Acta DE Kossuth
Acta DE Kossuth
Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának iskolaújsága
IV/1. szám 2016.11.06
1. Új igazgatónő: Dr. Futóné Monori Edit 2. Új biológia tanárnő: Malmos Edina 3. Kossuth Lajos
4. A bélyeggyűjtésről
Acta DE Kossuth
Acta DE Kossuth
Acta DE Kossuth
Új igazgató
ÚJ IGAZGATÓ Iskolánkat, a Kossuth gimnáziumot, nem olyan régen összevonták két másik iskolával, a Kiskossuth és az Arany János általános iskolával, így ez a három eddig különálló iskola egy nagy intézménnyé vált. Ebbe az új létesítménybe részben új vezetőket választottak, részben meghagyták a régieket. Az Arany igazgatóhelyettesei változatlanul Kovács Andrea és Denichné Hajdú Mónika Tímea. A másik két iskola ezzel szemben új vezetőket kapott, a Kiskossuthban Tóvizi Erika és Sápiné Bényei Rita lett az új igazgatóhelyettes, míg a gimnáziumban Dr. Kiss Gabriella és Czimer Györgyi. Az összevont iskolának az új igazgatója Dr. Futóné Monori Edit lett, vele készített interjút az újságírók csapata. Miért választotta a tanári pályát, és azon belül is miért pont biológiát? Esetleg a családjából volte valakinek ezzel kapcsolatos hatása? A családomban senki sem pedagógus, én vagyok az első olyan ember, aki ezt a pályát választotta. Alapvetően a természet az mindig érdekelt, ezért adott volt, hogy a biológiát választom, és mellette az Egyetemen megnéztem, hogy abban az időben milyen más szakok párosíthatók, és akkor a 3-4 féle lehetőség közül a kémiát választottam mellé. Nekem a kémia először nehezen ment, hiszen az én középiskolás időmben a kémia még leíró kémia volt, nem pedig ez a mai kémia, amit ti is tanultok, ami sokkal inkább egy logikára és elektron szerkezet magyarázatra épül. Véleményem szerint ez könnyebben elsajátítható. Abban az időszakban a leíró kémia nehezen ment, tehát én annyira nem vonzódtam a kémia iránt. Aztán az egyetemen viszont ezt a részét nagyon megkedveltem, miután már mögé láttam a problémáknak. Az első iskolában ahol elhelyezkedtem zömében kémiát tanítottam és nagyon imádtam tanítani. Melyik volt az első iskola ahol tanított? A diploma megszerzése után Hajdúszoboszlón helyezkedtem el, a Hőgyes Endre Gimnáziumban. Ott tanítottam 5 évig, és azt követően pedig a Vegyipariba pályáztam, Debrecenbe, és utána kerültem ide. Itt eleve biológia tanárként kezdett tanítani vagy a kémiát is folytatta? Mikor ide kerültem akkor biológiát tanítottam, és jó néhány év után volt szükség arra, hogy tanítsak kémiát is, tehát volt egy olyan 10 éves időszak, amikor mind a két szakmámat tanítottam, de azt követően maradtam biológia tanárként. Miért pályázta meg ezt az intézmény vezetői posztot? Ha egy évvel ezelőtt kérdezitek meg, hogy mi a jövőképem, akkor sincs benne az, hogy én igazgatói munkát végezzek. Nagyon szeretem a tanárságot, a tanteremben, a szakkörön, a fakultáción, a terepen és egyéb helyeken is, tehát nagyon szeretek a diákokkal együtt dolgozni és kitalálni újabb és újabb ötleteket, projekteket és ezeket végigjárni, megvalósítani. Alapvetően a tantestület kérésére gondolkodtam el ezen a dolgon, hogy az igazgatói pályázatomat beadom, amit a Debreceni Egyetem fenntartó írt ki, és miután a bizalmat megköszönve elfogadtam ezt a lehetőséget, megírtam a pályázatot, és aztán a fenntartó ezt elfogadta és kinevezett az összevont intézmény vezetésére. 1
Acta DE Kossuth
Új igazgató
