ásványvagyon by Tempo Hírek

Ásványvagyon A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a 25. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően végzi a hazai ásványvagyon nyilvántartását. Az ország ásványi nyersanyagai természetes állapotukban az állam tulajdonában vannak. E kincsek hazánk természeti erőforrásainak és a nemzeti vagyonának részét képezik, nyilvántartásukat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és jogelődei végzik 1953 óta. A hazai ásványi nyersanyagvagyon mérlegszerű nyilvántartása a bányavállalkozók kötelező adatszolgáltatásain és a Bányakapitányságok határozatain alapul. A nyilvántartás alapadatai: • az ásványvagyon mennyisége és minősége; •az ásványvagyonban bekövetkezett évenkénti változás •(termelés, kutatás, stb.) az éves jelentések szerint; •a bányabezáráskor, illetve mezőfelhagyáskor visszahagyott ásványvagyon A fenti adatok alapján a hazai ásványvagyont nyersanyagonként és ezen belül előfordulásonként tartjuk nyilván. A nemfémes ásványvagyon éves változásainak jelentésére a 2009-ben bevezetett új adatlap szerkezetét és adatbáziskezelő programot használtuk. Ezzel együtt a meddő/bányászati hulladékban bekövetkezett változások mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartását is folytattuk, amelyre az Európai Unió kötelezése alapján, a bányászati hulladékokról szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 14. § (3) bekezdése ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás több mint 3700 ismert lelőhely 37,5 milliárd tonna földtani, és 24,4 milliárd tonna kitermelhető vagyonát foglalja magában. Hazánk 2011. január 1-i ásványvagyon készletét, a 2009 és 2010. évi termelést az alábbi táblázatban adjuk közre. 1 . sz. táblázat Magyarország ismert ásványi nyersanyagvagyonának összefoglaló adatai *1000 m 3 gáz = 1 tonna ** A hígulás nagyobb, mint a veszteség (Földtani vagyon + Hígulás – veszteség –pillér = Kitermelhető vagyon) Földta Földta Kitermel ni ni Kitermel hető Terme vagyo vagyo hető vagyon lés Nyersanya n n vagyon 2010.I.1 2010 g 2010. 2011.I 2011.I.1. . I.1. .1. Mt

Hagyomá 209,4 nyos kőolaj Nem hagyomány 418,9 os kőolaj

18,4

0,7 218,6

23,1

25,1

0,0 418,9

25,1

118,1

3,1 535,3

139,8

Kőolaj

Földgáz*

Hagyomá 280,6 nyos

földgáz Nem 3282, hagyomány 4 os földgáz

2274,8

0,0

3282, 4

2274,8

32,2

0,1

45,8

32,1

Feketekőszé 1625, 1915,5* n 1 *

Szén-dioxid gáz*

Barnakőszé n

45,9

3198, 0

Lignit 5761, (külfejtéses) 0

2244,3

1625, 1915,5* 1 *

0,91 3197,0

2242,9

5752, 05

4347,7

4356,3 8,203

Uránérc

26,8

Vasérc

43,1

43,6**

43,1

43,6**

Bauxit

126,0

81,2 0,307 125,1

80,6

Ólomcinkérc Rézérc

90,8 100,2**

781,2

726,5

- 781,2

726,5

Nemesfémé rcek

36,6

36,5

- 36,56

36,5

Mangánérc

79,6

52,6 0,055

Ásványbány ászati nyersanyag ok

4330, 2

1270,3

Cement- és mészipari 2897,5 nyersanyag ok

1460,4

Építő- és díszítőkőipa ri nyersanyag ok Homok és kavics

79,5

52,5

2,57

4134, 0

1218,6

3,54

2855

1416,4

4511, 59

2946,1 11,39

4572, 6

2985,8

8176, 4

5408,6 25,06

8179, 4

5438,2

1181,1

1833, 4

1182,1

0,05 182,1

123,4

Kerámiaipari 1832, nyersanyag 8 ok Tőzeg, lápföld, lápimész

182,0

123,3

1,27

Magyarors 3793 24441, 3801 24432, zág 57,26 5,9 4 4,8 2 összesen

KŐSZÉN

Magyarország kőszénvagyonát fajtánként a 2. sz. táblázatban mutatjuk be. 2. sz. táblázat 2010. január 1. (millió tonna)

Vagyon Földtani

Feketekő

Kitermelh ető Földtani

Barnakős

Kitermelh ető

Kitermelh

Magyaror

szénvagy

1915, 5

3198, 0

2243, 8

1058 4,1

Földtani

összes

4356, 3

ető

1625, 1

5761, 0

Földtani Lignit

2011. január 1. (millió tonna)

