I. évfolyam, 3. szám

Acta de Kossuth 2012. november 29.

Tartalom 1. Beszámolók az IROM konferenciáról – 2. oldal

I/3. szám

2. Készülődés a gálára – 6. oldal 3. Adventus Domini – 11. oldal 4. Tehetség– 7. oldal 5. Bemutatkozik a Junk Food – 20. oldal 6. Sítábor – 25. oldal 7. Mert sütni jó! – 30. oldal 8. Hagyaték az utókornak– 34. oldal

A könyvtárban elérhető nyomtatott formában is!

IROM konferencia

9. Könyvajánló 36. oldal 10. Nagy Testamentum – 37.oldal

2012. november 23-24-én városunkban egy komoly irodalmi konferenciasorozatot rendeztek Az irodalomtanítás megújulásának záloga: a tanárképzés címmel. A rendezvény két részből állt: egy tanácskozásból, az egyetemen és egy műhelymunkából, melynek iskolánk adott otthont.

A konferencia nagyon fontos kérdéseket vetett föl az irodalomtanítás fenntartható fejlődéséről. Komoly viták folytak a tudás-, ill. a képességközpontú oktatásról. Az eseménysorozat hátterében persze ott lapul az új kerettanterv, melyről az előadók különböző véleményeket fogalmaztak meg.

A műhelymunkán az ország különböző részeiről érkező szaktekintélyek tartottak előadásokat, valamint iskolánk tanárai és diákjai két bemutatóórát.

Folytatás a 2. oldalon

IROM konferencia 2012. november 23-24-én városunkban egy komoly irodalmi konferenciasorozatot rendeztek Az irodalomtanítás megújulásának záloga: a tanárképzés címmel. A rendezvény két részből állt: egy tanácskozásból, az egyetemen és egy műhelymunkából, melynek iskolánk adott otthont.

A konferencia nagyon fontos kérdéseket vetett föl az irodalomtanítás fenntartható fejlődéséről. Komoly viták folytak a tudás-, ill. a képességközpontú oktatásról. Az eseménysorozat hátterében persze ott lapul az új kerettanterv, melyről az előadók különböző véleményeket fogalmaztak meg.

A műhelymunkán az ország különböző részeiről érkező szaktekintélyek tartottak előadásokat, valamint iskolánk tanárai és diákjai két bemutatóórát.

Az első előadás az interaktív táblák használatáról szólt a humán tantárgyak tanításában. Sinka Andortól megtudtuk, hogy milyen nagyszerűen is alkalmazható a modern technika az általános iskola alsó tagozatától a gimnáziumi osztályokig. Ezt követően bemutatkozott az Irodalom 21. című debreceni magyartanári szakfolyóirat, mely az országban egyedülálló kezdeményezés.

A harmadik napirendi pont Dr. Kovács Szilvia PhD tanárnő bemutatóórája volt Az ember tragédiájáról. Tanárnő az interaktív táblát használta, és a tanulókat a mű elemzése során több csoportra osztotta. Itt szeretnénk kitérni azoknak a d-s diákoknak a hősies helytállására, akik - jobb dolguk nem lévén – szombaton is iskolába jöttek.

Ezt követően Czimer Györgyi tanárnő is bemutató órát tartott a 10.b osztály közreműködésével. Az óra címe: Kooperatív tanulási módszerek az irodalomórán – Líralogika és élményközpontú szövegértelmezés volt.

A diákok Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály műveit vetették össze Varró Dániel költészetével.

Délben rövid ebédszünet következett, ekkor nyílt alkalmunk beszélgetni a konferencia résztvevőivel.

Elsőként Miklósvölgyi Miklós igazgatóhelyettes urat kerestük meg. A rendezvény fontosságára hívta fel a figyelmet, és arról beszélt, hogy az irodalomtanítás megújulása talán a legnehezebb kérdés az oktatáson belül.

Kíváncsiak voltunk Hajas Zsuzsa tantárgyi szakértő véleményére a képesség- és tudásközpontú oktatás kérdésében. Szerinte „egyiket sem lehet kidobni az ablakon”, egyik sem működhet a másik nélkül. Meg kell találni az egyensúlyt, az arany középutat ebben a kérdésben is, mivel, ha a mérleg egyik serpenyőjére túl nagy súly nehezedik, akkor a másikért jelentős áldozatokat kell hozni. Ezeket a szempontokat a tankönyvek forgalmazásánál is figyelembe kell venni. Talán nem nagy baj, hogy az utóbbi időben az illusztrációk és a kreatív feladatok jobban előtérbe kerültek. Szerinte csak szöveggel nem lehet dolgozni, a tankönyv nem lehet pusztán ismeretek halmaza, hanem munkaeszköznek kell lennie.

Ezek után Fűzfa Balázzsal, a projekt vezetőjével beszélgettünk, aki a Nyugatmagyarországi Egyetemről érkezett. Szerinte az alapvető probléma, hogy az irodalom és ezen belül annak oktatása a ’80-as évektől kezdve fokozatosan eltávolodott a diákok érdeklődésétől, a rendszerváltozás óta pedig ezek a tendenciák csak felerősödtek. Az irodalomtanítást élményközpontúvá szeretné tenni. A saját koncepciója alapján írt egy tankönyvet, Mentés másként címmel, melyet a Cronica Nova kiadó jelentetett meg. Határainkon innen és túl, Pozsonyban, Kolozsvárott, Szabadkán és Felsőőrben is párbeszédet folytat az ottani magyartanárokkal. A diákok érdeklődését a zene és a színjátszás segítségével szeretné felkelteni és az irodalom felé terelni.

Délután újabb előadások következtek, leginkább módszertani jelleggel. Érdekes információkat hallhattunk a szövegértés fontosságáról, a csallóközi regionális kultúráról, és az erdélyi magyar irodalomoktatásról is.

Estére igazán eredményes napot zárhattunk. A fontos párbeszéd, melynek iskolánk otthont adott, a magyar oktatásban eddig egyedülálló esemény, persze rögtön szó esett a folytatásáról is. Iskoláink tanárai és diákjai nélkül a program ilyen formájában nem valósulhatott volna meg. Köszönjük azoknak a 10 A-s és C-s lányoknak, akik már kora reggel megkezdték az előkészületeket, és a rendíthetetlen szendvicskészítést. Persze nagy taps nekünk, az újságíróknak is. :) Komoly eredmények születtek az Actára nézve, az újság munkájába decembertől bevonjuk a váradi magyar iskolákat. Továbbá iskolánk alkotói diákjai nagyobb fórumot kapnak, a konferencia résztvevőinek – közülük különösen Dr. Fűzfa Balázsnak- köszönhetően. Csak így tovább!

Tippan Elizabet és Simon Bálint

Interjú Sinka Andorral IROM Konferencia

Tóth Imola: Kérem, mutatkozzon be!

Sinka Andor: A Debreceni Nyelviskola vezetője vagyok. Debrecenben több mint 30 magánkézben lévő nyelviskola van, és a Debreceni Nyelviskola egy a komoly munkát folytatók közül.

T.I.: Melyek az oktatásban azok a kulcsterületek, amelyek változtatásra szorulnak?

S.A.: Nyelvoktatás kapcsán a középiskolásoknak főleg angol, német nyelvtudásuk van és a „kis” nyelvekkel (olasz, holland) nem nagyon foglalkoznak. Nyelviskolánk most akkreditáltatta például a finn és holland nyelveket, melyeket már lehet tanulni. De az angol iránt érdeklődnek továbbra is a legtöbben.

A diákoknál a legnagyobb probléma a motiváció hiánya. Napjainkban „sikk” az, ha valaki nem tanul, ugyanakkor, ha valaki még középiskolai tanulmányai alatt megismerkedik egy külföldi diákkal és leveleznek vagy telefonálnak, ez azt eredményezi, hogy óriási lendülettel áll majd neki a tanulásnak.

Sokan tanulnak magántanároknál, ami azt bizonyítja, hogy kevés az iskolai képzés, az a 2x2 óra nyelvtanulás.

Sinka Andort még az interaktív tábláról (Smart board) való prezentációjáról is kérdeztük:

T.I: Ön szerint az interaktív tábla hogyan segítheti a diákokat, tanulni vágyókat?

S.A.: Híve vagyok annak, hogy az új módszereket ki kell próbálni. Ez egy plusz lehetőség, ami megkönnyítheti a tanárok dolgát, és nem utolsó sorban a diákok érdeklődését is felkelti.

Végezetül azt biztosan állíthatom, hogy aki egy biztos angoltudás mellett szert tesz egy kevésbé populáris nyelvtudásra is pl. olasz, annak az elkövetkező években nem lesznek elhelyezkedési problémái.

