Dal+Szerző magazin 2017/04. by Artisjus

dal+ szerző AZ AZARTISJUS ARTISJUSINGYENES INGYENESZENEIPARI, ZENEIPARI,KULTURÁLIS KULTURÁLISMAGAZINJA MAGAZINJA I I MEGJELENIK MEGJELENIKNEGYEDÉVENTE NEGYEDÉVENTE I I MMXVII MMXV // II. IV. I I www.artisjus.hu www.artisjus.hu

KATARZIS-KÓD LÁSZLÓ ATTILA ÉN NEM SZERETNÉK SE A KISPÁL, SE A QUIMBY LENNI Szabó Benedek DALSZERZŐ EXPO (DEX) Információk, programok EZ EGY ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS MIlkovics Mátyás

EDITORIAL

TARTALOM

A február 1-én a Budapest Music Centerben rendezett Dalszerző Expo (DEX) európai szinten is ritkaságnak számít: a zeneszerzőket, szövegírókat, producereket helyezi a középpontba. Az előadások, mesterkurzusok, egyéni tanácsadások a szerzői mesterség számos területét felölelik. A DEX programjai a pályájuk elején járó, és a már befutott szerzők számára is kínál programokat, a szakmai továbbfejlődéshez, illetve rengeteg alkalom lesz a kapcsolatok építésére, alkotói közösségek alakítására. Köztudott, hogy minden házibuli legjobb pillanatai a konyhában zajlanak: a legjobb beszélgetések itt hallhatók, a legjobb arcok valahogy mindig itt kötnek ki. Nos, egy hasonló konyhai viccelődésből igazán komoly dolgok is születhetnek. Legfrissebb példa erre a Common Vibe létrejötte, amely 2017 év végén egy fantasztikus feldolgozással keltett feltűnést a Várkonyi Csibészek előadásában. Címlapunkon a 2017-es év Artisjus kön�nyűzeneszerző díjasa, László Attila: tudatosan épített művészi pálya, zenei érzékenység és kivívott szuverenitás jellemzik igencsak szerteágazó munkásságát. A Szabó Benedek és a Galaxisok idén nyáron jelentette meg harmadik, a korábbiaktól merészen elrugaszkodó lemezét Focipályákon sétálsz át éjszaka címmel. Interjúnkban egy érdekes és meglepően őszinte utazásra indultunk Szabó Benedek univerzumába. 2017 októberében egy régi-új kezdeményezés támadt fel: megkezdte működését az MTVA Zenei Lektorátusa, melynek célja kortárs magyar zeneművek felkutatása és stúdiófelvételek készítése a rádió műsorai és archívuma számára. n

HÍREK

LEMEZAJÁNLÓ

ADNI ÉS KAPNI COMMON VIBE

RINGATÓ KESERÉDESSÉG BARKÓCZI NOÉMI

FELSZABADÍTÓ MELANKÓLIA PLATON KARATAEV

ÉN NEM SZERETNÉK SE A KISPÁL, SE A QUIMBY LENNI SZABÓ BENEDEK

}

KATARZIS-KÓD LÁSZLÓ ATTILA

}

DALSZERZŐ EXPO BUDAPEST 1. DEX

LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG

DALSZERZŐ EXPO BUDAPEST 2. DEX

KOTTÁN TÚLI HATÁS MTVA ZENEI LEKTORÁTUS

A JÖVŐ ITT VAN II. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRVERSENY

EZ EGY ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS MILKOVICS MÁTYÁS

HOGYAN LEHET FELKERÜLNI EGY PLAYLISTRE TANÁCSOK A BUSH-RÓL

A RETTENTHETETLEN LÁNY ESETE A TÁMADÓ BIKÁVAL MŰINTEGRITÁS ÉS GERILLAHARC

ARANY KÉTSZÁZ DAL+SZERZŐK

A TESTKÖZELBŐL FIGYELŐ LÉVAI BALÁZS BEÁLLÁS – KÖNYV

PLAKÁTMAGÁNY POKOLI ARANYKOR – KÖNYV

DÉRCZY PÉTER IRODALOM

A SZERKESZTŐ

}

IMPRESSZUM

12 KÉSŐBB A HAJÓN EGYSZER CSAK AZON KAPTUK MAGUNKAT, HOGY MAJDNEM TELT HÁZ VAN

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXVII. negyedik negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

16 MINDIG AZOKAT A MEGOLDÁSOKAT KERESEM, AMIKKEL AZONOSULNI TUDOK.

Ebben a számban közremûködtek: Bihari Balázs, Biczó Andrea, Czutor Zoltán, Deme Zsófia, Hegyi György, Kalocsai Krisztina, Rácz MIhály, Rónai András, Steszkó Zsanett, Tóth Péter Benjamin Lapterv, tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Korrektúra: Kótai Katalin

32 ALAPVETŐEN ZENÉLNI SZERETEK, A ZENE TARTALMA, MONDANIVALÓJA,

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

MUSA MOZGAT

Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint FSC minősített papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

LELKI MECHANIZ-

HIVATKOZHAT-E SZERZŐI JOGAI MEGSÉRTÉSÉRE EGY SZOBRÁSZ, AKINEK A MŰVÉHEZ HOZZÁ SE NYÚLTAK?

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek kiszabadíthatóak a jogdíjak Az Artisjus legújabb fejlesztésének köszönhetően az online regisztrációval rendelkező szerzők december elejétől kényelmesen rendezhetik az elakadt („függőszámlára került”) műveik sorsát saját felhasználói fiókjukban. Az érintett zeneszerzők, szövegírók egy személyre szabott, előre elkészített listát találnak a felületre való belépés után. Ez azokat az azonosítatlan dalokat tartalmazza, amelyek a rendelkezésre álló adatok szerint esetleg hozzá köthetők. Az Artisjus a Dalszerző blogon közzétett videójában lépésről lépésre bemutatja, hogyan működik az új funkció. Miután a szerzők összekötötték a kérdéses műveket vagy pótolták a hiányzó műbejelentéseket, az ún. függőszámla-feloldások keretében juthatnak hozzá az adathiányosságok miatt beragadt jogdíjaikhoz.

ők képviselik a szakma érdekeit November 30-án a Sziget, az Akvárium, az Artisjus, az EJI, a MAHASZ és még számos meghatározó zeneipari szereplő létrehozta a Music Hungary Szövetséget. Ez a szervezet fogja mostantól képviselni a zeneipar érdekeit a döntéshozók előtt. „Célunk, hogy a populáris zenei élet szereplőinek, a teljes iparágnak a szava jobban érvényesüljön, és így valóban a teljes szakma által támogatott és professzionális módon kidolgozott elemzések, javaslatok, tervek kerüljenek az asztalra” – fogalmazódott meg a szövetség iránti igény az idei Music Hungary konferencián. Ennek nyomán tizenöt alapító életre hívta a szövetséget, melynek céljai között szerepel a magyar zene részarányának növelése a hazai piacon, az NKA könnyűzenei támogatásának fenntarthatóvá tétele, az iparági szereplők szerepének növelése a támogatási programok végrehajtásában és a hazai zenészek egzisztenciális, jogi és szociális helyzetének javítása. Szintén a célok közt fogalmazták meg a szerzők, előadók és kiadók internetes felhasználásokból szár2

mmxvii.iv mazó bevételeinek növelését, valamint a koncertbelépők, jegyek áfájának csökkentését, illetve a társasági adóról szóló törvényben szabályozott „kedvezményezett célok” kiterjesztését.

a pontosabb jogdíjkifizetésekért A katalán BMAT céggel kötött megállapodásával az Artisjus újabb nagy lépést tett annak érdekében, hogy az online zenei elhangzásokból származó jogdíjak pontos adatok szerint legyenek kifizetve a szerzőknek. A zenék monitorozását végző cég algoritmusa többek között a YouTube, a Spotify, a Deezer játszási adatait veti ös�sze az Artisjus adatbázisában található zeneművekkel. Ennek eredményeként a magyar közös jogkezelő az eddiginél sokkal jobb minőségű adatot kap arról, hogy a digitális zeneszolgáltatóknál mely zeneművek hányszor hangzottak el, és jóval több zeneművet tud majd beazonosítani általa. A BMAT innovatív technológiáját az Artisjus a rádiós felosztásoknál már eddig is használta: az audio fingerprint segítségével tudja monitorozni a rádiós elhangzásokat. Az audio fingerprintből (zenei ujjlenyomatokból) adatbázis épül, ami alkalmas arra, hogy a lejátszott zenéket figyelni lehessen és a korábban rögzített dalokkal egyezést, illetve ismétlődést keressen.

magyar dalszerzők nashville-ben Hat magyar dalszerző és énekes 12 napos dalszerző kurzuson vett részt Desmond Child vezetésével, a könnyűzene egyik fellegvárának számító, amerikai Nashvilleben. Kozma Kata, Szeder-Szabó Krisztina, Myra Monoka, Sebestyén Áron a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Nemzeti Kereskedőház támogatásával utazott az Egyesült Államokba a Music Export Budapest szervezésében. Romhányi Áron (Music Export Budapest) és Vastag Csaba önköltségen vett részt a programon. Az idő nagy részét dalírással töltötték, Desmond Child és két

társa, JC Monterrosa és Void Striker vezetésével; végül két dal született a közös munkából. A kurzus keretében például Victoria Shaw és Gary Burr is mesélt nekik, akik többek között Christina Aguilera és Ricky Martin slágerét írták. A magyar szerzők a kint töltött idő alatt sokat tanultak a maximalista amerikai munkamorálról és arról is, hogyan lehet igazán jól együttműködni a dalírásban. A tapasztalataikról, a magukkal hozott tanulságokról a Dalszerző blognak meséltek részletesen.

új korszak nyílik az artisjusnál 2018. január 1-jével az utóbbi évtizedek legnagyobb változása következik be az Artisjus munkaszervezetében. Új osztályok születnek, régiek alakulnak át és kapnak új elnevezést. A szerzők és jogutódok immár hónapok óta a Szerzői Kapcsolatok csapatnál tudják intézni bármilyen ügyüket (a régi nevet, a Szerzői Ügyfélszolgálatot elsősorban azért változtatták meg, mert az egyesület számára a szerzők nem ügyfelek, ennél sokkal szorosabb és személyesebb a kapcsolat). A teamnek új vezetője lesz Molnár Emese személyében, aki eddig szenior kapcsolattartóként dolgozott – Karner Zsuzsanna a stratégiai területre kerül. A jogdíjbeszedéssel és az elhangzási adatok bekérésével, feldolgozásával foglalkozó csoportok egy fedél alá (egy osztályra) kerülnek. Ez is mutatja, hogy az Artisjus és a szerzők számára is egyformán fontos mind a beszedett jogdíj, mind a pontos adatok arról, hogy műveknek milyen elhangzása volt. • Az élőzenei és gépzenei elhangzásokkal a Nyilvános Előadási Főosztály (eddigi neve Műsorengedélyezési Főosztály) fog foglalkozni, Filák Mária vezetésével. • Az eddig két külön osztályon kezelt média, online, hangfelvétel és üres hordozó ügyekkel az Online, Média, Mechanika Főosztály (OMM) fog foglalkozni, a terület vezetője Kitzinger Dávid lesz.

HÍREK

d+sz hírek

mmxvii.iv

kozma kata hat magyar dalszerző és énekes nashville-ben A Szerzői Kapcsolatok osztály mellett a dokumentációval és a felosztással fog foglalkozni a frissen létrehozott Jogosulti Szolgáltatások Főosztálya, amit a mostanáig online ügyekkel foglalkozó Lorbert Zsuzsanna vezet majd. Az eddigi főosztályvezető, Oláh András a stratégiai területen folytatja adatvagyon-felelősként és a felosztási ügyek üzletfejlesztőjeként. A stratégiai terület megerősödik: létrejön az Üzleti Transzformációs Főosztály (röviden: TraFó), a korábban főleg kommunikációért felelős Tóth Péter Benjamin irányításával. A cél, hogy az Artisjus naprakész vállalati, üzleti tudást hozzon be a működésébe. A digitális világ térnyerésével jelentősen megváltozott a működés környezete: sokkal több felhasználó működik, sokkal több elhangzási adat érkezik, jóval komplexebb a működés. Ezt már a hagyományos, „kézműves” módszerekkel nem lehet feldolgozni. Egyre több IT fejlesztésre van szükség, az egyesület ezeket is egyre tudatosabban és agilis módszertan szerint kívánja folytatni.

A transzformációs területre kerül az eddig már működő csapatok közül a Kommunikáció, a HR és a Projektiroda. Új szerepkörök, amelyek a TraFón találnak otthont 2018. januártól: Folyamatmérnökség, Product Ownerek, Adatvagyon és business intelligence, Gazdasági elemzések. Az Artisjus tervezett üzleti transzformációjának főbb pillérei: • Digitális transzformáció. Ez jóval több, mint pusztán lépés a papírmentes iroda felé. Ahol lehet, a tömeges elhangzások adatait sztenderdizálva, akár automatizálva kell kezelni – úgy, hogy közben a munka pontossága és színvonala ne csökkenjen. Ez a folyamatok teljes újragondolását és újraszabályozását igényli. • A magyar zenei repertoár tudatos gondozása. Az Artisjus a dalszerzőket képviseli – de az adatszolgáltatók gyakrabban tudják inkább az előadó nevét, esetleg a hangfelvétel ISRC-kódját. Ilyen adatokkal kell kibővíteni a zeneművek adatbázisát, hogy minél kevesebb el-

hangzást kelljen egyesével, személyes munkával beazonosítani. Ehhez az egyesület partnerséget keres a szerzőkkel, zeneműkiadókkal, hangfelvétel-kiadókkal, aggregátorokkal. • Jó szervezet. A munkaszervezet belső struktúráját és szervezeti kultúráját is meg kell változtatni. A tömeges, hatékony adatmenedzsment jól szervezett közös munkát, belső kommunikációt, szabályozott folyamatokat igényel. • Adatvagyon kezelése. Az Artisjusnak rendkívül széles körből vannak adatai, amelyek nagy része máshol nem található meg. A saját belső adatbázis azonban elsősorban saját belső célokat szolgál (magyarul: a számlázáshoz és jogdíjfelosztáshoz szükséges adatokon és struktúrán van a hangsúly). Ezt az értékes adatbázist érdemes tudatosabban gondozni, hogy a benne található információk külső felhasználásához is könnyebb legyen az út. n –AJM–

LEMEZEK

HÓ MÁRTON BEFEJEZETLEN LEMEZ

LITTLE G WEEVIL SOMETHING POPPIN’

BLAHALOUISIANA ALAGUTAK, FÉNYEK, NAGYMAMÁD JEGENYÉI

laptop

laptop disc

Magyar DIY-mozgalom, hálószobapop, lo-fi hangzás, singer-songwriter – ha a kétezres években ezekre a divatos kifejezésekre gondolunk kishazánkban, valószínűleg Hó Márton neve ugrik be először mindenkinek. Az évtized egyik legfontosabb lemezét készítette el Jégkorszak nevű zenekarával Dalok a fürdőszobából címmel, amit a szintén erős Itt vagyunk című album követett tavaly. A időközben a Gustave Tigerben is aktív Hó Márton nem elégszik meg ennyivel. Úgy tűnik, egy igen kreatív időszakát éli, még ha ő maga máshogy is fogalmaz állapotát illetően. A nyáron sok volt a szabadideje, így úgy döntött, hogy egymaga – vagyis zenekar, producer, vendégzenész, hangmérnök nélkül – hoz össze egy 25 perces anyagot, aminek a végére saját bevallása szerint be is csavarodott. És pont ez az excentrikusság érződik a végeredményen, amit egyébként tényleg egyedül, a négy fal közt játszott fel, utómunkálatok nélkül. Szóval amit hallunk, hangzásra tulajdonképpen olyan, mint egy demó, de aki kicsit is ismeri Hó Márton korábbi munkásságát, annak ez egyáltalán nem meglepő, sokkal inkább egy vissza a gyökerekhez felkiáltással készített lemez, ami kedves gitáros-énekléssel indul, és egy teljesen szokatlan, instrumentális elborulásba torkollik. n

Little G Weevil, vagyis Szűcs Gábor egyike azoknak a magyar zenészeknek, akiket külföldön tényleg rajongás övez, mind a közönség, mind a szakma részéről. Több mint egy évtizede költözött Atlantába, hogy beteljesítse álmát, és a világ egyik legjobb és legelismertebb bluesgitárosa legyen. Első nemzetközi sikerét 2012-es The Teaser című lemezével érte el, amit többek közt a Mojo is az év 10 legjobb bluesalbuma közé sorolt. Kétségkívül a legismertebb magyar blueszenészről van szó, aki idén novemberben sorban ötödik szólólemezét jelenteti meg. Úgy tűnik azonban, hogy Little G Weevil nem elégszik meg a „biztonsági játékkal”, legújabb alkotása pedig egy igazi mérföldkő lehet a karrierjében. A saját bevallása szerint eddig old school southern blues műfajában tevékenykedő énekes-gitárosdalszerző ugyanis modernebb, soulosabb megközelítésű anyaggal jelentkezik, sőt, ezúttal meglepő módon még a hiphop sem idegen tőle. A lemezen egy Curtis Mayfiled-feldolgozáson kívül csak saját szerzemények szerepelnek, és tovább színesíti, hogy egy dalban (Scrub) G egyik felfedezettje, a 19 éves atlantai rapper lány, Dulzura is közreműködik. Egy ízig-vérig modern albumról van szó, ami ezúttal inkább egy funkos, mintsem bluesos világba kalauzol. n

