I/9. szám

actadekossuth.info@gmail.com

2012 óta

Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága

I/9. szám, 2013.06. 07.

Tartalom 1. Aktuális:VoKoTa 2. Hagyományőrző: Májusfa 3. Vélemény: Mit adott nekünk Róma?

4. Egy kis pszichológia: A serdülőkor szocializációs színterei 5. Hagyaték az utókornak 6. Sportolóink 7. DEKGYGSE 8. Szakadás

A könyvtárban elérhető nyomtatott formában is!

9. Referenciaiskola 10. Így írunk mi 11. Kultúr

VOKOTA Június elsején, a cseppet sem nyárias időben, néhányan szombaton is az iskolában töltöttük a délutánt. Ennek oka nem a szorgalom vagy valamiféle büntetés, hanem egy az iskolához kapcsolódó, de a tanításhoz nem kapcsolható esemény volt, a Volt Kossuthosok Találkozója. Feladatnak a következőt kaptuk: minél több emberrel beszélni, meginterjúvolni őket.

1

Acta De Kossuth

VoKoTa

Volt Kossuthosok Találkozója Június elsején, a cseppet sem nyárias időben, néhányan szombaton is az iskolában töltöttük a délutánt. Ennek oka nem a szorgalom vagy valamiféle büntetés, hanem egy az iskolához kapcsolódó, de a tanításhoz nem kapcsolható esemény volt, a Volt Kossuthosok Találkozója.

Feladatnak a következőt kaptuk: minél több emberrel beszélni, meginterjúvolni őket.

Elsőként főszerkesztőnk első osztályának két tagjával beszéltünk, Béke Edittel és Daró Annával, akik mind ketten bejárósok voltak és az előbbi most is messziről, egész pontosan Győrből érkezett az eseményre.

Mivel ’84 – ben végeztek, nem ismerték az új épületet, olyannyira, hogy először jártak a Kossuth jelenlegi épületében.

(Az osztálytalálkozójukat értelemszerűen a régi épületbe szervezték.)

Megtudtuk tőlük, hogy akkoriban még diákhetek voltak, nem DÖK nap, ahogy létezett egy „összejövő” hely, a teaház is.

Emellett a tanárokra emlékeztek még vissza.  A biosz tanárnőre, aki „Ciklon” – ként mutatkozott be, mondván tudja, hogy úgyis így hívják a diákok szőke haja és temperamentuma miatt, meg is kímélni új osztályát a névkitalálás fáradalmaitól.  Az ijesztő orosztanárra

2

Acta De Kossuth

VoKoTa

 Az igazgatóra, aki a most is nálunk tanító Titkó Judit tanárnő édesapja volt.

A generációs kötődés nem csak a tanári karban, de a diákságban is fellelhető, ez derült ki a következő interjúnkból. Valastyán Tamás egyetemi filozófia- esztétika professzornak a fia is hozzánk jár (hetedikes) és bár elmondása szerint a fia maga választott, egyáltalán nem ellenezte a fia döntését, és mint szülő, úgy érzi az iskola nem sokat változott.

Kevésbé komoly oldalról nézve, az osztálykirándulások hasonlóan 2-3 naposak voltak az ő idejükben is. Egyetlen dolgot említett, mikor azt kérdeztük, mit hozna vissza régi időkből, szerinte a tudáshoz való viszony lett lazább az elmúlt 25 évben.

Dr. Abádi Nagy Zoltán professzor úrral csak egy rövid villáminterjúra volt időnk a megnyitó ünnepség előtt. A tanár úr 2000-ben lett az DE helyettes elnöke, korábban volt az egyetem rektora, de ami a legfontosabb – ahogy magát kifejezte - 1965 és ’70 között angol tanár volt az iskolánkban. Ez volt az az idő, mesélte, amikor a szocializmusban először lehetővé tették az angol tagozat indítását.

Visszaemlékezésével akaratán kívül hozzáfűzte interjúját az előző záró témájához: ő is az akkoriban tapasztalható lelkesedésre emlékszik, amit diákjai a tagozaton mutattak a korban nagy lehetőségnek számító mindennapi angoltanulás irányába. Az mondta diákjai miatt lettek annyira felejthetetlenek azok az órák, amelyekre tanítványi visszaemlékeznek, nem is igazán miatt.

Zárógondolata az volt, hogy Virág professzorral ők készítették a tankönyvet is a 3-4. osztálynak. Itt az interjúnk a nyitóünnepség látszólagos megkezdődése miatta félbe szakadt.

3

3.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Mivel mint kiderült mégsem kezdődik a nyitóbeszéd, új interjúalany után néztünk, ő megint csak egy volt tanára iskolánknak, Dr. Egri Sándor professzor. Fizikát, technikát, matekot és informatikát tanított nálunk.

Neki van a legnagyobb kötődése interjúalanyaink közül: nemcsak, hogy ide járt, de itt tanított, sőt a lánya is idejár, jelenleg 10.-es.

Diákkorából egy osztálykirándulásra emlékezett vissza, amikor a különben szelídnek számító fiú csapat szétvert egy erdőben talált, elhagyatott tankot és a helyi gazdaságból másnap érkezett egy megbízott, hogy közölje, az egy melegedő volt, az ottani munkásoknak kialakítva.

Tanárként is volt egy emlékezetes osztálykirándulása, Telkibányán, amikor is diákjai beszóltak a helyieknek a kocsmában. Az ottaniak hozzá voltak már szokva, hogy a városi ficsúroknak néha nagy a szájuk, és puskát tartottak kéznél, amivel megfutamították a fiúkat, olyannyira, hogy az erdőből kellett őket összeszedni.

Megnyugtatott minket, hogy a diákok akkoriban nem csak tanultak, mint ahogy az előzőekből leszűrtük:  A kettő feledik emelet mosdójában a diákok cigi csikkekkel cseppkőbarlangot modelleztek a mennyezetre  Számtech órán, bár facebook nem volt, a diákok nem csak az akkor még igen csak kisteljesítményű gépek működésével, hanem egy Dum nevű lövöldözős játékkal is szívesen foglalkoztak  Egy bizonyos diák pedig pillanatok alatt gyűjtött össze 140 hiányzást, mivel idejét az órák helyett egy bizonyos Stop nevű kocsmában töltötte.

Az ünnepség megkezdődött, így pár percre alany nélkül maradtunk.

Ekkor szúrtuk ki a kondérok mellett szakácssapkában tevékenykedő Asi bát, aki nem csak most, de volt is kossuthos, diákként ’72 és 76 között.

Tanár úr azonnal elárulta nekünk, hogy azért főz körömpörköltöt mert az a leghosszabb, 4 órás, mint az ünnepség. Igaz, mi nem kérdeztük.

A Stop presszóról hallott, bár nem volt törzsvendége mint sportoló, nem ivott, mint kiderült életében először is mások itatták le. A bulik zenéje akkoriban „lopott angol rock” volt.

4

4.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Asi bácsi a Kossuth Klub eltűnését fájlalta, mesélte nekünk, hogy akkoriban egy- egy meccsen tanár, diák szurkolt.

Tanár úr is csak azért kapott hármast kémiából, mert Jekly Ferenc tanár úr is látta őt a meccsen.

Minden tanár közül Asi bá nyilatkozott rólunk a legpozitívabban, közölte, nincs változás, a diákok ugyanolyanok mint régen.

Utolsó interjúnk alanya Dr. Feskovics Beáta reumatológus szintén dupla szállal kötődik iskolánkhoz: maga is idejárt és lányai is ide járnak. Humán tagozatú osztályukba 31 lány és 7 fiú járt, mégis úgy emlékszik vissza, hogy jó csapat volt, az osztálykiránduláson is fegyelmezett, de ugyanakkor jókedélyű társaság.

Az Asi bácsi által emlegetett Kossuth Klubra ő is emlékszik, illetve a Baráti Körhöz is csatlakozott, állítása szerint azért, mert büszke rá, hogy ebben az iskolában tanult, és gyermekei is itt tanulhatnak.

Gönczi Annamária 10.c Simon Bálint 10.a

5

5.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Természetesen a VoKoTa többi résztvevője sem maradhatott ki a jóból, minél több embert igyekeztünk elkapni egy pár szó erejéig.  Dr. Szekanecz Zoltán - Mikor járt a Kossuthba?

82-ben végeztem az első fizika tagozatos osztályban. Ez alapozta meg azt, hogy orvos lett belőlem.

- Van-e valamilyen generációs kötődése az iskolához?

Igen, az édesanyám és a testvérem is ide járt, jelenleg pedig a gyermekem tanul a Kossuthban.

- Mit hozna vissza a régi időkből?

Az akkori tanárgeneráció számos dologban különbözött a maitól, más értékeik voltak. Sokan közülük még most is tanítanak, például Dudics Pál és Bíró Lajos. Most is vannak rendkívül jó tanárok, de ma már sokkal nehezebb ez a hivatás.

- Indult-e valamilyen versenyen?

Igen, számos versenyen vettem részt gimnazista éveim alatt.

Többek között indultam az OKTV-n is. Úgy érzem, hogy ezek által sokkal talpraesettebbé váltam.

- Szükségét érzi-e rendszeres találkozóknak a volt kossuthosokkal?

Jó ötletnek tartom ezeket a rendezvényeket és véleményem szerint többször is lehetne ilyeneket szervezni.

- Voltak-e neves osztálytársai?

Tavaly volt a 30 éves osztálytalálkozónk és úgy gondolom, hogy szinte mindenkiből fontos ember lett. Osztálytársam volt például Kósa Lajos, Debrecen polgármestere; Porcsin Zsolt, a Hajdú-Bihari Napló egykori főszerkesztője és Baji Csaba a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója.

- Sportolt-e valamit az itt töltött évek alatt?

Rendszeresen nem sportoltam, de nagyon szerettem kosárlabdázni.

A fiam azonban az iskola kosárlabdacsapatának a tagja és aktívan sportol.

- Mit üzenne a mostani diákságnak?

A Kossuth értékei mindig is megmaradnak. Nekünk az a feladatunk, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amik a régi időket is jellemezték.

6

6.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Irinyi Valéria - Meddig tanított a kossuthban?

40 évig tanítottam itt magyar szakos tanárnőként, ugyanis akkor még egyszakos rendszer volt.

- Van-e valamilyen generációs kötődés? Én a Svetitsbe jártam, de mind a két fiam kossuthos volt. Ők rendkívül sokat kaptak az iskolától, többek között munkaszeretetet.

Jelenleg ők is tagjai a Baráti Körnek.

- Mit hozna vissza a régi időkből?

40 éves itt tartózkodásom alatt egyetlen olyan tanítványom sincs, akire haragudnék. Az akkori diákság azonban sokkal fegyelmezettebb volt és ez az, ami hiányzik a mostani fiatalokból.

- Szükségét érzi-e a rendszeres találkozóknak?

Rendkívül hálás vagyok az iskolának az ehhez hasonló rendezvényekért, illetve azért, hogy a nyugdíjasoknak is gyakran szerveznek találkozókat. Most is sok régi tanítványommal találkoztam, akikkel kötetlenül tudtunk beszélgetni.

- Mit gondol az iskoláról?

Nagyon szerettem itt tanítani, jó kapcsolatom volt mind a kollégáimmal, mind a tanítványaimmal. Gyakran foglalkoztam tanárjelöltekkel is, akik új színt hoztak az órákba.

- Mit üzenne a mostani diákságnak? Örüljenek, hogy a Kossuth Lajos Gimnázium tanulói lehetnek.

Fiaim révén tudom azt, hogy bárhol összetalálkozik két kossuthos, akkor az nagyon jó érzés.

Féki Zsuzsanna 10.c

Benkő Krisztina - Mikor járt a Kossuthba?

