Acta DE Kossuth V1 by Acta de Kossuth

Acta DE Kossuth

Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának iskolaújsága

1. Iskolánkban történt o Fecskehét o Aranyfakanál o Látogatás a reptérre o Tudós és Iskola o Új tanárok 2. Ünnep o Október 23 o Kossuth-nap 3. Büszkeségeink o Sziki Virág o Bolyai Matematika verseny 4. Recept

Acta DE Kossuth

V/1 szám 2017.11.12.

Acta DE Kossuth

Fecskehét

Fecskehét Az iskolakezdés eljövetele idén is magával hozta a Kossuth Gimnázium számára legendás fecskehetet. Ezt az eseményt minden évben szinte több száz diák várja; az újonc fecskék mellett azok a tanulók is, akik keresztszülőkként akarják elősegíteni a hét gördülékenységét. Idén is több olyan keresztszülőcsapat volt, akik már nyár óta várták, hogy jelentkezhessenek a feladatra. A sok móka ellenére, a fecskehétbe rengeteg mennyiségű energia van belefektetve a zsűrik, a fecskék és a keresztszülők részéről egyaránt. Egyik feladat a fecskehét napjainak témájának kitalálása, melynek egyik része már hagyományosan ugyanaz, másik része pedig évről évre kicserélődik. Idén is hétfőn a katonanappal kezdtünk, ami már évek óta kossuthos szokás. Keddre a „gengszter" nap jutott, pontosabban, a nap fő témája a maffia és a keresztapa filmek voltak. Szerdán korán kezdődött a nap; hatra az iskolában kellett lennie az öt fecskeosztálynak és reggelivel várnia az osztályról osztályra benéző zsűriket a pizsamanap alkalmából. Ezt követően csütörtökre esett a „nemzetiség“ nap (az osztályok nemzetiségei: török, mexikói, indiai, japán, német). Aznap az öt végzős osztályt megvendégelték a fecskék a hosszúszünetben. Péntekre a mesenap jutott: öt rajzfilm szereplőinek kellett beöltözniük a fecskéknek (a mesék: Hupikék törpikék, Szépség és a szörnyeteg, Micimackó, Shrek, Toy Story). Délután sorversennyel és a táncbemutatóval zárult a fecskehét. Viszont kik azok, akik emögött a fantasztikus hét mögött állnak? Az Acta de Kossuth feltett pár kérdést azoknak a diákoknak, akik keresztszülőkként beleláttak a fecskehét hátterébe. A 7.H osztályt Kaszás Zsófia, a 9.D osztályt Hermeczi András és a 9.NY osztályt Szatmári Anna képviselte ebben az interjúban. 1. Az első kérdés az lenne, hogy mikor gondoltatok először arra, hogy részt szeretnétek venni ebben az eseményben és hogy alakult ki a csapat, akivel dolgoztatok a hét alatt (gondolva itt a többi keresztszülőre és a segítőkre)? Kaszás Zsófia: Először hetedikes koromban, miután számomra is óriási élményt jelentett a fecskehét. Már akkor éreztem magamban olyan ambíciót, hogy szeretnék másokat is hasonló élményekhez juttatni. Ez az évek során csak erősödött bennem. Számomra egyértelmű volt, hogy a szűk baráti kör segítségével, mindenre képesek vagyunk. Hermeczi András: Tavaly én már részt vettem a fecskehéten, igaz nem keresztszülő, csak segítő voltam, és nagyon jól éreztem magam. Ezért a legjobb haverommal, Kovács Mátéval beszéltük a nyáron, hogy király lenne, ha idén mi is kapnánk egy osztályt. Eleinte csak ketten voltunk, aztán beavattunk még néhány közeli barátot/barátnőt. Tehát a csapat lényegében egy eléggé szűk körű baráti társaságból alakult ki egy nyári estén. Szatmári Anna: Nekem már akkor nagyon fontos volt ez az egész, mikor én voltam fecske hetedikesként, mert a keresztszüleink akkor nem tettek meg mindent a mi osztályunkért. Így én, ahogy csak lehetett, beszálltam ebbe az egészbe. Két éve segítő voltam, tavaly keresztszülő és idén utoljára is vállaltam egy osztályt, mert imádom ezt csinálni, foglalkozni a gyerekekkel, táncot kitalálni, beöltözni, szervezkedni, egyszóval mindent. A csapatunk úgy alakult ki, hogy a legjobb barátnőmmel nyáron megbeszéltük, hogy szeretnénk osztályt vállalni és már akkor kialakulóban voltak a keresztszülőcsapatok, amiknek egyébként szinte minden tagja egy baráti társaságból került ki. Kiderült, hogy későn kezdtünk gondolkozni ezen és két 9-es osztálynak már teljesen megvolt a keresztszülőcsapata. A harmadik osztályhoz akkor még csak ketten akartak menni, így megbeszéltük, hogy együtt elvállaljuk őket, illetve még két nagyon jó barátnőnket is megkértük, hogy csatlakozzanak. 2

Acta DE Kossuth

Fecskehét

2. Mi bizonyult a legnehezebbnek a hét alatt, melyik feladat vett igénybe több energiát, mint gondoltátok volna? K. Zs.: Legfontosabb és legnehezebb feladat számunkra az osztály összekovácsolása és, hogy mindenki egyformán vegye ki a részét a feladatokból. H. A.: Ez egy jó kérdést. A táncon kívül, talán nem is volt olyan feladat, amivel nehezebb lett volna megbirkózni. Hiszen egy amúgy is fárasztó tanítási nap után még 1-2 órás „táncóra” még jobban kimeríti az embert. Szóval, véleményem szerint a tánc volt az a feladat, ami a legtöbb energiát igényelte, de teljes mértékben megérte. Sz. A.: A legnehezebb feladat a tánc volt, mivel több, mint 30 embernek megtanítani egy 4-5 perces műsort, úgy, hogy pár embert leszámítva nincs táncos az osztályban, nagyon nehéz. Abból a szempontból is, hogy ennyi embernél a figyelmet és a fegyelmet megtartani szinte lehetetlen, így ezekkel ment el a legtöbb energia a két hét alatt. 3. A fecskeosztályok közösségének kialakulása a legfontosabb a fecskehétben. Mit gondoltok, ez mennyire volt sikeres a ti esetetekben? K. Zs.: A munkánk és a befektetett energiánk meghozta a gyümölcsét, de ez a fecskék nyitottsága és “repülni” vágyása nélkül nem jöhetett volna létre. H. A.: Szerintem ez abszolút sikerült, az osztályon belül biztos és szerintem az évfolyamok közt is folyamatban van a "kossuthos" kapocs kialakulása. Sz. A.: A mi osztályunk tagjai egytől egyig nagyon aranyosak, kedvesek és hatalmas szívük van. Ebből adódóan könnyű dolgunk volt abban, hogy összekovácsoljuk őket. Nagyon összetartó osztály lett belőlük, ahol mindenki figyel a másikra. 4. Minden évben más témákat talál ki a DÖK a fecskehét napjaira. Mennyire vagytok megelégedve az idei napokkal? K. Zs.: Maximálisan meg vagyok elégedve és a DÖK munkájával is. H. A.: Nagyon jó volt a hét összeállítása. Személyes kedvencem a mese nap volt, hisz itt mutatkozik meg igazán, hogy ki mennyire kreatív. Sz. A.: Szerintem a témák idén is, mint mindig, nagyon jók voltak, mindegyikhez szuper ötleteket tudtunk kitalálni, egyedül azzal volt szerintem probléma, hogy több feladatra, amire előzetes felkészülés kellett, kevés időt kaptunk, így nem mindig tudtuk a legjobbat kihozni magunkbol. 5. A tánc kitalálása egy nagyon bonyolult és hosszú folyamat, ami úgy gondolom a legtöbb türelmet és odafigyelést igényli. A ti esetetekben ennek a lebonyolítása, hogy történt meg? K. Zs.: Nem volt egyszerű, folyamatosan csiszolódott. Több összeülést és megbeszélést vett igénybe, nekünk keresztszülők részéről is és a fecskék részéről is. H. A.: A zenéket a keresztszülőkkel közösen választottuk ki és egy lelkes, tehetséges csapattagunk, Gergely Rebeka tanította be a koreográfiát a kicsiknek, amelyben a kicsik és a keresztszülők ötletei egyaránt szerepeltek. A fecskék figyelmesek voltak és beleadtak mindent.