Az egykori Jacked nyomdokain alakult Blahalouisiana négy évig menetelt töretlenül előre, és lett a szinte ismeretlenből a hazai klubélet megkerülhetetlen zenekara, hogy aztán első lemezüket már egy széleskörű hallgatóságnak jelentessék meg. A ’60-as évek beatzenéjét a modern britpoppal vegyítő ötösfogat valóban egy új színt hozott debütálásával a hazai könnyűzenébe. Ehhez képest egészen gyors tempóban következett a folytatás, hiszen másfél évvel a cím nélküli album után itt a második, ami ugyan megtartja a korábbi blahalujzis hangulatot, de egy rohamos ütemben fejlődő, egyre inkább kiforrottabb zenekart mutat be 6 magyar és 3 angol nyelvű dalon keresztül. A már címében is nosztalgikus kicsengésű Alagutak, fények, nagymamád jegenyéi az önfeledt gyermekkortól a felelősségteljes felnőttkorig tartó életszakaszt örökíti meg. A lemezfelvételnél egyébként segítségükre volt producerként Ligeti György is, és a folyamatot nehezítette, hogy egy esemény- és élménydús időszakban, főképp a dolgos fesztiválszezon közepette született, de talán pont ettől olyan lendületes és magával sodró zeneileg az anyag. Egy telt házas lemezbemutatóval a hátuk mögött pedig reméljük, a jövőben sincs megállás! n

Szerzői kiadás

XLNT Records

Gold Record

LEMEZEK

PÉTERFY BORI & LOVE BAND BORI X

AMBERJACK STORM

LIGETI GYURI RETURN TO ALEXANDRIA

laptop disc

Idén ünnepli tízéves fennállását a Péterfy Bori & Love Band, ennek örömére pedig egy nemes egyszerűséggel Bori X névre keresztelt lemezzel jelentkezik a zenekar. Nem, nem best ofról van szó, hanem egy vadonatúj dalokat tartalmazó korongról, ami egy talán frissebb és fiatalosabb formációt mutat be, mint akár tíz évvel ezelőtt. A tavaly megjelent Szédülés című, erősen melankolikus, igencsak tömény lemeze után mintha a csapat most felszabadult volna, és inkább úgy döntött, tét nélkül játszik. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a minőség rovására ment, egyszerűen csak poposabb, könnyebben befogadható, táncolhatóbb dalok születtek. A 10 éves jubileum miatt a zenekarnak dolgozó szinte összes korábbi szövegíró közreműködött a lemezen – Péterfy Bori és Tövisházi Ambrus mellett Hajós-Dévényi Kristóf (The Unbending Trees, The Gomb), Szabolcs (Amorf Ördögök) és Hujber Szabolcs (Magashegyi Underground). A zenekar saját bevallása szerint egyik legkreatívabb időszakát éli, ez pedig hallatszódik is, a könnyed, mégis lendületes és lehengerlő energiákat megmozgató, mondhatni rádióbarát dalokon. Persze üres fecsegésről szó sincs, sokkal inkább egy jó hangulatú, pezsgőlocsolós, önfeledt ünneplés, ami azért előrevetíti, hogy még jó pár év áll a zenekar előtt. n

A hat tagot számláló budapesti Amberjack zenekar 2014-ben alakult, két éve jelentette meg első EP-jét Hookup címmel. Azóta pedig úgy tűnik, még jobban a húrok közé csaptak, vagyis inkább a tettek mezejére léptek: 2016-ban a Zorall Sörolimpia keretein belül zajló Pulzus tehetségkutató versenyt nyerték meg, idén pedig a Peron Music Alapítvány versenyén értek el első helyezést. A saját magát az americana stílusába soroló hard-rock zenekarnál tehát minden adott volt, hogy idén végre egy nagyobb lélegzetvételű albumon mutassák meg, mit tudnak. A mindössze 35 perces Storm című lemez talán pont azért üt, mert rövid, de tömény és velős, az üresjáratokat pedig hírből sem ismeri. A cím egyébként a lendületesség mellett arra utal, hogy a zenekar tagjai szeretnek a különböző stílusok, irányzatok közt csapongani, ennek az az egyszerű oka van, hogy hatan hatféle zenét hallgatnak, így az őket ért hatások is egy furcsa, egyedi egyveleggé érnek össze. A vintage rockerek első lemezén ugyan érződnek, kiket hallgatnak szívesen (Jimi Hendrix, Led Zeppelin, Pearl Jam), de mindenből olyan profin találták el az arányokat, hogy az előnyükre fordították. A végeredmény tehát egy őszinte rocklemez, ami nem utánozza, sokkal inkább a saját képére formálja a nagy elődök zenéit. n

Ligeti Gyuri neve régóta megkerülhetetlen a zeneiparban. Első ismert formációja The Puzzle néven létezett, sokáig Angliában zenéltek, majd beszállt a Zagarba, később pedig újabb saját zenekart alapított We Are Rockstars néven. Ezeket már csak azért is fontos kiemelni, mert remekül példázza, hogy egy roppant sokoldalú, örökmozgó dalszerző-zenészről van szó, aki egyébként az utóbbi években producerként is igencsak keresett – csak hogy a szélsőségeket említsük: a Bagossy Bro thers Companytól kezdve a 30Y-on át a Republicig dolgozott együttesekkel. Most azonban elérkezett az idő, hogy a „csapattagokat” kicsit hátrahagyva teljesen önmagával és saját hangjával foglalkozzon. Noha saját bevallása szerint a lemezt az elmúlt egy-másfél év lelki szinten történt változásai ihlették, az albumon egy olyasfajta tudatosság, átgondoltság érződik, ami azt sejteti, ez az anyag már régebb óta ott lappangott a szerzőben. Ez azonban semmiképp sem megy a minőség rovására, sőt. A grandiózus, sokszor már himnikusba átcsapó hangulat mellett nagyon fontos faktor az a végtelen őszinteség, valamint az az zenei alázat és szeretet, ami már első hallgatásra is süt róla. Egyszerre emberi és mitikus – talán a legkülönlegesebb kombináció Ligeti Gyuri eddigi munkásságában. n

Etalon Produkció

GrundRecords

Pimodan Records 5

COMMON VIBE

VÁ RKONYI CSIBÉSZEK

ADNI ÉS KAPNI Köztudott, hogy minden házibuli legjobb pillanatai a konyhában zajlanak: a legjobb beszélgetések itt hallhatók, a legjobb arcok valahogy mindig itt kötnek ki. Nos, egy hasonló konyhai viccelődésből igazán komoly dolgok is születhetnek. Legfrissebb példa erre a Common Vibe létrejötte, amely több mint egy évvel később, 2017 év végén egy fantasztikus feldolgozással keltett feltűnést a Várkonyi Csibészek előadásában. Közösségteremtés, felzárkóztatás, workshop, közös élmények – nagyon röviden, de ennél sokkal több. Adjuk is át a szót Lima Victornak, a Common Vibe egyik alapítójának.

a hozzá kapcsolódó kampány szintén egy hét alatt pedig 757.319 Ft-ot hozott 130 támogató közreműködésével. Az ekkor Lima Victor: Két-három éve történt: egy konyhában ültünk Miklósi Ákos barátommal mért állás alapján 168%-ban teljesült a és arról beszélgettünk, hogyan lehetne eljutni minden fesztiválra – ingyen. Én képző- 450.000 Ft-os kitűzött cél és még hátművészként korábban már részt vettem így fesztiválon installációkkal stb. Ákos ötlete ravolt 21 nap. először az volt, hogy szervezzünk hangszersimogatót gyerekeknek, ahol kipróbálhatnak mindenféle hangszert, profi zenészek segítségével pedig betekintést nyerhetnek a LV: Egyáltalán nem gondoltuk, hogy kulisszatitkokba. Elkezdtük komolyabban gyúrni az ötletet: Ákos ekkor már javában a ennyien meghallgatják és megosztják a Van Helyed Alapítványnál dolgozott mint önkéntes. Korábban engem is hívott, hogy Bajdázó-feldolgozást. Pont aznap járt tartsak foglalkozást gyerekeknek. De csak egy későbbi beszélgetés során vetődött fel, nálunk a Zöld Pók forgatócsoport, amihogy mi lenne, ha hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznánk. Ez adott igazán lökést kor felvettük a Lekapcsolom a villanyt, az eseményeknek, ahogy összekapcsoltuk a két ötletet. amelyet egyébként Getto Feri énekelgetett korábban: a többiek is rákaptak, A Common Vibe gyakorlatilag egy indikátor, egy olyan foglalkozás, ahol a periférián élő hogy mennyire jó a szöveg meg a zene, roma fiatalok és képzett zenészek együtt alkotnak, együtt zenélnek. így választottuk többek között ezt a dalt is. A videót egy karácsonyi adományLV: Először 2016 októberében sikerült a foglalkozást megszervezni a Van Helyed stú- gyűjtő kampány promóciója részeként dióban (ez az alaptvány iskola utáni tanodájának a neve, nem egy hangstúdió), amely is terveztük, ugyanis egy karácsonyi igazán jól sikerült. A workshopon részt vett Berkeszi Dávid ózdi általános iskolai tanár tábort szerveztünk Ózd mellett, egy eris. Pár évvel korábban az ő osztályában jött létre a nyolctagú Kukorica együttes, akik- dészházban, hogy zenei foglalkozásokat kel mi is megismerkedtünk, és bekapcsolódtak a foglalkozásokba. Ők azok, akik most tartsunk a gyerekeknek, és hogy a tábor egy testvérpár távozása után Várkonyi Csibészek néven folytatják. A nevet is a srácok végén a részt vevő gyerekek szüleiknek, találták ki és az új tagokat is ők hozták. A jelenlegi tagok: Bari Gyula alias Topen, Bari barátaiknak újévi koncertet adjanak. A Lóránt, Boros Patrik, Kotta Patrik, Lázár Alex, Lázár Brendon, Ruszó Dominik. stúdiófelszereléseket Budapestről szállítjuk, a közreműködő zenészek is többnyire A közös zenélés a program eszköze, a közös alkotás, a közös élmény pedig hozzájárul innen jönnek. Van, aki végig velünk lesz, a kapcsolatteremtési készségek, a másik és a másság tiszteletéhez és megbecsülé- és lesznek, akik csak egy-egy napra jönséhez, illetve a magatartási, önértékelési, önbecsülési problémákkal küzdő fiatalok nek, hogy foglalkozást tartsanak. Önkénpozitív irányú személyiségfejlődéséhez. Már a korábbi foglalkozások során folyama- tes tagjainkkal főzünk, bográcsozunk és tosan terjedt a projekt híre, de a Várkonyi Csibészek – Common Vibe 2017. november sportolási lehetőség is van. Az első két 27-én megjelent Lekapcsolom a villanyt Bajdázó-feldolgozása minden várakozást napban közösen kitaláljuk, megírjuk a dafelülmúlt. A dal egy hét alatt csaknem 25000-es nézettséget generált a YouTube-on, lok szövegét és zenéjét, saját számo7

LOVASI 50

CROWFUNDING

A crowfunding kifejezés az utóbbi pár évben egyre többször hallható a magyar zeneiparban is. A leginkább 360 fokos modellben működő zeneipari vállalkozások a szerencsejáték-ipartól, egészen pontosan a hálózati PC-játékoktól vették át a WDMmodellt. A Whales–Dolphins–Minnows, azaz a bálnák–delfinek–kishalak modell az adománygyűjtő weboldalak alapja, és vízi állataink méretüktől függően az adomány nagyságát jelölik. A mindenki által először emlegetett példa Amanda Palmeré, aki stúdiófelvételekre, albumkiadásra, koncertturnéra kért egy bizonyos összeget kat írunk, illetve verseket dolgozunk fel kortárs és klasszikus magyar költőktől. A tábor és ezt sokszorosan túlteljesítve 1,2 millió második felében felvesszük a sokszor elpróbált dalokat. Az utolsó napon az elkészült dollárt keresett. számokat előadjuk közösen a szülőknek. A tábor során ismét velünk lesz a Zöld Pók 4%-a az adományozóknak a bálnák forgatócsoport, akikkel klipeket is fogunk készíteni a számokhoz. voltak, ők adták az adományok 48%-át. Visszatérve a Lekapcsolom a villanyt sikerére, igazából nem voltunk erre felkészülve, A delfinek a pénz 49%-át adták és az ennél szervezetlenebbek vagyunk. Egyszer csak azt láttuk, hogy egyre csak jönnek a adományozók 51%-át jelentették. A kismegosztások, emelkednek a nézőszámok, az Autonómia Alapítvány oldalára pedig halak az adomány 3%-át adták csak, de érkeznek a felajánlások. Ez a siker és a megkeresések el is gondolkodtattak minket, ők képezték a rajongói bázis 45%-át. Az hogyan lépjünk tovább a közeljövőben. adomány nagyságától függően a kapott lemezen stb. túl egyéb bónuszok járnak, A Common Vibe tehát egy crowfunding projekt is, de crowfunding ide vagy oda, eredeti meet-n-greet, vagy bármi, ami szorosabbcéljai változatlanok: közvetítői szerep a zene által mindenkinek, hogy megismerkedjenek ra fonja az elköteleződést. hangszerekkel, felfedezzék saját muzikalitásukat, új közösségek, együttesek szülessenek. Itthon gyűjtött pénzt már adományA zene segíti az érzelem kifejezését, javítja a koncentrációt, tanulási képességet. Ez a gyűjtő oldal segítségével a Zagar, használprojekt erről szól – a kreativitásról, az önkifejezésről és az elfogadásról. Lehetőséget ta a WDM-modellt az Óriás, vagy legutóbb nyújt arra, hogy kipróbáljuk önmagunkat egy barátságos és segítő közegben. n így gyűjtött pénzt a Csaknekedkislány frontembere, Csepella Olivér rég várt képBÉBÉ, regényéhez, a Nyugat+Zombikhoz, amely FOTÓ: BANKÓ GÁBOR 2017 karácsonyára jelenik meg.

PROFIL

BARKÓCZI NOÉMI

RINGATÓ KESERÉDESSÉG Barkóczi Noémi hangja, személyisége és szövegei egyszerre tűnnek törékenynek, mégis erőteljesnek. Kifinomultak, de nem finomkodnak; ösztönösen őszinték. Egyszálgitáros estjeinek boldogan szomorkodós, „furcsán felemelő mélabújával” hamar szívünkbe lopta magát. Nem vagyok itt című bemutatkozó lemezének sikerén felbuzdulva pedig még inkább kilépett komfortzónájából, zenekarrá dúsította zenei projektjét, és egy vadonatúj, húszperces EP-vel hinti a libabőrt. Noémi egyike azon fiatal magyar énekes-dalszerzőknek, akik nagyon szép dolgokat nagyon egyszerűen, és nagyon egyszerű dolgokat nagyon szépen tudnak fülekbe és szívekbe ültetni dalaik segítségével. Ösztönszerűen (Játszva) éneklik ki magukból a húszas, korai harmincas korosztály életének filmzenéjét. Barkóczi Noémi szerzeményeiben az indie folk elemei szöveg centrikus, intim balladákba szövődnek. Cseh Tamás öröksége, a Szabó Benedek és a Galaxisok, a Mayberian Sanskülotts, a Pegazusok Nem Léteznek, a Platon Karataev jelene, és Laura Marling, Angus & Julia Stone, Fiona Apple hangulatai mind-mind elősejlenek. Hétévesen kezdett zongorázni, tizenkét évesen szegődött mellé egyszálgitáros énjének és gondolatai kivetülésének fő bajtársa, a gitár. YouTube-csatornájára pakolta fel első feldolgozásait, majd a pozitív visszajelzések hatására bátorságot nyert, hogy két lábbal a dalszerzés ösvényére ugorjon. 2016-ban jelentette meg első önálló, Nem vagyok itt címre keresztelt nagylemezét, mellyel, az elnevezéssel ellentétben, nagyon is feltette magát a feltörekvő magyar tehetségek térképére. A teljes egészében akusztikus anyag hangzását Szőke Barna (MYGL) dob-, taps- és ukulelemozzanatai színesítik. Barna elektronikus projektjével közös dalt is készített Noémivel, illetve producerelte a bemutatkozó albumot, és a Köd A Nappaliban című dal klip-köntösbe öltöztetésénél rendezőként és vágóként segédkezett. Utóbbi szerzemény – és mondhatni a lemez – múzsája egy volt szerelem kísértete. A dalhoz készült kisfilmben a dalszerző kilenc barátnője mesél kendőzetlenül hasonló élményeiről, mindez különleges dokumentumfilm-szituációba csomagolva, feliratozva jelenik meg. Aztán Noémi vett egy mély lélegzetet, és kilépett bensőséges atmoszférájú egyszálgitáruniverzumából. Bár talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy kinyitotta annak kapuit, és engedte, hogy új hangszerekkel és inspiráló, új lelkivilágokkal gazdagodhasson a projekt. Virtuóz hegedűvel és vokállal érkezett Tóth Dóri (Nunki Bay Starship), a dobok mögé beült Gulyás Kristóf (mïus, Hó Márton és a Jégkorszak), a basszusgitárt pedig Günsberger Ákos (Szabó Benedek és a Galaxisok, Antonia Vai) vette kézbe, az új album produceri munkálataival együtt. Úgy látszik, az alkotói kémia működött. Egy közösen koncertezős időszak és csapatmunka gyümölcseként világra jött a Linóleum EP, melyben a hangszerek aláhúzzák és körbeölelik Noémi mondanivalóját. A négy dal tulajdonképpen egy történetté olvasztható: „A céltalan intimitáskeresés, félelem az újtól, a függőség és a szabadságvágy, végül az összetartozás 10

pillanatnyi szépsége – ez mind belefért ebbe a 20 percbe” – mesélte a szólóművészből frontemberré avanzsáló dalszerző. Ugyanakkor a világfájdalom ringató keserédességgé szelídül, eldugott pillanatokban már-már az idill felé kacsintgat. „A Nem vagyok itt jó pár évet ölel fel, ezért kicsit távolinak érzem. A Linóleum sokkal összefüggőbb lett, és talán komolyabb, összetettebb is. Nem mondom, hogy ez jobb, de ez most ilyen lett. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a következő.” Noémi civil munkája is hasonlóan kreativitás-centrikus; animációs tervezőként és grafikusként munkálkodik, az új EP arculatát is ő álmodta meg. Jelenleg a mostani dalai állnak hozzá a legközelebb, mert még frissek az érzések, és talán a Világ végén, mert „utána kicsit mindig jobban szeret élni". n STESZKÓ ZSANETT, FOTÓ: FÜLÖP DÁNIEL