1957 és 62 között, humán-reál tagozaton. Emelt szinten tanultam a matematikát, harmadiktól pedig ábrázoló geometriát is. Latin nyelvből érettségiztem, ami jó alapot adott egyetemi tanulmányaimhoz, ahol orosz-történelem szakos voltam.

Kiemelkedő tanárom Dr. Nagy József volt.

- Van-e generációs kötődés?

Igen, a húgom és a nagylányom is ide járt.

- Voltak-e meghatározó élményei, ha igen, mik?

7

7.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Az egész iskola kulcsfontosságú volt az életemben. kiskossuthosként, gimnazistaként és kistanárként is itt tanultam.

Később tanárként dolgoztam 8 évig, vezetőtanár is voltam.

- Sportolt-e valamit?

Szerda délutánonként atletizáltam.

Főleg távolugrásban jeleskedtem, megyei első vagy második helyezést is elértem.

- Ha újra felvételizne, másképp döntene?

Nem, csakis a Kossuthot választanám.

- Mit üzenne a mostani diákságnak?

Azt, hogy vegyék komolyan a tanulást. Semmilyen tanulás nem felesleges, szerezzenek egy alapműveltséget, amire később tudnak majd építkezni.

Kerekes Regina 10.c

A hétvégén megrendezésre kerülő Volt Kossuthosok Találkozóján többek közt Pinczés Mátéval, munkapszichológussal és angol szakfordítóval készítettem riportot.

Mikor járt a Kossuthba?

-2000 és 2004 között voltam a Kossuth diákja.

Van-e generációs kötődése?

- Igen, a bátyám is ide járt 4 évvel előttem, de még a régi épületbe.

Milyen tagozatos volt?

- Humános voltam. Sok magyar versenyen részt vettem, majd később magyarból felvételiztem pszichológiára, sikeresen. Emellett a matekot is szerettem és abból is jártam versenyekre.

Voltak-e meghatározó élményei, ha igen, mik?

- A legmeghatározóbb élmények közül kettőt említenék: Az egyik a teltházas Kossuth-gála volt a Csokonai színházban, melynek aktív szervezője voltam és nyilvánvalóan részt is vettem benne. A társam elintézte, hogy Kósa Lajos, Pálffy István, az egyetem rektora és az igazgatóúr együtt adjanak elő ott egy számot, ezzel több százezer forintot gyűjtöttünk az iskolának egy nap alatt. Mellesleg, itt adtuk át a legjobb tanárnak járó díjat is, amit Új Imre tanár úr kapott.

8 8.

Acta De Kossuth

VoKoTa

A másik meghatározó élmény, hogy a kossuthos újságot is én szerkesztettem, mert fel kellett éleszteni a poraiból. Ezek után szerveztünk egy egész Kossuthra kiterjedő szavazást, ahol minden osztálynak szavaznia kellett. Új Imre tanár úr lett a legjobb férfi tanár és én pedig megkaptam a ’legjobb fej’ címet. Napokig utána, a listákat nézte mindenki. A tanárok is büszkék voltak, ha bekerültek a ’legszebb tanár’ top 3-ba. Ez a kettő jutott most így hirtelen eszembe.

Mit köszönhet ennek az iskolának?

- Röviden és tömören az életemet meghatározó emlékeket, életre szóló barátságokat és tudást, amit mondjuk egy Povolnyban nem kaptam volna meg és akkor nem vettek volna fel pszichológiára.

Kossuthosként min változtatott volna, illetve most min változtatna?

-A menzát közelebb hoznám. Valamint hagytam volna, hogy lehessen a füvön mászkálni. Harmadsorban meg a jelzőcsengőt is megváltoztattam volna, mert valami ’pittyegés’ volt.

Ha újra felvételizhetne, ismét a Kossuthot választaná-e?

- Igen, ugyanide jelentkeznék, annak ellenére, hogy a TÁG-on is sokat gondolkodtam, de nem bántam mega végső döntésemet, sőt..

Voltak-e neves osztály-, évfolyam-, illetve iskolatársai?

- Igen, Tóth Reni, aki pár éve megnyerte a Miss World Hungary-t 1 évig volt osztálytársam.

Sportolt-e valamit?

- Sakkversenyen vettem részt, azt hiszem városi harmadik lettem.

Emellett fociedzésekre és kosáredzésekre jártam.

Volt-e hobbija, ha igen, mi?

- A foci és az újságírás volt a hobbim, meg csináltunk színjátszókört, amivel fel is léptünk a Csokonai színházban.

Barátokkal érkezett-e?

- Évi barátnőmmel ketten jöttünk, a többiekkel meg ezen a rendezvényen találkoztam.

9

9.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Szükségét érzi-e egy rendszeres találkozónak?

- Ha nem is teljesen kossuthos szinten, de a volt évfolyamommal mindenképpen. Sok évfolyamtársammal tartom mai napig is a kapcsolatot, és rendszeresen találkozok is velük, de ettől függetlenül évi 1 évfolyamtalálkozó jó lenne.

Mit üzenne a mostani diákságnak?

- Nem akarok szentimentalista lenni, hogy becsüljék meg, meg ilyenek... de mégis azt ajánlom, hogy becsüljék meg, azt hogy ide járnak, és élvezzék ki ezt a pár évet (nyilván a tanulás mellett). Ám érdemes azért a tanuláson túl a közösségi életből is aktívan kivenni a részét mindenkinek, mert csak így lehet majd életre szóló élményeket szerezni.

Mit hozna vissza a régi időkből?

-A péntek délutáni, utolsó óra előtti, meg utáni hangulatot... amikor már vége a sulinak, de sokan ott maradtak, felszabadultan, na az jó volt.

Van-e emlékezetes osztálykirándulásos története?

- Azt hiszem, Esztergomban voltunk. Az osztályfőnökünk még a Bazilikánál akart volna maradni, de az osztályfőnök-helyettesünk és mi is már mentünk volna vissza a buszhoz. Ott előttünk aztán összevesztek és a Bazilika közepén az osztályfőnöknőnk letérdepelt a helyettes (idősebb férfi) elé, és azt mondta neki: "Alázz meg!" Na az a kép mindent visz... 

Matkó Nikolett 10.c

10 10.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Hajdu Petra, a kormányszóvivő sajtófőnöke Mikor járt gimnáziumunkba?

1993-ban érettségiztem, pontosan 20 évvel ezelőtt.

a azaz

Milyen szerepet töltött be a gimnázium az életében?

A gimnáziumi időszak nagyon meghatározó volt számomra több szempontból is. Itt tanultam meg, hogy kevés olyan akadály van az életben, amit nem lehet leküzdeni ahhoz, hogy elérd a célodat.

Valamint a nagy szerelmet is itt találtam meg.

Milyen keretek között történt akkoriban a fakultációválasztás?

A harmadik és negyedik évben vehettünk fel két fakultációt. Én a matematikát és a történelmet választottam.

Akadt olyan tanára, akinek befolyására tett valamit az életében?

Többen is voltak. Kiss Gabriella tanárnőnek köszönhetem például az első színpadi szereplésemet. Ő tartott egy színjátszó kört és mivel színész szerettem volna lenni boldogan jártam ide. A szüleim azonban nem ezt a pályát szánták nekem. Ők azt szerették volna, ha orvosnak tanulok, de abból engem csak a sebészet érdekelt, ami nem túl nőies szakma, így végül más irányba indultam el.

A nagy kedvencem, Bíró Lajos tanár úr miatt kezdtem el többet foglalkozni a matematikával és ezért tanultam közgazdásznak. Ám végül néhány év gazdasági pálya után, inkább riporter lettem.

E két tanáromon kívül - Kovács István igazgató úr is nagyban meghatározta az életemet. Míg Bíró Lajos tanár úrtól megtanultam azt, hogy nincs lehetetlen, addig Kovács Pista (azt hiszem mai napig minden diákja így hívja) megtanította azt, hogy soha ne adjam fel. Harmadikban

11

11.

Acta De Kossuth

VoKoTa

ugyanis négyest adott történelemből és az egyetemi felvételinél épp az az egy pont hiányzott a Budapesti Közgázhoz, így „csak” a Debreceni Egyetemre vettek fel. De ha már eldöntöttem, végigcsináltam és rá egy évre már Pesten voltam a Közgáz Egyetemen Osztályfőnököm Szegedi Ervin tanár úr is sokat segítette osztályunkat.

Milyen meghatározó élményeket tudna az iskolai éveihez fűzni? „Amit most tudsz, ennél többet nem fogsz tudni” Édesapám mondta nekem ezt érettségi előtt. Akkor nagyon megrémültem nem gondoltam, hogy bizonyos szempontból igaza lesz. Mára már rájöttem, hogy olyan átfogó és mélyenszántó tudásom minden területen, mint érettségi idején, nem lesz soha többé, hacsak nem kezdek el ismét komolyabban foglalkozni az irodalommal, történelemmel, matematikával és satöbbi.

Voltak esetleg humorosabb események is?

Igen, tisztán emlékeszem arra, amikor az első rajzóránkon a rajztanárnőnk bejött és megcibálta a haját, majd azt mondta: Ez nem paróka!!! Ez igazi!!! Ezt azért mondta, mert rengetegen piszkálták a diákok közül azzal, hogy parókát hord, mert nagyon göndör, rövid haja volt.

Bíró Lajos tanár úr pedig már annyira ismert bennünket, hogy

Bíró Lajos tanár úrral

feleltetésnél még csak oda sem kellett néznie, hogy pontosan tudja, ki miben fog hibázni. Egyszer direkt megfigyeltük. Dolgozatjavítás közben a 12 12.

Acta De Kossuth

VoKoTa

hátsó padból még fel sem pillantott, de már szólt is, hogy a felelő butaságot írt fel a táblára.

Mennyire sikerül tartani a kapcsolatot a régi osztálytársakkal?

Néhány emberrel a mai napig tartom a kapcsolatot, de ez nehéz, mivel nem egy helyen élünk, dolgozunk. Azonban szeptemberben lesz az érettségi találkozónk, ahol ismét összejövünk a volt osztálytársakkal.

Ezen reményeink szerint a tanárok is részt vesznek, de sajnos nem mindenki. Ráadásul a hangulat sem a régi, mióta volt osztályfőnökünk, Szegedi Ervin tanár úr már nincs köztünk. Régebben az érettségi találkozókon szokásunk volt megnézni egy videót, amit elsős korunkban Ervin tanár úr készített az első ismerkedési délutánunkon. Azóta is mindig rácsodálkozunk és nagyokat nevetünk azon, hogy ki mennyit változott az elmúlt időkben.

Szabó László, médiamenedzser Mikor járt a Kossuthba?

1996-tól 2002-ig, azaz több mint tíz évvel ezelőtt érettségiztem.

Van még családtagja, aki ebbe az iskolába jár vagy járt?

A Kossuth nálunk családi hagyomány – évtizedekre visszamenőleg. Jelenleg is több másodunokatestvérem jár a gimnáziumba, akik kiváló tanulmányi eredményeik mellett korosztályuk legeredményesebb sportolói is, nagyon büszkék vagyunk rájuk. A találkozón pedig itt van velem Hodosi Gabriella (Sziasztok, köszön Gabi), ő édesapám unokatetvére, 1994-ben szintén itt végzett a Kossuthban –

13

13.

Acta De Kossuth

VoKoTa

legidősebb gyermeke pedig már a „kis Kossuth” diákja, később pedig szeretnénk, hogy a gimiben folytassa tanulmányait.

Mint tudjuk, most már vannak humán- illetve reálorientációjú osztályok.

Ez akkor is így volt már?

Hatosztályos képzésünknek nagyon különleges tanterve volt, tizedikben kellett választani specializációt: az utolsó két évben így én nem tanultam sem fizikát, sem kémiát, sem biológiát, viszont emelt óraszámban hallgattuk a humán tárgyakat.

