Tovรกbbi informรกciรณk: Szatmรกr-Bereg Devizaadรณsai FB-csoport http://www.facebook.com/groups/347019585412680/ 1
2
Devizahitel: Devizában folyósított és devizában törlesztett. Deviza alapú hitel: Forintban folyósított, forintban törlesztett, de devizában nyilvántartott.
3
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10)
Kockázatfeltáró nyilatkozat A kölcsön összege, devizaneme A THM Kamatok, díjak Hiteldíj megváltoztathatósága A törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok Árfolyamrés Üzletszabályzat, ÁSZF Vételi (opciós) szerződés Előtörlesztés, végtörlesztés
4
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2005. január elsejétől előírja, hogy lakossági devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő árfolyamkockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. Ez az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat.
Történt-e ilyen a Te esetedben? 5
A Ptk. 213. (1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza: a, a szerződés tárgyát… A Tiédben szerepel? Devizában is?
Szegedi Törvényszék 7.G.40.314/2011/27. „A szerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása…” „… az egyedi lízingszerződésben a felek a lízingdíj összegét svájci frank devizanemben nem határozták meg, azaz közöttük ilyen tartalommal lízingszerződés nem jött létre….” Tehát még egyszer: összegszerűen kell, hogy szerepeljen Ft-ban ÉS devizában is! Ellenkező esetben forint szerződésről van szó! 6
A Ptk. 213. (1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza: b, az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést…
A Tiédben szerepel? 7
41/1997. (III. 5.) Korm. Rendelet 8. (1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni. (2) A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálási költség, b) a késedelmi kamat, c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a biztosítási és garanciadíjak, valamint e) az átutalási díjak. A Tiédben mi szerepel? 8
Tehát a szerződésben feltüntetett költségek alapján ki kell(ene) tudni számolni a szerződésben feltüntetett THM-et! Ha a szerződésben feltüntetett költségek alapján kiszámolt THM nem(!) egyezik meg a szerződésben megadott THM-mel, akkor az a szerződés semmis, mert abban a szerződésben nincsen feltüntetve az összes költség, amit a bank a THM számításnál figyelembe vett! További információk: „Amit a THM-ről (azaz a teljes hiteldíjmutatóról) tudni kell!” http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/thm THM-kalkulátor http://apps.pszaf.hu/hitkalk/DCCInput.aspx A Tiéd egyezik? 9
A Ptk. 213. (1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza: c, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét…
A Tiédben szerepel? 10
A Ptk. 213. (1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza: d, azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást…
A Tiédben szerepel? 11
A Ptk. 213. (1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza: e, a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.
A Tiédben szerepel? 12
A bankok által alkalmazott saját napi deviza-eladási és deviza-vételi árfolyamok közötti különbség százalékos értéke. Kiszámítása: ((deviza eladási ár/deviza vételi ár)-1)*100 Példa: Deviza eladási ár: 240,27 Ft/CHF Deviza vételi ár: 232,56 Ft/CHF ((240,27/232,56)-1)*100= 3,32% A futamidő során nem változtatható, mert ez egyoldalú szerződésmódosítás!
A Tiédben szerepel? 13
AZ ÁRFOLYAMRÉS KÖLTSÉG!!!
PSZÁF - „Összehasonlító elemzés a deviza hitelekről” III.2. (2005. november): THM mutatónak tartalmaznia kell a deviza vételi és deviza eladási árfolyam közötti különbséget. PSZÁF – „Fogyasztóvédelmi tájékoztató” 13. oldal (1) bekezdés (2006. szeptember): A deviza hitelek THM-je tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségéből eredő költségeket és az egyes bankok által alkalmazott külön átváltási díjat is.
A Tiédben szerepel? 14
Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.553/2012/7. (Jogerős ítélet!)
15
Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.P.92.439/2012/4. (Nem jogerős ítélet )
16
Legfőbb Ügyész szakmai véleménye (P.KvFG. 7830/2012/2) Legfontosabb megállapításai: A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti megkülönböztetés “a normál banküzemi működéshez tartozik és alapvető pénzügyi-közgazdasági összefüggéseken alapul“; A teljes hiteldíj mutató számítása során figyelembe kellett venni “az összes, banknak fizetendő költséget“; A teljes hiteldíj mutató számítása során figyelembe kellett venni a deviza-vételi és devizaeladási árfolyamokat; A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok alkalmazása egy speciális költség eleme a deviza-alapú hitelszerződéseknek; Egy szerződéses jogviszonyban a költségek “főszolgáltatások”, amelyek tekintetében a bíróság nem vizsgálhatja a tisztességtelenséget (Ptk. 209. (5) bek.). 2012. Október 11. 17
A Ptk. 209. meghatározza, hogy a bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket. A pénzintézet a kölcsönszerződés részévé tett Üzletszabályzatának módosítására kizárólag akkor jogosult, ha ezt a kölcsönszerződésben a felek a Hpt. 210. (3) és (4) bekezdésében foglaltakat betartva közösen kikötötték. Magának a kölcsönszerződésnek kell külön pontban részleteznie az egyoldalú módosítás feltételeit a Hpt. által behatárolt tárgykörben. A Hpt. 210. (3) és (4) bekezdése az Üzletszabályzat általános, bármely kikötésre kiterjedő módosítására nem jogosítja fel a hitelezőt.
18
A Ptk. 210. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. A (3) bekezdés szerint a kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt - külön pontban a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.
19
Ptk. 374. (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. (2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ptk. 375. (4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
Legfelsőbb Bíróság Pfv. IX. 21.323/2010/6. számú ítélete: „A Ptk 375. . (4) bek alapján a vételi jog esetében is irányadó a Ptk 374. . (2) bekezdése értelmében vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás pedig semmisnek minősül. E rendelkezés meghozatalakor a jogalkotó figyelembe kívánta venni, hogy a vételi jog fennállása alatt a tulajdonosnak rendelkezési joga nagyfokú korlátozását kell elszenvednie, - biztosítani kell, hogy a vevő egyoldalú nyilatkozatával gyakorolhassa vételi jogát – és e korlátozás ellensúlyozása érdekében indokoltnak találta, hogy a vételi jog kikötésére legfeljebb 5 éves időtartamra szólóan kerülhessen sor.” 20
Idézet a bírósági keresletből „Az Opciós Szerződés 4. pontjának oka, hogy a vételi jog 5 éves időtartama meghosszabbodjon, tehát a vitatott rendelkezés tipikus esete a jogszabály megkerülésére irányuló tilos szerződésnek!”
21
22
Pesti Központi Kerületi Bíróság 35.P.87.152/2012/9. (Nem jogerős ítélet)
23