PROFIL

PLATON KARATA EV

FELSZABADÍTÓ MELANKÓLIA Alig másfél éve mutatkozott be a Platon Karataev, de a brit és amerikai egyszálgitáros folkból táplálkozó indiefolk zenekarral több izgalmas dolog történt, mint sok más induló formációval háromszor ennyi idő alatt. Úgy tűnik, hogy a Cz. K. Sebő szólóprojekt mögött álló Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergő együttállása valami egészen izgalmasat ígér a továbbiakban is. Bár a szerzőpáros már gyerekkorától ismerte egymást, csak néhány éve vetődött fel bennük az együttzenélés gondolata. A közös kísérletezgetések, örömzenélések után 2016-ban határoztak úgy, hogy megmutatják alkotói munkájuk eredményét először Bradák Soma dobosnak, akit a Szabó Benedek és a Galaxisokból ismerünk, majd a hazai közönségnek is. Első koncertjük áprilisban volt a Gólyában, októberben már Jáky András (nemecˇek) bas�szusgitárossal teljessé válva koncerteztek. „Amikor Gergővel dalötleteket mutattunk egymásnak, érezhető volt, hogy van közös irány” – idézte fel Czakó-Kuraly Sebestyén énekes-gitáros a kezdeti lépéseket. A később csatlakozó tagoknak is egyértelmű volt a döntés, akik nemcsak hangszeres tudásukat, de egy összeszedett és rutinos zenekari háttér tapasztalatait is bedobták a közösbe. Az egyébként Tolsztoj Háború és Békéjének nagyon őszinte és egyszerű orosz földműves karakteréről elnevezett zenekar a folk hagyományokból építkezik, Balla Gergő énekes-gitáros szerint zenéjükben pont leginkább az őszinteségre és az egyszerűségre törekszenek. Az első dalhoz, az Elevatorhoz videoklip is társult az indie körökben kedvelt Rusek rendezésében. Ezt követte az Orange Nights című EP, amelyet nagyrészt Sebő szobájában vettek fel (a későbbiekben mindhárom dalt újra rögzítették, hogy jobb eszközökkel kerülhessenek rá a nagylemezre). A Platon Karataev szerzőit szoros kapcsolat fűzi össze a melankóliával. „Kevés olyan dalt írtam életemben, ami nem melankolikus hangulatban kezdett kibontakozni. Valamiért ilyenkor érzékenyebb az ember zeneileg, illetve hosszabb ideig molyol a gitárjával, mert nagyon felszabadító tud lenni” – fogalmaz Sebő. Első nagylemezüket a hozzá kapcsolódó történet miatt tekintik konceptalbumnak. A For Her egy kapcsolat meggyászolásának stációit követi végig. Megjelentetéséhez érdekes megoldást választottak: az anyag három részben jött ki 2017 folyamán. Az első augusztusban, amelyhez a második videoklip a The Season of Singing című dalhoz forgott, melyhez a felvételeket Balla Gergő készítette, amikor Srí Lankán járt. „Az utazás hozzájárulhat a dalíráshoz, de a lényeg úgyis a belső utazáson van, ami nálam gyakran egy „megérkezés önmagamba” élmény, ami nem földrajzi helyekhez köthető.” A második állomás a Light Trap single, ami a zenekar következő klipes száma is egyben, mely Podányi Dániel munkája, aki fénycsapdában repdeső madarakat vett

filmre. Az utolsó rész 2017 november végén jelent meg, amelyen az első EP két dalán túl, a gyászolás szakaszainak két fontos érzelmét, a dühöt és a feldolgozást körbejáró szerzemény (Lady Macbeth, Old Enough for Love) található meg, így ad egy teljes folyamatívet. A háromrészes terv bevált, több nemzetközi Spotify lejátszási listára is bekerültek. Az első lemez készítése sok tanulsággal és változással járt, például, hogy Sebő mellett Gergő is több szerepet vállal a főénekekből és vokálokból. „Jó lenne, ha a jövőben külföldön és itthon is egyre több emberhez eljutnánk, de az elsődleges cél nyilván az, hogy minél több jó zenét szerezzünk” – zárja gondolatait Balla Gergő. n KALOCSAI KRISZTINA, FOTÓ: SINCO

INTERJÚ

SZABÓ BENEDEK, SZABÓ BENEDEK ÉS A GALAXISOK

ÉN NEM SZERETNÉK SE A KISPÁL, SE A QUIMBY LENNI A Szabó Benedek és a Galaxisok idén nyáron jelentette meg harmadik, a korábbiaktól merészen elrugaszkodó lemezét Focipályákon sétálsz át éjszaka címmel. Az ehhez kapcsolódó turnét egy roppant kedves filmben örökítették még, majd miután elbúcsúztatták életük talán legsikeresebb nyarát, a főhős úgy döntött, rövid időre pihenteti a zenekart, hogy másik formációjára, a Zombie Girlfriendre koncentráljon. Interjúnkban egy érdekes és meglepően őszinte utazásra indultunk Szabó Benedek univerzumába. D+SZ: Az első rólad fellelhető zenei lenyomat az interneten a Gyökkettő nevű zenekar. Mit kell tudni róla? Szabó Benedek: A Gyökkettő egy 2006-tól 2011-ig létező zenekar volt, amivel sosem mozdultunk ki Bajáról, és utólag visszanézve zeneileg elég nagy katyvasz volt. Klasszikus magyar alterzenekarnak indult, aztán beszállt az öcsém. És mint minden, amit együtt csinálunk, ez is átment egy törzsi dobolásos, pszichedelikus valamibe. Minden, amit a Galaxisokkal elértem, azt kicsiben a Gyökkettővel már végigjártam régebben Baján. Bár a Gyökkettővel sosem léptünk ki a városból, olyan volt, mintha lokálisan világsztárok lettünk volna. Volt egy nagyobb rajongótáborunk, amely minden koncerten üvöltötte a szövegeinket. A Gyökkettő egy nagyon jó iskola volt, mert anélkül lehet, hogy egészen másképpen csináltam volna a Galaxisokat. Vagy egyáltalán nem is csináltam volna. De a Galaxisok legfőbb előképe talán még inkább a Műholdak, felhők, csillagok nevű formáció, aminek egy négyszámos EP-je is megjelent 2009-ben. Ez jóval inkább hasonlít arra, ami aztán a Galaxisok lett – és ami egy elfeledett projekt.

hogy szeretnék. Ez elhallgatott problémákhoz és belső feszültségekhez vezetett, én pedig egyszerűbbnek láttam úgy megoldani a problémát, hogy akkor ne legyen Zombie Girlfriend. Az utóbbi évek minimális jellemfejlődése, ami nálam történt, ahhoz vezetett, hogy átgondoltam, hogy 30 éves vagyok, nagyon fontos nekem ez az zenekar, most van talán utoljára lehetőség arra, hogy úgy csináljam, ahogy én akarom. Most tehát van egy Zombie Girlfriend, ami a legközelebb áll ahhoz, amit én mindig akartam, hogy legyen. Olyan, mint egy új zenekar, és nagyon jó benne lenni.

D+SZ: Következett a Zombie Girlfriend, ami már sokkal tudatosabb vállalkozásnak tűnt. SZB: A Zombie Girlfriend volt az első zenekarom, amivel nagyon nagy terveim voltak. Fontosnak tartom leszögezni, mert sokan nem tudják, de a Zombie Girlfriend nekem a mai napig ugyanolyan fontos, mint a Galaxisok. 2010 végén készítettük el a Great Plain című lemezt, aminek a Pestre költözésemet köszönhetem. Akkor éreztem azt, hogy vagy most próbálom meg valóra váltani az álmaimat, vagy soha. A Zombie Girlfriend tényleg nagyon fontos volt számomra, aminek sok rossz kompromisszum, a saját gyávaságom és a konfliktuskezelés teljes hiánya vetett véget.

D+SZ: Az első Galaxisok-lemez olyan volt, mintha a semmiből előrukkoltál volna egyedül egy albumnyi anyaggal, de ez benned nyilván egy folyamat volt. Hogy zajlott? SZB: Először is magyarázkodnom kellett, hogy miért éneklek magyarul, mert nem ismerték az emberek igazán D+SZ: Milyen konfliktusokra gondolsz? a Zombie Girlfriend előtti dolgaimat. SZB: Én egy elég következetlen ember vagyok, és nagyon rossz vagyok abban, Nekem az angol és a magyar szövegek hogy megmondjam bárkinek, ha valami nem tetszik, vagy valamit gyökeresen más- is mindig jelen voltak az életemben. 13

De a Kapuzárási Piknik nekem is kicsit hirtelen elhatározás volt. Amikor Pilisvörösváron vettük fel a Zombie Girlfriend-lemezt, csak úgy szórakozásból rögzítettem egy régi dalomat, ami a Galaxisok című szám volt. Aztán 2012 decembere nagyon rossz volt számomra, és ekkorra elhatároztam, hogy csinálok egy szólólemezt és híres leszek (nevet). Nagyon sok bizonytalanság van bennem, és nem gondolok magamról úgy általánosságban sem sok jót, de erről valahogy tudtam, hogy jó lesz. Aztán írtam még 11 dalt, amit nagyon gyorsan, 1-2 hónap alatt felvettünk, és márciusban megjelent. Nekem ez egy természetes folyamat volt, hogy újra megtaláltam a bennem rejlő magyar énekes-dalszerzőt, de akik csak a Zombie Girlfriendet ismerték, azoknak meglepő volt. D+SZ: Eltelt két év, és következett A legszebb éveink. Ha jól tudom, az első lemezt követően folyamatosan írtál dalokat, ezek nagy része viszont a kukában landolt. SZB: Kukában ritkán landolnak számaim, egyszerűen azért, mert nagyon kevés dalt írok. Sallai Laci például iszonyúan termékeny, mindig van vagy 30 száma talonban, én meg két év alatt írok 10-et. Vagy a Zombie Girlfrienddel két nagylemezt írok 7 év alatt (nevet). De valóban elkezdtem írni azonnal a dalokat az első lemez után, és ezekből volt is, ami felkerült a másodikra. A teljesség felé és a Philip Morris Blue már az első lemez idején is kész volt, és akkoriban az volt a tervem, hogy az akusztikus hangulatú első lemez után csinálok egy rockslágeres anyagot, és azon lett volna a Boldoggá akarlak tenni és az Innen el. Ezeknek meg is vannak a demói 2013-ból. Mivel akkor még hárman voltunk, úgy éreztem, hogy ezeket nem tudnánk előadni, ezért végül egy teljesen másféle lemez lett a második. Szóval végül sok olyan dal volt, ami csak a harmadikra került fel. Azt az ihlet-hullámot, ami ment volna tovább az első lemezzel, azt lusta voltam kihasználni. Akkoriban a Galaxisokból még egyáltalán nem látszott, hogy lesz-e valami. 2015 januárjában lett a Szasza (Czeglédi Szabolcs, a Run Over Dogs frontembere – a szerk.) a menedzserünk, és akkor kezdtünk el sokat koncertezni. Az első koncertünk Péterfy Boriék előtt volt az akkori Zöld Pardonban, de ott még azt éreztem, hogy senkit sem érdeklünk. Aztán egyszer felléptünk a Mika pincéjében, és azt vettem észre, hogy sokan vannak. Egyszerűen nem értettem, ez hogy és miért történt, volt egy éles váltás. Az igazi nagy ugrás pedig akkor volt, amikor 2015 januárjában kijött A teljesség felé klipje, ekkor már a Sallai Laci is a formáció tagja volt. Elindultunk januárban a Vad Fruttikkal egy turnéra, ahol még azt se tudta senki, hogy kik vagyunk, aztán két hónappal később a Hajón egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy majdnem telt ház van. Ezen nagyon meglepődtem, azóta viszont nagyjából egyenletesen haladunk előre.

Remélem, hogy tényleg koncertező zenekar lesz ebből, mert szeretnék kicsit nem frontember lenni…

„

közelebb mozdult azokhoz a zenékhez, amiket én hallgatok. Nagyon furcsa, de az első két Galaxisok-lemezt nem biztos, hogy hallgatnám, ha nem én csináltam volna, mégis őszintén ilyen zene jött belőlem. A Focipályákon sétálsz át éjszakán már vannak erős hatások, a címadó dal egyértelműen Clientele-hatású. Ennek a refrénje például azokból a bizonyos első album utáni dalokból lett. A Fehér földek és az Olasz film tényleg nagyon hasonlít azokhoz a zenékhez, amiket hallgatok – ezekre a pszichedelikus és shoegaze kedvenceim voltak hatással. Vagy például a Nosztalgia koncertverziója is ilyen.

D+SZ: A nemrég megjelent turnéfilmetekben azt meséled, hogy a többiek egy külön magot alkotnak, és te kicsit kívülálló vagy a saját zenekarodon belül. Ez nem furcsa? SZB: Azóta kevésbé érzem ezt, mert D+SZ: Az első két lemez párba állítható, míg a harmadikon rengeteg olyan stílus másnak is változott a magánélete. De idén is előkerült, ami korábban nem. Elég biztonságban érezted ekkor már magad ahhoz, nyár volt az, amikor úgy éreztem, hogy egyhogy kísérletezz? általán nem baj, ha pihenünk ősszel. NeSZB: Egyrészt a zenekar végre négytagúvá vált – egy ilyen lemezt nem tudtunk kem nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, volna felvenni az eredeti felállással. Másrészt a Galaxisok zenéje egy nagyon kicsit hogy Magyarországon egy magyar nyelven

INTERJÚ

éneklő ember ún. alter zenekarban mit érhet el. Én nagyon hálás vagyok azért, hogy a Galaxisok sikeres, de nekem ez nem tölti ki az életemet. Lovasi nyilatkozta egyszer, hogy mindenki eldönti, akar-e valakinek az örökébe lépni. Én nem szeretnék se a Kispál, se a Quimby lenni. Egy másik utat választok, és ez részben köszönhető annak, ami a Galaxisok életében egy elég furcsa kérdés. Az én természetes közegem nagyon sokszor nem találkozik a Galaxisok közönségével, hallgatóságával, ami nem baj, még ha nagyon is ros�szul hangzik. Nemrég felléptünk például Debrecenben, a Zombie Girlfriend, a Mayberian Sanskülotts és a Gustave Tiger, és arra gondoltam, hogy nekem ez a haveri köröm, vagy a Beatben (a Beat On The Brat szórakozóhely – a szerk.) szombat hajnalban. És nehéz néha megbirkóznom azzal, hogy elmegyek egy helyre, ahol várnak engem, és tényleg csodálatosak a fiatalok, akik azt akarják hallani, ahogy énekelem, hogy berúgtam az Astorián, de kevesebb a közös bennünk. Ez egy fontos és megoldandó probléma, amin dolgozom is. Kicsit ez is a célom a Galaxisokkal, hogy egyfajta kultúrmisszióként dolgok felé tereljem az embereket. Például többek közt én csinálom a Trippin’ Like We Do DJ kollektívát, amivel csak neopszichedéliát játszunk, és néha kiposztolom a Galaxisok oldalára, hogy lesznek ezek a bulik. Aztán megjelennek olyan emberek, akik előtte valószínűleg teljesen más bulikba jártak, és nagyon jó érzés, hogy van némi átjárás a saját kis világaink között. Ezt a célt szolgálják a film-, könyv- vagy zeneposztjaink is a Facebookon. Mindenesetre nagyon örülök, hogy olyan emberek, akik szigorúan csak magyar altert hallgattak, megjelennek egy pszicheledikus esten, és olyan zenékre táncolnak reggel 4-ig, amiket utána leshazamoznak. Csak remélem, hogy ezzel is sikerül adnom nekik valamit. D+SZ: Sok interjúban nyilatkoztad, illetve a turnéfilmben is kiemelt szerepet kapott a szerelem. Ennyire inspirál téged ez az érzelem? SZB: Az első két lemezen azt éreztem, hogy ahhoz képest, mennyire érzelmes számok, nagyon kevés a szerelmi életemről szóló dal. A harmadikon azért sok ilyen van. Ez is inspirál, bár azért a negatív dolgok általában jobban – viszonylag kevés vidám Galaxisok-dal van (nevet). Meg kell birkóznia az embernek azzal, hogy boldog. Ilyenkor egy olyan alkotói helyzetbe kerül, amilyenben még nem volt. Amikor egy kapcsolatban senki sem fasz a másikkal, akkor miről írjon? Ilyenkor nagyon jól jön a Zombie Girlfriend, amiben sokkal inkább számítanak a dallamok, a vokálok és a témák. Nem mindig jó érzés, hogy az embertől rohadt erős sorokat várnak, és a Galaxisoknál ezt érzem, hogy idézhető szlogeneket várnak tőlem. D+SZ: Részt vettél még több projektben, mint például a Rájátszás vagy a Kispál újrajátszó-lemez. Tervezel még ilyesmit? SZ: Ezeket a Lacival szoktuk közösen csinálni, és mindig megfogadjuk, hogy soha többé. Aztán valahogy mindig megcsináljuk ezeket az emlékesteket is a Beatben, halálmadarak vagyunk. Én egy dologra vágyom, hogy valahol zenész legyek, például billentyűs. A Capuccinóban ez a helyzet, ahol én vagyok a szintis. Remélem, hogy tényleg koncertező zenekar lesz ebből, mert szeretnék kicsit nem frontember lenni, hanem a háttérben zongorázni. Tudom, hogy ez sokaknál fordítva működik, de frontembernek lenni nagyon fárasztó, és én azt szeretném most, ha zenészként hozzá tudnám rakni a magamét, de más elviszi helyettem a bulit. Az ember keveset tud a zenélésre koncentrálni, ha neki kell középen állnia. De a Galaxisok következő anyaga is egy nem titkoltan zongorás lemez lesz, amit jövő őszre tervezek. n

ℹ SZABÓ BENEDEK

Több gimis próbálkozás után első komolyabb zenekarát, a Gyökkettőt 2006-ban alapította szülővárosában, Baján. Bár a város határait nemigen lépték át, lokálisan hatalmas sikereket értek el. Időközben megszületett a tiszavirág életű Műholdak, felhők, csillagok című, egy EP-t megélt formáció is, majd az angolul megszólaló Zombie Girlfriend, amiben Szabó először töltötte be a frontember szerepét. Bár a hazai lo-fi szcénában jelentős sikereket értek el, szélesebb körben mégiscsak a Galaxisokkal lett ismert. 2013-as Kapuzárási Piknik című lemezét szinte a semmiből jelentette meg szólóban, majd az először trióvá, ezt követően pedig kvartetté duzzadó formáció két további lemezzel (A legszebb éveink; Focipályákon sétálsz át éjszaka) és egy Vége a nyárnak, megint esik névre keresztelt turnéfilmmel jelentkezett. Mindeközben Benedek feltámasztotta korábbi zenekarát, a Zombie Girlfriendet, amivel amellett, hogy újra koncerteznek, teljes gőzerővel készülnek az új lemezre.