Persze azért teljesen a természettudományoktól sem szakadtunk el, heti két földrajz órám volt, én azt választottam, hisz mindig is szerettem a tárgyat.

Sok

baráti kör számára „végzetes” a gimnáziumi évek vége. Ez így történt a maguk osztályában is?

Abszolút nem.

A legközelebbi barátaim, ami 3-4 embert jelent, a mai napig a gimnáziumi osztály tagjai.

Szerencsére az egyetem alatt sem szakadtunk el, ez egy szétrobbanthatatlan közösség. Napi szinten beszélünk és szabadidős programjainkat is közösen szervezzük, természetesen ők is itt vannak a találkozón.

Voltak kiemelkedő fontosságú tanárai?

Igen, valamennyi tanáromra jó szívvel gondolok vissza, az érettségi óta eltelt idő pedig képessé tett minket arra, hogy már azokon az eseteken is nevetve nosztalgiázzunk, amelyek esetleg gimnazistaként nem feltétlenül emelték a hangulatot. Úgy gondolom, Szakály Árpád tanár úr nemcsak nekem, de sokunknak meghatározó pedagógus személyisége volt, nagyon sajnáljuk, hogy az osztálytalálkozókon nem tudtunk vele találkozni.

14 14.

Acta De Kossuth

VoKoTa

Az érettségi találkozók terén is összetartó maradt az osztály?

Igen, 5 évente rendszeresen megtartjuk az összejövetelt, a tavalyi alkalommal is szinte mindenki el tudott jönni, aki hazánkban él. Szakály tanár urat persze hiányoltuk, úgyhogy szeretném, ha Esterházy Péter „rózsaszín” regényének utolsó mondata nemcsak a volt osztálytársak, de osztályfőnökünk számára is iránymutató lenne a 15. évfordulóra: „Legyetek ott.”

Bíró Tamás, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Élettani Intézetének docense Mikor végzett a gimnáziumunkban?

Körülbelül 25 éve, 1987-ben.

Milyen osztályba járt, milyen tagozatos volt?

Akkoriban még a rendes, 4 osztályos rendszer élt, nem volt hatosztályos, mint most.

Csak emelt óraszámot lehetett felvenni, én emelt angolon tanultam.

Vannak generációs kapcsolatai az iskolával?

Igen, vannak. Édesapám, Bíró Lajos és nagynéném, Bíró Erzsébet még mindig

15

15.

Acta De Kossuth

VoKoTa

ebben az iskolában tanítanak. Valamint lányom is ide jár és terveink szerint fiam is ide fog.

Ha jól tudjuk, akkor Ön még a régi Kossuth épültében tanult.

Mit gondol, melyik környezet megfelelőbb a diákok számára?

Lányom, Hanna szereti a mostani körülményeket, mert nagy a hely és nyugodtan tud sétálgatni. Én viszont a régi épületet tartom jobbnak, mert jobban összetartotta a diáksereget. Úgy hallottuk, hogy az akkori diákélet pezsgőbb volt, a diákság több programon vehetett részt. Ez valóban így volt?

Régebben kevesebb felügyeletet igényeltek a Kossuthos rendezvények, ezért például hetente szerveztek nekünk egy bulit, egy-egy szakkört és egyéb programokat, amiket rendszerint sokan látogattak. A DÖK-hét is máshogy zajlott, mint manapság, sokkal többet kellett készülnünk. Egy és fél-két hónappal a DÖK-hét előtt már pártokat alakítottak a diákok, választásokat rendeztek és a hét utolsó napján, a nyertes párt tagjai átvették az iskola irányítását, persze csak szimbolikusan.

Volt-e esetlen az Ön iskolai éveiben meghatározó szerepet betöltött tanárára?

Mózes Mihály tanár úr, osztályfőnökünk, történelemtanárunk nagyon fontos volt számunkra, olyannyira, hogy országgyűlési képviselőt „csináltunk” belőle. Először is rábeszéltük, hogy induljon az 1990-es választáson, majd előkészítettük a kampányát is.

Tudjuk, hogy sokszor problémákat okoznak az érettségi találkozók megszervezései. Önök rendszeresen meg tudják tartani?

Igen, ötévente megszervezzük a találkozókat, amiken általában az osztály harmada/fele, 20-30 ember meg is szokott jelenni. Arra is volt már példa, hogy a találkozónkat kirándulás alkalmával ejtettük meg.

Pálinkás Dóra 10.a Új Eszter Dorottya 10.a

Mindenkinek köszönjünk a közreműködést, a válaszokat!

16 16.

2.Acta DE Kossuth 17.

Vélemény

Mit adott nekünk Róma?

Fehérek közt európai szemmel 48.

Apám orvos. Nagyapám vasúti munkás, dédapám pedig egy parasztember volt, aki a nevét le tudta írni. Hogyha végiggondolom ezt a folyamatot, akaratlanul is az eszembe jut, hogy talán a történelem tart valamerre. Végtére, a folyóknak is megvan a saját irányuk, és nem folynak visszafelé.

Európai egység, közös piac, szabad munkavállalás - mindenki számára ismert, kissé elcsépelt fogalmak. Ezt harsogja a TV, ez virít minden hírportál internetes felületén, ezt tanítják a gyerekeknek az iskolában. Még a Tátika borozóban, Jani bácsiék asztaltársaságánál is előkerül néha a misztikus Európai Unió, mint a világot megváltó beszélgetés tárgya. "Mennyi pénzük van azoknak, adhatnának nekünk is."

Mi az EU? Valami nagy. Valami hatalmas. Valami olyasmi, aminek rengeteg pénze van. Játszótereket, utakat, vasúti megállókat, akadálymentesített rendelőket épít nekünk. Szinte minden új közintézményen ott virít egy Új Magyarország, vagy egy Új Széchenyi Terv feliratú tábla, rajta a gyakran hét számjegyű támogatás összegével. Jani bácsiék asztaltársasága is megcsodálhatja a faluban az új játszótér kerítésén, vagy a tehenészet istállóinak falán. De mit csinál még az EU? Beleszól a dolgainkba, vagy ahogy a politikusok, a falusi polgármester mondja, a belügyeinkbe.

Borzalmas!

Valóban, a politika kicsiben kezdődik. Az emberek többségét nem érdekli az Unió komplex gazdasági, vagy eszmei háttere. Többségük egyszerűen csak élni akar, minél gördülékenyebben. Meg szeretnék valósítani egy két elképzelésüket: új szobabiciklit venni, leszokni a dohányzásról, kifesteni a házat, mint a Kovácsék.

Garantálni szeretnék tulajdonuk, családjuk biztonságát. El akarják érni, hogy gyermekük már náluk jobb feltételekkel vághasson neki az életnek: ezért kap Petike a 18. születésnapjára egy '92-es évjáratú használt Suzukit. Egy demokratikus államban az emberek teljes joggal várhatják el, hogy a kormányzat ne nehezítse meg az életüket, ne csak bosszúságot okozzon, hiszen a kormányzatnak az lenne a dolga, hogy az ország és lakói gyarapodjanak.

Hazánk az EU egyik tagállama. Az Unió egy államok fölötti, átfogó rendszer, saját, választott kormánnyal. Mint európai polgár, elvárom az Európai Unió kormányától, hogy számomra előnyös intézkedéseket hozzon. Identitásomnak azonban van egy másik meghatározó része, melyet nem szeretnék elkülöníteni az előbbitől. A kettő egymás miatt létezik. Magyar állampolgár is vagyok, tehát különösen fontos számomra, hogy Magyarország, és az Unió között egy érdemi, hasznos párbeszéd folyjon, a többi magyar érdekében.

Szerintem az egység jó dolog. Nincsenek szögesdróttal elválasztott határaink, a személyi igazolványommal a zsebemben léphetem át a határt, hogyha körül szeretnék nézni a bécsi adventi vásárban, vagy hogyha el akarok nyalni nyáron egy fagyit Párkányban. A vásárban osztrák árusok kedélyesen elbeszélgetnek velem, még hogyha a német kiejtésem nem is tökéletes. A standok többségét el is látják magyar felirattal, sőt, még "Ungarische Langosch"-t is kapok, hogyha nagyon megéheznék.

1717.

Acta DE Kossuth

Vélemény Vélemzz

Nem forinttal, hanem euróval fizetek, viszont szinte teljesen otthon érzem magam.

Párkányi fagyizásomhoz ellenben tökéletesen elégséges az anyanyelvemet használnom, de emiatt a nem létező csehszlovák határőrök nem tesznek föl kellemetlen kérdéseket. Az eladónő magyarul köszön, pusztán annyi a különbség kettőnk között, hogy hozzá képest én a Dunától délre születtem. Teljes mértékben otthon érzem magam. Mindez számomra természetes Persze nem feltétlenül ilyen derűs a helyzet. Nem csak játszóteret és tehenészetet kap Jani bácsiék faluja, nem pusztán arról van szó, hogy magyar gyerek Bécsben ehet lángost. Azonban abban bízok, hogy az EU-val kapcsolatos problémáink nagy része kezdeti nehézség, ok-okozatilag visszavezethető arra a korra, amikor Budapesthez közelebb volt Moszkva, mint Brüsszel.

Apám sok kollégája ment el hosszabb-rövidebb időre külföldre dolgozni. Sokan praktizálnak még ma is Angliában, Svédországban, vagy Németországban, de a többségük 2-3 év után hazaköltözött. Igaz, odaát itthoni keresetüknek a négyötszörösét is megkeresték, de ők jöttek, láttak, hazajöttek.

Nem kötelező itthon maradni. Régen a mesteremberek is megtették a maguk vándoréveit, a debreceni kollégium diákjai is szétnéztek a Lajtán túlon. Minek? Odaát máshogy rakták volna a téglát, és másként magyarázták volna Kálvin tanait? És mennyire meglepő: Itáliában máshogy rakták a téglát, Németalföldön pedig másmilyen technikával nyomtatták a bibliákat. Ezek szerint régen is tudták már a bölcsek: haza kell hoznunk Európát.

Nem célom komolyabb gazdasági vagy elvi mélységekbe még csak bele sem karcolni, és olvasóimat is csak önálló gondolkodásra szeretném késztetni saját identitásukkal kapcsolatban. Manapság megint egyre gyakrabban hallani, hogy Csínom Palkó, Csínom Jankó, és a többi "jó kuruc vitézek" a szabadságharcukat vívják Európával szemben. Fölmerül bennem a kérdés: célravezető-e saját magunkkal szemben háborút viselni?

Simon Bálint, 10.A

18 18.

Acta De Kossuth

Aktuális

„A bölcs embernek nincs szüksége tanácsra, a bolond meg úgysem fogadja meg” -Benjamin Franklin Bolondballagás. Kell-e ezt egyáltalán elmagyarázni, bemutatni?

Szükséges-e erről írni? Nem igazán. Ezért próbálok meg most valami mást. Hogy is kezdhetném?

Minden kossuthos diák életében eljön az év, amikor végzős lesz, a legnagyobb, legöregebb. Ballagás, érettségi… Ismerősen és sokaknak félelmetesen csengő szavak, főleg az utóbbi. A bolondballagás az valami teljesen más. Ilyenkor az egész város felbolydul, zene hallatszik az utcáról, az iskola konfetti esőbe borul. Na, én nem erről fogok írni.

Kossuthos diákként a saját véleményemet írom le erről az egyre megosztóbb eseményről az iskola életében. A minap az egyik kedvenc tanáromtól hallottam: „a bolondballagást, ha túl tudjuk élni, az már jó…”

Miért hangzik ez furcsán? A bolondozás és az arcnélküli őrjöngés nem egyet jelent. A bolondozás az értelem és a humor színes elegye, amikor a tanár és a diák együtt nevet. Elköszönés, kedveskedés, egy apró csíny mindig belefér.

Személyesen nekem az a bizonyos pénteki első két óra nehéz időszak.