Készülődés a gálára

A Kossuth Gimnázium teljes gőzzel készül a december 16-ai gála estére. A szervezők azt remélik, hogy minél többen eljönnek a rendezvényre. Számunkra is érdekes volt, hogy mennyi ember összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy egy jól megszervezett, színvonalas műsort tekinthessünk meg. Mind a szervezők és mind a fellépők lelkesen készülnek a gálára. Minket az érdekelt, vajon mi is zajlik a színfalak mögött.

Miklósvölgyi Miklós igazgatóhelyettes úrnak tettük fel a bennünk felmerült kérdéseket:

Mikor kezdődtek meg a szervezési folyamatok?

Több hónap egy ilyen nagyobb műsornak a lebonyolítása, megszervezése.

Már szeptember végén elkezdtük az egyeztetést a színházzal, kerestük a szereplőket és a tanév elején beszéltünk az osztályfőnökökkel, hogy segítsenek a szereplők választásában.

Mik a szervezés főbb lépései?

Először is a színházzal kellett egyeztetni időpontot, technikai feltételeket.

Ezt követően el kellett dönteni, hogy kik legyenek a fellépők. Általában a lehetőségek határozzák meg a műsort, így nem csak egy koncepció van.

Utána pedig, olyan kevéssé látványos, de fontos dolgokat kell végigzongorázni, mint meghívók fogalmazása és nyomtatása, levelek megírása a vendégek részére, a szülők megszólítása, plakátok készítése, a hátterek és a próbák végiggondolása, hanganyagok begyűjtése. Tehát elég sok részből áll a szervezés.

Jelentett-e valami nehézséget a szervezésben?

A négy évvel ezelőtti gála szervezésének tapasztalatai segítséget nyújtottak. Talán a legnehezebb az, hogy meggyőzzük a diákokat, hogy érdekelődjenek iskolatársaik tehetsége és a rendezvény iránt. Szeretném, ha minél többen részt vennének. A legnagyobb izgalom ilyenkor az, hogy minél több szülő és diák legyen kíváncsi a műsorra.

Mi alapján válogattak fellépőket?

Fontos szempont volt, hogy kossuthosok lépjenek fel. Igyekszünk arra törekedni, hogy ez egy minőségi, színvonalas gála legyen, sokféle fellépővel.

Milyen kategóriák lesznek?

Sokféle műfajban fogják a fellépők megcsillogtatni a tehetségüket. A műsor keretein belül lesz versmondás, bécsi keringő, mozgásművészet, illetve aerobik bemutató, profi társastánc, hip-hop és akrobatikus rock ’n’ roll is. Emellett tervezünk Örkény Egypercesekből egy rövidebb összeállítást. A komolyzene mellett rockzenei előadás is várható. Ezen kívül egy főként németesekből álló pantomim előadást is megtekinthetnek a jelenlévők.

Mik a saját elvárásai, reményei a gálával kapcsolatban?

Elsősorban az, hogy sokan legyenek kíváncsiak a diákok közül és sok szülő is eljöjjön. Ez egy ünnepi gála is, mivel az idén 60 éves az iskolánk és erre szerettünk volna megemlékezni. Szeretném azt, hogy minél többen lássák, és mindenki úgy menjen haza, hogy nem csak egy kedélyes iskolai rendezvényt, hanem egy színvonalában is élvezhető műsort látott, amelyben az egyik különlegesség, hogy saját diákjaink és saját iskolatársaitok lépnek fel.

Mekkora szerepet tölt be a szervezésben a Baráti kör és mi a feladata?

A Baráti kör egy viszonylag új szervezet, amely az idén alakult és a rendezvény mellé állt. A szervezet minden téren igyekszik segíteni a gála szervezésében. A gálán lehetősége nyílik a volt kossuthos szülőknek és iskolánk egykori diákjainak is arra, hogy pártoló tagként belépjenek a szervezetbe.

A szervezők munkája mellett nagyon nagy részük van a műsorban a szereplőknek is, hiszen nélkülük nincs előadás. Mindannyian lelkesen készülnek, és nagyon várják a fellépést. Megkérdeztünk néhány tanulót, hogy ők milyen produkcióval lépnek fel és hogyan készülnek a nagy eseményre.

Számadó Anna 10. c „Én már nagyon várom a fellépést!

Kiskorom óta táncolok, lassan 10 éve. A gálán hip-hop táncot fogok előadni Fodor Tímeával, Létai Alexandrával és Csákó Petrával együtt. A szokásos edzések mellett heti egyszer gyakorlunk a gálára. A koreográfia összeállításában edzőnk, Mika Péter és a csapat haladó csoportjából Varga Dina volt a segítségünkre.”

Szabó Eszter, Nagy Enikő 10. d „Mi egy pantomim előadásban fogunk részt venni, amit Gombos Eszter tanárnő szervezett. Máté Péter: Egyszer véget ér című számára fogunk táncolni. Heti egyszer szoktunk próbálni. Komolyan vesszük a dolgunkat, de nagyon jó a társaság, így a hangulat mégis csak oldott. Most már nagyon várjuk a gálát, hogy nektek is megmutathassuk azt, amiért idáig dolgoztunk.”

Antal Sára 10.c „Kíváncsian várom a gálát. Heten fogjuk elénekelni Leonard Cohen: Hallelujah című számát gitárkísérettel. Buda Andrásné és Gombos Eszter tanárnő segít nekünk a felkészülésben. Még nem volt komolyabb fellépésem, de nagyon szeretek énekelni, ezért is izgatottan készülök az előadásra.”

A fellépőkön kívül egy kiállítást is meg lehet majd csodálni a színházban, amelyet Subicz István tanár úr szervezett. A gála után illetve az előadás szüneteiben is megtekinthetőek lesznek kossuthosok munkái.

Íme, egy kis ízelítő a gála műsorából: A Kossuth-gála tervezett programja Kosztolányi Dezső versét előadja Dávid Gergő (10. A) és Simon Bálint (10. A) A 12. C osztály bécsi keringőt táncol

Népzene, néptánc: Lakatos Anna (11.C) énekel és táncol, Molnár János (12.C) és Nagy Zoltán Simon (12.C) hegedül, Nagy Ákos Zalán (9.D) brácsázik, Gecző Gergő (tavaly végzett diákunk) táncol.

Vivaldi Négy évszak – részlet: Nagy Sándor (8. B). hegedül, zongorán kíséri Tóth Áron (12. A) Zongoranégykezes: Kovács Dorottya (8.B) és nővére, Kovács Laura (10.B) Iskolánk diákjai az általuk tanult idegen nyelvek dalaiból énekelnek „A felkelő nap háza” (ének zongorakísérettel): Szabó Eszter (9.B) és Fábián Veronika (9.B) énekel, zongorán kíséri őket Kothalawala Edward (9.B) Aerobicbemutató: Hagymási Alexandra (12.E), Bajusz Boglárka (10.B) és Szőllősi Panna (10.E) Hiphop összeállítás: Fodor Tímea (11.C), Létai Alexandra (11.C) és Csákó Petra (11.C), Számadó Anna (10.C), valamint Kis Beatrix (8.A) Akrobatikus rock and roll: Papp Noémi (11.B) és csapata Örkény egyperceseinek feldolgozása a színpadon Mozgásművészeti bemutató: Laza Tímea (11.A), Szeőcs Dóra (11.A) és társulatuk Beethoven Holdfény szonátája: Montlika Leila (10.A) zongorázik Társastánc-bemutató: Fekete Fanni (12.E), Lókodi Evelin (12.E), Deres Teodóra (12.D), Fehér Zsanett (11.A), Justyák Adrienn (10.D) Iskolánk egyik rockcsapata, a Get Real (volt Junk Food) játszik: Tóth Marcell (10.A), Petrényi János (12.E), Konyári András (11.B) Pantomim-előadás németet tanuló diákjainktól

Készítette: Féki Zsuzsanna, Nemes Barbara 10.c

Adventus Domini Kezdődik az advent!

Német protestáns eredetű szokás a koszorú készítése. A koszorú általában kör alakú és fenyőágból készül, valamint négy gyertya található rajta.

A protestánsoknál nincs kötött színe a gyertyáknak, viszont a koszorú általában díszített.

A négy gyertya jelképezi a hitet, reményt, szeretetet, örömet. Bod Péter református lelkész értelmezésében Krisztus négyféle eljövetelét is szimbolizálhatja: először valóságos testben jött, majd eljön az ember megtérésekor és halálakor, végül, hogy ítéletet mondjon élők és holtak fölött.

Az adventi időszakban minden vasárnap meggyújtunk egy gyertyát, hétről hétre eggyel többet, így a világosság fokozatosan növekedik Jézus születésének ünnepéig.