Vinylrecord KAPUZÁRÁSI PIKNIK (2013) A LEGSZEBB ÉVEINK (2015) FOCIPÁLYÁKON SÉTÁLSZ ÁT ÉJSZAKA (2017)

INTERJÚ: BICZÓ ANDREA FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

INTERJÚ

LÁSZLÓ ATTILA, ZENÉSZ, TANÁR

KATARZIS-KÓD Aki a cím alapján a Zeneakadémia katakombáiban zajló misztikus krimire számít, azt nem sok jóval kecsegtethetem. László Attila más kalandok hőse: tudatosan épített művészi pálya, zenei érzékenység és kivívott szuverenitás jellemzik. Katakombák helyett így inkább egy könyvtárat kerestünk a beszélgetéshez – ezúton is köszönjük a BMC-nek, hogy befogadott bennünket. Dal+Szerző: Erre a beszélgetésre készülve nagyon sokféle zenét hallgattam meg tőled. Próbáltam valamilyen jelzőt találni a játékodra, és végül arra jutottam: virgonc. László Attila: Érdekes… (nevet) Nem túl rég én is elgondolkodtam azon, hogy a különböző stílusokban írt vagy játszott zenéimben mi lehet az, ami ilyen módon közösnek tűnik. Arra jutottam, hogy az egyik szándékom lehet, hogy életkedvet csináljak a zenémmel. Akár egy balladával is. Ennek sokféle oka lehet, de mindig érzem ezt a szándékot: akkor is, mikor zenekarral társas zenélést játszunk, és akkor is, amikor írok valamit.

sokan eljutnak, de ők következetesen meg is valósították, amit akartak.

D+Sz.: Ebből az következne, hogy akkor benned is megvan ez a kísérletezővégigvivő attitűd? L.A.: Másképp közelíteném ezt meg. Mindig azokat a megoldásokat keresem, D+Sz.: Ez szerzői döntésekben is megnyilvánul? Például kihúzol egy túlontúl „szo- amikkel azonosulni tudok. Ez nagyon fonmorú” akkordot? tos. Szerencsére azt mondhatom, hogy L.A.: A szomorúság nem mond ellent ennek. A szomorú akkordokhoz képest is meg a pályám messze túlnyomó része ilyen lehet találni azt a fordulatot, ami végül feldobja az embert. Ez a szándék a zeneszerzés- is volt. Ez érvényesült minden zenekaben is megvan, és ha valamiért néha mégsem lenne, akkor azonnal fészkelődni kezdek, romban, a Thingstől a László Attila Banhiányozni kezd. Ugyanez érvényes a hangszerelésre is. Ha nincs ott, akkor hiányozni den át a mostani, Oláh Kálmánnal közös kezd, mint ahogy gyerekkoromban valahogy hiányosnak hallottam azokat a zenekarokat, kvartettünkig. És ezek mind hosszú távú amikben nem volt gitár. Nem is értettem, hogy lehet úgy játszani! (nevet) zenekarok és együttműködések, amik lehetőséget adtak rá, hogy mindig kialakulD+Sz.: A te korosztályod gitárosai túlnyomórészt a pop-rock vonalon próbáltak jon és kifejlődjön valami egyedi hangvétel, érvényesülni, ahol jó piaca volt a gitárhősöknek, és a közönség értékelte is a tudást. egyfajta érzés, ami körüllengi ezeket a Téged mi vitt más útra? zenekarokat. És persze fontos volt az is, L.A.: Engem a rockgitározás igazából 12-14 éves korom körül érdekelt. Akkor volt a hogy a saját zenémet játszhattuk. Cream, meg Jimi Hendrix. Akkor ez egy pezsgő és új hajtásokat mutató zene volt a maga lelkesedésével, fésületlenségével, olykor esetlenségével. Akkoriban ez megragadott, de D+Sz.: Hogy állsz ehhez a kivívott kicsit később már a nem annyira direkt, az összetettebb zenei megoldások kezdtek szabadsághoz? érdekelni. Így közelítettem a jazz felé is, ahol a közhelyeket kerülik, kreatívak a zenei L.A.: Hú, hát a szuverenitás az nagyon megoldások. Ez az a műfaj, ami a talán leggazdagabban használja a ritmikai lehetősé- érdekes kérdés! (nevet) És nemcsak a geket is, és engem ez a különleges zenei sokszínűség vonzott be. zenében, hanem mindig mindenki ezzel néz szembe. Az a dilemma, hogy a saját D+Sz.: Van olyan ember, akire rá tudsz mutatni: „Miatta lettem ilyen gitáros”? személyisége, gondolatai és a lehetőségei L.A.: Egyetlen embert nem tudok mondani, viszont fel tudom sorolni a számomra mennyire és hogyan találkoznak, és mire a mai napig meghatározó zenészeket. A zongoristák közül Herbie Hancock és George adnak alkalmat. Nekem a szuverenitás Duke, gitáron pedig George Benson, aki fenomenális. Vagy a nemrég Budapesten is kivívása azt is jelentette, hogy minden koncertező Stanley Clark. Bennük az a közös, hogy nemcsak létrehoztak egy egyéni jazzlemezem elkészítéséhez meg kellett stílust és hangot, hanem az így megkezdett úton végig is tudtak menni. A kísérletezésig teremteni az anyagi feltételeket – 17

INTERJÚ

sokszor a barátaim dobták össze. Ez biztosította a szabadságot, hogy ne szóljon bele más, hogy a lemez milyen legyen. És amikor ez megvolt, akkor igyekeztem úgy összehozni az egészet már a megírástól kezdve, hogy a résztvevőknek se kelljen kibújniuk a bőrükből. Sőt: a részt vevő zenészek egyéniségére is építve születtek meg a kompozíciók. Ez nagyon meghálálja magát több szempontból is. A komponált részeken kívül itt nagy szerepe van a valós idejű zenei interakcióknak, és fontos, hogy a szereplők jól érezzék magukat benne. Visszakanyarodva még a rockhoz: ott is meg tud jelenni ez a közösségélmény, ez az interakció, de a jazzhez képest nagy különbség van abban, hogy milyen válaszok érkeznek. Pont, mint egy beszélgetés során. Vannak inspiráló válaszok, de lehetnek olya18

nok is, amik valamilyen szűk utcába küldenek. Korábban egyszer megfogalmaztam, hogy szerintem mi a különbség a rock és a jazz között: rockban minden előre el van készítve szépen, és amikor bekövetkezik, az okozza az örömet. A jazzben is elő van készítve valami, de mikor bekövetkezne, jön helyette esetleg valami más. Na, hogy mi az a más, az az igazán érdekes… Ha nem túl izgalmas, akkor pusztán alternatív, de ha igen, akkor érdemes volt. D+Sz.: Az egyedi és váratlan fordulatokban gazdag zenéből is óriási kínálat van itt, Digitáliában. L.A.: Igen, és annyi minden él párhuzamosan egymás mellett, hogy lehetetlenné is vált rámutatni valamire, hogy „tessék, ez a mértékadó”. Régebben voltak ilyenek, például a Weather Report,

INTERJÚ

ami olyan üstökös volt, ami vitte magával a zenei gondolkodást. Ebben a mai helyzetben és kínálatban szerintem arra érdemes koncentrálni, hogy mi az, ami életkedvet csinál. (nevet) Meg persze arra, hogy kiknél lehet magas kérdéseket és válaszokat hallani, kiknél működik ez az élményt nyújtó interakció. És ezeket aztán a legkülönbözőbb helyeken és produkciókban is meg lehet találni. D+Sz.: A Weather Report egymaga stadionokat töltött meg, a mai közönségen viszont sok kicsi produkció osztozik. A közönség figyelméért való tülekedés könnyen vezethet művészi beforduláshoz, elfásuláshoz vagy akár kínos kompromisszumokhoz. L.A.: Ez döntések kérdése. Megint az interakció a lényeges: amikor Miles Davis kiválasztotta, hogy a következő lemezére kiket hív meg játszani, akkor nyolcvan-kilencven százalékban el is dőlt, hogy abból milyen zene lesz. Ez ma is fontos. Kell, hogy legyenek egyéniségek, húzóemberek egy zenekarban, akikre lehet építeni abban is, hogy megragadják a közönség figyelmét. Az ilyesmiben az énekesek verhetetlenek. (nevet) Velük könnyebben azonosulnak, mint a hangszeres zenészekkel. És az is döntések kérdése, hogy valaki a rendelkezésére álló művészi szabadságból mennyit használ vagy áldoz fel a figyelem érdekében. De végső soron én azt gondolom, hogy a lényeg az, hogy egy zene a hallgatójával mit csinál. Szokás mondani, hogy csak kétféle zene van: jó és rossz – de nem szokták folytatni a gondolatot, hogy mi a jó és mi a rossz zene? (nevet) Nekem személyesen az a jó zene, amit még egyszer akarok hallani. De a zenehallgatás annyira szubjektív, hogy annyiféle hatása van, ahányan hallgatják. D+SZ.: Amihez az egyik varázspálcánk az improvizáció. Te hogyan éled meg? L.A.: Az improvizáció akkor kezd érdekes lenni, amikor olyan közegben születik meg, hogy tényleg belülről jöhet. Amikor már valaki játszik olyan szinten, hogy nem másoktól levett frázisokat ismétel meg, hanem meg tudja fogalmazni a gondolatait. És ha ehhez jó partnerek vannak, abból lehet egy jó társas zenélés. De ez az improvizáció nem olyan misztikus dolog, hiszen az élet számtalan területén is szívesen rögtönzünk sokszor. Ez ugyanennek a megjelenése a zenében, mikor nemcsak a kötöttségekhez, előre elhatározottakhoz ragaszkodik az ember, hanem lehetőséget ad olyan pillanatoknak, amik, ha nem reagálna rájuk, csak elfüstölnének. D+Sz.: A másik varázspálca a zeneszerzés, a kompozíció. Min múlik, hogy újra meg akarj hallgatni egy zenét? L.A.: Egy zeneszerző a műveibe egyes pontokra belekódol bizonyos dolgokat. Ha ezek jól működnek, akkor jönnek az élmények, akkor tud lenni például katarzis. Én ezekben nagyon hiszek, és úgy tartom, ha valaki ilyen katarzis-kódot talál zeneszerzőként, akkor azt jegyezze fel, és építse be a műveibe. (nevet) Valószínű, hogy hallgatóként az ilyen kódokra hasonlóan reagálunk, az ember valahogy megfejti ezeket.

ℹ LÁSZLÓ ATTILA

A BME építészmérnöki karának, majd a Bartók Béla Konzervatórium Jazztanszakának elvégzése után élvonalbeli hazai jazzegyüttesekkel vált ismertté. 1975-ben alapította meg a első saját jazz zenekarát, a Kaszakő együttest. 1987 óta tanít a jazztanszéken, jelenleg is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Jazz-pályafutása során számos nemzetközi hírű szerzővel és előadóval játszott együtt. Zeneszerzőként, hangszerelőként és zenészként több évtizede folyamatosan alkot. 2013-ban elkészítette a "László Attila abszolút szolmizációs rendszere" című módszertani kiadványt, mely segítséget nyújt többek között a kottaolvasás gyors tanulásához.

vinylrecord THINGS MOTHER NATURE (1990) LÁSZLÓ ATTILA BAND THE ONLY ONE (1995) SMART KID (1999) ONCE UPON A TIME (2002) LÁSZLÓ ATTILA ÉS BARÁTAI

D+Sz.: Igyekszel tehát katarzist kódolni? L.A.: Bizonyos szempontból igen. Volt a kódok működésével kapcsolatban egy nagyon furcsa élményem. Megkeresett egyszer IlayaRaaja – akiről kiderült, hogy India egyik legjelentősebb zeneszerzője. Tényleg mint egy mesében, valahogy eljutott hozzá a Once Upon A Time lemezem, ami akkora hatást gyakorolt rá, hogy meghívott, megismerkedtünk, és három év alatt ötször dolgoztunk együtt, többek között egy egymillió példányban megjelent lemezen is. Még a házába is meghívott, fel volt téve a CD-játszóra a lemez, onnan is a Brother I. című darab, ami különösen a kedvence volt.

ON THE BROADWAY (2004) JUST TRUST (2006) BABEL (2009) FERENC NEMETH – ATTILA LÁSZLÓ BRIDGES OF SOULS (2014) ATTILA LÁSZLÓ & BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA MAGIC CITY (2016)

ZENEIPAR

Ami érdekes, hogy azzal a számmal kapcsolatban nekem is az volt a benyomásom, amikor felvettük, hogy sikerült belekódolni valamit, hogy jól sikerült. És furcsa volt szembesülni vele, hogy a kód működött, méghozzá pont nála. D+Sz.: Találni kell a katarzis-kódot, vagy ki is lehet találni? L.A.: Én az alapján bukkanok rá ezekre, hogy bennem milyen érzéseket okoznak, aztán felhasználom őket. Mindvégig bízni kell abban, hogy ugyanez a kód majd valahol, valakinél ismét működni fog. De ebben rengeteg más tényező is szerepet játszik, például a hangzás, vagy akár „csak” maga az akusztika. Volt építészként egyszer egy jeles szaklap felkért, hogy írjak az akkor frissen átadott, fantasztikus akusztikájú Kodály-központról. Újabb jó alkalom volt felidézni, hogy mennyire érdemes költeni a jó akusztikára, a magas színvonalú koncerttermekre. A klasszikus művekbe sok-sok katarzis van belekódolva, amik csak akkor tudnak teljes valójukban megszólalni és működni, ha megfelelőek az akusztikai körülmények. D+Sz.: Ha már a hangzásnál tartunk: a gitárosok egyik kedvenc mániája a sound. L.A.: Igen, gitárban és erősítőben szokás nagyon keresgélni… (nevet) Nekem több hangszerem és erősítőm is van, és mindig azt választom ki, ami egy adott zenekarhoz vagy feladathoz illik. Van egy csodálatos L5-ös Gibsonom, ami egy fantasztikus mesterhangszer, nagy szerencse, hogy hozzájutottam. Csak be kell dugni, és máris jól szól. A Telecaster, az a csibész, viszont elég átütő tud lenni a szólófunkciókhoz. (nevet) Nem sorolnám fel az összes gitáromat, de tény, hogy a sound nagyon fontos. George Benson egyenesen azt mondta egy régebbi interjújában, hogy igazából csak két dolog fontos: a sound, meg a feeling. D+Sz.: Ennyire egyszerű lenne? L.A.: Sok igazság van benne, mert tényleg a hang az első, ami megfogja a hallgatót. D+Sz.: És a pedálok? Több évtizednyi fejlesztés ezernyi eredménye elérhető, a gitár gyakorlatilag bárhogy megszólalhat. L.A.: Ez eleve kiesett nálam, mert én nem szeretek annyit pakolászni. (nevet) De tényleg inkább a frazírozásban rejlő lehetőségek izgatnak, nem merültem el annyira a pedálok világában. Van persze öt-hat effektem, amit használni szoktam, gondosan beállított soundokkal. Amúgy inkább megválasztom a zenész partnereimet, akikkel együtt muzsikálunk. D+Sz.: És hogy állsz a digitalizálódással? L.A.: Nincs vele bajom, ha a stúdióban megkönnyíti a munkát. Zenei editálásban is óriási lehetőségek nyílnak meg általa. A digitális eszközök haszna is azon múlik, hogy mire használják azokat, és főleg hogyan. Ez pedig döntés kérdése. Valaki vagy gyakorol, hogy megtanuljon mondjuk szaxofonozni, mert érdekli és szereti – vagy pedig előregyártott elemekből épít fel valamit a számítógép előtt. Mindkettő járható út. Egész filmzenéket raknak össze számítógépen nagyzenekarostul és mindenestül. Ami engem illet, én inkább azt keresem, amikor emberekkel, muzsikustársakkal zenélhetek. Ilyenkor is felbukkanhatnak a kódok, ezért abszolút a közösségi zenélés híve vagyok, hiszen erről a területről kaptam és kapom a jó élményeket. Kívánom minden digitális zenésznek, hogy éljenek át hasonlókat ők is. n INTERJÚ: HEGYI GYÖRGY FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

Igazából csak két dolog fontos: a sound, meg a feeling

„

DALSZERZŐ EXPO

MI AZ A DALSZERZŐ EXPO, ÉS KINEK SZÓL

DALOKAT ÍRSZ? AKKOR EZ A PROGRAM NEKED SZÓL! Külföldi zeneipari szakemberekkel és ismert magyar dalszerzőkkel jön Magyarország első, dalszerzésről szóló expója, a DEX. Az egész napos rendezvénnyel az Artisjus lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a könnyűzene alkotói építhessék kapcsolataikat, fejleszthessék tudásukat, és ezek révén később akár nemzetközi sikereket is könnyebben elérjenek. A DEX-et 2018. február 1-jén tartják a Budapest Music Centerben, ahol összesen hét tematikus teremben zajlanak majd a programok. Workshopok, mesterkurzusok, előadások és egyéni tanácsadás keretében mélyíthetik el tudásukat a pályájuk elején járó alkotók és a már befutott dalszerzők egyaránt. Az egyik teremben például a Mary J. Blige-nek is író, amerikai Courtney Harrell dalszerző tart mesterkurzust, ugyanitt később Bródy János beszél saját dalai és dalszövegei születéséről. Egy másik helyszínen a YouTube berlini irodájából érkező szakértő abban segít a szerzőknek, hogyan tudják leginkább kihasználni a videómegosztó lehetőségeit.