Nehéz, mert annyira izgatottan várom a végzősöket, még jegyzetelni se bírok. Várom a nagyokat, a bátyámat, a röplabdacsapat kapitányát, azt a helyes fiút az A-ból. És nehéz még azért is, mert félek. Nem úgy, mintha egy horrorfilmet néznék, hanem amolyan szorongó félelmet érzek. Mert akármilyen jó poénnak tűnik a konzervkukorica meg a kutyaeledel dobálása, és a rúzsfolt a fehér nadrágomon (anya meg fog ölni…) a szívatást személy szerint nem kedvelem. Meg lehet a takarítónők sem.

Nézzük meg talán a végzős szemszögéből, hátha találunk egy kézzelfogható magyarázatot az előbbiekre. Nyilvánvalóan őket is jól megleckéztették az akkori „nagyok”, hát tessék itt a revans. Kicsit irreleváns és nevetséges bosszú, ha engem kérdeztek, mert nem azok kapják vissza, akiktől ők anno elszenvedték. Ők már valószínűleg az egyetem ösvényein taposnak több-kevesebb sikerrel. Ezért értelmetlen a bosszú, csak egy osztályokon át öröklődő retorzió vágyat generál.

19

19.

Acta De Kossuth

Aktuális

Lefordítva a Thalio elvet: szemet szemért, rúzst rúzsért, légfrissítőt légfrissítőért. Ezzel csak az a baj, hogy nem igazán érett viselkedés ez. De nem is ez lenne a lényeg. Búcsúzni csak kedvesen szabad, diákos humorral. Én eszerint fogok cselekedni, és ezt szeretném a többi nebulónak is javasolni.

Mit is akartam ezzel a röpke „hegyi beszéddel” elérni? Jó kérdés. Hátha majd felismernek két év múlva, és azt mondják: Nézzetek csak rá, lerí róla, hogy ő írta azt a cikket!

Anonymus

20.

20

Acta De Kossuth

Hagyományőrző

Régi szokás tovább él, avagy a májusfa A legtöbb lány izgatottan várja május első reggelét, és annak reményében kel fel, hogy egy színes szalagokkal díszített fácska várja őt a kerítése előtt. A májusfa-állítás hagyománya régebbi időkbe nyúlik vissza. Régen minden településen állítottak májusfát. Eredetileg a természet újjászületésének volt a jelképe, ma már a leginkább a lányos házaknál álló fák arra utalnak: komoly udvarlója van a háznál.

Ez a szokás falvakban még napjainkban is komolyan jelen van. A májusfák beszerzése a legények vagy a legénybandák feladata volt, manapság általában nyírfát használnak erre a célra, de régen előfordult, hogy nyárfára, fűzfára, cseresznyeágra, esetleg fenyőfára esett a választás.

Néhányat csak lombosan helyeztek el a lányos háznál, másokat színes szalagokkal, kisebb-nagyobb ajándékokkal (italok, ajándékcsomagok, parfüm, virág, ékszerek, stb. határ a csillagos ég) lufikkal kötöznek díszítettek fel az udvarlók. Közös motívum, hogy mindegyik fajtát éjszaka csempészték a lányos házak udvarába. Sok helyen a legény ott maradt a májusfára vigyázni, nehogy ellopják bosszúból vagy tréfából. Főleg akkor kellett ilyentől tartani, ha egy lánynak két vagy több legény is udvarolni akart. Ilyenkor előfordult, hogy az ellenfelek ellopták a fát, hogy helyére a sajátjukat tegyék.

21

21.

Acta De Kossuth

Hagyományőrző

Hiába tiltották ennek az ősi szokásnak a hagyományát a hatóságok évszázadokon át az erdők védelmére hivatkozva, ez a szokás, ahogyan nagyon sok egyéb is, kitörölhetetlen emlék a magyarság körében.

Aki nem állít fát, az május kosarat szokott köttetni. Ez egy nagyobbacska kosár teli ajándékkal, színes virágokkal, szalaggal átkötve.

A lányok szerepe is igen jelentős ebben a hagyományban. A legtöbb lány nagyon várta, hogy kapjon fát, ugyanis a májusfa a falu leányainak különleges megbecsülését jelezte. A matyóknál és egyes hajdú vidéken csak azok a hajadonok kaptak fát, akiket a legények legjobban kedveltek és tiszteltek. A rossz hírű lányok háza elé sokszor kiszáradt karókat vittek.

Borsod egyes vidékein nem fát állítottak, hanem karóra húzott lókoponyát vagy tojáshéjból készült láncot vittek májusfa helyett. A májusfa a komoly udvarlási szándék jele volt. Vidékenként eltérően reagáltak a lányok az ajándékra. Volt, ahol a legények szerenádot is adtak, a lány viszonzásul borral kínálta meg őt, máshol a lány bizonyos jelekből tudta, hogy ki is küldte a fát neki. Néhol a lány azzal jelezte, hogy jó szívvel veszi az ajándékot, hogy három szál gyufát gyújtott.

A májusfa állítása sokkal mélyebb ünnep a magyarság számára, mint a fenti szerelmi jóslás. Talán az ősi Boldogasszony-kultuszunk egyik eleme 22 22.

Acta De Kossuth

Hagyományőrző

volt és ezt ünnepelték meg őseink tavasszal, így május legelején is. Ilyen, szalagokkal díszített ünnep, szokásban van az összes keleti rokonnépnél a tatároktól kezdve a mongolokig, ahol a szent helyeken növő fákra

kötöznek színes szalagokat.

A magyar hagyományban szokás volt a közösségi májusfa-állítás, hol a községháza elé helyeztek egyet, hol a boszorkányok és rossz szellemek által megszállt útkereszteződésekben, tanyákon, de még a kocsmák elé is jutott belőle. A májusfára a legtöbbször színes papírt és selyemszalagokat kötöztek, de sokszor került rá ital és édesség is. A májusfa egész hónapban ott maradt a helyén, körülötte zenéltek és mulatoztak.

A májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott 23

23.

Acta De Kossuth

Hagyományőrző

kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.

Biztosan sokan kaptak vagy állítottak már májusfát. A régebbi időkből ránk hagyományozott nemzeti szokás sok új, izgalmas dolgot rejt magában. A fiúk számára a hajnali májusfa-állítás, a lányok számára pedig az, hogy május első napján kellemes meglepetés fogadja őket.

Többek között ez a hagyomány is tökéletes lehetőséget teremt arra, hogy a kiválasztott lány tudtára adják, hogy fontos számukra.

Pálinkás Dóra 10.a Mátrai Erika 10.c

24 24.

Acta De Kossuth

Egy kis pszichológia

A serdülőkor szocializációs színterei 1. A család A család az identitás formálás legfontosabb közege, ez az elsődleges szocializációs színtér. Erickson szerint minden életszakaszban, így a serdülőkorban is újraélednek az előző szakaszok normatív krízisei. Ha az előző krízisek megoldása nem sikerült kielégítő módon és a család működése sem megfelelő, akkor a család egyébként is viszonylagos egyensúlyát a kamasz felboríthatja. Kamaszkori problémák során legtöbb esetben a család is problémás. Sok esetben a nehezen kezelhető diákok egy része szétesett családból kerül ki. Ezekben a családokban az egyik szülő (gyakrabban az apa) válás, rosszabb esetben halál következtében eltűnt a kamasz életéből. Az esetek másik részében a családok ugyan együtt maradtak, de a szülők érzelmileg eltávolodtak egymástól. Ez a rejtett szétesettség. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy csonka családokban nem nőhetnek fel érzelmileg egészséges utódok.

A jól működő család a társadalmi értékrendnek megfelelő értékeket, normákat közvetít.

2. Az iskola Az iskola a társadalom megjelenítője. Az utóbbi két évtizedben a nevelésben, személyiségformálásban való szerepe háttérbe szorult. Az ismeretátadó funkciója megsokszorozódott és differenciálódott.

Sokak szerint a diákok teljesítménye nem az iskolán múlik, hanem azon, hogy milyen családból származnak. Tény, hogy mire a gyermekek bekerülnek az iskolába, olyan tapasztalatokra tesznek szert, amelyek meghatározóak. A család már ekkora kialakította a gyermekben a motiváció, az értelmi képességek, a munkához való hozzáállás alapjait.

25

25.

Acta De Kossuth

Egy kis pszichológia

1966-ban, az USA-ban végzett Coleman-féle jelentés - amely tanárok és diákok megkérdezésén alapult - tovább erősítette a család meghatározó szerepébe vetett hitet. Az újabb, körültekintőbb vizsgálatok viszont azt bizonyítják, hogy az iskola igenis nagy szerepet játszik a diákok motivációjában, tanulmányi teljesítményében.

Abban legtöbben egyetértenek, hogy az iskola nemcsak a tanulók tanulmányi eredményéért felelős, hanem a társas-érzelmi fejlődésért is.

Inkább abban van a vita, hogy milyen módon található meg e feladatokban az egyensúly. Sokak szerint az iskolák már így is eléggé leterheltek, és ha egyéb terheket raknak rá, akkor éppen az elsődleges feladatának, az oktatásnak nem lesz képes eleget tenni.

3. A kortárs csoport A kortárs csoportok már óvodáskortól jelen vannak a gyerekek életében, de szerepük jelentősége az átpártolás időszaka után jelentősen megnövekszik. Az egyének az egy csoportba kerülés által kialakítják közös elvárásaikat, értékeiket, viselkedési szabályaikat, vagyis normarendszerüket. A csoport a saját normáit védi, a normakövetőket jutalmazza, a normasértőket bünteti. Ennek tudható be, hogy míg az elit iskolákban sikk tanulni, addig egyes kevésbé jónak tartott iskolában a jól teljesítő diákokat sokszor kiközösítik, strébernek bélyegzik.

4. Egyéb fontos szocializációs hatások A mai fiatalság nagy része keveset sportol, és egyre kevesebbet olvas.

Sokan a televízió és a számítógép előtt múlatják szabadidejük nagy részét.

A tv-ben rengeteg igénytelen sorozat és show műsor fut, amit a diákok 26 26.

Acta De Kossuth

Egy kis pszichológia

többsége rendszeresen néz. Ezek a műsorok alattomosan beférkőznek gondolataikba, értékrendjükbe - ezáltal kifejtve negatív szocializációs hatásukat. Könnyen a perifériára kerülhet az iskolában kortársai között az a diák, aki a többség által közkedvelt műsorokról vajmi keveset tud, vagy teljes tájékozatlanságot mutat.

Ugyanez a helyzet a világhálóval. Az a diák, aki nem regisztrálta magát valamelyik ismerősöket gyűjtő fórumon, szinte őskövületnek számít. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az internet révén a keresőprogramok segítségével szinte mindent megtalálhatunk. A mai fiatal, ha valamiben szinte biztos, hogy felülmúlja az idősebb generációt, az éppen e keresés sebessége, és a keresett információ megtalálásának magas valószínűsége. Természetesen ezt a magas szintű készségét a diák sokszor jó dologra használja fel, de az életkori sajátosságok miatt, ha akar, rátalál a szülők által tiltott, vagy aggályosnak tartott információkra is.

Szerencsés lenne szerintem, ha visszatalálnánk mi mai fiatalok az élő szó szépségéhez, a valódi hús-vér kommunikáció világához.

Dávid Gergő 10.a

27

27.

Acta De Kossuth

Hagyaték az utókornak

HAGYATÉK AZ UTÓKORNAK -avagyTanári aranyköpések kézikönyve

„Miért zúg a tömeg? Kívánja eskümet?”

Dr. Kiss Gabriella Tanárnő „Próbálj meg uralkodni magadon! Ha nem megy, én fogok rajtad.”

Dr. Kiss Gabriella Tanárnő „Kunigunda letagadja…az égről is a csillagokat. A vénasszony meg menedzseli.”