Acta DE Kossuth

Fecskehét

Sz. A.: Igen, ahogy már említettem, ezzel volt a legtöbb probléma, de a minden napos, több órás próbákkal, néha egy-egy keményebb fegyelmezéssel össze tudtuk hozni. A hat fős csapatunkból ketten találtuk ki és tanítottuk meg a táncot, bár voltak benne részek, amiket egy-egy fecske hozott, de nagyon jól bele tudtuk építeni a műsorba. A show elemeket pedig közösen, mindenki ötleteit figyelembe véve raktuk össze. 6. Mennyire vagytok megelégedve a fecskehét eredményével? K. Zs.: Úgy gondolom, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk és a maximumot hoztuk ki belőle. Nagyon örülök neki, hihetetlenül büszke vagyok rájuk, mert nagyon sokat dolgoztak az eredményért. H. A.: Teljesen meg vagyok elégedve a fecskéimmel, fantasztikusan teljesítettek és nagyon büszke vagyok rájuk. Sz. A.: Van bennem egy kis csalódottság, amiért ennyi munka után csak a második helyet tudtuk elérni. Ellenben az osztállyal 100%-osan elégedett vagyok, mindent megtettek, lelkesek voltak, élveztek az egész hetet és szerintem ez a legfontosabb. 7. Van bármi, amit megváltoztatnátok, vagy másképp csinálnátok? K. Zs.: Nyilván később sokkal okosabb az ember es tudnánk változtatni rengeteg dolgon, de számomra/számunkra így is tökéletesen telt el a felkészülési hét, majd a fecskehét. H. A.: Nincs, így volt tökéletes ez a hét. Minden baromságot és feladatot beleértve. Sz. A.: Igazából nem nagyon változtatnék semmit, esetleg azt, hogy hamarabb fejezzük be a táncot, mert eléggé az utolsó pillanatban lett kész. 8. Így visszanézve, ajánlanátok ezt a feladatot másnak is? K. Zs.: Egyértelműen mindenkinek ajánlom ezt a feladatot, aki lát magában elég ambíciót és szervezőképességet ahhoz, hogy végigcsinálja. Életünk egyik legtökéletesebb hete volt és bár igaz, hogy egy kis korkülönbség van közöttünk keresztszülők és a fecskék között, de nagyon erős barátságot alakítottunk ki velük, és a sok nevetés, boldog pillanatok és a hét által nyert boldogságuk minden energiát és erőfeszítést megért. H. A.: Persze, szerintem ez a hét egy hatalmas és emlékezetes dolog az új diákok életében és, aki teheti, próbálja ki, mert megéri a fáradtságot, hiszen nem csak a fecskék, hanem a keresztszülők is vadonatúj élményeket szereznek, amikből rengeteget lehet tanulni és nagyon jó érzés visszaemlékezni rájuk. Sz. A.: Egyértelműen ajánlom másoknak is a keresztszülőséget, de ha valaki rászánja magát, akkor ebbe a két hétbe minden idejét és energiáját bele kell fektetnie, mert ha nem ad bele mindent a keresztszülő, akkor az erős osztályközösség kialakulását, a rendes „kossuthos” beilleszkedést és a fecskehét varázsát veszi el az osztályától. 12-ben semmiképp, de már szerintem 11-ben sem ajánlott elvállalni ezt, mert 11-től bejönnek a faktok és elég nehéz ennyi feladat mellett mindenre készülni. Ennek ellenére én 11-esként egy pillanatra sem bántam meg, hogy belementem ebbe, de nem ajánlom olyannak, aki nem tudja ezt a sok munkát bevállalni.

Acta DE Kossuth

Fecskehét

9. Melyik pillanat volt a legemlékezetesebb számotokra, valami olyasmi, amire több év után is szívesen megemlékezik szerintetek mindenki a fecskeosztályból? K. Zs.: Nehéz lenne kiválasztani egyetlen egy pillanatot. Annyira sok jó élmény ért minket, hogy őszintén nem tudnék választani. Nagyon remélem, hogy mindenki örömmel fog visszagondolni erre az egész hétre a későbbiekben is! H. A.: Szerintem az egész hétre szívesen emlékeznek majd vissza a srácok, de a legjobb pillanat, amikor kimondták, hogy: "A nyertes osztály, a 9.D!". Mi, keresztszülők is ugráltunk és ordibáltunk örömünkben. Nemhogy a kicsik, ölelgették egymást, volt, aki sírva fakadt, ugráltak és ordibáltak ők is. Szóval, ez a hét számukra és számunkra abszolút pozitív élmény volt. Sz. A.: Én szinte minden velük töltött időre szívesen emlékszem vissza, és szerintem ezzel mindenki így van a fecskék közül is. Viszont, ha ki kellene választanom a legjobb pillanatot, akkor azt mondanám, amikor az eredményhirdetés után mindenki mindenkit megölelgetett és annyi köszönetet kaptunk a gyerekektől, mint még soha. Az alábbi linkeken megtekinthető a 7.H, a 7.R, a 9.D és a 9.Ny osztály fecsketánca: https://www.youtube.com/watch?v=r_8V1fZ-SCY (7.H) https://www.youtube.com/watch?v=PJ501Imxn8A (7.R) https://www.youtube.com/watch?v=gOic9x8bOGo (9.D) https://www.youtube.com/watch?v=qn_b6K8EwF8 (9.Ny) Készítette: Simon Zsófia