„Az Artisjusnál a jövő zenéjének megszületéséért dolgozunk. Ezt tesszük, amikor jogdíjat fizetünk ki a dalszerzőknek – és akkor is, amikor új lehetőségeket biztosítunk nekik az alkotásra, a fejlődésre és a kapcsolatépítésre” – mondta el az expo és a tábor kapcsán Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. n

Az alkalmazott zenei programoknak is dedikált helyszíne lesz – itt kiderül például az, hogyan dolgoznak a profi alkotók, amikor megrendelésre írnak zenét. Egyéni tanácsadásra is jelentkezhetnek majd a résztvevők különböző témákban. Várhatóan népszerű lesz például az a program, ahol négyszemközt ad visszajelzést a jelentkezők zenéire egy tehetségkutatással foglalkozó svéd menedzser, Dina Mystris. „Jó zene nemcsak Londonban vagy Los Angelesben születhet, hanem Budapesten is – a városban, ami pezseg a kreativitástól, és aminek oly gazdag a zenei múltja, még akkor is, ha ezt nem mindenki tudja róla” – mondta a szakember.

–AJM–

Az esemény honlapján (expo.dalszerzo.hu) január közepéig még folyamatosan bővül a program, és elérhető a jegyértékesítés is. Bár még sok idő van van hátra az eseményig, a jegyet érdemes mielőbb beszerezni, mert jellegük miatt bizonyos programok korlátozott férőhelyűek, és túljelentkezés esetén a jegyvásárlás időpontja lesz a mérvadó. Vagyis azé lesz az elsőbbség, aki korábban vett jegyet. A korlátozott létszámú foglalkozásokra január közepétől indul majd a jelentkezés.

4 KÜLFÖLDI ELŐADÓ, AKIVEL A DEX RÉSZTVEVŐI MÁR BIZTOSAN TALÁLKOZHATNAK DINA MYSTRIS – TALENT MANAGER (SE),

Az expo utáni napon kezdődik a svéd szervezésű Budapest Songwriting Camp, szintén az Artisjus támogatásával. A nemzetközi dalszerző táborban három napon át a budapesti Brody Studios-ban ír majd zenét huszonegy alkotó, köztük hét magyar szerző.

NICLAR MOLINDER – DALSZERZŐ-PRODUCER (SE), COURTNEY HARRELL – DALSZERZŐ-ÉNEKES (USA), KIKI GANZEMÜLLER – YOUTUBE (D)

DALSZERZŐ EXPO

A DALSZERZŐ EXPO HELYSZÍNE, A BMC

DALSZERZÉSBEN OTTHON Nem csupán az otthona, kiemelt partnere is az első Dalszerző Expónak. A Budapest Music Center az a hely Budapest belvárosában, ahol a zene születésének minden fontos állomását megtaláljuk. Százezer tételes zenei gyűjteménnyel rendelkező Magyar Zenei Információs Központja és Könyvtára, közel 250 klasszikus, kortárs és jazzalbummal büszkélkedő saját kiadója, háromszáz fős koncertterme egyedülállóvá – és a DEX tökéletes helyszínévé – teszi. Napközben a központ hét termében zajlanak majd párhuzamosan az expo-programok – így lesz például zeneszerzés, szövegírás, üzleti és élő alkotás tematikájú helyszín is. „A jelenkor magyar zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatása” – 1996-os alapítása óta ez a Budapest Music Center fő célkitűzése. A DEX programjában is szereplő Gőz László hozta létre a BMC-t, amely azóta aktívan vállal részt a magyar zene méltó nemzetközi helyének kialakításában koncertszervezőként, lemezkiadóként és információs központként. Ezt szolgálja a Budapest Music Center 2013-ban megnyílt, 4000 négyzetméteres zenei központja a Mátyás utcában, ahol a koncertterem mellett helyet kapott a jazz hazai és nemzetközi nagyjait felléptető Opus Jazz Club, 100 ezer tételes Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár, a közel 250 klasszikus, kortárs és jazz albummal büszkélkedő BMC Records. Ugyanitt lelt otthonra az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, amely világhírű művészek bevonásával fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzésével foglalkozik. A BMC évi mintegy 700 rendezvényének felét a klasszikus, kortárs és jazz-zenei koncertek, zenei ismeretterjesztő előadások, közönségtalálkozók, zenei kurzusok és továbbképzések teszik ki. Mindezen felül a BMC rendezvényszervezői portfóliójában konferencia, zártkörű műsoros partnertalálkozó és nagyszabású szabadtéri rendezvény is megtalálható. n –AJM–, FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

ELÉRHETŐSÉGEK CÍM: 1093 BP., MÁTYÁS UTCA 8. TELEFONSZÁM: +36 1 216 7894 EMAIL: INFO@BMC.HU

LISTÁK

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

PAMKUTYA

LUIS FONSI - DESPACITO PARÓDIA

10 958 808

KIS GRÓFO

#LÁVKÓMA

10 664 709



HIRO

PÁRIZS

10 301 925

OPITZ BARBI

VÉGEM

9 748 945

DORINA

BULI BULI

8 092 968

OPITZ BARBI FEAT. BURAI KRISZTIÁN

NINCS AZ A PÉNZ

7 582 931

KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA

VALAHONNAN

7 315 728

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

6 571 655

DÉR HENI FT. BURAI KRISZTIÁN X G.W.M.

SZEMTELEN

5 903 533

PÁPAI JOCI

ÖZÖNVÍZ

5 149 470

HORVÁTH TAMÁS

TISZÁNÁL

4 975 356

PRIBELSZKI NORBI X TRAPBOI X REALECTA

HOSSZÚKATINKA

4 098 927

HORVÁTH TAMÁS FEAT. PETRA

SUTTOGJ

3 305 668

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

3 080 463

MAJKA FEAT. KOLLÁNYI ZSUZSI

"ELÉGLESZ"

2 959 507

BÓDI CSABI

MÉG AZ ANGYALOK IS IRIGYKEDNEK RÁNK

2 798 548

PÁPAI JOCI

ORIGO

2 754 895

HIRO

CRISTIANO RONALDO

2 666 779

HERCEG FT. MISSH X G.W.M

VÁRTAM RÁD

2 633 551

GABI

LA KAMAV (ŐT SZERETEM)

2 580 494

ZENESZÖVEG-TOPLISTA

1 PAMKUTYA 2 ISMERŐS ARCOK 3 OPITZ BARBI

LUIS FONSI - DESPACITO PARÓDIA

4 5

QUIMBY

MOST MÚLIK PONTOSAN

MAJKA CURTIS BLR

BELEHALOK

6 7

HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

BRÓDY JÁNOS

HA ÉN RÓZSA VOLNÉK

NÉLKÜLED VÉGEM

n n

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT

   

8 PUNNANY MASSIF 9 KOWALSKY MEG A VEGA 10 PÁPAI JOCI

ÉLVEZD

EGY VILÁGON ÁT

11 12

PUNNANY MASSIF

MÁSFÉL HETE

  

KÁRPÁTIA

SZÉKELY HIMNUSZ

13 14

RICO (FEAT. MISS MOOD)

VIHAR

KOWALSKY MEG A VEGA

AMILYEN HÜLYE VAGY...

15 16

HALÁSZ JUDIT

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

GYERMEKDALOK

A PART ALATT

17 18

KOWALSKY MEG A VEGA

MIT MONDJAK MÉG?

TANKCSAPDA

MENNYORSZÁG TOURIST

19 20

ANNA & THE BARBIES

MÁRTI DALA

HAVASI DUO

A CSITÁRI HEGYEK ALATT

ORIGO

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

A TOPLISTÁK A SZEPTEMBER ÉS DECEMBER KÖZTI IDŐSZAKOT FEDIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

  

2017 ŐSZ



    

LISTÁK

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

1 2

WELLHELLO

ODAÚT

RÚZSA MAGDOLNA

ÉDEN

3 4

FREDDIE

CSODÁK

NEW LEVEL EMPIRE

BELÉDFULLADNÉK

5 6

HALOTT PÉNZ

OTTHON

HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

7 8

VARGA VIKTOR

NAGY UTAZÁS

CARAMEL

HASZNÁLD A SZÍVEDET

9 10

KOLLÁNYI ZS. X LOTFI B. FEAT. MAJKA

VALAHONNAN

BYEALEX ÉS A SLEPP X LOTFI BEGI

BABABO

11 12

MAGNA CUM LAUDE

VOLNA-E KEDVED?

SOULWAVE

KALANDOR

13 14

ZSÉDA

EPERHOLD

KOWALSKY MEG A VEGA

MIT MONDJAK MÉG?

15 16

RÁCZ GERGŐ X ÍV

BOLONDOD VOLTAM

JETLAG

REPÜL AZ IDŐ

17 18

HALOTT PÉNZ FEAT. AGEBEAT & KOVARY ÉLNÜNK KELLETT VOLNA

RÚZSA MAGDOLNA 19 MAJKA 20 SPOON 21

JEL PARTYKARANTÉN DEÁK

 n



playlist

   

VÉGIGHALLGATNÁD? KÍVÁNCSI VAGY A TOPLISTÁKAT ALAKÍTÓ TENDENCIÁKRA, JELENSÉGEKRE?

 

playlist és elemzés a dal+szerző blogon

www.dalszerzo.hu

    

5 MAHASZ ALBUM TOPLISTA

MAHASZ SINGLE TOPLISTA

ÁKOS

2 3

KOLLÁNYI ZS. X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA VALAHONNAN

SZABADON

KOWALSKY MEG A VEGA

KILENC

HOOLIGANS

JUBILEUM BEST OF

2 3

ÁKOS

ARANY

4 5

LEANDER KILLS

ÉLET A HALÁL ELŐTT

DEPRESSZIÓ

VÁLASZOK UTÁN…

6 7

GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL K.O. ATTILA

EZ AZ ÚT AZ AZ ÚT...

PÁPAI JOCI

ÖZÖNVÍZ

4 5

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

HALOTT PÉNZ

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

6 7

ZAPOROZSEC

KICSIT MÉG

PÁPAI JOCI

ORIGO

8 9

PIXA

HAJADISMIJEN

SZINTIROCK - DUPLA ARÉNA 2016

U, U, U

8 9

ÁKOS

SENKISE X MAJKA

ANNA AND THE BARBIES

UTÓPIA

MISSHMUSIC FEAT, HERCEG & G.W.M

VÁRTAM RÁD

REPUBLIC

KIMONDOM A NEVED

WILLCOX

IN MY HEAD

TANKCSAPDA

JUBILEUM 25 (FŐNIX KONCERT)

12 13

HALOTT PÉNZ FEAT. AGEBEAT & KOVARY ÉLNÜNK KELLETT VOLNA

OCHO MACHO

DÖNTS

OPITZ BARBI

VÉGEM

12 13

DÉS/GESZTI

A PÁL UTCAI FIÚK

14 15

KIS GRÓFO

#LÁVKÓMA

VÁLOGATÁS

STRAND FESZTIVÁL 2017

MAJKA, CURTIS, BLR

BELEHALOK

14 15

HANGYA

16 17

WELLHELLO X HALOTT PÉNZ

EMLÉKSZEM, SOPRONBAN

PADDY AND THE RATS

RIOT CITY OUTLAWS

PUREBEAT

NO ONE

16 17

QUIMBY

MICSODAORSZÁG

18 19

ÉN MEG AZ ÉNEK FEAT. PALYA BEA

SZELÍDECSKE

DOLGOZZÁTOK FEL!

ELÉGLESZ

18 19

TANKCSAPDA

MAJKA FEAT. KOLLÁNYI ZSUZSI

KOVÁCS KATI

KIADATLAN DALOK

FREDDIE

CSODÁK

KISCSILLAG

SEMMI KONFERENCIA

    

2017 ŐSZ

    n

    

DALSZERZŐ EXPO PROGRAM

expo.dalszerzo.hu

.0 2.0 1.b

KONCERTEREM

c•

•

könyvtár

panelbeszélgetések, workshopok, előadások hazai és külföldi előadókkal HÉT HELYSZÍNEN

sarokterem

tetőterem

vip terem

opus jazz klub

stúdió

9:00 Megnyitó 10:00

11:00

12:00

NiclaS Molinder (SE) GŐZ LÁSZLÓ (H)

ALPÁR BALÁZS (H)

DÉS LÁSZLÓ (H)

13:00

Kiki Ganzemüller (D)

14:00

Dina Mystris (SE) KOZMA KATA Megnyitó (H)

15:00

Courtney Harrell (USA)

SZAKOS KRISZTIÁN (H)

Hogyan készül el egy dal a zeneszerzéstől a masterelésig

Megnyitó PALYA BEA (H)

FALTAY CSABA (H)

FODOR MÁRIUSZ (H)

SYNC

PUBLISHING MEGÁLLAPODÁSOK

Megnyitó

párhuzamos program: EGYÉNI TANÁCSADÁS

ÉLŐ ALKOTÁS CO-WRITING WORKSHOP

MITŐL LESZ JÓ A DEMÓD

LISTENING SESSION DINA mystrisszel karriertanácsadás pszichológus válaszol artisjus egyéni tanácsadás

18:00

19:00

MEGÍRÁSTÓL A MASTERIG

BALÁZS ÁDÁM (H)

BRÓDY JÁNOS (H)

17:00

iamyank

ÉLŐ ALKOTÁS CO-WRITING WORKSHOP

AI A DALSZERZÉSBEN

EBONIE SMITH (USA)

16:00

KÉRDEZZ AZ ARTISJUSTÓL

youtubetanácsadás kiki ganzemüllerrel

Artisjusdíjátadó

20:00

előadás

workshop

élő interjú

mesterkurzus

műsor, koncert

panelbeszélgetés

egyéni tanácsadás

A program folyamatosan bővül. Az aktuális program az expo.dalszerzo.hu oldalon érhető el

dex afterparty

Megnyitó

A DALSZERZŐ EXPO SVÉD ÉS AMERIKAI ELŐADÓI

KI KICSODA A Dalszerző Expón a legnevesebb magyar szerzők, Bródy János, Dés László, Szakos Krisztián, Palya Bea, iamyank, Balázs Ádám, Faltay Csaba, Alpár Balázs, Kozma Kata és mások mellett külföldi szakemberek is tartanak előadást, workshopot, tanácsadást. Közülük mutatunk be néhányat. NICLAS MOLINDER szakácsnak

NICLAS MOLINDER

tanult, de rájött, hogy zenével szeretne foglalkozni. Először gyakornokként dolgozott egy stúdióban, ám mindent megfigyelt, megtanult, és végül producer lett. Egy vele dolgozó rockzenekar gitárosával, Joacim Perssonnal alakították meg a Twin duót. Először remixeket készítettek (például Kylie Minogue, a Jamiroquai és Mary J. Blige számaiból), majd dalszerző–producer párosként is sikeresek lettek. Szerzőként, producerként dolgoztak többek között Lady Gagával, Ashley Tisdale-lel és a Jonas Brothersszel. A Disney számos sorozatához írtak zenét, főcím- és betétdalokat. Molinder alapította a Songwriting Campet. Auddly nevű cégével olyan szoftvert fejleszt, amely lehetővé teszi a szerzői adatok pontos rögzítését, követését. Björn Ulvaeus (ABBA), Max Martin és Molinder alapította a Music Rights Awareness Foundationt, amelynek célja a szerzők oktatása a jogaikról, és ezáltal a bevételeik növelése. DINA MYSTRIS menedzser

DINA MYSTRIS

és ügyvéd, a zeneipar több különböző területét megjárta. Dolgozott major kiadóknál (EMI, Universal), vezető pozícióig jutott a Sebastian Ingrosso alapította Refune Music független kiadónál. 2010 óta saját, Open Source Muzic nevű menedzsment- és tanácsadó cégét vezeti. A Songwriting Camps csapatában a tehetségmenedzsment a feladata. Egyik fő feladatának a zeneiparban azt tekinti, hogy új tehetségeket fedezzen fel, és segítsen nekik abban, hogy megmutassák dalaikat a világnak. COURTNEY HARRELL zenetanárként dolgozott Bostonban, amikor egy producer barátja megkérte, hogy segítsen egy

dal megírásában, amit aztán Chris Brown énekelt el. Harrell dalszerző karrierje érdekében Los Angelesbe költözött. Michelle Williams, Kelly Rowland és Fantasia Barrino több számának is társszerzője volt, Ariana Grande, Jessie J, Brandy, Jennifer Hudson és mások dalain is dolgozott szerzőként és/vagy vokalistaként, John Legend zenekarával turnézott. Több stílusban alkot az R&B-től a country-ig, különösen szereti a kortárs gospelt. A Berklee College of Musicon énekesként végzett, és 2016-ban, amikor egyedül nevelt fia 18 éves lett, elindult a Voice tehetségkutatón, ahol az első tíz közé jutott. COURTNEY HARRELL

EBONIE SMITH azért költözött 17 évesen New Yorkba, hogy zenei álmait kövesse. Itt szeretett bele a zenekészítés

EBONIE SMITH

folyamatába, és bébiszitterkedéssel keresett pénzét egy saját stúdió kialakítására fordította. Már egyetemi tanulmányai alatt elkezdett alapokat készíteni feltörekvő művészeknek. Jelenleg az Atlantic Records stúdiójában hangmérnök és producer. Előbbi minőségében dolgozott például a hatalmas sikerű Hamilton musical Grammydíjat nyert felvételén. A Gender Amplified nonprofit szervezet alapítója, amelynek célja, hogy a zenekészítésben a színfalak mögött dolgozó nőket reflektorfénybe állítsa, és segítse azt, hogy minél több nő ezekben a jellemzően férfiak által dominált szakmákban. n RÓNAI ANDRÁS

