Acta De Kossuth
Acta De Kossuth
Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága
Tartalom 1. Élménybeszámoló fecskehétről 2. Interjú Prof. Dr. Barta Elek rektorhelyettes úrral 3. Interjú Demeter Józsefnével, a "Kiskossuth" igagatóhelyettesével 4. A Nyíltnapról: Interjú Dr. Kirsch Éva tanárnővel és leendő Kossuthosokkal 5. Egy kis kritika... 6. Magyarország Francia szemmel nézve 7. GasztroFanok
IIII/1. szám, 2015.12.10.
Élménybeszámoló a Fecskehétről A 2015/16-os tanévben is megrendezésre került a fecskehét, melynek során a friss Kossuthos diákok (7. és 9. osztályosok) különböző feladatokat teljesítettek. Minden nap más jelmezben jelentek meg, sokszor igazán vicces látványt keltve. Hétfőn katonanap volt. A fecskék szorgosan csinálták a krokodilfekvőket, valamint volt még kötélhúzás és kúszás. Kedden következett a „BatCat” nap, amelynek keretei közt a fiúk Macskanőnek, a lányok Batmannek öltöztek, vagyis előkerültek a „bőrszerkók” és a parókák. Szerdán a fecskéknek pizsamában kellett jönniük, megvolt a szokásosnak számító
1.
Acta De Kossuth
Aktuális
közös fogmosás is. Csütörtökön került sor a séfnapra, amikor a fecskéknek gasztronómiával kapcsolatos feladatokat kellett elvégezniük, pl. a zsűrinek kellett reggelit készíteni, továbbá habot kellett felverni. A hetet a „hippi-paraszt nap” zárta, amikor is a versírás és a tüntetés került sorra. Délután a táncokat figyelhettük meg, majd következett az eredményhirdetés. A 7.-esek közt az R osztály, a 9. évfolyamon pedig a C-sek diadalmaskodtak. A fecskehétről kérdeztük Pintér Tiffanyt(PT), a 7. R osztály keresztanyukáját. Miért vállaltad el a keresztanyaságot? Őszintén szólva már hetedikes koromban eldöntöttem, hogy szeretnék egyszer keresztanya lenni. Sajnos a mi keresztszüleink nem voltak túl odaadóak. De én szerettem volna bebizonyítani leginkább magamnak, hogy ezt lehet teljes odaadással is csinálni. Valamint meg akartam mutatni a hetedikeseknek, hogy nem kell a legdivatosabb ruhákat hordani. Nem kell minden buliba elmenni. Elég, ha önmagad vagy. Szerintem ezt fontos elmondani a kisebbeknek, mielőtt abba a hibába esnek, amibe a gimnazisták nagy része. Mi volt a legjobb abban, hogy keresztanya lehettél? Egyértelműen a hetedikesek társasága. Az életvidámság, a kedvesség, az elszántság. Mindig plusz energiát adtak. Szerettem velük időt tölteni. Még most is összejárunk, beszélgetünk. Új barátokat szereztem. Persze imádtam a beöltözéseket is. Minden nap ugyanazzal a lendülettel keltem fel, mint anno hetedikben. Jó volt újraélni! Mik voltak a nehézségek? - A legnehezebb dolog a fegyelmezés volt. Szerencsére egy hét után jobban összeszoktunk, megértették, hogy ez nem rólam, hanem róluk szól. Mire a fecskehéthez értünk, ezt sikerült leküzdenünk és az ő szemük előtt is a győzelem lebegett, szóval megemberelték magukat. 2.
Acta De Kossuth
Aktuális
Néhány passzív diákba is ütköztünk, de egy hosszas elbeszélgetés után ők is kaphatóak voltak a dolgokra. Olyan osztályom volt, akikkel szót tudtam érteni. Melyik volt a kedvenc beöltözős napod? Ez egy nehéz kérdés. Minden beöltözést imádtam, és szerintem kitettem magamért. Bár leginkább a Bat-Cat napot élveztem. Szerencsére volt menő jelmezem, ezért számomra könnyű volt. De a fecskék is kitettek magukért. Főleg a fiúk, akik a borzalmasabbnál borzalmasabb macskanőjelmezekben jelentek meg. Kifestve, parókában, bőrszerkóban. Nem érdekelte őket hogy ez most gáz, vagy leégetik magukat. A győzelemért mindenki megtette azt, amit csak tudott. Melyik volt a kedvenc feladatod? : A kedvenc feladatom? A zsűri megreggeliztetése. Mi az osztályban csináltuk meg a gofrit és a rántottát. Igazi otthoni hangulatot teremtettünk, és az illatok is a helyükön voltak. A zsűri nem evett meg mindent, szóval mi is jól lakhattunk. Összehozta az osztályt is, hiszen az osztálykiránduláson kívül nem töltenek ilyen formában együtt reggeleket. Szerintem örök emlék marad, ahogy a bírákat etették, masszírozták, aztán ahogy közösen, mind a 38-an leültek és nevetgélve megreggeliztek. Miért ezt a táncot választottátok? A zsűri azt a feladatot adta, hogy három stílust válasszunk és annak megfelelően egy 3-5 percig terjedő dalt rakjunk össze. Mi a klasszikust, a retrót és a rockot választottuk. Mivel veszekedés lett volna belőle, ha az osztály segítségét kérjük, így én és „keresztanya társam” választottuk ki a dalokat és raktuk őket sorrendbe. Aztán táncos múltunkból előkapartunk pár lépést, így összeállt a tánc. Próbáltunk nem nehéz koreográfiát kitalálni, de szerettük volna, ha látványosra sikerül. A hetedikesek keringőztek, twisteltek és rockot táncoltak, néhány helyen megőrültek és freestyle-t nyomtak.
3.