Acta DE Kossuth

Aranyfakanál

Aranyfakanál főzőverseny Vágó Rebeka: Ki segített kitalálni a versenyt, és miben volt Tanár úr segítségére? Asbóth Endre: Például Jimmy bácsi volt, aki a nevét adta, ő mondta, hogy legyen Aranyfakanál. Én azt mondtam, hogy ez zöldség és aztán rájöttem, hogy zseniális ötlet, tehát a nevét például ő adta. V.R.: És maga az ötlet , hogy főzőverseny legyen az honnan jött? A.E.: Az úgy jött, hogy a táboraimban főleg a vándortáborokban, amiket a Tiszán csináltam muszáj volt főzni, és ott főzögettünkfőzögettünk és egyszer csak megmaradt a főzés tehát szerintem maga a főzés a vándortáborokból jött. V.R.: Idén még lesz Aranyfakanál? A.E.: Lesz, igen majd nyáron. Általában egyet vagy kettőt tartunk, de most úgy gondoltam, hogy ez nem volt túl sikeres. Én ezt sikertelenségnek gondolom, hogy itt 50-60 ember volt, mert én azt szeretném, hogy 140-en legyenek tehát legalább az iskola 10%-a legyen már itt az pedig 86 ember és annyi nem volt. V.R.: Tanár úr szerint ez hozzájárul valamivel az iskola közösségéhez? Ha igen mivel? A.E. : Hogy hozzájárul vagy nem, azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy ha a diákokat közös ˝területre˝ visszük, közös feladatokat kapnak akkor az mindenképp elképesztően nagy dolog. Én úgy gondolom, hogy a diákok önmagukkal való találkozása, szembesülése, emberi tulajdonságainak a dolgai azok nagyon jól kijönnek, amikor ilyen van. Lesz, aki szívéjes lesz és lesz, aki kedélyes és lesz, aki háttérbe fog szorulni, mert neki nincs meg a megfelelő tulajdonsága. Úgyhogy én azt mondom, hogy ez nagyon fontos. V.R.: Tanár úrnak mi volt a fő célja ezzel a versennyel? A.E.: Egyrészt a gasztrovilágban vagy gasztroéletben fontos, hogy megtanuljanak az emberek főzni, mert az ilyen típusú főzések a főzésen túl egy közösségi szellemet is kialakítanak. Van benne egy logisztika megszervezni, hogy milyen kaja legyen, mikor ki hozza, mit hozzon, merre hozza tehát igazából ez a főzés sokrétű feladat. Amikor egy diákcsapat jelentkezik ilyenre, akkor nem csak a főzőversenyen vesz részt, hanem előtte megbeszélik, hogyan csinálják meg egyebek. Itt azért szerintem ez sokkal hosszabb folyamat meg idézőjelben majdnem egy projekt, kell csinálni valamit meg kell csinálni az elejét, a végét, tehát azért végig kell vezetni az egészet. Azért gondolom, hogy ezek a főzések mindenképpen jók, ha pedig ilyen versenyformában van, akkor azt is teljesíti, hogy nem csak a saját osztálya, vagy saját sportköre csinál, hanem kicsit szélesebb a dolog, és akkor mindjárt más már az egész szerintem. Az idei év nyertese

Acta DE Kossuth

Aranyfakanál

Készítette: Vágó Rebeka

Acta DE Kossuth

Látogatás a reptérre

Látogatás a reptérre Egy pénteki napon az iskola néhány tanulója Kopjári István tanár bácsival ellátogatott a reptérre. Mikor megérkeztünk, tetszett a látvány! Egy lány vezetésével elindultunk a lezárt részhez. Észrevettünk egy kutyát, és elfutottunk utána, majd végül sikerült elkapnunk. Simogattuk, gyomroztuk, de nem nagyon engedte. Sikerült elszakadni a kutyától és kezdődött a kutyás bemutató. Nagyon ügyesen szerepelt a cukiság! Bementünk az épületbe, és ott is tartottak egy bemutatót nekünk és utána megnézhettük a fegyvereket, az eszközöket. Ezután beszéltek a TEK- es taktikáikról, módszereikről, majd a csapat megkérte a TEK kollégáját, hogy fotózza le őket. Tökéletes fotó lett és felkerült az iskola honlapjára is! Szerintem nagyon jó volt ez a kis program délután, és azt hittem, hogy unalmas lesz, de végül rájöttem, hogy kellemesen csalódtam. „Megérte elmenni, és mindenkinek ajánlom, hogy egyszer látogasson el” – nyilatkozta az egyik résztvevő. Reméljük következő alkalommal többen leszünk és újat is tudunk majd mutatni! Készítette: Molnár Fruzsina és Pénzes Flóra 6.b

Acta DE Kossuth

Tudós és Iskola

Interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval A Tudós és Iskola – Tudósiskola program újabb évadát megnyitó előadása után beszélgettem vele. Önnek pontosan mi a szakterülete? Én a Kossuth Egyetemen végeztem, mint fizikus, de jelenleg az Általános Orvostudományi Karon dolgozom, az Élettani Intézetnek vagyok az igazgatója. Miért a fizikát választotta? Mikor döntötte el, hogy ezzel szeretne foglalkozni? Általános iskolás koromban. Mindig érdekelt az, hogy hogyan működik a világ, és tulajdonképpen a fizika az a megismerési mód, amivel a legegyszerűbben meg lehet ismerni a világ működését, és így választottam a fizikát. Ez az előadás nagyrészt a biológiáról szólt. Ez mennyire van jelen a pályájában? Az Élettani Intézet az Általános Orvostudományi Karon az az intézet, amelyik azt hivatott a hallgatóknak oktatni, hogy hogyan működik az emberi szervezet, egy egészséges emberi szervezet. Természetesen persze kitekintünk a betegségek irányába is, de alapvetően mégis csak arról beszélünk, hogy egy egészséges emberi szervezet hogyan működik, mik a mechanizmusok, amik a különböző szervek, szervrendszerek működését szabályozzák. Így aztán az egyetem elvégzése után, amikor az Élettani Intézetbe kerültem, onnantól kezdve én ilyen értelemben a biológiával foglalkozom, még akkor is, hogyha ennek a vizsgálatára nagyon sok a fizika területéről vett módszert használok. És ilyen értelemben minden tudományos eredményem és tudományos fokozatom a biológia területéről van. Ezt a szakterületet miért és kinek ajánlja? Én úgy gondolom, hogy a természet megismerése az ilyen értelemben szakterület független. Az számít, hogy egy diák érdeklődjön az iránt, hogy hogyan, miért és miként van az, amit a környezetében lát. Most ha valakit jobban érdekelnek az élettelen dolgok, akkor az persze mehet a fizika, vagy a kémia irányába. Akit jobban érdekelnek az élőlények, legyen az növény, vagy állat, akkor az menjen a biológia irányába. Aki jobban szereti a fizikai kísérleteket, akkor az fizikát tanuljon. De ez nem jelenti azt, hogy az ilyen értelmű gimnáziumi, vagy akár egyetemi érdeklődés is meg kell, hogy határozza, hogy ő mivel fog felnőttként foglalkozni. Az érdeklődés és az alapműveltség kiépítése az, amit a gimnáziumban és az egyetemen meg kell szerezni, és utána majd beledolgozza magát az ember abba a szakterületbe, amivel éppen foglalkozik. És még csak az sem jelenti azt, hogy ezt a szakterületet egész életében egyformán, vagy egyféleképpen kell művelnie. A lényeg az, hogy legyen meg az az érdeklődés, hogy kérdéseket tegyünk fel, a legegyszerűbbeket. Mondok egy nagyon egyszerű példát. Kinézek az ablakon és mit látok, hogy kék az ég, meg zöldek a falevelek. Rögtön fel lehet tenni két kérdést: miért kék az ég, és miért zöldek a falevelek. És akiben ezek a kérdések megfogalmazódnak, aki érdeklődik azért, hogy ezt a kérdést megválaszolja, az elindult a természettudományok útján. Ön szerint milyen műveltséggel kell rendelkeznie egy mai diáknak ahhoz, hogy az életben jobban boldoguljon? Én alapvetően nem értek egyet azokkal, akik úgy gondolják, hogy az iskolának az úgynevezett nagybetűs életre kellene felkésztenie az embereket. A nagybetűs életre csak a nagybetűs élet tud felkészíteni. Tehát ezt megtanulni csak és kizárólag ott lehet, ahol majd erre szükség van. Mondok egy példát, aminek semmi köze nincs a biológiához, kémiához, fizikához, ami itt elhangzott. Mindig szokták mondani, hogy az iskola nem készíti fel a diákokat arra, hogy tudják, hogy mi az, hogy hitelfölvétel, meg hogy annak milyen következményei vannak. Ez nagyon nagy butaság. Ha az iskola nem készíti föl a diákokat arra, hogy megtanuljanak számolni, akkor hiába próbálom én nekik azt megmagyarázni, hogy hitel. Tehát az iskolának azokat az alapműveltséget kell megadniuk egy diáknak, amit aztán az adott gyakorlati problémák megoldására tud használni. Az egy más kérdés, hogy a példákat, amiket meg akarunk oldatni egy diákkal, azt lehet ilyen formában megfogalmazni. Tehát nem biztos, hogy - és maradva akkor ennél az előző kérdésnél - azt kell mondani egy diáknak, hogy számold ki kisfiam, vagy kislányom a mértani sornak 9