KOMOLY

MTVA ZENEI LEKTORÁTUS

A KOTTÁN TÚLI HATÁS 2017 októberében egy régi-új kezdeményezés támadt fel: megkezdte működését az MTVA Zenei Lektorátusa, melynek célja kortárs magyar zeneművek felkutatása és stúdiófelvételek készítése a rádió műsorai és archívuma számára, és persze eljusson oda, ahova még senki nem merészkedett. A rádiós szakzsargon csak Z-sítettnek nevezi azokat a felvételeket, amelyek tartósak, nem törlendők. Ezekből pedig az utóbbi években egyre kevesebb készült. A Magyar Rádióban korábban évtizedeken át működött zenei lektorátus, amelynek fő feladata, hogy a hozzájuk pályázó zeneszerzők műveiről eldöntse, melyek érdemesek az előadásra, rögzítésre, és arra, hogy bekerüljenek az archívumba. Ez az évek óta megszűnt rendszer indul újra a Bartók Rádió égisze alatt. „A lektorátus munkája nyomán turbófokozatra kapcsol a rádióban a kortárs zene rögzítése. A rádió egyfelől az ország legnagyobb hangversenyterme. Ha 7-8 milliónak veszed a teljes rádiós lefedettséget, annak egy százaléka is 70-80 ezer ember. Az 70-80 tele Zeneakadémiát jelent” – mondja Madarász Iván, a Zenei Lektorátus tagja. „A Magyar Rádió egyrészt a kortárs zene egyik legnagyobb műhelye, ezen túl a rádió még fontosabb funkciója a jelenkori magyar zeneszerzés mint kollektív teljesítmény dokumentálása az utókornak. Mondanék egy nem zenéből vett példát: amikor Kertész Imre Nobel-díjas lett, igazából akkor ismerkedett meg vele szélesebb körben a közönség. Megjelentek könyvei, de nem ismerték annyian. Viszont a Nobel-díj kapcsán a rádió archívumából rögtön elő lehetett venni egy-két interjút,mivel a munkatársak korábban felismerték, milyen kaliberű író Kertész Imre”. Bánkövi Gyula szerkesztő koordinálja a lektorátus működését, de a testület külső, független szakértőkből áll. A testületbe a Magyar Művészeti Akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Zeneszerzők Egyesülete delegált egy-egy tagot: Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerzőt, a Zeneakadémia professzorát; Sáry László zeneszerzőt, Érdemes művészt, a Katona József Színház zenei vezetőjét és Záborszky Kálmán karmestert, Érdemes művészt, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjét. A lektorátus havonta ül össze, hogy felkutassa a jelen és a közelmúlt kiemelkedő magyar darabjait, hogy minősítse, értékelje a zeneszerzők által benyújtott műveket, amely korántsem egyszerű feladat. „Nehéz és felelősségteljes a zenét kottából megítélni” – mondja Madarász. „A zenetörténet számos nagy tévedést tart számon, például Schubert levélben fordult Beethovenhez, aki még csak válaszra sem méltatja őt. Az elég egyértelműen eldönthető, milyen szakmai színvonalon áll a darab szerzője, milyen szakmai tudással van megalkotva a mű, mennyire kidolgozottak a részletek, de a legfontosabb a zenében a kottán túli hatás. Nekünk a mű lelkét is ki kell olvasnunk a partitúrából”.

A rádió egyfelől az ország legnagyobb hangverseny terme

„

választott műveket a Magyar Rádió Zenei Együttesei és művészei adják elő. Évente mintegy 25-30 zeneművet rögzíthetnek, aszerint, mekkora apparátusú művek kerülnek felvételre. Az első felvétel 2018 tavaszán készülhet el. „Hála istennek, lesz miből válogatni, jelenleg harminc mű van az asztalon előttünk. Sokfajta füllel kell hallgatni a beérkező műveket, ebből egyet kell kikapcsolni: saját, stiláris elfogultságainkat” – tette hozzá Madarász, majd azzal zárta gondolatait, hogy a kompozíciók rögzítésének lehetősége reményeik szerint inspirálóan hat a magyar zeneszerzőkre. n –AJM–, FOTÓ: JABOTICABA/ISTOCK

Az MTVA 2018-ban összesen 20 millió forintot különített el az értékteremtő projekt működéséhez. Egy zeneszerzőtől egy évben maximum két zeneművet rögzíthetnek. A ki29

KOMOLY

II. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRVERSENY

A JÖVŐ ITT VAN Eötvös József, Artisjus- és Liszt-díjas gitárművész a Zeneakadémia Vonós Tanszékét vezeti, mellette élete szívügye, a klasszikus gitár körül forog. Alapítványa révén 2017 végén második alkalommal is megrendezésre került a Budapesti Nemzetközi Gitárverseny a Zeneakadémián. Eötvös József talán a legismertebb gitárművészünk: fellépésein a klasszikus gitárdarabok, saját kompozíciói és átiratai mellett mindig teret ad a huszadik századi és a huszonegyedik századi kortárs magyar zenének is. Zenepedagógiai tevékenysége korántsem merül ki a Zeneakadémián végzett munkájában, illetve mesterkurzusokban. 2012-ben feleségével, Eötvös Zitával létrehozta az Eötvös Zeneművészeti Tehetségsegítő Alapítványt, amely a zenei pályára készülő fiatalokat támogatja, koncertek, versenyek szervezésével. Ahogy a Zeneakadémia oldalán megfogalmazta: „Egyik célunk, hogy a tehetséges gitáros növendékeket inspiráló, ma már nemzetközi versenyeken kötelező, jó minőségű mesterhangszerekhez juttassuk. Jelenleg húsz ilyen gitár áll rendelkezésünkre, amelyet nem pénzért, hanem „self-menedzsmentért” adunk cserébe. Ezt azt jelenti, hogy a hallgatóknak – miután egy meghallgatás után „megküzdöttek” a hangszerért – egy évadban tíz saját koncertet kell megszervezniük, ezáltal megtanulják önmagukat menedzselni, ráadásul támogatottanként 10 gitárkoncerttel több lesz országhatáron belül vagy akár az országhatáron kívül is. Ez megszorozva a húsz mesterhangszerrel, évi 200 koncert. Az alapítványi hangszereseket ösztönözzük a versenyeken való részvételre is, így az elmúlt évben összesen 31 dobogós helyezést, ebből tizenkilenc első helyezést hoztak haza ezek a növendékek”.

MARKO TOPCHII

DAMIANO PISANELLO

barokk kortól a szonátákig, illetve a zenekari művekig. A versenyre 32 ifjú művész jelentkezett a világ tizenkilenc országából, közülük hat versenyző magyar volt. A nyeremény is az alapítványi tehetséggondozó koncepciót viszi tovább, hiszen a nyertes 16 állomásos európai és ázsiai koncertturnét, valamint egy japán mestergitárt kapott, míg a második helyezett egy Gulyás László hangszerkészítő által készített mestergitárt vihetett haza. n –AJM– FOTÓ: FELVÉGI ANDREA, VALUSKA GÁBOR NYITÓKÉP: ARTEM BARINOV/ISTOCK GRAFIKA: J.A.

GIAN MARCO CIAMPA A II. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRVERSENY NYERTESEI:

Az alapítvány egyik kiemelkedő eseménye a Budapesti Nemzetközi Gitárverseny, mely szervesen illeszkedik az Eötvös által megálmodott koncepcióba. Egyrészt nem is véletlen, hiszen Eötvös korábban, 1991–2009 között a Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál művészeti vezetőjeként, 2006-tól a Balatonfüredi Nemzetközi Gitárfesztivál alapítója és művészeti vezetőjeként is dolgozott, másrészt e gitárfesztivál is elsősorban az ifjú tehetségekre fókuszál. A 2014-ben született esemény második alkalommal 2017. november 6–11. között került megrendezésre, míg maga a verseny három fordulóból – elődöntőből, középdöntőből és döntőből – állt, melyet egy gálahangverseny zárt a díjazottak részvételével. A versenyzőket egy tizenkét tagú nemzetközi zsűri bírálta. A fordulók felölelték a klasszikus gitárirodalomat a

1. DÍJ: MARKO TOPCHII (UKRAJNA) 2. DÍJ: DAMIANO PISANELLO (SVÁJC) 3. DÍJ: GIAN MARCO CIAMPA (OLASZORSZÁG) SZALAI LOTTI

KÖZÖNSÉGDÍJ ÉS LEGJOBB MAGYAR VERSENYZŐ: SZALAI LOTTI (MAGYARORSZÁG) LEGJOBB NŐI VERSENYZŐK (MEGOSZTVA): SZALAI LOTTI (MAGYARORSZÁG) ÉS JESSICA KAISER (NÉMETORSZÁG)

JESSICA KAISER

PRODUCEREK

MILKOVICS MÁTYÁS, ZENÉSZ, PRODUCER

EZ EGY ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS 2018-ban jelentkezik hatodik nagylemezével a hazai elektronikus zene egyik legnépszerűbb formációja, a NEO, de emellett az alapító és agytröszt Milkovics Mátyás rengeteg más zenei projektben is részt vesz. Interjúnkban ezeket göngyölítettük fel vele. D+SZ: Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba először a zenével? Milkovics Mátyás: Már kisgyerekkoromban, hiszen az egész családom zenerajongó. Nagypapám például több hangszeren is játszott és óriási lemezgyűjteménye volt, apukám játszott egy beatzenekarban is, anyukám pedig óvónőként dalokban csepegtette a tudást. Zenei általánosba jártam, de mellette húgommal beírattak a kerületi zeneiskolába zongorát tanulni. Bár álmodozó voltam, azért volt bennem vagányság, szerettem bandázni, a Commodore64-esemet nyüstölni, bmx-ezni, szörfözni, kalandosan élni, így elég fura volt hetente kétszer zongoraórára járni, ami egy teljesen másfajta attitűdöt kívánt. Ráadásul a tanárnőm tudományos kutató is volt, aki a zongoraoktatás új metódusain kísérletezett – tartásjavítás, kéztartás, légzés, ezekre mind oda kellett figyelnünk. Szóval mindig volt nálunk gumilabda, lufi, ugrálókötél, amikkel speciális gyakorlatokat végeztük. Utólag persze összeállt, mennyire okos dolgok ezek, de akkor különcnek éreztem magam emiatt. Mindemellett zeneirodalom-órákra is jártam, ahol nagyon sok érdekes pluszinformációt kaptam az ott hallgatott komolyzenékről, így egyre izgalmasabb volt a zongoradarabokat játszani és átérezni, később rajongásig szeretni. Úgy gondolom, hogy a zene egy fantasztikus csoda, de a maximális élvezetéhez tanulni, foglalkozni kell vele, nem elég csak az ösztönszerű befogadás. Kisgyerekként is el lehet játszani például egy Bartók-darabot, de nem igazán érzed át, inkább furcsa. Később ebből a furcsaságból kibontakozik valami mágikus dolog, az, hogy milyen színes és mély tud lenni a zene. Nagyon sokat köszönhetek a tanáraimnak, akik megmutatták, hogyan élvezhetem ezt a csodát. Aztán jött a kamaszkor, és az elektronikus popzenei hatások, Jean-Michel Jarre, Vangelis, Giorgio Moroder, Kraftwerk, Depeche Mode, Tangerine Dream és sorolhatnám. Ebben az időben vált széles körben ismertté az elektronikus hangzás. Voltak kimagasló géniuszok, mint a Kraftwerk, akik már a ’70-es években előrevetítették a mai kor meghatározó zenéjét, csak másfajta csomagolással és hangzással. Tegyük hozzá, hogy akkor még a keleti blokk része voltunk, ment az űrverseny, fejlődtek a kompúterek, és az elektronikus zenében is forradalmi fejlődés ment végbe. Ezt az időszakot gyerekfejjel végigélni hihetetlen meghatározó volt. Szerelmese lettem a számítógépeknek, elektronikus hangszereknek, kütyüknek, videojátékoknak. Gimnáziumban kezdtem először barátaimmal összejárni, zenéket fabrikálni, és iszonyatosan hamar megfertőződtem. Akkoriban még nem volt internet, nem lehetett a témával kapcsolatban információkat szerezni, ezért megfejtésre váró titokként tekintettem az elektronikus zenekészítés-

re, arra, hogyan és milyen eszközökkel lehet ilyen hangzást kialakítani. A ’80-as évek végén németországi utazások során hangszerboltról hangszerboltra jártunk, és elkezdtünk külföldi szaklapokra előfizetni. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy 8-10 szinti van körülöttem, és egész nap ezekkel kísérletezek. És azóta sincs megállás. A forma és a zene változott, de a mindennapok rutinja ugyanúgy a dalírással és a hangzás kialakításával telik. Manapság már inkább a zenei és szövegi tartalom izgat, ezt követi a formátum, a sounddesign megformálása. D+SZ: A NEOt tartod az első komoly zenekarodnak? MM: A NEO előtt volt már egy zenekarom, a Populär. Óriási szerelem volt, hihetetlen elhivatottsággal. Popartdark-synthpopként tudnám aposztrofálni, rengeteg zenei színnel és nagyon jó szövegekkel. 1995-ben egy albumunk is megjelent Új arcok a feszületen címmel, aminek a mai napig komoly rajongótábora van. Aztán nagyjából két évvel később feloszlottunk, és én a világban zajló elektronikus zenei forradalom felé fordítottam az érdeklődésem. Tulajdonképpen ugyanazokkal az eszközökkel ugyanazt csináltam, mint addig, csak már egy teljesen új szellemben. Akkor már sok mindent 33

PRODUCEREK

tudtam a hangszerekről, szintikről, szemplerekről, dobgépekről, és úgy éreztem, saját utamra léphetek és azt csinálhatok, amit akarok.

Ez egy komplex dolog. Sok mindennel kell foglalkoznod ahhoz, hogy ki tudd magad fejezni…

„

D+SZ: Ezek szerint nem volt tudatos, hogy a NEOval olyan zenét csináljatok, ami itthon akkoriban még nem annyira volt jellemző? MM: Semmilyen tervszerűség nem volt. Naivan kergettük az álmainkat. Nem volt benne üzleti megfontolás, szabadon alkottunk, ezért is lett az első albumunk címe Eklektogram, ami egy zeneileg elég szerteágazó, műfajilag színes lemez. A soron következő albumokon szinte párhuzamosan haladtunk a világ modern zenéivel, koncerteztünk Európában és a magyar fesztivál- és klubéletben. Mindenevők voltunk, triphop, big beat, breakbeat, drum&bass, nujazz, electrohouse, ambient, minden érdekelt, de ehhez hozzátettük a saját gondolatainkat, kísérleteztünk, fúziókat hoztunk létre és a saját képünkre formáltuk. Törekedtünk arra is, hogy ne csak érintsünk műfajokat, hanem azon belül valamiféle sajátos, egyedi hangulatot teremtsünk. Már a kezdetektől fogva gondolatokat szőttünk a dalainkba, és nem csak arról szóltunk, hogy nagyon megtáncoltassuk a közönséget. Ez azóta sem változott, én a mai napig úgy ülök le zenét készíteni, hogy szeretném megírni „a dalt”. Mikor elkészülök eggyel, úgy gondolom, hogy jó, ez szuper, de a következő még jobb lesz. Ez egy életen át tartó tanulás és fejlődés, soha nem dőlök hátra. Ehhez hozzátartozik, hogy ahogy öregszel, mindig mások lesznek az elvárások magaddal szemben. Nem vagyok elégedetlen, de érzek még sok fontos gondolatot, amiből idővel egyre többet tudok megfogalmazni. D+SZ: A Kontroll után volt egy nagyobb fordulat a NEO életében, hiszen ekkor egyfajta mainstream státuszba kerültetek. Volt emiatt rajtad egy nagyobb nyomás? MM: Nem mondanám. Szerintem a NEO folyamatosan jött fel, benne volt a levegőben. Egyszer csak belekerültünk egy olyan populáris jelenségbe, mint a Kontroll, amiben az átlag filmekhez képest kimagaslóan sok zenei megmozdulás van, és ami nem csak a háttérben szól. Ez köszönhető Antal Nimródnak, a rendezőnek is, aki hagyta, hogy szabadon garázdálkodjunk. Egyébként az eredeti forgatókönyv és a díszlettervek alapján elsőre egy sci-fis világ jelent meg, ahol nem tudod, milyen korban, időben vagy városban vagy. Amikor láttuk az első forgatott jeleneteket, éreztük, hogy nem lesz annyira elemelve a valóságtól, de a zenében próbáltuk tartani azt a furcsa hangulatot, amit eredetileg elképzeltünk, így az emelkedett atmoszférájú zene és a film elegye volt az, ami végül sokakat elkapott. Visszatérve a kérdésre, nyomást nem éreztünk, rengeteg helyre hívtak minket Európában, sokszor azért, hogy kifejezetten a film zenéjét játsszuk el. Nagyon jó helyekre jutottunk el és óriási élmény volt, ráadásul akkor változott meg a zenekar összetétele is, egy új fejezet indult, volt pár óriási évünk. Élveztük, hogy azt csinálhattuk, amit szeretünk, de inkább további munkára ösztönzött. Én sosem attól teszem függővé a zenélést, hogy amit csinálok, sikeres-e, nekem ez a hivatásom, és ezzel fogok foglalkozni, akár találkozik a divatirányzatokkal, akár nem. D+SZ: A Kontroll után még következett a Maps For a Voyage, majd egy nagyobb lélegzetvételű szünet után jött még egy lemez The Picture címmel, azóta pedig újabb 6 év telt el. MM: Ez egy komplex dolog. Sok mindennel kell foglalkoznod ahhoz, hogy ki tudd magad fejezni. Nagyon szeretek a zene mellett a videoklipekkel is foglalkozni, de ez a kezdetben inkább kényszer volt, hiszen nem voltak olyan partnerek, stábok körülöttünk, akikkel dolgozni tudtunk volna. Az utóbbi két évtizedben ez odáig „fajult”, hogy már rendezek, forgatok, vágok, persze több szakember barátom segítségével, aki tud és

PRODUCEREK

van is kedve közösen alkotni. Ebből is látszik, hogy zenészként adott esetben rengeteg mellékpályán is mozogsz. Ez nagyon sok időt vesz igénybe, akár éveket is. Ehhez hozzájön, hogy egy idő után egyre több dolgot engedsz be az életedbe, például olyan felkéréseket, amiket addig eltoltál magadtól, azokra most igent mondasz. Én az utóbbi 8-10 évben sokat dolgoztam együtt fiatal filmesekkel, négy és fél évig vezettem műsort a MR2 Petőfi rádióban Dr.ZeneHouse címmel, valamint zenei vezetője voltam a 2013-as Szimfonik Liv3-nak. A nyár elején az olimpiai gyorskorcsolya-válogatottnak rendeztem vírusvideót, de a Mass Effect 3 videojáték trailereihez is írtam zenét, vagy éppen a vízilabda EB megnyitójára komponáltam és adtam elő a szerzeményem. Ezek teljesen más kihívások, más emóciók vannak mögötte és teljesen más világ, még ha mindig van is egy közös nevező. Nagyon jó kirándulások, de a szívem csücske a NEO, viszont a sok egyéb projekt miatt óhatatlanul is távolodnak egymástól a megjelenések. Mi a művészetben, az alkotásban hiszünk, és nem terrorizáljuk egymást azzal, hogy csak a NEOt erőltetjük. Ennél sokkal nemesebb gondolatok vezérelnek, és szerintem ez a motívum az új lemezen is megjelenik. Jobban kimondjuk, ami minket mozgat, ahogyan gondolkodunk, vagy, ahogy szerintünk jobb lenne a világ. D+SZ: És te vagy minden lemezeitek producere is egyben. MM: Igen, szerintem furcsa is lenne, ha egy elektronikus zenekar nem maga csinálná a zenei munkafolyamatokat. Nyilván vannak profi szakemberek, akikkel szívesen dolgoznék együtt, de az évek során rájöttem, hogy a saját zenémet én tudom a legközelebb juttatni az elképzelésemhez. Szerintem ez is része az önmegvalósításnak. Alapvetően zenélni szeretek, a zene tartalma, mondanivalója, lelki mechanizmusa mozgat. Szeretem a hangszereket, stúdióeszközöket, elvarázsolnak és zenélésre késztetnek. Jelenleg öt különböző film zenéjén dolgozom egyszerre: egy egész estés animációs filmen; egy asztro timelapse-en, ami egy egészen érdekes megközelítése az emberiség és az univerzum viszonyának; készül egy félig animációs film, ami az emberi lét alapvető kérdéseit boncolgatja; és két gyerekrajzfilm-sorozathoz is csinálok zenét, valamint dolgozom az új NEO-dalokon. D+SZ: Ahogy elmondtad, rengeteg zenei dologban veszel részt, és emellett még egy szólóprojekted is van IO néven. MM: Ez egy egyszerű dolog: írok olyan dalokat, amiknek a hangvétele más, mint a NEO zenéje. Például kisgyerekkorom óta a víz szerelmese vagyok, és azt, hogy készítek egy Go-pro kamerás szörfös videót (IO – Human Cetacean), nem tudom ledugni a többiek torkán. (nevet) Ráadásul az IO-ban rengeteg a konkrét földvédelmi jelmondat, a NEOban pedig ennél árnyaltabban fejezzük ki a gondolatainkat. Pár éve barátokkal közösen létrehozott filmstúdiónkkal készítettünk egy egész estés animációs filmet Manieggs: Egy kemény tojás bosszúja címmel, annak a zenéjét is IO-ként jegyeztem. Abban is van death metáltól a szinti-diszkóig, a drum&basstől a klasszikus filmzenéig mindenféle műfaj – négy dalt például nagyzenekarra komponáltam és az MR szimfonikusokkal vettem fel. Az IO egy alteregó, ami szabad mozgásteret ad és szeretem is csinálni, de most az elkövetkező időszakban a NEO hatodik stúdióalbumán dolgozom, ami 2018 tavaszán fog megjelenni. n INTERJÚ: BICZÓ ANDREA FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

ℹ MILKOVICS MÁTYÁS

Először a Depeche Mode és Kraftwerk előtt tisztelgő, szintipopot játszó Popular zenekar billentyűseként tűnt fel, majd Moldvai Márkkal megalapította a kétezres évek egyik legfontosabb hazai elektronikus formációját, a NEÓt. Első lemezük 1998-ban jelent meg Eklektogram címmel, amit négy másik album követett – legutóbb 2011ben The Picture címmel. A legnagyobb áttörést az Antal Nimród Kontroll című filmjéhez írt soundtrack hozta meg. A zenekar több felállásban is létezett, jelenleg Milkovics Hodosi Enikővel alkotja duóként. A NEO mellett azonban elindította saját, IO névre keresztelt szólóprojektjét; évekig elemzett zenéket a Petőfi Rádió Dr. Zenehouse című műsorában; zenei vezetője volt a 2013as Szimfonik Liv3-nak; szerzett zenét videojáték traileréhez és animációs filmhez is. Jelenleg is rengeteg projekten dolgozik, köztük a NEO zenekar jövőre várható hatodik nagylemezén.

Vinylrecord EKLEKTOGRAM (1999) LO-TECH MAN, HI-TECH WORLD (2002) MAPS FOR A VOYAGE (2006) THE PICTURE (2011)

earth www.neo.hu

ZENEIPAR

TANÁCSOK A BUSH-RÓL

HOGYAN LEHET FELKERÜLNI EGY PLAYLISTRE, ÉS MILYET KÉSZÍTSÜNK MAGUNKNAK A Dal+Szerző magazinban számos zeneipari konferenciáról közöltünk már beszámolót , de az idei Budapest Showcase Hub (BUSH) konferencia része kiemelkedik közülük: ritkán fordul elő, hogy a „szórakoztató” (inkább az érdekes történeteket kiemelő, bár zeneipari tanulságokkal is szolgáló) és a gyakorlati haszonnal is járó beszélgetések arányát ilyen jól el tudják találni a szervezők. Különösen informatív és sűrű volt a playlistekről szóló beszélgetés, ahol Justin Barker (Slice Music) és Olya Moldavskaya (The Orchard) számos trükkbe avatta be a hallgatókat Tony Duckworth (PIAS) vezetésével. Mint arról már mi is írtunk több cikkben, a playlist a zenefogyasztás egyik legfontosabb formája, amit még az iTunes programból (tehát nem az online áruházból, hanem a zenelejátszóból) örökölt a Spotify, majd a többi stream szolgáltató. Emellett az új zenék felfedezésének egyik legfontosabb helye manapság – ugyanakkor nem szabad, hogy egy előadó stratégiája kizárólag a playlistekre alapozzon. És az is fontos, hogy egy nagy playlistre felkerülni, az nem egy önmagában való cél; mielőtt elkezdünk dolgozni ezen, tisztáznunk kell, hogy mi a célunk ezzel, és hogy készen állunk-e arra, hogy kihasználjuk a lehetőséget. A beszélgetés az audio streamre, ezen belül is a legnagyobb szolgáltató Spotify-ra koncentrált, bár a YouTube-on is vannak persze playlistként működő csatornák (mint a UKF vagy a Trap Nation), de jellemzően ezek előbb-utóbb elkezdenek kiadóként működni, és a Spotify-ra próbálják átterelni a rajongókat. Többek között azért, mert a mobilos zenehallgatás területén a YouTube hátrányban van, például mert nem megy a „háttérben” (nem szól tovább a zene, ha egy másik appot nyitunk meg) – és ugyanezért sok hallgató magától is átáll az audio stream szolgáltatásokra. A playlisteket két fő irányból közelítette meg a beszélgetés. Egyrészt ott van az a probléma, hogy hogyan lehet felkerülni egy playlistre. Mint azt mindkét előadó mondta, bár arra már nincs lehetőség, hogy az egyes playlisteket összeállító kurátoroknak a Spotify-on belül küldjünk üzenetet, azért könnyen megtalálhatók például a Facebookon; vannak köztük olyanok, akik azt is leírják, hogyan lehet nekik számot küldeni. Ez (vagyis az ún. pitch) ugyanolyan szabályokat kell hogy kövessen, mint amikor egy zenei lapnak ajánljuk a dalunkat. Először is ismernünk kell magát a playlistet, biztosnak kell lennünk abban, hogy a megfelelő helyre küldjük az ajánlatot, tehát a dal tényleg illik az adott playlistre. Meg kell ragadni és ki kell emelni, hogy mitől vagyunk különlegesek,

Egy saját playlistnél a legfontosabb az első nyolc szám

„

ZENEIPAR

mitől más ez a dal, mint az összes többi hasonló. Érdemes valamiféle kapcsolatot kiépítenünk a kurátorral (ez persze nem a legnagyobbakra vonatkozik), és mindig jó, ha van egy történet a dal mögött, nem pusztán a zene. „A kurátorok nem akarják úgy érezni, hogy egy vesztest támogatnak” – mondta Justin Barker, vagyis látniuk kell, hogy ha esetleg egy dalt beválogatnak a playlistre, akkor abból lesz valami, lesz még megfelelő anyaga az előadónak a jövőbeli együttműködésekhez. A kisebb playlisteket is érdemes megkeresni, már csak azért is, mert a legnépszerűbbekre általában úgy szokott bekerülni egy feltörekvő előadó, hogy a rendszer jelzi a kurátoroknak, hogy egy dal jól teljesített máshol. Továbbá érdemes figyelni arra, hogy az algoritmus által összerakott Release Radarra annál a hallgatónál kerülünk fel, aki követ minket a Spotify-on belül, tehát érdemes a rajongókat erre buzdítani. A beszélgetésben felmerült az a kérdés is, hogy mennyire számít, hogy hányadik helyre kerül egy dal a playlisten. Justin Barker azt mondta, hogy az első számnak persze kiugró szokott lenni a hallgatottsága, és ez igaz nagyjából az ötödik helyig, persze csökkenő mértékben. Azonban ezután nagyjából egyenletesen oszlik meg, köszönhetően elsősorban annak, hogy sokan shuffle módban hallgatnak zenét. A playlistek használatának másik oldala a saját listák készítése – legyen ezek mögött egy előadó, kiadó vagy más zenei szereplő. Ebben a tekintetben az a hátrány, hogy a nagy cégek látókörében nem vagyunk benne (a Spotify-nak csak nemrég lett egyetlen kurátora a régióban, ezen belül Lengyelországban) előny is lehet: a fejlettebb piacokon egy playlist-készítőnek a Spotify saját brandjeivel kell versenybe szállnia, itt viszont nagyobb tér nyílik egy jól menő playlist felépítésére. Mint Olya Moldavskaya mondta, a régióban arra is gondolni kell, hogy nemcsak az ország lakói, hanem az innen külföldre kivándorolt, de az otthoni zenét követni kívánó emberek is a célközönségbe tartozhatnak. „Egy saját playlistnél a legfontosabb az első nyolc szám” – árulta el Justin Barker. Ezt érdemes fele-fele arányban ismertebb és kevésbé ismert előadókkal megtölteni – az előbbi azért kell, hogy a hallgatók el tudják helyezni, hogy mi ez, és persze kapjanak valamit, amiről már tudják, hogy szeretik; utóbbi pedig azért, hogy valami megkülönböztető jegye is legyen a playlistnek. Nem szabad persze azt gondolnunk, hogy ha megvagyunk az összeállítással, akkor készen vagyunk, várhatjuk a rajongókat: promotálni is kell. Ha ez egy zenekarhoz kötődik, akkor ez előnynek is mondható, hiszen minden frissítés egyben jó téma a közösségi felületeinken. „Továbbá érdemes az új dalokat a megjelenéskor betenni egy playlist legelejére, és a rajongókat nem pusztán a számhoz, hanem ehhez a playlisthez irányítani, hiszen így ha meghallgatták az aktuális számot, akkor így jóval valószínűbb, hogy az előadót hallgatják tovább, és nem mennek el más dalokhoz” – magyarázta Olya Moldavskaya. Fontos még, hogy a listát rendesen felcímkézzük, és „tényleg az legyen, aminek mondja magát”. Ha tehát például úgy neveztük el, hogy „trashy pop”, akkor tényleg „vacak popdalok” legyenek rajta, hiszen akár ezzel is lehet követőket gyűjteni, azt viszont el kell kerülni, hogy más irányba visszük el a playlistet – mondta Justin Barker. Ha egy kiadó készít playlistet, akkor figyelnie kell arra, hogy ne csak saját dalait rakja rá; és előadóknak is érdemes például a kedvenceiket bemutató playlistet összerakni. A különböző kisebb playlistek együtt is működhetnek egymással, például „dalcserét” megbeszélve. n RÓNAI ANDRÁS, NYITÓKÉP: WUNDERVISUALS/ISTOCKPHOTO, BUSH-FOTÓ: SINCO

OLYA MOLDAVSKAYA (THE ORCHARD)

Tényleg az legyen, aminek mondja magát

„

TONY DUCKWORTH (PIAS)

JUSTIN BARKER (SLICE MUSIC)

c •D

ALSZ

R E

ZŐ U E X PO B

.0 2.0 1.b

D A • 20 P T E S

Egy nap a dalszerzőknek

alkotásról, karrierről és üzletről

Mesterkurzusok | Workshopok | Szakmai előadások

jegyvásárlás és programok:

expo.dalszerzo.hu

artisjus

JOGI ESETEK

MŰINTEGRITÁS ÉS GERILLAHARC

A RETTENTHETETLEN LÁNY ESETE A TÁMADÓ BIKÁVAL Egy ártatlan, de határozott és öntudatos 130 centis kislány áll szemben egy közel három és fél méter magas, több tonnás, erőszakosan fenyegető monstrummal. A gazdaság világában a nők egyenlő esélyeiért küzdő csoport választotta ezt a lehengerlően beszédes szimbólumot, amelynek képe körbeszaladt az egész világon. Az eredeti bikaszobor alkotója mégsem felhőtlenül boldog. 1989 óta áll Manhattanben, a tőzsdeépület közelében a Támadó bika (Charging Bull) című szobor. Készítője, Arturo Di Modica gerillaeszközökkel, önkényesen helyezte el a több, mint 3 tonnás szobrot karácsony előtt, mint az erő, prosperitás és jólét szimbólumát, ajándékként a New York-iaknak. Szándéka szerint a szobor Amerika gazdasági erejét, a folytonos megújulást, a nagy válságokból való ismételt felállást jelképezi. A szobrot a hatóságok elsőre természetesen lefoglalták, de az addig eltelt időben rendkívüli népszerűségre tett szert, hogy végül megállapodott a város és a szobrász, és állandó jelleggel elhelyezték a művet egy közeli helyen, a Bowling Green parkban. 27 és fél évvel később, egy befektetési tőkealap, amely kifejezetten női vezetők által irányított cégekbe helyezi megbízói pénzét, a Nemzetközi Nőnapra keresett erőteljes üzenetet: „Ismerd meg a női vezetők erejét!” A megoldást egy nagy marketingügynökség találta meg egy törékeny kislány bronzszobrának felállításában (Kristen Visbal: Fearless Girl), amely bátran néz szembe a támadó bikával. Az új alkotás ereje nem önmagában van, hanem a szembehelyezésben. A kislány nem „úgy általában” néz szembe a világgal, nem úgy általában „félelem nélküli”, hanem attól a bizonyos bikától nem fél. Az eredeti szobrász azonnal fel is emelte szavát a kampányfogás ellen. Ebben az értelmezésben, ebben a vizuális környezetben a bika már nem a jólét és erő szimbóluma, hanem egy fenyegető bestia, aki el akarja taposni a lányt. A kislányszobor kihelyezése ugyan nem engedély nélkül történt, mint annak idején a bikáé, de az eredetileg 1 hetes kihelyezési engedélyt gyorsan meghosszabbították – a sors fintora: itt is éppen a nagy népszerűségre hivatkozva. Jelenleg 2018 februárjáig szól az engedély, de azt gondolom, Di Modica joggal tart attól, hogy a kihelyezés végleges marad, hiszen több online petíció is ezt kérvényezi, sok tízezer aláírással. De vajon hivatkozhat-e szerzői jogai megsértésére egy szobrász, akinek a művéhez hozzá se nyúltak, az változatlan formában, azonos helyen áll? A magyar szerzői jogi törvény szerint „a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes”. Hasonló szövegű szabályok vannak szerte a világban – a vizuális művekre még az egyébként ilyen kérdésekben szűkmarkú amerikai szerzői jogi törvény is tartalmazza. A magyar joggyakorlat több jogesetben is körbejárta ezt a témát. Egy esetben egy lakótelepi szoborról mondta ki a bíróság, hogy akár az állagromlás is lehet olyan mértékű,

hogy az már a mű egységét – és így a szerző jogát is – sértse. Amikor pedig felmerült a budapesti Kossuth téren található József Attila-szobor („A Dunánál”) áthelyezése másik helyszínre, akkor az áthelyezésből fakadó helyzetet értékelték potenciálisan jogsértőnek. (Egy Duna-partra tervezett szobor felállítása távol a folyótól? Aztán a szobor a Duna mellett maradt, így a jogi kérdés mégsem merült fel.) A mű egységéhez tartozik az a környezet, az a kontextus, amelyben a befogadó értelmezni tudja. Ez talán a vizuális művészeteknél a legvilágosabb, de máshol, akár a zenében is felmerülhet. Ilyen eset volt, amikor a 2000-es évek elején a radikális hangvételű Pannon Rádióban előadók tucatjai akarták letiltani dalaik játszását. A mű maga nem változott, de az értelmezési környezet igen, és ezt már személyükre nézve sérelmesnek találták. A támadó bika „auráját”, értelmezési viszonyítását jelentősen megváltoztatja a rettenthetetlen kislány szobra. Társadalmilag fontos üzenetet közvetít, de úgy, hogy közben egy másik művész alkotását használja ki saját céljaira. Számomra nem kérdés, hogy az eredeti alkotó szerzői jogát sérti. n TÓTH PÉTER BENJAMIN, FOTÓ: ANTHONY QUINTANO (FLICKR.COM/PHOTOS/QUINTANOMEDIA/)