Dr. Kiss Gabriella Tanárnő „Vagy elhiszed, vagy megölünk.” Új Imre Tanár Úr az iszlámról „- A násztáncnak van jelentése?

- Persze…Hát ha a kettő jobbra, kettő balra táncot elrontod, a melletted álló nem fog veled párosodni.”

Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr „- Tanárnő! Az a csoki honnan van?

- Én nem tudom. Nekem hozták, de gyanús volt, mert mindenki a WCből jött ki.

Muzsnayné Murai Enikő Tanárnő Dolgozatírás közben: „- Fanni tudok segíteni?

- NEM. - Köszönöm a bizalmat!”

Fazekasné Kovács Judit Tanárnő 28 28.

Acta De Kossuth

Hagyaték az utókornak

„Évekkel ezelőtt az egyik diák kérdezett egy szót. Elkezdtem gondolkodni, erre megszólal egy másik srác: Várjál egy kicsit, Tanárnő mindjárt kitalál valamit.”

Fazekasné Kovács Judit Tanárnő „- Hogyha azt mondom, hogy Tanárnő, tessék kinyitni az ablakot, akkor az illetlen?

- Attól függ, hogy milyen büdös van kint.”

Fazekasné Kovács Judit Tanárnő

29

29.

Acta De Kossuth

Hagyaték az utókornak

A diákokAt sem kell félteni… - diákcsemege Etika órán megszólal a jelzőcsengő. „- KICSENGŐŐŐŐ!

- Nem, ez még csak a remény hangja…” „- Ki az, aki szervátültetésnél adja a szívet?

- Donor.

- És ki kapja?

- Aki marja!”

A diák sálban ül a teremben. „- Mi a baj? Megfáztál?

- Fáj a tokája.”

Köszönjük a 12.c osztálynak!

30 30.

Varga Dóra 10.c Antal Sára 10.c

Sport

Acta De Kossuth

Díjlovagló bajnok Jenei Péter, iskolánk 11/B osztályos diákja hosszú évek óta egy különleges sportág képviselője. Abból az alkalomból beszélgettem vele, hogy nyáron részt vehet a Franciaországban megrendezendő Európa Bajnokságon.

A lovaglás egy életforma. Hogyan jutottál nagyvárosi srácként arra az elhatározásra, hogy ezt a sportot űzd?

Mindig is imádtam az állatokat, el sem tudnám nélkülük képzelni az életemet. 9 éves koromban kezdhettem el lovagolni, mivel előtte nem nagyon lelkesedtek a szüleim, hogy ennyi idősen a "veszélyes" lovak közelében legyek. Korábban már nagyapám és édesanyám hobbi szinten űzte ezt a sportot.

Sok filmet láttunk már arról, hogyan lehet állatokkal kommunikálni.

Neked milyen "trükköd" van erre?

Egy lóval való kommunikáció alapfeltétele a kölcsönös bizalom. Persze minden ló egy külön egyéniség, a bizalom eléréséhez azonban nagyon fontos a következetesség mind a rendszeres napi munkában, mind a további tevékenységekben. Ezt a bizalmat különböző módon is el lehet érni. Én is különböző technikákat használok még a munkában is a lovaimnál. A munkában nagyon fontos, hogy a feladatokat ne csak a lovas akarja végrehajtani, hanem a ló is törekedjen rá, és ezt a lelkesedést meg is kell tartani. Ha ez nem sikerül, akkor a munka rémálommá válhat. Ha a ló a munkában az adott "jelre" helyesen reagál, azonnal megdicsérem, hogy tudja, hogy jól cselekedett.

Egy állat épp annyi törődést kíván meg, mint az emberek. Hogy tudsz a tanulás mellett kellő időt fordítani a vele való kapcsolatra?

Nálam ez legalább olyan fontos, mint a tanulás. Nagyon sok lemondással jár ez a sport, ha valaki ilyen szinten szeretné űzni. Általában iskola után elindulok édesanyámmal Hortobágyra, mivel ott vannak a lovaim. Egy héten aktív munkát a lovaimmal ötször végzek, emellett egy teljes szabadnapot kapnak. Egy napon pedig terepre járok velük, hiszen nagyon fontos számukra, hogy ne mindig a négyszögben dolgozzanak. Ez naponta általában 4-5 órát vesz igénybe, így nem egyszerű felkészülni az órákra egyik napról a másikra.

31

31.

Acta De Kossuth

Sport

Mire vagy a legbüszkébb eddigi elért eredményeid közül? Miért éppen arra?

Igazából a fiatal lovammal (Vajkával) a korosztályos országos bajnoki címünkre és a könnyűosztályos felnőtt magyar bajnoki címünkre vagyok büszke, mivel meg tudtam mutatni, hogy egy nem teljesen kiképzett fiatal lóval - melyet folyamatosan képzek - is meg tudtam nyerni két országos versenyt.

A másik "új" lovammal, Flórával idén kezdtünk nagyobb nemzetközi versenyeken részt venni. Ezekre azért vagyok büszke, mert máris számos jó helyezést értünk el jó százalékokkal, valamint a korosztályombeli magyar válogatott lovasok közül az összes versenyen Flórával voltunk a legeredményesebbek. Ezekkel az eredményekkel minősültem a 2013-as Junior és Fiatal Lovas Európa Bajnokságra, ami Franciaországban kerül megrendezésre július 10-14 között. A versenyre való felkészülés érdekében már június elején leköltözök edzőtáborba Balatonfenyvesre.

Eredményes felkészülést, jó lovaglást és természetesen minél jobb eredményt kívánok!

Új Eszter Dorottya 10.a

32 32.

Sport

Acta De Kossuth

Élet a jégen Könczei Áronnal abból az alkalomból beszélgettem, hogy egyéves külföldi tartózkodás után a sajtóban remek teljesítményeiről ismét itthon olvashatunk.

Magyarország nem tekinthető jégkorong nagyhatalomnak. Miért pont ezt a sportot választottad?

Hatéves lehettem, amikor elkezdtem hokizni. A véletlennek köszönhetem, hogy megismertem közelebbről ezt a sportágat.

Természetesen már tudtam korcsolyázni a versenyszerű úszás mellett, apával már kis korom óta sokat jártunk korizni. Az egyik ilyen alkalom után volt a jégkorongosoknak edzésük, elkezdtük nézni, és nagyon megtetszett, és hát azóta is szerelem, ha lehet ilyet mondani.

Az első edzésemen azonnal fejbetalált egy korong. Nem tudom, hány kissrác ment volna vissza a jégre, nekem meg sem fordult a fejemben, hogy otthagyjam.

Gyorsan jöttek a jó eredmények és ennek köszönhetően a határon túl is játszhattál. Egy fiatal játékos életében meghatározó lehet a külföldön való szereplés. Hogy érezted magad kint tartózkodásod idején?

Egy külföldi lehetőségért nagyon sokat kell tenni, főleg ez az oka, hogy ennyit jelent bárkinek, aki megtapasztalhat egy másik kultúrát és annak a játékstílusát elsajátíthatja. Svédország nagyon modern, és nem csak az infrastruktúra terén, hanem a gondolkodásmód is teljesen más. Az egyik csapattársam családjánál lakhattam, akik maximálisan segítettek mindenben. Ezért első pillanattól fogva nagyon jól éreztem magam.

Van-e a külföldi edzésmunkában az itteniektől eltérő stratégia?

Természetesen Magyarországon is fejlődik a sportág, és hamarosan a világelit is könnyedén elérhető lesz a válogatott számára, nem csak 1-1 játékosnak. Mondhatni, hogy játékstílusban minden ország kicsit más.

Svédország kombinatív és nagyon agresszív játéka feküdt nekem, és természetesen még többet tudtam fejlődni ügyességben, mert nagyon nagy hangsúlyt fektettek erre az edzők. A másik dolog, amit elengedhetetlennek tartottak, az a mindennapi futó- és konditermi edzések. Ez talán az, amihez a legnehezebb hozzászokni, mert a pénteki pihenőnapon kívül 6 napig folyamatos volt a terhelés. Ezt természetesen napi 4-5-szöri kiadós étkezés nélkül nem lehet bírni, ilyen szempontból sem lehetett panaszom az "új családomra".

33

33.

Acta De Kossuth

Sport

Mi motivált arra, hogy visszagyere?

Az, hogy hazatértem, csakis a tanulmányaim folytatása miatt volt.

Szerencsére a sport terén sem állt meg az élet, mert a szlovák bajnokság meccsszáma sem volt kevés a kötelező magyarországi meccsek mellett. Összesen, ha beleszámolom a válogatott mérkőzéseket is, valahol 60 és 70 között mozog a játékok száma. Örülök, hogy a kint megszerzett újabb tapasztalataimat a csapatom javára fordíthatom. Persze itthon sem megy edzés és jó erőnlét nélkül. A tanulás mellett nem könnyű a sportterveimet megvalósítani. De egy jó sportoló be kell, hogy tudja osztani helyesen az idejét. Ész nélkül egyetlen sportot sem lehet magas szinten űzni.

További sok sikert kívánok a sportban és a tanulmányaidban egyaránt! Új Eszter Dorottya 10.a

34 34.

Sport

Acta De Kossuth

DEKGYGSE Gimnáziumunk új sportköréről Barna Éva tanárnőt kérdeztem.  Honnan jött az ötlet?  Az iskolában már régóta működnek szakosztályi edzések, ezért a modernizálás érdekében át kellett térnünk egy fejlettebb formációra: a sportegyesületre. Az egyesület szervezete lehetőséget ad arra, hogy magasabb színvonalon, szélesebb körű kínálatot tudjunk nyújtani diákjaink számára.  Mi a célja?  Legfőbb célunk a rendszeres testedzés biztosítása a tanulók számára választható sporttevékenységekből. Gimnáziumunkban vannak olyan diákok, akik szabadidejükben már több éve aktívan sportolnak, azonban akik még nem választottak maguknak sportágat, itt a lehetőség, hogy az új kínálatból megtalálják a megfelelőt számukra.  Kik léphetnek be?  Alapszabály határozza meg az egyesület tagjait, akik lehetnek az iskolánk tanárai és tanulói.  Milyen foglalkozások vannak és mikor?  A szakosztályi edzések ugyanúgy folyamatosan fennállnak:  fiú kosárlabda  fiú labdarúgás  leány röplabda  sakk A szakosztályok bővülését a jelentkezők száma határozza meg. pl.: Ha 60 lány szeretne jövőre zumbára járni, akkor a sportkörnek be kell indítania a zumba szakosztályt.

Az eddig lévő edzések hétköznap délután vannak. Minden szaktanárnak a saját időpontjában.  Mik a tagság feltételei?  A belépés önkéntes alapon működik. A tagság feltétele a havi 100ft (évi 1000ft), az egyesület fenntartása érdekében.

Nemes Anna Boglárka 10.c (Az Egyesület Alapszabálya a követező linken bárki számára elérhető: http://www.kltegyakorlo.sulinet.hu/files/alapszabaly.pdf)

35

35.

Aktuális

Acta De Kossuth

Szakadás A Tolsztoj Társaság 2013 tavaszán ismét meghirdette versenyét az orosz kultúráról. Az első forduló feladatai között nehéz, ugyanakkor érdekes problémákat kellett megoldaniuk a csapatoknak. Iskolánkból egy négyfős csapat vágott bele a munkába. Töltöttünk ki totót, készítettünk filmet egy mai orosz fiatal mindennapjairól, bemutattuk az ortodox egyházat egy tárlatvezetés közben, térképet alkottunk meg a borogyinói csatáról Tolsztoj Háború és béke című regénye alapján. Az egyik legnehezebb feladat pedig Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című könyvének újraértelmezése volt. Ezt a fela datot én vállaltam magamra. A következőkben ezt olvashatják.

- Ha minden nyomot rögzítettek, vitessék a holttesteket a boncmesterhez! – hangzott Porfirij utasítása a telefonban.

