actadekossuth.info@gmail.com
2012 óta
Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága
I/8. szám, 2013.04.30.
Tartalom 1. A 133 nap 2. Aktuális: A költészet napja 3. Egy kis pszichológia: az énkép 6. Bűn és irodalom II. 7. Hagyaték az utókornak 8. Sport: kosarasaink 9. Francophone Fesztivál 10. Bertolt Brecht
A könyvtárban elérhető nyomtatott formában is!
11. Így írunk mi 12. Impresszum
A 133 nap Ebben a hónapban emlékeztünk meg a magyarországi holokauszt áldozatairól. Március-áprilishoz nemzetünk két másik nagy XX. századi tragédiája is kapcsolható: az első világháború következtében kialakult magyar belpolitikai helyzet, a trianoni békediktátum, a Tanácsköztársaság, a vörösterror, a különböző fehér alakulatok túlkapásai, illetve a második világháború után negyvenöt évig tartó szovjet megszállás, kommunista diktatúra. Utóbbiról már írtam az október 23-ai cikk bevezetőjében. Most essék szó az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságról, a kor bel- és külpolitikai helyzetéről, az előzményekről és a következményekről is. (Folytatás a 2. oldalon)
1
Acta De Kossuth
Egy kis pszichológia
A 133 nap Ebben a hónapban emlékeztünk meg a magyarországi holokauszt áldozatairól. Március-áprilishoz nemzetünk két másik nagy XX. századi tragédiája is kapcsolható: az első világháború következtében kialakult magyar belpolitikai helyzet, a trianoni békediktátum, a Tanácsköztársaság, a vörösterror, a különböző fehér alakulatok túlkapásai, illetve a második világháború után negyvenöt évig tartó szovjet megszállás, kommunista diktatúra. Utóbbiról már írtam az október 23-ai cikk bevezetőjében. Most essék szó az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságról, a kor bel- és külpolitikai helyzetéről, az előzményekről és a következményekről is. 1918. november 9-én Németországban kikiáltják a köztársaságot, a Német Birodalom végleg összeomlik. Két nappal később a compiegne-i erdőben aláírják a fegyverszünetet az antanthatalmakkal, így a nyugati fronton is véget érnek a harcok. A Monarchia már szeptember 14-én béketárgyalásokra tesz javaslatot, október 17-én pedig Tisza István kijelenteti a Parlamentben: a háborút elvesztettük. Ekkora már világossá vált, hogy a tizenegy nyelvű birodalom fölbomlása elkerülhetetlen. Pusztán egyetlen, lényeges kérdés állt fönn: az államalkotó két nemzet, és a további nemzetiségek milyen arányban fognak részesedni az államalakulat területéből. Elsősorban az antanthatalmak nagyhatalmi érdekei szerint alakultak az új határok, de a zavaros magyar belpolitikai viszonyok is nagy szerepet játszottak abban, hogy Magyarország 1920. június 4-én kénytelen volt aláírni a trianoni békediktátumot. A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött őszirózsás forradalommal indult. November 16-án kikiáltották Kun Béla csepeli munkások körében agitál
2
2.
Acta De Kossuth
Aktuális
a népköztársaságot, melynek Károlyi Mihály, a "vörös gróf" lett az első miniszterelnöke. Az országra nézve az esemény egyetlen előnye talán az volt, hogy 391 év után függetlenedtünk a Habsburg-háztól, újra szuverén, független államot alkothattunk. Gróf Tisza István korábbi miniszterelnököt - aki mindig is az ország háborúba sodródása ellen lépett föl - tisztázatlan körülmények között, feltehetőleg politikai megrendelésre az otthonában néhány katona agyonlőtte, IV. Károly, Magyarország utolsó királya pedig lemondott a trónról. A kormány gyors, de határozatlan intézkedésekbe kezdett, melyek nem tudták csökkenteni a lakosság szenvedéseit, elégedetlenségét. Földet osztottak, hadsereget szerveztek, az antanthatalmaktól kapott Vixjegyzéket - mely a francia kormány részéről a románok keleti előretörését biztosította volna - visszautasították. A szociáldemokrata politikusok hamar elpártoltak a pozíciójára alkalmatlan Károlyitól, aki ellen gyakorlatilag államcsínyt készítettek elő: a sajtóban, beleegyezése nélkül közölték, hogy a kormány és ő maga is önként lemondott, a hatalmat pedig a "proletariátusnak" adta át. Március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Károlyi kénytelen volt visszavonulni, a demokratikus jellegű, bár a történelmi helyzet kezelésére alkalmatlan kormányt egy diktatórikus, szélsőségesen baloldali berendezkedés váltotta fel. A tanácsköztársaság gyakorlatilag teljhatalmú irányító szerve – kormánya – a Forradalmi Kormányzótanács lett. A Forradalmi Kormányzótanács miniszteri feladatokat ellátó tagjai a népbiztosok voltak, a névleges vezetője Garbai Sándor volt, ténylegesen azonban a külügyi népbiztos szerepét betöltő Kun Béla volt a legbefolyásosabb politikus. A hatalom megtartása érdekében létrehozták a Vörös Őrséget. Április 7-én tanácsválasztásokat tartottak az országban. A választójog elvileg "valamennyi 18. évét betöltő férfira és nőre egyaránt vonatkozott", azonban nem választhattak ugyanakkor a korábbi hatalom képviselői és a papság. A választásokon diktatórikus módon csak a "Éljen a proletárdiktatúra!" - propagandaszolgálatba állított műemlékek
3
3.