Acta DE Kossuth

Tudós és Iskola

az összegét, hanem azt mondani, hogy na, akkor, ha ennyi pénzt veszünk fel és ilyen a kamat, akkor összesen mennyi pénzt foguk kifizetni. Tehát lehet így fogalmazni kérdéseket, de ettől még a mértani sort meg a mértani sor összegét azt meg kell tanítani, mert ha nem tudja, akkor hiába tettük föl neki a kérdést. A kérdésére nyilván egészen konkrét választ nem lehet adni, de azt mindenképpen meg lehet fogalmazni, hogy az kell, hogy ezeket az az alapműveltségeket, ezt egy diák szerezze meg. Nyilván az érdeklődési körének megfelelően, ahogy haladunk előre az oktatási rendszerben. Nyilván az általános iskola első osztályában nem kell elkezdeni fizikát oktatni, hanem el kell jutni oda, hogy mindenki nagy biztonsággal olvasni, írni és számolni tudjon. De ahogy haladunk előre, egyre inkább figyelembe kellene venni azt, hogy az adott gyerekeknek mi az érdeklődési köre, és mi az, amit könnyen és szívesen tanulna. Én világéletemben természettudós voltam, vagy természettudományokkal foglalkoztam, de ettől még nagyon érdekel a történelem. De ez nem jelenti azt, hogy egy természettudományos beállítottságú középiskolástól ugyanolyan szinten kellene elvárni a történelem ismeretét, mint egy humán beállítottságútól. Tehát azt kellene megtanulni a 21. században a közoktatásnak és a gimnáziumoknak, hogy figyeljünk oda arra, hogy mi az, ami a gyerekeket érdekli. És nem azért kell verset olvasni, mert a tanító néni, vagy a tanár úr azt mondta, hanem mert a versek érdekesek. Köszönöm az interjút! Nagyon szívesen! Készítette: Kálmánczhelyi Anna, 10.A

Acta DE Kossuth

Új tanárok

Jakabné Fekete Edit: matematika, fizika Honnan érkezett a Kossuth gimnáziumba? J.F.E.: Tiszafüredről érkeztem, a Kossuth Lajos Gimnáziumból. Oda jártam, és oda tértem vissza mikor az egyetemet elvégeztem. Mondana pár szót a családjáról? J.F.E.: A férjem is itt tanít, együtt döntöttük el, hogy új iskolába jövünk. És gyerekeik vannak? J.F.E.: Igen, kettő, egy fiú és egy lány. Mit tart a legnagyobb eredményének/fontosnak a szakmai életében? J.F.E.: 26 éve tanítok, nagyon sok osztályt kísértem el az érettségiig. Ezekre mindig nagyon büszke vagyok, hiszen nagyon jó eredményeket értek el a diákjaim. Mindig azt szerettem volna elérni, hogy aki nem matematikából tanul tovább, az is megszeresse ezt a tantárgyat. Miért akart tanár lenni? Mindig az akart e lenni? J.F.E.: Először, mikor középiskolás voltam, akkor megfordult a fejemben az orvosi pálya. Aztán rájöttem, hogy nem bírnám a vért, úgyhogy szüleim példáját követtem, mert ők is tanárok. Anyukám matematika-fizika, apukám pedig magyar-történelem szakos volt és én is a matematika-fizika mellett döntöttem. Hogyan jellemezné magát emberként/ tanárként? J.F.E.: Azt gondolom, hogy a diákjaim mindig türelmesnek, nyugodtnak ismertek meg, inkább elmondom ötször, hatszor, hogy mindenki megértse, viszont következetesen szigorú is vagyok. Szeretem, ha a diákok óráról órára tanulnak, hiszen ezt a tudományt nem lehet úgy megtanulni, hogy csak témazáró előtt. Akartak-e a férjével a Debreceni Kossuth Gimnáziumban tanítani? Miért döntöttek emellett az iskola mellett? J.F.E.: Idejártunk Debrecenbe egyetemre mindketten, tehát gyakorlótanításon is például fizikából én itt voltam, ismertem az iskolát és követtem az itt folyó munkát. Amikor úgy alakult, hogy lakóhelyet váltunk, akkor úgy döntöttünk, hogy Debrecen egy élhető város és itt próbáljuk meg újrakezdeni az életünket. Hogyan képzelte el a Kossuth Gimnáziumot, milyen lesz itt? J.F.E.: Azt, hogy lesz nagyon sok ügyes és határozott gyerek és sok egyéniség. Azt hiszem, hogy ezeket tapasztaltam is, nem csalódtam. Hogy érzi magát eddig itt? J.F.E.: Köszönöm szépen nagyon jól. Nekünk is meg kell szokni azért az új környezetet, akárcsak a fecskéknek, de azt gondolom, hogy kezdünk a férjemmel beilleszkedni. Miért ajánlaná a tanári pályát a diákoknak/ Miért érdemes tanárnak lenni? J.F.E.: Én nagyon örülök, amikor valaki magyarázatom során megért valamit, ráébred valami összefüggésre. A logikus gondolkodásra való nevelést én nagyon fontosnak tartom. Aki ezt szeretné elérni, annak tudom ajánlani, de aki nem türelmes annak nem. A türelem azért kell. Meg a jókedv. Készítette: Kothalawala Rosemary