- Rendőrbíró úr! Több itt az ujjlenyomat, mint a rendőrség összes nyilvántartásában. Nem hinném, hogy bármelyiknek is hasznát vehetnénk, hiszen sok közülük elmosódott. A patológus sem mond majd újat. Kijelenthető, hogy mindkét nőt baltával ölték meg. Úgy vélem, az idősebb volt az első áldozat, ő fekszik a belső szoba ajtajánál. A másik, fiatalabb a lakás bejáratához közel, a komód előtt. Az az érzésem, hogy ő megzavarhatta a gyilkost, ezért kellett meghalnia.

- Nono, kedves magyar barátunk! Az érzés a mi munkánkban kevés.

Bizonyíték kell. Kérem, Sándor, a helyszíni vizsgálat után keressen fel, hogy személyesen beszéljünk a nyomozás menetéről!

Sándor, aki csupán néhány hete érkezett Szentpétervárra, hogy az Európai Egyetemen tanítson, most végre úgy érezte, bizonyíthatja tehetségét. Otthon, Budapesten találkozott már hasonló esettel, de itt mindenkivel el kell fogadtatnia, hogy a kutyás nyomozó különleges tudás birtokában van. Ez volt ideérkezésének másik célja. Egy európai uniós program keretében vállalta, hogy a Budapesten már működő nyomozási technika sajátosságaival ismerteti meg szentpétervári kollégáit. Kedves fogadtatásban volt része a kijelölt kerületi hivatalban. Porfirij személyében pedig egy rendkívül művelt, sokoldalú, éleseszű rendőrbírót ismert meg. Tudta, hogy most végre olyan munkában vehet részt, 36 36.

Acta De Kossuth

Aktuális

amelyből mindannyian tanulhatnak. Kántort, a kutyáját is magával vitte a helyszínre, amikor a hívást kapta. A jól kiképzett jószág nem is vallott szégyent a tetthelyen. Annak ellenére, hogy rengeteg szagmintát lelhetett, talált egy szövetdarabot a bejárati ajtónál a földön. Miután többször végigjárta a lakást, mindannyiszor ennél a kis darabka anyagnál állt meg.

Sándor ezért bűnjelként küldte el a laborba.

A helyszínelés után Kántornak adta át az irányítást. Hagyta, hogy a kutya vezesse a szimatával. Ahogy távolodtak a helyszíntől, egyre szegényebb házak sorakoztak a szűkülő utcákban. Szinte elhagyták a várost.

Nemsokára egy nyomorúságos lakótelepen találták magukat. Kántor nagy feltűnést keltett az utcákon ácsorgó emberek között. A kutya egy kocsma előtt megállt, mintha bent keresne valakit. Amikor Sándor benyitott, a tulajdonos éppen szitkozódva kidobott egy részeget, még egy vödör hideg vízzel is nyakon öntötte.

- Takarodj végre haza Marmeladov, te nyomorult! Inkább pénzt keresnél, hogy a lányodnak ne az utcán kelljen megkeresnie a betevőre valót!

Nálam nincs több hiteled!

Sándor kérdőre akarta vonni a kocsmárost, de Kántor a földre került részeget szimatolta. Inkább segített az öregnek felállni.

- Maga az, Raszkolnyikov? – kérdezte tántorogva Marmeladov.

- Vigyen engem haza, kedves Raszkolnyikov. Nem felejtettem ám el, hogy a múltkor adott nekem pénzt. Tudja, a feleségem abból gyógyszert vett. De nagyon gyenge szegény.

Marmeladov ekkor elájult. Sándor a járókelőktől tudta meg, hol lakik, és hazatámogatta. De nem volt ideje bemenni a házba, mert megszólalt a telefonja.

- Hol marad olyan sokáig, Sándor? Porfirij szeretné már meghallgatni az ön véleményét a kettős gyilkosságról. Siessen, már a laborból is vannak eredmények!

- Köszönöm, hogy szólt, Nyikogyim! Tudom, hogy a rendőrbíró úrnak fontos ez az ügy, higgye el, most ezért kések én is. Még van egy kis dolgom, de igyekszem vissza a hivatalba.

Sándor visszament a kocsmába, ahol megtudott mindent Marmeladovról. Az ott iszogató diákoktól pedig Raszkolnyikov kilétére is fény derült. Kántor azonban már nem fogott szimatot. Miután Marmeladov hosszú órákon át a kocsmában volt, a gyilkosságot nem követhette el. Abban azonban biztos volt a fiatal nyomozó, hogy Kántor nem véletlenül hozta erre a helyre.

37

37.

Acta De Kossuth

Aktuális

Útban a kerületi hivatalba végiggondolta a történteket. Amikor a rendőrbíróval találkozott, már volt elképzelése a gyilkosságot illetően.

- Nos, Sándor, a laborból fontos eredményt kaptunk. A beküldött szövetdarabon mindkét áldozat vérét megtalálták. Ezen kívül az egyik üres lakást felújító festő bőrdarabkáját is. Ő egyelőre tagad, s magam is azt hiszem, talán téves úton járunk. Ön mit gondol az ügyről?

- Úgy vélem, az indíték nyilvánvaló. Az öregasszony uzsorás volt, aki mindenkit a kezében tartott. Senkit sem szeretett, és őt sem szerette senki. Amit tett, az büntetendő. Valaki magára vállalta a büntetést végrehajtó szerepét. A gyilkosság felfedezői azt vallották egymástól függetlenül, hogy a lakásajtó belülről volt bezárva. Bár senki nem nyitott ajtót, hallották, hogy van benn valaki. Mire visszamentek, az ajtó nyitva volt, így találták meg a két nő holttestét.

- Minden érték eltűnt a lakásból?

- Nem. Ezért is állítom, hogy a tettest Lizaveta Ivanovna, az uzsorás húga megzavarhatta. Rosszkor ment be a lakásba, s ezért kellett meghalnia. Az ágy alatt tartott ládából pénz és ékszerek hiányoznak, de rengeteg holmi maradt ott.

- No és mire jutott a kutyájával?

- Kántor a szövetdarab miatt volt nyugtalan. Ezért hagytam, hogy vezessen. A külvárosi, lepusztult lakótelepre, egy koszos kocsmához jutottunk. Ott hallottam egy Raszkolnyikov nevű fiatalemberről, aki szegény létére pénzt adott az egyik törzsvendégnek, aki folyton részeg. Azt is mondták erről a kicsapott egyetemistáról, hogy mindig a világ jobbításáról beszél. Ezért jutottam arra a gondolatra, hogy a gyilkosság előre eltervezett, szándékos és brutális kegyetlenséggel végrehajtott tett. Nem lehet tehát a festő a tettes, hiszen ő csak pár napja dolgozik a házban, nem ismerhette még az uzsorás szokásait.

- No és miért vezette önt Kántor arra a helyre?

- Ezt még nem tudom. De a szövetdarab további vizsgálata talán adhat magyarázatot. Mindenesetre jó, hogy a zálogok nagy része megmaradt. Azonnal listát kellene készíteni a zálogtulajdonosokról, és megkezdeni a kihallgatásukat.

- A beküldött dobozban találtunk egy füzetet, amelyikben az uzsorásnő pontosan vezette a zálogtulajdonosok nevét, a zálogtárgyak megnevezését és árát. Ez alapján már keressük a kuncsaftokat. Tehát ön is azt gondolja, hogy közöttük kereshetjük a gyilkost?

- Minden bizonnyal. Sajnos a gyilkos fegyver nem került elő. Ezért a zálogtulajdonosok lakását is át kell kutatnunk.

38 38.

Acta De Kossuth

Aktuális

Másnap Sándor és Porfirij rendőrbíró megkapta az uzsorásnő listáját. A kihallgatásokat azonnal meg is kezdték, de félő volt, hogy túl sok időre lesz szükség, mert a zálogosok rengetegen voltak.

Sándor meglepve vette észre a listán a Raszkolnyikov nevet. Épp Porfirijhoz indult, amikor Alekszandr Grigorjevics Zamjotov rendőrségi fogalmazó segítségért kiáltott a szobájából. Sándor és Porfirij egyszerre siettek oda. A földön egy zilált külsejű, vékony, magas fiatalember feküdt. Levegő után kapkodott, s csak nehezen tudták felültetni.

- Mit követett el, fiam, hogy így meggyötri? – kérdezte a rendőrbíró.

- Én csak egy fizetési nyilatkozatot írtam alá – nyögte ijedten a férfi.

- Akkor bizonyára mindjárt jobban is lesz. Kér egy kis vizet?

- Igen. És haza akarok menni! Engedjenek el!

- Menjen csak. Mi is a neve?

- Rogyion Romanovics Raszkolnyikov.

- Ön volna valóban, aki nemrég az emberiség felosztásáról írt értekezést? – kérdezte Porfirij.

- Ön olvasta az én írásomat?

- Az interneten sokan terjesztik. Mit is gondol az emberekről? Jól értem, hogy a közönséges emberek csak léteznek, de nem élnek igazán? A nem közönséges emberek pedig bármit megtehetnek?

- A nem közönséges emberek mind a világ jobbításán dolgoznak. Ez a feladatuk. És ezért olyan cselekedeteket is véghez vihetnek, amelyeket mások nem. Ha bűnt is követnek el, nem bűnösek, hiszen jó cél érdekében cselekszenek. Gondoljon csak Napóleonra!

– lelkesedett a fiatalember.

- És ön melyik csoportba sorolja magát, Raszkolnyikov?

- Talán én is tehetek jót a világért – mondta kissé szerepét veszítve a volt diák.

- Mi most annyi jót teszünk, hogy hazaengedjük. Menjen, gyógyuljon meg. Majd később írhat egy beadványt a zálogtárgyai miatt.

Gondolom, hallotta, hogy az uzsorást megölték, s a tárgyakat visszakaphatja mindenki.

Ezt már alig hallotta Raszkolnyikov, csak nagy nehezen tántorgott ki az épületből.

- Sándor, kérem, figyelje ezt az embert! Már tudjuk, hol él. Tartsa számon, kivel találkozik, mit csinál. Mindenről jelentsen nekem!

Még nem hallgatom ki, kíváncsi vagyok, meddig bírja a titkát magában tartani!

- Ön is úgy gondolja, hogy ő a tettes?

- Valószínűleg. Látta a kabátján a lyukat? Olyan a szövete, mint a behozott anyagdarab.

39

39.

Acta De Kossuth

Aktuális

Sándor másnap Kántorral együtt visszament a kocsmához.

Beszélgetett az emberekkel, akiktől megtudta, hogy Raszkolnyikovot jó embernek tartják. Megmentett a tűzből két gyereket, kimentett egy lányt az elcsalója karmaiból.

Aztán néhány napig senki nem hallott a fiúról. Közben a szövetdarabról kiderült, valóban Raszkolnyikov kabátjából való. DNSét az anyagon talált hajszálból és a vizespohárról is kimutatták, s megegyeztek. A kihallgatások nem vezettek eredményre, mindez Porfirij és Sándor gyanúját erősítette. Amikor Sándor elment Raszkolnyikov lakóhelyéhez, ismét látta a korábban a kocsmában felbukkant egyetemistát.

- Miért tartózkodik ilyen sokat ennél a fiatalembernél? – kérdezte tőle.

- A barátom. És az utóbbi időben nagyon beteg volt. Miért kérdezősködik felőle? Talán elkövetett valamit?

- Azt önnek jobban kell tudnia, ha a barátja. Mi is a neve?

- Dmitrij Prokofjics Razumihin vagyok. Raszkolnyikov semmi rosszat nem követhetett el. Ő mindig mindenkin csak segít. Most is pénzt adott temetésre egy szegény asszonynak. Pedig neki sincs sok.

