Acta DE Kossuth IV2 by Acta de Kossuth

Acta DE Kossuth

Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának iskolaújsága

IV/2. SZÁM 2016.12.16

1. Karácsony 2. Tudós és iskola 3. Nyíltnap 4. Fecskehét 5. Diákmunkák 6. Receptek

Acta DE Kossuth

Karácsony

Karácsony „Az emberek többsége azért ünnepli a karácsonyt, mivel az emberek többsége megünnepli a karácsonyt.” Ez az idézet Kurt Tucholskytól, egy német írótól származik. Manapság egyre több ember e szerint emlékezik meg erről az ünnepről, nem tudván az eredetét ennek a jeles napnak. Mint sok más ünnep, ez is a keresztény hagyományokhoz kapcsolódik. Máig tisztázatlan, hogy miért került a karácsony december 25-ére, azonban valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a "legyőzhetetlen nap születésé"-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek. Egy római almanach szerint már Kr. u. 336-ban megünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot. Az ellenállás Jeruzsálemben tartott a legtovább, de végül ott is elfogadták az új időpontot. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz. Miután keleten is december 25-én rögzült a karácsony, Jézus keresztelésére, mint epifániára (Isten megjelenése) január 6-án emlékeztek. Nyugaton ezen a napon ünnepelték a három királyokat (más forrásokban Napkeleti bölcsek), akik felkeresték a gyermek Jézust. A karácsonnyal összekapcsolódó hagyományok többféle forrásból erednek. A római világban a Saturnalia (december 17.) a vidámság és az ajándékozás napja volt. December 25-ét az iráni isten, Mithra születésnapjának is tartották, akit az Igazságosság Napjának neveztek. A római újévkor (január 1.) a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. Ezekhez a szokásokhoz járultak a germánok és kelták téli napfordulóhoz kapcsolódó rítusai, amikor a teuton törzsek behatoltak Galliába, Britanniába és Közép-Európába. A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti - fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal.

Acta DE Kossuth

Karácsony

Miért pont fenyőfa? A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket, mint a túlélés szimbólumait. Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, mellyel az örök életet szimbolizálták. A karácsonyfa jelképrendszerét a kutatások máig nem tisztázták végérvényesen. Hazánkban Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben. Magyarországon csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családoknál, majd mind szélesebb körben terjedt el. A kis gyertyák a karácsonyfa ágain az új fény eljövetelét szimbolizálták, és utat mutattak a Három Királyoknak a kis Jézus megtalálásához.

Karácsonyfadíszek Az angyalhaj, a fémgyöngy- és papírlánc a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből, a narancs és az alma a tudás fájának gyümölcsét, s egyben a megígért megváltás kegyelmét. A fa csúcsára angyalkát, vagy csillagot tettek és piros almát, aranyra festett diókat akasztottak az ágakra. A karácsonyfára aggatott gyümölcs a következő évi gazdag termés ígéretét jelentette A díszítés sokat változott az idők folyamán. A karácsonyfa ágaira gyertya helyett izzósor került (elkerülve ezzel az esetleges baleseteket) és a szaloncukrok, színes, bőséges választékából az kerül fel, ami csak szem-szájnak ingere. Szokás egyes helyeken továbbá az egyszínű karácsonyfa is, például egyik évben, piros, másik évben csak aranyszínű díszítéssel. A szalmadíszek újabban igen kedvelt díszítőelemek. Csillag, harang, szív, toboz angyalka formái jól néznek ki a szalmafüzéres, piros szalagos fán. Újdonságnak számít a terrakotta-szín, amelyhez égetett agyag figurák valók.

Karácsonyi népszokások Lucázás Luca napján legjellemzőbb szokás a kotyolás. Kora hajnalban, 3-4 óra körül jártak kotyolni a 7–16 éves fiúk. Minden esetben szalmát, vagy fát vittek magukkal, melyre a népszokás közben leültek. A legközelebbi szomszédhoz mentek először, „ott a magukkal vitt fát, forgácsot vagy szalmát, a szobaajtó talpa elé vagy a pitvarföldre teszik, s rendesen, minden kérdezés nélkül egyszerre nagyon erős hangon elkezdik: Lucza, Lucza, kity, koty!” A kotyolók elől sokszor elzárták a kaput, s „rakoncátlanságuk” miatt mások is éppen csak megtűrték őket. Persze, azt megjegyezték, hol nem nyertek bebocsájtást, mert utána valahogy mindig megbosszulták a házigazda bűnét.

