaj volt, amely nek szólistája a „halk mo solyár ól" híres bankdirek tor volt. — Volt az egyetemis ták mulatságán? Évek óta nem volt ennyi szép fiatal lány egy bá lon. Valamennyi remekül mulatót. A szépségver seny nagy konkurenciá jában Goóts Erzsi és Benkó Babci lettek az elsők. — Ugorjunk ki a Mileneumbaí A „Három a kislány" előadást zsófolt ház tap solta végig. Édi-Hédi-Médi aranvos szerepeit Bódi Ella, Tímár Erzsébet és Belső Manci játszották. Mondhatom elragadóak voltak. Szaladok is és je gyet váltok a 13-Î má sodik előadásra.

rurális közszellemmel szemben Szolnok életének alap hangját és vezető szólamát a polgárság adja meg. Néhány vonással vázoljuk most ennek a polgár ságnak a mentalitását : — Tág perspektívái semmi esetre sincsenek, ennek az az oka. hogy energiáit a gyökérverés gondja és a polgári élet alapjainak meg vetése teljesen lekötötte. Sokat jelent ez, hiszen ön magából alakítja ki a maga életformáját, pionírja a jövő urbanizmusának. Vállalkozó kedv, modernizáló törek vések, éles kritika és verseny: ezekre az összetevőkre bonthatjuk az ui urbanus polgárság fejlődésének moz gató erőit. Mindezek életerőről és ifjúi lendületről tanús kodnak s arra mutatnak, hogy a polgárság felismerte az egyéni célok felett lebegő közös célok szolgálatának szükségét. Külső megnyilvánulásaiban az élet látszatszerüségekre törő, kicsit parvenö, kicsit snob, kicsit naiv. Újabban azonban a belső igényesség erősen növekvő tendenciát mutat. Az igényesség elsősorban az élet keretekre vonatkozik, azonban egy — ma még kicsiny — rétegnél már mint kulturigénv manifesztálódik. Ennek a rétegnek a város mint kulturigényt kielégítő, gazdag életforma jelent nagy értéket. Valami szerves, egyetemes jelleg ömlik el minden igazi kulturális szerkezeten. És ez abban tükröződik, hogy a városnak intézményei vannak, szellemi értékeit felkarolja, őszinte és gerinces sajtóját fenntartja, hagyo mányait megőrzi és mindenek felett : egységes szellemi arcot mutat. Szükségtelen itt arra rámutatnunk, hogy e szerves jelleg legfőbb követelményei és alapvető fel tételei Szolnokon már adva vannak. Egvik-másik téren vannak még kivetni valók és égető szükségü kívánalmak. De az egész átfogó szempontjainak távlatába állítva a kérdést, azzal a megállanitással zárhatjuk le elmélkesünket, hogy Szolnok közszellemében hovatovább a kulturigényesség mentalitása minden téren diadalmas kodni fog.

Kikötő, tárház és a városrendezés. Kedves Barátom ! Végtelenül meghatott leveled ! Soha sem hittem volna, hogy a ..gyökértelennek“ kikiáltott város ily nosztalgiákat tudjon ébreszteni, mint aminők — or szágokon túlról — leveledben sírnak. Az ,,uj“ hazában, mely Neked most fedelet és kenyeret ad. gyorsabb az élet üteme s igv nem is csodálom, ha az itthonról utánad küldött újságok hírei nyomán izgatottan érdeklődsz, hogy kész-e már a „nagy“ tárház, s

hogy szülőházad, ott a görbe Tomoryutcában, áldozatul esett-e a Varghaféle tervnek ? Úgy látom leveledből, hogy ezt a Vargha-féle elgondolást Te nem tudod megérteni ! Csodálkozol, hogv idillikus villasorokat tervez egy szépálmú ember az egyenesre kihúzott Tomory-útra, s úgy véled, bármily kitűnő építész vagy művész is a tervező, de nem lehet régi szolnoki ember. Megértem csodálkozásod ! Amikor Te

innen elszakadtál, zúgott és zengett ez a város. A gőzfűrészek énekeltek, mint egy győzedelmes énekkar, a malmok zakatoltak, a vasúti műhely s a Cukor gyár brummogtak, mint távoli, mély kiséret. A hajnali ébresztőt s az esti takarodót gőzszirénák sikoltották a füstpárás égboltozat felé. s rakott autók és szekerek dübörögtek végig a zsúfolt Tomory-uton ki a gyárakhoz, be a gyáraktól. Fülünk — amint a ten geri kagyló visszaálmodja a tenger zúgását — megőrizte még e drága hangzavart, s lehunyt szemünk előtt, mint egy tündérmese, kormos, olajos, boldogan beszélgető munkáshadsereg vonul az alkonyaiban, jól végzett munka után az otthon felél Most csendes és néma minden, s aki idetéved, mintha halott kövek között járna. De a gyárak nem haltak meg Pajtás, csak alusznak ! Dermedt álomban vár ják a hajnali harangszót, magyar vágyak, magyar remények, magyar tervek és munkák nagy ébresztőjét! Felzeng még a szolnoki gyárak gépein is a munka mindennél szebb, ezerhangú dala, s a k k o r........... villák, békés és úri csendben pihenő villák a Tomory-út két oldalán ? Ahol újra rohan majd súlyosan és dübörögve, füstben, porban, verítékben, de boldo gan és diadalmasan az É le t? ! Villa sorok . . . ? Nem ! A Tomory-út, amely repülőfelvételen most úgy fest, mint röntgen-felvétel egy bélcsavarodásban elhunyt aggas tyán hasáról — mint a nyíl, oly egye nes lesz ! Széles, egyenes, aszfaltos út, két oldalt magas törzsű, nagy lombozatú fákkal. Baloldalán a ..Papok-kertjétől“ a „Dohány-beváltóig“ hatalmas modern raktárházak lesznek, szükséges kiegé szítői a „legnagyobb tiszai kikötő és átrakó állomás“-nak, jobb oldalán pedig fákkal szegélyezett, sima kövekkel ki rakott tekintélyes térség, ahová hetipiacos napokon messzi vidékek gazdái felhordják az eladó gabonát!

Csodálkozol Pajtás, hogy Szolnokon, a régi idők hires „büzás“ piacán, külön álom egy rendes térség, ahol szekerek állhatnak, s ahol üzleteket lehet kötni? Mi nem csodálkozunk, csak búsu lunk! A mostani „búzapiac“ több mint szégyen : átok ! Egv összeszokott, háromszögű, feneketlen gödör, amelyik nek egyik sarkára a városi bölcseség előrelátóan „lómészárszéket“ épített ! A gazdák őszi. téli, tavaszi sarak idején lefizetnek 80 fillér helvpénzt (találóbb lenne : „bánatpénzt“ !) behajtják szeren csétlen lovaikat terhes kocsikkal a búzapiacnak kinevezett sáros gödörbe, s mire hangos káromkodások között ki-kinlódnak belőle, az inaszakadt lova kat vihetik egyenesen a mészárszékre ! Azt kérdezed, miért hozzák be mégis Szolnokra a búzát, ha ilvenek a piaci állapotok? Helyes a kérdés! Várkony, Vezsenv. Tószeg, Abonv. Uiszász, Rékas. Besenyszög. Nagykörű. Kőtelek, a jászsági községek, s ki tudná mind elsorolni, nemcsak a terményeiket hordják ide. de a pénzüket is itt hagy ják ! Itt vásárolnak mindent ! Illetve csak vásároltak ! Amióta más. előzékenvebb városok törődnek a jó „vidékkel“ is, azóta az epvkor hires szolnoki búzapiacról elterelődött a for galom ! Nem is hinnéd Pajtás, hogv a nem is igen régen jelentéktelen Törökszentmiklós milv hétmérföldes léptek kel halad a fejlődés útján. Igaz viszont, hogy nem akar más lenni, mint nagy „mezőváros“ ! Mezőváros, amelyik büszke a piacára! Van is. benn a város szivében oly niactere, hogy az országban ritkítja párját. S hetipiacos nanokon ez az aszfaltos nagv térség zsúfolva van rakott ko csikkal. s az üzletek zsúfolva vevőkkel ! Mind Szolnok kárára! No de most ez megváltozik ! Olvastad talán, hogv a vármegye legnagyobb szülöttjéről elnevezett „Horthy Miklós csatorna“ minden akadályokon és poklokon keresztül mégis csak megépül s Szolnok alatt lesz a tiszai torkolata. A szolnoki kikötőnek, s a kikötő