Acta De Kossuth
Aktuális
szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülése után létrejött Magyarországi Szocialista Párt indíthatott jelölteket. A kommunista diktatúra ellenzői, a régi társadalmi- és gazdasági elit támogatásával Bécsben megalakították a Magyar Nemzeti Bizottságot Bethlen István vezetésével, mely Antibolsevista Comité néven vált ismertté. Ezzel nagyjából egy időben Károlyi Gyula aradi, majd később szegedi székhellyel nemzeti kormányt alakított (a szocialista történetírásban gyakran ellenforradalmi/reakciós jelzőkkel illették), melynek hadügyminisztere a későbbi kormányzó, Horthy Miklós, külügyminisztere pedig Teleki Pál lett. Eközben a tanácskormány "szocializálta", azaz közös, állami tulajdonba vette az üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, a kisiparosok műhelyeit és szerszámait, a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari-, bánya- és közlekedési üzemeket, tulajdonképpen semmibe véve ezzel a magántulajdon és a vállalkozások intézményét, a polgári társadalmak alapját. Kisajátították a közép- és nagybirtokokat, de a földeket nem adták a parasztoknak, mert szövetkezetesítést terveztek. Ugyanakkor, hogy társadalmi bázisukat megtartsák, a munkásság helyzetét javították: bevezették a 8 órás munkaidőt, és megadták a női választójogot is. Az ország lakosságának ekkor a többségét kitevő földművesrétegek azonban egyre inkább szembe kerültek a proletárdiktatúrával. A parasztgazdák földjeiket a kisajátításoktól féltették, a szőlősgazdák megélhetését a tanácskormány által bevezetett alkoholtilalom lehetetlenítette el. További ellenérzést váltott ki a rendszer vallásellenessége. Az oktatási intézményeket államosították, az iskolák számára egyházellenes tankönyveket nyomtattak, megtiltották az egyházi tanárok számára a tanítást, betiltották az iskolákban - egyébként korábban kötelező - imádkozást. Az istenhit, a vallás és az egyház elleni agitáció az emberek többségének vallásos érzékenységével ütközött. A vörös A Tanácsköztársaság egy toborzóplakátja szín erőltetése és a nemzeti színek mellőzése csaknem az egész lakosság hazafias érzelmeit sértette. A 4
4.
Acta De Kossuth
Aktuális
címerről letörték a Szent Koronát, a magyar nemzeti trikolór helyett teljes egészében vörös zászlót használtak. A hagyományaihoz ragaszkodó többségi társadalom megfélemlítésére, az "osztályellenség" megsemmisítésére a tanácskormány terrorista különítményeket hozott létre (Lenin-fiúk), amelyek Szamuely Tibor irányítása alá tartoztak. Amikor a legnagyobb szükség lett volna a nemzeti összefogásra, a tanácshatalom intézkedéseivel a tulajdon mentén vágta ketté a társadalmat. A rendszer ellen egyébként az elégedetlen tömegek több felkelést is szerveztek, azonban Szamuely Tibor terrorkülönítménye, mely az ún. "halálvonattal" (speciálisan a karhatalmi erők számára fenntartott páncélvonat) járta az országot, mind a Duna-melléki parasztforradalmat, mind a soproni szőlősgazdák Ponzichter-lázadását, mind pedig a ludovikások budapesti akcióját leverte, a parasztmozgalmakat kegyetlenül megtorolta, vérbe fojtotta. Az ország külpolitikai megítélése, helyzete is folyamatosan romlott. Az antanthatalmak féltek attól, hogy a bolsevik eszmék szétterjednek Közép-Európában is, ezért szabad kezet adtak a szerb, francia, román, cseh intervenciónak. A franciák koncentrált támadás megindítását tervezték. A román haderő április 16-án átlépte a demarkációs vonalat, és a hónap végére elérték a Tisza vonalát, a csehszlovákok pedig elfoglalták Sátoraljaújhelyt és folytatták az előrenyomulásukat Miskolc, Eger, és Salgótarján irányába. A 60 ezer fős Vörös Hadsereg kudarcot vallott még a szedett-vetett, nem európai színvonalú román csapatokkal szemben is: 1919. május 1-jére a Tiszántúl elveszett. Ennek fő oka az volt, hogy a szakképzett katonatiszteket a hadvezetés eltávolította, helyükre a bolsevizmushoz lojális, de a háborúhoz nem értő munkásokat helyezett. Szamuely Moszkvába utazott, kétségbeesve kérte Lenint, hogy küldjön Vörösterror: a Lenin-fiúk egy védtelen papot bántalmaznak Magyarországra szovjet csapatokat. Azonban Szovjet-Oroszország ekkor többfrontos külső és belső háborút vívott 5
5.
Acta De Kossuth
Aktuális
egyébként igen változó eredményekkel -, így nem állt módjában a katonai segítséget nyújtania a magyarországi kommunistáknak. A mozgósítások hatására május végére a Vörös Hadsereg létszáma elérte a 200 ezer főt. Főparancsnoka Böhm Vilmos, vezérkari főnöke – tényleges vezetője – pedig Stromfeld Aurél vezérkari ezredes volt. Számos tiszt és katona, aki korábban a királyi haderőben szolgált tért vissza a seregbe, de nem azért, hogy a kommunisták mellett harcoljon, hanem, hogy a hazáját védje. Sikerült némileg megfelelő reguláris és műszaki alakulatokat szervezni, valamint ütőképes tüzérséget létrehozni. A haderőhöz nagy számmal csatlakoztak idegen, a marxista történelemkönyvekben internacionalista önkénteseknek tartott volontérok is. 1919. május 20-án általános ellentámadásba lendült a Vörös Hadsereg. A cél a román és cseh erők közötti ék kialakítása, a két ellenséges hadsereg szétválasztása, Miskolc és Kassa visszafoglalása, továbbá a Kárpátok megközelítésével a szovjet-orosz Vörös Hadsereggel való későbbi együttműködés lehetőségének megteremtése volt. Miskolc visszafoglalása sikerrel járt, ezután indult az ún. északi hadjárat,mely szintén eredményes lett: három hét alatt elfoglalták a Felvidéket a Nyitra - Zólyom - Kassa vonalig, továbbá elérték a lengyel határt Bártfánál. Azonban a visszafoglalt városokra már nem magyar trikolór, hanem vörös zászló került. A Felvidék északi területein pedig kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. A tanácskormány hadvezetésének politikai célja mindezek után jól látható: Magyarországot nem felszabadítani akarták a kisantanthatalmak megszállásától, hanem pusztán közös határszakaszt kívántak kivívni Szovjet-Oroszországgal, Román csapatok Budapesten
hogy aztán Magyarországot szovjet tagköztársaságként beolvasszák a hatalmas államalakulatba. Clemenceau francia miniszterelnök június közepén jegyzéket intézett a Kormányzótanácshoz, amelyben közölte Magyarország északi 6
6.
Acta De Kossuth
Aktuális
és keleti határait, és követelte, hogy a Vörös Hadsereget északon vonják vissza e határok mögé. Cserében a románok ki fogják üríteni a Tiszántúlt. A proletárdiktatúra vezetői – hosszas vita után – elfogadták a javaslatot. Június 30-án az antant követelésének eleget téve megkezdődött a Felvidékről való visszavonulás, ugyanakkor a román csapatok nem mozdultak a Tisza mellől. A sikeres északi hadjárat ellenére a Tanácsköztársaság támogatottsága fokozatosan elolvadt. Mivel a kommunistákat csak a hatalom fenntartása érdekelte, elfogadták a franciák által kínált egyezséget. Ez felháborított több katonát és a főtisztek jelentős részét. A tisztek többsége - köztük Stromfeld is lemondott pozíciójáról, a katonák legnagyobb része pedig egyszerűen hazatávozott. Mivel a románok nem akartak visszavonulni, ezért a kommunisták támadást erőltettek, méghozzá úgy, hogy az ellenség többszörös túlerőt képviselt. A tiszántúli ellentámadás pillanatok alatt összeomlott. A román csapatok megindulása a főváros felé előrevetítette a Tanácsköztársaság bukását. A Tanácskormány népbiztosai - köztük Kun Béla - Bécsbe menekültek, az ország fölött a mérsékelt szociáldemokrata politikusokból álló Peidl-kormány vette át a vezetést. 1919. augusztus 3-án a Magyar Vörös Hadsereg megadta magát, 4én a román hadsereg elfoglalta Budapestet. A Peidl-kormány lemondott, helyére a Friedrich-kormány került. Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg fővezére augusztus 18-án a Szövetséges Katonai Misszió előtt bejelentette, hogy amint arra engedélyt kap, négy napon belül tényleges haderővel rendelkezik, és helyreállítja a rendet Magyarországon. És cselekedett. Csapataival az antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult, főhadiszállását pedig Siófokon rendezte be. Haderejét 8000 katona alkotta géppisztolyokkal, és 19 tábori ágyú. Deklarálta, hogy nem tartozik felelősséggel a Friedrich-kormánynak, a Dunántúlon saját katonai igazgatást vezetett be. A zavaros körülmények között zajlott le Héjjas Iván, Prónay Pál, illetve Ostenburg-Moravek Horthy bevonul Budapestre
7
7.
Acta De Kossuth
Aktuális
Gyula alakulatainak tevékenykedése. A Tanácsköztársaság kommunista rendszerében hatalmi szerepet betöltő személyek ellen keményen fölléptek, de baloldali értelmiségi csoportok ellen is történtek túlkapások. Horthy emlékirataiban elismerte, hogy bűntettek is történtek, de utólag a körülményeket, a háborús világ kifordult törvényeit tartotta igazi felelősnek: "A földre szabadult poklot még senki sem csendesítette le azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette"– írta portugáliai emigrációjában. 1919. november 16-án a román hadsereg kivonult a fővárosból, kelet felé rabolva, fosztogatva hagyta el az országot. Horthy helyesen ismerte fel, hogy a zűrzavaros helyzetben kizárólag egy összefogott fegyveres erő képviselhet reális hatalmat: George Russel Clerk brit diplomata végül vele állapodott meg arról, hogy a román kivonulás után a Nemzeti Hadsereg vegye át az ellenőrzést Budapesten. Horthy a viseletéről "darutollasnak" nevezett haderő élén, fehér lovon bevonult a fővárosba. Főhadiszállását ideiglenesen a Gellért Szállóban rendezte be, a csapatai pedig több saját központot alakítottak ki saját maguknak. A belpolitikai harcok lezárultak, az állapotok lassan normalizálódni kezdődtek. 1920. március 1-jén előzetes tárgyalások után a Nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthy Miklóst, az ország államformája király nélküli királyság lett. A Horthy nevével fémjelezett berendezkedés a június 4-ei trianoni békediktátum után talpra állította a megcsonkított országot, az ország jelentős gazdasági, kulturális sikereket ért el. Nem állítom, hogy Horthy rendszerének nem voltak hibái, hiszen Magyarország részben a revíziós törekvései miatt sodródott bele a második világháborúba, illetve '19 és '21 között, politikai pályájának korai szakaszában az ún. "fehér különítmények" túl nagy szigorral léptek föl különböző baloldali csoportokkal szemben. A kegyetlenkedéseiket nem tartom elfogadhatónak, ugyanakkor az ország területi kiigazításában játszott Rongyosgárdisták az Őrvidéken szerepüket (Sopron, Balassagyarmat, Rongyos Gárda, Lajtabánság) nem vitathatom. A 8
8.
Acta De Kossuth
Aktuális
Horthy-rendszer sem volt nyugati típusú, polgári demokrácia, de a polgári és emberi jogokat a Tanácsköztársasággal szemben deklarálta. A két világháború közti korszakban egyébként Kelet-Közép-Európában sehol nem honosodott még meg a polgári demokrácia, mindenhol - a '30as évek közepéig legalábbis - demokratikus jellegű, de tekintélyelvű rendszer működött, akár a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (későbbi Jugoszlávia), akár Lengyelországot, akár a nyugati történetírás által oly gyakran mintapéldaként felhozott Csehszlovákiát nézzük. Simon Bálint, 10.A Források: 1.) Romsics Ignác: Magyarország történelme a XX. században, Budapest, 2005 2.) Romsics Ignác: A tanácsköztársaság és a Duna-melléki parasztforradalom, Rubicon, 2011/2, 4-15 p. 3) Kirsch András: A Ponzichter-tüntetés Sopronban, 1919. április 3. Esettanulmány, Rubicon, 2011/2, 36-38 p. 4.)http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Tan%C3%A1csk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3% A1g
5.) Leslie Eliason (szerk.), Lene Bogh Sorensen (szerk.), Fascism, Liberalism, and Social Democracy in Central Europe: Past and Present, Aarhus Universitetsforlag, 2002 6.) Károlyi Mihály proklamációja: Magyarország népéhez! (1919. március 21.)
9
9.
Acta De Kossuth
Aktuális
A költészet napja A magyar költészet napját 1964 óta minden évben, április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ebből az alkalomból az ország minden pontján különböző programokat szerveznek, költőtalálkozókkal, felolvasásokkal, versenyeken. Ezeken a rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei is megjelennek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. 1998-ban a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére 14 költő (Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, József Attila Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) írt szonettet Weöres Sándor Hála-áldozat című versének 2 megadott sorából. (A vers itt megtekinthető.)
Versmaraton a Thália Színházban
Budapesten versmaratont tartottak, Nyíregyházán versolvasási rekordot döntöttek azzal, hogy csaknem kétezren mondták el Váci Mihály Én szőke városom című versét.
A magyar költészet napját még Torontóban is megünnepelték, hiszen a Kaláka ebből az alkalomból koncertezett az Ontario állambeli városban. Debrecenben azért is különleges a költészet napja, mivel egybeesik a város napjával. Emiatt csütörtökön számos kulturális program – kiállítás, felolvasás, Rekorddöntés Nyíregyházán színelőadás, filmvetítés – várta a debrecenieket városszerte. Csütörtökön 10 10.
Acta De Kossuth
Aktuális
ünnepi közgyűlésen adták át az önkormányzati elismeréseket, illetve ekkor zajlottak a XI. Debreceni Költészeti Fesztivál péntek estig tartó programjai is. A magyar költészet napjáról iskolánk tanárai és diákjai is megemlékeztek egy verses felolvasás keretében. Az erről szóló rövid beszámolót a következő oldalon találjátok. Tippan Elizabet 10.c
11
11.
Acta De Kossuth
Aktuális
Verses felolvasás a Kossuthban a magyar költészet napján József Attila születésének 108. évfordulóján az irodalom iránt érdeklődő tanáraink és diákjaink délutáni verses fölolvasást tartottak a humán előadóban. A közel kétórás rendezvényen a Czimer Györgyi tanárnő által vezetett Kreatív Írás Szakkör résztvevői szavalták saját verseiket, illetve József Attilától olvasott föl Németiné Vígvári Edit tanárnő és Subicz István tanár úr.
Mátrai Erika, 11.C, Simon Bálint, 10.A 12 12.
Acta De Kossuth
Egy kis pszichológia
Az énkép Az énkép rendkívül összetett és bonyolult képződmény és meghatározó szerepet tölt be életünk alakulásában. Kicsiny gyermekkorunktól kezdve jutalmaz, dicsér, illetve elmarasztal bennünket szűkebb-tágabb környezetünk. Ezek a megerősítések kifejezésre juthatnak simogatások, piros pontok, később jeles osztályzatok, majd vörös diploma formájában, ha például intellektuális képességeink elismeréséről van szó valamely oktatási-nevelési intézményben. Lehet, hogy az iskolai osztálykiránduláson a fél osztály velünk szeretne egy szobában lakni, mert annyira népszerűek vagyunk és szinte mindenki „jó fejnek” tart bennünket. Elképzelhető, hogy nyáron a strandon többen is utánunk fordulnak kidolgozott izomzatunk láttán. A környezet visszajelzései azok, amelyek révén folyamatosan változik és fejlődik énképünk. Mi pedig igyekszünk megfelelni önmagunk elvárásai mellett a környezetünk elvárásainak is. Az érkező visszajelzéseket beépítjük énképünkbe és ezáltal folyamatosan változhat is önmagunkról alkotott képünk. Ugyanakkor vannak olyan védekező mechanizmusaink is, amelyekkel igyekszünk énképünk állandóságát fenntartani. Ez az állandóság személyiségünk védelmét is jelenti egyben. Gyakran már eleve elutasítjuk környezetünk azon jelzéseit, amelyek nem vágnak egybe aktuális énképünkkel. Általában a felnőtteknek összetettebb és árnyaltabb énképük van, mint a gyerekeknek. Fontos, hogy az énkép reális legyen és hűen tükrözze a valóságot. Az énkép mindig valamiféle öntudatosságot, önismeretet feltételez. Az énkép következetességén azt értjük, hogy az egyén megfelelően tudjon alkalmazkodni, beilleszkedni. Egy ellentmondásos és konfliktusos énképpel rendelkező személy viselkedése sem következetes. Az énkép lényeges ismérve még a hajlékonyság. Azt jelenti, hogy a helyzetnek megfelelően tudjuk változtatni nem csupán viselkedésünket, de énképünket is. Az utolsó markáns jellemzője felsorolásunkban az énképhez
13
13.
Acta De Kossuth
Egy kis pszichológia
tartozó önelfogadás. Ennek a mértéke azt mutatja meg, hogy az ember hogyan tudja elfogadni az önmagáról kialakított képet. Az énkép nagyon fontos része fizikai testképünk. Az, hogy miként vélekedünk fizikai megjelenésünkről és képességeinkről. Vannak az életünkben olyan periódusok, amikor is az énkép nagyobb változásokon megy keresztül. E tekintetben mindenképp kiemelt hely illeti meg az esetenként sok problémával terhes kamaszkort. A biológiai változások következtében az addigi arányos, csinos fiatalból langaléta serdülő lesz, aki gyakorta esetlenül mozog a térben és nem tud mit kezdeni megnyúlt karjaival, lábaival. Zavarhatja pattanásossá vált arcbőre, mutáló hangja. A változásokkal együtt megváltozhat egy adott közösségen belül elfoglalt helye is. Esetleg félénkebbé, visszahúzódóbbá válik. Az énkép intellektuális összetevőjét tekintve is nagyot változhat a helyzet. Lehet, hogy általános iskolában ő volt sztárhelyzetben, mert több tárgyból is ő számított legjobbnak. Egy erős középiskolában pedig röpke néhány hét alatt kiderülhet számára, hogy csupán az erős középmezőnyben foglalhat helyet. Az előbb leírtakból egyértelműen kiderül, hogy énképünk kialakulásában jelentős szerepet töltenek be osztálytársaink, barátaink, tanáraink visszajelzései. Fontos tehát elgondolkodnunk azon, hogy egy számunkra jelentéktelen mondat, visszajelzés mennyit jelenthet például osztálytársaink önképének kialakulásában. Dávid Gergő, 10.A
14 14.
Acta De Kossuth
Debreceni Egyetem
Bűn és irodalom II. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőeljárásjogi Tanszéke és az ELSA Debrecen bemutatta a Bűn és irodalom II. című Tudományos Konferenciát. Az előadás 2013. 04. 18-án került megrendezésre a Debreceni Egyetem Kassai úti Campusának épületében. Egyetemi oktatók, bírák és ügyvédek tartották az előadásokat. A konferenciát Dr. Szabadfalvi József professzor, a DEÁJK dékánja nyitotta meg. Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke, címzetes egyetemi docens: „Gyilkosok és áldozatok Arany balladáiban” című előadást tartotta. Többek közt megemlítette a Tetemrehívás érdekes jogi helyzetét, és rávilágított, hogy attól, hogy valaki bűnös, nem biztos, hogy nem áldozat. Ezután Dr. Kardos Sándor a DEÁJK Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetőjétől hallhattuk a „Megmérettél, és könnyűnek találtattál” című előadást. Őt követte Dr. Elek Balázs Habil. egyetemi docens, a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke: „Bűnhődés egy életen át” című előadással. A bűn és bűnhődés gondolatai Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című regényében. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény belevilágít a barátság, a hűség és az árulás 15
15.
Acta De Kossuth
Debreceni Egyetem
örvényeibe. A történetben két régi barát találkozik. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikból vádló lesz. Árulásról, csábításról, majdnem elkövetett gyilkosságról szól a történet. A valóságban az ilyen jellegű irodalmi művek sokat tudnak segíteni a bírónak a büntetéskiszabásban. Szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett bűntettek lehetnek, ilyen akár egy vadászbaleset. Az elkövetőnek lehet ez egy tökéletes gyilkossági helyszín, ugyanis ezt egy gondatlanságból elkövetett balesetnek tudja tettetni, de ilyen Dr. Elek Balázs balestek véletlenül is előfordulhatnak. Dr. Sántha Ferenc, Egyetemi docens „Állatok, halottak, egyesületek a vádlottak padján” címmel tartott előadást. Ha az állatok sérülést okoztak, nekik is büntetés járt, például: a kutyát csonkolással büntették, ha az megharapott egy embert. Úgy tartották, hogy a bűnös embert halála után is büntetni kell, ezért a holttestet lefejezték. Így vették el a halottól a végső tisztességet. Egy bűnös szervezet büntetése általában a testület feloszlatásában, az egyházból való kiközösítésben nyilvánult meg. Magyarországon nem voltak halottal és állatokkal szembeni eljárások. Dr. Háger Tamás, a Debreceni Ítélőtábla bírája a Bűnben fogant szerelemről, avagy A miskolci Bonnie és Clyde történetről tartott előadást. A bűnözőpáros, Tünde és László Nyíregyházán ismerkedtek meg, majd kapcsolatuk során több bűntényt is elkövettek. Egy trezorból 27.000.000 forintot raboltak el, ezt követően öt évig bujkáltak. A következő cél egy pénzszállító autó kirablása volt, amihez be kellett szerezniük egy autót, amit át lehet alakítani rendőrautóvá. Ez a folyamat nem ment könnyen, üldözőbe vették őket, közben László rendőrökre lőtt . Majd egy buszba ütköztek, de sikerült nekik elmenekülniük. Végül egy garázsban tartóztatták le őket. László a börtönben öngyilkos lett. Tündét 11 év fegyházra ítélték el, de 9 év után feltételes szabadlábra helyezték és egy fegyőrrel azóta is boldog párkapcsolatban él. Dr. Szabó Krisztiántól, egyetemi adjunktustól, ügyvédtől a „Hollywood kontra valóság: A Bounty lázadás igaz története” előadást hallhattuk. 3 film készült erről a történetről: Az első az 1930-as, a második az 1960-as és a harmadik az 1980-as években készült. A harmadik áll legközelebb a valósághoz. 1787. december 23-án indulnak útra egy nem túl nagy 16 16.
Acta De Kossuth
Debreceni Egyetem
hajóval. Tíz hónapig vannak úton, majd 5 hónapot Tahitin kell tölteniük, ahol szívélyesen fogadták őket. Az elkövetkezendő hét konfliktusok sorozatából fog kiállni. Április 28-án fegyveresek rontanak be, és kitör a lázadás. A csónakkal 19-en menekülnek el a kapitánnyal együtt, és 49 napot töltenek el benne. A lázadók visszamennek, de más részre. Kilencen újra akarják kezdeni életüket és magukkal visznek bennszülött nőket. Dr. Madai Sándor, Egyetemi docens, tanszékvezető a „Légy jó mindhalálig”-ról tartott előadást. Nyilas Misi áldozat típus, akinél Dr. Szabó Krisztián csak Orczy jobb, aki egy nemesi családból származik. Misit beajánlják Törökékhez és Dorogiékhez tanárnak. Pósalaky úr álmát a takarítónője fogja megfejteni: nyerni fog a lutrin. Misire bízta a lutri szelvényét, hogy adja fel. Pósalaky úr nyert is a lutrin, de Misinél volt az igazolószelvény is, amit elloptak tőle és azt mondták, hogy Mihály sikkasztotta el. Misi ezután elköltözik Debrecenből. Dr. Tóth Andrea Noémi, Phd. hallgatótól hallhattuk „A halálbüntetés árnyalatai Stendhal Vörös és fekete című regényében” előadást. A középkorban is a legkisebb lopásért akár halálbüntetést járt. Napjainkban is bizonyos bűntettekért kivégzik az elkövetőket. Hazánkban 1990-ben az Alkotmányjogi Bíróság olyan törvényt hozott, amit tiltja a halálbüntetést, a legsúlyosabb az életfogytiglani szabadságvesztés lehet. Végül Dr. Törő Blanka, Phd. hallgató „Reneszánsz tragédia: az (ön)gyilkosság a XVI. században (Shakespeare: Rómeó és Júlia)” című előadását hallgathattuk végig. Ezt a történetet mindenki nagyon jól ismeri. Az egészből, azt a következtetést lehet levonni, hogy a patikus volt a hibás, aki Rómeónak Dr. Tóth Andrea Noémi
17
17.
Acta De Kossuth
Debreceni Egyetem
mérget adott, ami törvényellenes, abban az esetben, ha tudja, hogy mire kell neki a méreg. Így a patikus volt a bűnös. A konferenciát Elek Balázs mint főszervező zárta.
Igen nagy volt az érdeklődés Matkó Nikolett 10.c Biri Tímea 10.c
18 18.
Acta De Kossuth
Hagyaték az utókornak
HAGYATÉK AZ UTÓKORNAK -avagyTanári aranyköpések kézikönyve
„Robert Burns 18 évesen berúgott, azóta se józanodott ki…” Dr. Kiss Gabriella Tanárnő „A régi fogalmak szerint a mai férfiak már nem férfiak!” Dr. Kiss Gabriella Tanárnő „Ezt a Timur Lenk-féle sereget úgy kell elképzelni, mint ahogy az orkok mennek.” Új Imre Tanár Úr „Vannak olyanok, ahol egy nőstény és több hím…Jó lenne, mi lányok?” Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr „Ne mutogass, mert eltörik az ujjad. Ha nem magától, én töröm el véletlenül.” Dr. Buda Andrásné Tanárnő „Akinél nem volt ma feladatgyűjtemény, az holnapra hozza…Aki holnapra se hozza, az már téglát hozzon! Nem hiszitek el, egyszer megcsináltam. Mit ne mondjak, nagy volt a forgalom a tüzépen.” Bíró Lajos Tanár Úr „- Csak nehogy úgy járjunk, mint egy pécsi gimnázium, ami már túl ÖKO volt… - Miért? - A diákok már kendert termesztettek.” Dr. Kiss Gabriella Tanárnő „Na ezt még egyszer, mert lemaradtam a hülyeségről!” Titkó Judit Tanárnő 19
19.
Acta De Kossuth
Hagyaték az utókornak
„- Ki volt ez a görög mitológiában? - Horatio? - Hát te…Ő Miamiban nyomoz. - Akkor Horatius. - Ő meg egy római költő volt, fiam! Hát Prométeusz…” Dr. Kovács Szilvia Tanárnő „Ettől felhomályosultam…” Fazekasné Kovács Judit Tanárnő
20 20.
Acta De Kossuth
Hagyaték az utókornak
A diákokAt sem kell félteni… - diák csemege „- Engem Futóné dr. Monori Editnek hívnak. Azt nem tudom, hogy a többi diák engem hogyan szólít, de engem így hívnak. - Edit Tanárnő kedves.” „- Hangolódjunk rá az órára! - ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ” „- Elnézést kérek tanárnő a késésért, csak a villamos lerobbant. - Jó, gyere, ülj le és kapcsolódj be. - Hogy robbant le? Kilyukadt a kereke?”
Köszönjük a 12.c osztálynak! Varga Dóra 10.c Antal Sára 10.c
21
21.
Sport
Acta De Kossuth
Siker a palánk alatt Iskolánk hatodik korcsoportos fiú kosárlabdacsapata ismét sikert ért el. A nemrégiben Szolnokon megrendezett diákolimpia országos döntőjén a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Ebből az alkalomból beszélgettem a csapat sikeredzőjével, Asztalos József tanár úrral. Számolja-e tanár úr, hányadik dobogós helyezését érte el Kossuthos csapatokkal az idén? Nem, nem számolom és soha nem is számoltam, de nekünk ez az OKTV-nk és úgy gondolom, hogy ha a tantárgyakat nézzük, akkor toplistásak vagyunk az eredményeket tekintve. Miért éppen a kosárlabdát részesíti előnyben tanár úr? Nem én választottam, hanem a beiratkozásnál Tatos István testnevelő tanár 1971-ben rám nézett, majd közölte velem, hogy kedden három órától van az első edzés. Így kezdődött, és azóta is boldogan kosárlabdázom a gyerekekkel.
Asztalos József (testnevelő tanár)
Mi a siker titka? Valóban ez egy sikertörténet, hisz legalább egy évtized óta veszünk részt különböző korcsoportokban az országos diákolimpia döntőjén, ahonnan általában éremmel tértünk haza, ahol megtalálhatók voltak a legértékesebb arany és a számunkra ugyan olyan fontos ezüst és bronz is. A kosárlabda egy csapatjáték, amit értelmes emberek nemcsak a pályán, hanem azon kívül is csapatban játszanak, talán ez is közrejátszik abban, hogy közel félszáz diák kosarazik iskolánkban és a Ziccer Tigrisek, illetve Sportiskola csapataiból az elmúlt években és ebben az évben is jópáran pályáznak iskolánkba. Ezek a kosárlabdázók nagyszerű emberek, mert hiszem és tudom, hogy nem csak a pályán, de a pályán kívül is megállják helyüket. És ha lehet titokról beszélni, akkor a siker titka ezeknek, a lányoknak és fiúknak a nagyszerű munkája. Büszke vagyok rájuk!
22 22.
Sport
Acta De Kossuth
Kiket emelne ki a csapatból? Minden évben lezárul egy korszak. Volt a 91-esek korszaka Bajalina Kristófékkal, 93-asok korszaka Asztalos Somával, Nagy Szabolccsal az élen. Most volt a 93-as és 94-es korszak vége. Lezárult a Nagy Botond, Zahorán Bertold, Bak Márton korszak és így van ez jól, hisz már bontogatják szárnyaikat a 7., 8., 9., évfolyamon a következő generáció játékosai. Ha mégis neveket kell kiemelnem, akik az elmúlt évek sikersorozatának részesei voltak, mindenféle apai elfogultság nélkül Asztalos Somát és Nagy Botondot emelném ki. Úgy gondolom, hogy ők tettek a legtöbbet saját korszakaikban a diákolimpiás sikerekért. Lányoknál kiemelném Varga Lili csupaszív játékát. Hálás vagyok, hogy ebben az iskolában taníthatok és ilyen fiúkkal, és lányokkal kosárlabdázhatok.
( Nemessályi Nándor, Shirian Arásh, Bak Márton, Zahorán Bertold, Földesi Zoltán, Andrássy Géza, Nagy Sándor, Nagy Botond Ágoston, Nagy Benedek Ágost, Tóth Bálint, Nagy Norbert )
Egy rövid beszélgetés a csapat tagjaival: Természetes voltak nehézségek a városi fordulóban, de ezt az akadályt elég jól vette be a csapat.(Tóth Bálint)
23
23.
Acta De Kossuth
Sport
Mindenképpen könnyítésnek számít, hogy Debrecenben volt a területi, hisz hazai pályán és a nekünk szurkoló tömeg előtt mindig könnyebb sikereket elérni. (Bak Márton) Különösebb elvárásunk nem volt az országossal kapcsolatban, talán csupán, hogy érmesek legyünk és minél előrébb végezzünk. (Nagy Norbert) Természetesen szeretnénk megköszönni Asztalos József tanár úrnak, aki nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a csapat ilyen sikereket tudjon elérni. ( Nagy Botond Ágoston)
Új Eszter Dorottya 10.a
24 24.
Francophone Festival Élménybeszámoló 2013. március 6-án megrendezték Nyíregyházán a 3. Frankofón Fesztivált. A Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Debreceni Alliance Française közös rendezvényéről van szó. A kétévenkénti francia verseny egyre népszerűbb, mind több iskola nevez be a hét versenyszám valamelyikébe. Az idén tizenhárom középiskola közel kétszáz diákja vállalkozott a megmérettetésre. Amikor megkaptam a versenyfelhívást, rögtön bejelentkeztem a 9. c-d franciásaival a csoportos éneklési versenybe, hiszen az iskolai gálán már sikeresen előadtuk ezeket a gyermekdalokat. Most is Tóth Áron kísért zongorán. Mégis izgultunk, amikor megtudtuk, hogy Nyíregyháza polgármestere nyitja meg a rendezvényt, jelen van a helyi TV, a zsűriben pedig franciák ülnek. Szerencsére a gyerekek bíztak magukban, jókedvűek, de Tóth Marianna Tanárnő összeszedettek voltak, így megnyertük az első díjat. Beneveztünk három műalkotással a XXI. század Franciaországának bemutatása kategóriába is. Itt Aranyi-Aszalós Vivien ért el harmadik helyezést az igen széles mezőnyben. Diákjaink oklevelet, apróbb ajándékokat kaptak. Tóth Marianna A fesztiválon számtalan kategóriában lehetett nevezni, így mindenki megtalálhatta a számára kedvére valót. A Kossuthos diákjainkat
25
25.
legfőképpen két kategória fogta meg: az énekes előadás illetve a műalkotások kategóriája. Az utóbbinak a témája a XXI. századi Franciaország hangulatának, jellegzetességeinek kiemelése és bemutatása a „vásznon”. Ebben a kategóriában AranyiAszalós Vivien térhetett haza a harmadik helyezettnek járó oklevéllel a kezében. A Viviennek feltett pár kérdésből kiderült, hogy a nevezés ötlete az Alkony című kiállítás megtekintése után fogalmazódott meg, majd alaposan utánajárt a francia műkincseknek, a klasszikus festészetnek. A végső ihletet ’Delacroix: A szabadság vezeti a népet ’című festménye hozta meg. Vivien a képét egy A3-nál kicsit nagyobb, a vászonhoz hasonló keményebb felületű papírra, olajfestékkel alkotta. Gratulálunk a szép eredményhez! A másik nevezési kategória az éneklés, melyben Tóth Marianna franciatanár vezetésével, a 9. c és d osztályból indult, 16 tagú csoport, Tóth Áron zongorakíséretével, első helyezést ért el. A nevezés ötlete szinte magától értetődött, mivel már a télen megrendezett Kossuth Gálán is szerepeltek. Több hagyományos, magyar nyelven is ismert, francia dalt is elénekeltek a versenyen: Frére Jaques, Moniér tu dors, Aluettes, Sur le pond d’Avignon. A dalokat egyéb hangszerkísérettel, például xilofonnal vagy csengettyűvel is színesítették, illetve színes szoknyákkal és tánckoreográfiákkal tették még élvezetesebbé. A csoport nagyon élvezte a fellépést és saját bevallásuk szerint még a lámpalázat is sikerült leküzdeniük, hiszen már nem először mutatkoztak közönség előtt. Gratulálunk a kiváló eredményhez! Gulyás Gréta 10.a
26 26.
Kultúra
Acta De Kossuth
Bertolt Brecht (Augsburg, 1898. február 10. – Berlin, 1956. augusztus 14.) Bertolt
Brecht
német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója. Brecht nagy hatású színházelméleti munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Az epikus színház törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa.
E célok érdekében Brecht elidegenítő effektusoknak (Verfremdungseffekt) nevezett dramaturgiai és színpadi eszközöket alkalmaz, melyek ráébresztik a nézőt, hogy amit lát, az csupán a valóság reprezentációja, nem maga a valóság. Ilyen eszközök a közönség közvetlen megszólítása, a dalbetétek ('song'-ok) alkalmazása, a helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratok. [1] Brecht azt akarta, hogy a nézők aktív részesei legyenek az előadásnak, ne éljék bele magukat a cselekménybe, hanem mindvégig egy kicsit kívülről figyeljék az eseményeket, és az író által feltett kérdésekre maguk keressenek választ. A szecsuáni jólélek című darabjának alapproblémája, hogy hogyan lehet valaki jó, egy romlott társadalomban. A történet Szecsuan tartományban játszódik, amely mindazon helyeket képviseli, ahol ember embert kizsákmányol (bár ma már nem tartozik az ilyen helyek közé).[2] Egy napon három isten száll a földre, azzal a céllal, hogy találjanak legalább egy jó embert a világon. Vang, a vízárus próbál nekik szállást keríteni éjszakára, de az emberek nem hajlandók segíteni neki. 27
A Jászai Mari Színház, Népház előadása Sen te, Sui ta – Tóth Ildikó Szun, pilóta Horváth Virgil 27.
Acta De Kossuth
Kultúra
Végül Sen Te ad szállást estére az Isteneknek, akik másnap reggel örömmel jelentik ki, hogy találtak egy jó embert. A lány ekkor bevallja nekik, hogy prostitúcióból kell megélnie, habár még így se tudja megkeresni a kenyérre valót. „Persze boldog volnék, ha megtarthatnám a parancsolatokat, hogy tiszteljem apámat és anyámat, s ne térjek le az igazság útjáról. Igazán, örülnék neki, ha nem kívánnám a felebarátom házát, és kellemes volna hitvesi hűségben élnem egy férfival. Nem akarok én senkiből hasznot húzni, és nem akarom kifosztani a gyámoltalanokat. De hát mit csináljak? Hiszen még akkor sem boldogulok, ha megszegek néhány parancsolatot?” Az istenek erre azt válaszolták, hogy mindez nem más, mint egy jó lélek kételkedése önmagában és adtak a lánynak több mint ezer ezüstdollárt, hogy ne kelljen többé eladnia a testét. A lány vett egy trafikot, viszont a jószívűsége miatt már-már a csőd fenyegette. Ekkor találja ki a nagybácsi Sui ta személyét. Innentől kezdve kettős szerepet játszik. Férfiruhát ölt és mindenkit elkerget a dohányboltból, akit Sen te befogadott. Egy napon a lány megismerkedik Szunnal, aki pilóta volt. A lány szerelmes lesz a férfiba és adni szeretne neki 500 ezüst dollárt, hogy a férfi elmehessen Pekingbe, hogy újra „repülő” lehessen. A lány tudja, hogy ha ezt az összeget kölcsön adja a férfinak, akkor tönkre megy a boltja.
Mikor megtudja Sen te, hogy gyereket vár, újra felölti Sui ta jelmezét és közli az emberekkel, akik Sen te segítségét várják, hogy a lány elutazott és hogy nem hajlandó segíteni Szunnak sem. Az emberek azzal kezdik vádolni Sui tat, hogy megölte unokahúgát. Bíróság elé viszik „a nagybácsit”. Amikor Sui ta meglátja a bírók személyében az isteneket, mindent elmondd nekik. „Kárhoztassatok: mindazt , amit tettem, azért 28 28.
Acta De Kossuth
Kultúra
tettem, hogy társamon segítsek, hogy szerethessem szerelmesem, s hogy kisfiam megmentsem a nyomortól. Nagy terveitekhez, istenek, én, szegény ember, én kicsiny vagyok.” Vajon milyen ítéletet hoznak a bírók és választ kap-e az olvasó a történet végén arra a kérdésre, hogy hogyan lehet az ember jó egy romlott társadalomban, hogyan maradjon jó és tisztességes úgy, hogy ne használja ki mindenki? Felhasznált irodalom: [1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bertolt_Brecht [2] BERTOLT Brecht, 1985, Három színmű, Budapest, Európa Könyvkiadó
Montlika Lejla 10.a
29
29.
Acta De Kossuth
Így írunk mi
Simon Bálint: Heine, Apollinaire, Villon meg a többiek után A Lorellály-ballada Nem tudom, mért kísért egy ősi, vad románc, Álmodó szívemről miért nem hull a lánc, Nem tudom, mért hallom a patak dalait, Nem én, mért tapintom a sellő combjait. Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján. Egyszer rég Zalában, egy búsképű lovag - Háborút nem látott, bár nem volt hallgatag -, Éjszín paripáján a folyó hídján járt, Habok közt zöld sziklán, meglátta Lorellályt. Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján. Alkony szállt a völgyre, ködfüst a víz fölött, Nyugvó bíborkorong a borhegyek mögött, "Barna szép szemeddel, Lorellály ne igézz, Gyúló sugaraddal, sellő rám ne nézz!" Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján. A hableány csak állt, a sziklák ormain, Sírtáncot pengetett a lantja húrjain, "Bajnok, fönn a hídon, a Szűzhöz imádkozz, Szerelmes szavaddal, könyörgöm ne átkozz!" Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján. A lovag hirtelen sarkantyúra rúgott, Éjszín paripáján a vízbe ugratott, Ott lelte végzetét a telihold alatt, Lorellály kacagott, az ár gyorsan szaladt. Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján. 30 30.
Debrecen, 2013.04.10.
Acta De Kossuth
Így írunk mi
Sanzon az áprilisi hóban
Fehér borhegy az áprilisi hóban, Barokk tornyocska lenn a völgy ölén... Lábam léhán lankad borús bujdosásban, Fázik a szívem, fenyőerdő mélyén. Számomra mindegy, hogy rigó vagy varjuhad, Dalol tört ágakról talpalávalót, Nem érint az sem, hogy szolga-e vagy szabad Döf holnap hátamba kardot vagy karót. Csönd és béke honol most a sáros úton, Angyalok csókolnak gyáva lépteimnél, Az útkereszten fölnyög mögöttem a sorsom, Máriák könnyeznek keresztek tövénél. Rum kellne torkomnak, pénz a tenyeremnek, Lyukas rézgaras vagy florenci arany. Isten, vagy ördögök hitetlen hitemnek, Kik meghallják imáim, s értik szavam. Legyek, ki zsinegen táncol ott a szélben, Talpa alatt lég, feje fölött holló, Vagy vesszen sóhajom az ezüstszín ködben, S leszek örökkön átkozott csavargó. Csönd és béke honol most a sáros úton, Angyalok csókolnak gyáva lépteimnél, Az útkereszten fölnyög mögöttem a sorsom, Máriák könnyeznek keresztek tövénél. Zalaegerszeg, 2013.04.04.
Közjáték/II. Jövőm látom sötét szemmel, Hangod hallom süket füllel: Anyám könnye sírhantomon, Selyemzsinór vastorkomo n. 31
31.
Acta De Kossuth
Szellem jár a lépcsőházban, Kopogtat úgy éjféltájban. Rám borul a víg félhomály, Nyugat felé bíborban száll. Szétvet a nikotin, Fáradtan elfekszem, Pillangók szárnyain, Arcod nem felejtem... Debrecen, 2013.04.21.
Szonett a kalózok szeretőjéről Tegnap hajó érkezett Brabantból, Hét patkánnyal, kilenc vitorlával Zúg a rakpart tengerek dalától, Nem vesződnek még az utcalánnyal. A gót árkádok félhomályában, Festett arcán törik a nyugvó fény, Porcelánbaba a sűrü sárban Tekintetére így találtam én. Lenge a szoknya a lányka ölén, Alkony-sugarak már kanyarodnak Szifilisz-szagú sikátoroknak. Dinnyehéj-csikók a Szajna vizén Ringanak álmosan szürke szinén, Mellékutcákban macskák napoznak. Debrecen, 2013.04.08.
32 32.
Így írunk mi
Aranyi-Aszalós Vivien (10.A) grafikája Simon Bálint: A Lorellály-ballada című verséhez 33
33.
Acta De Kossuth
Szerkesztők: Hacsi Ágnes Pálinkás Dóra Simon Bálint Tóth Imola Új Eszter Dorottya Antal Sára Biri Tímea Féki Zsuzsanna Gönczi Annamária Kerekes Regina Nemes Barbara Papp Eszter Varga Dóra Matkó Nikolett
Tippan Elizabet Felelős szerkesztő: Dr Kiss Gabriella
Technikai szerkesztő: Tippan Elizabet Grafikus: Mezei Sándor
Irodalmi szerkesztő: Simon Bálint
34 34.
Impresszum