Létezik más várakozási mód is, bár ez nem feltétlenül vallásos jellegű. Ilyen például az adventi kalendárium elfogyasztása. Ez a jelképes naptár 24 kis ablak mögött különböző édességeket rejt. Mire kibontjuk az ablakokat, addigra megjön a karácsony azzal a rengeteg finomságával, így nemcsak a lelket, de a gyomrot is fel lehet készíteni az ünnepre.

Hacsi Ágnes 10.a

Pár gondolat az adventről Egy római katolikus pappal, Bancsi Zoltánnal beszélgettem a karácsonyt megelőző 4 hetes időszakról, az adventről. Persze először az jut eszünkbe erről a szóról, hogy „advent”: „Nemsokára itt a karácsony, és még nem vettem ajándékot ”.

Vagy: „Végre! Pár hét múlva kezdődik a szünet!” Többen is gondolnak arra, hogyan fogják leadni a felszedett kilókat, ha már most elkezdik eszegetni a csokit az adventi naptárból. De én most más megközelítésből szeretnék beszélni az adventről.

Az advent ünnepnek a kialakulása időben messzire nyúlik vissza. Eleinte csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek az emberek, majd ezt a számot Nagy Szent Gergely pápa felemelte négyre. A 16. században V. Pius pápa kötelezővé tette az egyházban az adventi időszak megtartását, melynek kezdete az új egyházi évet is jelenti. Az advent első vasárnapja a november 30-ához (Szent András nap) legközelebb eső vasárnap, míg az utolsó december 25-e előtt van. Ez idő alatt a hívek felkészülnek Krisztus eljövetelére, arra az időpontra, ami a megváltást lehetővé tette. A szó maga is a latin adventus Domini kifejezésből származik, aminek a jelentése: az Úr eljövetele. A várakozás Szűz Máriával együtt történik, hiszen ő is várja fia születését.

Szent Ambrus: Ádventi himnusz Figyelmezz, Izrael Ura, Ki ülsz a Kerubok felett, Jelenj meg Efraim előtt, Jöjj, támaszd fel hatalmadat!

Nemzetek Megváltója, jöjj, Szűznek szülötte, jöjj közénk,

Ámuljanak a századok: Istenhez illő születés!

Nem férfiú magva hozott, Titkos lehellet ád nekünk: Isten Igéje testbe vált, S a szűzi méh virága vagy.

Kelyhe gyümölcsöt bontogat, Szemérme bár bontatlan áll, Erénye tisztán tündököl: Isten járja e templomot.

Szemérme mint királyi ház: E nászteremből lép elő, Mint kettős lényű óriás, S vígan repes az út elé.

Kijössz Atyádnak mélyiről, Bemégy Atyádnak mélyire.

Leszállasz mind a poklokig, Felszállasz Isten székeig.

Ki az Atyának mása vagy, Ölts testet, győzelmed jelét.

Testünket, a gyámoltalant, Tegye acélossá erőd.

Már fénylik Jézus jászola, Új fényt lehel az éjszaka.

Ezt immár meg ne rontsa éj, Nem-szűnő láng legyen a hit.

Fordította: Sík Sándor

Ilyenkor a komolyság, visszafogottság jeleként a katolikus templomokban az oltár díszítetlen marad, orgona csak az énekeket kíséri.

Az advent már 4. században kialakult fontos momentumai a hajnali, ún. róráte misék, amiket a 4 hét minden hétköznapján 6 órai kezdéssel tartanak.

Szokás, hogy vannak lelkigyakorlatos esték gyónási lehetőséggel összekötve, amelyek a karácsonyra való megtisztulást szolgálják, mert Krisztus eljövetelén nemcsak Jézus megszületését értjük, hanem a második, világvégi eljövetelt is.

Ezek az esték misével zárulnak.

Az adventi koszorú kihagyhatatlan jelképe ennek a várakozásnak.

Az elsőt Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész által alapított gyermekotthonban késztették. Ez a fenyőkoszorú még kocsikerék nagyságú volt és a rajta lévő 24 gyertyából minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret, és minden vasárnap egy pirosat.

Ma már kicsit kisebbek ezek a koszorúk és csak 3 lila, illetve 1 rózsaszínű gyertya van rajtuk – katolikus szokás szerint. A lila az egész liturgia színe, mert a bűnbánatot, a böjtöt jelképezi, hiszen az emberek régen az advent időszakában böjtöltek is. A rózsaszín jelképezi az örömöt, és szerepe a figyelemfelkeltés: „Örüljetek, mert jön az Úr!” Ezért ezt a gyertyát már a harmadik, ún. gaudete vasárnap meggyújtják. Mindez ünnepélyes keretek között történik, és éneklés, ima, bibliai idézetek felolvasása követi.

A katolikus szimbolika szerint a gyertyák utalnak egy-egy személyre, közösségre is. Ez alapján az első gyertya jelképezi Ádámot és Évát, akiknek Isten először ígérte meg a megváltást. A második gyertya a zsidó nép jele, mert az Úr megígérte, hogy a zsidók közül fog származni a Messiás. A harmadik gyertya jelképezi Keresztelő Szent Jánost, aki hirdette Jézus eljövetelét. A negyedik gyertya Szűz Máriát jelenti, aki megszülte a Fiút.

Az adventhez sok népi hagyomány is kötődik. Például az Alföldön a lányok a hajnali mise előtt, harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen a nyelvük, így férjet „édesgessenek” maguknak. Egy másik szokás az volt, hogy Borbála napján (december 4-én) vágtak egy Borbála-ágat, vízbe állították, s ha kizöldült, a következő évben megkérték a lány kezét. E napon nem volt szabad fonni, nehogy bevarrják a tyúkok fenekét. De még sorolhatnánk a sok hagyományt, ami mind ehhez az időszakhoz kapcsolódik.

Az advent nem minden embernek jelenti ugyanazt, hiszen mindenkit másképpen neveltek, de kívánom, hogy bárki bármit ünnepel ebben az időszakban, azt teljesen békésen tegye.

Papp Eszter, 10.c

ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS A GÖRÖG KATOLIKUS HITVALLÁS SZERINT Az egyházi év időbeosztása harmonikusan igazodik a természet ritmusához. Liturgikus élete az egyéni ember lelki növekedését szolgálja. A karácsonyi készület ideje van, melyet az egyház a húsvéti böjthöz hasonlóan negyven napban határoz meg. Ez karácsony előtt hat héttel, a Gergely naptár szerint november 15-én kezdődik.

Szent Fülöp böjtjének is nevezik utalva az apostol november 14-i emléknapjára.

Ennek az időszaknak az elnevezése a magyar görög katolikusok között is advent.

Jelentése adventus Domini, az Úr eljövetele, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás ideje ez. A karácsony az év legnépszerűbb keresztény ünnepe, a szeretet, a békesség és Jézus születésének eljövetele.

Az adventi időszakhoz kapcsolódó szokások: BÖJT:Az ünnep előtt hat héttel veszi kezdetét. Hétfőn, szerdán, pénteken nem szabad húst enni. A böjtös napoknak megvan a sajátos étrendje is (cibere, rongyos rétes, köménymagleves, édes bableves, táskaleves.) Az adventi böjt ideje alatt tilos a zajos mulatság.

ADVENTI KOSZORÚ:Adventi koszorúkat már a 19. században is készítettek. Az ötlet egy hamburgi lelkésztől, Johann Wicherntől származik, ő fenyőkoszorúba mindennapra állított egy-egy gyertyát, azaz 24 gyertyát. Az idők során ez a szokás annyiban módosult, hogy az adventi vasárnapoknak megfelelően a görög katolikus vallásunkat tekintve négy gyertya helyett hat gyertya található, amelynek színe fehér. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm…….

ADVENTI NAPTÁR:Megjelenése az 1900-as évekre tehető amikor egy édesanya türelmetlen kisfia számára készítette el az első adventi naptárt, kemény lapot huszonnégy részre osztott fel minden részre tűzött egy-egy csokoládét, melyből minden este megehetett egyet a kisgyerek.