környékének kiépítési tervei mind ebbe a perspektívába lesznek beállítva! A kereskedelmi kikötő centruma nem lehet máshol, mint a mostani hajó állomás helyén. Viz, vasút, közút kell, hogy ebben a centrumban találkozzanak. A Tiszahid fölötti, vagy a Dohány beváltó előtti hajlatban s azon túl, hajózási, úgynevezett : navigatiós okok ból lehetetlen kikötőt építeni. Ez a szakemberek, s a gyakorlati emberek véleménye is. A Tisza-hidlól a Papokkertjéig húzódó rész, a belső város valóban arra van hivatva, hogy ott, a parkok közé beékelve, elegáns villasor épüljön Ide egyébként sem lehetne a vasúti hálózatot kiépíteni ! Marad, mint egyetlen lehetséges meg oldás. a Papok-kertjétől a Máv. szi* vattyúházig terjedő szakasz, melyet ott, a viz alá lefektetett csőhálózat zár le. A kikötő céljaira kiépítendő eme part részlet központjában van a hajóállomás, oda kell tehát építeni a főépületeket, s ettől jobbra és balra épülnek a kiegé szítő raktárak. Az egyenesre és szélesre kihúzott Tomory-út baloldalán tehát, a tökéletes rakpartokkal ellátott kikötő és az út között, sínpárokkal körülhálózott, hatal mas és esztétikailag is tökéletesen szép raktárházak lesznek, melyek elsősorban az átrakodóforgalom szolgálatában álla nak, a Tomory út jobb oldalán pedig a mostani lópokol helyett hatalmas, kikövezett piactér, ahová ismét fel hordják majd szekereken, teherautókon messzi vidékek áruit ! Egv helyen lesz minden : raktárak, irodák, kikötő, vasút! Úgy ahogyan a józan ész, s ennek a városnak az érdekei megkövetelik. Nem leszünk kis Budapest, vagy Szeged II. Mi Szolnok leszünk! Szolnok, semmi egyéb! Versenyen kívül és versenyen felül ! Város, amely tökéletes, mint egy négy taktusra irt zenemű ! Első taktus: művészet. A Vár! Második taktus: tudomány! A belső város ! Harmadik taktus : kereskedelem, me zőgazdaság ! Az uj kikötő piactere ! Negyedik taktus : ipar ! A gyárnegyed!

Mindez igy sorban, szépen, egymás után, s tökéletes harmóniában egymás mellett. írnom kellene még az uj „Közrak tárról“, melynek építését a tavasszal kezdik meg, de ez oly száraz és szakszerűséget követelő téma, hogy nem is érdekelne Téged, messzire szakadt Pajtásom ! A terv, amit láttam, szép és jó ! Nem annyira közraktár lesz ez, mint inkább keverő raktár. A sokféle búzát, külön böző vidékek, termőtalajok, vetőmag fajták, s különböző készségű s felké szültségű gazdák produktumait, melyek ide futnak be, mint egy gyüjtőkatlanba, itt szükség esetén kitisztítják és egy ségesre keverik, mert tiszta és egységes búzáért, a költségeket messze túlhaladó felárat fizet a külföld ! S elmondom itt Neked csendesen, senki meg ne hallja, egy forradalmi tervemet. Magad is gazda fia vagy, tudod mily átok az üszkös búza. Az idén, a kis parasztok földjén sok ilyen termett ! Rossz volt a vetőmag, rosszul volt pácolva, s rosszul volt kezelve a föld ! Hiba volt a kicsépelés körül is ! Jöttek be ezek a parasztok, szegény kék, s ténferegtek a piacon üszkös búzájukkal, s elüszkösödött életükkel. Csak ténferegtek és káromkodtak, mert az üszkös búza senkinek sem kellett I S akkor azt gondoltam, jó lenne ide egy hatalmas raktár, amelyben minta gazdaságokban kitermelt, príma vetőmagbuzát tartana a Mindenható állam. S a teméntelen príma vetőmag mellett ott ülne néhány nagytudásu és nagyszívfi mezőgazdasági felügyelő! Csupa márkás ember, mestere és művésze hivatásának. Bejönnének ide, ha kell : parancs szóra a környék gazdái, mint ahogyan a betegek mennek az orvoshoz és a patikába. S itt egészséges és bölcs tanácsokat kapnának, ingyen, s a behozott sok beteg és gyenge búza helyett is kap nának elsőrendű, minden próbát kiállt, s pácolással vetésre már elő is készített, egységes tiszavídéki vetőmagot!Nagv

uraság és kis paraszt, az áldott Tiszavidékén mind egyforma, tiszavidéki búzát termelnének ! Nem kellene a kereskedőnek vesze kedni eladóval és vevővel, behunyt szemmel átvehetne s átadhatna mindent, a hajókba keverés nélkül ömölne az egységes tipusu, tiszta, tiszavidéki búza, s a megelégedett külföldi vevő

boldogan fizetné azt a tekintélyes fel árat, amit most az amerikai farmer kap az egységesre manipulált Manitoba búzáért ! Este van Pajtás, s ezzel a szép álom mal zárom levelemet ! Öreg cimborád Pilezer Sándor.

Megalakítjuk a „Szolnoki Tíikörbarátai“ -nak társaságát. Olvasóink népes táborával szo rosabb kapcsolatot kívánunk léte síteni, ezért megalakítjuk a „SzolnokiTükörbarátai“-nak társaságát. A szervezés munkája már folyik. A ba ráti társaságba való belépés telje sen díjtalan és semmiféle kötele zettséggel nem jár, viszont baráta inknak időnként irodalmi előadá sokat, megbeszéléseket, vitákat ren dezünk, — e célra bérelt helyiségben — amelyen ugyancsak díjmentesen vehet részt a „Szolnoki Tükör barátok“ társaságának minden tagja. A Szolnoki Tükörbarátai“-nak

társaságába való felvételre jelent kezni lehet szerkesztőségünkben, Gorove utca 20.. bármikor. A jelent kezők tagsági igazolványt kapnak, mely feljogosítja a tagot a Szolnoki Tükör előadásainak, matinéinak in gyenes látogatására s ezenfelül 33°/oos előfizetési kedvezményben is ré szesülnek igazolt barátaink. Miután a törvény értelmében csak korlátolt számú tagja lehet a tár saságnak, az érdeklődőket mielőbbi jelentkezésre kérjük, mert a lét szám betelte után már nem vehe tünk fel tagokat.

H ÍR E K

az idegen nyelven való'társalgásban gya korolhassák magukat. Az újszerű klub ki tűzött céljánál fogva nem exkluzív s innen magyarázható, hogy várakozáson felül je lentkeztek felvételre, Az előkészítő munká latok már befejeződtek s a klub tényleges működését január 15-én megkezdi.

B rid g e -v e rs e n y . Az egyre nagyobb tért hódító bridge-játéknak ma már Szolnokon is számottevő hívei vannak. A divatos, szép és komoly kártya-játék rajongói januárban nagyszabású három napos versenyt tar tanak. A bridge-versenyt a Gettler-bankház rendezi s a győztesek igen értékes dijakat kapnak. A versenyre az ország több na gyobb városából történtek benevezések s a helybeliek már erősen treníroznak. A küzdelem a Tisza-szálló különtermében fog folyni. ftre g c s e rk é s z e k kará c s o n y i m u la ts á g a . A gimnázium cserkészcsapatának öregcserké szei karácsony másodnapján sikerült táncmulatságot rendeztek. A mindvégig jó han gulatban folyt estély a hajnali órákban ért véget. A V ív ó -K lu b ezidén is megrendezi szokásos kabaré-estjét. Az előkészületek már nagy ban folynak s a műsor minden eddiginél fényesebbnek ígérkezik. Részletek még nin csenek. U | k lu b a la k u lt S z o ln o k o n . Az idegen nyelven beszélők klubba tömörültek, hogy

S zo ln o k i s i-é le t. Az úgynevezett százlábú hid mögött elterülő sikterületet naponta nagyobb társaság lepi el sífelszereléssel s komoly gyakorlatozás folyik a síelésben. Amint értesülünk, a sitársaság a hétvégekre a Mátrába rándul. K ö z m e le g e d ő k e ll S zo ln o k o n - A szokat lanul kemény tél szükségessé tette egy köz melegedőnek létesítését. Hatósági intézke dés hiányában egyelőre a törvényszék bün tető főtárgyalási termét lepi el a fázkodó közönség. Érthető a látogatók felzúdulása, amikor egy-egy kényesebb természetű s a közerkölcsiséget veszélyeztető tárgyalás előtt az elnök úr — kiüritteti a közmele gedőt azaz főtárgyalási termet. A s zo ln o k i rá d iő e lő fiz H ő k e i is érdekli, hogy Palesztinában uj, nagyleadót építet tek. Az uj leadó szünet-jele : c . . . c . . . c . . .

[

Eltemettük Zombory Lajost is. Koporsóját, amelyet azon a borongás késő-őszi délutá non a tisztelők és barátok aránylag kis csoportja vett körül (sokan hiányoztak, akik nek ott kellett volna lenniök) befedték a Munkácsy-lepellel s ez azt bizonyította, hogy Zombory jelentős alakja volt a ma gyar festőművészeinek, ha nem is volt a legnagyobbak közül való. À képzőművészetek királynéja az építő művészet, a fiatal Zombory is építésznek készült és — festő lett. Bizalmas beszélge tések közben sokszor említette, hogy szive a monumentális történelmi képek festése felé vonzotta, óriási vásznakon akarta uj életre álmodni a magyar multat — de Münchenbe került, Zügel mellé és állat festő lett. A nagy müncheni mester leg kedvesebb és legtehetségesebb tanítványa volt ; ott úgy látszott, hogy nemsokára mestere fölé nő ; csodálatos, hogy elválásuk után Zombory fejlődése megállt, nem tudott önmagából meríteni, mesterétől elszakadva nem tudott átmenni egy belső evolúción, élete végéig az maradt, ami Münchenben volt : a legtehetségesebb Zügel-tanitvány. Szolnokra jött, egyik megalapítója lett a Művésztelepnek. Mint Pettenkofentől kezd ve annyi festőt, őt is megragadta az alföldi táj ; ettől kezdve egyetlen célt látott maga előtt: kifejezni a „szolnoki stilusM -t (ked venc szavajárása volt ez) vagyis egyetlen szintézisben megmutatni ennek a vidéknek örökszépségű arcát. Élete végéig ennek a tájnak egét, nagyságos síkjait, állatait, zsá-