Acta DE Kossuth

Karácsony

A kotyolás elvégzése után a szobába mennek, s kenyeret, kalácsot, pálinkát, gyümölcsöt, kétfillérest kapnak. A fát és a szalmát, amin a fiatalok kotyolnak, a gazda igyekszik megtartani magának, mert különben a „tyúkok haszna elmenne”. Azt tartják, hogy amely gazda házában nem enged lucázni, ott a tyúkok nem tojnak. Luca asszony megköveteli, hogy az ő napját tényleg megünnepeljék, mert a mondás úgy tartja, ha valaki e napon fon, annak keze egész évben szenved, ha valaki párol valamit, akkor azt Luca csúffá teszi. Luca napján nem szabad fehérnépnek a szomszédba menni, mert a meglátogatottnál a szerszámok nyelébe vert ékek nem tartanak, s a tyúkok nem ülik meg a fészket. E napon annyi kukoricapogácsát sütöttek, ahány tagú volt a család. Sütés előtt a pogácsákat megjelölték, belsejükbe tollat tettek. Úgy hitték, hogy akinek a tolla a kemencében megperzselődött, az a következő évben meghal. Ekkor álltak neki a lucaszék készítésének is, melynek a karácsonyi éjféli misén volt nagy szerepe, hiszen aki arra felállt, az megláthatta, hogy ki a boszorkány. A széket 13 napig kellett titokban, a család tudta nélkül készíteni, 13 fából, melyet 13 helyről szedtek össze. A széket az éjféli mise után általában elégették, így a boszorkányok nem tudtak hozzáférni. Betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit. Ezután a betlehemezők átadják ajándékaikat, jókívánságaikat, majd a háziak megvendégelik őket. Főként a Balatonfelvidéken szokás a betlehemezés másik fajtája, a bábtáncoltató betlehemes, itt színpadon, kis bábokkal játsszák el a történetet. Regölés A regölés a téli napforduló ősi, pogány kori szokása. Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor. A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki (a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, 4

Acta DE Kossuth

Karácsony

majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: " Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen." Borszentelés December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.

Aprószentek napja (december 28.) A Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemő, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. Az Aprószentek-napi veszszőzés, az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája. A gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.

Acta DE Kossuth

Karácsony

Angol karácsony Az Egyesült Királyságban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és bár már december elején feltűnnek a Karácsony Apók (Father Christmas), de a december 6-i Mikulás-napot nem ünnepelik. December 24-e (Christmas Eve) munkanap, jellemző, hogy az emberek a munkaidő végeztével még elmennek a kollégáikkal egy búcsúitalra (a "hivatalos" munkahelyi évbúcsúztató partikat, bálokat a cégek többnyire valamelyik korábbi, karácsonyhoz közeli napon tartják). Az angol protestánsok december 25-én (Christmas Day) templomba mennek, utána bontják ki a becsomagolt ajándékokat, melyek sok családban már egész hónapban gyűlnek a karácsonyfa alatt, de ezeket csak ezen a napon szabad felbontani. (A legenda szerint az ajándékokat a mikulás (Santa Claus) a kandallók kéményén keresztül hozza). Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. A karácsony elkerülhetetlen kelléke a szaloncukor formájú cracker, mely kinyitásakor pukkan, és amelyben apróbb ajándékok rejtőznek. A hagyományos karácsonyi ebéd a gesztenyével töltött pulyka, zöldségek (kelbimbó, sárgarépa, pasztinák, zöldborsópüré, krumpli) és vörösáfonya-szósz (cranberry sauce). A legszokásosabb desszert a karácsonyi puding (Christmas pudding) elnevezésű sütemény, mely alapja sokféle szárított gyümölcs (aszalt szilva, mazsola, füge), citrom- és narancslé, brandy, édes fűszerek és egyéb finomságok. Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő karácsonyi üzenete (The Queen's Christmas Message), mely beszéd hagyománya 1932-ig nyúlik viszsza, a BBC közvetíti, és a legtöbb angol ember megnézi. December 26 az úgynevezett Boxing day, mely elnevezése eredetének számos változata van. Ez a nap a bank holiday, melyen a bankok és egyéb irodák zárva vannak, de az üzletek nyitva tartanak. Az angol ünnepek jellemzője, hogy amennyiben azok hétvégére esnek, úgy az azt követő munkanapot kiadják munkaszüneti napnak: azokban az években, amikor a december 25-e és/vagy 26-a hétvégére esik, a 27-e (és 28-a) munkaszüneti nap.