Közben pedig mindent elkövet, hogy a húgának csak a pénzért ne kelljen férjhez mennie egy senkiházihoz. Ezért vagyok a barátja, ezért nem hagyom magára a bajban.

- Nem viselkedett furcsán a barátja az utóbbi időben? Nem volt zavart, nem kérdezősködött bizonyos eseményekről többet?

- Nem tudom, mit mondhatnék. Az biztos, hogy a betegsége rejtélyes volt. A doktor sem találta magyarázatát. Azt is furcsálltam, hogy külön azért ment el a Kristálypalotába, hogy a Szentpétervári Hírekben elolvassa az összes cikket, amit arról a szörnyű kettős gyilkosságról írtak. Gondolom, titkon örült, hogy az uzsorásnő meghalt. Sokakat használt ki csúnyán. Különben már mindent elmondtam Porfirijnak, ő a nagybátyám.

- Hol van most a barátja?

- A temetés után Porfirij rendőrbíróhoz megy, hogy a zálogtárgyairól beszéljenek. Azután pedig Szonyához, a kedveséhez akar visszamenni. Az ő apját temetik. A húgának, Dunyának azt mondta, készül valahová elutazni.

Sándor Szonyához sietett. Biztos volt abban, hogy Raszkolnyikov hozzá őszinte. A lány kedvesen fogadta, bár előbb azt hitte, tisztességtelen élete miatt jött hozzá.

40 40.

Acta De Kossuth

Aktuális

- Raszkolnyikov jó ember. Mindenkinek segít, ha tud. Engem így is szeret, hogy tudja, miből és hogyan éltem. Bármit megtenne, hogy a világ jobb legyen.

- Még gyilkolni is képes volna?

- Ön szerint képes volna? Én csak azt tudom, ha bűne van, azt vállalni fogja mindenki előtt. Még akkor is, ha szerinte nem bűn az, amit tett. És én ezért szeretem őt. Bármit tett, bármilyen büntetés vár rá, segíteni fogom.

A hallottak után Sándor már biztos volt Raszkolnyikov bűnösségében. Éppúgy, ahogy Porfirij is, aki megtalálta a gyilkos szerszámot Raszkolnyikov háziasszonyánál. Az alapos vizsgálat a gyanúsított ujjlenyomatát is kimutatta rajta és vérmaradványokat.

Sándor épp akkor érkezett a hivatalba, amikor Raszkolnyikov.

- Azért jött, hogy vallomást tegyen? – kérdezte a fiatalembert.

- Mit kellene bevallanom? Hogy örülök, amiért egy vén uzsorás, akit mindenki gyűlölt, meghalt? Bevallom. Örülök, hogy egy rosszal kevesebb él a Földön.

- És annak is örülne, ha Szonya boldog lenne?

A férfi erre a kérdésre elsápadt. Csak akkor szólalt meg újra, amikor a belépő Porfirij kezében meglátta a baltát.

- Kérem, hívjanak ügyvédet. Vallomást teszek.

Pár hét múlva Sándort Porfirij búcsúztatta a reptéren.

- Tudja, félek a kutyáktól. De belátom, Kántor első szimata nem csalt.

Jó helyre vezette önt. Örülök, hogy itt járt! Köszönetképpen hoztam egy jutalomfalatot neki.

- Adja csak oda! Látja, a földre fekve fogadja el az ajándékát, jelezve, hogy megkedvelte önt. Viszontlátásra!

Az induló 63 csapatból csupán az első 20 kerül be a döntőbe. Mi sikeresen vettük az első akadályt, így részt vehetünk a szeptemberben megrendezésre kerülő országos döntőn. A csapat tagjai: Bornyász Noémi 10/B, Frankó Dániel 10/A, Hacsi Ágnes 10/A, Új Eszter Dorottya 10/A. Új Eszter Dorottya 10.a

41

41.

Sajtóközlemény Debrecen, 2012.12.10.

Referenciaintézményként működik a jövőben a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma. A fennállásának 60. évfordulóját ebben a tanévben ünneplő iskola az elmúlt fél évben, csaknem 6 millió forintos pályázati forrásból, három területen nyerte el a kitüntető szakmai minősítést.

A gimnázium megszerzett minősítése többek között azt jelzi, hogy az iskola a diákok egyéni fejlődését biztosító oktatási-nevelési módszereket alkalmaz, és az itt zajló pedagógiai munkában megjelennek a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmai és módszerei. Az intézmény munkakultúráját nyitott környezet jellemzi, emellett fontos feladatnak tartja a folyamatos önfejlesztést és szakmai megújulást is. Az iskola három területen nyerte el a példa értékű referenciaintézményi minősítést:   

Kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény Tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely

A cím elnyerése azt igazolja, hogy a gimnázium egyedi, más intézmények számára is példaértékű gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkezik, és tapasztalatait, jó gyakorlatait képes szolgáltatásokként is publikálni, valamint átadni más iskolák, intézmények számára.

A Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma 1952-ben kezdte meg működését az egykori Dóczy Leánynevelő Intézet épületében.

Gyakorlógimnáziumként úttörő szerepet vállalt a színvonalas idegen nyelvi képzésben, megfelelő terepet biztosítva a KLTE tanárjelöltjei számára a gyakorláshoz.

Az 1993-as tanévtől - a négy évfolyamú fenntartása mellett - megkezdődött a hat évfolyamú gimnáziumi képzés is, bővítve ezzel a gyakorlás lehetőségeit. 1996-ban döntés született arról, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület 1998-ig visszakapja hajdani iskolaépületét. A gyakorlógimnázium a volt Bocskai laktanya felújított részeiben kapott új otthont. 2000. január 1-jén a debreceni felsőoktatási intézmények integrációjaként megalakult a Debreceni Egyetem. Így az iskola neve is megváltozott Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma névre.

Feladata azonban változatlan: színvonalas oktatómunka mellett gyakorlóteret biztosítani a Debreceni Egyetemen tanuló hallgatók számára.

A projekt címe: Pedagógiai kultúra gazdagítása Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0474 A támogatás összege: 5.999.428 Ft A projekt megvalósítási ideje: 2012.06.01 - 2013.01.31.

42 42.

hálózati

rendszerben

Így írunk mi

Acta De Kossuth

Simon Bálint: Tekercs az Útról Lehullottak a barna rongyok, sáros volt az országút Flandriában.

Lehajtott fejjel egyedül mentem, másokat képzeltem magam mellé.

Magamat kerestem, és abban hittem, hogy az út végén majd ott leszek.

Arra gondoltam, hogy mindent az útnak adtam, és immár semmi sem vagyok. Arra gondoltam, hogy így van ez jól. És akkor valaki föltette a kérdést az éjszaka közepén: "érted te ezt?" Úton Tornyokat látok. Ismeretlen jelképek Tartják az eget. Tartunk valamerre.

Mögöttem a porban lovak, népek, gépek, Előttem az út. Bizonytalan léptek A jövőbe: a semmibe, mely sajátom Nem kell a múlt.

Debrecen, 2013.06.03.

Fiúk, a tengerentúlra megyünk (...)

Debrecen, puszta, puszta, A széles Tiszán túl, És én egy angyal volnék Vigyáz rám az Úr, Hiszen én ő vagyok, Simon vagyok, Bálint, Bálint, Bálint!

Debrecen, 2013.05.29.

43

43.

Így írunk mi

Acta De Kossuth

A fölkelő nap háza - vers a Sárga Ház romjaira Állt egy ház a dombon, A nap mögötte kelt, Bíborködbe fojtott Megtört árnyakra lelt.

Ordítottam érted, Nem hallottam szavad, Megrengett az ég is Vad vagyok és szabad.

Fázott fönn az Isten, Az aranyszín ködben, Fáztam itt lent én is A rideg sötétben.

A nap fia vagyok.

Tudom, enyém a föld, Rajta ami terem: A kalász és a zöld. Állt egy ház a dombon, A nap mögötte kelt...

Hanyatlott a csillag, Halvány csókot lehelt.

Debrecen, 2013.05.28. Álom a pulton

Pilzeni sör. Talpaspohár. Koccanások.

Karcsú zöld üvegek az asztallapon, Félhomályos, tompa mennyország. Angyalok Jönnek. Keskeny szájak. Hűs szellő oson Lopva végig a viaszbábok közt. Kék füst...

Három korty után közelebb az ég is, Itt minden céltalan. Összefolyt színezüst Maszlag a valóság, s az admirális Egy sárga címkéről unottam rám kacsint.

Kommunizmus utáni bál, huszadik Századi arcok a falon s a falak közt.

Mindenki fáradt, csak a kalóz vigyorog: Ő a díszvendég, karibi nagykövet.

Csak még egy korty. A tengerszint a horog

44 44.

Acta De Kossuth

Így írunk mi

Alá süllyed - ily szép fehér üveget Bárki láthatott már nagy ünnepnapokon.

Kedd van. Nincs mit ünnepelni. Röhögök.

Unom az egészet. Röhögök és iszom.

Nem értem. Senki sem érti. Szegény kölyök...

Byron áll a téren. Ja nem. Csokonai.

Mindegy. A szürke talapzatról néz le Ő is értetlenül a néma tornyokra.

HERCEG(NŐ): Kegyes jóságod lássa meg, Unom az egészet, És elfogyott a bor Nem megy. Nem kattog az óra tovább!

Debrecen, 2013.05.30.

Epigramma Frundsberg sírjára Viel Feind, Viel Ehr, Viel Glück Viel mehr.

Debrecen, 2013.06.03.

A keselyű röpte Ernesto Rafael Guevara de la Serna születésének 85. évfordulójára. És mert megígértem Gerinek hogy látja még az újságban is.

Száll a kondor az ég alatt Dicsőségről énekelve.

Ma született Che Guevara, Hogy a halált leteperje. Öszvérháton járt, mint Krisztus, A szegényt ő oltalmazta.

Gépfegyverrel küzdő harcos, 45 45.

Acta De Kossuth

Így írunk mi

A világot ostromolta.

Dzsungel mélyén, hegyek alatt Kereste a szabadságot.

Elnyomónak, elnyomottnak Hirdette az igazságot.

Forradalma égő lángját Sötét éjjel is hordozta.

Az elnyomott Amerikát Igájából ő fölrázta.

Santa Clara parasztjai Fegyvert jöttére ragadtak.

Bolívia bányászai Igazukért kiáltottak.

Fegyver által, jaj nem tudta Megváltani a világot.

A tőke önkényuralma Elfújta az apró lángot.

Száll a kondor az ég alatt A halálról énekelve. Érted kiált Che Guevara Casquitóknak zsarnok vére!

Tömegsírok, széles árkok Sebhelyei az országnak.

Véreskezű diktátorok Hű szolgái a halálnak.

Sötét kakas, vörös kakas, Táncát járják a halálnak.

Golyó röppen, lő a szakasz, A pokolban vacsoráznak.

46

46.

Acta DE Kossuth

Így írunk mi

"Várnak minket a parasztok, Várnak ők virágcsokorral. Értük mi, a szakállasok Szembenézünk száz halállal.

Szabad Kuba, szabad munkás, Emberekhez méltó élet.

Gringó arany, szovjet áldás Nem kell ehhez hű népünknek.

Csak jó hitük, s szorgos kezük Van hasznára a hazának.

Sóhaja az ő reményük Bús Latin-Amerikának."

Megfeszítőid zsoldosok, Szabadságukért harcoltál.

Diadalmas volt halálod, A nép száján föltámadtál.

Példád örökre megmarad Szabad, lángoló lelkünkben, Szívünk ma is nagyot dobban Emberbe vetett hiteden.

Száll a kondor az ég alatt Végzetedről énekelve.

Ma született Che Guevara, Hogy a halált leteperje.

Debrecen, 2013.06.03.

47

47.