Acta De Kossuth
Aktuális
:Mi a véleményed a többi osztály táncáról? Szerintem néhány esetben elvetették a sulykot a keresztszülők és a győzelemért olyan mozdulatokat tettek a táncba, amiket én nem raktam volna bele a helyükben, de ez mindenkinek a maga döntése volt. Mint minden évben, az osztályok most is kitettek magukért, az elvárásokat felülmúlva táncolták ki a lelküket is. Le a kalappal a fecskék és a táncot betanítók előtt! Lennél-e máskor is keresztanya? Szerintem már nem. Nagyon fárasztó dolog volt, nekem a hangom is ráment. Élveztem, nem azt mondom. De lehet, a második már más lenne. Nekem ők maradnak a kis fecskéim, akik odarohannak hozzám a folyosón, ha meglátnak, és keresztanyunak szólítanak. Viszont mindenkinek teljes szívemből ajánlom, mert jó újraélni azt, ami anno velünk történt, és talán egy kicsivel jobban bele tudunk látni a dologba. Mit tanácsolnál a jövőbeli keresztszülőknek? Mindenképpen csak akkor vállalják, ha erős idegzetűek, szeretik a kisebbeket és képesek velük szót érteni, valamint nagy hangjuk van. (Ez leginkább azoknak szól, akik 7.-es osztályt céloznak meg.) Nagyon fontos az elszántság, hogy a fecskeosztály sorsát a keresztszülők a szívükön viseljék, hiszen csak így tudnak kellő példát mutatni a beérkező osztályoknak. Legyenek őrültek és nyitottak! Valastyán Marcell 10.a
4.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Interjú Prof. Dr. Barta Elek rektor helyettes úrral
Prof. Dr. Bartha Elek a Debrecen Egyetem oktatási rektor helyettese, a Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszék vezetője. Fő kutatási területe a néprajzra és a vallástudományra egyaránt kiterjed. A magyar nép kutatása mellett a finnugor és a balkáni népek néprajzával egyaránt foglalkozik. Közéleti tevékenysége is jelentős: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Bizottságának tagja, 2006-tól elnöke, a Magyar Vallástudományi Társaság alelnöke, a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, a Debreceni Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottságának elnöke. Pályafutása, országos és nemzetközi szakmai elismertsége egyaránt jelentős: a Magyar Néprajzi Társaság Jankó Jánosdíjában részesült, a finn Kalevala Társaság pedig külföldi tiszteleti tagjává választotta. 2015-ben a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája többcélú intézmény létrehozásában kiemelkedő szerepet töltött be. Mikor napvilágot látott a miniszteri rendelet, rögtön világos volt, hogy az intézmények összevonása a megfelelő lépés? A kormányrendelet nem volt teljesen új, de gyors, előrehozott foganatosítása nem kis ijedelmet okozott az érintett felsőoktatási intézmények és gyakorlóiskolák körében. Már a második napon személyesen egyeztettünk a felsőoktatásért felelős államtitkárral és helyettesével. Egyeztettük a saját adatainkat a központi adatbázissal, és
5.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
rövid időn belül világossá vált, hogy gyakorlóiskoláinkat csak az összevonás révén tudjuk közép- és hosszútávon gyakorlóiskolaként megtartani. A minisztériumi egyeztetésen pedig ígéretet kaptunk arra, hogy az összevonást követően lesz némi türelmi időnk a feltételek teljesítésére. Más lehetőség nem volt. Az összevonásra egyértelműen azért volt szükség, hogy az egyetem gyakorlóiskolái ne kerüljenek át más fenntartóhoz, ami ebben az esetben a KLIK-et és a Földművelésügyi Minisztériumot jelenti. Egyik iskolánk sem szeretett volna erre a sorsa jutni, és az egyetemnek sem ez volt a szándéka. A gyakorlóiskolai követelményeknek teljes körűen egyik korábbi intézmény sem felelt meg, de a meg nem felelés intézményenként aszimmetrikus volt, más és más kritériumokkal szemben állt fenn. Ezekről az összevonás előkészítése során pontos kimutatást készítettünk, amelyet a tárgyalásokon és fórumokon részletesen ismertettünk. Hangsúlyozni szeretném, hogy néhány esetet leszámítva a problematikus pontok nem az intézmények vagy a fenntartó hibájából adódtak. A hatóságok azt kérték számon több hazai egyetemen, hogy gyakorlóiskoláik mennyiben szolgálják ténylegesen és indokolt mértékben a tanárképzés céljait. Mennyire ment zökkenőmentesen a folyamat? Egy intézményi átszervezés minden esetben, a legjobb szándék ellenére is érdekek sérelmével jár. Megszűnnek hatáskörök, vezetői beosztások, ezzel egyidejűleg újak jönnek létre. Megváltoznak belső kapcsolatok, az új intézményi keretek új kihívásokat jelentenek sokak számára. Ez a világon mindenütt így van, a mi esetünkben sem volt ez másként. Voltak, akik elfogadták a fenntartó szándékát, voltak, akik ellenezték, és olyanok is, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy az összevonásra ne kerüljön sor. Az újjal szembeni bizalmatlanság, az aggodalom ilyenkor természetes, érthető. Ugyanakkor a fenntartó részéről is természetesnek tartom, hogy az általa működtetett intézménytől egy meghozott döntést követően együttműködő magatartást vár el. Úgy gondolom, az iskola jelenlegi vezetése ebben a szellemben dolgozik, és az egyetemmel együttműködve, felelősségtudattal végzi az új iskola működését hosszútávon megalapozó feladatokat.