Acta DE Kossuth

Karácsony

Karácsonyi filmek Manapság már szinte a film összes műfajában található karácsonyról szóló mű, ezzel azt bizonyítva, hogy milyen sokszínű ez az ünnep, milyen sok oldala van. A legelterjedtebbek a vígjátékok és a romantikus filmek. Igazából szerelem (Love Actually) Ha karácsonyi filmekről beszélünk, akkor sokaknak ez a mű jut először eszébe. A Richard Curtis rendező által készített romantikus vígjáték 2003-ban került először a mozivásznakra, és a bejövő összeg hamar meg is haladta a film elkészítésének árát. A mű sikerének nem csak a romantikus történet az oka, a szereplőket játszó színészek is kitettek magukért. A cselekmény fő mozgatórugója a szerelem, legyen az bármilyen formában is, mivel a történet több szálon fut. Betekintést nyerhetünk többek között egy kiöregedő rocksztár, egy író, egy anya nélkül maradt kisfiú, egy házaspár, egy barátja felesége után epekedő férfi, és egy kollégájába szerelmes nő szerelmi életébe és kapcsolatának alakulásába. A többszörösen díjnyertes film jó szórakozás lehet az egész család számára, mert mindenki megtalálhatja benne a saját magának tetsző történetet. Reszkessetek betörők (Home Alone) Ez is egy eléggé ismert film, mely 1990-ben készült John Hughes forgatókönyvíró és Chris Columbus rendező keze alatt. A műnek még három folytatása érkezett (csak a másodikban tűnik fel újból a Kevint alakító Macaulay Culkin), azonban az alaptörténet nagyjából megegyezik bennük. Egy család életébe nyerhetünk bepillantást, akik éppen Párizsba készülnek karácsonyi vakációra. Azonban reggel késve indulnak a reptérre, és elfelejtik, hogy egy családtag hiányzik – a legfiatalabb, a 8 éves Kevin, aki mikor felkel, hűlt helyét találja rokonainak. A fiú nem ijed meg, felnőttként próbál viselkedni. A bonyodalmat az okozza, hogy két eléggé ügyetlen betörő ki akarja rabolni Kevinék házát, viszont ezt észreveszi a kisfiú és minden háztartási eszközt bevetve próbál túljutni az ügyetlen rablók eszén. A film óriási siker lett, rengetegszeresét hozta be a készítés árának, ezzel megalapozva a folytatásokat. Kálmánczhelyi Anna, 9.a

Acta DE Kossuth

Tudós és iskola

Furcsa kérdések, avagy miért van ilyen furcsa címe egy matematika előadásnak Dr. Pintér Ákos előadása A fenti cím a november 28-án tartott előadás keretein belül hangzott el, mint a Tudósiskola újabb előadása. Ezt Dr. Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának dékánja tartotta a matematikai fakultáción lévő tizenegyedikes és tizenkettedikes diákoknak. Első körben azt a kérdést tette fel, hogy mivel foglalkozik, mit is csinál egy matematikus. Erre a kérdésre a választ az előadás végén kaptuk meg, miszerint felteszi a helyes kérdést és megválaszolja azt. Elmondta, hogy az egyetemen három csoport van: számelméleti-, geometriai-, és függvényegyenletes kutatócsoport. Pintér Ákos számelmélettel foglalkozik, ezért az előadás is erre a témakörre volt kihegyezve. Az elején a diofantikus egyenleteket néztük meg, aminek neve Diophantosz, a számtan atyjának nevéből jön és megoldása az egész számok halmazán van. Megkérdezte, hogy könnyűnek gondoljuk-e, melyre a válasz egy egyöntetű igen volt, de aztán egyből bonyolulttá tette és természetesen ki is fejtette, elmagyarázta. Ezután áttértünk a Fermat-tételre és annak bizonyítására. Pierre de Fermat, francia matematikus egy olyan problémát vázolt fel, amit majd csak 350 évvel a sejtése után tudtak igazolni. Andrew Wiles 1993-ban megpróbálta bebizonyítani egy 500 oldalas bizonyításban, azonban hibát vétett, ezért nem publikálták. Egy évvel később egyik tanítványával, Richard Taylorral kijavította a hibát és 1995-ben kiadták a megoldást. Miután ezt elmondta, újabb kérdéseket vetett fel. Miért néggyel szorzunk? Bizonyításként példát hozott fel, egy egyenletet, amit később szorzattá alakított. Ezután az a kérdés merült fel, hogy miért öttel osztunk. Erre is egyenletmegoldással válaszolt. Olyan kérdést is felvetett, hogy miért kell megtanulni a hatványozás azonosságait-. Erre a válasz nagyon egyszerű: mert ha nem tanuljuk meg, akkor soha nem is fogunk gondolni rá, nem fogjuk használni és ez hátráltatja majd a feladatmegoldást. Az előadásra összességében igaz volt, hogy mindent összekötött, lépcsőzetesen építette fel és mindent visszakapcsolt az előző témákhoz. Az előadás végén lehetett kérdezni, majd véget ért a prezentációja. Kálmánczhelyi Anna, 9.a