Kitermel

105

8515, 6

hető

850

Magyarország energia ellátásában az 1960-as évek végéig a szénbányászat meghatározó volt. Az évi széntermelés 1964-ben érte el a maximumot 34,5 millió tonnával. Ezt egy rövid stagnálás, majd csökkenés követte. A 2009. és 2010. évi széntermelés adatait a 3. sz. táblázatban, az elmúlt 15 év termelését grafikusan az 1. sz. ábrán láthatjuk. 3. sz. táblázat 2009. évi termelés

2010. évi termelés

1000 t/év Feketekő

1000 t/év

952

910

8026

8203

8978

9113

szén Barnakős zén Lignit Magyarország összes széntermelése 1. ábra Magyarország széntermelése 1995-2010-ig

SZÉNHIDROGÉN CO 2 Magyarország szénhidrogén és CO 2 vagyonát a 4. sz. táblázat mutatja. 4. sz. táblázat 2011

Megnevezés

Kőola vagyon (Mt) Földg

áz

Kitermel

CO 2 g

637, 5 48,2

Földtani

3817 ,8

Kitermel

2414 ,6

vagyon hető vagyon

(Gm 3 )

Földtani

hető vagyon

(Gm 3 )

. január 1.

Földtani vagyon Kitermel hető vagyon

Az elmúlt 15 év termelését grafikusan a 2. sz. ábrán mutatjuk be. 2 ábra. Kőolaj, földgáz, széndioxid termelés Magyarországon 1994-2010-ig

45,8 32,1

A legnagyobb kőolaj termelés Magyarországon 1976-1990 között volt, amikor meghaladta a 2 millió tonna/év mennyiséget. Ugyanezen az időszak alatt a földgáz termelése 4-7 Gm 3 /év között ingadozott. ÉRCEK Magyarország több száz éves múltra visszatekintő, egykor igen jelentős, világszínvonalú ércbányászata az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. 1985-ben leállt a vasérc és a szulfid ércek (réz, ólom, cink) termelése. Az uránérc bányászata 1997-ben fejeződött be. Napjainkra hazánk ércbányászatából csak a bauxit és a mangánérc bányászata maradt aktív. Magyarország 2010. január 1-i ércvagyonát a 6. sz. táblázatban láthatjuk. 5. sz. táblázat Földtani vagyon (Mt)

Kitermelhető vagyon (Mt)

Termelés 2010-ben (M

43, 1

43, 6

90, 8

100 ,2

781 ,2

726 ,5

36, 6

36, 5

Uránérc

26, 8

Bauxit

125 ,1

80, 6

Mangánérc

79, 5

52, 5

Vasérc Ólom-

Rézérc Nemesfém

0,3

0,0

3 ábra. Bauxit termelés Magyarországon 1994-2010-ig

NEMFÉMES ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK Nemfémes ásványi nyersanyagok alatt az energiahordozókon és érceken kívül előforduló – legkülönfélébb földtörténeti korú és képződésű, a nemzetgazdaság igen széles területein hasznosítható – több mint 60 féle szilárd halmazállapotú, ásványi nyersanyagfajtát értjük. Bányászatuk 2005-ig folyamatos növekedést mutatott, azóta csökken. Az ismert nemfémes földtani ásványvagyon mennyisége összesen 21 756 Mt, amelyből az összes kitermelhető vagyon 12 364 Mt. Ez a készletmennyiség összesen 2 974 db lelőhely között oszlik meg. A magyarországi bányászat által 2010-ben kitermelt több mint 57 millió tonna termelvény 77 %-a nemfémes ásványi nyersanyag. A nemfémes ásványi nyersanyagokat felhasználásuk alapján 7 nyersanyag-főcsoportba soroljuk.

1.Ásványbányászati nyersanyagok: felhasználói a vegyipar, kohászat, kerámiaipar, mezőgazdaság, építőanyag-ipar (nemesvakolatok, szigetelő anyagok). Ide tartozik az alginit, tűz- és saválló agyag, ipari és üveghomok, különböző minőségi mészkövek és dolomitok, kaolin stb. 2.Tőzeg-lápföld-lápimész

3.Cement- és mészipari nyersanyagok: a cement- és mészipar alapanyagai (mészkő, márga) tartoznak ide. 4.Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok: felhasználói az építő(anyag) ipar, közlekedés és vízépítés, szobrászat. 5.Építőipari homok 6.Építőipari kavics: betonalkotó, útépítési alapanyag. 7.Kerámiaipari nyersanyagok: felhasználói a tégla-, cserép-, és porcelángyárak, keramikus kisipar. Nyersanyag-főcsoportonkénti bontásban Magyarország nemfémes termelése és nyersanyagvagyona a következő táblázatban látható. 6. sz táblázat