SZENTCSALÁD-JÁRÁS:Szállást keres a Szent család a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek karácsonyt megelőző napokban más-más házhoz vittek egy Szent Családot ábrázoló képet és imákat mondtak, bibliai eseményekről emlékeztek meg, amikor a gyermeket váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

KARÁCSONYI KÓRINGYÁLÁS:A tél beálltával az embereknek több lett a szabadidejük, amit tanyázások alatti beszélgetéssel és a karácsonyi kóringyálásra való felkészüléssel töltöttek el. A „kóringya”, „kóringyálás” szó a koledálás, kántálás megfelelője. Az utóbbi években gyakorlatilag megszűnt a kóringyálás. A kóringyálás versekből, énekekből tevődtek össze. Az ablak alatti kóringyálások alkalmával először megálltak az ablak alatt és bekiabáltak: -„Szabad az Istent dicsérni? Ha azt a választ kapták: „Szabad!”akkor elkezdtek énekelni. Amikor befejezték az éneket, elmondták a köszöntőt is. Megkapták a jutalmukat /alma, dió, kiskalács, krajcár, sütemény/ és továbbmentek. Általában éjfélig jártak, ezután a templomba közösen meghallgatták az éjféli misét.

KARÁCSONYFA ÁLLÍTÁS: Luther Márton nevéhez fűződik, karácsony este kint járt az erdőben és gyönyörködött a hódíszekkel teleaggatott fenyőfákban. Ezen élmény hatására bevitt egy fenyőfát a lakásba gyertyákkal kivilágította és így ünnepeltek. Karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Régi hiedelem szerint a karácsonyfát a Jézuska hozta, meglepetés volt a gyerekek részére.

A katolikus egyházi év része, a karácsonyi ünnepkör bevezetése, mely egy gyermek a „kis Jézus” születésével kezdődött, s azóta újra meg újra összegyűjti a világ szinte minden pontján az embereket a családi tűzhely köré. „ A nép, amely sötétségben jár, nagy fényességet lát, és az embereknek hirdetik az örömhírt.”

Régente az advent az elcsendesedés, az elmélyülés ideje volt: A lelki rendrakásé s emellett az előkészületeké. A karácsony titka a szeretet. A szeretet, amely értelmet ad az életünknek: abból a felismerésből táplálkozik, hogy valakinek szüksége van ránk, szükségünk van egymásra.

Antal Sára 10.c

Tehetség: átok vagy áldás?

Véleményem szerint az ország egyik legjobb gimnáziumában, ahol alapvető mérce a műveltség és nem „gáz” többet tudni az átlagnál hasznos lehet egy ilyen ismeretbővítő cikk. Érdekes, hogy a csodagyerekek korukat messze meghaladó teljesítményekkel és ismeretekkel rendelkeznek, mégse nevezhetjük őket alkotó tehetségeknek. Természetesen vannak kivételek például Mozart, aki szerencsés volt és annak nőtte ki magát. Vitathatatlan, hogy a csodagyerekek a tehetség és az emberi agy határtalanságának ámulatba ejtő esetei azonban igazán nagy tudományos tettekre a legtöbb esetben nem képesek. Gyakori jelenség a csodagyerekeknél, hogy úgynevezett „defektekkel „születnek (vegyük például Einstein Asperger – szindrómáját), és sajnos nagyon nagy százalékban figyelhető meg náluk az agy korai leépülése. A csodagyerekek fejlődése annyira megdöbbentő és rohamos hogy számos misztikus történet övezi körül a témát (például, hogy a csodagyerekek valamilyen, a reinkarnáció által közvetített már korábban kifejlesztett képességekkel bírnak, vagy egyéb misztikus úton érnek el kiemelkedő teljesítményeket.) A csodagyerekeknél is a környezet az egyik meghatározó szempont. ( „A parázs akkor tud lángra lobbanni, ha jó helyre esik”). Egy zenei tehetség például egy családban például ahol tilos zenélni vagy nem támogatják a gyermek terveit, olyan akárcsak egy parázs a sivatagban. Nagyon gyakori jelenség, hogy a csodagyerekek nem tudják felvenni a versenyt diáktársaikkal ugyanis, kiközösítik vagy nem értik meg őt. Azt gondolom ideje pár híres példát is felhozni csodagyerekekre.

Néhány részlet William James Sidis különleges képességeiből és teljesítményéből: 1. Intelligenciahányadosa (IQ-ja) durva becslések szerint 250-300 volt.

2. A kisgyermek Billy esti mese gyanánt görög mítoszokat hallgatott, amelyeket édesanyja olvasott fel neki.

3. Két hónapi próbálkozás után nyolc hónapos korában önállóan, kanállal evett.

4. Hat hónapos korában Billy kimondta az "ajtó" szót. Néhány hónappal később azt mondta az édesanyjának, hogy szereti az olyan dolgokat, ajtókat és embereket, amelyek mozognak.

5. Hét hónapos volt, amikor felmutatott a Holdra, és ki is mondta: hold. Azt is hozzátette, hogy szeretne magának egy saját Holdat.

6. Egyéves korára már jól betűzte a szavakat.

7. Tizennyolc hónapos korában kezdte olvasni a The New York Timest.

8. Háromévesen kezdett el gépelni; első levele egy rendelés volt egy játékboltból.

9. Négy- és nyolcéves kora között négy könyvet írt, ebből kettő – egy anatómiáról és egy csillagászatról szóló – elveszett.

10. Önállóan megtanult latinul, és négyéves születésnapján – apjának szánt ajándékként – megtanulta Julius Caesar művét, a Gall háborút.

11. Ugyanekkor megtanulta az ógörög ábécét is, és eredetiben olvasta Homéroszt.

12. Arisztotelészi logikát tanult hatévesen.

13. Ugyancsak hatévesen megtanult oroszul, franciául, németül, héberül, és egy kicsivel később törökül és örményül.

14. Még mindig csak hatéves, amikor három nap alatt három gimnáziumi osztályt végez el, sőt, hét hónap alatt gimnáziumi tanulmányait is befejezi.

15. Hétévesen leteszi a Harvard orvoskarának anatómiavizsgáját.

16. Már nyolcéves, amikor Harvardon végzett, zseninek tartott apját felülmúlja matematikában.

17. Nyolcévesen sikerrel veszi a Bostoni Műegyetem felvételi vizsgáját.

18. Intellektuális képességeit tekintve maga mögé utasítja összes középiskolai tanárát.

19. Tízéves korában kijavítja a Harvard logikaprofesszorának, Josiah Royce készülő könyvének kéziratát, mondván, hogy "rossz a bekezdés".

20. 1909-ben, a valaha volt legfiatalabb elsősként bekerül a Harvardra. Ekkor még csak tizenegy éves.

21. 1914. június 24-én veszi át cum laude diplomáját, tizenhat évesen. Ezután beiratkozott a jogi karra.

22. Bármit, amit valaha is olvasott, tökéletesen vissza tudott mondani.

23. Egy nap alatt tanult meg bármilyen nyelvet.

24. Körülbelül kétszáz nyelven tudott beszélni, és azonnal fordítani is tudott közöttük.

25. Jóval a halála után fedezték fel, hogy korát messze megelőzve írt a fekete lyukakról és egyes kozmológiával, valamint termodinamikával összefüggő kérdésekről. És álljon itt egy lista Sidis sajátos jelleméről: 1. Nem sportolt semmit.

2. Nem foglalkozott pénzügyekkel.

3. Hidegen hagyta az akadémia, az akadémikusok világa; gyűlölte a bürokráciát és a címeket.

4. Hatéves korától megveszekedett ateista volt.

5. Csak a kutyáktól félt.

6. Mindig elhanyagoltan öltözködött.

7. Az iskolában csak olyan problémákon volt hajlandó gondolkodni, amelyeknek még nem tudta a megoldását.

8. A tanárok megkönnyebbülésére szülei 3 hónap után kivették a főiskoláról.

9. Az élet értelméről így vallott: "A tökéletes élet titka az elkülönülés. Mindig is gyűlöltem a tömeget."

10. Nem nősült meg, egy csókig jutott el csupán.

11. Reformkommunista/reformszocialista volt.

12. A gyűlöletig elhidegült szüleitől.

13. Nem lehetett emberi társaságba hívni, annyira nehezen érthető és összetett gondolkodást igénylően beszélt másokkal.

14. Állandó háborúban állt az írott média nagy részével.

Ezek után úgy gondolom érdemes elgondolkodni azon, hogy a tehetség átok vagy áldás? Ezt a döntést mindenki hozza meg maga, de azt mindenképp le kell szögeznünk, hogy a tehetség és a magas intelligencia (IQ) szociális intelligencia (EQ) nélkül veszélyes. Vajon érdemes a társadalomból kitaszítva élni?

Bár csodagyerekek nagyon kevesen vannak, de kiemelkedő képességű gyerekek annál többen. Mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a Kossuthban megvan a közösség és a tanárok is ahhoz, hogy a bennünk rejlő lehetőségeket kihasználjuk és érvényre juttassuk.

Dávid Gergő 10.a

Junk Food A Junk Food egy alternatív- és punkrock stílusokat képviselő, négy debreceni fiúból álló zenekar.