Acta DE Kossuth

Tudós és iskola

Interjú Dr. Pintér Ákossal Dr. Pintér Ákos egyetemi matematika professzorral beszélgettem a Tudósiskola program keretein belül tartott előadása után. Pontosan mi az ön szakterülete és miért pont ezt választotta? A szakterületem a diofantikus egyenletek elmélete. Ez a számelméletnek egy része. Normál válasz erre az, hogy kora gyermekkorom óta igencsak érdekeltek az egyenletek és valahogy ez ragadott meg, azonban a normális válasz úgy gondolom az, hogy nagyon jó volt a tanárom számelméletből az egyetemen Győry Kálmán professzor úr akadémikus, aki megszerettette velem ezt a témát. Tehát akkor döntötte el, hogy matematikus lesz? Majdnem. Azt hogy matematikus leszek, azt a felvételikor döntöttem el, de nagyon későn. Februárban kellett jelentkezni és emlékszem, hogy én még február elején azon hezitáltam, hogy villamosmérnök, vegyészmérnök, vagy pedig matematikus leszek. De aztán középiskolában is nagy szerencsém volt azzal, hogy nagyon jó matematika tanárom volt, Kónya István - aki éppen most kapja meg a Rátz tanár úr életműdíjat -, úgyhogy az ő hatására a matematikust jelöltem meg első helyen és oda vettek föl. Milyen buktatói és örömei vannak ennek a szakmának? Az örömei? Nagyon egyszerűen lehet válaszolni rá. Az öröme az, hogy az ember érzi azokat a kattanásokat, tehát amikor helyére csúsznak a gondolatok, vagy összeérnek a gondolatok, akkor az olyan jó érzéssel tölti el az embert. Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy szép verset olvas valaki és akkor azt tapasztalja, hogy ez fizikai boldogságot okoz. Ugyanígy van a matematikai bizonyításokkal is, egyszerűen olyan gondolatok támadnak az emberben, hogy igen ez nagyon jó, egyszerűen élvezet alkotni. Hát a buktatók? Amikor ez nem sikerül. Az nagy buktató, és akkor nekem is van olyan problémám, amit huszonéves koromban kaptam a témavezetőmtől, Győry Kálmántól, de még azóta se sikerült megoldanom. Remélem, hogy egyszer vagy továbbadom, vagy pedig megoldom. Van bármilyen tanácsa leendő matematikusoknak? Igen. Felejtsék azt a tévhitet el, hogy a matematikát nem kell tanulni. Mert igen, kell tanulni. A tehetség határozza meg, hogy kinek mennyit, de mindenkinek meg kell tanulni bizonyos alapdolgokat, mert anélkül nem fog megoldódni.

Acta DE Kossuth

Tudós és iskola

Van olyan matematikus, akit tisztel? Nagyon sok olyan matematikus van, hála istennek. Gyakorlatilag nagyon sok tanárommal együtt dolgozok, kollegáim most már. Nem tudok kiemelni senkit, talán Győry Kálmán, a témavezetőm, akit szinte apaként szeretek, mert olyan régóta ismerjük egymást, másrészt pedig nagyon sokat köszönhetek neki. Gyakorlatilag, amit elértem matematikában, mindent. Sok diák mond olyanokat, hogy néhány dolgot feleslegesen kell megtanulni. Ezt a szemléletet hogyan lehet megváltoztatni? Hát például sok diák mondja azt, hogy felesleges megtanulni a hatványozás azonosságait. Azt hiszem az előadásomban meg tudtam ezt cáfolni. Mit csinál szívesen a szabadidejében? A szabadidőmben? Edzőterembe járok, futok középtávon, illetve túrázni szeretek a legjobban. Tehát teljesítménytúra a hobbim úgy igazándiból. Jövőre meg szeretném csinálni a Mátrabércet. 56 kilométeres teljesítménytúra, tehát még bőven kell sajnos edzenem rá. Köszönöm szépen! Én is köszönöm! Kálmánczhelyi Anna, 9.a