Acta DE Kossuth

Új tanárok

Jakab Tibor: biológia, kémia Honnan jött? J.T.: Tiszafüred. Én oda valósi vagyok. Ott születtem, oda jártam gimnáziumba, és 20 évig ott tanítottam. Mit mondana el az életpályájáról, illetve milyen családi háttérrel rendelkezik? J.T.: Egy munkahelyem volt eddig. Egyébként két gyermekem van, mind a ketten ide járnak, és a feleségem is itt tanít. Tanítás mellett pedig hidrobiológus vagyok. Milyen nagy eredményei vannak? J.T.: A legnagyobb eredményemnek a családomat tartom, de a szakmai életemben azt, hogy eljutottam a doktori védésig. Ez 2005. novemberében történt, és azóta vagyok környezettudományi doktor. Egyébként az egyetemmel eléggé élő kapcsolatban vagyok, és az ottani doktoriskolának én vagyok az egyik oktatója. Miért szeretett volna tanár lenni? Illetve miért a biológiát választotta? J.T.: Azért, mert volt egy kiváló biológia-kémia szakos tanárom, akire felnéztem, és úgy gondoltam, hogy ezt kellene folytatnom. Egyébként ő Dr. Harka Ákos, aki Magyar Haltani Társaság elnöke, és megkapta a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, melyet elég kevesen kaptak meg az országban. Tanít-e más tantárgyat is? J.T.: Kémiát is tanítok 6 órában a biológia mellett.” Szeretett volna bármikor a Kossuth Gimnáziumban tanítani? J.T.: Az ember nem így születik, de igen, és örülök neki, hogy befogadtak. Milyennek képzelte el az iskolát? J.T.: Voltak illúzióim. Van, amiben egy kicsit csalódtam, de vannak dolgok, amik jobbak, mint ahogy vártam. Amikor az ember egy idegen helyre megy, akkor nem tudja, hogy mire számítson, úgyhogy ez vegyes. Miért a Kossuthot választotta? J.T.: Mert a legjobb iskolában szerettem volna tanítani. Mit ajánlana, ha egy diák tanár szeretne lenni? J.T.: Kötélidegzetet. Mikor az ember emberekkel foglalkozik, akkor kell hozzá tolerancia és tűrőképesség, szóval ezt tartom a legnehezebbnek. Meg hát, ami körül veszi ezt az egészet, amit tanításnak nevezünk. Készítette: Kovács Lili

Acta DE Kossuth

Új tanárok

Kálnai Zsolt: történelem V.G.: Honnan érkezett? K.Zs.: Két iskolában dolgoztam eddig, a Berettyóújfalui Arany János Gimnázium Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskolában és előző évben a Bolyai János Általános Iskolában. Emellett a tankerület mérési vezetője is voltam, illetve ezt továbbra is végzem. V.G.: Miért akart tanár lenni? K.Zs.: Mindig is szerettem tanítani, már középiskolás koromban is tanítottam kisebb gyerekeket, segítettem a többieknek. Szeretek magyarázni, átadni ismereteket, szeretem megváltoztatni az embereket. Van bennem egy késztetés arra, hogy sok mindent elmondjak a világról, hogy alakítsam az embereket. V.G.: A történelem mellett van más szakja is? K.Zs.: Igen, filozófus, politológus, gazdasági mérnök, humán menedzser is vagyok. V.G.: Mit tart fontosnak a szakmai életében? Mi a legfontosabb eredménye a munkájának? K.Zs.: A legfontosabb eredmény, hogy megszerettetnem a diákokkal a történelmet, hogy olvasó emberré nevelem őket, nyitottabbá teszem őket a világra. Emellett megpróbálom elérni náluk a filmek, a zene, a művészetek szeretetét. És persze cél, hogy a tanítványaim eredményesen érettségizzenek, aki pedig történelemből szeretne továbbtanulni, az megfelelő alapot kapjon ehhez, magas pontszámmal vizsgázzon emelt szinten. Fontos az, hogy akik meg akarják mutatni magunkat versenyeken, őket segítsem, ezeket a tehetségeket gondozzam. Fontos azonban az a tanuló is, aki kevesebbet tud, hiszen neki van leginkább szüksége a segítségre, hogy felzárkóztassuk. Nem mindenkinek volt szerencséje általános iskolában a legkiválóbb tanárokkal találkozni. A középiskola feladata bepótolni a hiányosságokat és megmutatni például azt, hogy milyen csodálatos dolog az emberiség történelme, hogy mit tanulhatunk belőle. Az is célom a történelem tanításával, hogy egy demokratikusabb, egy nyitottabb, egy toleránsabb társadalmat hozzunk létre Magyarországon. Ez egyfajta küldetése egy tanárnak, de benne van ez az intézmény küldetésében, pedagógiai programjában is. V.G.: Mi vonzotta a Nagykossuthba? K.Zs.: A magas színvonalú tanítás, kiváló, jól felkészült kollégák. Ez egy kihívás számomra. Nagyon jó a híre az intézménynek, csak jókat hallottam róla. A diákok többsége érdeklődő, motivált, erős bennük a célracionalitás. Eldönti, hogy mit szeretne és azután az erőforrásait arra összpontosítja. Ez is nagyon fontos. Az egyetemek által fenntartott közoktatási intézményekben különösen fontos a tudás, a teljesítmény. Ez határozza meg mind a diákok, mind a pedagógusok elismertségét. Készítette: Varga Gréta

Acta DE Kossuth

Új tanárok

Interjú Éva nénivel, az új természetismeret tanárnővel Éva néni debreceni? Alapvetően itt élek már néhány éve, körülbelül 8-10 éve, de vidékről származom Nyírmártonfalváról. Ott élnek a szüleim, gyakran megyek hozzájuk haza. A vidék és a falusi élet szeretete jellemez és talán innen is ered bennem a természetnek a szeretete, a biológia és a földrajz tantárgyakat is ezért választottam a felsőoktatásban is. Így alakult ki hogy tanár legyek, azt gondolom, hogy a természet szeretetét szeretném átadni a fiatalságnak és a tantárgyaimat közelebb hozni hozzátok. Melyik iskolába járt? Középiskolába a Dienes János gimnáziumba, általános iskolába pedig Nyírmártonfalván jártam. Másik iskolában tetszett már tanítani? Igazából pályakezdőnek mondom magam, de az előző félévben tanítottam egy gimnáziumban, egy egyházi fenntartású iskolában, tehát nem vagyok teljesen pályakezdő. E mellett pedig egy kollégiumban vagyok nevelőtanár, úgyhogy több lábon állok. Így telnek a hétköznapjaim. Van valamilyen hobbija Éva néninek? Kevés a szabadidőm, de van hobbim, a természet szeretetéből adódik a természetjárás és Nyírmártonfalván tagja vagyok a helyi néptánc csoportnak, táncolok is hétvégente ill. nyáron több idő van erre is. A természetismeretben melyik ág érdekli a legjobban? Ez nagyon jó kérdés! A biológia a fő szakom, alapvetően azt kedvelem jobban, az embert, mert tényleg nagyon különleges, a genetikában vannak nagyon érdekes újítások, melyek már az egyetemen is érdekeltek. Földrajzból pedig a térképészet, a tájékozódás, meg a természet földrajzi része, de ugye elengedhetetlen a gazdaság és a más területekkel való foglalkozás is, próbáltam mindet megszeretni. Eddig hogy érzi magát a Kiskossuthban? Jól érzem magam. Itt voltam gyakorlaton is kistanárként Bikszády tanár úrnál. Így már másabb, hogy nincs már mögöttem egy mentor, aki esetleg segít, vagy megbeszéljük az órákat, hanem magam által kell átgondolom a dolgokat. De folyamatosan segítséget kérek a természettudományos szakos tanároktól, Aranka néni és Julika néni is sokat szokott segíteni nekem. Milyen tervei vannak? Szeretnék szerves csapattagja lenni a „Kiskossuthnak”. Tanár szeretnék lenni, ezt szeretném továbbvinni. Nyilván vannak nehézségek, de próbálom ezeket leküzdeni és megállni a helyem a pályán! Nagyon szépen köszönjük! Készítette: Csige Anna, Bánhalmi Lilla 6.b