Tagjai:  Az énekes és basszus gitáros Konyári András (11.B), aki nem más, mint a zenekar műszaki zsenije.  A szólógitáros Tóth Marcell (10.A), akit 9 évvel ezelőtt Kovács Ákos Kossuth-díjas előadó koncertje inspirált arra, hogy zenélni kezdjen.  Petrényi János 12.E osztályos tanuló, aki a tavalyi év szeptemberében, nővére közreműködésével került a bandába, mint ritmusgitáros.  Balogh László (Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium), aki ismerősei által felfedezett tehetségét most dobosként kamatoztatja.

Mikor alapult meg a zenekarotok? Kié volt az ötlet?

Andris: 2010. december 17.-én vetettük fel a közös zenekar ötletét Marcival.

Ekkor már 8 éve zenéltünk együtt a MEA-ban. Később Marci családjának egyik barátja ajánlotta be fiát, Lacát, akivel már a kezdetektől fogva jól kijöttünk, ezért könnyen összehangolódtunk. Jancsi tavaly szeptemberben néhány közös jammelés után csatlakozott hozzánk.

Milyen műfajokban jeleskedtek, mik a kedvenceitek? Melyik együttes a kedvencetek, kiktől játszotok a legtöbbet?

Laca: Sok kedvencünk van, mint például a Green Day, Foo Fighters, JET, Red Hot Chili Peppers, 30 Second to Mars, de rengeteg más számot is játszunk, és folyamatosan tanuljuk őket.

Hogy zajlik egy szám betanulási folyamata? Hogy választjátok ki a számokat?

Andris: Általában belinkeljük a csoportunkba a számokat, megkérdezzük a többiek véleményét, és ha mindenkinek passzol, akkor megtanuljuk. Általában a 2-3. próba után már nagyon jól mennek.

A saját számokkal hogy álltok?

Jancsi: Eddig egy saját számot írtunk, ami a koncertjeinken már hallható, de még nem jutottunk el arra a szintre, hogy teljesen nyilvánosságra hozzuk.

Közösen írtátok vagy valakinek ihlete támadt és összedobta? Miről szól? A megzenésítés hogyan zajlott? Hol vettétek fel?

Laca: Nagyjából közösen ment az egész, mindenki tett hozzá valamit. A dal egyébként a szerelmi csalódásról szól.

Marci: Nálunk vettük fel a számot. A padlásszobát matracokkal hangszigeteltük. Elég vicces megoldás volt, de a funkciójának megfelelt. A szám címe egyébként ’Don’t leave me’.

Közösségi oldalakon megtalálhatóak, nyomon követhetőek vagytok?

Jancsi: Igen, a Facebookon van egy oldalunk és egy Youtube-on is van fent néhány videónk, de mivel hamarosan nevet váltunk valószínűleg meg fog változni a fiókunk. De a névváltás után már több oldalon is szeretnénk népszerűsíteni a zenéinket, ehhez persze a saját számok írásába is bele kell húznunk.

Névváltás? Úgy tudtam, hogy ez már a második nevetek. Kitől jött az ötlet, hogy ismét megváltoztassátok? Miért gondoltátok meg magatokat? Mire szeretnétek megváltoztatni?

Marci: Igen, a kezdetekkor más volt a nevünk. Egészen pontosan Breakdown, de találtunk egy másik debreceni zenekart ugyanezzel a névvel, ezért megváltoztattok Junk Food-ra. Mostanában viszont rádöbbentünk, hogy ez a név semmit nem árul el a bandáról, egyáltalán nem illik hozzánk, ezért Getrealre szeretnénk átírni.

Próbálni hol szoktatok? Milyen hangulatban telnek el? Mennyi ideig szoktatok a húrok közé csapni?

Jancsi: Általában 4-5 órán keresztül a tagoknál szoktunk próbálni; főleg Marciéknál, Lacáéknál és Andriséknál. A próbák 2-3 óra intenzív zenéléssel, a fellépések szervezésével és „csapatépítéssel” telnek.

Laca: Csapatépítés alatt értsd: Ökörködünk, beszélgetünk, vagy éppen segítünk egymásnak valamiben. Gyakran ismerőseink is eljönnek a próbáinkra. Főleg lányok, aminek persze nagyon örülünk.

A szomszédokkal szoktak problémák adódni? Mennyire tolerálják a hangerőtöket?

Marci: Volt már bőven példa, amikor átjöttek, hogy próbáljunk meg halkabban játszani.

A fellépésekre felkérnek benneteket vagy jelentkeznetek kell?

Andris: Ez teljesen változó, de általában felkínálják a lehetőséget, és ha úgy adódik, akkor élünk vele.

Mennyit szoktatok egy-egy alkalomra készülni? Nem szoktatok félni a színpadon?

Jancsi: Koncertek előtt megduplázzuk a próbák számát és teljes erőbedobással készülünk. Mivel rendesen felkészülünk, nem vagyunk lámpalázasok.

Mennyi időn át szoktak tartani a koncertek? A számlistát mi alapján állítjátok össze?

Marci: Az időtartam teljesen a szervezőktől függ, mindig megadják, hogy mennyi időt kapunk. De általában 1 órán át tartanak.

Laca: A számlistát pedig az idő függvényében állítjuk össze. Elméletileg ez is közösen szokott zajlani, mindenki megírja a saját listáját, majd egyeztetünk.

Jancsi: Gyakorlatilag úgy zajlik, hogy mindenki megírja a listáját, de Marci addig hisztizik, amíg azokat nem játsszuk, amit ő akar.

A koncerteken mekkora a nézőközönségetek? Alapjáraton mekkora a rajongótáborotok? Van esetleg célközönségetek?

Andris: Főleg az ismerősein és az iskolatársaink jönnek el a koncertekre, vagy aki éppen kíváncsi ránk. A rajongóink is főleg az ismerőseink, mert annyira nem vagyunk híresek. A zenénk pedig mindenkinek szól, mivel ezeket a számokat jórészt mindenki ismeri.

Szeretnétek tehetségkutatóban elindulni, hogy országszerte ismertek legyetek?

Marci: Egyszer indultunk már egy Unió által támogatott tehetségkutatón. A lovardában léptünk fel. Hatalmas élmény volt, és az ajándék csoki torta megkoronázta az egészet.

Az iskolában különböző események keretében már többször is hallhattunk titeket. Régóta hű hallgatóközönségetekhez tartozik a Kossuth diákserege.

Pontosan mikor léptetek fel először a gimnáziumunk falai között?

Marci: Legelőször az osztályom 8.-os mikulás buliján léptünk fel Andrissal, de azóta már több tapasztalattal rendelkezünk. Léptünk már fel utcabálon, az ifiházban, Rocksuli koncerten, a Konkában, a Kossuthban és még néhány helyen.

Mikor hallhatunk titeket legközelebb?

Andris: December 16.-án a Kossuth-gálán biztosan a fellépők között leszünk.

Más bandákkal tartjátok a kapcsolatot? Szoktatok együtt zenélni?

Laca: A Fáziskéséssel egészen jóban vagyunk, de nem igazán volt még lehetőségünk együtt zenélni vagy fellépni.

A továbbiakban szeretnétek komolyabban foglalkozni a zenéléssel?

Laca, Marci: Ha lesz rá adandó lehetőség és esetleg befutunk, akkor igen.

Jancsi: Én maximum hobbiszinten szeretnék majd zenélni a továbbiakban, mert nem tudnék rá elegendő időt szánni.

Mit gondoltok, miért tudtok ilyen jól együtt dolgozni?

Andris: Mindenképpen a barátságunk miatt. Közel is lakunk egymáshoz, igaz, hogy Jancsi kicsit messzebb, de sokszor szoktunk találkozni próbákon kívül is.

Van valami, amit még el szeretnétek mondani?

Jancsi: Esetleg a kézfogásunk. Mindegyik bandatag máshogy fog kezet egymással. Lacával például sok időbe telt kifejleszteni a tökéletes kézfogást.

Pálinkás Dóra 10.a

Bevezetés a sítáborok rejtelmeibe Barna Éva tanárnő segítségével Kinek az ötlete volt a kossuthos diákok számára szervezett sítáborok bevezetése?

Egy, már nyugdíjas testnevelő tanárunk, Inci néni (Szirtesi Györgyné) kezdte el a szervezését, majd Asbóth Endre tanár úr is bekapcsolódott.

Mióta él ez a hagyomány? Milyen helyszíneket látogattak meg eddig?

1987 óta tanítok a Kossuthban és még mindig élénken élnek az emlékezetemben a ‘88-tól ’90-ig rendezett bánkúti sítáborok.

Amikor a táborok szervezését elkezdték, még senkinek nem volt saját felszerelése, és az iskola is csak kb. 10 db (ma már igen őskorinak számító) sífelszerelést tudott a diákoknak kölcsönözni.