Erre a felkérésre a tantestület részéről először hogyan reagált? Érdekes volt számomra, mert nem tudtam először elképzelni, hogy elhagyjam a D épület 125-ös biológia előadóját teljes egészében, tehát oda nagyon-nagyon ragaszkodom, és nagyon szeretem ezt, amit csinálok, ugyanakkor nagyon tetszett ez a bizalom és ez az értékelés, hogy engem alkalmasnak tartanak a kollégák, és az egyetem is érdemesnek tart az igazgatói posztra. Kettősség uralkodott bennem, így először is tisztáznom kellett magamban, hogy végül is nem hagyom el a biológia előadót, és vannak olyan tulajdonságaim, értékeim, lehetőségeim, amelyekkel ezeket meg tudom oldani és akkor belevágtam. Mit gondol milyen most az iskola, és körülbelül 3 év alatt hova fejlődik? Három intézmény egy intézménnyé vált, és az a célom, a programomban is ezt fogalmaztam meg, hogy ez a három intézmény közötti integráció teljessé váljon, és ennek eredményeképpen együttesen dolgozzunk, és olyan hozadékai legyenek az integrációnak, ami külön-külön nem valósulhatott volna meg, tehát az 1-12 évfolyamos képzésből mindent ki tudjunk hozni, és Magyarország talán legnagyobb intézményeként még erősebbek legyünk. Én azt látom, hogy 3 év múlva sokkal több helyszínen meg fogunk tudni jelenni együttesen, még többen ismerni fogják iskolánkat, rengeteg vendégünk lesz, akik segítik előadásaikkal, támogatásaikkal a mi munkánkat. Ez pedig azt jelenti, hogy a diákokat, tanárokat és a szülőket bevonva még nyitottabbá szeretném tenni az iskolát, de természetesen az elsődleges cél az az, hogy akik ide beiratkoztak, azok elérjék azokat a vágyakat, amiket kitűztek maguk elé, azok ne csak álmok maradjanak. Gondolok itt például arra, hogy a nyelvvizsgák eredményesek legyenek, hogy nagyon sok versenyen eredményesek tudjanak lenni a diákok és természetesen az egyetemi továbbhaladásaik egyértelműek legyenek. Úgy gondolom, hogy ez az eredményesség még tovább tud ezzel az integrációval növekedni. Ezek a változások, a három iskola összevonása és az új vezetőség, érezhetőek lesznek-e a diákok körében? Én azt hiszem, hogy az iskolavezetésnek a váltása és az intézmények összevonása nem igazán észlelhető a diákok körében, legfeljebb a lehetőségek bővülése, vagy a diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel való együttműködés által több szabadidős tevékenység szervezése lesz érzékelhető, de igazán a diákok a tanulmányaikban különösebb változást nem kell, hogy tapasztaljanak. Milyennek tart az igazgatónő egy XXI. századi iskolát, és ilyen téren lesznek-e változások? Én úgy gondolom, hogy most is egy XXI. századi iskolában tanulnak a diákok, hiszen egy olyan kiemelt helyen, a jéghegy csúcsán vannak, ami az oktatásban egy kiváló dolog, egy nagyon eredményes iskolában. Mindenesetre az informatika az uralkodó az információk közvetítésében, az egyik feladat ellátási helyünkön már van okos terem, ami összekapcsolódhat az egyetemi okos teremmel, és ott apró csoportoknak a programját lehet bővíteni. Azt remélem az elkövetkezendő hónapokban megjelenik a mindenki számára elérhető wi-fi hálózat az intézmény területén. Arról hogy esetleg nem papíron fogjuk megvalósítani az órát, hanem táblagépeken, én azt gondolom, hogy vannak most olyan EFOTT pályázatok, amelyek pontosan erre az informatikára irányulnak, és erre helyezik a hangsúlyt, és az Egyetemmel pályázva lehetőségünk van arra, hogy bővítsük ennek a kereteit is, hogy ez időben hogyan alakul, a pályázat kiírásának és megvalósulásának üteme alapján történik. Én annak örülnék, ha az okos telefonokat jobban tudnánk használni órán a tananyag feldolgozására, ezért is erőltettem annyira a wifi lefedettséget. Tehát a XXI. század iskoláját meg kell közelítenünk az informatika világában, de mégis 2
Acta DE Kossuth
Új igazgató
az egy eszköz, tehát itt elsődlegesen az eszköz, hogy tudjuk használni, ahhoz probléma megoldónak kell lennünk, innovatívnak, kreatívnak és ezt viszont nem a táblagép jelenléte dönti el elsődlegesen, hanem azok a pedagógiai módszerek, amelyeket szerintem a pedagógusaink közvetítenek a diákok számára. Innentől kezdődően már azt használni vagy annak a segítségével egy adatbankból grafikonokat készíteni, következtetéseket levonni akár az órán, akár otthon, az már egy következő lépés, de nem ez az elsődleges cél.
Készítette: Varga Gréta, Varga Fanni, Ágoston Dóra, Vágó Rebeka 8.r
3
Acta DE Kossuth
Új biológia tanár a Kossuthban
ÚJ BIOLÓGIA TANÁR A KOSSUTHBAN Interjú Dr. Malmos Edina PhD fokozatú tanárnővel Milyen tanuló volt Tanárnő? Mindig a legjobbak közt voltam a tanulmányi eredményesség tekintetében, azonban általános iskolában a magatartásom hagyott némi kívánni valót maga után. Van-e bármilyen tapasztalata tanulóként eltöltött éveiből, ami hatással van tanítási módszereire? Igen, tudom, hogy milyen tanár nem szeretnék lenni, és tudom, hogy milyen szeretnék lenni. Mindkét véglet kialakításában egy-egy középiskolai tanárom volt a kulcsszereplő, de más tanárok, beleértve az egyetemieket is formálták ezt a képet. Miért pont a Kossuth Gimnáziumot választotta Tanárnő? Az egyetemi képzéshez kapcsolódó gyakorlati időm nagy részét itt töltöttem. A gyakorlati idő alatt olyan vezető- és mentortanárokkal dolgozhattam együtt, akik egy olyan gondolatvilágot közvetítettek felém, mellyel teljes mértékben azonosulni tudtam. A gyakorlat alatt megtapasztaltam (ha csak egészen kis részben is) az iskolai pedagógiai célrendszerét, képet kaptam az itt tanító tanárok és az itt tanuló gyerekek világnézetéről, az iskola 21. században betöltött szerepéről. Aztán letelt a tanítási gyakorlat és én ösztöndíjas hallgatóként PhD-zni kezdtem a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjában. Azonban teljesen ekkor sem tudtam elszakadni az iskolától, hiányzott az itteni közösség, hiányzott a szakma gyakorlása, vissza-vissza járogattam, mint segítő mentor részt vettem a 9.D-ben zajló természettudományos projektben is. Aztán a sors úgy hozta, hogy szeptembertől teljes jogú tagja lehetek az itteni nem mindennapi közösségnek, most pedig igyekszem ennek megfelelni. Mi ösztönözte Tanárnőt arra, hogy tanár legyen? A biológia mindig a kedvenc tárgyaim közt szerepelt, középiskolában pedig különösen, ahol egy rendkívül szuper biológia tanárnő tanított. Ő volt az, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy tanárrá váltam, az ő hatására indultam el a tanársággá vezető úton. Az út során pedig rengeteg hatás ért, pozitív és negatív, ösztönző és kedvtörő egyaránt, de szerencsére az ösztönző hatások mindig túlsúlyban voltak. Milyen tantárgyakat tanít Tanárnő? Biológia-földrajz szakon végeztem, de jelenleg csak biológiát tanítok az iskolában Miért pont biológia? Miért nem más tantárgy? Kiskoromban, nagypapáméknak volt egy nagy szőlős kertje, melyben nem csak szőlő volt, hanem rengetek más növény, virág, fa, vetemény. A fél gyerekkoromat, ebben a nagy kertben töltöttem, a természetben. Így a biológia az iskolában is már a kezdetektől sokkal jobban lekötötte a figyelmem, mint más tantárgy, ezt a középiskolai tanárom személyisége, az, ahogyan a legunalmasabb tananyagról is motiválóan tudott beszélni pedig csak megerősítette. Azóta pedig már azt is tudom, hogy a biológia jóval több, mint egy tantárgy, inkább világnézet.
4
Acta DE Kossuth
Új biológia tanár a Kossuthban
Tanárnő szerint kiket jobb tanítani, a fiúkat vagy a lányokat? Minden tanárnak azt a diákot jó tanítani, akit érdeklődő és motivált, aki nem csak hallgatja a tananyagot és jegyzetel az órán, hanem gondolkodik, és felfedez ok-okozati összefüggéseket. Ez pedig nemtől független. Tanárnő szerint milyen az ideális diák? Bár még nagyon kevés ideje vagyok a tanári pályán, úgy gondolom, ideális diák nincs, mint ahogy ideális tanár sem. Mindenkinek más az ideális. Aztán erre majd térjünk vissza mondjuk 5-6 év múlva. Mit szeret, és mit nem szeret a tanításban? Szerintem még túl korai lenne erre a kérdésre válaszolni, hiszen egyelőre azt próbálom beazonosítani, hogy mi is az a mit, vagy miket. Szeretem, ha fel tudom kelteni az érdeklődést, szeretem, ha látom, hogy a tanuló elgondolkodik azon, amit mondok, szeretem, ha jelentkezik és elmeséli, hogy ő mit olvasott, mit látott a TV-ben ezzel kapcsolatban, szeretem, ha látom rajta, hogy „veszi az adást”. Nem szeretem, ha üres tekintettel néz maga elé az órán, és láthatóan nyitott szemmel alszik, nem szeretem, ha bemegyek a terembe és 15 ellenőrző van a tanári asztalon feleletmentesért, és kimondottan idegesít a „Tanárnőőőő, ne feleljünk máááár” könyörgés. Kálmánczhelyi Anna, 9.a
5
Acta DE Kossuth
Kossuth Lajos
KOSSUTH LAJOS Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon egy kisnemesi család gyermekeként. Édesapja nyomdokain haladva jogi pályára lépett, először Eperjesen, később a sárospataki református kollégiumban tanult, majd a hétszemélyes királyi táblánál alkalmazták gyakornokként. Pesten akart karriert építeni, 1824-ben mégis hazatért Zemplénbe, ahol a sárospataki ügyészi hivatalig jutott. Politikai karrierjét 1830-ban kezdte meg, a következő évben pedig már kolerabiztos volt a Felvidéken. Kossuth – amellett, hogy komoly érdemeket szerzett a lázongó parasztság lecsillapításában – olyan élményeket szerzett, amelyek egész pályájára hatással voltak: a jobbágyság nyomorúságos helyzetét látva fogalmazódott meg benne az a program, amely az alsó társadalmi rétegek felemelését és a polgári Magyarország megteremtését célozta meg. Bár karrierje fényesen indult, 1831-ben sikkasztással vádolták, ezért terveit csak kerülő úton tudta megvalósítani. 1832-ben belefogott az Országgyűlési Tudósítások szerkesztésébe, melyben rendszeresen tájékoztatta a nyilvánosságot az üléseken folytatott vitákról. A hatóságok minden lehetséges módon megpróbálták ellehetetleníteni (például nem juthatott nyomdához), azonban Kossuth kitartó munkájának köszönhetően az időszaki lap népszerű lett. Sikerei nyomán a Pest vármegyei törvényhatóság munkájáról értesítette a polgárokat. Azonban az abszurd jogszabályok miatt törvényt sértett, az 1832-36-os reformországgyűlés után a Helytartótanács szigorúan megtorolta tettét. Kossuthot 1837-ben perbe fogták, és 3 év börtönbüntetésre ítélték, amit a hétszemélyes tábla még egy évvel megtoldott. Arra számítottak, hogy a budai börtönévek megtörik, ám amikor szabadlábra került, eltökéltebb és népszerűbb volt, mint valaha. A bécsi konzervatív körök ekkor más módszerhez folyamodtak: Landerer Lajos nyomdászt, a Habsburg titkosrendőrség ügynökét arra utasították, hogy ajánljon fel Kossuthnak egy szerkesztői állást, amivel, úgy vélték, hogy képesek lesznek kordában tartani a liberális politikust. Azonban csalódniuk kellett, ugyanis az 1841ben elinduló Pesti Hírlap a reformkori Pest-Buda egyik legnépszerűbb lapja és az ellenzék legfőbb szócsöve lett.
6
Acta DE Kossuth
Kossuth Lajos
Kossuth a Pesti Hírlap hasábjain később éles hangú vitát folytatott gróf Széchenyi Istvánnal, aki a Kelet Népe című újságban közölt cikkeiben rendre azzal vádolta meg politikustársát, hogy túlzottan harsány hangvételével és türelmetlenségével forradalomba és véres pusztulásba taszítja a nemzetet. Kossuth a politikai küzdelmek közben ugyanakkor komoly energiákat fordított a magyar gazdaság – különösen az ipar – fellendítésére, megszervezte az első magyarországi iparkiállítást – 1842-ben –, majd oroszlánrészt vállalt a Magyar Kereskedelmi Társaság és – igazgatóként – a Védegylet megalapításában is. Miután Kossuth 1844 során összeveszett Landerer Lajossal, elhagyta a Pesti Naplót, ám ekkor már állandó sajtónyilvánosság nélkül is alkalmasnak bizonyult a nagy feladatra, a lassan egységesülő liberális ellenzék összefogására. Erre 1844 után elsősorban a Védegylet nyújtott lehetőséget, majd a szervezet 1846-os botránya után – az egylet Bécsből rendelte kitűzőit – a lassan megformálódó Ellenzéki Párt vezéralakja lett. Az 1847-48-as diétára megszilárduló alsóházi szövetség hivatalos programját éppen Kossuth fogalmazta meg, az országgyűlés örökváltságról, adózásról és alkotmányozásról szóló vitáiban pedig rendre ő vitte a főszerepet. Az Ellenzéki Párt és a politikus számára a nagy lehetőséget aztán az 1848 februárjában kirobbanó párizsi forradalom hozta meg; a váratlan eseményt Kossuth úgy használta ki, hogy március 3-i beszédében a birodalom valamennyi népének alkotmányt követelt, ezzel pedig nagyban hozzájárult a Habsburg Birodalmat elborító forradalmi hullám kiteljesedésében. Bár a bécsi, pesti és prágai események sok szempontból beteljesítették Széchenyi jóslatát, az eredmények kezdetben mégis Kossuthot igazolták – ezt akkoriban maga Széchenyi is elismerte –, ugyanis a megmozdulások hatására V. Ferdinánd király kinevezte az első felelős magyar kormányt, melynek pénzügyminiszteri székét Kossuth Lajos kapta meg. 1848 során megalkotta Magyarország első önálló költségvetését, később pedig olyan pénznemet vezetett be, a Kossuth-bankót, mely a szabadságharc bukásáig alkalmasnak bizonyult a kormány költségeinek finanszírozására. A politikus kulcsszerepet játszott az Országos Honvédelmi Bizottmány életre hívásában, mely 1848. szeptember 15-e után sikeresen szervezte meg a honvédseregek toborzását, és az ország védelmét. Miután a hadi kiadások finanszírozásáért Kossuth Lajos felügyelt, az OHB elnöki szerepköre és karizmája révén ő lett a magyar szabadságharc vezetője, aki egyszerre érvényesíthette akaratát úgy a politikában, mint a hadszervezés terén.
7
Acta DE Kossuth
Kossuth Lajos
Kossuth mindenre kiterjedő, zseniális szervezőképessége ugyanakkor számos vitatható döntést is eredményezett, melyek közül a legjelentősebb a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) keresztülvitele volt. Ez a dokumentum úgy adott választ a márciusi olmützi oktrojált alkotmányra, hogy detronizálta a Habsburg-dinasztiát, és átmeneti állapotként Kossuthot, mint kormányzó elnököt bízta meg Magyarország irányításával. Bár ez a cím lényegében a fennálló állapotot legitimálta, az új pozíció a politikus számára mégis hátrányos volt, mert kiemelkedésével egy időben elszigetelődött a napi politikától. A kormányzó elnök a szabadságharc utolsó hónapjaiban már nem tudta befolyásolni az eseményeket, és bár az utolsó utáni pillanatig megpróbálta megnyerni a nemzetiségeket a magyar függetlenség ügyének, nemes gesztusoknál többre már nem maradt idő. A júniusban meginduló orosz intervenció két hónap alatt felőrölte a kisebb hadtesteket, Temesvár mellett pedig – egy számos hibával tarkított hadjárat végén – főseregeink is döntő vereséget szenvedtek. Kossuth a temesvári fiaskó (1849. augusztus 9.) után két nappal diktátori hatalommal ruházta fel a fegyverletételre készülő Görgeit, ő maga pedig elmenekült az országból. A kormányzó elnök Vidin városában, majd a kis-ázsiai Kütahyában telepedett le. Kossuth a bukás okát a nemzetiségek és a magyarság érdekellentétben látta, és úgy vélte, hazánk csak a Kárpát-medence népeivel összefogva vívhatja ki szabadságát a Habsburgok ellenében. Kossuth Lajos hallatlan népszerűségre tett szert, angliai és amerikai körútja során nemzeti hősnek kijáró ünneplésben részesült, ezzel együtt azonban az ő sikerei kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy bármelyik nagyhatalom is tevőlegesen lépjen fel a magyar függetlenség érdekében. Változásra utóbb az 1859-es esztendő eseményei nyújtottak halvány reményt, amikor az olasz egység megvalósítására törekvő Piemont III. Napóleon francia császár támogatásával háborút indított a Habsburg Birodalom ellen, azonban végül csalódnia kellett, ugyanis III. Napóleon sem kívánta szétzúzni a Habsburgok nagyhatalmi pozícióját, majd később békét is kötött Ausztriával. Kossuth keserűen ismerte fel, hogy Párizsban nem lelhet támogatókra, ezért 1861-ben Olaszországba költözött, ezzel pedig hosszú vándorútja véget ért.
8
Acta DE Kossuth
Kossuth Lajos
Kossuth Torinóból élénk figyelemmel kísérte a hazai politika mindennapjait. A kormányzó elnök egészen 1894-ig kitartó híve maradt a magyar függetlenség és szuverenitás ügyének, így aztán 92 éves korában bekövetkező halálát az egész ország megrendülten fogadta. Bár Ferenc József túlságosan kicsinyes volt ahhoz, hogy egykori ellenfele számára állami dísztemetést engedélyezzen, a Kossuth földi maradványait szállító vonatot Csáktornyától egészen a fővárosig gyászolók százezrei várták, a Kerepesitemetőbe vezető utolsó útjára pedig több mint félmillióan kísérték őt el. Kossuth Lajos már életében egyre-másra kapta a díszpolgári címeket, halála után szinte minden nagyobb városban köztéri szobrokat állítottak emlékére, miközben utcák és terek ezreit, hidakat és középületeket nevezték el róla. A viharos 20. század során állandó tisztelet és megbecsülés övezte alakját, így aztán nem véletlen, hogy az Országházat körülölelő tér is éppen róla kapta nevét. Kossuth Lajos tisztelete azonban nem korlátozódott a Kárpát-medencére, Párizsban például tér és szobor őrzi emlékét, és ő az egyetlen nem-amerikai politikus, akinek alakja a washingtoni Capitoliumban is megtalálható.
Írta: Kálmánczhelyi Anna, 9.a
9
Acta DE Kossuth
A bélyeggyűjtésről
A BÉLYEGGYŰJTÉSRŐL Mióta gyűjtesz bélyeget? Már úgy nagyjából három éve kezdtem, januárban. Van a Malomparkban egy ifjúsági bélyeggyűjtő kör, oda járok a húgommal együtt. Együtt gyűjtitek a bélyegeket? Úgy nagyjából igen, persze mindkettőnknek megvannak a kedvenc témái. Most például egy irodalmi témájú bemutatót készítettem. A húgomnak is van egy külön kiállítási anyaga. Ezeknek az anyagoknak van egy szabványa, az enyém például 24 oldalas, de van 12 és 36 oldalas is. Ezek szerint vannak külön bélyeggyűjtő versenyek vagy kiállítások? Van néhány ilyen verseny például a HUNFILA, ott értékelik is a munkákat különböző szempontok alapján. Például csak postatiszta sorok lehetnek a lapokon, azaz még nincsenek lepecsételve, mintha most hoztuk volna a postáról újonnan. Irodalmi témában melyik a kedvenc bélyeged vagy bélyegjeid? Most egy kötelező olvasmányos bemutatót készítettem, már volt korábban egy Grimm mesés bemutatóm is, de erre a kötelező olvasmányosra vagyok a legbüszkébb. A kedvencem ezen belül a Vackor-blokk, illetve az első napi „Száz éve született Weöres Sándor” blokk. Ezeknek az első napi borítékoknak az a különlegessége, hogy alkalmanként adják ki a gyűjtőknek és ott van az alkalmi pecsét rajta, meg az alkalmi bélyeg vagy blokk vagy klisé. Ezt a postán adják ki, meghatározott számban, különféle alkalmakkor. Ilyet nagyon nehéz szerezni, főleg egy egész témát kihozni belőle.
Honnan veszed a bélyegeket? Esetleg családból valaki már gyűjtött és tőle kaptad? Van, amikor a Vateráról szerezzük, van, amikor az alkalom napján szerezzük be. Az égig érő fásat például a Vateráról tudtuk megszerezni. Ez nincs is futtatva, ami azt jelenti, hogy nem volt feladva a postán. A futtatott bélyegeket kifejezetten utálják a HUNFILA-n vagy a különböző versenyeken. Ha olyan régi, hogy még Magyar Posta van rajta, azt már nem is lehetne futtatni, csak a Magyarország feliratos bélyegeket. 10
Acta DE Kossuth
A bélyeggyűjtésről
Hány darabból áll egy gyűjtemény, melyik a legértékesebb? A gyűjteményem nagyon sok darabból áll. Nem is tudom, melyik a legértékesebb. Hát számomra a legkülönlegesebb a Pál utcai fiúk fdc, aminek a különlegessége, hogy a díszokiraton elírták az évszámot. Itt 1902 van, ami a filmben van, viszont a regény nem akkor játszódott. Mégis mennyit ér egy bélyeg? Attól függ, hogy milyen régi? Igen, minél régebbi, annál többet ér. Léteznek ún. tévnyomatok, de nekem sajnos ilyen nincs. És ilyet hol lehetne beszerezni? Hirdetnek ilyeneket az interneten is, de nem túl gyakran. Az igazi gyűjtők hamar észreveszik, ha ilyen tévnyomat kerül hozzájuk, és ők ritkán adják ki a kezükből. Hogyan lettél gyűjtő? Volt más is már a családban? Igen, anya is és apa is gyűjtögette, eltették azokat a bélyegeket, amiket leáztattak a levelekről, de különösebb gyűjtést ők nem végeztek. Én vagyok az első, aki komolyabban foglalkozik az egésszel. A testvéred a Te hatásodra kezdte el? Inkább egyszerre kaptunk kedvet, amikor megtaláltuk a szüleink egyik bélyeg albumát, teljesen vegyes témájú bélyegekkel. Ezek között voltak, amik egyáltalán nem érdekeltek minket, de olyanok is amik igen. Hogyan zajlik a folyamat? Említetted, hogy le kell áztatni a borítékról. Először, amikor még a borítékon van a bélyeg, meg kell nézni, hogy nem fdc-e. Egy fdc bélyeg csak úgy értékes, ha a borítékon marad együtt a pecséttel. Mi is az az fdc? Ez az elsőnapi boríték (first day cover) rövidítése. Ha a bélyeg nem elsőnapi borítékon van, akkor levágjuk a borítékról úgy, hogy pár milliméteres szegélyt hagyunk. Ezután vízbe áztatjuk, ekkor a bélyegre felkent enyv leázik. Ezután ha szükséges, akkor le kell préselni a bélyeget, hogy ne pöndörödjön. Végül pedig be lehet tenni az albumba. A sós víz nem tesz kárt a bélyegben, nem ázik le a minta? Nem árt neki, de azért persze a nagyon régi bélyegekkel nem árt vigyázni. Az újabb bélyegeknek biztosan nem lesz ettől bajuk. Persze újra felragasztani már nem lehet, mert a ragasztó réteg leázik.
Készítette: Varga Gréta, Varga Fanni, Ágoston Dóra, Vágó Rebeka 8.r
11