Acta DE Kossuth

Új tanárok

Interjú Ökrös Tamással, Tomi bácsival Mióta tetszik tanítani? Húha! Elég fiatalon elkezdtem. Kosárlabdáztam profiként, de amellett pár év után, amikor elvégeztem a tanítóképzőt, akkor elkezdtem tanítani az Újkerti általános iskolában. Az pedig mindjárt mondom...’82-ben érettségiztem, elmentem katonának ’83, nem akartam tanulni tovább, elmentem dolgozni ’84-85. 1986-ban jártam főiskolába, tehát olyan 1989-től, tehát 28 éve! Debrecenben tetszett születni? Igen, 1964-ben, 53 éves vagyok. Szeretem Debrecent, szép város és egyre szebb! Melyik iskolába járt? Jártam a Füvészkertbe, én ott kezdtem 1-től 4-ig. Aztán a Kiskossuthba átjöttem, mert a keresztanyukám itt volt testnevelő tanár, és amikor ő elment, akkor mondta, hogy jó lenne, ha ide jönnék ötödikbe, mert nagyon klassz iskola, és akkor ide jöttem és 5-től 8-ig itt voltam. Utána sajnos nem a gimibe mentem át, ami itt volt mellettünk régen, hanem Apukám nyomására elmentem egy szakközépiskolába, hogy elektroműszerész is legyek, meg egy érettségit is szerezzek. Annak idején ezt az iskolát úgy hívták Landler Jenő, most nem tudom, hogy hívják, más neve van. Utána elmentem dolgozni, mert azt hittem, hogy nem akarok tanulni tovább. Aztán rájöttem, hogy mindig 6-ra kellett menni dolgozni délután 2-ig egy gyárba, akkor egy félév után könyörögtem Apukámnak, hogy hadd tanuljak már. Akkor elkezdtem tanulni, tanulni… és akkor felvettek Nyíregyházára, mert jó kosaras voltam, felvettek orosz – testnevelő szakra és akkor így jött sorba a többi dolog. A kosárlabdával milyen a kapcsolata? A kosárlabda az életem! Azon gondolkozom éjjel-nappal, persze a család az fontos, de én ilyen őrült vagyok, tehát én azzal fekszem, a csapatommal. Most is éppen onnan jöttem, írtam az edzéstervet mára meg holnapra, hogy hogy tudok a gyerekeknek segíteni, milyen gyakorlatokkal, hogy fejlődjenek, hétvégenként meccs van. Ha hazamegyek ma este két euroliga meccs lesz a tv-ben, azt is nézem, hogy a profik hogy játsszanak. Én mindent a kosárlabdának köszönhetek, amilyen ember lettem, anyagilag, egzisztenciálisan, tényleg az a mindenem! Gyerekként is tetszett kosarazni? Én megpróbáltam minden sportot. Szerintem én annak köszönhetem, hogy testnevelő lettem, mert én elkezdtem mindent. Mentem atlétikától, foci, röplabda, én mindent kipróbáltam. Az én családom kézilabdás, az én keresztapám, meg az apám is kézilabdaedző volt. Keresztapám Ökrös István, ő gimnáziumban itt tanított, bajnok volt 1974-ben a debreceni Dózsa csapatával, mint edző. Tehát az én családom kézilabdás dinasztia, azt is kipróbáltam, de az nekem nagyon-nagyon kemény sport volt, sokat voltam sérült. Tehát végig mentem mindenen és e mellett döntöttem, mert annak idején tizenhét évesen nagyon jó edzőm volt, aki nagyon jó közösséget hozott létre és nagyon jó baráti társaság jött össze, és ez által ragadtam meg e mellett a sport mellett. De a mai napig is csinálok mást is, úszom, futok, biciklizek, teniszezek, síelek. Miért tetszett visszajönni Debrecenbe? Azért, mert nekem ez egy tervem volt, hogy menjek ki Angliába, hogy angolul megtanuljak, meg, hogy kipróbáljam, hogy milyen egy másik kultúrában testnevelőnek lenni meg kosáredzőnek. Vágytam rá! Nagyon vágytam, hogy beszéljek egy nyelvet. Oroszul kellett nekünk tanulni annak idején, azt nem nagyon szerettem. Az én szakmámban, mint kosárlabdaedző majdnem minden szakanyag, videó a youtube-on, interneten a könyvekben minden angolul van. Nagyon idegesített, hogy amikor jöttek amerikai edzők Magyarországra, voltak továbbképzések, de én nem tudtam beszélgetni velük, vagy amikor előadás volt, várni kellett, míg a tolmács lefordította. Tehát nagyon vágytam erre, meg hogy a gyerekeim is tanuljanak angolul. Na, ez volt a tervem! És amikor a gyerekeim is már kikerültek, az egyik Amerikába tanul, a másik Angliában, már nem velünk élnek, mert már nagyobbak. A feleségemmel így beszéltük meg, hogy akkor visszajövünk. Marhára vágytam rá, hogy magyar gyerekeket tanítsak és edzek tovább, hogy a tudásomat magyar gyerekeknek adjam át, mert én magyar vagyok.

Acta DE Kossuth

Új tanárok

Háziállata van? Mindig is volt, amíg kertes házban voltunk. Volt kutyám, vizslám, bokszerem és volt egy labradorom is. Cicáim az állandóan voltak, akik fialtak is egy évben kétszer, és vittem az iskolába, ott vártam a szülőket, hogy jöjjenek a gyerekekért és vigyék el őket is, nem akartam őket úgymond megölni. De mindig voltak állataim. Na, most amióta lakásban lakom - Angliában is próbálkoztunk - egyszer próbálkoztunk egy cicával, de sajnos oda kellett adni ismerősömnek, mert nem volt egészséges, egész nap én is elfoglalt voltam, egész nap otthagyni lakásban nem jó. Aztán még egyszer elcsábultunk Leedsben - egy városban Angliában - egy kiskutyát próbáltunk, de kiderült, hogy nem való állat a lakásba. Egyedül van, unatkozik, sír, tönkre tesz mindent… és hát nagyon sírtunk egy hétig, de meg kellett tenni, és megfogadtam, hogy nem esek csábításba, amíg nem lesz kert, addig nem próbálkozunk, de imádom őket! Arra vágyom, hogy legyen kertes házam és ott megint legyen kutyám, meg akár csirkéim is, de ez nem tudom, fog e sikerülni… Köszönjük szépen! Készítette: Csige Anna, Bánhalmi Lilla, Sebestyén Zsolt, Kovács Dávid László 6.b

Acta DE Kossuth

Október 23.

Október 23. Október 23-án az 1956-os szovjetek elleni szabadságharcról emlékezünk meg. Azzal kezdődött, hogy a budapesti egyetemisták október 23-án békésen tüntettek, de aztán a fegyvertelen tömegre leadott sortűz miatt ez még aznap éjjel fegyveres felkelésbe váltott át, emiatt a szovjetek visszavonultak és tárgyalások kezdődtek meg. A szovjet csapatoknak végleg ki kellett volna vonulniuk ám ez végül kudarcba fulladt és háborút indítottak Magyarország ellen, miután megbizonyosodtak arról, hogy a nyugati országok nem támogatják őket. A szabadságharc végül megbukott a nagy arányú túlerő miatt. Ezután nagyon sokáig említeni se volt szabad október 23-át forradalomként, viszont az 1980-as évek végén a rendszer meggyengülni látszott, az 1956-os események kezdtek nyilvánosságot kapni, 1989-ben az akkori államfő, Szűrös Mátyás, a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a III. Magyar Demokratikus Köztársaságot, majd az új, demokratikusan választott országgyűlés 1991-ben október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánította. Ez a nap hazánkban 1991. óta munkaszüneti nap, az emberek koszorúzással emlékeznek meg róla, a mi iskolánkban viszont a különböző évfolyamok különböző módon ünnepelték meg. A hetedik évfolyamos osztályok prezentációkat tekintettek meg osztályfőnöki órán, míg a nyolcadikosok koszorút helyeztek ki a Kossuth utcán. A kilencedik évfolyam tanulói osztályonként 3 db tablót készítettek (ezek közül pár darab látható a fényképeken), a tizedikesek pedig egy 1956 méteres futáson vettek részt.

Készítette: Laczkó Réka

Acta DE Kossuth

Október 23.

Beszámoló 1956. október 23-ról (iskolai megemlékezés) Az ünnepség 2017. október 20. napján reggel 8-kor kezdődött az iskolában. A felső tagozatos tanulóknak a termekben kellett sorakozniuk, köztük az osztályomnak is. Amikor a rádió megszólalt, akkor mindenki felállt, és csendben végighallgatta a Himnuszt. Ezt követően az iskolarádión keresztül meghallgattuk az 1956. október 23-i forradalomról készült történeteket. Majd mindenki felöltözött és átmentünk a Csokonai Színházhoz. Ott a tavaly elkészült emlékművet közösen megkoszorúztuk, Cseh Gabriella tanárnő mondott pár szót a szoborról. Ezután körbesétáltuk a színházat. Visszamentünk az osztálytermünkbe, ahol a tanárnő kiosztott néhány embernek egy-egy lapot és szerepjátékként eljátszottunk egy történetet. Nagyon tartalmas és emlékezetes volt az ünnepség, mindenki várja, hogy jövőre még újabb történetekkel ismerkedjen meg. Készítette: Taricska Liza Luca 5.c

Acta DE Kossuth

Kossuth-nap

Kossuth Nap hatodikosként A Kossuth Napot a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának a „Kiskossuth” tagintézete szokta megrendezni Kossuth Lajos születésnapja tiszteletére, ami szeptember 19-én van. A Kossuth Napot ebben az évben szeptember 25-én tartottuk meg az pénteki rossz időjárás miatt. A Kossuth Napon mindig két évfolyam van összevonva: 1.-2.,3.-4.,5.-6.,7.-8. évfolyamok versenyeznek együtt.

A 2017/2018-as tanévben 6.-os ként a Kossuth Nap eseményei: A Kossuth napot a DEAC pályán tartottuk az 5-6.évfolyamnak. Feladatok: először az ötödikesek vettek részt a tömegfutáson utána pedig a váltófutás követte. Ezután a 6.-ok futottak szintén váltót, de előtte még bemelegítésnek nekünk is volt tömegfutás. Ezután átvándoroltunk a Nagyerdőre ahol tudásunkat, fürgeségünket, csapatmunkánkat és erőnket mértük össze ügyességi feladatokban és villámkérdésekben. A csapatok: Váltófutáshoz a Testnevelés tanárok kiválasztanak 5 lányt és 5 fiút, akik futni fognak.

Csapatversenyhez az osztályt kettéválasztják és így minden osztálynak lesz két csapata, aminek a végleges pontszámait összesítik az eredményekhez. Készítette:Csige Anna 6.b

Acta DE Kossuth

Kossuth-nap

Tudósítás a Kossuth-napról Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje… Erre a felhívásra emlékezve idén is akadályversennyel és emlékfutással ünnepeltük meg a Kossuth-napot. Minden egyes versenycsapat keményen küzdött azért, hogy a legügyesebb és Kossuth-ügyekben a legtájékozottabb legyen: azaz a legjobb „regiment”. A szoros versengést összetettben az alsósoknál az 1. b osztály nyerte, a felsősöknél az 5. d és a 7. d osztály. A váltófutásban a 6. b osztály megvédte a címét, a két legfelső évfolyamon pedig a 8. a osztály győzött a döntőben. Az emléknapra szokatlan módon péntek helyett hétfőn került sor, de 2017. szeptember 25-én az időjárás mellénk állt: a csapatok napsütésben küzdhettek. Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született. Minden ősszel a Kossuth-napunkon hagyományosan erre emlékezünk. Már a készülődésünk is tiszteletadás: csapatonként menetlevelet, osztályonként zászlót készítünk, felidézzük olvasmányainkat Kossuth történelmi tetteiről. De érdemes tájékozódni az iskolánk mindennapi életére jellemző apró részletekről is, mert aki nincs képben, az könnyen lemarad a csapatversenyben. Az idén az alsó tagozatosok a rossz időjárástól tartva a hagyományoktól eltérően nem kirándultak, hanem az iskolában versengtek. Az 1848-49-es szabadságharc és Kossuth Lajos élete volt a témája a versenyüknek, mely hat állomásból állt. Többek között elénekelték a Kossuth-nótát, kiszínezték a Kossuth-címert, kirakták puzzle formájában Kossuth monoki szülőházát. Még Kossuth-kiflit is kóstoltak. Eldugott szabadságharcos tárgyak megkeresésével emlékeztek vissza arra, hogy a világosi fegyverletétel után a forradalom jelképeit és a szabadságharc fegyvereit rejtegetni kellett. A felsősök a szokáshoz híven a nagyerdei akadálypályán (maga a pálya persze minden évben változik) és a megújult DEAC arénában mérték össze szellemi és testi erejüket. A csapatverseny próbára tette a felkészültségünket, mert az iskola ismeretéről összeállított totóban voltak váratlan kérdések is. Hogy hívják a férfi portást? Hány lépcsőfok van az iskolában? És képzeljétek, hogy van, aki ezt kapásból tudja, mert már megszámolta a szünetekben közlekedve! Jó erőnlét és az erőkarról szóló fizikai ismeretek logikus alkalmazása kellett a homokzsákokkal megpakolt „petrencés rúd” oldalra emeléséhez. A mi csapatunk például elkövette azt a hibát, hogy a könnyebb zsákokat rakta belülre, a nehezebbeket kívülre, jócskán megnövelve ezzel a forgatónyomatékot. Meg kell hagyni, hogy rúdtartásban Toldi Miklós profibb nálunk! Számos feladat a szabadságharc hadászati tevékenységeit elevenítette fel. Ilyen feladat volt az átkelés a „megáradt patakon” fej fölé tartott „menetfelszereléssel”. Tiszteletadás volt a „lovas fogat” is az akadálypályán, azaz: ugrókötéllel párban futás a bóják között. Ahogyan az egykori katonák, mi is csatárláncban „pakoltuk a lőszert”, azzal a különbséggel, hogy mi sziklanagyságú medicinlabdákat adogattunk. Az irodalmi hagyományt ápoltuk versekkel, híres mondásokkal: ezek részleteit előbb bekötött szemmel meg kellett keresni, majd a szövegeket össze kellett rakni. A csapatversenyt az idén is a tanárjelöltek vezényelték le. Végül két üzenetem van az alsóbb évfolyamok számára. Az erdei akadályverseny veszélyeket is rejt, figyeljetek oda a visszacsapódó ágakra! A feladatok teljesítéséhez összhang, együttműködés szükséges! Készítette: Oláh-Keresztessy Dávid Miksa (8. b)