Ezekben a táborokban mindig családias hangulat volt. A bánkúti Justitia nevezetű szállóban csak a tanároknak tudtak külön szobát biztosítani, a fiúk és a lányok azonban egy légtérben aludtak, matracokon és hálózsákokban. A tábor nomád jellegét a zuhanyzás körülményessége adta, 5 liter, konyhában felmelegített vizet kellett beosztanunk... Ezt a zuhanyzásra felhasználható mennyiséget mindenki saját magának az 1 db, igen, egy darab „koedukált” tusolóhelyre vitte vödörben….

A jól megérdemelt vacsorát pedig mindig az aznapi ügyeletes diákcsapat főzte meg, akik mosogattak és a konyhát is kitakarították ezután. Ezt is nagyon élvezte mindenki, és a kételkedések ellenére mindig ehető ételt készítettek. Ez bizonyára ma is nagyon hangulatos lenne, valamint sokkal jobban megismerkedhetnének a táborozók, mert ez csodás lehetőséget nyújtott a közösségépítésre.

Amikor elkezdődött a kossuthos sítáborok szervezése, mindig nagyon izgultunk amiatt, hogy lesz-e hó Bánkúton. Félelmünk ezek után sajnos

beigazolódott. Miután 2 évig nem volt elég hó, kénytelenek voltunk lemondani az utazást. Új lehetőségek, sípályák után néztünk, ezért először Szlovákiába, majd Ausztriába indítottunk táborokat. Később, az utóbbi mellett azért döntöttünk, mert már alig volt különbség a szlovák és az osztrák sítábor költsége között.

Mindig ilyen népszerű volt ez a tábor? Általában hány fővel utaztak?

Magyarországon akkor terjedt el a téli sportok szeretete, amikor szabadon utazhattak az emberek külföldre, ez után egyre népszerűbbek lettek a téli sportok is. Természetesen ebben is, mint mindenben akadtak hullámvölgyek, mint például a mostani, a válsághelyzet kialakulása miatt.

Ezért vezettük be a részletfizetés lehetőségét is. Így ezzel lehetőséget kaptak azok is, akik nem tudták egyszerre kifizetni a teljes részvételi költséget. A síelés egy csodálatos, szabadban űzhető sport.

Ha valaki diákként megismerkedik vele, biztonságosan megtanul lejönni a lejtőn, az felnőttként is át tudja adni tudását akár a gyerekeinek is, és könnyebben szervezik majd meg a családi utazásukat is.

A bánkúti táborokban még csak 20-25 fős diákság vett részt. Amint egyre népszerűbb lett Magyarországon a síelés kultúrája, megnőtt a jelentkezők száma is. Szlovákiába pl. már két busszal utaztunk, amihez arányosan több kísérőtanár részvétele vált szükségessé.

Az iskolánkban szerencsére a testnevelő tanárokon kívül még jó néhányan lelkesedtek a táborozásért, sok-sok éven át eljöttek velünk Szegedi Ervin, Új Imre és Miklósvölgyi Miklós tanár úr, majd Debreceni Lajos tanár úr is.

Titkó Judit és Icsu Beáta tanárnő is

csatlakoztak hozzánk, hogy megtapasztalhassák a sítúrák élményeit. Néhány évvel ezelőtt a jelentkezők száma már meghaladta a 100-at, ezért a tradicionális tábor mellett Asbóth Endre tanár úr a 7., 8. és 9. évfolyam számára is indított tábort, ami hasonló sikerekkel működik.

Az érdeklődők számára elmesélte tanárnő azt is, hogy lényegében mi a napi rutinja egy ilyen tábornak, valamint megemlítette, hogy idén egy már bevált, 4 csillagos szállodában fognak megszállni, ahol szauna és uszoda is található, így még jobban ki tudják majd pihenni a táborozók a napi fáradalmakat. És hogyan láttam én, milyen élményekkel lettem gazdagabb, mint kezdő síelő?

Az első nap természetesen az igen fárasztó utazással, a szállás elfoglalásával és a kihagyhatatlan balesetvédelmi előadással telik el. A másnap reggeli koránkelés bizonyára minden táborozót és kísérőtanárt megvisel, de mégis kisebb izgalommal készülődik mindenki a síeléshez. Reggeli után utazás a sípályához, csoportbeosztás. Én kezdőként kicsit tartottam a síeléstől, de nem véletlenül. Ami olyan egyszerűnek tűnt még előző esti eligazításnál, az most hirtelen bonyolulttá vált: Hogy is van ez a csatolás? Miért kell megigazítani a meggyűrődött zoknit a sícipőben?

Miért nem a hegy felé kell fordulnom, mikor a völgy elsőre sokkal biztatóbb közelségben (vagy messzeségben) van?

Mi az az az esésvonal? (Először azt hittem, az a legegyszerűbb válasz az,

hogy az éppen elesni készülő testem és a föld közötti távolság, de NEM!) Hogy a felvonó nem kényelmes karosszék és akkor is kidob, ha te nem akarsz kiszállni?

Hogy a síbotot nem vészfékre használjuk? Elmondhatom, hogy az itt felsorolt problémák ellenére minden kezdő ügyesen vette az akadályokat. A délelőttök síeléssel (nekünk legalábbis valami hasonlóval) teltek el, majd ebédelhettünk a kifejezetten hangulatos hüttékben. Az első napon a hüttéhez való lejutás sem volt egyszerű, de megérte a fáradtságot.

Nagyon hangulatos hely volt (és a gőzgombóc is kifejezetten jobban esett, mint itthon). Ez után újra gyönyörködhettünk (jó néhány esés és kék folt megszerzése közben) a csodás alpesi tájban. Délután 4 óra volt az utolsó lesiklás megjelölt ideje.

Természetesen más iskolai csoportok is akkor érkeztek a kabinos lifthez. Így harcoltunk kellett a pontos érkezésért, mivel fél 5-kor már mindenkinek a busznál kellett várakoznia.

Izgalommal töltött el bennünket a várakozás is, vajon ma ki síelt le egy másik faluba, új hegyi ösvények felfedezése közben?

A szállóba visszaérkezvén, néha-néha elmehettünk a boltba, ezek után vacsoráztunk, majd elkezdődött a küzdelem a meleg vízért. Ezt követően kipihentük magunkat, majd ismét belevághattunk az éjszakába. Á nem, itt senki ne gondoljon semmi rosszra, minthogy egyik kossuthos diáknak sem jutott eszébe a kártyázáson és barkóbázáson kívül más esti elfoglaltságot keresni.

Természetesen 11-kor mindenki-egyéb unszolások nélkül- ágyba vonult, ezért nem is volt szükséges a tanároknak éjfél után ellenőrizgetni. A következő napok is hasonlóan teltek, leszámítva azt, hogy már önállóan (de nem egyedül!) le „tudtunk síelni” akár már egy középhaladó pályán is. Az utolsó este sor került arra is, amit szerintem egyik újonnan, a táborhoz szegődő diák sem várt: az AVATÓ. Ami nem más, mint a 12.-es diákok „örömmel összeállított programja”

az újoncoknak. Emlékeim szerint már kevésbé vidáman, de kötelező jelleggel túlestünk a - kívülről igen viccesnek és szórakoztatónak tűnő- feladatokon. Csak annyit tudok ajánlani az idei újoncoknak, hogy készüljenek fel minden eshetőségre, de ne higgyék azt, hogy még így sem fogja őket meglepetés érni.

A fényképeket Barna Éva tanárnőnek és Nádasni Panna, 10.b osztályos tanulónak köszönhetjük az interjút készítette Pálinkás Dóra, 10.a

Mert sütni jó!

Gimnáziumunk konyhai életének felpezsdítése érdekében „sütihadjáratot” indítottunk, méghozzá Sipos Alexandra 12.D osztályos tanuló közreműködésével.

Hány éves voltál, amikor először fakanalat ragadtál? Ki segített az első sütemények elkészítésében?

Mikor még kicsi voltam sokszor segítettem anyukámnak, tulajdonképpen tőle tanultam az alapokat. 13 évesen már önállóan is készítettem sütiket és azóta mondhatjuk, hogy én „uralom a konyhát a sütés terén”.

Már említetted, hogy anyukád vezetett be a torták világába, a recepteket is tőle tanultad?

Igen, tőle is. A mi családunk elég édesszájú, így vannak régi jól bevált receptjeink. Viszont a receptek 70%-a a netről származik, amiken persze mindig változtatok, kísérletezgetek velük.

Mikor jut időd sütögetni, hiszen tizenkettedikes vagy és ez számotokra egy elég zsúfolt időszak?