Kultúr

Acta DE Kossuth

Bódy és Weöres 2013 – Weöres Sándor 100 éves, s mint ahogy hősnője változott 100 év alatt a művéből készült filmben, éppúgy változott az ő költészetének befogadás-története 100 év alatt. Weöres életműve csupa metamorfózis, ahogyan hősnőjének élete is az.

Sokan érteni és ismerni vélik Weöres költészetét, hiszen gyermekkoruktól éneklik verseit. A valódi, a világmindenség egységét kutató Weörest csak nagyon kevesen ismerik ma már. Az egyik legértőbb olvasója, értelmezője maga is művész volt: a fiatalon elhunyt filmrendező, Bódy Gábor.

A 20. századi magyar költészet egyik bravúrja a Weöres Sándor által, női szemszögből írt Psyché; Egy hajdani költőnő írásai. A 20. századi magyar filmművészet egyik nagy bravúrja: Bódy Gábor Psyché című filmje. Bódy mestere Weöres volt és Virginia Woolf Orlandója.

Bódy ennek a két műnek a létértelmező kérdéseit jelenítette meg a saját műalkotásában, egyszerre vizsgálva az Embert szellemi, testi és történelmi-társadalomi szemszögből.

Író: Weöres Sándor Rendező: Bódy Gábor Forgatókönyvíró: Bódy Gábor, Csaplár Vilmos Operatőr: Hildebrand István Szereplők: Lónyay Erzsébet - Patricia Adriani Tóth Laci - Udo Kier Maximillian von Zedlitz báró - Cserhalmi György

(A film egy jelenete)

Bódy filmjében egymás szavába vágó narrátorok mesélik el Lónyai Erzsébet: Psyché történetét. Nem csak fiktív narrátorokkal találkozunk: Kazinczy és Ungvárnémeti Tóth László (Nárcisz), a valóságból beemelt, korabeli költő. A két klasszicista monoton hangon adja elő művét, míg a mindig föld közelben maradt Erzsi az élőbeszéd intonációját követi.

A Weöres-könyvben Laci csak a mű végén tűnik fel, a filmben a kezdetektől jelen van. Ezzel Bódy nem csak a „Nőt”, hanem a „Férfit” is nagyító alá helyezi, még Weöres elsősorban a női szemszöget mutatta be.

48

48.

Acta DE Kossuth

Kultúr

A film kezdeti cselekménye hű marad Weöres művéhez, akkor kezd eltávolodni attól, amikor a szereplők Pestre kerülnek. Laci egyik verse alapján, amely egy üvegben megtört sugárról szól, az addig mindig fakó színvilágú történetben egy szimbolikus szivárvány indul útjára.

A lila ég, a kék a kórházban, a vörös vér Erzsi sebéből az első rész végén.

A második rész újra kezdi a színeket: Lila ég, kék a szoba falon, vörös Erzsi száján és az almákon, zöld biliárdasztal, narancs lángok, sárga Laci abszurd szőke hajszínében.

Itt vettem észre, hogy, hála ennek a furcsa vizuális ábrázolásnak már rég nem ellenőrzöm, hogy valóban így, vagy hasonlóan történt - e a könyvben és épphogy csak szemet szúrtak a furcsaságok: a léghajó és a lépni kész fiatalság. Hiszen Psyché 1817- ben férjhez ment és a film ezen jeleneteiben még hajadon!

A második rész azzal ér véget, hogy megjelenik Nárcisz, mint közvetítő Erzsi és annak régi hódolója, egy báró között, de Nárcisz célja valójában Psyché eltántorítása ettől a házasságtól.

Nem romantikus okokból, hanem hogy támogatását el ne veszítse. Erzsi szereleme tehát beteljesületlen és egyoldalú, akár a két intertextualizált történetben, az Ámor és Psychében, és a Nárcisz és Echoban.

Bódy összefonja a két történetet: Erzsi, mint Psyché egy gyönyörű nő, akibe mindenki szerelmes, de nem érheti el a boldogságot, szerelmet, Lacit, az ő Ámorát. Laci pedig Nárcisz, akit még betegen is nők rajonganak körül és Erzsi az ő Echoja, aki el nem érheti, mert a férfi saját magába szerelmes, saját karrierje, elméletei fontosabbak neki mindennél.

A film harmadik része sok jelenetében megint csak egy újabb kort idéz. Láthatunk egy agytérfogatot mérő professzort, rács mögött meztelenül álló alakokat, menetelő munkásokat.

A film követése és értelmezése egyre nehezebb, legfőképp azonban nem is a fent említettek, hanem Nárcisz miatt, aki állítólag Psyché elvesztésébe belebolondul. (Mikor a nő egyszer meglátogatja, a férfi már félőrült filozófus, önön érzékszerveinek értékét vonja kétségbe.)

Bódy az utolsó találkozásukkor megint visszatér az eredeti történethez. (Itt már nyilvánvaló a technikája: minden egyes oda nem illő momentumot egy szó szerint megfilmesített rész követ.)

Nárcisz halálát követően az évszakok gyors váltakozása alatt, mintha évtizedek múlnának: az utolsó előtti jelenetben a ruhák, kellékek már 20. század eleji hangulatot idéznek. Ez a jelenet egy teljesen bizarr elő-act képes – tűzijátékos összevisszaságba torkollik, ami már teljesen elüt a klasszicizmustól és az egyébként nem annyira konzervatív eredeti műtől is.

49

49.

Acta DE Kossuth

Kultúr

Végül a legvégső jelenet: ismét a könyv alapján Psyché halála, majd a legelején hallott narrátorok lezárják a művet.

A film hatása alá kerültem, Bódy zsenialitása, szinte azonnal rávett az értelmezésre a furcsán alkalmazott jelképekkel, színekkel, helyszínekkel. Valóban zseniális, nem egy művészeti alkotás megfilmesítése, hanem valódi művész film, ahol az eredeti, kezdetben megjelenő versek líraiságát maga a film története és a látványvilága veszi át. A film nem a Psyché megfilmesítése, hanem annak átdolgozása és a szereplőkkel valami egészen másnak (is) az elmondása.

Gönczi Annamária, 10.C

50

50.

Acta DE Kossuth

Kultúr

Egy sikeres magyar film: az Aglaja Monte Carlóból és Törökországból is több díjjal jött haza a Deák Krisztina által rendezett film, az Aglaja. A forgatókönyvet Deák Krisztina, Parti Nagy Lajos és Muhi Klára írta Aglaja Veteranyi, román származású, Svájcban élt írónő A gyermek forró puliszkába esett című regénye alapján. Máthé Tibor a film operatőre.

Jávor Babett és Móga Piroska alakította a filmben Aglaját. Ónodi Eszter játszotta az édesanya, Sabine szerepét, és Bogdán Zsolt az édesapáét, Tandaricáét.

A film címéből kiindulva meglepő párbeszédet látunk a görög mitológia és a film között. A görög mitológiában az Aglaja nevet a három Kháriszok, latinul (s talán ismertebb nevükön) Gráciák egyike viseli, a báj és kellem istennője. A Gráciák Aphrodité kíséretéhez tartoznak, ezért a többi nagy istennőhöz képest alárendelt szerepük van. Az Aphroditéhoz fűződő viszonyuk kifejezetten ellentmondásos. Elengedhetetlenül fontos részét alkotják az istennő kíséretének, ezért Aphrodité számon tartja őket, de nagyon vigyáz arra, hogy véletlenül se legyenek nála szebbek és hatalmasabbak. A filmbeli Aglaja, a Gráciákhoz hasonlóan, alárendelt szerepű, hiszen Sabine az ünnepelt sztár, ő pedig csak a kísérője. A film Aglaját helyezi középpontba és az ő szemszögén keresztül látjuk az eseményeket, így mondhatni megismerjük a háttérbe szorult másodhegedűs helyzetét.

Az Aglaja nagy toposzokra épít, például a cirkuszra vagy a bohóc alakjára. A világirodalomban számos olyan műben felbukkan a cirkusz, amely cselekménye politikai szempontból szélsőséges időszakban játszódik, például Klaus Mann Mephisto című regényében. A cirkusz egy nagy metafora. A cirkuszban a művészek az életükkel játszva lépnek fel, hatalmas esemény-és színkavalkád közepette. A zavaros, kritikus történelmi időszakok páratlanul hasonlítanak egy cirkuszra, az adott korszakban élő emberek pedig olyanok, akár a cirkuszi akrobaták: az életük állandóan veszélyben forog. Könnyen belátható hát, hogy a filmben a cirkusz annak a kommunista rendszernek a tébolyát vetíti

51

51.

Acta DE Kossuth

Kultúr

elénk, amiben az Aglaja játszódik. De ebben a filmben nemcsak így értelmezhető a cirkusz metaforája. Az anya és lánya közötti kapcsolat kuszaságát is megjeleníti. A cirkusz világában mindenki rivalizál. Sabine eltökélten harcol a sikeréért, és hogy elérje azt, akár Aglaját is fel- és kihasználja. A kislányt maga mellett tartja a kísérőjeként, ami nyilvánvalóan látványosabbá teszi bevonulását. A lányának esélyt sem akar adni, nehogy túlszárnyalja őt, viszont a balesete után kénytelen átadni a produkcióját. Irigyen tekint Aglajára, mert a sikert Aglaja érheti el, és ő már nem. Ha mindez nem lenne elég, akkor a lánya már szebb is nála. Egyértelmű, hogy harc folyik Sabine és Aglaja között, ami komoly pszichológiai nyomást jelent Aglaja számára.

A film másik nagy toposza a bohóc.

A bohócok és udvari bolondok kultusza az irodalomban és művészetekben mindig jelentős volt. Felbukkannak Shakespeare drámáiban, Walter Scott történelmi regényében is, de a kártyalapokon is megtalálhatók. A bohóc alakja azért fontos, mert kettős a szerepe, identitása. A művész nagy metaforája, de az emberi lét általános kondícióját is szimbolizálja: üt és őt is ütik. Cselekszik és várakozik… Az Aglajában a bohóc Tandarica szerepe értelmezhető az adott történelmi kor tükörképeként.

Az Aglaját elsősorban művészfilmként tartjuk számon. Ez nem meglepő. A cirkuszi akrobaták a világ legnagyobb művészei, hiszen az életükkel való játék a művészetük. Erre Sabine produkciója utal a legtisztábban: az akrobaták élete egy hajszálon függ. Sabine és Aglaja kapcsolata hihetetlenül ellentmondásos. Az anya és lány nem egy összefogó párost alkot, hanem rivalizálnak, de mindketten a másikra vannak utalva. A viszonyukat mindketten másképp élik meg. A film toposzait értelmezve egy rendszer bírálatát kapjuk, ezért történelmi olvasatként is tekinthető. Ezt a filmet egy céllal alkották, azért, hogy bemutasson valamit. Sabine a diktatórikus államberendezkedés metaforája. Az előbbiek alapján a film több módon is kritikát formál a diktatúráról.

52

52.

Acta DE Kossuth

Kultúr

Következtetésként megállapítható, hogy az Aglaja olyan, akár egy mandala. Ahány szemszögből vizsgáljuk, mindig más és más értelmezésalakzatot kapunk. Hosszabb idő óta ez az első sikeres magyar film.

Valóban különleges és mindenképpen elismerést érdemlő film.

Papp Eszter, 10.C

53

53.

Acta De Kossuth

Impresszum

Szerkesztők: Hacsi Ágnes Pálinkás Dóra Simon Bálint Tóth Imola Új Eszter Dorottya Antal Sára Biri Tímea Féki Zsuzsanna Gönczi Annamária Kerekes Regina Nemes Barbara Papp Eszter Varga Dóra Matkó Nikolett

Tippan Elizabet Felelős szerkesztő: Dr. Kiss Gabriella

Technikai szerkesztő: Tippan Elizabet Grafikus: Mezei Sándor

Irodalmi szerkesztő: Simon Bálint

54

54.