ner-jeleneteit festette. Óriási mesterségbeli tudása, kifejező készsége volt, egy sereg kitűnő képet festett. Nem volt zseni, de a legjobb festőművészek közé tartozott. De a festő nem csak fest, hanem csalá dot is eltart, ruházkodik, házat vásárol és adót fizet. Ehhez pénz kell s ezt képeinek gyárszerű másolásával teremtette elő. A szolnoki házakban függő Zombory-képek túlnyomórészt ilyenek. Életében sok keserűség és csalódás érte Szolnoki festőiskoláját elgáncsolták, élete végén főléje nőttek a fiatalok s mellőzni kezdték, mint közéleti embert is. Pedig szerelmese volt Szolnoknak : városrendezési tervei múlhatatlan értékűek, hasznos tagja volt a városi képviselőtestületnek, ő volt pl. az, aki Kludik polgármester idejében a legerélyesebben sikraszáll amellett, hogy a város növekvő vízszükségletét ne artézi kútak fúrásával, hançm az itt folyó Tisza vizéből elégítsék ki. (Élete végén már nem volt tagja a képviselőtestületnek). Élete végén rámosolygott ismét a siker, a pesti nagy kollektiv kiállítása nagy er kölcsi sikerrel zárult ; s a sokszor zsörtö lődő, kedvtelen emberbe visszatért a régi kedély. Képeinek legjavát még életében Szolnok és Szeged városának ajándékozta. Ezeknek a városoknak múzeumai fogják megőrizni a jövendő századoknak a „szolnoki tipus*-t egy sokat Ígérő, de kevesebbet beváltó művésznek vitathatatlan értékeit, Zom bory Lajos művészetét. V. Qy.

BALÁZS

I MRE

ÓRA, ÉKSZER, LÁTSZERRAKTÁR ÉS JAVÍTÓMŰHELY TELEFON ; 302. SZ.

SZOLNOK

GOROVEUTCA

I mM

Hogyan olvassunk. Minden művészi terméknek, tuda tosan, avagy csupán a tudat alatt, közvetett, vagy közvetlen célja : az absolut igazság felé való törekedés. Az irodalom, minthogy ez a művészi ág a legnagyobb tömegek hez szól, jár e céllal az élen. A lira örök emberi érzéseket hivatott bennünk felkelteni. A szépirodalom nagyobb terjedelménél fogva : bő vebben indokolhat. Mesél, történé seket mond el példa gyanánt. És itt álljunk meg néhány szóra. Nagy tévedés az, mintha a szépirodalom nak csupán a gyönyörködtetés lenne a hivatása. Nem 1 Ha a szépirodalom múltjába tekintünk vissza, igazoló dik előttünk világosan, hogy való ban a nagy idők szülik a nagy embereket. Mert a szépirodalom, ha a tudat alatt is : mindig a gyön gébb pártján áll. A keresztény üldözések korszakában a vallási irodalom fejlődik ki, ha a haza van veszélyben, a nacionalista eszmék kerekednek felül. Ha az erkölcs, vagy a közerkölcs züllik, azt osto rozza a művész! Csak azért Írni, hogy esetleg szépen hangzó szava kat egymásmellé rakva, a papirt töltsük meg, enyhén szólva : célta lan- Természetesen az irodalom tárgya kimeríthetetlen, a társadalmi kérdésektől a világszemléletekig terjed. A tárgy bármilyen emberi problémát felkarolhat. Egyszer a szülő gyerekszeretetét ecseteli, más kor, mint Ibsen Solnesse, a fiatalság feltétlen győzelmét, az öregek bu kása árán ; akarja igazolni. Mind egy, csak akarjon és tudjon vala mit igazolni. így felfogásunkkal ellentétes munka is lehet művészi értékű, ha annak végkövetkeztetését nem is fogadjuk el ! Minden mű vésznek legelemibb célja, hogy mon danivalóját minél több ember ért hesse meg. így minden művészi terméknek két kérdésre kell tudni felelnie. Az 10

első : mit akart mondani? A máso dik: hogyan sikerült az neki? A könyv művészi értéke attól függ, mennyire tudott kielégítő módon e két kérdésre válaszolni! Tehát minden könyv elolvasása után igye kezzünk erre a két kérdésre fele letet találni. Az a könyv, amely ezekre a kérdésekre nem tud felelni: nem irodalmi értékű. M. B.

Valakinek üzenem.

Valaha nem volt messze semmisem 3 nem volt hegy mely magas lett volna Ma holnapig is végtelen az út 3 megbotlok minden sirhalomba. Valaha mentem kérdezés nélkül. És el tudtam nyűn/ száz hitet. fjem néztem hosszát az útnak sohasem, Ma megállók százszor is : minek?

Minek loholni s immár vénülőn Legényt mutatni, szélnek menni 3 dalolva bús, fáradt életemről, Repedt harangnak nyelve tenni ? Jobb ülni veszteg békés rongyokon 3 tűnődni régvolt szép időkön Fusson más, akinek még van hite 3 nem tudja még hogy sorsa börjön.

REMILLQNQ ALBERT

Színek.

3árgásfehéren csordul az érc a kohóból sötétvörös enyvvel csókolja a kardot a vér. Riadók bibor lobogóját lengetik a kürtők% zöldarany mézet csorgat a halk fuvola. Az éjszaka csobogó, dörgő malma fekete álom-mákot őröl, azúrba szépül a földi szenny s korom. Piros hajnali himnusz ujjong a csókban, az anyatej fehér szeretettől édes, áldott a jóságos barna kenyér. Ezüst színek vágyát énekli a távol s ha már az opálos messzeségbe tűntél : hegyeken, csókon, csillagokon túl Isten kék tengere elment és minden spintől tisztára mos. varga

sAndor frigyes

A jászszentandrási pör margójára. DOM-könyvek sorozatában, amelyet a Megváltó halálának 1900 éves jubi leumára adnak ki, jelent meg nemrégi ben Dr. Somogyi Antal könyve ; SR modern katholikus mûoèszet. A tévtanoktól meglehetősen fertőzött közvélemény felvilágosítására, a tudatlanok épülé sére hasznosnak és célszerűnek tartjuk ennek az ízig-vérig katholikus világ szemléletű, a cenzor „Nihil obstat“-jával ellátott könyvnek azokat a részeit ismertetni, amelyek alkalmasak arra, hogy á jászszentandrási freskók ügyé ben egyre többen ismerjék fel az igazságot. Ezeket Írja Somogyi Antal : „Először is a ma katholikus művésze tének újnak kell lenni. Az újság kere sése nem szeszély, hanem szükségszerű követelmény. . . A régiek másolása csak a művészi tehetség hiányának jele. A katholikus művészet célja már csak ezért sem lehet a múltnak utánzása, mert erre nincs művész. Aki igazán az, ilyen szolgai munkára nem vállal kozik. Széket az igazságokat nálunk, sajnos, még mindig hangoztatni kell, mert itt még mindig akadnak, akik azt hi szik, hogy a katholikus művészet hiva

tását teljesítheti, ha megmarad a régi nagy stilusok utánzása mellett. Sőt vannak, akik sokkal böicsebb eljárás nak tudják, ha a régi tökéletes min táktól nem térünk el bizonytalan kísér letek kedvéért. Csak az a baj, hogy a régi művészek egy régi kornak vol tak a gyermekei s koruk leikéből al kottak. Sízok a kor°k pedig elmúltak s egyszer és mindenkorra elmondták mondanivalójukat.. . A katholikus egy ház is mindig büszke lehet múltjára, azt soha meg nem fogja tagadni, de élete nem merülhet ki abban, hogy a régi dicsőségen merengjen, mert £ű/detése semmivel sem kisebb a mához, mint volt9 a tegnaphoz. Amint az actió catolica lesz hivatva szolgálni az új idők érdekeit, azonképen a templom sem lehet a múlt erőtlen árnya, hanem a mai életet formáló erőknek kifejezője, a régi hitnek mai nyelven szóló hírnöke". Somogyi dr. jól tudja, hogy kik be szélnek ezen a nyelven. A képmellék letben az új katholikus művészet leg kiválóbb alkotásai között, a magvar templomfestők közül éRba-Jfovák Vil mos hires szegedi freskóját mutatja be. Krisztus megkeresztelését. Úgy bizony !