Igen, igyekszem kéthetente legalább egyszer időt szakítani rá, bár ez nem mindig sikerül!

Régebben sokkal gyakrabban sütöttem, most sajnos csak ennyire van időm!

Van külföldi vagy magyar cukrász vagy szakács, akire felnézel?

Például Julia Childot, a róla készült film (Julie & Julia - Két nő, egy recept) megnézése után csodálni kezdtem. Miután megnéztem a filmet elkezdtem gyorsan recepteket keresgélni, de sajnos nem sok sütit találtam, viszont a csokis mandulatortája megfogott. Pierre Hermé-nek szintén fantasztikus receptjei vannak, ő francia cukrász. Rá az interneten találtam. Az is tiszteletre méltó, hogy egy - nem éppen könnyű viselkedéséről híres- focistából, mint Gordon Ramsay ilyen tehetséges szakács lett. Magyarok közül Bereznay Tamás süteményes könyve van meg, melyből nagyon sok finomat sütöttem, nagyon szeretem az ő receptjeit is!

Esetleg van olyan TV műsor, amit nyomon követsz?

Néha, ha van időm és sikerül elcsípnem, valamelyik csatornán szoktak adni hétvégenként egy tortakészítő műsort. Talán Esküvői Tortacsodák a címe. Azt szívesen megnézem.

Láttam, hogy már elég régóta blogolsz. Honnan jött az ötlet, hogy elkezd?

Az ismerőseim gyakran kérdezgették a sütik receptjeit és mivel gyakran változtatok a rajtuk így tavaly augusztusban elkezdtem blogot vezetni, ahová mindig feltöltöm az új sütemények receptjeit képekkel együtt. Így bárki elolvashatja és elkészítheti őket!

http://www.sutni-jo.blogspot.hu/

Rengeteg süteményt készítettél már, van abszolút kedvenced közülük?

Hogy van-e kedvenc sütim? Igazából ez eléggé a hangulatomtól függ. Ha mégis választanom kellene, talán a sajttorta vagy a szufflé.

Későbbiekben tervezel a sütögetéssel komolyabban foglalkozni? Esetleg ebben az irányban tanulsz tovább?

Mindig is nagy álmom volt és lesz is, hogy egyszer nyithassak egy cukrászdát, azonban nem ebben az irányban folytatom tanulmányaimat.

Szandi ajánlata:

Málnás sajttorta

Bujdosó Réka 10.a Pálinkás Dóra 10.a

HAGYATÉK AZ UTÓKORNAK -avagyTanári aranyköpések kézikönyve

„Ne nézz rám, mert hidd el, én már annyi mindent láttam, hogy nem rezdül meg az arcom!”

Kiss Gabriella Tanárnő

„Mit ígértem nektek tavaly év végén? Azt, amit Churchill: vért, verítéket, könnyeket.”

Kiss Gabriella Tanárnő

„Szent Péter old és köt… Meg majd Isten, ha face to face.

Kiss Gabriella Tanárnő

„Lesz egy felelő, aki beszámol ezekről a dögökről.”

Krakomperger Zsolt Tanár Úr

„Van-e sérült köztetek? –egy osztálytárs jelentkezik - Ja fizikailag értem.

Na jó csak vicceltem :P” Új Imre Tanár Úr

„A gyűjtögetést a nők és kleptomániásak végezték.” Új Imre Tanár Úr

„ - Na hányast adjak én neked?

- Hármast?

- Igen hármast…..AZTADOM(.com:D)” Buda Andrásné Tanárnő

„Néhány emberke, akinek ma kellett volna dolgozatot írnia, ott állt a tanári előtt és széles nyelvcsapkodásokkal, kiéhezve vártak. Majd amikor odaértem, egyszerre elkezdték mondani, hogy: Nem-e lehetne-e… E-e-e” Fazekasné Kovács Judit Tanárnő

„- Menj és mosd le azt a firkát a kezedről!

- De nem akarom…

- Nem a karod .. a kezed!”

Fazekasné Kovács Judit Tanárnő

„- Tanárnő! Hogy van az, hogy -val,-vel?

- Mit. - De hogy van?

- Mit. - De tessék már elmondani!!

- Mondom… MIT!” Fazekasné Kovács Judit Tanárnő

„Jegyek magyarázata: 5 – Aki mindig mindent jól tud.

4 – Aki mindig mindent tud.

3 – Aki mindent tud.

2 – Aki tud.

1 – Aki nem tud.”

Bíró Lajos Tanár Úr

Antal Sára 10.c Varga Dóra 10.c

Lili novemberi könyvajánlója: Novemberre Richelle Mead "Vámpírakadémia" ( "Vampire Academy" ) című sorozatát ajánlom az érdeklődő olvasóknak.

Néhány szó az írónőről: Richelle Mead Michingangben született 1976-ban november 12-én. Mielőtt író vált volna belőle több pályán is kipróbálta magát. Elsőként a Michigani Egyetemen bölcsészként végzett, ezt követően a Nyugat-Michigani Egyetemen diplomázott összehasonlító vallástanból, végül pedig tanári diplomát szerzett a Washingtoni Egyetemen. Mindig is érdekelte őt a különféle népek hagyományai, mitológiája.

A könyről: szerintem az egyik legérdekesebb és legfordulatosabb mű, amit valaha olvastam. A "Vámpírakadémia" amint megjelent, azonnal a sikerlisták élén landolt. A könyvnek 6 része van és mind meg is jelent magyarulFarkas Veronika fordításában. Azonban az utolsó könyv végére érve is maradnak elvarratlan szálak, ezért a könyvsorozatnak van folytatása, szintén ettől az írónőtől. Ez a Vérvonalak ( "Bloodlines" ) című könyvsorozat, aminek még csak az első része jelent meg magyarul. Ha lehet ez még izgalmasabb, érdekesebb, mint az előző könyvek.

A cselekményről: A sorozat eseményeit a főszereplő lány, Rose Hathaway szemszögéből látjuk. Rose egy dampyr (emberek és morák utóda), akit legjobb barátnőjével egy főnemesi morával ( mágiával bíró vámpír, aki nem öli meg az áldozatait vérivás közben), egyben családja utolsó leszármazottjával -, Vaszilisza (Lissa) Dragomirral együtt két év bujkálás után elfognak és visszavisznek a Szent Vlagyimir Akadémiára. A Montana mélyén megbúvó akadémiában dampyrokat és morákat képeznek ki. Az előbbieket arra, hogy megvédjék a morákat a vérszomjas strigáktól (gonosz, élőhalott vámpírok, akik megölik az áldozataikat vérivás közben), az utóbbiakat pedig arra, hogy hogyan viselkedjenek és mit, hogy tegyenek majd a nagyvilágban. Azonban az Akadémia vaskapuin belül sem veszélytelen az élet: Liss különleges mágikus képessége és egy gonosz mora szervezkedése legalább annyira megkeserítik a mindennapjaikat, mint a mindkettőjüket megkísértő tiltott szerelem...

Szentkirályi Lili

Nagy testamentum Írta: Simon Bálint ©

Harmadik felvonás, mely lezárja a balladát "Fagyos mezőkön birkóztam a széllel, ruhám csupán egy fügefalevél, mi sem tisztább számomra, mint az éjjel, mi sem sötétebb nékem, mint a dél.

A matrózkocsmák mélyén felzokogtam, ahogy a temetőkben nevetek, enyém csak az, amit a sárba dobtam, s mindent megöltem, amit szeretek.

Fehér derével lángveres hajamra s halántékomra már az ősz feküdt, s így megyek, fütyülve egymagamban, megáldva és leköpve mindenütt."

(Faludy-Villon:Ballada a senki fiáról)

Első szín Üres, sötét tér, csak a hold világít. Középen egy utcai lámpa, Collin és Ythier lógnak rajta.

Lámpagyújtogató: (a fejét rázza, miközben az akasztottakat nézi, a kezében gyertyák) Ember ne ölj, én megmondtam!

Anguis: (megjelenik) Azt is mondtad nekik, hogy ne lopjanak!

Lámpagyújtogató: Szép kis mester vagy te, ha csak ennyire törődsz a többi tanítványoddal is, mint ezzel a két jómadárral.

Anguis: Hidd el, megdolgoztam én a magiszteri címért. Ők ott, fönn a szárítón túl mohók voltak, nem hallgattak rám. Drága volt a tanulság.

Lámpagyújtogató: Hogy hívták őket?

Anguis: Mit érdekel az téged? Csak egy zsebtolvaj és egy rablógyilkos! Igazán szokatlan ilyesféléket látni bokázni, főleg manapság... egyébként az egyik Collin volt Cayeux-ből, a

másikat meg Ythiernek keresztelték a papjaid.