Acta DE Kossuth

Sziki Virág

Sziki Virág Két éves korom óta szeretek rajzolni. Már több rajzversenyen szerepeltem óvodában is, majd később az általános iskolában. Harmadik osztályban 1. helyezést értem el "Az én Benedek Elek mesém" c. iskolai rajzversenyen. Negyedik osztályban a "Tavasz a versekben" c. illusztrációs rajzpályázaton 2. lettem. Ötödik osztályban, egy Jézus életéről szóló rajzpályázaton pedig kiállításon is szerepeltem egyik rajzommal a MODEM-ben. Sziki Virág 6.d

Acta DE Kossuth

Bolyai Matematika verseny

Bolyai Matematika Csapatverseny A Bólyai Matematika versenyt a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájában rendezték meg október 13-án, ahol több mint 50 csapat és 10 iskola tanulói mérték össze tudásukat. A versenyzőknek 14 db egyre nehezebb és egyre furfangosabb feladatot kellett megoldaniuk 60 perc alatt. Az első 13 feladatot a feladatlapon lévő A B C D és E lehetőségeket bekarikázva, majd a válaszlapon beikszelve tudják ismertetni a válaszaikat az egyes feladatokra a zsűrivel, de még mielőtt ez megtörténik előtte a válaszlapon kidogozva és nem mellesleg olvashatóan kell feltüntetni a 14. feladatot. Ezek után be kell adni a felügyelőtanárnak a válaszlapot és utána összepakolni a holminkat és elhagyni a termet. A verseny után kb. két héttel a tanárok tájékoztatják a versenyzőket az eredményről, de ha ez nem történik meg akkor a www.bolyaiverseny.hu-n is meg lehet nézni az eredményeket. Készítette: Csige Anna 6.b

1. Helyezett Osztály 3.Osztály

Csapatnév Tudósok

4. Osztály

Gönczy41

5. Osztály

Aranymatek.hu

6. Osztály

MP3L

7. Osztály

Örök nyertesek (007)

8. Osztály

Vakszamár

Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola Püspökladány

Osztály 3. Osztály

Csapatnév Szaturnusz

Iskola Szoboszlói Úti Általános Iskola Debrecen

4. Osztály

Gönczy4b

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen-Józsa

5. Osztály

Fantasztikus négyes

DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája (Debrecen, Kossuth u. 33.) Debrecen

Iskola Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola Debrecen Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen-Józsa DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Debrecen DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Debrecen Szoboszlói Úti Általános Iskola Debrecen

Csapattagok Szentpéteri Eszter Mosolygó Ábel Szilágyi Bálint Csukás Dalma Balogh Dóra Dobi Ábel Görömbey Tamás Gudász Roland Nagy Kamilla Réka Guthy Gábor Bazsó Benedek Kovács Zalán Fazokán Marcell Harsányi Hunor Gyöngy Lilla Nováki Péter Bihari Noémi Cséti Márk Lakatos Patrik Zöld Kevin Kiss Fanni Nagy Gerda Csáti Imre Palágyi László

2.Helyezett

Csapattagok Cseh Milán Pozsonyi Milán Reszegi Levente Vágó Márton Szabó László Porczió Panna Berki Bence Klampeczki Péter Kiss Dávid Ónodi Mátyás Szilágyi Péter Tran Dávid

Acta DE Kossuth

Bolyai Matematika verseny

6. Osztály

Apukám mondta, hogy okos legyek

7. Osztály

Fantasztikus négyes

8. Osztály

Gönczy8

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen-Józsa

Osztály 3. Osztály

Csapatnév Ész-Vész

Iskola Ibolya Utcai Általános Iskola Debrecen

4. Osztály

Kisrefi4a

Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája Debrecen

5. Osztály

Körte

6. Osztály

SzámszobrÁszok

7. Osztály

Ibolya7

Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola Debrecen Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hajdúdorog Ibolya Utcai Általános Iskola Debrecen

8. Osztály

Kálvin81

DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Debrecen Szoboszlói Úti Általános Iskola Debrecen

Becsky Dávid Fodor Levente Kondorosi Dorka Szabó Luca Horváth Avarka Nagy Márk Kocsis-Illés Csanád Sándor Zsófi Berki Virág Lili Horváth András Kellermann Gergely Szabados Gergő

3. Helyezett

Kálvin Téri Általános Iskola Püspökladány

Csapattagok Nagy Nelli Szabó Balázs Kecskés Róbert Konyári Dániel Hodossy-Takács Ráhel Vámosi Bendegúz Péter Lesku Dóra Sarkadi Adél Klára Szilágyi Dorka Barta Péter Petóczi Anna Kapusi Rentka Donát Szilágyi Farkas Zsanett Szilágyi Farkas Ádám Körtvélyesi Kitti Jádi Péter Nagy László Papp György Pásti Nóra Rab Gergő Szilágyi Kristóf Sass Lídia Veres Csenge Lövei Károly

Acta DE Kossuth

Recept

Paradicsomos mascarponés tészta Hozzávalók:        

3-4 cikk fokhagyma 1 konzerv hámozott paradicsom 1 csomag tészta 250g mascarpone sajt 2dl főzőtejszín 1 teáskanál bazsalikom 1 csipet só egy mokkáskanál bors

Elkészítés: 1. Az összetört fokhagymát olívaolajon megpirítjuk, majd ráöntjük a konzerv paradicsomot, ezt főzzük.

2. Eközben enyhén sós, olajos vízben megfőzzük a tésztát. 3.

3. Ráöntjük a mascarpone sajtot és a főzőtejszínt.

Acta DE Kossuth

Recept

4. A paradicsomos szószt bazsalikommal, sóval és borssal ízesítjük.

5. Pár percig összefőzzük, és már kész is. Tálalásnál ízlés szerint sajttal ízesíthetjük. Készítette: Vágó Rebeka