A Millennium önképző Dal- és Zeneegylet. A Millennium önképző Dal- és Zeneegylet történetéről irja Heynke Oszkár 1898. évben megjelent könyvében, hogv a feledés pora kezdi takarni egyletünk őskorát. Az őszülő korfársak beszélnek róla még, ha ifjúságuk rózsás álmairól, a régi jó időkről beszélgetnek, de soraik nagyon megritkultak már. „Múlnak az idők, változnak az em berek“. Sokan hiányoznak már azok közül is, akik még egy évtized előtt beszélhettek volna nekünk. A fiszavidéki vaspálya társaság 1857. évben nyitotta meg a szolnoki javifóműhelyf, jobbára külföldi,első sorban német munkásokkal. Wagner Gusztáv műhely főnök

felhívására 1876. évben alakult meg az olvasószoba, amely az alapja volt a mai hatalmas könyvtárnak. Az olvasószoba a társulati élet ápolása melletta munkások műszaki oktatásával, szakrajzzal igyekezett a magyar munkások értelmiségi nívóját emelni. Az olvasószoba égisze alatt indult el az első dalárda megalakításának kísérlete. 1878-ban megalakult a dalárda, mely fel oszlott 1881-ben. 1883-ban újra megalakult, mig 1887-ben másodszor is megszűnt, mig alapszabályszerű egyesületként 1892-ben véglegesen sikerült megszervezni 1896-ban az ezeréves ünnepnek helyi kulturerr léke lesz az 1892. évben alakult egye st

sülét, melyben a zenekarral, az olvasószobával és az 1875. évben alakult fáklyatársulattal egyesülve Millennium önképző Dal- és Zene egylet cimen egy egyesületté alakult. Azóta a műhely összes kulturális munkássága a Millennium Egyesü let keretében kristályosodott ki, a zenekar, a dalárda, a műkedvelők, az önképzés szükségletét ideális szemmel átélő irodalmi szakosztály, a sakkör és az az utóbbi évtized alatta kényes ízlést mindenben leg teljesebb mértékben kielégítő mű kedvelők munkája. A város szivé hez a legjobban mégis a dalárda nőtt hozzá. A három évtizedes mű ködés végigkísérte a város minden kulturális és hazafias megmozdu lását, hiszen Szolnokon a háború végéig csak a Millennium volt az egyedüli állandó férfikari egyesülés. Emlékezvén régiekről, nem lehet meg nem emlékezni Korbulv József és Podolsky Béla műhelyfőnökökről, akik a dalárda dalos szellemének kialakításában alaprakó munkát vé geztek. Régiek elbeszélése szerint gyakran megjelentek a próbákon, sőt Korbuly műhelyfőnök még együtt is énekelt a dalosokkal. Ez a lelke sítés különösen fontos volt, mert a műhelyi dalárda népszerűvé válá sának igen nagv akadályai voltak. A tagok nagy része nem igen hal lott idegen dalárdákat, a többszó lamú éneklés beidegzésében mér hetetlen fáradsággal kellett meg küzdeni, merf az első években ha volt is gyakorlott karénekese a da lárdának. a nagyobb része, még újonc volt a karéneklésben. A gya kori karnagyválság után Kelemen Bertalan végzett a kartanitásban 14 éven át sikeres munkát, amelvnek eredményeképen a dalárda népszerűvé vált. Az 1896-ban tartott zászlószenfelési ünnepélyt már egv nivós karegyüttes hangversenye emelte. A dalárda hatalmas basszussával mindenütt a legnagyobb el ismerést és csodálatot érdemelte ki, 12

a kassai, egri dalversenyek után. Ez a dalárda a háború alatt sze rényebb keretek között működött. Ha szabad a történeti távlat hatá rán innen levő eseményekről meg emlékezni, akkor a dalárda újjá szervezésnek munkáját őrömmel fo gadta az egész város művészetsze rető közönsége. Székesi Máthé József műhelyfőnök újjáépítő mun káját iktatjuk be a történeti emlé kezés fontos állomásai közé, aki a Millennium egyesülete ujjászervesésének és aktívvá tételének mun káját 1922-ben igen nehéz körül mények között indította meg. Az egyesület anyagi összeomlása, a há ború utáni lelki fáradság igen sú lyos akadálya volt az egyesület újjászervezésének, melyet nobilis modorával, nagy pszihológiai ér zékről tanúságot tevő tapintatos irányításával leküzdött és átlelkesitette az egész egyesületi életet. A dalárda soproni, szegedi, debreceni, budapesti és több vidéki ver seny eredményei azt bizonyítják, hogy felfelé Ívelő sikerek és mű vészi fejlődés utján halad, mely a dalkör kiváló pedagógiai érzékű karnagya hosszú évek munkájának és az elnökség lelkes támogatásá nak az érdeme. Emlékeztünk, nem az egyiptomi piramisok régi ségének csodálatával, hanem az ősi fenyő magasba szökő, fejlődő hité vel, mely biztat, hogy ha az öregek ajkán el-elhalkul a dal, az ifjak ajka örökifiuvá feszi, ha az öregek szive elég és utolsót dobban, a kö vető nemzedék tovább hozza örök szivét a dalkultura égő mágjára. Kovács Béla. Bárhol hirdetett szé p iro d a lm i, t u d o m á n y o s vagy m űsza ki

könyvet le g o lcsó b b a n szállít

B A G O LY“ kdnyvkereaktdót ét

FARAGÓ

SÁNDOR

N ag ytő zsd e m ellett«

papiráruház.

KÖNYVNYOMDA T e le fo n s z á m 145.

(Fotó : Dombrovszky)

Téli fáj a Tiszapartján.

(Fotó : Dobos)

H óhegyek

a Kossdth-téren

Behavazott tabáni-utca éjjel.

(Fotó : Homoki)

Szilveszter éjszaka a Tiszában.

(Fotó : Dobos)

Zombory Lajos önarcképe.

Zombory Lajos temetése.

Napszámosok. Itt támasztok egy villanykarót félórája. Jön az égig emelt, s porba köpött nép. Rongyuk köldöknél kötve. Derékig meztelenek. Bikamellükön most csurog a nyárdélután verejtéke. Vannak vagy tizen. Elindulok a tiz után. El hányt-dobott szavukat lesni, 5 kisérni az ucca végig őket, m int gyerekek a iagzit szokták, s közben jó ! megnézik a menyasszonyt. M ind menyasszony ez a tiz is, hisz mind vesztegel egy életig a nyomor m e lle tt: mert őket az jegyezte el. Valami munka felügyelő féle jö tt mögöttük. Elvált a másik sarkon: „Reggel osztán bennlenni ötre, hé ! !" — kiált utánuk. Összebazsa/yognak, sunyit mind, egy se á ll szónak pár lépést — hagy egye a fene, — aztán: „Vasárnap lesz holnap" vakkant egy oda. És ránéz még a többiekre pillanatig. Azok meg csak visszaörülnek : „Vasárnap lesz hétfő hajnalig". OROSI JÓZSEF.

A „Szolnoki Tükör“ m atinéi. Ama nagyszabású kulturprogramm minél teljesebb keresztülvitele céljából, amelyet a Szolnoki Tükör már meg indulásakor kitűzött, — elhatároztuk, hogy az év folyamán a megye nagyobb városaiban lapunk munkatársainak köz reműködésével nagyszabású irodalmi matinékat rendezünk. Szolnok, Jász berény, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Kis újszállás, Karcag, Turkeve, Püspökla dány, Jászapáti és Tiszaföldvár azok a megyebeli városok és községek, ame lyeket előadásaink színhelyéül egye lőre kijelöltünk. Előadásunk részletes műsorát most dolgozzuk ki, de máris közölhetünk annyit, hogy műsorainkon a legkivá

lóbb megyebeli irók, költők, előadók és muzsikusok fognak szerepelni. Az előadásokkal kapcsolatban a Szolnoki Tükör külön S7ámot ad ama város részletes, eredeti fotófelvételek kel tarkított ismertetésével, ahol mati néinkat tartjuk. Előadásaink pontos idejéről, helyé ről és részletes műsoráról kellő idő ben és módon fogjuk értesíteni olvasó inkat és lapunk barátait. Semmi kétségünk a tekintetben, hogy megyénk kulturközönsége nagy érdek lődéssel fogadja tervünket és érdeklő déséről népes látogatásával tesz majd bizonyságot.

A m i m e g m a ra d . . . Sajnos, semmi sem múlik el nyom talanul. Az idő például múlásának nyomaképen apró, de kétségbeejtő kis ráncokat von a női harmatos bőrfelü letre, — a férfiaknál pedig ez a „nyom“ abban nyilvánul, hogy — finoman ki fejezve : terjeszkedik a homlok. De nem csak az idő hagy emlékez tető jeleket; minden olvasmányból, filmből, színdarabból, iskolai életből, tanulásból, érdekes eseményből meg marad az emberben valami. Az első pofon, oka, foka, terjedelme és hang erőssége pl. élénken él még az ember tudatában akkor is, mikor a többi pofonokon már megszokottan túlteszi magát az ember. Az első csók még akkor is édes, mikor későbbi utódainak már csak unalomize van és az első fizetés-csökkentés még akkor is bizse regni fog az ember érző idegeiben, mikor Krözusként fog dúskálni a kin csekben. Mindezek előrebocsátásával leszek bátor néhány dolgot felsorolni, „ami megmaradt“ . . . Az én konyhatündérem pl., II. Vik tória (nem a történelemben, hanem az én háztartásom történetében), — többek között, — lévén nagyon müveit leányzó,

megnézte a „Vén gazember" c. hangos filmet. Úgy nagy általánosságban már nem emlékszik a históriára, de egy mozzanat megmaradt az emlékezetében. Még pedig az a klasszikus szépségű és nemesveretü mondat, amellyel lnokay Mária bárónő elhárítja a kutyafürösztés hátrányos utóhatását, mondván : „Egy lnokay bárónőbe nem mennek bele a bolhák !“ — Hát az én Viktusomnak ez „maradt meg“. — A Rákóczi induló c. hangosfilm bemutatója után arról beszélgettünk egy társaságban, hogy milyen változ tatások történtek a „Dolovai nábob leányával“. Egy hölgytag a befejezés megmásitását nehezményezte. Véle ménye szerint az egész darabból az volt a legfeledhetetlenebb jelenet, mikor Tarján az utolsó jelenetben végiggázolt a színpadon, döngő léptekkel és nemes daccal és stentori hangon ráorditott Vilmára: „Hazudsz, szeretsz!" Neki ez „maradt meg". — Hogy a színdaraboknál marad junk, nekem is van egv ilyen kedvenc „maradékom". A Vasgyáros első fel vonásának utolsó jelenetében Derblay Fülöp bevágja az ajtót gőgös hitvesére s e szavakkal indul magányos nász-