6.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
A Debreceni Egyetem szempontjából mivel jár a változás? A változással együtt jár, hogy az egyetem tanárképzési feladatainak ellátásában a korábbinál jóval nagyobb szerepe lesz az iskolának. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a tanár szakos hallgatók tanítási gyakorlatait saját gyakorlóiskoláinkon kívül számos más, elsősorban KLIK-es iskolákban végeztettük. Más intézmények közreműködésére továbbra is szükségünk lesz, de csak azokon a területeken, azokon a szakokon, ahol saját iskoláinkban nem tudunk lehetőséget biztosítani. A változásnak emellett humánpolitikai, szervezési vonzata is lesz, ez azonban, bár az egyetem keretein belül, de elsősorban nem egyetemi szinten jelentkezik. Ön milyen szerepet játszott az összevonás lebonyolításában, és mi most a feladata ezt illetően? Az én személyes szerepem, közreműködésem a gyakorlóiskolák összevonásában, ezzel együtt az egyetemi fenntartói jogkör megtartásában oktatási rektor helyettesi feladatkörömből adódott. Kezdettől fogva egyetértettem az egyetem vezetésével abban, hogy ezeket az iskolákat meg kell őriznünk, és mindent meg is tettem ennek érdekében. Az ehhez szükséges átszervezésre egyébként az egyetem szenátusa határozatot hozott, mint ahogyan a két általános iskola és a gimnázium összevonására is. Ezt a határozatot igen szoros határidővel kellett végrehajtani. Ezen idő alatt egyeztetni és tárgyalni kellett az intézmények vezetőivel, az egyetemi testületekkel, munkatársaimmal együtt fórumokon vettünk részt, ahol az iskolák tanárai, szülők, valamint a diákok is megjelentek, feltették kérdéseiket, vitatkoztak, testületi véleményeket fogalmaztak meg. Mindezt a jogszabályokban foglaltak szerint. Rajtam kívül az egyetem más vezetői is megszólaltak ez ügyben a nyilvánosság előtt. Határozott véleményünk volt, hogy az összevonás révén iskoláink fenntartói jogát meg akarjuk és meg is tudjuk őrizni. Így is történt. Az egyetem feladata innentől kezdve gyakorlatilag ugyanaz, mint az összevonás előtt: az új intézmény törvényes működésének felügyelete. Mivel az egyesülés folyamata hosszabb időt vesz igénybe, és a korábbiakhoz képest több területen jelent kihívást az új vezetés és a tanári kar számára, a koordinációs és az adminisztratív feladatokban 7.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
igyekszünk az Oktatási Igazgatóság munkatársaival minden segítséget megadni. Fontos feladatot jelent a továbbiakban az is, hogy a gyakorlóiskolaként való mielőbbi megfelelés érdekében a tanárképzés során a tanítási gyakorlatoknak a korábbi években meglehetősen diverzifikált útvonalait saját intézményeinkbe koncentráljuk, a vezetőtanári munka végzését pedig lehetőségeink szerint elősegítsük. Mik a többcélú intézmény legfontosabb céljai? A szülőknek és a diákoknak jó iskolára van szükségük, amelyben magas színvonalú nevelésben, oktatásban részesülnek a diákok,és amely megfelel a szülői elvárásoknak. Debrecennek és a régiónak egy kiemelkedő, elit iskolára van szüksége, amely kellő szellemi alapokat ad a jövő értelmiségének a továbbtanuláshoz. Az egyetemnek kiváló gyakorlóiskolára van szüksége, ahol a tanárjelöltek, a város és a régió jövőbeli tanárai majdani hivatásukhoz gyakorlati képzésben részesülhetnek. Egyetemünknek emellett a hallgatói utánpótlás tekintetében is vannak elvárásai. Kívánatosnak tartjuk, hogy saját gyakorlóiskolánkból minél többen folytathassák nálunk felsőfokú tanulmányaikat sikeres felvételi eljárást követően. Közös elvárásaink közé tartozik az arculat megőrzése, a hagyomány továbbvitele, és nem utolsó sorban pedig a minőségi munka eredményeként a középiskolai rangsorban való előrelépés. Egy ilyen, több feladat ellátási helyet fenntartó intézmény megfelelő működése és a feladat ellátási helyek közreműködése hogyan működik? Gimnázium és általános iskola egyazon intézmény keretében sok helyen működik az országban. Láthatunk erre példákat az egyetemek gyakorlóiskolái között is, és a Kossuth történetében is volt ilyen időszak. Bizonyára jól működnek azok az összevont intézmények, amelyek évről évre az országos középiskolai rangsor előkelő helyeit foglalják el. Nem gondolom tehát, hogy egy ilyen intézménytípusban ne lenne lehetőség együttműködésre és magas színvonalú munkára. Az új iskolában most kell kialakítani ennek az együttműködésnek a kereteit, tartalmát, az ehhez szükséges munkahelyi és emberi viszonyokat. Ez a nehéz feladat az iskolára, annak igazgatójára, helyetteseire, tanáraira hárul. 8.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
A fenntartó, mint már említettem, koordinációs tevékenységet végez, és igyekszik a feladatok elvégzéséhez számukra segítséget nyújtani. Ilyen rövid idő elteltével tapasztalható-e már pozitív változás, ki lehet-e jelenteni, hogy jó döntés született? A döntést utólag helyesnek kell tartanunk, mivel elértük vele azt a célt, amelynek érdekében az egyetem meghozta. A változásokat a tanári kar a napi munkája során érzi, de ez még ebben a szakaszban elsősorban a többlet feladatokban jelenik meg. A diákok napi munkájuk során nem kerülnek új körülmények közé: ők ugyanoda járnak, mint eddig, az osztályok ugyanazok, leszámítva a végzett és az elsős évfolyamokat. A tanárok is ugyanazok, a tantermek, az épületek, mind a stabilitást, a folytonosságot kell hogy jelentsék. A pozitív változások nem egy vagy két hónap alatt válnak érzékelhetővé. Az egyetem a maga részéről, ahogyan eddig is, minden támogatást megad az iskolának és a vezetésnek ahhoz, hogy az új intézmény rendezhesse sorait, és hogy a várt pozitív folyamatok minél előbb elindulhassanak.