Nyersanyagfőcsoport

Földtani vagyon Mt

Kitermelhet Termelés ő vagyon 2009 Mt

Termelés 2010

2010 2011 2010 2011 1000 1000 1000 1000 . . . . tonn tonn 3 m m3 I. 1. I. 1. I. 1. I. 1. a a

Ásványbányászati

4330 4134 1270 1218 2860 1184 2 57 1086, ,2 ,0 ,3 ,6 ,4 ,8 2,9 2

Tőzeg-lápföldlápi- mész

182, 182, 123, 123, 322, 84,7 54,1 169,5 0 1 3 4 9

Cement- és mészipari

2897, 2855 1460 1416 4462 1774 3537, 1410, 5 ,0 ,4 ,4 ,7 ,1 0 0

Építő- és díszítőkőipari

4511 4572 2946 2985 1580 6152 11 3 4497, ,6 ,6 ,0 ,8 8,1 ,6 90,1 3

Építőipari homok

1112 1124 804, 813, 1209 6774 5901 3348, ,0 ,4 6 4 5,3 ,2 ,5 6

Építőipari kavics

7064 7055 4604 4624 2349 1203 1915 9851, ,4 ,0 ,0 ,8 6,1 6,2 7,1 0

Kerámiaipari

1832 1833 1181 1182 1851 974, 1270 671,0 ,8 ,4 ,1 ,1 ,1 5 ,9

Nemfémes nyersanyagok mindösszesen

219 217 123 123 606 292 438 2103 30,5 56,5 89,7 64,5 58,4 19,3 83,6 3,6

A 2010-évi nemfémes ásványvagyon termelés összesen 43,9 Mt (21,0 Mm 3 ) volt, mely 16,8 Mtval kisebb, mint az elmúlt évi érték. GEOTERMIKUS ENERGIA A geotermikus energia az a hőmennyiség-többlet, amit a földtani képződmények a felszíni átlaghőmérséklethez viszonyított magasabb hőmérsékletük eredményeként tárolnak. Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 o C/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. A felszínen kb. 11 o C az éves középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 o C, 2 km mélységben 110 o C a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. Ennek oka az, hogy a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (24-26 km vastag, mintegy 10-15 km-rel vékonyabb más területekhez képest) és így a forró földköpeny a felszínhez közelebb van. A mért hőáram-értékek is másfélszeresei (38 mérés átlaga 90,4 mW/m 2 ) az európai átlagnak (60 mW/m 2 ). A geotermikus gradiens a DélDunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki

területeken pedig kisebb annál. A geotermikus provinciák súlyponti értékeit diagramon mutatjuk be a következő ábrán. 4. ábra. Rétegenként tárolt hőmennyiség (EJ=10 18 J)

A geotermikus energia nyilvántartás másik oldala, mint minden erőforrás- és anyagmérleg esetében, a kivett hőmennyiség számbavétele. Magyarországon a geotermikus energia kivétel uralkodó formája a víztermelés (5. ábra). A vízkivétel nélküli, vagy közvetítő fluidummal kinyert geotermikus energia mértéke elenyésző. A víztermelési adatok esetében mind a termál- mind a nem termálvíz adatokat feldolgoztuk (nem termálvíz továbbiakban: „ivóvíz”), elsősorban azért, hogy képet kapjunk arról, hogy a kivett hőmennyiség hányad része köthető termálvizekhez 5. ábra Hévízkutak Magyarországon (piros- pannóniai; kék- karsztos tárolóban)

Jól mutatja a geotermikus energia kihasználatlanságát a 6. ábra, mely szerint a kivett hőmennyiségnek csak 57%-a származik termálvízből, míg 43%-a „ivóvízből”! Hangsúlyozzuk, hogy a fenti készletszámítás végeredményei statikus földtani vagyonadatok, a hasznosítási peremfeltételek (pl. gazdaságosság, technikai kivitelezhetőség, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szabályok) a ténylegesen kinyerhető hőmennyiséget nagyságrendekkel csökkentik. 6. ábra. Kivett hőmennyiség %-os megoszlása termálvíz és „ivóvíz között

A geotermikus energiavagyon statikus megközelítése az utánpótlódási és termelési kérdések kezelésére nem alkalmas. Ezért törekszünk arra, hogy a geotermikus energiavagyon nyilvántartását

egyre inkább a dinamikus készletbecslésre építsük. Távlati célként így tudjuk megalapozni a termálvizekkel való fenntartható gazdálkodást.

Forrás: http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=72&lng=1