éjszakájára: „Gőgös nő, meghajolni nein akarsz, meg foglak törni!“ Körül belül tizennégy éves lehettem, mikor ezt hallottam, de nekem borzasztó tetszett, mindig a fülemben csengett. Tavaly aztán előadták a rádióban is a Vasgyárost s én alig vártam, hogy Odry mint Derblay Fülöp ehhez a mondathoz érjen. S micsoda pokoli csalódás volt, mikor Odry ilyen vál toztatással mondta a szöveget : „Gőgös nő, imádlak, de megtörlek !“ Sírni tudtam volna a méregtől ; hisz’ szép, szép igy is, de az a „meghajolni nem akarsz“, az mégis más volt ! — Egy tanár urat is megkérdeztem, mi „maradt meg“ neki az iskola hu morából. Német nyelv tanára lévén az illető, ezt mesélte : a „—rieh“ képző ama tulajdonságát fejtegettük, hogy nőnemű szóból hírnnemü szavat képez. Pl. Gense = a kacsa, Genserich = a gácsér. Felhívtam a gyerekeket is, mondjanak példát. Az egyik ezt a pél dát mondta: Tante = x nagynéni, Tanterich = ? . . . “ A tanár urnák még most is potyogott a könnye a neve téstől. — Egy ügyvéd úrnak, akinek irodá jában sok csizma- és báránybőr-sapka megfordul, az maradt meg az emléké ben, mikor egy választékos beszédű atyafi dicsekedett neki............nekem is van ám elegáns bútorom : két fennálló, kedvenc, meg etusék is ! . . .“ A kredencet, meg az etagéret még csak értette a fiskális, de a „fennállót“ külön megkérdezte a jelentése felől, mire őatyafisága megvetően mondta : „a

parasztok úgy hívják, hogy „szekrény!“ — Az állatorvos úrnak is hasonló emléke volt egy félig felfordult hízóval, meg müveit beszédű gazdasszonnyával kapcsolatban. Mikor a „krízis“ után pár nappal érdeklődött a beteg hogyléte felöl, ezt a választ kapta : „Majd csak „kiabrándozik“ már a nyavalyából szegény pára 1“ — Azt hiszem, ha Farkas Imrét meg kérdezném, ő is tudna ilyesmit mon dani, de én egy „emlékéről“ az ő háta mögött is tudok valamit. A multkorában fennjárt Farkas Imrénél három vidéki diákgyerek, akik az Iglói diákok előadási jogát szerették volna kikunyerálm tőle, — fizetség nélkül ! Farkas Imre megkérdezte a vállalkozó szellemű fiatalokat : „Hát aztán, gyere kek, hogy kerültetek el ide, hozzam, ki igazított útba benneteket? A kérdésben mosolygós büszkeség is volt, afelett, hogy ime, a népszerű irót még messzi falu kisdiákjai is hogy megtalálják ! No, de a válasz, gondolom, elég ki ábrándítóan hatott, mert a válasz, — biztos forrásból tudom, — igy hang zott : „Elébb tájékozódtunk, hogy „él-e még“ az iró ur, aztán a cimet meg tudni már gyerekjáték volt!“ — Hát igy van ez, kérem ! Mindig van valami, „ami megmarad“, kivéve, amikor nem marad meg semmi 1 A kivétel csak megerősíti a szabályt s az én állításomat bizonyára az fogja meg erősíteni, hogy aki ezt a kis írást végigolvassa, annak semmi sem fog megmaradni belőle, nem lévén neki se füle, se farka! Klssné Tóth L«nk*

A régi Szolnok világítása. A rendőrfőtanácsos ur a közelmúlt napokban egy betöréssel kapcsolatban odanyilatkozott, hogy a mindsürűbben előforduló bűncselekmények egyik oka — a város hiányos világítása. A mellék utcákon nagy távolságra állanak egy mástól a villanylámpák, sőt a fő vonalak világítása is sok kívánnivalót hagy maga után, mert a nehéz gazda sági viszonyok takarékosságra kény-

szeritették a várost, — az erősfényü körtéket jelentősen gyengébbekkel cse rélték ki. A világitásbeli hiányok és korláto zások miatt azonban csak a mai Szolnok polgárai panaszkodnak, de az idősebbek, akik néhány évtizedre néz hetnek vissza a város világításának történetében, bizony a mai világítást is tündérinek mondják.

«5

Hallgassuk csak meg városunk egyik legidősebb polgárát, hogy miket mond a régi Szolnok világítási viszonyairól : — Idestova negyven éves lesz a szolnoki villanyvilágítás, mig azelőtt petróleum-lámpák szolgáltatták a fényt a szolnoki éjszakában. Gyéren, inkább csak az utca-sarkokon s utcakereszte ződéseknél állott egy-egy görbére szomorodott lámpa-oszlop, tetején a sokoldalú lámpa-kalitkával és petróleumlámpával. Az 1879-ben néhai Sipos Orbán alispán ur által kiadott megyei jelentésben olvassuk, hogy utcai vilá gítás a vártól és Tiszahidtól az indóházig, másrészről a főtemplomig terjedő útvonalon volt 52 lámpával ! Alig egy két lépés körzetben adott világítást a petróleum-lámpa s inkább csak út mutató, tájékoztató célja volt annak a néhány embernek, aki a sötétség be állta után volt kénytelen az utcákon kódorogni. A régiek elve ugyanis az volt, hogy tisztességes ember különö sebb ok nélkül naplemente után nem csavarog házon kivül. És ha mégis az utcára kényszeritette dolga, fogta a kis kézi-lámpáját, amelyben gyertya, az előkelőbbeknél olajmécses égett, s az zal világított magának lépésről-lépésre. A közvilágításról annak idején néhai id. Scheftsik István úr gondoskodott, amiért 30 forintot kapott havonta a várostól. Ezért az összegért az 52 utcai lámpát ellátta petróleummal, takarittatta, sötétedéskor meggyujtatta, pirkadáskor eloltatta. E munkálatok végzésére lovas embert tartott, aki hosszú rúddal járta az utcákat, a rúd végén petróleumos kanóc égett, ezzel gyújtogatta a lámpákat, a kanóc mellé pedig egy kis bádog kupak volt szerelve, amellyel az oltogatást végezte. Ha gyalog ment, felszereléséhez tartozott egy könnyű létra is, amelyet nekitámasztva a lámpa karónak, felmászott a lámpához. Tiszta, holdvilágos éjszakákon azon ban a vállalkozó elmellőzhette a lámpagyújtást, mert hiszen a holdfénnyel úgy sem tudott konkurálni a gyönge fényű petróleum-lámpa. Talán csak ezek a holdvilágos esték adták a vállal kozó hasznát, mert különben rá kellett

volna fizetnie a havi 30 forintos válla lati összegre, amelyből a lámpagyujtogatót is fizette. Óriási lépést jelentett a közvilágítás ban, amikor a villanyra tért át a város. Az egész város az utcákon, kapuk előtt ácsorgott a villanyvilágítás premiérjén, úgy lesték a pillanatot, amikor kigyulnak a lámpák. Az első este egyszerre gyultak ki az összes utcai lámpák, később azonban — bizonyára takarékosság végett — egyenként gyúj togatta egy szürke lovas ember a hosszú rúdja végébe erősített kampós szög segítségével s ugyanígy oltogatta hajnalban. Mert akkor még minden lámpának külön kapcsolója volt. Az akkori villanylámpa még sárgás, gyönge fénnyel izzott, de mégis tün dén világítás volt a régihez képest. Az áramot szintén néhai Scheftsik István szolgáltatta a mai csendőrlaktanya helyén állott gőzmalmából. Hogy mit kapott ezért a várostól, ma már meg nem állapítható. Tény azonban, hogy e világításnak nagy kultur-jelen tősége volt a város életében, akkor kezdték a lakásokba is bevezetgetni a villanyt. A Scheftsik-féle világítás nem volt jelentősen hosszú idejű, a malom le égett, Scheftsik úr felhagyott vállalatai val s igy a város maga vette kezébe a villanyáram fejlesztését, megépítvén a villanytelepet. Ez időtől rohamosan fejlődik úgy a köz- mint a magánvilágitás, minden utca kielégítő szám ban kap lámpát, egyre több magán házba vezetik be az áramot s fejlődő iparunk közül számosat hajt a városi villany, amelynek erőssége tetemesen nagyobb a Scheftsik-féle áramnál. Hogy mennyire fejlődött a város áramfogyasztása, arra legjobb bizonyí ték, hogy a közelmúltban egy részvénytársaság igen jelentős ajánlatot tett a vá rosnak az áramfogyasztás megvételére. — Hogy a gazdasági viszonyok most némi redukálásra kényszeritették a várost a közvilágítás körül is, szó sincs róla, fájdalmas dolog, — de akik visszaemlékezünk a petróleumlámpákat gyújtogató lovas ember idejére, — bizony nem panaszkodhatunk . . . K. M.