Acta DE Kossuth

Nyíltnap

Nyíltnap, az igazgató szemszögéből Miért fontos a nyílt nap, mit kell ilyenkor megmutatni a diákoknak? A nyílt napnak nagyon nagy szerepe van abban, hogy milyen benyomás éri a diákot, milyen benyomás éri a szülőt. Az első impulzus meghatározó lehet, amikor belépnek a kapun, eléjük tárulnak az udvar, az épületek. Ez nagyon lényeges. Engem ez megfogott annak idején. Ez nagyon lényeges. Tehát nagyon fontosnak tartom, hogy az iskola minden percében olyan legyen, ami hívogató. A nyugalmat, a lehetőségek tárházát biztosítsuk. Továbbá nagyon fontosnak tartom egy nyílt napnál a szervezettséget. Amikor belép a diák és a szülő, akkor megfelelően fogadjuk őket, meg tudjuk mondani, hogy kinek hova kell menni, hova hogyan tud eljutni, vagy akár hol a mosdó. Tehát nagyon fontos a szervezés. Ezért minden évben egy-egy osztályt kérünk meg, hogy a napi eligazításban, tájékoztatásban vegyenek részt. Az is fontos, hogy milyen információkat kapnak ezen a nyílt napon a diákok és a szülők. Tehát nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy kiket kérek meg, hogy órákat tartsanak, laborgyakorlatot mutassanak be. Fontos, hogy mi hangzik el a diákönkormányzatról, a tagozatokról. Tehát erre nagyon figyeltem, hogy az adott tájékoztatókat kik tartják meg. Mindez így együtt ki tudja egészíteni a választás gondolatkörét. Ehhez hozzátartozik az is, hogy korábban ide járt valaki a családból vagy a baráti körből, szomszédból. Azokat az információkat, amit korábban hallottak vagy olvastak, ki tudjuk egészíteni. Vagy megváltoztatjuk, vagy megerősítjük bennük a korábbi véleményüket, elképzelésüket. Milyen diákokat várnak ide az iskolába? A szóbeli felvételin esetleg azt is nézik, hogy milyen egy diák szellemisége, hozzáállása? Alapvetően tanulni vágyó, motivált diákokat várunk a Kossuth Gyakorlóba, hogy a szakmaiságban tudjon fejlődni, képes legyen megfelelni az itteni elvárásoknak. Akarjon továbbtanulni, szeressen a többi diákkal együtt, csapatban dolgozni. Tehát egyrészt motivált legyen a tanulásra, másrészt közösségi ember legyen, tehát a társaival együtt szeressen megvalósítani dolgokat.

Acta DE Kossuth

Nyíltnap

A délutáni szülői értekezleteken miről van szó? A szülői értekezleten az elsődleges feladat bemutatni az iskolát, például milyen a rangsorokban elfoglalt helye, milyen eredményei vannak. Az eredmények bemutatása mellett azt kell elmondanunk, hogy hogyan lehet bejutni az iskolába, hogyan zajlik a felvételi, mik a fontosabb dátumok, mik azok a feltételek, amelyeknek meg kell felelniük a felvételizőknek, illetve hogyan kell felkészülni egy eredményes felvételi vizsgára. Az egyes munkaközösségek vezetői elmondták, hogy az egyes tárgyakból mik az elvárások a felvételin. Hogyan állt össze a nyílt nap programja? Össze kell hangolni, hogy az egyes csoportok minél több információt kaphassanak. Tegnap 9 csoport volt, ma pedig 6, ezeknek a párhuzamosan kell a lehetőségeket biztosítani. Lehet azt előre tudni, hogy hányan jönnek el a nyílt napra? Az előző évek tapasztalatai alapján készültünk, nagyjából 360 főre terveztük meg a programot. A második napon, amikor a hatosztályos képzésre jelentkezőket várjuk, általában kevesebben jönnek, talán azért is, hogy az iskolájukban ne derüljön ki, hogy el akarnak jönni. Idén egy kicsivel többen is jöttek a szokásosnál, nagyjából 400 diákot fogadtunk. Mind a két napon ugyanaz az egy osztály volt felelős a látogatók kíséréséért? Nem, tegnap a 11.E Márkus Imre osztályfőnök vezetésével, ma pedig a 10.D Ferenczi Márta tanárnő vezetésével. Varga Gréta, 8.r