Lámpagyújtogató: Jó, jó, nem azért kérdeztem, hogy ennyire megsértődj.

Anguis: Csak nem szeretem, amikor beleszólsz a hatáskörömbe.

Lámpagyújtogató: Alapjában véve te csinálod ezt az enyémmel.

Anguis: Mert nekem ez a dolgom. Vádolni és kételkedni.

Lámpagyújtogató: Igen? Csak ennyi? Akkor minek nyúltad le a könyvet?

Anguis: Nyugodj meg, vissza fogom adni, ha eljön az ideje.

Lámpagyújtogató: Nem maradhat sokáig nálad...

Anguis: Hamarosan visszaadom, tudod, mennyire utálom, ha folyton nyaggatsz valami miatt.

Különben is, előbb add meg a doboz pipadohányt, amit a múltkor ígértél. Geyer halott.

Frundsberg úton van, szóval nemsokára Detre is követi az elődjét. Megint minden úgy lesz, mint régen. Az ítéleteket a te nevedben fogják hozni, nem a nép nevében.

Lámpagyújtogató: Nem gondolod, hogy egy icike-picikét máshogy tetted a dolgodat, mint ahogy kértem?

Anguis: Az eredmény ugyanaz lett.

Lámpagyújtogató: Egyáltalán nem. Nem az volt a lényeg, hogy kinyírd Geyert meg a többieket, hanem hogy kicsit lecsillapítsd a dolgokat. Erre te még jobban fölkavartad őket.

Pestis, rablóbandák, újabb kivégzések a főtéren... Kinek jó ez?

Anguis: Ez Geyer előtt is így ment, még a császár idejében is.

Lámpagyújtogató: Ismerem a nagy elméleted. Sokszor mondtad már, hogy minden kor szinte ugyanolyan, és hogy az ember is tulajdonképpen állandó, nem változik. Lényegében ebben igazad van, de...

Anguis: Akkor meg mi bajod?

Lámpagyújtogató: Végighallgatnál? Tudom, hogy élvezed, hogy bárkit elragadhatsz, de ha észrevetted volna, ez már rég nem a te diadalod.

Anguis: Akkor kié volna? Táncoltam a császárral, a hercegekkel, a fél klérussal, az eretnekekkel, a gazdag polgárokkal, a szegény csavargókkal, a legszebb szüzekkel és legromlottabb kurvákkal, a legnagyobb tudósokkal és a bolondokkal egyaránt.

Lámpagyújtogató: Éppen ezért lett ez a kor más, mint a többi. Ilyen ritkán történik, vagy hatszáz évente egyetlenegyszer. Mindig a legsiralmasabb pillanatban. Ha mindegy, hogy ki a bolond és ki a bölcs, ha szinte lényegtelen, hogy ki a koldus, vagy a császár.

Anguis: Mert mi az a szokatlan, ami most történt?

Lámpagyújtogató: Nincs állam, nincs hatalom. Anarchia van. Semmi sem biztos lenn a földön, és fönn az égben az emberek számára. Éppen ezért jobban érdekli őket az élet, mint a halál. Nem félnek tőled. Megszoktak már, nem vagy félelmetes. Kiröhögnek. A földi boldogulás érdekli őket, és nem a mennyek országa. Nincsenek uraik, mert előtted mind egyenlők. És ettől nem hogy elborzadnának, hanem még örülnek is neki! Majálisokat rendeznek a temetőkben, és a templomaik falára festik, ahogy mindenféle rendű és rangú emberekkel táncolsz. A menet élén mindig a császárt, a királyt, a herceget, vagy a pápát vezeted! Milyen cinikusok lettek! Kutyák most, hozzád hasonlóan! Törvényeik sincsenek, mert teljesen feleslegessé váltak! Ha életben akarnak maradni, ölnek, lopnak, és minden gyalázatot elkövetnek a megbánás legkisebb jelének tanúsítása nélkül! Sőt, mindezt jogosnak érzik! Az egész világ önmaga ellen lázad! Ahogy az illik, meg is hasonult önmagával. Valami

furcsa forradalom kezdődött. A csontok és a kutyák forradalma.

Anguis: És mindezt csak én nem vettem volna észre?

Lámpagyújtogató: Jaj, ne csináld már. A teljes teológiakar a kocsmában ül a tórum helyett, és tolvajkagylót visel a keresztet fölcserélve mellén. A boltok üresek, a börtönök tömve vannak. A piactérre emeletes bitófát ácsoltak, és gaztetteik szerint kötik magasabbra az elítélteket. A nép pedig nemhogy megrettenne, hanem egyszerűen mulatságosnak találja ezt a groteszk grafikont, ahol a lemetélt fülű, varjaktól fekete, oszló hullák forognak a szélben.

Elhoztad a földre a poklot. Szerinted mindez jól van így?

Anguis: A kripták fehérlő csontjaiból, és a bitófák barna tetemeiből születik újra az emberi nem, kínok és kétségek között. A gótikus katedrálisok szürkén merev királyszobrait fölváltják a fedetlen keblű nők a színes freskókon, és a pusztulás közepette először jut eszébe pár gondolkodónak, hogy talán nem ő a világ közepe.

Lámpagyújtogató: Ezek szerint megdőlt az elméleted. Az ember megváltozott.

Anguis: Bár így lenne, de sajnos ez nem ilyen egyszerű. Csak a díszlet változik meg. Az a sok tudás és szenvedés, amit a fekete halál képében hoztam, mindössze ennyire volt képes.

Csak aratni, szántani nem.

Lámpagyújtogató: Félmunkát végeztél. Ennyi volna a nagy újjászületés?

Anguis: Mégis mire számítottál? Föltalálják újra a régi korok összes bálványát, és minden korok összes emberét újszerűnek, a sajátjuknak tekintik. A túlfűtött vágyuk ezért marad olyan üres. A régi hibákat és erényeket fogják megint elkövetni. Visszatapsolják az összes gyilkost.

Szép új világ.

Lámpagyújtogató: Vén szofista. A lekicsinylő hozzáállásod visszataszít.

Anguis: Nekem legalább van filozófiám.

Lámpagyújtogató: Ne legyél erre annyira büszke. Attól, hogy nem alacsonyodtam le odáig, mint a kígyó, aki lábak nélkül kúszott a mocsokban, én is beszéltem Ádámmal. Te most is ezt teszed. A fertőben csúszkálsz, és nem bírsz hallgatni.

Anguis: Igen, én legalább beszélek az emberekkel, és értem a szenvedéseiket... nem úgy, mint te, aki csak gyújtogatja a lámpáit, és nem törődik velük.

Lámpagyújtogató: Az előbb jártál a Golgotán. Az egy elég egyértelmű üzenet volt nekik.

Akinek van füle, az meghallja.

Anguis: Csak három szerencsétlent láttam a kereszten. Amelyiket középen szögezték föl, ugyanúgy meghalt, mint a másik kettő. Kérte, hogy vedd el tőle a kelyhet, de te nem hallgattad meg imáit. Az utolsó szavaival is érted kiáltott, miért hagytad el. Mintha az egész emberiség kétségbeesett kiáltását hallottam volna arról a keresztről. Látod itt ezt a kettőt?

(Ythierre és Collinra mutat) Az egyik káromkodott, amikor megfeszült a kötél, a másiknak könny volt a szemében, de nem a megbánás, hanem a konyak csalta oda. Mit számít az már.

Halottak. Halottak, érted? Leveszik őket, és ha valami szenteskedő lélek megszánja őket, lepelbe varrják a két tetemet, és a kereszteletlenek temetőjében kaparják el. A sár alá. A sár alá, ahonnan nem térhetnek vissza! Úgy, mint a názáreti ács fia!

Lámpagyújtogató: Nem érted a titkot, vagy csak nem akarod érteni. Pedig mindenki előtt ott a lehetőség.

Anguis: Ők éltek is vele! (Collin és Ythier tetemére mutat, majd dühösen el) Amennyiben a mű felkeltette érdeklődésedet, az alábbi linken eléred a teljes művet: http://actadekossuth.blog.hu/

Szerkesztők: Bujdosó Réka Gulyás Gréta Hacsi Ágnes Nagy Zsófia Pálinkás Dóra Tóth Imola Új Eszter Dorottya Antal Sára Biri Tímea Féki Zsuzsanna Gönczi Annamária Kerekes Regina Nemes Barbara Papp Eszter Varga Dóra Matkó Nikolett Biri Tímea Szentkirályi Lili

Felelős szerkesztő: Dr. Kiss Gabriella PhD

Technikai szerkesztő: Tippan Elizabet

Grafikus: Mezei Sándor

Irodalmi szerkesztő: Simon Bálint