Andris bácsi különvéleménye.

j í

— No, Andris bácsi, hát volt-e azon az ankéton, ahol az épitendő rakpart és gabona tároló ügyét beszél ték meg? — Má’ hogyne lettem vóna ! Úgyis kevés otthon a fűtőanyag, ott meg ingyen lehetett melegedni. Persze, hogy jelen vótam. — De, tudom, örömmel hallgatta, hogy ilyen nagyépítkezések készülnek Szolnokon. Főleg a gabona-tároló . . . — Hajja-e, én biblia-olvasó ember vagyok, igy oszt csak csóváttam a fejem. — Mi köze a bibliának a gabonatárolóhoz ? — Nagyon is sok f Mer* úgy tapasz talom, hogy mindenben megismétlőd nek a bibliai idők. A bibliában pedig úgy olvasom, hogy az álomfejtő József azt tanácsolta az álomlátó királynak, hogy épiccsen nagy magtárokat... Oszt a király megfogatta József tanácsát és mingyárt meg is bízta az éleseszű jordányt az építkezés vezetésével, minek elvégzése után József még hosszú ideig élt bőségben és gazdagságban, holott szinte a rajtavalója se vót, amikor a király udvarába került. . . . — Hát a birtokát védetté nyilvánittatta-e, Andris bácsi? — Régen vót a ! Nem vártam én arra, hogy az urak tanájják ki. — Hogy csinálta törvényes intézkedés nélkül ? — Hát, most mán elárulhatom, de eddig titkótam, mer* az én patentom vót . . . Nagyon egyszerű dolog ez,

hájjá. Nem kell hozzá se* miniszter, se* törvény. Csak három bornyunyi szelindek, mint a Burkus, Lompos meg a Cigány . . . Ezek oszt elvégezték a védelmet. Végrehajtó, fiskális ugyan az én tanyámba be nem tette a lábát... — De azért maga is örül, hogy el múlt ez a rossz esztendő s jön az uj, a szebb, a jobb . . — Tuggya, csak úgy ne legyek ezzel is, mint a hitespárommal. — N o? — Eccer nagyon megelégeltem a hitestársomat. Mer* hogy szemrevalónak se* vót mondható. Ragya-vert vót az ábrázattya, görbe a háta, bicegő a járása, ritka a fogazattya, sipítós a hangja. De mindez még csak haggyán! A nagyobb veszedelem a’ vót, hogy ha reggel kitátotta a száját, estvélig be nem csukta. Mán pedig minden reggel kinyitotta, oszt még hozzá nem valami ájtatosságra, ne gondujja . . . Végre oszt megsokaltam, oszt a meggy fa botommal kisegítettem a portámrul... Igen nagy vót a megkönnyebbülésem, amiké* kivül tudtam. De mer* asszony nélkül bajos az élet, hát hamarosan hoztam hejibe másikat, még pedig szép ábrázatut, nem olyan ragyásat, mint az előző vót, meiieset, nem olyan keszeget, mint a másik, a hangja meg csupa selyem vót, nem olyan sipítós, mint a másiké. Csendes, szelíd beszédű vót s nem karatyáit naphosszat... Csak éppeg egy hibája vót : egész nap a tyűkör előtt ácsorgott, cifrázta magát, nem győztem viganóval, az ebéd meg estefelé készült el, akkor is kozmás lett... Így oszt — szégyen ide, szégyen oda — bizony sokszor visszaállítottam a régi asszonyt. . . Peig az ujjat magam választottam s nem úgy kaptam látat lanba, mint az újévet.

K á v é h á zb a n , v e n d é g lő b e n , c u k rá s z d á b a n , bo rb élyn ál k ö v e t e l j e a „S ZO LN O K I TÜ K Ö R “ c í m ű f o l y ó i r a t o t !

Régebb idő óta figyelemmel kisé rem a rádió műsorát és arra a sajná latos megállapodásra jutottam, hogy a rádió a fotóval nem foglalkozik. Évek alatt két Ízben történt meg, hogy Gyulai Ferenc dr. tartott elő adást a rádióban, egy másik esetben azonban egyéb fontos — műsorra ugyan nem tűzött — közvetíteni való miatt a felolvasás elmaradtEzzel szemben itt állunk mi vidéki amatőrök árván, egyedül, magunkra hagyatottan kizárólag a fotóiroda lom termékeire, és drága pénzen, szerzett tapasztalatainkra támasz kodva. Nem mondom, mindenki számára az a legbecsesebb tapasztalat, amit verejtékkel szerzett saját, drága pén zén szerez, de a tapasztalás költ ségei nagy részben megtakaríthatók lennének egy céltudatos, egységes, átfogó, elméleti és gyakorlati okta tás folytán — ami sajnos vidéken nincs- Ez lenne a rádió feladata. Másképen mi, a szolnokiamatőrök, hogyan és miképen képezhetjük ma gunkat tovább máskép, — egyesü let híján — mint nagy anyagi áldo zatok árán? Értem ezalatt azt a sok elrontott anyagot, amit föltétlenül elront min den kezdő amatőr, amig eljut odáig, hogy fotótechnikai szempontból jár tasságra tesz szert. De a technikai bedolgozottság még nem minden,

az a fotóművészeinek még csak az alfája. Hol vannak : a különféle szinszűrők, a lágyrajzú objektivek, a gyújtó távolság-rőviditő és kislátszögü elő tét-lencsék alkalmazása, az orthó és panchromázia, a kemény és lágy papírok helyes használata, a tankhivás, a képszerkesztés, a folthatás stb. Mindezek, csak a tapasztalt, nagy elméleti felkészültséggel és a fotográfia útvesztőiben teljes jár tassággal bíró amatőr tulajdonai. Tévedés azt hinni, hogy aki ex ponálni tud, az már kész fotográfus, azért mert valaki tudja az egyszer egyet, az még egyszersmind nem jeles matematikus is. Az igazi amatőrködés a saját sötét kamránál kezdődik és ez az, ami éles határt szab amatőr és amatőr között. Minden amatőrnek arra kell töre kednie, hogy sötétkamrája legyen, mert ezáltal van lehetővé téve szá mára az, hogy a fényképezés terén önállóságra tegyen szert, biztos alaoon álljon, egyszóval megtanuljon fényképezni. A söfétkamra berendezésének beszerzése látszólag és átmenetileg megdrágítja a fényképezést, azon ban a befektetett összeg megtérül a további munkálkodás során. Dobos István

Fotó a m a tő rö k ! F o tó p ályázato t lóad a 22-1 k oldalon! t%

Proficsapatot Szolnoknak! Az angol rendszert, a profijátékot a háború után a legtöbb nemzet is meghonositotfa. Végre is játszunk nyilt kártyával, valloffuk mi is, ne burkoltan és titokban fizessünk játékosainknak, hanem bevallottan. Ne álszemérmeskedjünk! Kevesebbe kerül és célravezetőbb. Ma már, midőn reprezenfásaink igazán meg becsülendő sikereiről számol be nem egyszer a világsajtó, ez a kér dés, mint olyan, meg is szűnt. Egyik város a másik után állítja fel profi csapatát, (Szeged, Debrecen, Mis kolc, Kaposvár, sfb.) csak Szolnok nem mozdul. Pedig nekünk is elég anyag áll rendelkezésre. A közön ség sport-szeretete még szélesebb rétegeket vonz a tribünök felé, ha néldául egyszer a Ferencvárost, Újpestet üdvözölhetjük a zöld me zőn. A játék is mássá válik, ha klasszisokkal állunk szemben. Természetesen egy profi-csapat alakításához is, mint mindenhez elsősorban pénz kell De nem annyi és főleg nem olvan formában, hogy az előteremthető ne volna- Hogy mennvi kell, erre úgy tudunk a legjobban megfelelni, ha először a kiadásokat csoportosítjuk. Kell 15—17, heti 5—25 pengős fizetett játékos. Egy pesti kénviselő, havi 30—50 pengő. Tréner, aki lehet egy a játékosok közül is. heti 50 pengő, összesen tehát 1300—1500 pengő felfelé kikerekitve. Ennek előteremtése szövetkezeti

alapon, tagsági dijak meghatározá sával nem fantazmagória. Minden tag tagdija ellenében, jogosított a saját rendezésű meccseken díjmen tesen megjelenni Pl. havi 1 pen gőért álló helyre (ezer ilyen tagot gyűjteni nem lehetetlenség, sőt nem is nehéz) havi 2 pengővel korzó vagy tribünülésre 200—250 tagra számítunk, mig havi 3 pengővel páholvra legalább 50—100 tagot Hacsak az említettek látogatnák a meccseket (tehát cca- Í200—1300 ember) már a vigalmi adó, pályabér is kitellene belőle Nem kétséges azonban, hogy a lokálpatriotizmus és sportszereiét még sok száz uj látogatót csalogatna ki a pályára, a belépődíjakból már bőven tellene a többi kiadás is (igy a nyert meccsek prémiumai, felszerelés, mosás stb.). Már eleve látom a fölényes mo solyt : de hiszen a nagy egyesületek is állandóan az anyagiak miatt küzdenek a létért és még a pesti nagyegyesfiletek sem tudnak meg élni, nemhogy egy viszonylagos kis város mint Szolnok, birna el egv proficsapatot. Erre igen egyszerű a válasz, akik ismerik, mint e cikk Írója is a profiklubbok belső életét, fudiák az egyesületek belső bajait is. Majd nem minden egyesület, szinte kivétel nélkül mecénásokkal indult, nagy dimenziókkal épült (klubház. stb ) és a gazdasági viszonvok romlási val e mecénások mindinkább szűk-

v.>

keblûbbekké váltak, mig végre csak nem valamennyien a bőkezű adako zást végleg beszüntette. Utána márcsak a dimenziók maradtak meg az ezzel kapcsolatos és érthető bajokkal. Helyszűke miatt nem fejtegethet jük e kérdést még bővebben egye lőre. Fentiek előrebocsátásával felhív juk a sportszerető közönséget nyi latkozzék: akar-e proficsapatot Szol noknak! Aki igent mond, jelentse

be levelezőlapon ebbeli óhaját név és lakcím megadásával szerkesztő ségünk sportrovatvezetőjéhez A beérkezett anyagot fel fogjuk dol gozni és már a legközelebbi szám ban módunkban áll majd ezek alapján bővebb adatokkal szolgálni. A tél a legalkalmasabb idő erre. Talán tavasszal megalakulhatunk már, hogy az őszi szezonban be is nevezhessünk. Erre egy év áll ren delkezésünkre.

G. B. (T e m e tő u tc a ) Cikkünk idézett sorait félreértette. Ha figyelmesen elolvassa, észre fogj* venni, hogy abban a kitételben bár milyen foglalkozási ághoz tartozót aposztrofál hattunk volna. Az a mondat azt jelenti, hogy laikusok nem lehetnek művészeti kérdések bírái. Ehhez csak a hozzáértők szólhatnak.

Sch. G y. (T ő rS k .z e n t mik lé s ). A Szol noki Tükör minél több költőt kiván bemutatni. Szerkesztőségünkben több olyan fiatal író kéz irata fekszik, akik eddig még egyszer sem kaptak helyet a Szolnoki Tükör hasábjain. Az ö n egyik versét már hoztuk, egyenlőre tehát várnia kell. M. L . Igaza van. Egyenlőre bizonyos szem pontból kísérletezünk. Változtatjuk lapunk anya gát. beosztását, tördelési módját. A legmeg felelőbb forma ezek után fog kialakulni. P. JL Legközelebbi számunkban az egyik jönni fog. Sz. M. Verseskötet-ismertetése anyagtor lódás miatt kimaradt ebből a számból. Leg közelebbi számunkban jön. A. G. Ezt célozza a Szolnoki Tükör bará tainak összejövetele. Pár évvel ezelőtt történt kísérlet a szolnoki ..Fészek“ megalapítására, de a második összejövetel után a társaság szét oszlott. Pólya Tibor és a többiek biztosan pár tolni fogják a kitűnő eszme valóraváltását. T. M. Egyenlőre csak olvasson minél többet. G. J . Mint látja, az egyiket felhasználtuk.

Bl. J (K u n « * e u tm á rto n ). Novelláját — sajnos — nem használhattuk. Novellát külön ben is csak kivételesen fogunk koző'ni s az ö n „Egyiptomi emléke“ gyenge irodalmi al kotás. Bizonyos irói készség van önben, de ennyi minden intelligens és olvasott ember írásában felfedezhető. S még egyet : egyiptomi emléket ne Írjon az, aki sose járt Egyiptom ban. — Verses kötetéről legközelebbi számunk ban Írunk. D r. M. A Millenniumról irt levelére az ebben a számunkban közölt cikkünk — azt hisszük — kielégitő választ ad. R* A . (S zo ln o k ). Verseit köszönjük Egyi két leközöltük. Szjvesen számítunk további munkásságára. Sz. J . (K a rc a g ). Nem közölhetők.

G. S.

A „S ZO L N O K I t O k Ö R " m in d e n rő l Ir, o lv a s á s a é lv e z e t, s z ó ra k o z ta t I A ..SZO LN O K I T Ü K Ö R “ -le g jo b b b a rá tja ö n n e k I

Őszi országúton. Lehajtja fejét. Komolyan Ló lépked sáros köveken. A szekeret húzza. Követem. hallgat. M int fáradt bölcs, olyan. Lova kerüli a pocsolyát, Gazdája, egy öreg paraszt, pipázva méláz. Cán tavaszt kövekre lép, úgy megy tovább. Mennek. A kép oly bibliás. szeretne, vagy egy kis napot, Kerék nyög, zaj nincs semmi más. mert mára már esőt kapott. Gazda szundít, megy a szekér, húzza a göthös ló. Szegény. g ulyás J ó z s e f

AMATŐR MARCI KALANDJAI. sikerült felvételemmel, bár nem volt szán dékomban s ma sem értem a dolgot. Az eset igy történt : Szép, napos idő lévén, elindultam gépem mel, hogy néhány felvételt készítsek, mert pályázni akartam a Szolnoki Tükör amatőr pályázatán. Barangolás közben a város egyik elhagyatott részébe kerültem. Igen hangulatos táj volt ez, apró, érdekesen épült házakkal, keskeny, görbe utcácskákkal. Na, — gondol tam — itt csinálok néhány felvételt s már címet is adtam a felveendő képnek: „város széli házak* • Aztán körülnéztem, hogy kiválasszam a leghangulatosabb részletet. Hát amint igy nézelődöm, észreveszem, hogy az egyik ház előtt levő kis pádon egy néni meg egy bácsi ül. Ugylátszik, a bácsi utazni készülhetett, mert a nénit csókol gatta, amint ez bucsuzásnál szokás. Nagyon tetszett nekem ez a jelenet. Tessék csak elképzelni : nádfedelű kis házikó, virágos piciny ablakokkal, a ház előtt keskeny padocska, lombos Sosem gondoltam arra, hogy amatőr vén akácfa, a pádon pedig egy bácsi fényképezéssel valamikor pénzt keres meg egy néni, akik búcsuzkodva egy sek, mert a fényképezést tisztán mű mástól, szeretetteljesen csókolóznak. Ezzel a képpel — gondoltam — vészi ambícióból űztem s egy-egy sikerült felvételemből örömmel ajándé bizonyosan dijat nyerek ! Nem is habóztam sokáig. Gyorsan koztam egy kópiát az ismerősöknek, érdekelteknek és még a papír árát sem megbújtam egy fa mögött, hogy észre kívántam megtéríteni, mert elég jutalom ne vegyenek, mert csak úgy lehet volt nekem az elismerés. És mégis igazán természetes és élethű a felvétel, kerestem a napokban pénzt egyik ha az illetők nem is sejtik, hogy őket

Harmadik kaland : Pénzt kerestem.

fényképezik, — s a következő pillanat ban már kattant is a gépem — és kész volt volt a felvétel. Még aznap ki is dolgoztam a filmet s egy kópiát készítettem róla. Csak ekkor láttam, hogy mily ügyes amatőr vagyok. Pompásan sikerült a felvétel. A megszólalásig hű volt, s az arcvonások is oly élesek voltak, hogy teljesen fel lehetett ismerni a bácsit és nénit. Mint minden művész, én is szom jaztam az elismerésre s ezért elhatá roztam, hogy a felvételből a bácsinak is, meg a néninek is adok egy kópiát... Előre is láttam, mennyire fognak örülni neki 1 Addig kutattam, nyomoztam, míg végre megtaláltam a bácsi lakását, ahova nagy büszkén beállítottam. De csak a bácsit találtam otthon. — Mit hoztál, kisfiam ? — kérdezte a bácsi. — Kérem, — magyaráztam — én amatőr fényképész vagyok s a napok ban a külvárosban barangolva, egy felvételt csináltam a bácsiról meg a néniről. Nagyon jól sikerült s egy kópiát hoztam ajándékba a bácsiéknak. S ezzel már nyújtottam is a képet. A bácsi átvette, ránézett — s aztán — nem tudom, miért — előbb sápadt lett, majd rák-veres. — Te, — szólt aztán hozzám remegő hangon — hány ilyen kópiád van ? — Kettő — mondottam. — És a filmed is megvan?— kérdezte. — Hogyne ! — Hát én megveszem tőled a kópi ákat is, meg a filmet is . . . Adok érte öt pengőt ! — Nem lehet, — jelentettem ki — mert e felvétellel én pályázni akarok a Szolnoki Tükörben. A bácsi erre újra és még jobban el sápadt. — T íz pengőt adok, fiam 1 — he begte. — Csak ne pályázz! A nagy összeg megszéditett. Le mondtam a dicsőségről s a filmet is, kópiákat is odaadtam a bácsinak.

De most sem értem, miért ragasz kodott a bácsi oly görcsösen hozzájuk. Valószínűleg a művészi kivitel hatotta meg annyira. Vagy talán nem ?

Fotó amatörök! A „Szolnoki Tükör*4 legutóbbi számában meg hirdetett fotópályázat határidejét többek kíván ságára 1934. március 30-ára halasztottuk. Ezen határidő meghosszabbítással kivánjuk lehetővé tenni, hogy, a már beérkezett pályázatokon kívül minden fotó-amatőr pályázatunkon részt vegyen.