Évről, évre egyre többen választják a Debreceni Egyetemet felsőoktatásban való továbbtanulásuk intézményéül. Mi a népszerűség titka? Az egyetem évek óta az első helyes jelentkezések számát tekintve Magyarországon a második, ami arra utal, hogy van vonzereje a diákok körében. Emellett a 2014-es statisztika szerint az itt tanuló hallgatók számát tekintve az ország legnagyobb egyeteme. Ez több tényezőnek köszönhető, amelyek az itt folyó képzés színvonalával, a képzési spektrummal, az állandó megújulással, az egész világot átfogó nemzetközi kapcsolatrendszerünkkel és nem utolsó sorban a debreceni egyetemista lét körülményeivel hozhatók kapcsolatba. Hogy mindegyikhez csak egy példát említsek: a minőség objektív és hazai lobbi érdekektől nem befolyásolt fokmérője a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünk, amelyekben a magyarországi egyetemek között szinte minden esetben az első három vagy négy hely valamelyikén rangsorolnak bennünket, és amely összesítve a 2-3. helyet jelenti. Képzési spektrumunk a magyarországi egyetemek között a legszélesebb: 14 9.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
karunkon 12 képzési területen folytatunk képzést, mindössze 2 olyan képzési terület van, amelyen Debrecenben nem lehet továbbtanulni. Állandó megújulásunk, a 21. századi igényeknek való megfelelésünk az oktatás tartalmi elemei mellett, azokkal együtt a látványosan fejlődő infrastruktúra, a legmodernebb laboratóriumok és műszerek terén figyelhető meg, amelyek számos területen a világszínvonalat képviselő oktatókkal és kutatókkal együtt a magas szintű képzést és a hallgatóknak a tudományos kutatásba való bekapcsolódásának közvetlen lehetőségét biztosítják. Több külföldi hallgató tanul nálunk, mint sok más hazai egyetemen együttvéve, ami nyilvánvalóan az itt folyó képzés nemzetközi színvonalának és elismertségének köszönhető. Hallgatóink számára széles területen biztosítani tudjuk a külföldi egyetemeken való tapasztalatszerzést. A debreceni hallgatói élet pedig körülményei, a kollégiumi férőhelyek száma és színvonala, a kulturális, sportolási, szórakozási lehetőségek révén már önmagában is vonzó lehet. Az egyetem működésében való aktív hallgatói részvétellel együtt mindez Magyarországon egyedülálló feltételeket jelent az ifjúkor legszebb éveire azoknak, akik tanulmányaikat a Debreceni Egyetemen kívánják folytatni. Köszönöm szépen az együttműködést és a ránk szánt időt!
Ulics Balázs 11.c
10.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Interjú Demeter Józsefné tanárképzési igazgatóhelyettessel Demeter Józsefné a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Kossuth utcai feladatellátási helyének, a „Kiskossuthnak” az igazgatóhelyettese, a többcélú intézmény tanárképzési igazgatóhelyettese. Biolgiát tanít vezető tanárként, a gyakorlatot teljesítő egyetemi hallgatóknak a munkáját koordinálja. A három intézmény összevonását övező „kálváriában” milyen szerepet játszott ez az intézmény? Mennyire volt beleszólása a döntésbe? Hogyan tudtak ehhez hozzászólni? Én azt gondolom, ez a „kálvária” kifejezés talán kicsit túlzás. Volt egy helyzet, amit nem az intézmények indítottak el, hanem egy miniszteri rendelet, és nekünk ehhez alkalmazkodni kellett. Ennek az alkalmazkodásnak ez volt az egyik megoldása, és mi ezt tettük. Az volt az álláspont, hogy követik ezt a rendeletet? Nem volt ellenvetés a tekintetben, hogy összevonják az intézményeket? Lehetett volna azt mondani, hogy nem követjük a rendelet előírásait, de akkor sokkal rosszabb helyzetbe került volna az iskolánk. A gyakorlói státuszt kérdőjelezte meg ez a miniszteri rendelet, márpedig én azt gondoltam és azt gondolom, hogy ha a nevünkben benne van, hogy „egyetemi gyakorló”, akkor mi is ragaszkodunk a fenntartóhóz, és bíztunk benne, hogy ő is ragaszkodik hozzánk. És ez így is történt. Tehát elkerülhettünk volna a Debreceni Egyetemtől, mint fenntartótól, de nagy valószínűséggel jobban jártunk így - ezt viszont biztosan majd csak év vége felé jelenthetjük ki, hogy sikerként könyvelhetjük el ami történt, pár hónap után még nehéz lenne végső következtetést levonni. Az már látszik, éppen most is ezzel kapcsolatban dolgozom, hogy egyre több egyetemi hallgató jön az iskolába, tehát amiért ez az egész elindult, úgy tűnik, hogy teljesülni fog, a képzés kapcsán egyre több gyakorló kerül ide a gyakorló iskolába. 11.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Milyen visszhangja volt ennek a döntésnek, ennek a hozzáállásnak? Pozitív kicsengésű történet kerekedett ki belőle? Szerintem mindenki a saját vérmérséklete szerint élte meg ezt a helyzetet. Aki reálisabban látta, és azt tudta mondani, hogy van egy helyzet, amihez alkalmazkodni kell, ott talán nyugodtabb körülmények alakultak ki. Volt, aki azt mondta, hogy mindenképpen tartsuk meg a függetlenségünket, ami óriási előny lett volna, de ebben a helyzetben ennek nem volt reális esélye. Emiatt szüntek meg kapcsolatok olyanokkal, akik a függetlenséget próbálták volna meg megtartani? Olyan nem volt, hogy emiatt bárkire is rossz szemmel nézzünk. Nyilván igyekszünk azóta is megfelelő és nagyon jó munkatársi kapcsolatot kialakítani. Bíztunk benne, hogy akik ellenezték, vagy kevésbé örültek ennek, azok is beállnak a sorba. És beálltak a sorba. Szeptemberben véleményem szerint zökkenőmentesen indult el a tanév. Milyen új kapcsolatok születtek? Bővült a tantestület, az eddig jellemző 58-60 fős tantestület most hirtelen 160 lett, az azonos tantárgyakat tanító tanárok szorosabb kapcsolatba kerültek. Úgyhogy mindenképpen előnyünkre vált ez a „felfrissülés”. Milyen az együttműködés az így kialakult kapcsolatokban? Ahhoz még nagyon kevés idő telt el, hogy ezt meg lehessen mondani. A kapcsolatok épülgetnek, nyilván vannak döcögések, nyilván vannak területek, ahol még akadozik a fogaskerék, még egy évnek mindenképp el kell telnie, hogy valóban beálljon egy napi rutin, a napi együttműködés. Változott-e valamilyen tekintetben a koncepció az oktatásban? A három iskolának, melyek most „összeolvadtak” elsődleges célja a tanulás, a tehetségek felkarolása, és a minél jobb eredmények elérése. Miután ez mind a három intézménynek célja volt, ezt a célt nagyon könnyű volt összeegyeztetni. Ezt kell továbbvinni, még inkább fokozni, hogy egymásra épülve, egymást kiegészítve a jó tanulókat még jobbakká 12.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
tegyük. A célok tehát ugyanazok voltak, és ugyanazok maradtak, ezt kell erősíteni. Önnek, mint tanárképzési igazgatóhelyettesnek miben más a szerepe, azzal szemben, mint mikor még igazgató volt? Igazgatóként csak a saját intézményemért voltam felelős, és az itteni elvárásoknak igyekeztem megfelelni – a visszajelzésekből megítélve jól működött az iskola. Ebben az intézményben maradva igazgatóhelyettesként ugyanezt csinálom, és csináljuk együtt az igazgatóhelyettes társammal, kiegészülve azzal a plusz feladattal, hogy a másik két iskolában is gyakorlatot teljesítő egyetemi hallgatóknak a munkáját koordinálom. Tehát szűkült egy kicsit a feladatkör, meg tágult egy kicsit a feladatkör, hiszen másik iskolára is kitekintéssel vagyok, itt viszont a ranglétra változásával azért csak szűkült kicsit a feladatkör. Az említett igazgatóhelyettes társ Ágoston Tamás. Van-e valami, amiben az ő feladat még más esetleg? Ágoston Tamás tanár úrral én már hét éve együtt dolgozom, és nagyon jó munkakapcsolatot ápolunk. Ő gyakorlatilag az itteni intézménynek, feladatellátási helynek az igazgatását végzi, helyettesi feladatkörben. Ezáltal az ő munkaköre kiegészült, csinálja, amit eddig csinált, és elég sok plusz feladatot is kapott. Innen elballagott diákoktól érkezik-e valamilyen féle visszacsatolás arról, hogy milyen alapokat kaptak itt, szoktak-e visszajárni időnként? Természetesen jönnek vissza, még olyanok is, akik azt mondták, hogy „na, ők ide soha többet” – és azért elmondják, hogy köszönik, mert jó felkészítést kaptak, és zökkenőmentes volt a továbbhaladásuk. Nagy számban mennek a „Kiskossuthból” a Kossuth gimnáziumba továbbtanulni. Fokozható-e még ez? Valóban sokan mennek innen a Kossuth gimnáziumba. Mivel a jó tanulókat eddig is felvette a gimnázium, ez a tendencia várhatóan folytatódni, esetleg növekedni fog, de nem célunk, hogy minden egyes tanuló oda menjen. Olyan tanuló menjen, aki valóban elbírja az ottani követelményeket. Hiszen nem titkolt célja az iskolának, hogy ezeket a gyerekeket felsőfokú tanulmányra képezzék elő. Immáron így az iskola keretei között maradva. 13.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Ha már a felsőoktatást említettük. A Debreceni Egyetem felől érkezik valamilyen elvárás e felé az intézmény felé? A maximális felkészítés – ehhez pluszt már nem nagyon lehet hozzátenni, ez nem változott ebben az új helyzetben. Az egyetem saját maga dolgozik annak a nem titkolt célnak a megvalósításán, hogy magához csalogasson tehetséges és jó tanulókat a nyílt napokkal, nyári táborokkal, ahol részt lehet venni kutatási programokban; vagy ott van a Kutatók Éjszakája – ez mind-mind arra szolgál, hogy az egyetem vonzóvá tegye magát a diákok számára. Én úgy érzem, ez egy óriási lehetőség Debrecenben, hogy ilyen széles körű egyetemi képzés van, ezt érdemes kihasználni. Köszönöm szépen a türelmet és a ránk szánt időt!
Ulics Balázs 11.c
Nyílt nap Dr. Kirsch Éva a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája, Csengő utcai székhelyének az egyik igazgatóhelyettese, illetve vezető fizika-tanárként tanít. Milyen célja van a nyílt napnak? Hosszú évtizedek óta az a jellemzője az iskolának, hogy nagyon jó képességű gyerekek jönnek ide, akár a hatodik osztályosokról, akár a nyolcadik osztályosokról van szó, és ezt szeretnénk megőrizni. Viszont ehhez minden évben meg kell mutatnunk magunkat, azt, hogy milyen munka folyik itt, milyen az iskola, és milyen lehetőségeket kínálunk az oktatás terén. Erre a nyílt nap a legalkalmasabb.
14.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
A nyílt nap egy régi hagyomány a Kossuthban? Igen. Mióta az eszemet tudom nyílt nap mindig volt. Nem biztos, hogy ebben a formában, de minden évben volt rá alkalom, hogy a szülők és a diákok bepillantsanak az iskola mindennapjaiba. Szülőként érdemes részt venni a tájékoztatón? Mindenféleképpen, mivel a diákok más szempontokat vesznek figyelembe, mint a szülők és ez a két nézőpont együtt már plusz információt fog jelenteni a családnak. Milyen információkhoz jutnak a szülők? A szülők elsősorban a délutáni szülőértekezleten tájékozódhatnak, de a délelőtt folyamán is részt vehetnek bizonyos foglalkozásokon, amikre a gyerekek is bebocsátást kapnak, de a nyolcadikosoknál, a nagy létszám miatt gyakran kiszorulnak a szakórákról, így ők csak a délutáni tájékoztatón tudnak informálódni. Konkrét tájékoztatást kapnak az oktatás módjáról, a felvételi menetéről, tanácsokat kapnak, hogy hogyan lehet a felvételire készülni és minden kérdésükre próbálunk válaszolni. A nyílt napnak köszönhetően többen jelentkeznek a Kossuthba? Nagyon sok gyerek van, aki azt szokta nyilatkozni mikor már itt van nálunk, hogy őt a nyílt nap győzte meg arról, hogy ide jöjjön. Gyakran megjegyzik, sokat segített nekik a döntésben, hogy beleláttak az órákba, valamint a tanárok hozzáállása, továbbá maga a szervezettség és a kísérők, illetve diákok kedvessége is meggyőzte őket arról, hogy tényleg a Kossuth az az iskola, ahová szeretnének járni. Tanárnő szerint miért olyan vonzó az iskolánk képe? Mert ez egy jó tanintézet. Nem is lennék az iskola tanára, ha nem ezt fogalmaznám meg, de komolyan is gondolom. Szerintem ez egy olyan tanintézmény, amelyik, azt meg is szokta valósítani, amit kínál. Továbbtanulásra készít fel, nyelvek oktatása terén példás és a gyerekek 15.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
egy jó hangulatú közegben és nagyon szép környezetben tanulhatnak. A Kossuth sok lehetőséget kínál és szerintem ez az, ami meggyőzi a gyerekeket. Aki eljön a nyílt napra, választhat az órák közül? Ahhoz, hogy szervezett legyen ez a nap, komolyan meg kell tervezni a csoportok mozgását, hiszen 450 gyereknek a mozgatásáról van szó, akik órákat is látogatnak, úgyhogy nem tudjuk szabaddá tenni a választást. A csoportok egy meghatározott program szerint mennek egyik helyről a másikra és a mi diákjaink segítik a látogató diákokat. Az órák látogatása esetleg segítséget nyújthat a szakválasztásában? A szakválasztásban talán kevésbé, hiszen nem biztos, hogy egy diák olyan órára tud menni, ami érdekli, de abban, hogy megerősítse, itt tényleg olyan munka folyik, amilyet ő elképzel, vagy ami neki tetszik, abban feltétlenül nagy segítséget nyújt ez a nyílt nap. Nagy szervezést igényel a nyílt nap? Igen, de most már van, egy rendszer. Mindig vannak nagyon lelkes és segítőkész osztályfőnökök, illetve osztályok, akik vállalják a házigazda szerepét. Milyen a visszajelzés általában a kísérőkről? Ezeken a napokon a saját diákjainkról is nagyon sok minden kiderül. Arról a két osztályról, amely részt vesz a vendégfogadásban, mindig nagy büszkeséggel tudunk utólag nyilatkozni, mert talpraesettek, kedvesek, segítőkészek és ügyesek, és sokszor halljuk azt, hogy akik szerepelnek ezeken a nyíltnapokon, azok saját maguk mondják el a látogatóknak, hogy szeretik az iskolánkat, ami egy nagyon pozitív visszajelzés. A saját diákjaink a legjobb reklámjai az iskolának. Karasi Petra Kincső 10.a 16.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Látogató diákokkal készült interjúk Nyolcadikosok: 1. Veresegyházy Szimonettával készült interjú: -Miért választottad a Kossuthot? -Azért, mert tetszettek az általa 1.Veresegyházy Szimonetta és Mocsári Henrik nyújtotta lehetőségek és úgy tudom, hogy a nyelvoktatás terén nagyon erős és nekem ez a legfontosabb. -Honnan hallottál a Kossuthról? -A tanáraim ajánlották. -A tovább tanulásról már vannak elképzeléseid? -Vannak, de még csak vázlatosak, így ezt bármi befolyásolhatja még. -Vannak ismerőseid az iskolából? -Igen vannak és tőlük is csak jót hallottam. -Az eddigi órák, hogy tetszettek? -A tanárok nagyon szimpatikusak voltak és nagyon jól magyaráztak, én is megértettem mindent. -Hogy tetszik az iskola berendezése, illetve környezete? -Nagyon szépen ki van alakítva az egész épület. Szívesen járnék ide! -Barátokkal érkeztél a nyílt napra? -Nem, de összetalálkoztam az egyikkel. -Milyen az érdeklődési köröd? -A humán tantárgyak vonzanak inkább. -A kísérőkről mi a véleményed? -Nagyon kedvesek és segítőkészek voltak.
17.
Acta De Kossuth
2.Verdó Györkkel készített interjú: --Miért választottad a Kossuthot? -Apukám is ide járt. -Mástól is hallottál a Kossuthról? -Sok embertől hallottam, hogy erős az oktatás. -Hogy tetszettek az eddigi órák? -Kimondottan tetszettek. -A tanárok, illetve diákok szimpatikusak voltak? -Abszolút. -Eljutottál azokra az órákra, amikre szerettél volna? -Igen. Voltam biológián és matekon. -Milyen az érdeklődési köröd? -Inkább a reáltárgyak vonzanak.
Iskolai hírek
2.Verdó Györk és Valastyán Marcell szerkesztő
3.Mocsári Henrikkel készült interjú: --Miért választottad a Kossuthot? -Elsősorban azért, mert nagyon szép iskola és csak jókat hallottam róla. -Honnan hallottál a Kossuthról? -A tanáraimtól és barátaim is járnak ide. -Milyen az érdeklődési köröd? -Szeretem az idegen nyelveket, de a kémia és a biológia is vonz .-Tetszenek az eddig látottak? Tanárok, diákok? -Nagyon szimpatikusak, kedvesek és segítőkészek és ez mind igaz a kísérőinkre is.
18.
Acta De Kossuth
1.Sitku Rebekával készült interjú: -Miért választottad a Kossuthot? -Azt hallottuk róla, hogy itt szeretnek a tanárok tanítani, amit nagyon fontosnak találtunk. -Honnan hallottál a Kossuthról? -Az interneten találtuk ezt az iskolát és nagyon megtetszett. -Az eddigi órák, valamint a tanárok és a diákok, hogy tetszettek? -Nagyon tetszettek az órák, a tanárok és a diákok pedig nagyon szimpatikusak. -Eljutottál azokra az órákra, amikre szerettél volna? -Igen. Fizika és matek órán voltam. -Milyen az érdeklődési köröd?Egyaránt szeretem a humán- és a reáltárgyakat, úgyhogy még nem tudom, hogy melyik szakot válasszam. -Mit gondolsz az iskola berendezéséről, illetve környezetéről? -Nagyon barátságos, főleg a park tetszik.
Iskolai hírek
Miskolczi Zsomborral készült interjú: -Miért választottad a Kossuthot? -Azért, mert sok jót hallottam róla és az interneten is utána olvastunk több hatosztályosnak, de nekem ez nyerte el a tetszésemet. Apukámnak is ezt ajánlotta az egyik ismerőse. -Hogy tetszettek az eddigi órák? -Nagyon érdekesek voltak, főleg a fizika tetszett, mivel még mi nem vettünk ilyesmit, de nagyon vonz. -Eljutottál azokra az órákra, amikre szerettél volna? -Sajnos nem mindegyikre, de, amiken voltam azok is nagyon tetszettek. -Hogy tetszettek a tanárok és a diákok? -Nagyon kedvesek és szimpatikusak voltak. -Milyen az érdeklődési köröd? -Nagyon szeretek olvasni és szeretem az irodalmat, illetve a szövegértést, így inkább a humánt mondanám.
Karasi Petra Kincső 10.a
3.Sitku Rebeka és Miskolczi Zsombor
19.
Acta De Kossuth
Kultúra
Egy kis kritika Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy napjainkban a különböző szuperhősös filmek reneszánszukat élik. Az elmúlt 5 évben sokkal több ilyen témájú film és sorozat készült, mint ha az elmúlt 20 évet vesszük figyelembe. Ehhez az is kellett, hogy az emberek szívesen fogadják ezeket és „kövessék a divatot” ami szerintem teljes mértékben sikerült. Úgy gondolom, hogy az első csepp ebben a hatalmas tengerben az első Iron Man film volt. Az első olyan Marvel filmek egyike amely még nem a célközönség elvárásainak akart mindenképpen megfelelni, hanem adott volt az ötlet ami alapján kiindulhattak és próbáltak a szuperhősös filmek tekintetében különlegeset és maradandót alkotni azzal, hogy például Tony Stark is ember és nem egy másik bolygóról jött vagy pókcsípés áldozata lett. Az a film adta azt a kezdőlökést ami után sorra jöttek új filmek és folytatásaik, és a filmes szuperhősös univerzum egyre csak bővült. Ennek az univerzumnak egy elengedhetetlen eleme az Amerika kapitány is. Az első, 2011-es Amerika kapitány visszakalauzolt minket a második világháborús amerikába, akik éppen hadban állnak a németekkel. A fiatal Steve Rogers is jelentkezik katonának, de a testalkata miatt egyfolytában elutasítják. Majd később egy kísérleti program keretei közt egy kigyúrt szuperkatonát alkotnak belőle. A képességei miatt be is vetik a fronton és feladata az, hogy a németek kísérleti osztagát a Hydrát semlegesítse. 1945-ben járunk szóval még szó nincs emberfeletti technikákról, de a film középpontjában így is egy elég mitikus tárgy birtoklása áll. Az első Amerika Kapitány film leginkább egy kincsvadászos filmre hasonlít, ahol egymást üldözi a jó és a gonosz, amivel nincs is semmi baj. Én nagyon szerettem a az egész film világháborús hangulatát, mondjuk engem amúgy is érdekel ez a korszak. Az is kiderült, hogy néha tényleg meg van a tudásod és a fegyvereid, hogy megnyerd a háborút, de ha nincs olyan erő, ami motiválna közben nem ér semmit az egész. Úgy gondolom, hogy ezt a motiváló erő szerepet tölti be Amerika kapitány, aki, mint az úgynevezett „amerikai álom” szimbóluma megmutatja az utat előre. Persze emellett ki van képezve rendesen és ezt meg is mutatja film során, de szerintem sokkal fontosabb a szimbolikus jelentősége az egész karakternek. Mondjuk az egész film vége sántított egy kicsit. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy repülőgép szerencsétlenség után bárki 20.
Acta De Kossuth
Kultúra
hibernálva kibír 70 évet, de ezt a mesei elemet nézzük el a készítőknek. Szóval maga a történet szerintem nagyon jó lett. A fő gonosz tényleg gonosz és tényleg világmegsemmisítő tervei vannak, amihez meg vannak a különböző eszközei, és amit a nézőknek fel is lehet dolgozni. A szereplőgárdából szerintem a Carter ügynököt játszó színésznő hozott kiemelkedő teljesítményt, a többi átlagos vagy felejthető volt. Összességében nézve ezzel a filmmel meg alkotott a Marvel egy újabb szuperhős szériát, amelynek ugyanúgy képregényes alapjai vannak és ami szerintem fölül is teljesítette a Marvel filmek elvárási szintjét. Azóta kijött a második rész és két bosszúállók rész amiben Amerika kapitány szerepel és 2016-ban jön a legújabb harmadik, Polgárháború című rész is, ahol a két csapatra bomlanak a karakterek és a fő ellentét Amerika Kapitány és Vasember között lesz. Nekem egy észrevételem azért van ezekhez a filmekhez. Én úgy láttam, hogy a főszereplő nagyon könnyen megszokta azt, hogy 70 után újra szolgálatba kell állnia és a filmekben csak kevés jel mutat arra, hogy furcsállja a körülötte lévő 21. századi világot Én azért szívesen megnéztem volna egy Amerika kapitány az internet felfedezése vagy ehhez hasonlós tematikájú filmeket. Én tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a filmet, leginkább azoknak, akiket érdekel ez az egész marveles univerzum és nem éri be csak simán a bosszúállókkal emellett azoknak is akik szeretnének egy érdekes második világháborús, kémes filmet végigizgulni. Gajdics Bálint 11.A
Magyarország Francia szemmel nézve November második hetében jópár külföldi diákot láthattunk az iskola folyosóin. Ők voltak a „cserediákok”. Sok országból érkeztek hozzánk, voltak többek között Lengyelországból és Németországból is. Sok programot szerveztek nekik a hét folyamán, nekünk is csak pár percünk volt, hogy interjút készítsünk velük. Én két francia fiúval tudtam beszélni, miközben ők épp ebédeltek. Jonathan Gallo és Giofa Ferdinand Meslan városából érkezett, Franciaországból. Arra kértek, hogy Jonathannak és Fagionak szólítsam őket. Mikor leültem melléjük, Jonathan megkérdezte tőlem, beszélek-e franciául. Sajnos nem, így angolul tudtunk beszélgetni. Az első kérdésem az volt hozzájuk, hogy érzik magukat Magyarországon? 21.
Acta De Kossuth
Kultúra
Mindketten azt mondták, hogy imádják a helyet: izgalmas programjaik vannak, remek lehetőségnek tartják, hogy itt lehetnek. Ahogy említettem, ebéd közben zavartam őket, így adta magát, hogy megkérdezzem, hogy ízlenek nekik a magyar ételek. Fagio azt mondta: „Nagyon finom és ízletes, szeretem nagyon.” Ezt örömmel hallottam. Ezután azt kérdeztem, mit néztek már meg Debrecenben. Beszéltek a városnéző túrájukról, amikor a templomokat és a fontosabb épületeket látták. Nagyon tetszik nekik Debrecen, Fagio szerint a város nagyon jó állapotban van, látszik rajta, hogy folyamatosan felújítják az épületeket. Azt is mondták, hogy Franciaországban más stílusban épültek meg a házak, irodák. Jonathan még hozzátette, hogy itt a közhangulat is nagyon barátságos. Egy hétig voltak itt, de szívesen maradtak volna még tovább. Azt javasoltam, hogy jöjjenek vissza nyáron a családjaikkal, de mindketten a tengert szeretik. „Kár, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja” – fejezte ki sajnálatát Jonathan. Érdeklődtem még az útjukról. Vasárnapi napon érkeztek meg Budapestre, repülőgéppel. Jonathan először repült életében, de nagyon élvezte. Remek útjuk volt, a kilátás elképesztő volt a felhők mellől. Érkezésük napján még volt egy kis idejük körülnénzni Pesten, utána jöttek Debrecenbe. Végül a hobbijaikról beszélgettünk. Fagio szeret focizni, és nézni is szokott meccseket, valamint elmondása szerint imádja a zenét, a rap a kedvenc műfaja. Jonathan még gyakrabban sportol, labdazsonglőrködik, így sokat kell gyakorolnia. Megemlítette, hogy van pár videó a freestlye trükkjeiről a Facebook oldalán, és ajánlotta, hogy nézzem meg. Természetesen megígértem neki. Mivel mindketten szeretik a focit, megkérdeztem, hogy ki a kedvenc játékosuk. Jonathan egyértelműen kijelentette, hogy Messi. Fagio gondolkozott kicsit, végül Pogbát említette kedvenceként. Meg kellett kérdeznem tőlük, hogy mit gondolnak a magyar fociról. Láttak meccset a tévében, de nem nyűgözte le őket. „Lúzerek. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de nem olyan élvezhető a játékuk” mondta Fagio. Viszont a focinkkal ellentétben a magyar zene mindkettejüknek tetszett. Mikor sürgetni kezdte őket az idő, a legjobbakat kívántam nekik, és megköszöntem a lehetőséget. Szerintem mindketten nagyon barátságosak és kedvesek voltam, biztos vagyok benne, hogy az igazat mondták: tetszett nekik a város, a környezet; a foci pedig kevésbé. Remélem épségben hazaértek és remek élményekkel gazdagodtak nálunk. Ulics Balázs 11.C 22.
Acta De Kossuth
Recept
GasztroFanok Sziasztok! Most a GasztroFanokat olvassátok. Minden hónapban valami finomságot fogunk nektek főzni. Mi nagyon szeretjük a különleges ételeket, ez inspirál minket arra, hogy el is készítsük ezeket, néha egy-egy sajátos fordulattal vagy egyedi elképzeléssel. Körülbelül 1 évvel ezelőtt találtunk egymásra a főzés terén és azóta igyekszünk egyre többet összeülni egy kis főzicskézésre. Reméljük élvezni fogjátok az általunk elkészített, az adott évszakhoz kötődő ételeket. Ha tetszenek bátran próbáljátok ki a recepteket otthon is!
23.
Acta De Kossuth
Hozzávalók(4 főre) - 0,5 kg rizstészta - 0,5 kg csirkemell - 0,5 kg brokkoli - 3 tojás - fokhagyma - szójaszósz - só, bors - olivaolaj - lime Előkészületek - kloffolás után a csirkét vágjuk fel csíkokra
Recept
Tojásos rizstészta, csirkével
Forraljunk vizet. Éppen annyit hogy elfedje a rizstésztánkat. A tésztát rakjuk egy tálba és töltsük rá a forró vizet. Ez megközelítőleg 15 perc alatt megpuhul majd szűrjük le és rakjuk félre. Ez alatt a 15 perc alatt pontosan van időnk elkészíteni a brokkolis csirkét. A felvágott csirkemellet egy magas (Wok) falú serpenyőben kezdjük el sütni kevés olivaolajon. Ha már kérges (elkezd pirulni), adjuk hozzá a fokhagymát és süssük tovább. Fűszerezni a brokkoli hozzáadása előtt kell amikor a csirke már teljesen megpuhult. Végül adjuk hozzá a brokkolit és ízlés szerint szója szószt (mi kb. 4 evőkanálnyit adtunk hozzá), és süssük ezt így közepes lángon megközelítőleg 5 percig. A 3 tojást felverjük majd egy külön serpenyőben elkezdjü sütni mintha egy omlettet készítenénk. Ha már félig kész hozzáadjuk a tésztát és összedolgozzuk, kevés lime majd tálaljuk. Jó étvágyat!
-a zsenge brokkolit félbe a fokhagyma gerezdet pedig egész szeletekre vágjuk -a tojást verjük fel
24.