Acta DE Kossuth

Nyíltnap

Nyíltnap Szünet utáni első hét keddjén hatalmas nyüzsgés fogadott minket a Kossuth Gimnáziumban, ugyanis a nyolcadikos felvételiző diákok számára nyíltnapot tartott az iskola. Rengeteg kíváncsi diákkal és szülővel találkoztam, akik mind a tornaterem felé igyekeztek, mert ott egy rövid eligazítás tartott intézményünk igazgatónője, aki összefoglalta az intézményről szóló legfontosabb tudnivalókat, röviden ismertette a napirendet és csoportokba szervezte az érkező diákokat. Egy-egy csoportot egy Kossuthos diák vezetett, és kísérte a felvételizni vágyókat teremről teremre. Délután a szülőknek lehetőségük nyílt aprólékosabban megismerni a gimnáziumi életet egy, az igazgatónő által tartott, szülői értekezleten. A felvételire készülő nyolcadikosokkal együtt kémia es francia órán vettünk részt. Kémián kísérleteket tekinthettünk meg, és megismerhettük a tantárgy látványosabb oldalát. Francia órán együtt dolgoztunk a franciát tanuló Kossuthosokkal. Megtanultunk tízig számolni, megismertük a francia ábécét és megtudtunk néhány alapvető dolgot Franciaországról. Összefutottunk régi barátokkal, és megkérdeztük őket, hogy érzik magukat, hogy tetszik nekik eddig az iskola. Nagyon tetszett nekik, élvezték a tanárok bemutatóit, és az általuk megismertetett játékos tanulásmódot. Reméljük, sokukat látjuk viszont a jövő év szeptemberében! Varga Gréta 8.r

Acta DE Kossuth

Nyíltnap

Vegyes érzelmekkel figyeltem az iskola előtt gyülekező 6. és 8. osztályosokat, hiszen két éve én voltam a helyükben. A nyolcadikosokat Kirsch Éva tanárnő fogadta az első órán, fizikán. A tanárnő különböző érdekes kísérleteket mutatott be, amibe bevonta az iskolánkba érkező érdeklődőket. Például szívószállal kellett ping-pong labdát a levegőben tartani, vagy felemelni úgy, hogy csak egy poharat használsz, vagy a palackban lévő lufit felfújni. A kísérletek nagy sikert arattak a diákok körében

A következő órán biológiára kísértem el a nyolcadikosokat. Ezen az órán a gumimacis kísérlet tetszett a legjobban, ami abból állt, hogy egy gumimacit félig vízbe raktak és állni hagyták az óra végéig. Mikor kivették a fele, amelyik a vízben volt, megpuhult a másik fele nem, majd a tanár elmagyarázta nekik, hogy miért történt ez.

Ezután összefutottam a volt osztálytársaimmal, akiket megkérdeztem, hogy mit gondolnak a nyílt napról. El voltak ájulva attól, hogy a tanárok partnerként kezelik a diákokat, tetszett nekik a légkör, és menőnek találták a csoportvezetőjüket. Persze mindannyian ide szeretnének járni! Varga Fanni 8.r

Acta DE Kossuth

Fecskehét

A Fecskehétről Szeptemberben ismét megrendeztük az iskola egyik hagyományát, a Fecskehetet. Ekkor a felsőbb éves diákok izgalmas és poénos feladatokat találnak ki az új osztályok megtréfálására. Ebben az évben egy már több éve tartó sorozatos győzelem szakadt meg, ugyanis az R osztály helyett, a H-sok nyertek a 7. évfolyamon. Ez a többséget meglepte, ám a H-sok szurkolói kifejezetten örültek a győzelemnek. A kilencedikesek közül a 9.D aratott örömteli győzelmet. Mint minden évben, most is a hét minden napján másnak öltöztek be a diákok. Hétfőn szokás szerint katonanapot tartottunk, melynek során az új diákok kötelet húztak, illetve szkandereztek. Kedden az osztályok különböző népek viseletét öltötték magukra, és tüntettek egy-egy dolog ellen vagy mellett. A hét középső napján a diákok korán reggel pizsamában jöttek be, és készítettek reggelit a zsűri számára. Később az egyik szünetben közösen végezték el a reggeli tornát és a fogmosást. Csütörtökön a zene kapta a főszerepet. Lehetett behozni különböző hangszereket, melyekkel akár kísérhették a közös éneklést is. Pénteken pedig egy megadott film szereplőivé változtak a diákok, hogy eljátszhassanak egy jelenetet a filmből. Délután sor került a mindent eldöntő küzdelemre, ami egy sorversenyből, és az előre betanult táncokból állt, melyek közül néhány megtalálható a Youtube-on. Ez volt tehát a 2016/17-es év fecskehete, mely sok meglepetést tartogatott számunkra, mind a feladatok, mind a győzelmek terén. Remélem ti is élveztétek ezt a hetet és izgatottan várjátok a következő évi megmérettetéseket. Kovács Lili 8.R

Acta DE Kossuth

Diákmunkák

Diákmunkák Fájdalomközpont Nem emlékszem rád. Nem tudom, ki vagy. Lehetsz akár az éjjel, a nappal, a reggel, a szédülés, a végtelen dallam, az alkony. Lehet, hogy hiányoztál, talán nem. Lehettél a veszekedésem tegnap, az asztalon felejtett ebéd, az arcomon felejtett könny. Akár a köd is, mely idegesít reggel, az öngyújtó, mi utat mutat éjjel. Lehetsz a törött esernyő az útszélen, lehetsz szunnyadó vulkán, mely bármikor újra kitörhet. A vérem is lehetsz, de nem érdekel, mert most tíz ujjal nyúlsz a sebbe a szívemben, te vagy a vér, ami szivárog belőlem, a kérlelésem, te vagy a fájdalomközpont. Bármi légy is, nem érdemled meg, hogy emlékezzem rád, nem akarok emlékezni. Nem emlékszem rád. Túl sokat jelentettél.