Fotópályázat. A „SZOLNOKI TÜ K Ö R" szerkesz tősége érdekes, lehetőleg szolnoki, vagy szolnokmegyei vonatkozású témát tartal mazó fényképekre

pályázatot hirdet. A képek hátlapjára csak a kép címe és a jelige irható fel. A nevet és címet tartalmazó boriték a képekkel együtt a kiadóhivatalba Faragó Sándor könyv nyomda ( „ B a g o l y 14 könyvkereskedés) Szolnok, Gorove-utca 20. „fényképpá lyázat" megjelöléssel küldendő be.

Beküldési határidő 1934. márc.30. A legjobb 5 fényképet díjazzuk és a „SZOLNOKI TÜKÖR"-ben bemutatjuk. Ugyancsak leközöljük a további legjobb nak talált 5 fényképet is. I. II III. IV. V.

dij : dij : dij : dij : díj :

Dijak a utalvány utalvány utalvány utalvány utalvány

következők : 15 P értékű fotócikkre 10 P értékű fotócikkre 8 P értékű fotócikkre 7 P értékű fotócikkre 5 P értékű fotócikkre

A bírálóbizottság tagjai — akik a pályázaton természetesen részt nem ve hetnek. — a következők : Dobos István, Tabák Lajos, Vidor Győző. A „SZOLNOKI TÜ K Ö R“ szerkesztősége.

H A R C O T INDIT a „ S z o ln o k i T ü k ö r “

hogy Szolnok város és a vármegye közönsége ne a fővárosban, hanem Szolnokon, megbízható kereskedőknél és iparosoknál szerezze be szükségletét. O lc s ó n , v e rs e n y k é p e s á ra k b a n s z á llíta n a k :

Altmann Gyula órás, ékszerész és látszerósz Szolnok. (Hősök szobrával sz.) Takarékosság bevásárlási helye.

Ha jót olcsón akar vásárolni, keresse fel

FE K E T E M IH Á L Y T Baross-utca 21 sz

B A LÁ Z S IMRE ó ra*, é k s z e r* és lá ts z e r r a k tá r a . Ja v ító m ű h e ly .

Gorove-u.

Telefon 302.

Ribner József fé r f i- , flu -, g y e rm e k ru h a -, n 6 t é s l e á n y k a k a b á t o k á ru h á z a

Szolnok, Baross-u 7. (sorok)

Telefonszám 230.

Fehér László, Szolnok Baross-uáca 10. szám F érfi ru h á k b a n , fe lö ltö k b e n , n ő i és le á n y k a k a b á to k b a n , d iv a tá ru k b a n le g n a g y o b b és le g o lcs ó b b . D iv a t á r u k le g o lc s ó b b a n c s a k

ß 4

u lü c k n e l Szolnok, Baross-utca 21.

F o d o i * divatáruházában olcsón Piac-tér.

a legjobbat vásárolja Versenyárak! Nagy választék!

R O f d s - á s s s O v e t k e r e s k e c lö li.

WE1SZ

IGNÁC Szőlősi Miklós

RŐFÖSÁRUHÁZA, SZOLNOK Gorove-utca. Telefon 121. g ö z v u l k a n iz Al ó

Réti aumiiavitóQzem Szolnok, JászkUrt-u. 2

TELEFUNKEN rádió képviselete

A P PE L V IK T O R S Z O L N O K B a r o s s -u te a 4 0 .

s e ly e m -, s z ö v e t-, v á s z o n - és s ző n ye g n a g y á ru h á za

S zoln o k,

B a r o s s - u . 25

ÁB EL A N TA L cl mfestő és mázoló Szolnok Jászkürt u. 1 Főpostáva! szemben.

HEVESI v illa n y s z e r e lő é s r á d ló le r a k a t S z o ln o k , N e r fe ld u d v a r .

KarM Rir, varrögé».

f/tr Kalmár Mór

Módra P á l műszerész

e r é k p ó tf 6«» a lk a t r é s z e k r a k t á r a

Sgjy6lokf Baross utca 5. szám.

varrógép és kerékpár raktár, Puch motorkerékpárok képviselete S zo ln o k , D a m ja n ic h -u . 1. S ze n d e p a lo ta .

V lr á g O ita te k .

FARKAS LAJOS v irá g te rm e ,

Sipos Sándor S z o ln o k

műkertész „RÓZSA** virágcsarnoka, Szolnokon.

Baross-utca

Telefon

336.

P e t t é k . 4ls f f l u e r k e r e t k e M k .

Fonyó festékház Import kér. vállalat ^ ▼

Szolnok. Baross-ulca Telefonszám 104,

Szolnok, Nerfeld udvar.

C u k o r k a é s c s e m e g e á r u k o lc s ó b e s z e r z é s i

FA rPi é t r í Sl s z a b ó k .

Sűrű Gyula női divatszalonja Szolnok, Tófenék-utca 4.

Szabó József uri szabósága, Szolnok. Hősök szobrával szemben

HALMÁGYI ISTVÁN a ú ri d i v a t s z a b ó S z o ln o k a

Baross-u. 7. (Csarnok bsjárat) ▼

Blum László férfi szabó, vizsgázott szabász, Szolnok Madách-ufca 24. szám

B u to r k e r e s k e tlttk .

Kádár bútorcsarnok

November butorraktára

Szolnok, Csarnok-tér. Legolcsóbb beszerzési forrás !

S zo ln o k , B aross-utca 9. s z á m .

U rb á n Is tv á n S z o l n o k P i a c t é r üveg- és porcellánkereskedése. Épületüvegezés 1 Edénykölcaönzés í

K ép k eretezés a le g o lc só b b a n !

HALM AGYI üveg- és porcellánáruház Szolnok, Baross-utca 2. K é p a k e t I s g s z e b b e n k e r e t e z H a lm á g y l!

B A ra u tö fu v a ra s A k .

K E Lluxui E M bérautótulaldonos E N M IK L Ó S Szolnok, Horthy Miklós-ut 12. Ttlefonhlvó 383. 24

A U TÓ TA XI b árm ikor m egrendelhető F B K S T B L Á S I I iÓ N A L S z o ln o k , T e le f o n s z á m 2 3 0 .

Pécsi kőszén, koksz és fakereskedelmi Rt szolnoki képviselete: Tomory-ut 6.

Á CSA I ÖDÖN .e on„3 (Hajóállomás mellett)

7000 kalórás p é c s i b r i k k e t , kovács- és i p a r i - s z é n Import és hazai tűzifák. N lilO tt

B iz t o s ít á s á t lekötné, kérjen ajánlatot a

Pénzintézetek

.....L A J O S

B u c s in s z k y - -

------

- -

......

--------------------------------------—

legmodernebbül berendezett kávéháza

BUDAPEST M M B m ln lm n

2 3 * 3

v e z é r ü g ynökségétől

ERZSÉBET K O RÚ T

Szolnok, Baross-u. 25

A s z o l n o k i a k t a l á l k o z ó helyei

T ak arék o sk o d ik hajót,sőt a legjobbat vásárolja szolid s z a b o t t á r m e l l e t t

KALMÁR MIKSA úridivat, fehérnemű,cipó, kalap H l és sportáru üzletében ü l S Z O L N O K . G O R O V E - U . 20. Alapítás éve 1888. Telefonszám 73. „Takarékosság“ bevásárlási helye 1

„TISZA “ S Z Á L L Ó ÉTTER M EI SZ O L N O K , PARK UTCA. B é r l ő : W e s lh e r R e z s ő Teleíonszám : 566. O Elsőrendű euerem. Magyar-francia konyha. Fajborok. TÁRSASÖSSZEIÖVETELEK ! SZOMBAT ESTE TÁNC

Elutazása előtt váltsa meg utazási jegyét a Menetjegyirodában (Szolnoki Hitelbank Részvénytársaság, Szapáry-utca) K ia d ó tu la jd o n o s : « » B a g o l y «

k ö n y v k e re s k e d é s és p a p irá ru h á z , S zo ln o k .

S zerkesztő ség és k ia d ó h iv a ta l : S zo ln o k , G o ro v e -u . 2 0 ., T e le lo n s z á m : 145., a h o v a a z e lő íiz e té s e k és le v e le z é s e k k ü ld e n d ő k . N yom ato tt : F ara g ó S á n d o r k ö n y v n y o m d á i m ü in té z e t S zo ln o k , G o ro v e -n . 2 0 .

I V îG;LUJM -01

Osztfreïcher lipótf és Fia Nándor b o rte rm e lő k , b o rn a g y k e re s k e d ő k , H u n g á ria ru m - és lik ő rg y á r

Cégtulajdonos : KLEIN O SZK ÁR ÉS TÁRSA T e l e . o n s z á m :

Nerfeld

5 3.

palota

SZOLNOK

S ü rg ö n y e im : B o iö u ir e lc lic r

Vol t bankhel yi ség

B rü ll é s N e u m a n n ^ ^ ----------=

Szolnok és vidéke legnagyobb selyem és szövetáruhéza =

---------- ^ ^

Szolnok, Baross-utca 1sz. (Sarok épület) Telefonszém : 369. A „Takarékosság" bevásárlási helye. Legolcsóbb beszerzési forrás. ---------- = Előnyös fizetési feltételek, ----------

FARAGÓ SÁNDOR könyvnyomdái műintézet, könyvkötészet

SZOLNOK, GOROVE-UTCA 20. sz. (NagyWzsde melletti Interurbán telefon 145.