DALSZERZŐK

AR ANY JÁNOS (1817–1882)

ARANY KÉTSZÁZ Néha kifejezetten jók az évfordulók. Például arra, hogy nemcsak az irodalom rajongói fedezzenek fel újra egy-egy alkotót, hanem leessen a tantusz, hogy a kötelező olvasmány – értsd: kötelező = bemagolandó = érettségi tétel – szinonimájává vált művész valóban közel kerülhet hozzánk munkásságával, minden nagyszerű gondolatával és emberi, hétköznapi gyarlóságával egyetemben. Arany Jánossal 2017-ben ez történt, lejött az utcanévtáblákról, újra köztünk van. Költő, tanár, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára: a magyar irodalom egyik fontos kulcsfigurája, a „ballada Shakespeare-je”. Munkái, korszakai külön-külön is megérdemelnének egy-egy emlékévet. Szerteágazó munkásságából talán a zenéhez való viszonya kezdett leginkább a feledés homályába merülni, szerencsére az újrafelfedezés öröme kreatív továbbgondolásra is sarkallt néhány jelenkori zenészt. Arany János gyermekkorától kezdve gitározott és zongorázott, színészévei során is kitűnt énekhangjával. Kottát olvasott és írt: amikor időskorában ajándékba kapott egy gitárt, emlékezetből leírta százötven legkedvesebb fiatalkori dalát. Dallamokat írt Petőfi, Kölcsey és a saját verseire, kíséret nélküli melódiákat, melyekből barátja, Bartalus István Arany halála után tízet be is mutatott Láng Fülöp operaénekessel. Tizenkilenc saját dala maradt fenn az 1874–1883 közötti időszakból, de írt dalszöveget is, így a Kondorosi csárda Festetics Leó zenéjére készült 1949-ben, a Hej iharfa, juharfa Simonffy Kálmán 1856ban vagy a Volt nekem egy rigószőrű paripám címűt, amit Egressi Samu zenésítette meg.

az aranylemez

A Nana Vortex egy éve debütált, a tavalyi Balaton-felvidéki présházteraszi anyaga csodásan vitte a népzenét és a jazzyt a modern bólogatós ritmusok sűrűjébe. Az Aranylemez (Gryllus, 2017) egy nagyszerű koncepcióra fűz fel annyi ötletet, mint más egy élet munkája alatt se. Miközben épp ellenkezőleg is gondolhatnánk, ha azt vesszük, hogy a lemez nagy része, azaz az első tíz dal Arany János dallamaira épült. Persze a zenekar csak kiindulási alapként tekintett rájuk, majd megnézte, leporolta, kifordította, és ha a fonákja is mutatott valamit, az néha kívülre került. Én pedig csak nézek, mint a moziban, mert ez minimum az utóbbi idők egyik legjobb előadása, és most mindegy, hogy korokat és emberi tapasztalásokat összekötő előadásként, zenei utazásként, vagy „zenés színházként” éljük meg, mert, ahogy már mondtam, több irányból is vezet hozzá út. Eddig azzal a tudattal éltem, hogy oké, Arany ott van alapból a klasszikus kedvencek közt, mint a hétköznapi sorsra vágyó, de szélsőséges melankolikus lelkiséggel megáldott/megvert költőzseni, de most átraktam magamban egy másik polcra. A ven-

dégek sora igen impozáns (Ágoston Béla, Both Miklós, Busa Pista, Ferenczi György Csík János, Dresch Mihály, Gryllus Dániel, Szalóki Ági, Oláh Józsi stb.), a sokféle témát és ötletet hallva pedig egyértelmű is, hogy szükség volt a különböző karakter és életsors szerepek avatott megformálóira. Például a rap sem csak plusz színként és drámai fokozóként van jelen, de a kortünetek kidomborításához is remek választás. És bár első meghallgatáskor még keveselltem a két zenekari énekesnő, Jéger Dorottya és Paár Julianna jelenlétét, de ez a darab most tényleg megkövetelte ezt a sokszínű szereposztást. A tizenkét dalból tíz épül Arany zenei ötletére, és bár csak hat verset jegyez ő, a négy Petőfi-költemény is mintha ide íródott volna, ráadásul a vége felé József Attila Arany-beidézése a Nana Vortex zeneileg „Arany-mentes” blues-dub lüktetésével egészen megittasító. Valamint itt az alkalom, hogy közöljem a zenekarral, túl szerények a kísérőfüzet bevezetőjében, ez az album több mint csak egy „meghívás ebbe a titkokkal teli és ismeretlen világba”. Persze valóban titkokkal teli a felfedezni való, ám valami távolit most egészen közel tudtak hozni, és ezeket a fókuszba helyezett minőségeket egyértelműen a Nana Vortexnek köszönhetjük. n –AJM–, RÁCZ MIHÁLY, ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA

KÖNYV

LÉVAI BALÁZS: BEÁLLÁS

A TESTKÖZELBŐL FIGYELŐ Egyre gyanúsabb volt, hogy tavaly év elején annyiszor meghívott kávézni. Az ilyen beszélgetések végén mindig előjön valami nagyon kínos dolog. Például kisebb mennyiségű készpénzt kér kölcsön, tud valamit a feleségemről, amit csak bizalmasan, barátként, vagy valami vállalhatatlan műsorban akar szerepeltetni, mert ezzel bízták meg. De valami más történt. Kávék, cigik egymás hegyén-hátán, Lévai Balázs meg csak kérdez erről-arról, kollégákról, saját magamról, én meg csak sztorizgatok, röhögcsélünk, míg végre megvilágosodtam. Ez a csávó könyvet akar írni rólunk. De ugye nem cseszel ki annyira velünk, hogy néven nevezel mindenkit? – kérdeztem aggodalmasan. Lévai megnyugtatott, hogy egy fiktív sztorivá gyúrja azokat, amit 8-10 kollégámtól gyűjtött be az elmúlt 20 évünkről. Na, erre kíváncsi leszek. Arra különösen, hogy oldja meg, hogy ne ismerjünk fel azonnal mindenkit, amikor visszaolvassuk ezt a korlenyomatot. Nehezen tudom elképzelni, hogy ne üvöltve röhögjünk minden fejezetnél, amikor a zenekari buszban, vagy valamelyik backstage-ben idézünk a Beállásból. Semmilyen magyarázatra nem szorul, miért ez a legadekvátabb cím, amit egy ilyen könyvnek lehet adni. Ráadásul ha bejön, bárhogyan folytatható majd (ki-, le-, fel-, meg-, el- át-, ráállás, etc etc.). Először egy picit berágtam Balázsra, mert én is írni akartam egy ilyet, de aztán rájöttem, hogy sokkal jobb, hogy egy, a mindennapjainkat évtizedek óta testközelből figyelő „külsős” írja meg ezt a könyvet, mintha én, vagy bármely más egomániás kollégám. Ha mi írunk magunkról, óhatatlanul vaskosabb lenne a szubjektivitás és az aránytalanság is. Mi lesajnálnánk a menedzsereket, a szervezőket, a másik zenekart, ha menedzser, vagy szervező írta volna, akkor otromba ipari szemlélet és a valóban érdekes dolgokra való teljes érzéketlenség jellemezné ezt az összefoglalót. De Lévai Balázs hál’istennek megelőzött bennünket, és ezzel elejét vette azoknak a pofán veréseknek is, amit akkor osztottunk volna ki egymásnak, ha közülünk valaki áll elő először ezzel a hiánypótló gyűjteménnyel. Csodálatos végignézni Lévai Balázs szemüvegén keresztül, hogyan és hányféleképpen húzott le és fel bennünket a nagy rock and roll-átverés, hogy mennyire egyformák vagyunk mi, emberek, de mennyire különbözik is a magyar könnyűzenei alvilág a civil hétköznapoktól. És ha őszinték vagyunk, ahogyan a valódi bűnözőségben sincs, ebben sem találunk túl sok romantikát, csupán sokkal nagyobb amplitúdót minden irányba annál, mint amit egy bátortalan polgár megenged magának. Milyen jólesik felidézni otthon, teával a kézben, egy meleg plédbe burkolózva a rideg benzinkutak random éjszakai baromkodó zenekari meetingjeit! Újra bosszankodni azon, hogy mint ahogyan 20 évvel ezelőtt, most sem találsz egy jó rádióadót sem az egész országban, nincs nagyon mit hallgatni a turnébuszban, jobb híján állatkodni és a végletekig hülyülni kell. Hogy hiúbbak vagyunk egy csücsörítő tini plázapicsánál (hajbeültetés, irigység a másik sikereire, gáncsoskodások a konkurenciával) és hogy hogyan vergődünk örökö-

sen az absztrakcióink, vágyaink és a magyar valóság között, mert beleőrülni, vagy még inkább belezuhanni azért mégsem akarunk a tátongó szakadékba. És hogy mennyire nem csupán budapesti, azaz fővárosi életképekről és hangulatokról van szó a könyvben, azt nemcsak az bizonyítja, hogy a létező magyar könnyűzenei élet meghatározó figurái a valóságban sem fővárosiak, még csak nem is a vidéki koncerttermek, panziók hitelesen ábrázolt szürke, ködös sivársága miatt univerzális ez a sztori, hanem például a miatt a kegyetlen és általános eljárás miatt is, hogy a főhőst ugyanolyan primer ösztönök alapján cseréli le a csaja egy butább és szürkébb figurára, mint bárhol és bármikor a történelem során: mert nagyobb és vastagabb a farka. n CZUTOR ZOLTÁN

BOOK LÉVAI BALÁZS BEÁLLÁS - PONYVARÁKENROL ATHENAEUM KIADÓ, BUDAPEST, 2017

KÖNYV

POKOLI ARANYKOR – NEW WAVE KONCERTPLAKÁTOK A '80-AS ÉVEKBŐL

PLAKÁTMAGÁNY Ez a könyv fejben már régóta létezett. Leginkább persze álmodozás szintjén: amikor mindenki Taschen kiadványokat vásárolt karácsonyi ajándékba, hogy aztán valahogy stikában meg is tartsa magának. Ebben az időben mutatta be először magyar underground plakátgyűjteményét Szőnyei Tamás újságíró az Újlipótvárosi Klub-Galériában, ahol egy képzeletbeli Mikszáth téren ismét megjelent a második nyilvánosság emblematikus, vagy már rég elfeledett underground előadóinak a névsora. Aki akkor látta Tamás egészen elképesztő gazdagságú gyűjteményét, mindenki könyvért kiáltott. Húsz évvel később eljött az ideje. Az utóbbi pár évben elég sokat olvashatunk, láthatunk a kádári nyolcvanas évek párhuzamos valóságáról, hogyan jött létre az a végtelenül izgalmas new wave-punk-avantgárd világ, ahol annyi egyéniség gyűlt össze akár egy pici egyetemi klubban is, mintha a teljes Rejtő Jenő-életmű karakterei elevenedtek volna meg. A másolt Pajtás daloljunk!válogatáskazetták vinylen kapnak méltó helyett Rupaszov Tamás segítségével, tanulmányok, oral history-anyagok, dokumentumfilmek születtek és a sornak vélhetőleg koránt sincs vége. A zenekarok, az események számára a legfőbb terep az utca, az aluljáró volt, szinte az egyetlen csatorna, ahol vizuálisan meg tudtak jelenni, elsősorban plakátok (másodsorban felfújt zenekarnevek) formájában, ahol őrült verseny folyt, ki ragasztja le a másikat, kinek a plakátja marad meg másnapra. A tipográfiai kavalkádból számos kiváló ipar- és képzőművész munkája emelkedett ki, Bernáth(y) Sándor, Wahorn András, Ocztos István, Bp. Szabó György, Gerhes Gábor és a többiek, beleértve a névtelen alkotókat is, egészen eredeti vizuális hátteret rajzoltak a jellemzően a Spionstól indult, de a nyolcvanas években kiteljesedett magyar zenei undergroundnak. A Szőnyei Tamás és Bp. Szabó György gyűjteményéből válogatott kiállítás (2017 októberében) és a hozzá kapcsolódó könyvbemutató lett a következő fontos dokumentum a fent említett sorban Pokoli aranykor címmel. Szőnyei talán a legprecízebb, ennek ellenére az egyik legolvasmányosabban író zenei újságíró: könyvének 375 oldala annyi információval látja el az ezt a korszakot feltérképezni kívánó olvasót a hozzá tartozó, tematikusan elrendezett plakátokkal egyetemben, amilyen részletességgel még soha nem olvashattunk a magyar poptörténet egyetlen korszakáról sem. A Pokoli aranykor nemcsak az underground világát, hanem a a XX. század végi magyar ipar- és képzőművészet eddig feledésbe merült, láthatatlan szeletét emeli vissza a láthatósági tartományba és teszi az őt megillető helyre a magyar kultúrtörténetben a Kieselbach Galéria jóvoltából. n

Szőnyei talán a legprecízebb, ennek ellenére az egyik legolvasmányosabban író zenei újságíró

„ BOOK

POKOLI ARANYKOR – NEW WAVE KONCERTPLAKÁTOK A '80-AS ÉVEKBŐL KIESELBACH GALÉRIA KERESKEDELMI KFT. BUDAPEST, 2017

–AJM–

IRODALOM

DÉRCZY PÉTER

KÖZÖTT – ESSZÉ ORBÁN OTTÓ KÖLTÉSZETÉRŐL –részlet– ℹ dérczy péter „Szemtanú, ám ádáz szemtanú, provokálóan az. Műveit, köteteit folyamatosan át- és újraírja, átrendezi, örökké úton van, s ezen az úton otthonos bensőséggel, ugyanakkor elfogulatlanul kalauzolja az olvasót” – írta Dérczy Péterről Reményi József Tamás annak apropóján, hogy Között című kötete elnyerte az Artisjus-díjat 2017-ben. A budapesti születésű irodalomtörténész, kritikus, újságíró, szerkesztő az ELTE BTK magyar–angol szakán tanult, dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, irodalmi folyóiratoknál, 1997-től pedig a Szépírók Társaságának alelnöke volt. „Kifinomult arányérzékkel vázolja a meghasonlás életrajzi hátterét, a háborús árvák konszolidációját, majd a kényszerűen átpolitizált szellemi élet szerepdilemmáit. Rendkívül plasztikus portrét rajzol a költőről, aki korán indul, de későn sem megérkező” – mondta a díjazott kötetről Reményi.

BOOK DÉRCZY PÉTER: KÖZÖTT ESSZÉ ORBÁN OTTÓ KÖLTÉSZETÉRŐL MAGVETŐ KIADÓ, BUDAPEST, 2016

Tehát annak, aki meg akarná írni Orbán Ottó költészetének történetét, azt kellene megírnia, hogyan esett az két szék között a pad alá – amit nem a költő és versei népi ízű, ám kissé finomkodó gyalázásának szánok, pusztán két, végül is összeillő, meg el is váló megértésbeli problémát kívántam nem annyira tudományosan, mint inkább metaforikusan érzékeltetni: hol és merre keresgélheti az igazságot (ha van ilyen) a recepciótörténet írója (jelesül jómagam), valamint azt is, hogy miképpen fogható föl egy olyan költészet és beszédmód, mely ugyan a befogadás számára alapvetően mindig azonos és állandó (vagy legalábbis viszonylag keveset változó) struktúrákat, poétikai és nyelvi, szemléleti és világképi értékszerkezeteket kínál föl, a hatása és értelmezése mégis koronként akár homlokegyenest ellenkező lesz. A történeti „kontextualizáltság” első pillantásra magyarázatként kevésnek tűnik fel; legfeljebb a kétpólusú befogadás közötti oda-vissza hatásban, tehát egyfajta közvetítettségben ragadható meg e líra sajátsága, amely líra tehát nemcsak történeti sorsában tükrözi a „közöttiség” karakterisztikumait, hanem valóságosan is önmagában hordozza a köztes létezésmód filozófiai és poétikai elemeit; mintegy ontologikusan ilyen. Története egyszerre egy belső költői szemlélet és egy általánosabb líratörténet része is. (…) Az életrajz terepére amúgy több okból sem merészkednék, kellő részletességgel semmiképpen, mert Orbán Ottóról nem lenne könnyű biográfiát szerkeszteni. (…) Ahogy a költő maga számos helyen utalt rá önértelmező szövegeiben, tizennyolc vagy még fiatalabb koráig szinte minden megtörtént vele, ami egyáltalán érdekes lehet akár a külső szemlélő, akár önmaga számára. Metaforikusan úgy lehetne jellemezni e tényt, hogy Orbán élettörténete igazából nem a puszta életrajzi vonások felől írható meg, hanem sokkal inkább a költői szemlélettörténet – annak alakulása, változása és állandósága – felől. Élettörténet mint szemlélettörténet. (…) 1936-ban született, tehát ahhoz a generációhoz tartozik, melynek tagjai gyerek- vagy kamaszfejjel élték át a háborút. Azt nem tudhatjuk, hogy egy életkori közösség mennyire közös valójában, s mennyire azonos módon meghatározó élmény (ha jó ez a szó itt) számára ugyanaz az életrajzi tény. Orbán kétségkívül minden írásában a háborúra hivatkozik mint meghatározó élettapasztalatra. Nem tudhatjuk (illetve a művek és szövegek másmás típusú megalkotottságából persze mégis következtethetünk rá), hogy egy nemzedék élettapasztalata összefoglalható-e egyetlen átélt élmény megnevezésével. Azt, hogy nem magánélmény és tapasztalat, akár csak Kertész Imre életművéből is leszűrhetjük. (…) Ebben az értelemben Orbán világképében a háború és a tőle való megszabadulás mindig is valóban középponti helyet tölt be, ám sosem pozitív vagy negatív „üdvtörténetként” (…) nemcsak magánéleti tapasztalat ez az élmény, hanem közösségi is, ám mint ilyen sem mondható kritikátlanul felfogott történelmi tapasztalatnak. n

Mini koncertzongora a kreatív zenéléshez és otthona kiegészítéséhez

GP607