Szenvedélyes igék Szeret. Haragszik. Fáj. Ordít. Gyűlöl. Megbocsát. Eggyé lesz és szétválik. Keletkezik és elmúlik. Csókol. Harap. Ír. Pengét fog, többet elviselni nem bír. Ad és elvesz gondtalan. Hadban, vérben áll szakadatlan. Szimmetrikusan sokszínű. Sír, borúra derű. Veszekedik, távozik. Kiabál, meghasonlik. Ad, elvesz, szeret, halál. Fáj.

Acta DE Kossuth

Diákmunkák

Játékból Az emberek rengetegszer játszanak felnőttet. Gyerekek, felnőttek egyaránt. Őszintén nem tudom, hány év telt el azóta, hogy láttalak. Hazafelé ezen gondolkodom, számolgatok magamban, megzavarsz. Nálam fiatalabb gyerekeket látok meg, az út másik oldalán, automatikusan elkezdem igazgatni a hajam, még a torkom is összeszorul, pedig még ahhoz is messze vannak, hogy ismerős, ismeretlen arcokat ki tudjak venni, de te köztük vagy, érzem. Ahogy közelebb érek, nem tudok lassítani, vagy gyorsítani a tempómon, jelenléted – a messzi emlékek ellenére nyers erővel vág a húsomba. Meglátlak, te rám nézel, igen, egymás arcába bámulunk, tátott szájjal meredsz rám, mintha sosem láttál volna, igazad is van, így még tényleg nem. Megdöbbent, felháborít, és szörnyű bűntudatot ébreszt benned az, hogy itt vagyok, és ahogyan rád nézek: elgyötörten. Azt hitted, lezárult. Hogy el tudtál felejteni, hogy gyakorolhatok többet hatást rád, hogy elzártad magad előlem. Távolodunk, de még mindig nézzük egymást, most úgy tűnik, mindent érzek a tekintetedben. És akkor elfordulok. Azt képzelem, idegesen kapod hátra a fejed, hogy láthass még, titkon tudom, hogy így is van. Kimondod a nevem, nem tudom, szólítasz-e, vagy csak megállapítasz, igen, itt vagyok, a szó meglepetten és furcsamód elégikusan tör fel torkodból, nem nézek hátra. Ez így természetes – mindenféle kapcsolatnak van egy utolsó utáni pillanata: valami olyasmi, aminek nincs hatása térben és időben, csak érzelmi szinten - ez is ilyen volt. Boldogan sikoltva, gyermeki őszinteséggel kellett volna egymásra köszönnünk, de nem így történt. Időközben te is megtanultál felnőttet játszani, jobban csinálod, mint vártam, annak ellenére, hogy ilyet eddig nem láttam tőled. Nem voltunk egyedül, más mégsem látta, érezte ezeket az érzelmeket rajtunk – csak te meg én. Mi, felnőttek.

Acta DE Kossuth

Diákmunkák

Szolidaritás Józanok vagyunk. Most még. Mi ketten. Ezúttal kívülről nézünk befelé az ablakon, hiába tesszük. Odabenn ti már nem éreztek, nem láttok minket, nem értitek. Úgy hiszitek, csak a tökéletesség, nem a pillanat számít. Hiába írjuk az ablakra, hogy tévedtek, egyszer majd saját csapdátokba estek, egyszer tűz üt majd ki, és a tökéletesség, az elítélés, a normák, a vaskalaposság, mind elégnek veletek. Hamuvá lesznek, csak a tévedésetek marad az ablaküvegen. És mi, talán egyszer szolidaritásból Elégünk veletek, de nem értetek. Csak a tévedésetek marad az üvegen.

Halálos bűnök Nem tudom megnevezni idézetek Forráshelyét. Hol voltak ezelőtt, hogy Az én fejembe kerültek. Egy kicsit talán gonosz dolog. Így, amiket tőled hallottam, Évekkel később már nem tőled, Hanem valamilyen idegen helyről származnak A szavak, és bizony te is elveszted szereped, ha elhagylak. Halálos bűnöd elkövetése után, Nehezen dolgozod fel most, Hogy akiket megrontottál, Ijedtükben nem tudnak tovább rontani.

Acta DE Kossuth

Diákmunkák

Szándékos lehetetlen Lassan, határozottan Szenvedélyesebben Csak Téged Szándékosan a lehetetlent: Akarlak Téged. Az én szerelmem lesz ugyan a kátrány, ami megfojt, De ha egyszer költői képekké múlnak a téged jelentő mondatok A fejemben, Egy azonosíthatatlan hanggá fél tizenegykor, Akkor az egészen olyan lesz, mintha egyedül Táncolnék egy üres házban, a lámpafényben.

Acta DE Kossuth

Receptek

Receptek Három nagyon egyszerű, gyorsan és könnyen elkészíthető, finom bonbon recept elkészítését olvashatjátok ebben a cikkben.

1. Sütés nélküli Oreo bonbonok Hozzávalók: (kb. 10 darab bonbonhoz) -8 db Oreo keksz -2 púpos evőkanál mascarpone -60 g fehér csokoládé Elkészítés: 1. A kekszeket aprítógépben finom szemcséjűre őröljük. (A töltelékkel együtt.)

2. Hozzákeverjük a mascarponét, majd a masszából 10 db golyócskát gyúrunk.

Acta DE Kossuth

Receptek

3. Amíg vízgőz fölött megolvasztjuk a fehér csokoládét, érdemes berakni a hűtőbe a kekszgolyókat. Mikor felolvadt a csoki, belemártjuk a bonbonjainkat és sütőpapíros tálra rakosgatjuk őket, és legalább 10 percre hűtőbe rakjuk, hogy megszilárdulhasson.

4. Oreo kekszdarával megszórva kínáljuk a bonbonokat!

Acta DE Kossuth

Receptek

2. Sütés nélküli sajttorta falatkák Hozzávalók: (kb.17 darabhoz) -A töltelékhez: 125 g natúr krémsajt (pl.: Philadelphia original) 30 g vaj 60 g háztartási darált keksz 500 g porcukor -A bevonathoz: 300 g étcsokoládé (45-59%-os) Elkészítés: 1. Először a puha vajat simára keverjük a natúr krémsajttal.

2. Majd hozzákeverjük a darált kekszmorzsát.

Acta DE Kossuth

Receptek

3. Szitáljuk hozzá a porcukrot, nehogy csomós legyen, majd ezzel is keverjük simára. Ez után 1 órára tegyük a hűtőbe a krémet, így formázható állagú lesz.

4. Egy óra elteltével vegyük ki a hűtőből, és diónyi darabokat kanalazzunk belőle, majd formázzuk golyóvá, vagy szaloncukor alakúra, és tegyük őket a fagyasztóba legalább egy órára.

5. Amíg hűlnek a krémsajt golyók, olvasszuk meg a csokoládét vízgőz fölött, úgy, hogy folyós legyen, de ne forró!

Acta DE Kossuth

Receptek

6. Amikor a csokoládé megolvadt, elővesszük a golyókat és belemártogatjuk, majd sütőpapírra rakjuk őket.

7. A kész golyókat berakjuk a hűtőbe, majd pár perc múlva már kínálhatjuk is!

Acta DE Kossuth

Receptek

3. Mogyoróvajas bonbon Hozzávalók: (kb.12 darabhoz) -A töltelékhez: 80 g mogyoróvaj 25 g vaj 20 g pillecukor 100 g porcukor -A bevonathoz: 80 g étcsokoládé (45-59%-os) -A díszítéshez: 1 teáskanál földimogyoró (sózatlan, pirított) Elkészítés: 1. A vajat, mogyoróvajat és a pillecukrot kb. 10-15 másodpercre berakjuk a mikrohullámú sütőbe, hogy enyhén megolvadjon a pillecukor és a vaj. Csak puhának kell lenni, ne folyjon.

2. Összekeverjük a puha hozzávalókat, majd hozzáadjuk a porcukrot is és összekeverjük a masszát. Kezünkkel 12 db golyót formálunk és 30 percre hűtőbe rakjuk.

Acta DE Kossuth

Receptek

3. A csokit vízgőz fölött megolvasztjuk, és villa segítségével belemártjuk a golyókat. Sütőpapíros síkfelületre tesszük, és mindegyik tetejét megszórjuk az apróra vágott mogyoróval, hűtőbe rakjuk 10-15 percre, amíg a csoki megdermed a bonbonokon.

4. És el is készültek a mogyoróvajas bonbonok.

Vágó Rebeka 8.r

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk